Kedves Olvasó! 2005. november 1-jén az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, az Áe. (1957. évi IV. tv.) helyett a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkezõ 2004. évi CXL. törvény lépett hatályba. Az új törvény (a továbbiakban: Ket.) csaknem kétszáz (189 db) paragrafusban foglalja össze szinte valamennyi ügytípusra kiterjedõen a közigazgatási eljárás alapvetõ normáit. Az anyakönyvi igazgatástól a családi ház építkezéséig, a nagyberuházások megvalósításától a fogyasztóvédelemig, a gyermekvédelemtõl a szociális segélyezésig, a hazai és a külföldi ügyfelek magyarországi ügyeinek elintézése ezen az új törvényen alapul. Jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a törvény alkalmazása során a kapcsolódó jogszabályokkal együtt a paragrafusok összefüggései között, és megmutatja, melyiket hogyan kell egyidejûleg alkalmazni, illetve betartani, kiemelten az építéshatósági eljárások vonatkozásában. Rendszerezi az eljárások fajtáit, rögzíti az ezek lefolytatásához szükséges benyújtandó iratokat, rámutat a hatóság, illetve az ügyfelek elvégzendõ feladataira, ezek jogi összefüggéseire mindezt közérthetõ módon, azzal az igénnyel, hogy mindenki számára érthetõ és betartható legyen. Az új törvény megalkotásának igénye szorosan összefüggött a rendszerváltoztatás utáni követelményekkel ugyanis az államszervezet mind az államigazgatás központi, mind helyi-területi szintjein átalakult. Az új törvény létrehozását több további tényezõ is indokolta. Az ország nyitottá vált ami a témánk szempontjából azért jelentõs, mert külföldi állampolgárok jelennek meg itthoni ingatlantulajdonosként, az uniós polgárok a magyar állampolgárokkal sok tekintetben azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát, kérnek letelepedési engedélyt hazánkban. Multinacionális vagy egyéb külföldi vállalkozások fektetik be tõkéjüket hazánkban, valósítanak meg nagyberuházásokat. Mindezek új körülményeket teremtettek, új követelményeket állítanak a közigazgatási hatóságok elé. A technika rohamos fejlõdése kapcsán a számítástechnika is betört a közigazgatásba, ami jelentõsen megváltoztatta a hivatali munkát, s koordináltabbá, ellenõrizhetõbbé tette. A technikai fejlõdés ütemét a közigazgatásnak is át kellett vennie. Ez a fejlõdés tükrözõdik az új törvényben is az elektronikus ügyintézés lehetõvé válásával, amely meggyorsítja az információáramlást és lerövidíti az ügyintézés idejét.
2 Ebben az összeállításban amelyet az olvasó a kezében tart, az új törvény rendelkezéseihez hozzáillesztettük a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó paragrafusait abban a reményben, hogy mind az ügyfelek, mind a köztisztviselõk számára segítséget tudunk nyújtani ezzel az építésügyi eljárások sikeres lefolytatásához. Jelen füzet összeállítása több önkormányzat összefogásának eredménye, ami a közigazgatási szakemberek együtt gondolkodásának, együttmûködésének példaadó mintája, és ez fontos lépés lehet a hatékonyabb, szolgáltató közigazgatás kialakulása felé. A munkában részt vevõ szakemberek: Nagy Péter, Drotárcsik Edit (2. kerület), Rimóczi Gabriella, Seres Mária (11. kerület), Millián György (15. kerület), Szabó Ágnes (16. kerület) IDÉZETT FONTOSABB JOGSZABÁLYOK A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (Ket.) Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) Az építészeti mûszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirõl szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/ 1997. (XII. 29.) KTM rendelet Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet Az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 46/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. Rendelet a Fõvárosi Szabályozási Kerettervrõl 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. Rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatáról (BVKSZ) Az Országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/ 1997. (XII. 20.) Korm. Rend. (OTÉK) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény Az építõipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Korm. Rendelet Általános rendelkezések AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Ket. 29. º (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra együtt kérelem vagy hivatalból indul meg. Étv. 34. º Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bõvítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerûsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthetõ. Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti-mûszaki szakszerûség követelményeinek. Biztosítja továbbá az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét. Az építésügyi hatósági engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül kell meghozni. Étv 53/a. º (3) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság: a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet, b)a kérelemre indult eljárásban a kérelmezõt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet az eljárás hivatalból történt megindításától, illetve a kérelem beérkezésétõl számított öt munkanapon belül értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidõrõl, ügyintézõjérõl és az ügyintézõ hivatali elérhetõségérõl. Ket. 34. º (1) A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes személy, ügyfél azonban kérelmét szóban is elõterjesztheti. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet során az azonnali intézkedést igénylõ ügyben a kérelmet távbeszélõ útján is elõ lehet terjeszteni. (3) Jogszabály elõírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszere- 3
