2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: 1./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési gazdálkodásáról Előadó: Fazekas László polgármester 2./ Előterjesztés az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezései hatályon kívül helyezésének tárgyában Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 3./ Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 4./ A szociális ellátások helyzete Albertirsán Előadó: Fazekas László polgármester 5./ Összefoglaló jelentés a belső ellenőrzés 2011. évi megállapításairól Előadó: Fazekas László polgármester 6./ Előterjesztés a parlagfű elleni védekezés 2012. évi intézkedési tervéről Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 7./ Előterjesztés Albertirsa Város Szabadtéri Sportközpontjának Üzemeltetési Szabályzata módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 8./ Előterjesztés a Sportközpont használatáról szóló együttműködési megállapodás megkötéséről Előadó: Fazekas László polgármester 9./ Előterjesztés az Albertirsai Híradó Szerkesztőbizottságának létrehozásáról Előadó: Szőke Szabolcs, a Kulturális Bizottság elnöke 10./ Előterjesztés az Alberti Evangélikus Gyülekezettel idősek nappali ellátására kötött szerződés módosítása tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 11./ Egyebek Albertirsa, 2012. április 19. Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 2. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottság: - Jogi, Ügyrendi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. április 16.

ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. április 26-ai ülésére, az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről Tisztelt Képviselő-testület! Az országgyűlés elfogadta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szt.), amely 2012. április 15-én hatályba lépett. Az Szt. 1. (1) bekezdése szerint: Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. E rendelkezés alapján a jövőben szabálysértési tényállásokat önkormányzati rendelet nem állapíthat meg. Az Szt. 254. (2) bekezdése előírja, hogy az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Figyelemmel fentiekre, az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet megtárgyalni szíveskedjenek. Albertirsa, 2012. április 16. Kovács Zoltánné dr. jegyző

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. önkormányzati rendelete az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 254. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Hatályát veszti a közterületek tisztántartásáról szóló 10/1997. (V.23.) önkormányzati rendelet 11. -a. 2. Hatályát veszti a helyi környezet védelméről szóló 19/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelet 20. -a. 3. Hatályát veszti az állattartás helyi szabályairól szóló 1/2005. (I. 28.) önkormányzati rendelet 19. -a. 4. Hatályát veszti az utcanévről, a házszámtábláról, valamint a házszámozás szabályairól szóló 16/2005. (V. 26.) önkormányzati rendelet 18. -a. 5. Hatályát veszti az Albertirsa város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 16/2008. (III. 31.) önkormányzati rendelet 16. (1)-(2) bekezdése. 6. Hatályát veszti a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló 5/2011. önkormányzati rendelet 19. -a.

7. Ez a rendelet 2012. május 31. napján lép hatályba. Fazekas László sk. polgármester Kovács Zoltánné dr. sk. jegyző A rendelet kihirdetve: Kovács Zoltánné dr. jegyző

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 3. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Kulturális Bizottság - Népjóléti Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. április 16.

ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. április 26-ai ülésére Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A törvényben foglaltaknak eleget téve az előterjesztéshez csatolt beszámolót terjesztem a T. Képviselő-testület elé, és kérem, hogy az alábbi határozati javaslatot fogadja el: Határozati Javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadta a Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készült előterjesztést. Felelős (a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére történő megküldésért): Kovács Zoltánné dr. jegyző Határidő: 2012. május 31. Albertirsa, 2012. április 18. Kovács Zoltánné dr. jegyző

Bevezetés A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. -a a következőképpen határozza meg a gyermekvédelem fogalmát: a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megszüntetése, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A törvényben meghatározott speciális gyermekvédelem csupán része a tágabb tartalmú általános gyermek- és ifjúságvédelemnek, amely kiterjed a gyermek, a fiatalok szocializációjában szerepet játszó intézményekre mint a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek, stb.- felöleli a gyermek, az ifjúság fizikai, szellemi, erkölcsi, valamint munkára nevelésének valamennyi területét. Jelen értékelés célja, hogy a rendelkezésre álló adatok, információk alapján a képviselőtestület levonja a megfelelő következtetéseket, célokat tűzzön ki, feladatokat fogalmazzon meg a tágan értelmezett helyi gyermekvédelmi rendszer minél hatékonyabb működése érdekében. I. A település demográfiai mutatói: Lakónépesség számának alakulása 2004 és 2011 között 2004 2005 2006 2007 2008. 2009. 2010. 2011. 11.893 11.935 12.045 12.250 12.426 12.483 12.523 12.528 Amennyiben a lakónépesség számának alakulását vizsgáljuk csekély mértékű, de folyamatos gyarapodást tapasztalunk. Bár a születések száma növekedést mutat, a lakosságszám gyarapodása migrációs okokra vezethető vissza. Míg 2006-ban és 2007-ben a beköltözések okaként az újtelepen megnyíló új utcát, az újonnan épülő társasházakat jelölhettük meg, addig az utóbbi két évről általában elmondható, hogy nőtt a szociális okokból Albertirsára költözők száma (fővárosban rossz körülmények között élő, gyakran munkanélküli családok, akik a könnyebb megélhetés reményében költöznek vidékre). Ezen nemritkán több gyermekes családok többsége a külterületen található tanyákban, kis présházakban húzza

meg magát. Ezek a kis alapterületű épületek gyakran minden komfortot nélkülöznek (nincs a házhoz vezető műút, nincs villany, gáz, vezetékes víz, fürdőszoba, benti WC, stb.). A szociális okokból beköltöző, a legtöbbször halmozottan hátrányos helyzetű családok új kihívások elé állítják a város szociális ellátórendszerét. Korcsoport (év) Férfiak (fő) Nők (fő) Összesen (fő) 0-3 270 241 511 4-6 177 177 354 7-14 520 519 1039 15-18 290 256 546 19-25 535 556 1091 26-35 1041 1022 2063 36-50 1351 1265 2616 51-60 871 948 1819 61-80 820 1274 2094 80 felett 95 300 395 Összesen: 5970 6558 12528 Albertirsa lakosságszáma korcsoportok és nemek szerinti megosztásban 1 Születés és halálozás alakulása 2002 és 2010 között Év Élve-születések száma Halálozások száma 2002 88 136 2003 111 156 2004 100 168 2005 91 186 2006 114 178 2007 116 188 1 A Polgármesteri Hivatal lakcím és népesség nyilvántartásának 2011. december 31-ei állapota alapján