4 sített nyomtatványon vagy elektronikus ügyintézés esetén ûrlapon nyújtsa be. (4) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerõre emelkedéséig visszavonhatja. TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA Ket. 50. º A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendõek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemlérõl készült jegyzõkönyv, a szakértõi vélemény, a hatósági ellenõrzésen készült jegyzõkönyv és a tárgyi bizonyíték. Étv. 53/C. º (1) Az építésügyi hatóság megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett, ha az építtetõ kérelme: a) a Ket. 37. (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétõl számított legkésõbb 10 munkanapon belül, ha b)az ügyfél a hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-mûszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követõ 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetõt. Ket. 45. º (3) Ha a szakhatóság a számára meghatározott ügyintézési határidõn belül nem nyilatkozik, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul. Ket. 33. º (8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ ha jogszabály másként nem rendelkezik tizenöt nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetõje e határidõt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és errõl az ügyfelet és a megkeresõ hatóságot értesíti. HELYSZÍNI SZEMLE Ket. 56. º A tényállás tisztázására szemle rendelhetõ el. Jogszabály a szemle megtartását kötelezõvé teheti. A szemle megtartása során: a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhetõ, b)az eljárással összefüggõ helyszín, illetve az ott levõ tárgy megtekinthetõ (helyszíni szemle). Ha elkerülhetetlen, hogy a hatóság magánlakásban tartson szemlét, ezt úgy kell foganatosítani, hogy az csak a szükséges mértékben korlátozza az érintetteknek a magánélethez való jogát. 5 SZAKHATÓSÁGI MEGKERESÉS Ket. 44. º Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala elõtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni. A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak a hatásköre keretei között kialakított jogszabályon alapuló állásfoglalásához.
6 Étv. 34. º (3) Az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani. Ket. 89. º (1) Helyszíni ellenõrzést a hatóság ügyintézõje, a hatóság által kirendelt szakértõ, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki ellenõrzési jogosultságát az ellenõrzés során köteles igazolni. Ket. 90. º (1) Az ügyfelet a helyszíni ellenõrzésrõl elõzetesen értesíteni kell. ä Kivétel ez alól: a) Nem kell értesíteni az ügyfelet, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné. Ekkor az ügyfelet az ellenõrzésrõl a megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. b)ha az ellenõrzés megkezdése elõtti tájékoztatás veszélyeztetné az ellenõrzés eredményességét, a hatóság az ellenõrzés befejezésekor tájékoztatja az ügyfelet az ellenõrzés lefolytatásáról és annak megállapításairól. c) Mellõzhetõ az ellenõrzésrõl történõ tájékoztatás, ha a helyszíni ellenõrzés az ügyfél közremûködése nélkül, külsõ vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel stb.) elvégezhetõ. [Ket. 90. (2) (4) bek.] IRATOKBA VALÓ BETEKINTÉS Ket. 68 69. º Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselõje útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban. A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 18. º Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyõzõdni arról, hogy a) a szükséges mellékletek rendelkezésre állnak-e, b)az Étv. 18 22., illetõleg 31. és 36. -ban foglaltak biztosítottak-e, c) a tervezett építési munka és az építészeti-mûszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban elõírt szakmai és tartalmi kö- vetelményeknek, illetõleg az azoktól eltérõ tervezett mûszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhetõ-e, d) az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetõleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, e) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági elõírásoknak, továbbá az általános érvényû táj- és természetvédelmi elõírásoknak, f) az építménnyel összefüggõ tervezett tereprendezési, kertészeti munkák megvalósíthatóak-e. Étv. 36. º Építésügyi hatósági engedély a jogszabályok keretei között akkor adható, ha a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18 22. -ban, és a 31. (1) bekezdésében elõírtaknak, b)az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént, c) a tervezett építmény vagy építészeti-mûszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, követelményeknek, d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében káros hatást, e) az építmény rendeltetésszerû és biztonságos használhatóságához szükséges járulékos építmények, közlekedési hálózathoz való csatakozás, valamint a közmû- és energiaellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll, f) a tervezõ jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-mûszaki tervezésre, g) az építtetõ építési jogosultságát hitelt érdemlõen igazolta (kivéve elvi és használatbavételi engedélyezés), h) a tervezõ nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-mûszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvetõ követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékû mûszaki megoldást tartalmaz, i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban elõírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az elõírásoknak. 7
8 HATÁROZAT, ÉRDEMI DÖNTÉS Étv. 34. º (5) Az építésügyi hatósági engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül kell meghozni. Ket. 33. º Az ügyintézési határidõbe nem számít be: a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ; a szakhatóságok eljárásának idõtartama; az eljárás felfüggesztésének idõtartama; a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idõ; hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének idõtartama. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendõ egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). 