2008 131 152 2009 130 180 2010 113 170 2011 122 168 II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása: A pénzbeli ellátások és a gyermekvédelmi alapellátások célja a családok szociális helyzetének és nevelési-gondozási funkciójának megerősítése, a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. A gyermekek védelmét az önkormányzat a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: Ellátás típusa Ellátás formája Eljáró hatóság 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli+természetbeni Jegyző 2. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás pénzbeli Jegyző 3. óvodáztatási támogatás pénzbeli+természetbeni Jegyző 4. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli+természetbeni Polgármester 5. gyermekétkeztetési térítési díj kedvezmény természetbeni Népjóléti Bizottság

Kérelem benyújtása: Az 1/2006. (I. 30.) önkormányzati. rendelet 4..-a értelmében a pénzbeli illetve természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő. A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. II.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, évente két alkalommal nyújtott pénzbeli támogatásnak, az ingyenes tankönyvnek, és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2011-ben 39.900.- Ft,) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2011- ben 37.050.-Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. Az a gyermek, aki szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, évente kétszer egyszeri, egyösszegű támogatásban (2011-ben kétszer 5.000 forint), részesül. A kérelmezőkre és a támogatottakra vonatkozó adatok A 2011. évben 721 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A támogatásban részesített családok száma 366. Amennyiben a gyermekekre vonatkozó adatokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy a 0-18 éves korú gyermekek több mint 29%-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ami azt jelenti, hogy a városban élő gyermekek több, mint negyede alacsony jövedelmű (a létminimum alatt élő) háztartásokban nevelkedik.

A 2011. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok száma a gyermekek száma szerint Gyermekek száma 1 2 3 4 vagy 5 6 vagy annál több Összesen Gyermekes családok száma Családok száma Ebből egyedülálló szülő 153 121 88 3 1 366 0 0 0 0 0 0 A támogatásban részesült gyermekek 58%-a él két-, vagy többgyermekes családban. A 2011. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma kor szerint: kor -6 7-14 15-18 19- Összesen éves Gyermekek száma 199 363 116 43 721 Ebből: tartósan beteg, fogyatékos 2 19 2 0 23 A támogatásban részesített gyermekek száma a tavalyi évhez képest lényegesen nem emelkedett: 9 fővel nőtt, ami a 2010. évhez képest 1%-os emelkedést jelent. A 2011. évben nyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény adatai Támogatást kérő személyek száma Elutasított személyek száma támogatásban részesítettek átlagos száma Ebből természetbeni támogatásban részesítettek Támogatásra felhasznált összeg (E Ft.) 758 37 721-8 039

Az elutasítások oka akárcsak az elmúlt években a törvényben meghatározott jövedelemhatár túllépése volt. 2011. évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény címén 8 039 e Ft-ot fizetett ki az önkormányzat. II.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozója jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és ezt a tényt gyámkirendelő határozattal igazolja. A támogatás igénybe vehető, ha a kirendelt gyám lakóhelye Albertirsán van, továbbá jövedelme nyugellátásból, vagy baleseti nyugellátásból, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásból, vagy időskorúak járadékából ered. A támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a, azaz 6270 Ft/hó. A gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozó részére, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság esetében, tárgyévben két alkalommal pótlék folyósítható, melynek összege 2011-ben 8400 Ft. A jogosultságot kérelemre a jegyző állapítja meg. A 2011. évben 2 gyermek részesült összesen 184 E ft. összegű kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban. II.3. Óvodáztatási támogatás 2009. január 1-től óvodáztatási támogatás nyújtható annak a három- illetve négyéves gyermek szülőjének, aki 2009. január 1-je előtt/után beíratta a gyermekét az óvodába és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap már eltelt, továbbá aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermeke hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezte be sikeresen, valamint aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A fentiek szerinti feltételek együttes fennállása esetén a támogatás iránti kérelmet a családból csak az egyik szülő nyújthatja be. A támogatás összege első alkalommal gyermekenként folyósítva: 20 000 Ft. A támogatás összege a további alkalommal minden gyermek esetében 10 000 Ft.

A 2011. évben 32 gyermek (ebből 8 fő természetbeni ellátás formájába) részesült, összesen 400 e ft. összegű óvodáztatási támogatásban. II.4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott mértékben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Azokat a gyermekeket, családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról nem lehet más módon gondoskodni. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában adható. Természetbeni ellátás három formában valósulhat meg: étkezési jegy, étkezési térítési díjhoz való hozzájárulás, gyógyszer kiváltásának támogatása. Étkezési térítési díj hozzájárulásában azok a gyermekek részesülnek, akik nem jogosultak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, így a normatív támogatástól is elesnek, illetve azon hátrányos helyzetű családok gyermekei, akik számára a normatív kedvezménnyel csökkentett térítési díj befizetése is komoly nehézséget okoz. Gyógyszer kiváltásának támogatásában, azok a gyermekek részesülnek, akiknek szülei átmenetileg anyagi problémákkal küzdenek, így az orvos által felírt gyógyszert azonnal kiváltani nem tudják, és annak elmulasztása veszélyeztetné a gyermek egészségi állapotát. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nem csupán a gyermek törvényes képviselője kérelmezheti. Több alkalommal előfordult, hogy megállapítására a gyermeket gondozó védőnő, nevelő pedagógus vagy a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor. A 2011. évben 449 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, összesen 3 138 e ft. értékben. II.5. A gyermekétkeztetés megoldásának módja, a kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok

Az Albertirsa Város Önkormányzata fenntartásában működő bölcsőde, óvodák, általános iskola közétkeztetési feladatainak ellátását, az önkormányzat a tulajdonában lévő konyhán vállalkozási szerződéssel biztosítja. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben a közétkeztetést a 2011. évben átlagosan 521 gyermek vette igénybe. Térítési díj-kedvezmények - normatív kedvezmény: A gyermekétkeztetés során a gyermek és a tanuló nappali oktatásban való részvételéig az alábbi normatív kedvezményt kell biztosítani: a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után, az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény). A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. A fenti normatív kedvezmények azonban csak egy jogcímen vehetők igénybe. További korlátozás, hogy nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után sem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

A 2011. évben térítési díj kedvezményben részesülő gyermekek számáról készült kimutatás az alábbi táblázat tartalmazza: Lurkó Bölcsőde (fő) Napsugár Óvoda (fő) Tessedik Sámuel Ált. Iskola (fő) Normatív kedvezmény (50%) Normatív kedvezmény (RGYVK 100%) Önkormányzati kedvezmény 6 38 38 7 98 134 1 13 6 Teljes térítést fizető 29 118 86 Összesen: 43 267 264 Az egyházak által fenntartott intézményekben étkező gyermekekre vonatkozó adatokat a következő táblázat mutatja be: Mustármag Óvoda (fő) Alberti Evangélikus Óvoda (fő) Alberti Evangélikus Iskola (fő) Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Iskola (fő) Normatív kedvezmény (50%) Normatív kedvezmény (RGYVK 100%) Önkormányzati kedvezmény 14 15 13 18 16 27 66 69 3-5 7 Teljes térítést fizető 56 47 31 33 Összesen: 89 89 115 127

- önkormányzat által biztosított kedvezmény: Amennyiben a gyermek egyéni rászorultsága indokolja, a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 1/2006. (I. 30.) rendelet 12. (1) bekezdése értelmében: A Népjóléti Bizottság a gyermekétkeztetés térítési díját mérsékelheti, vagy elengedheti a szociálisan rászorult gyermek/tanuló törvényes képviselőjének kérelme, illetve az iskola-, bölcsőde-, óvoda vezetőjének javaslata alapján, ha az ellátást igénybevevő gyermek/tanuló Albertirsán állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj 200 %-át nem haladja meg, vagy a kötelezett szociális, vagyoni, ill. lakhatási körülményeire tekintettel a díjat megfizetni nem képes. A 2011. évben 94 gyermek étkezési térítési díjához nyújtott támogatást az önkormányzat. Támogatásban részesült gyermekek száma (fő) 100 % 80 % 70 % 50 % 30 % 94 32 24 31 6 1 Összegzés: Összességében elmondható, hogy a 2011. évben 995 fő részesült az önkormányzati, vagy egyházi intézmények valamelyikében gyermekétkeztetésben. Közülük 595 fő (60%) részesült térítési díjkedvezményben, ebből 417 fő (42%) ingyenesen étkezett. Szociális nyári gyermekétkeztetés Az elmúlt évekhez hasonlóan az Önkormányzat a 2011. évben is biztosította a rászorult gyermekek nyári étkeztetését. A TS Gastro Kft-vel kötött szerződés alapján 100 gyermek 45 napon keresztül kapott meleg ételt a Tessedik Sámuel Általános Iskola főzőkonyhájáról.

II.4. Egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatások: Bursa Hungarica A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja, hogy a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjjal segítse a szociálisan hátrányos helyzetű, felsőoktatási képzésben részt vevő albertirsai fiatalok felsőfokú tanulmányainak folytatását, segítséget nyújtson tanulmányaik eredményes befejezéséhez. A támogatás pénzügyi fedezetét az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja. A 2011. évben 25 fő részesült támogatásban. A támogatás mértéke 10 hónapon keresztül 5000 forint. III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása Albertirsa Város Önkormányzata az 1997. évi XXXI. törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja a gyermekjóléti alapellátásokat. Albertirsai Város Önkormányzata az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) Gyermekjóléti szolgálat, b) Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde, - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás c) Gyermekek átmeneti gondozása (átmeneti otthonok, helyettes szülő) III.1. Általános szabályok: Kérelem benyújtása: A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérelmére történik.

Az ellátás iránti igényt a szülő, törvényes képviselő az intézmény vezetőjénél nyújthatja be, aki soron kívül dönt az ellátás biztosításáról és értesíti a szülőt a fizetendő személyi térítési díj mértékéről, a befizetés időpontjáról. Ha az intézményvezető az ellátásban való részesítést nem tartja indokoltnak, a kérelmet haladéktalanul megküldi az önkormányzatnak, mely a kérelemről határozattal dönt. III. 2. Humánszolgáltató társulás Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Albertirsán, Ceglédbercelen, Dánszentmiklóson és Mikebudán intézményfenntartói társulás keretében a Szociális Segítőház látja el a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. III. 2. 1. Gyermekjóléti Szolgálat 2 A gyermekjóléti szolgálat olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyezettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az alábbi éves statisztikai adatokból megállapítható, hogy a családokkal folyamatos a kapcsolattartás, a problémáikkal felkeresik a családgondozókat. A jelzőrendszer működése nélkülözhetetlen a gyermekvédelmi alapellátás biztosítása során, mivel tagjainak jelzése alapján azokon a családokon, főként a gyerekeken akkor is tudunk segíteni, ha a szülő vagy gyermek nem akarja, vagy nem meri felkeresni a gyermekjóléti szolgálatot. Gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek: Települések Lakosság száma 18 év alatti lakos Össz. gond. gy. Albertirsa 12279 2330 196 Ceglédbercel 4486 741 54 Dánszentmiklós 2929 533 24 Mikebuda 786 171 21 Összesen 20480 3775 295 2 A szakmai vezető beszámolója alapján

Jelzőrendszer által küldött jelzések száma: Sorsz. Megnevezés Küldött jelzések száma 1 Egészségügyi szolgáltató 73 2 Ebből védőnői jelzés 46 3 Közoktatási intézmény 123 4 Rendőrség 15 5 Ügyészség, bíróság 7 6 Állampolgár 16 7 Önkormányzat (jegyző) 82 Összesen: 316 Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: Sorsz. megnevezés Kezelt problémák száma 1 Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb. 743 2 Gyermeknevelési 251 3 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 283 4 Magatartászavar, teljesítményzavar 219 5 Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) 269 6 Szülők vagy a család életvitele 271 7 Szülői elhanyagolás 62 8 Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 21 9 Fogyatékosság, retardáció 15 10 Szenvedélybetegségek 33 Összesen 2167

A Gyermekjóléti szolgálat feladatait Albertirsán 3 fő családgondozó látja el. A tavalyi év jelentős változást hozott az intézmény életébe: a gyermekjóléti szolgálat 2011. októberében átköltözött az Albertirsa Dózsa Gy. u. 23. szám alatti épületbe, így ettől az időponttól valamennyi szociális alapellátás egy helyen elérhető a lakosság számára. A költözés emellett jelentős szakmai előnyökkel is járt: a gyermekjóléti szolgálat családgondozói hatékonyabban tudnak együttműködni a családsegítő szolgálat munkatársaival. A felújított épületben várakozó helyiség és interjú szoba is van, aminek köszönhetően a családgondozók a kapcsolattartást és a megbeszéléseket külön helyiségben le tudják bonyolítani, illetve lehetőségük van arra, hogy az ügyfelekkel bizalmasabb légkört alakítsanak ki. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai a jövőben szeretnének kialakítani az épület körül egy ún. közösségi udvart ahol tavasztól- őszig különböző programokkal várnák a fiatalokat, gyermekeket. A 2011. évet vizsgálva megállapítható, hogy a gondozási esetek száma a korábbi évekhez hasonlóan tovább emelkedett. A legtöbben anyagi problémák és családi konfliktusok miatt keresték fel a Szolgálatot. Jellemző volt, hogy sok család került kritikus helyzetbe a munkahely elvesztése és/vagy egyéb anyagi nehézségek, problémák miatt, melynek következményei a családban élő gyermekeken csapódtak le. A családgondozók nap, mint nap tapasztalják a korábban rendezett körülmények között élő családok eladósodását. Emelkedést mutatott azoknak a családoknak a száma is, ahol bár a szülők dolgoznak, és jó anyagi körülményeket biztosítanak gyermekeiknek, ennek ellenére a gyermekek és a szülők között nagyon mély, sokszor durva konfliktusok alakultak ki. Ezeknek a családoknak már célzott, külső segítségre lenne szüksége (pszichológus, családterápia) mert a tapasztalatok szerint a problémákat önmaguk már nem képesek kezelni. Az elmúlt tél rendkívül hideg időjárása több családot és ezzel együtt családgondozót állított nehéz, sokszor kilátástalan helyzet elé. Minden eddiginél több család jelezte, hogy a fűtést nem tudja segítség nélkül megoldani. A rászorulók ilyen váratlan és jelentős számban való megjelenésének oka, hogy a januári rendkívül hideg időjárás felkészületlenül érte a családokat, illetve többük esetében a korábbi tartozások miatt a gázfűtést már kikapcsolták, tűzifát pedig, annak magas ára miatt nem tudtak a szükséges mennyiségben vásárolni. Albertirsán jelenleg három körzetre osztva dolgoznak a családgondozók: Az Alberti részen sok a beköltöző, új család. Az öt-tíz éve épült szép, új családi házakban élő családoknál egyre nagyobb probléma, hogy nem tudják hiteleiket fizetni, több családi házban már fűtés és villany sincs. Egyre több kisgyermekes család költözik ki külterületre, présházakba és egyéb nem lakás céljára szolgáló épületekbe. Évek óta megoldatlan probléma a Hámán K. u. 73 szám alatti önkormányzati lakások helyzete. Bár a körzet családgondozója az elmúlt évek során a lakók hozzá állásában némi pozitív változást tapasztalt, az itt élő családok helyzete lassan tarthatatlanná válik, az épület előbb-utóbb lakhatatlan lesz. Itt jelenleg hat család él 10 kiskorú gyermekkel. Az Újtelepi részen egyre több a Pestről vissza-, illetve újonnan beköltöző család. A külterületen élő családok száma itt is növekvő számot mutat. Ebben a körzetben a tavalyi évben emelkedés mutatott

a fiatalkorú várandós anyák száma. Az anyagi problémák itt is jellemzőek, főleg a tüzelő és az élelmiszer beszerzése jelent problémát a családoknak. Sok külterületen élő családnak jelent problémát a gyermekek iskolába járása és a tanyákról való bejutás a városba, mivel nem ezt az élethelyzetet szokták meg. Irsán a tavalyi évben kiemelkedő számot mutatott a családon belüli konfliktusok száma. Több család is szétköltözött, és magas volt a válások miatti esetek száma. A Feketerész külterületre is jellemző a több gyermekes családok anyagi okokból való kiköltözése. Összességében megállapítható a 2011. évben jelentősen megemelkedett a családon belüli konfliktusok, krízis helyzetek száma. Ennek oka sokszor a családok kilátástalan anyagi helyzete, vagy az, hogy a napi taposómalom mellett nem marad a szülőknek elég energiája és ideje gyermekeikre, illetve egymásra. Egyre több, főleg kamasz fiatal keresi fel a Szolgálatot problémáival. Intézményünkben működő pszichológus nagyon leterhelt, nagy eset számmal végzi munkáját. A Gyermekjóléti szolgálat közreműködésével a tavalyi évben is megrendezésre került a Családok Karácsonya, ahol is 110 gyermeknek sikerült ajándékkal és karácsonyi műsorral kedveskedni. Az önkormányzat, az egyházak és a Szociális Segítőház együttes részvételével a Vegyél még egyet akció keretében a város lakói segítettek a rászoruló gyermekeket megajándékozni. Helyettes szülői hálózat A helyettes szülői hálózaton belül, 3 képzett kolléga családjában van lehetőség az átmenetileg bajba került gyermekek megsegítésére, akik tevékenységét egy családgondozó koordinálja. Az egyik helyettes szülő ceglédberceli lakos. A tavalyi évben, krízisintervencióban 2 gyermek gondozását látták el addig, amíg a gyermek visszakerült a családba. Az ellátás finanszírozása a gondozási napokra járó normatívából történik. III.2.2. Családsegítő Szolgálat A gyermekek védelme nem választható el élesen a társadalmi és gazdasági problémáktól. A munkanélküliség kiterjedése, a még dolgozók feszített munkatempója rendkívül nagymértékben befolyásolja a gyermekek, családok helyzetét és megélhetését. Meglazultak a családon belüli kötelékek és nagyfokú beszédtelenség jellemző a családok zömére. A Családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott szolgáltatás, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A Családsegítő Központ forgalmi adatai: Éves forgalom a kapcsolatfelvételek száma szerint: 2574