46/1997. (XII. 29. ) KTM rendelet 20. º Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a) az építtetõ, továbbá ha nem azonos az építtetõvel az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, címét; b)az építési munkával érintett ingatlan címét és helyrajzi számát; c) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését; d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági, szakhatósági elõírást, amelyet az építési munkával kapcsolatban az általános érvényû hatósági elõírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérõen alkalmazni kell; e) az építmény késõbbi kártalanítási igény nélküli átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése; f) az építmény kitûzésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség elõírását; g) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények, építménybontás, tereprendezés, fakivágás, fásítás, parkosítás engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést; h) az engedély érvényességének idõtartamát; i) az építményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére való utalást. Az építési engedély megadása során az elõzetes hatósági (pl. az elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt elõírások vonatkozásában eltérõ újabb feltételek és kikötések csak akkor írhatók elõ, ha az általános érvényû kötelezõ hatósági elõírások vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok idõközben megváltoztak. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 22. º Az építési engedély a jogerõssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték és az építés megkezdésétõl számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az építtetõ az engedély érvényességi idejének lejárta elõtt kérheti a meghosszabbítást. Az engedély egy-egy évvel, mindaddig hosszabbítható, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelezõ hatósági elõírások nem változnak. A HATÁROZAT ÉRTESÍTETTJEI Ket. 78. º A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A hatóság döntését közölni lehet: a) postai úton; b)személyesen írásban vagy szóban; c) elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján; d) hirdetményi úton; e) kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján; f) a hatóság kézbesítõje útján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követõ tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. 9
10 Postai úton történõ kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 5. º Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkezõ határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minõsülõ magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekkel és szervekkel, így különösen: a) az építtetõvel, valamint ha nem azonos az építtetõvel az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal, b)a közvetlenül szomszédos a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal, c) a tervezõvel, használatbavételi engedély esetén a felelõs mûszaki vezetõvel, d) a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint e) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közmûvekkel. A külföldi értesítési címmel rendelkezõ ügyfél részére a határozatot az eljáró építésügyi hatóság közvetlenül kézbesíti. A határozat egy másolati példányát minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezõnek, az ügyben közremûködött közmûveknek, a települési önkormányzatnak, és az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények esetében a nyilvántartás vezetése végett a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájának. A tájékoztatottakat jogorvoslati jog nem illeti meg. Az építésügyi hatósági engedélyekrõl értesítendõk közül az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos közös határvonalú (telekhatárú) építési telekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.) a tényállás tisztázásának keretében az építésügyi hatóság hivatalból az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be. KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM Ket. 79. º Ha a postai úton történõ kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat a hatósághoz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot az ellenkezõ bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. JOGORVOSLAT Ket. 96. º A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetõvé teszi. Ket. 97. º (1) Jogorvoslati eljárás lefolytatására az ügyfél, továbbá a döntés rendelkezõ része által érintett személy (a továbbiakban együtt: ügyfél) kérelme alapján kerülhet sor. (2) Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások a) a fellebbezési eljárás, b)a bírósági felülvizsgálat, c) az újrafelvételi eljárás d) döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. Ket. 98. º Fellebbezés. Az ügyfél az elsõfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetõvé teheti. Ket. 99. º A fellebbezést a döntés közlésétõl számított tizenöt napon belül lehet elõterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidõn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történõ lemondást jegyzõkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történõ lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Ket. 109. º Bírósági felülvizsgálat. Az ügyfél a hatóság jogerõs határozatának felülvizsgálatát a másodfokú határozat közlésétõl számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. Ket. 112. º Újrafelvételi eljárás. Ha az ügyfélnek a jogerõs határozattal lezárt ügyben a határozat jogerõre emelkedését követõen jutott tudomására 11
12 a határozat meghozatala elõtt már meglévõ, az eljárásban még el nem bírált, az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezõbb határozatot eredményezett volna. I. Az építési engedélyezési eljárás 1. AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Étv. 31. º Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények: 13 JOGERÕRE EMELKEDÉS Ket. 128. º (1) A hatóság elsõfokú döntése jogerõssé válik, ha a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidõ letelt, vagy b) fellebbezésrõl lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, illetve c) a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben jogerõre emelkedik a döntés a) ha az ügyfél a kérelmének teljesítése esetén már a döntés közlése elõtt lemondott a fellebbezésrõl, és az ügyben nincs ellenérdekû ügyfél: az elsõfokú döntés közlésekor, b)a fellebbezési határidõ tartama alatti lemondás vagy visszavonás esetén: a lemondás vagy visszavonás napján. (3) Az elsõfokú döntés egyes rendelkezései tekintetében beáll a jogerõ, ha az ügyféltõl nem érkezett fellebbezés, csupán az eljárás egyéb résztvevõje fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen. (4) A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerõssé és végrehajthatóvá. Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerû és biztonságos használhatóságát; b)az építmény közszolgálati (tûzoltó, mentõ stb.) jármûvel történõ megközelíthetõségét; c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit; d) a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetõséget; e) a rendeltetésszerû telekhasználatot. Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bõvítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerûsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a) az értékes táj- és településkép, építészeti-beépítési jellegzetesség és látvány védelmét, továbbá b)a kedvezõ tájolás, c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tûzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hõvédelem, i) az életvédelem követelményeit. Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bõvítése, helyreállítása, korszerûsítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetõségét; b)hogy az építmény rendeltetésszerû használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl;
14 c) a mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek részére az általuk is használt közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, valamint d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. Mind az építmény elhelyezése, mind a külsõ megjelenítését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bõvítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére. 2. AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 9. º (1) A következõ építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetõek: a) építmény építése, bõvítése, elmozdítása, kivéve: a háztartási szilárd hulladékgyûjtõt, -tárolót, a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, kerti napkollektor, épített tûzrakóhely, lugas stb.), a 10,0 m 3 -nél kisebb víz- és fürdõmedencét, a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, a zászlórudat, a kerti szabadlépcsõt (tereplépcsõt), a háztartási célú kemencét, húsfüstölõt, zöldségvermet, az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m 2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, a síremléket, urnasírt, az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, a zárt, állandó jellegû kiállítási célú területen belül a nettó 20 m 2 összszintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt, az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó mûtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerõsítését nem igényli); b)az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerûsítése, amely a teherhordó szerkezetet érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) annak szerkezetével együtt megváltoztatja, illetõleg az építményben lévõ önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; c) építményen: portál (üzlethomlokzat), 1,0 m 2 felületet meghaladó kirakatszekrény, 1,0 m-t meghaladó kiugrású védõtetõ, elõtetõ és kinyitott állapotban e méretet elérõ üzleti ernyõszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: 1,0 m 2 -nél nagyobb felületû hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, fényreklám, építése, elhelyezése, átalakítása és bõvítése; d) polgári lõtér létesítése; e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenõen: park, sportpálya, játszótér létesítése, szobor elhelyezése, bármilyen kerítés létesítése; f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegû megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan; g) felvonó, mozgólépcsõ és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott fõbb mûszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása; h) építmény homlokzatán a mesterséges szellõztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése; i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetõzetén antenna, antennatartó szerkezet, mûtárgy létesítése; j) az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerõsítését igényli, vagy ha azok bármely mérete: antenna esetében a 4,0 m-t, mûtárgynak minõsülõ antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t meghaladja; 15
16 k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött. (2) Az építési engedély nélkül végezhetõ építési munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényû kötelezõ építésügyi és más hatósági (védõterületi, biztonsági, közegészségügyi, tûzvédelmi, környezetvédelmi, mûemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történõ stb.) elõírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 3. AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA A kérelem benyújtása Új építmény építése esetén a kérelemnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia (a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 17. -ában foglaltak szerint): szabályosan kitöltött, aláírt kérelmet, az építési jogosultság igazolására érvényes, 90 napnál nem régebbi, eredeti tulajdoni lapot, a tulajdoni lapon szereplõ széljegyekhez tartozó szerzõdéseket, a tulajdoni lapon szereplõ társtulajdonosok és haszonélvezõk hozzájáruló nyilatkozatait, 60 napnál nem régebbi hivatalos térképmásolat eredeti példányát, 4 példány tervdokumentációt (a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben foglalt tartalommal), + további példányok az érintett szakhatósági eljárásokhoz, tervezõi nyilatkozatot kamarai számmal, az érintett közmûvek nyilatkozatait (VÍZMÛ, CSATMÛ, GÁZMÛ, ELMÜ), a kéményseprõ szakvéleményét, külön jogszabályban elõírt esetekben tervtanácsi állásfoglalást, kitöltött építési hulladék tervlapot, kitöltött 1. sz. statisztikai adatlapot, az illetéktörvényben meghatározott illetéket. Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) 4. AZ ÉPÍTÉS Étv. 38. º Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési munkát, egyéb építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik csak a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített jogszabályban elõírt esetekben és módon tervellenõrrel ellenõriztetett, olyan mûszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelõen szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a jogszabályokban meghatározott követelményeknek. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 19. és Étv. 58. (7) º Az építési munka megkezdése elõtt nyolc nappal az építtetõnek a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõjének a nevét, címét és képesítését, valamint az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerzõdéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésrõl szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységgel kapcsolatos alábbi adatokat be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak: a) az építtetõ neve (elnevezése), címe (székhelye), b)az építési helyszín címe, helyrajzi száma, c) a kivitelezõ (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá d) a felelõs mûszaki vezetõ és az építési mûszaki ellenõr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelõs mûszaki vezetõ személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén annak pótlásáig az építésügyi hatóság az építési munkák végzését leállítja. 17
18 II. Az elvi építési engedélyezési eljárás 1. AZ ELVI ÉPÍTÉSI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS Étv 35. º Az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megkérése elõtt a telekalakítási, a beépítési, az építészeti kialakítással, a bontással kapcsolatos továbbá a mûemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, közegészségügyi, életvédelmi, valamint a mûszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) elõzetes tisztázása céljából elvi a) telekalakítási, b)építési, c) rendeltetés megváltoztatási engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezõvé teheti. Az elvi engedély a közremûködõ szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerõssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során azokban a kérdésekben, amelyekrõl rendelkezett, akkor is köti, ha idõközben a jogszabályok, valamint a kötelezõ hatósági elõírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhetõ. A jogerõs és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes, az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényû és a helyi jogszabályok, valamint a kötelezõ hatósági elõírások idõközben nem változtak meg. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhetõ. c) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott elõírásaitól eltérõ mûszaki megoldásának elõzetes tisztázása céljából elvi építési engedély kérhetõ. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 11/A. º Az építtetõ köteles elvi építési engedélyt kérni: a) ha a távközlõ hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni, b)ha mezõgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítõ központot kíván kialakítani. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. º A kérelemhez annak tartalmától függõen mellékelni kell a) a külön jogszabályban meghatározott építészeti-mûszaki tervdokumentációt 4 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen további 1-1 példányban, b)az érdekelt közmûvek nyilatkozatát 1-1 példányban, c) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-mûszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közmûvekkel a tervezés folyamán egyeztette és a tervezett építészeti-mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) a külön jogszabályban elõírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban, e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban, f) az illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket. Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) 19 2. AZ ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 11. º Az építési, illetõleg a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély megkérése elõtt a) a településrendezési elõírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetõsége, az építmény elhelyezhetõsége), b)az építmény kialakításának, illetõleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 13. º Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem tartalmától függõen vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a rendeletben foglaltaknak, az Étv.-ben foglaltak teljesíthetõk-e, a tervezett építési munka és az építészeti-mûszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban elõírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetõleg az azoktól eltérõ tervezett mûszaki megoldás
20 a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhetõ-e, a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági elõírásoknak, továbbá az általános érvényû táj- és természetvédelmi elõírásoknak. 3. ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3., valamint 4. º Az elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az Étv. 35. -ában meghatározott tartalommal és részletezettséggel kell kidolgozni. Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési kérelem esetén a tervdokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia ä földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát; ä helyszínrajzot (1 : 1000 méretarányban) égtájjelöléssel, 10 százaléknál nagyobb lejtésû terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telkek és az azokon lévõ valamennyi meglévõ és tervezett építmény méretarányos körvonalrajzával és tetõidomával, valamint rendeltetése (funkciója) feltüntetésével, a tervezett beépítettségre jellemzõ mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb.), az építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével. ä A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak a tervezett építmény környezetbe illesztése, megjelenése (homlokzatképzése, színezése) bemutatása érdekében szükség szerint tömegvázlatot, fotómontázst, makettfotót vagy utcaképet kell tartalmaznia. ä Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény jellegétõl függõen (legalább 1 : 200 méretarányú) az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)bõl, továbbá mûszaki leírásokból és részletrajzokból kell összeállítani. ä A mûemléki, régészeti, természet- és környezetvédelmi, valamint életvédelmi követelményeket is érintõ elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelõzõ tervezõi egyeztetés során a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelõen határozzák meg. ä A mûszaki követelményeket elõzetesen tisztázó az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott elõírásaitól eltérõ mûszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az adott mûszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségû (legalább 1 : 100 méretarányú) tervrajzokból és mûszaki leírásokból kell összeállítani. 21