A szolgáltatást igénybevevők száma gazdasági aktivitás szerint: Sorsz. Gazdasági aktivitás fő Társult települések 1 Aktív kereső 108 17 2 Álláskereső 105 30 3 Inaktív kereső 174 26 4 Ebből nyugdíjas 72 9 5 Eltartott 17 13 6 Ebből: gyermek-, és fiatalkorú 2 2 Összes 478 97 A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái: sorsz. A probléma tipusa Esetek száma Társult telep. 1 Életviteli 120 52 2 Családi-kapcsolatai 394 108 3 Családon belüli bántalmazás 4 0 4 Lelki-mentális 724 210 5 Gyermeknevelési 258 79 6 Anyagi 74 23 7 Foglalkoztatással kapcsolatos 384 29 8 Egészségkárosodás következményei 231 9 9 Ügyintézési nehézségben segítségkérés 527 95 10 Információhiány 425 70 11 Egyéb: hátrányos helyzetű tanulók korrepetálás 56 - Összesen: 3197 675

Több probléma együttes előfordulása 3197 538 Krízishelyzet 115 18 A családsegítő esetkezelések jellege: Sorsz. Az esetkezelés jellege Esetkezelésben részt vettek száma 1 Szociális, mentális esetkezelés 403 2 ebből információ 135 3 ügyintézés 49 4 Segítő beszélgetés 59 5 tanácsadás 118 6 továbbirányítás 42 7 Pszichológiai esetkezelés 49 8 ebből tanácsadás 10 9 konzultáció 8 10 terápia 31 11 Jogi esetkezelés 34 12 ebből tanácsadás 34 Egyéb szolgáltatótevékenység: Sorsz. A tevékenység jellege Egyének száma Érintett családok száma 1 Szolgáltatások közvetítése és nyújtása 120 40 2 Dologi javak közvetítése és nyújtása 500 500 3 Adósságkezelési tanácsadás 99 68

III. 3. Bölcsőde 3 Albertirsán a bölcsődei ellátás 1954-ben indult el, először csak idény bölcsődeként, majd 1956-ban egy 20 férőhelyes állandó bölcsődét hoztak létre, válaszként az egyre nagyobb érdeklődésre és a megnövekedett igényekre. 1977-ben átadták az új, 40 férőhelyes korszerű bölcsődét, amely a lakosság összefogásával épült fel. A 90-es évek első felében a megváltozott társadalmi körülmények következtében a férőhelyek számát 20-ra csökkentették. A csökkentett bölcsődei létszám már nem elégítette ki a város igényeit, nem volt folyamatos a felvétel, az alapellátáson kívül más szolgáltatást nem tudott az intézmény nyújtani. A 2009. évben Albertirsa Város Önkormányzata Szülők szeme fénye Albertirsa 21. századi bölcsődéje című pályázatával vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült, melynek segítségével 2010. december 1-jén átadott felújított bölcsődében 20-ról 40 főre növekedett a férőhelyek száma. Az intézmény 2010. december 8-tól fogadta a gyerekeket- szülővel történő fokozatos beszoktatás szerint. Jelenleg a bölcsődébe felvett gyerekek száma: 50 fő. A bölcsőde kihasználtsága a beszoktatás és a betegségek lezajlása után fokozatosan emelkedett: 2011. január 66% február 75% március 99% 2011. novemberben felvett gyermekek száma 42 fő volt, és 2012. tavaszán még 10 fő érkezett az intézménybe. A 2012/2013-as nevelési évre jelentkezők száma jelenleg 25 fő. Az intézményben dolgozók létszáma az alábbiak szerint alakul: Dolgozói létszám: 13 fő Ebből intézményvezető gyermeknevelő technikai személyzet 1 fő 9 fő 3 fő 3 Az intézményvezető beszámolója alapján

A bölcsődében 1 fő SNI gyermeket gondoznak, 1 gyermeket szociális helyzetére való tekintettel a gyermekorvos és a védőnő javaslatára vettek fel. A gyerekek a téli hónapokban a sószobát és a tornaszobát rendszeresen igénybe veszik. A sószoba jótékony használatát a város lakói számára is lehetővé tette az intézmény. A 2012. évtől az intézmény végzi a korai fejlesztés és felkésztés tevékenységet. A 2012. év második felében pszichológus foglalkoztatását (megbízási szerződéssel) is tervezik. A bölcsődei férőhely elegendő, a helyi igényeket kielégíti. III.4. Óvoda 4 Az óvoda az első nevelési és oktatási szint, ahol a gyermekek először kerülnek közösségbe, tanulhatják és kialakíthatják azt a szokásrendszert és önkiszolgálási formákat, melyek egész oktatási időszakukra elkísérik. Itt alapozódhatnak meg azok a készségek, melyek nélkül az iskolai előmenetel bicegősre sikeredik, sok esetben teljes tanulási kudarcot eredményezve. Albertirsa területén jelenleg 3 óvoda működik egy önkormányzati, és két egyházi. Önkormányzati óvodák: Az önkormányzati óvoda a város négy különböző pontján várja a gyermekeket: Napsugár Óvoda Pesti út 29. (székhely) Tündérkert Óvoda, Luther u. 10 Mazsola Óvoda Dózsa Gy. u. 11. Nyitnikék Óvoda Ady E. u. 25. Az óvodában a feladatellátás megfelelő színvonalon zajlik. Az óvodapedagógusok munkája azonban évről évre nehezedik, egyrészt a túlzott adminisztráció, másrészt az egyre gyakoribbá váló nevelési problémák miatt. A gyermekek fejlődését, viselkedését, értékrendjét a család határozza meg, így sok 4 Óvodavezető beszámolója alapján