22 III. Bontási engedélyezési eljárás 1. A BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉS ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. º Csak bontási engedély alapján végezhetõ: a) védett területen minden építmény, b)egyéb területen a 200 légköbméternél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény, c) a lakás céljára szolgáló építmény, d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetõleg e) az 1,0 m-nél magasabb támfal lebontása, továbbá f) közterületrõl nyíló vagy az alatt lévõ minden pince, g) egyéb telek területe alatt a 10 m 2 -t meghaladó pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése). 46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 26. º A bontási engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, mûszaki és egyéb szakhatósági követelményeket, továbbá, hogy az építmény nem áll-e védettség alatt. A 45/2004. (VII. 26.) BM Kv-VM együttes rendelet 8. º értelmében az építési és bontási hulladék mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének igazolását a hatósági engedélyezési eljárás során kell elvégezni. 2. A BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA A kérelem benyújtása Bontási munkák esetén a kérelemnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia (a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 26. -ában foglaltak szerint): a) az építtetõ bontási jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban, b)a tervezett bontási munka külön jogszabályban meghatározott építészeti-mûszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen további 1-1 példányban, c) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-mûszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közmûvekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) az illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket. 45/1997. (XII. 29.) KTM rend. 9. -ában º foglaltak szerint a bontási tervdokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, mûszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit, bontásra vonatkozó technológiai mûszaki leírást: a mûveleti sor, a munkavédelmi elõírások, valamint az elbontásra kerülõ szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározásával, kitöltött bontási hulladék tervlapot, helyi védelem alá tartozó építmény, illetve mûemléki vagy tájképi jelentõségû területen lévõ építmény elbontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetérõl, 23
24 helyi védelem alá tartozó építmény elbontása esetén 1 : 100 méretarányú alaprajzo(ka)t minden szintrõl és legalább két egymással szöget bezáró metszetet, zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértõi véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévõ építmények állagvédelmére. Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) d) a felelõs mûszaki vezetõ és az építési mûszaki ellenõr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelõs mûszaki vezetõ személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén annak pótlásáig az építésügyi hatóság a bontási munkák végzését leállítja. 46/ 1997. (XII. 29.) KTM rendelet 26. (6) bek.-ben º foglaltak szerint amenynyiben az építtetõ a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak. 25 3. A BONTÁS Étv. 38. º Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési munkát, egyéb építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik csak a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített jogszabályban elõírt esetekben és módon tervellenõrrel ellenõriztetett, olyan mûszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelõen szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a jogszabályokban meghatározott követelményeknek. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 19. és Étv. 58. (7) º A bontási munka megkezdése elõtt nyolc nappal az építtetõnek a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõjének a nevét, címét és képesítését, valamint az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerzõdéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésrõl szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységgel kapcsolatos alábbi adatokat be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak: a) az építtetõ neve (elnevezése), címe (székhelye), b)az építési helyszín címe, helyrajzi száma, c) a kivitelezõ (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá
26 IV. A használatbavételi engedélyezési eljárás 1. A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Étv. 44. (1) º Az építtetõnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik-, annak használatbavétele elõtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. bavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétõl teszi függõvé. A használatbavételi engedély megadása feltétételekhez köthetõ, az engedélyben kikötések tehetõk. ä Fontos! Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni! [Étv. 44. (4)] 3. A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA 27 A kérelem elbírálásához szükséges: a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot mûködtetõ közüzemek és a kéményseprõ (építésügyi szakértõ) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képezõ, a felelõs mûszaki vezetõk jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), az elvégzett szakmunka a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építõipari kivitelezési tevékenységet több kivitelezõ végezte, az építtetõ vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozat a használatbavételi engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. 