esetben a legalapvetőbb szokásokkal (orrfújás, szalvétahasználat, WC használat) az óvodában találkozik először a gyermek. Első évben a nevelők energiájuk nagy részét ezek elsajátíttatására fordítják, mivel egyes családokban ezek nem kapnak megerősítést. Más esetben sem történik meg a családban a példamutatás, ami az óvodai életben szintén nehézséget okoz. A gyermekek szétszórtak, túlmozgásosak, nyugtalanok. Az önkormányzati óvoda minden telephelyén ifjúságvédelmi felelős működik. Feladata a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek felismerése, a veszélyeztetettség jelzése a megfelelő intézményeknek, az életvezetési problémákkal küzdő családok segítése, megfelelő szakemberhez irányítása. A gyermekvédelmi felelősök az adott nevelési év elején elkészítik a gyermekvédelmi tervet a gyermekcsoportokhoz igazítva. Évente felmérést készítenek a gyermekek családi helyzetéről, vizsgálják a veszélyeztetettség okait. A problémával küzdő gyermekek szüleit próbálják együttműködésre ösztönözni, megnyerni, bevonni az óvodai életbe. Erre a családlátogatások, fogadóórák, személyes beszélgetések alkalmával nyílik lehetőség. Az óvodába érkező gyermekek közül egyre több a problémás, nehezen kezelhető, hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett. Ezek okai a szociális, kulturális és egyéb ok miatti hátrányok, illetve nevelési problémák. A gyermekvédelmi felelősök 2010/2011. nevelési évről készült beszámolójából kiolvashatók a tavalyi év legjellemzőbb problémái, továbbá azok a nehézségek, amelyekkel a gyermekvédelmi felelősöknek (és a többi óvónőnek) munkájuk során szembe kell nézniük: Napsugár Óvoda N. E. és G. ZS. : A tanév elég döcögősen kezdődött, nagyon sokat hiányoztak. Jegyzői felszólítás és a családsegítő bevonásával sikerült megoldani, hogy tanyagondnok szállítsa a gyermekeket, így rendszeresen járnak óvodába. A tanév végére a szülővel, nagyszülővel is javultak a kapcsolattartás feltételei. CS. L.: A gyermek a tanévet óvodánkban kezdte el, de a tanév folyamán, az anyuka alkohol betegsége miatt, az apukánál, Pilisen lett elhelyezve, itt folytatta az óvodát. H. K.: A kislány nagyon sokszor ápolatlanul jött óvodába. Rendszeres problémát okozott nála a fejtetvesség. Először az anyukával próbáltunk beszélni, majd bevontuk a védőnői hálózatot is. A családsegítőnél is jeleztük az esetet. Közösen próbáltuk tanácsokkal, irtószerrel ellátni a családot, de sajnos legtöbbször eredménytelenül. Tudomásunk szerint elindítják náluk a védelembe vétel folyamatát. Tündérkert Óvoda A Tündérkert Óvodában 48 gyermek jár, ebből 22 fő, majdnem a gyermeklétszám fele rendszeres támogatásban részesül hátrányos helyzete miatt.

L. B.: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, óvodáztatási támogatásban részesül. Családi körülményeit tekintve veszélyeztetett gyermek. Az édesanya egyedül neveli gyermekét. A tavalyi évben új helyre költöztek, messze az óvodától. A lakás körülmények nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után. Nincs sem meleg víz, se áram a házban. Ennek ellenére a kislány ruházata mindig tiszta, mosott. A gyermek külseje is ápolt. A legnagyobb problémát a gyermek fején hemzsegő bogarak okozzák. Hetente többször is átnézzük a gyermek fejét és minden alkalommal találunk serkét vagy élő bogarat. Felkerestük az óvoda védőnőjét, aki tetűirtószert adott. Ezt oda adtuk az anyának, de nem változott a helyzet. Az óvodában több alkalommal is lekezeltük a gyermek fejét. Ágyneműjét, ruháját átmostuk kivasaltuk. Az idei évben is rendszeresen jár óvodába, hiányzását a szülő előre bejelenti, vagy orvosi igazolással igazolja. P. B. és P. Zs. : Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett ikerpár. A szülők együtt nevelik gyermekeiket. A lakás körülmények itt is kívánni valót hagynak maguk után. A szobákban nincs padlózat csak föld. A helységekbe nem lehet belépni, mert a családsegítőtől és más helyekről kapott ruhák a földön hevernek szanaszét, kisebb nagyobb kupacokban. A gyerekek reggelente onnan túrják ki, amit föl akarnak venni. Ruházatuk ezért sokszor piszkos, állott szagú. Reggelente koszos arccal, testtel jelennek meg. Első dolgunk, hogy a mosdóba küldjük őket egy alapos tisztálkodásra, de sajnos ettől még nagyon kellemetlen marad a szaguk. A hajuk is mindig kócos érkezéskor, ezt is megfésüljük reggelente. Sajnos több alkalommal serkék és/vagy bogarak voltak a hajukban. Haza adtunk nekik tetűirtószert, így ez a probléma megoldódott, de továbbra is minden héten ellenőrizzük a fejüket. Az óvodába és a készségfejlesztő foglalkozásokra rendszeresen járnak, a logopédiai foglalkozásokon nem, vagy csak ritkán vesznek részt. T. P.: Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek. Ceglédről költöztek át a nyár végén városunkba. Szeptembertől jár óvodába. A szülők együtt élnek, nagycsaládosok. Az édesanya és az édesapa kapcsolata nagyon megromlott, folyton veszekszenek. Az édesanya folyton panaszkodik és nyugtatózza magát. Gyerekére kevés figyelmet fordít. A kisfiú nagyon ragaszkodó és szeretetéhes. Óvodánkban minden nap ápolt külsővel és rendezett ruházattal érkezik. Mindig nagyon éhes, és ő ül le elsők között étkezni. Mindenből duplát eszik, ennek ellenére csont sovány kisfiú. Az év során az édesapa el akart menni a gyermekkel az anyától, régen már volt, hogy a gyermek felügyelete kizárólag az apa joga volt. Az óvodai nevelésben és programokon rendszeresen részt vesznek. Hiányzását minden esetben orvosi igazolással igazolják. A szülők viszont nem hordják el sem készségfejlesztésre, sem beszédfejlesztésre a gyermeküket. A gyermek nagycsoportos kora ellenére még egy évig az óvodában marad. Nyitnikék Óvoda M. B.: Tisztán, rendesen és rendszeresen jár az óvodába. Óvodáztatási támogatásban részesül. Az óvodai ünnepségeken gátlásossága miatt nem vesz részt. Folyamatosan foglalkozik vele fejlesztőpedagógus. Ősszel a nagycsoportot ismétli. K. G. : Az édesanya egyedül neveli két testvérével együtt. Rendszeresen, tisztán, rendesen érkezik az óvodába. Óvodáztatási támogatásban részesül. Ősszel az ált. iskola első osztályát kezdi.

M. V. /veszélyeztetett/: Nevelőszülők nevelik, de folyamatban van az örökbefogadása. A kislány kiegyensúlyozott, tiszta, rendes megjelenésű. Fejlesztőpedagógus foglalkozik vele. Ősszel iskolás lesz. Sz. B. /veszélyeztetett/: Nevelőszüléknél él. Azonban jelenleg a nevelő apa nem él a családdal. Nagyon nehéz otthoni és anyagi körülmények között, ingerszegény környezetben él. Fejlesztőpedagógus foglalkozik vele. Ősszel iskolás lesz. L. M. /veszélyeztetett/: Az év folyamán rendszeres járt óvodába. Megjelenése nem mindig kifogástalan. Az otthoni körülmények /komfortnélküliség/ még mindig rosszak. A szülők /idős édesapa, fiatal édesanya/ az óvodával együttműködnek, várják a tanácsot. Fejlesztőpedagógus foglalkozik vele. D. G.: Az év folyamán eléggé hányatott életet élt a csonka család, folyton költözködtek, ha az anya munkát talált. Jelenleg visszaköltöztek településünkre. Az édesanya külföldön talált munkát. Így a kisfiú és testvére nevelése főleg a nagymamára hárul. Segít az apuka is. Az óvodai életbe nehezen illeszkedett be a folyamatos elköltözés miatt. Fejlesztő pedagógus foglalkozik vele, ősszel iskolás lesz. H. L.: Látszólag rendezett, teljes családban nevelkedik. Aránylag jó anyagi körülmények között. De a családi életük koránt sem kiegyensúlyozott. Az édesanya életvitele sajnos nem megfelelő. Volt már olyan hogy az édesapára hagyta a négy kiskorú gyermeket. Idén januárban az önkormányzat jegyzője óvodánkat felkérte, hogy nyolc napon belül védelembe vétel ügye miatt pedagógiai véleményt adjon. A család jelenleg együtt él. Az édesapa gondoskodik gyermekeiről. Rendszeresen érdeklődik a fiúról, tanácsokat kér. Az édesanya is jár a gyermekért az óvodába. A kisfiú nagyon ragaszkodik mindkét szülőjéhez. Mazsola Óvoda B. E.: A kislány rendszeresen jár óvodába. Otthon is rendesen eszik és tiszta ruhába jár. Az anyuka hordja fejlesztésre és logopédiára is. Igyekszik minden szülői kötelességét teljesíteni. A szülő gyakran kér segítséget, tanácsot, amit igyekszik megfogadni. Észrevételeinket, tanácsainkat, amennyire tudja teljesíti. K. Z. és K. R.: A testvérpár óvodáztatási támogatásban részesül. A nagyfiú sokat fejlődött, és a kisebbik is nagyon ügyes az idei évben. Anyukájuk dolgozik és rendszeresen hordja a fiúkat óvodába. Ügyel a tiszta ruhára és igyekszik új ruhákat, játékokat is biztosítani. A fiúk nagyon erősen kötődnek az anyukájukhoz és a kistesójukhoz is. Rendszeresen érdeklődik az édesanya a fiúkról és igyekszik minden tanácsunkat megfogadni. T. K.: A kisfiú rendszeresen jár óvodába, és óvodáztatási támogatásban is részesül. A családsegítővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Sajnos az apuka ismét börtönbe került, ami a kisfiút megzavarta kicsit. Anyuka többé kevésbé ügyel a tisztaságra és a tiszta ruhára is. A gyermek fején bogarat találtunk, amit a szülők a tőlünk kapott szerrel szépen rendbe tettek.