2. A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE Étv. 44. (2) º A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét építési engedélyhez kötött építési munka esetén az engedélynek megfelelõen, rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Étv. 44. (3) º Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerû használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot keletkezett az építésügyi hatóság az építmény használat- A kérelem benyújtása 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 29. -a alapján º A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a felelõs mûszaki vezetõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-mûszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelõen, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minõségi és biztonságos használatra alkalmas; b)ha az építési munkát a jogerõs és végrehajtható építési engedélytõl, valamint a jóváhagyott építészeti-mûszaki tervdokumentációtól eltérõen végezték, de az eltérés nem minõsül építési engedélyhez kötött építési munkának, a felelõs mûszaki vezetõ eltérést ismertetõ nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet 4 példányban; c) az érintett közmûvek és a kéményseprõ nyilatkozatát 1-1 példányban; d) szükség szerint, az építmény rendeltetésszerû használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban;. e) kitöltött 2. sz. statisztikai adatlapot; f) illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket. Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet)
28 V. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás 1. A RENDELTETÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. º Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési tervdokumentációra elõírtakkal. Az építési munkával nem járó, vagy nem építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentációnak tartalmaznia kell: a) a kötelezõen elrendelt hatályos nemzeti szabványok és a szakmai jogszabályok, valamint b)a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elõírásaiban meghatározott követelmények kielégítését bizonyító mûszaki leírásokat (az üzemeléstechnológia, a tûzrendészet, valamint élet- és egészségvédelmi elõírások), szakvéleményeket, fényképeket, illetve indokolt esetben felmérési alaprajzokat és metszeteket 1 : 200 méretarányban, továbbá tehernövekedéssel járó rendeltetés megváltoztatása esetében erõtani igazoló számítást. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 37. º Az engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyõzõdni arról, hogy a rendeltetés tervezett megváltoztatása folytán az építmény megfelel-e az adott rendeltetés változtatást érintõ településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi és más jogszabályi elõírásnak. Amennyiben az építésügyi hatóság az építmény rendeltetésének engedély nélküli tartós megváltoztatását állapítja meg, úgy annak elkövetõjét a) a rendeltetéstõl eltérõ használat megszüntetésére, illetve b)a rendeltetéstõl eltérõ használat engedélyezése iránti kérelem benyújtására kötelezheti. 2. A RENDELTETÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA A kérelem benyújtása 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 36. -ban foglaltak alapján º Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra az építési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 37. º Az építmény építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet meghatározott okiratok csatolása mellett lehet elõterjeszteni az építésügyi hatóságnál. A kérelemhez mellékelni kell: a jogosultság igazolását, a külön jogszabályban meghatározott tervdokumentációt 4 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen további 1-1 példányban, a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban akkor, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében az építményben környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött tevékenységet kívánnak folytatni. tervezõi nyilatkozatot kamarai számmal, az érintett közmûvek nyilatkozatait, (VÍZMÛ, CSATMÛ, GÁZMÛ, ELMÜ) az illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket. Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) 29
30 VI. A fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás AZ ÉPÍTMÉNY FENNMARADÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE Étv 48. º Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra az építtetõ vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetõk és az építtetõ az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt határozattal tudomásul veszi. Az építésügyi hatóság az építtetõt kérelem hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja vagy az eljárást hivatalból az építtetõ költségére lefolytathatja. Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági ellenõrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: a) vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetõek-e, b)a feltételek megléte esetén értesíti az építtetõt a fennmaradási engedély feltételeirõl és jogkövetkezményeirõl, és egyben c) legfeljebb 60 napon belüli határidõ kitûzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. Amennyiben az építtetõ az értesítés szerinti határidõig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetõleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidõben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. A fennmaradási engedély építésügyi bírság kiszabása, illetõleg a jogszabályokban elõírt szükségszerû átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejû megállapítása mellett meghatározott idõre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan idõre szóló) vagy végleges jellegû lehet. 1. A meghatározott, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély A meghatározott idõ elteltét, illetõleg az engedély visszavonását követõen az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben elõírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli. 2. A végleges fennmaradási engedély A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy idõben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésrõl is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A FENNMARADÁSI ENGEDÉLY JOGSZABÁLYI HÁTTERE Étv. 48. º Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésõbb azonban az építés befejezésétõl ha nem állapítható meg az építmény használatbavételétõl számított tíz éven belül intézkedhet. Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves idõtartam kezdetét a meghatározott idõ elteltétõl, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre elõírt teljesítési határidõ lejártától, illetõleg az új eljárás lefolytatását elrendelõ jogerõs határozat keltétõl kell számítani. Az egyéves idõtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdõdik: a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétõl, illetve b)ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elõ az építtetõ fennmaradási engedélykérelmét, továbbá c) ha az építtetõ kérelmét módosítja vagy visszavonja. 31