Óvodák 2011. Gyermeklétszám Hátrányos helyzetűek Halmozottan hátrányos helyzetűek 3 vagy több gyermekes családból érkezők Veszélyeztetett gyermekek SNI Napsugár 70 22 3 19 0 1 Mazsola 75 29 4 15 3 0 Tündérkert 48 22 7 18 4 0 Nyitnikék 45 27 2 19 2 0 Összesen 238 100 16 71 9 1 % 100% 37,3% 6,0% 26,4% 3,4% 0,4% III.5. Tessedik Sámuel Általános Iskola Az iskolában dolgozó gyermekvédelmi felelősök, mint a pedagógiai munkát közvetlenül segítő szakemberek, híd szerepet töltenek be az oktatási és szociális szféra között. a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként szoros kapcsolatuk van a gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő központtal. Az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat két egy alsó- és egy felső tagozaton dolgozó pedagógus látja el. Az iskola napközi ellátását 2011-ben 117 gyermek vette igénybe. Az alábbiakban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök beszámolóját ismertetem:

Alsó tagozat Ebben a tanévben jellemző problémákról nem beszélhetünk. Míg az elmúlt évek vezető nehézsége a sorozatos igazolatlan hiányzás volt, idén egyedi esetekről számolhatok be. Első helyen egy szexuális zaklatásnak tűnő esetet kell említenem, melynek kivizsgálásához a családgondozó és az iskola védőnőjének segítségét kellett kérnem. Hónapokon keresztül tartott kifogásolható kapcsolatot- az édesanya tudtával- az egyik negyedik osztályos lány tanulónk a család barátjával. A visszajelzés alapján a zaklatás ténye nem igazolódott be, a tanulót fokozottan ellenőrizzük. Második helyen egy lopást követő igazolatlan hiányzás sorozatot kell említenem, mely az esetjelzés után megoldódott. A családgondozó figyelmeztetése után a negyedikes tanuló rendszeresen jár iskolába. Ennél nehezebb helyzetben vagyunk egy elsős kislány édesanyjával, aki többszöri figyelmeztetés után sem hajlandó gyermekét iskolába járatni. Az igazolatlan hiányzások száma elérte az ötvenet, így az osztályfőnök feljelentette a szülőt a jegyzőnél. Két esetben kellett elhanyagolás miatt jeleznem, mindkét alkalommal gondozásban lévő család gyermekére kellett felhívni a Családsegítő Szolgálat figyelmét. Az egyik esetben az apa agressziója, míg a másik esetben megfelelő ruházat hiánya és felszerelés hánya okozott gondot. Mindkét tanulóra jellemző az alultápláltság is. Két esetben kérte segítségemet egy harmadikos osztályfőnökünk, mert az egyik tanulójának édesanyja nem volt hajlandó hivatalos lépést tenni azért, hogy gyermeke napközis ellátásban részesülhessen. A család anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy teljes összeget fizessen az étkezésért, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülnek. Az ellátásra mind az étkezés, mind a tanulás szempontjából nagy szükség lenne. Több alkalommal beszéltem személyesen az édesanyával. Ekkor derült ki, hogy az édesapa tartózkodási helye ismeretlen, így az anya nem tudja megszerezni a hivatalos papírokat. Problémája megoldására a Gyámhatósággal közösen keresünk megoldást. Rendszeresen tartom a kapcsolatot a Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Minden kedden megbeszélést tartunk az aktuális problémákról és az előző héten jelzett esetek megoldására tett intézkedésekről. Felső tagozat A 2011-2012 tanévben az év eleji felmérés alapján, a felső tagozaton 96 tanuló részesül gyermekvédelmi támogatásban.

Ezen tanulók közül a halmozottan hátrányos helyzetű 30 fő. Magántanuló 13 fő. Szeptember hónap folyamán a legtöbb problémát a magántanulók rendezetlen évkezdése adta. Szinte valamennyi családnál látogatást tettem, sok esetben többször is. Segítettem megírni a magántanulói kérelmeket. Sok problémát okozott az év folyamán néhány tanuló rendszeres hiányzása- főképp az igazolatlan hiányzás. Volt, akit sikerült meggyőzni az iskolába járás fontosságáról, volt aki ezek után is rendszeresen hiányzott. Ha 1-2 napot jött is, utána megint nem (betegségre, családi okokra hivatkozva). Néhány családhoz hetente többször kilátogattam a siker érdekében. Volt és van, akinek a magaviselete elfogadhatatlan, durva, agresszív, csúnyán beszél, házi feladatait rendszeresen nem készíti el, felszerelése hiányos. Ezeket a családokat is rendszeresen látogatom. Több esetben az osztályfőnökkel együtt mentünk és beszéltük meg a teendőket. A családoknál tapasztaltakat megbeszéltem a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, akikkel folyamatosan tájékoztatjuk egymást a felmerülő problémákról és a megoldás lehetőségeiről. Ezek a családok többnyire nehéz anyagi körülmények között élnek, de más egyéb problémákkal is küzdenek (a szülők elváltak, munkanélküliek, az apa külföldön dolgozik, vagy börtönben van, stb.). Az osztályfőnökök az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen jelzik a szülő, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Polgármesteri Hivatal felé. Ezeknek az intézkedéseknek sok esetben van foganatja és a szülő rendszeresen járatja a gyermeket az iskolába. Sajnos vannak olyan esetek, amikor ez csak részben, vagy egyáltalán nem hoz eredményt. A védőnő vizsgálja és szűri a gyerekeket. Idén is nagy gondot okoz a tetű. Van olyan tanulónk, aki sajnos folyamatosan tetves. A védőnő rendszeres kezelése ellenére sem lehet kiirtani. A szülővel is beszéltem erről. Együttműködőnek tűnt, viszont nem lett eredménye. Egy 7. osztályos fiú rühes volt. Mivel ez fertőző betegség, a tanuló nem járt iskolába hosszú ideig. Olyan súlyos volt a fertőzése, hogy kórházba is került. Látogatást tettem a családnál és olyan higiéniai állapotokat találtam, amit jeleztem a gyermekjóléti felé. Folyamatosan figyeltem a gyvt-s papírok lejárati határidejét és kértem a szülőt, hogy időben hosszabbíttassa meg. Más egyéb probléma is előfordul, főképp 7. és 8. évfolyamon. (dohányzás, alkoholfogyasztás gyanúja- iskolán kívül hétvégeken-, verekedés) Az internet nem megfelelő célra történő használata, az ott mindenki által olvasható vélemények és azok következményei is begyűrűznek az iskolába. Ebből adódóan is vannak problémák. Ezeket a gyermekjólétis kollégákkal folyamatosan megbeszélem. A társadalomban jól megfigyelhető negatív jelenségek, tendenciák (családi nevelés válsága, válások magas száma, devianciák) miatt egyre nagyobb szerepe van az iskolai gyermekvédelemnek.