32 Kérelemre a fennmaradási engedély kiadása nem tagadható meg az intézkedési idõ letelte miatt. Ebben az esetben átalakítási kötelezettséget elõírni és építésügyi bírságot megállapítani nem lehet. Fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha: a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehetõ, vagy b)a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidõn belül elhárítható. Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, a lebontását. az illetéktörvényben meghatározott illetéket. ha az építkezésnek volt felelõs mûszaki vezetõje annak hiányában építésügyi mûszaki szakértõ szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minõségi elõírások megtartásával, szakszerûen építették meg és az a rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas. Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) 33 3. A fennmaradási engedélyezési eljárás folyamata A kérelem benyújtása Fennmaradási engedélyezés során a kérelemhez mindazon mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna [46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 35. ], így: szabályosan kitöltött, aláírt kérelmet, az építési jogosultság igazolására érvényes, 90 napnál nem régebbi, eredeti tulajdoni lapot, a tulajdoni lapon szereplõ széljegyekhez tartozó szerzõdéseket, a tulajdoni lapon szereplõ társtulajdonosok és haszonélvezõk hozzájáruló nyilatkozatait, 60 napnál nem régebbi hivatalos térképmásolat eredeti példányát, 4 példány tervdokumentációt (a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben foglalt tartalommal), + további példányok az érintett szakhatósági eljárásokhoz, tervezõi nyilatkozatot kamarai számmal, az érintett közmûvek nyilatkozatait, (VÍZMÛ, CSATMÛ, GÁZMÛ, ELMÜ) kéményseprõ szakvéleményét, külön jogszabályban elõírt esetekben tervtanácsi állásfoglalást, kitöltött építési hulladék tervlapot,
34 VII. Építésügyi hatósági kötelezési eljárás 1. AZ ÉPÍTÉSÜGYI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS Étv. 47. (1) (4) bek.-ben foglaltak alapján º (1) Az építésügyi hatóság elrendelheti: a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás elõtti) rendeltetésétõl eltérõ használatának megszüntetését, valamint b)szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelõzõ állapot helyreállítását, illetõleg a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelõ állapot kialakítását; c) a mûszaki követelményeknek meg nem felelõ építési termékek kicserélését; d) az építmény, építményrész kötelezõ jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezõbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetõleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik; e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép elõnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését; f) az építmény környezetébõl az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építõanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történõ átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését. (2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását amennyiben ez nem lehetséges vagy ha az építtetõ ezt nem vállalja, a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ módon történik; b)az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését; c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerû és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot keletkezett; d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetõleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. (3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1) (2) bekezdés szerint elrendelt jogerõs és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni. (4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülõ költségeket megelõlegezve maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogot jegyeztethet be az ingatlan nyilvántartásba. 2. AZ ÉPÍTÉSÜGYI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet 4. º (1) Az építésügyi hatóság határozattal kötelezettséget akkor állapíthat meg, ha az érintett a jogszabályban és végrehajtható hatósági határozatban elõírt kötelezettségét önként nem teljesítette. (2) Az építésügyi hatóság a kötelezettséget csak a telek, illetõleg az építmény, építményrész, épületegyüttes vagy az építési munka szabályossá tételéhez feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg. (3) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkálatok és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is elõírható. Ha az elérni kívánt cél érdekében elvégzendõ munkálatok meghatározásához szükséges, elrendelhetõ az érintett ingatlan, illetõleg építmény elõzetes felülvizsgálata, szakértõi vélemény beszerzése és szükség esetén építészeti-mûszaki terv elkészíttetése, továbbá szabálytalan építés esetén fennmaradási engedély, építmény (építményrész) engedély nélküli, rendeltetéstõl eltérõ használata esetén pedig a rendeltetés megváltoztatásának megadása iránti kérelem benyújtása is. (4) A kötelezettség teljesítésének határidejét azonnali beavatkozást igénylõ veszélyhelyzet esetének kivételével az intézkedések megtételének fontosságától, sürgõsségétõl és jellegétõl függõen kell megállapítani. 35