Adatbázisok I A relációs algebra



Hasonló dokumentumok
Relációs algebra 1.rész

Relációs algebra áttekintés és egy táblára vonatkozó lekérdezések


GEIAL Kovács László. GEIAL Kovács László

Adatbázis rendszerek 7. Matematikai rendszer amely foglal magában:

ADATBÁZISOK I. Az esetleges hibákat kérlek a csongor@csongorbokay.com címen jelezd! Utolsó módosítás: március 20.

Adatbázis Rendszerek

LEKÉRDEZÉSEK SQL-BEN. A relációs algebra A SELECT utasítás Összesítés és csoportosítás Speciális feltételek

Adatbázisok I A relációs algebra

Adatbázisok I. Jánosi-Rancz Katalin Tünde 327A 1-1

Relációs algebrai lekérdezések átírása SQL SELECT-re (példák)

Relációs algebra 1.rész alapok

Adatbázis-kezelés. 3. Ea: Viszonyított betűszámtan (2013) Relációs algebra alapok (átgondolt verzió) v: Szűcs Miklós - ME, ÁIT. 1.

Relációs adatmodell. Adatbázisok használata

Adatbázisok elmélete

8. Gyakorlat SQL. DDL (Data Definition Language) adatdefiníciós nyelv utasításai:

Adatbázisok I. Az SQL nyelv

Csima Judit szeptember 6.

ADATBÁZISOK ELMÉLETE 5. ELŐADÁS 3/22. Az F formula: ahol A, B attribútumok, c érték (konstans), θ {<, >, =,,, } Példa:

Relációs adatmodellezés

7. Gyakorlat A relációs adatmodell műveleti része

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációalgebra, 5NF

ABR ( Adatbázisrendszerek) 1. Előadás : Műveletek a relációs medellben

Adatbázisok* tulajdonságai

ADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS

Adatbázis rendszerek Ea: Viszonyított betűszámtan. Relációs algebra alapok

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre

MATEMATIKA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

BEVEZETÉS Az objektum fogalma

NT Matematika 9. (Heuréka) Tanmenetjavaslat

Adatbázis rendszerek Ea: Viszonyított betűszámtan. Relációs algebra alapok

MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét

MATEMATIKA TAGOZAT 5-8. BEVEZETŐ. 5. évfolyam

5.előadás: Adatbázisok-I. dr. Hajas Csilla (ELTE IK)

Adatbázis-kezelés, információs-rendszerek

Mveletek a relációs modellben. A felhasználónak szinte állandó jelleggel szüksége van az adatbázisban eltárolt adatok egy részére.

Lineáris Algebra gyakorlatok

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA május-június SZÓBELI EMELT SZINT. Tanulói példány. Vizsgafejlesztő Központ

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra)

TANMENET javaslat. a szorobánnal számoló. osztály számára. Vajdáné Bárdi Magdolna tanítónő

Analízis I. jegyzet. László István november 3.

2.előadás: Adatbázisok-I. dr. Hajas Csilla (ELTE IK)

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Az áprilisi vizsga anyaga a fekete betűkkel írott szöveg! A zölddel írott rész az érettségi vizsgáig még megtanulandó anyag!

Adatbázisok elmélete 6. előadás

ADATBÁZISOK I. ELŐADÁS ÉS GYAKORLAT JEGYZET

Adatbázisok-I. előadás dr. Hajas Csilla (ELTE IK)

A matematika alapjai 1 A MATEMATIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2006

- hányadost és az osztót összeszorozzuk, majd a maradékot hozzáadjuk a kapott értékhez

2.4. Egy algebrai lekérdező nyelv

Osztályozóvizsga követelményei

Hossó Aranka Márta. Matematika. pontozófüzet. a speciális szakiskola osztálya számára összeállított. Felmérő feladatokhoz. Novitas Kft.

DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

Adatbázisok tavaszi félév Vizsgatételsor

Halmazok Halmazok, részhalmaz, halmazműveletek, halmazok elemszáma

4. előadás. Relációalgebra és relációkalkulusok. Adatbázisrendszerek előadás október 10.

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra

Osztályozóvizsga követelményei

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra

(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET

A továbbhaladás feltételei fizikából és matematikából

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Számsorozatok Sorozat fogalma, példák sorozatokra, rekurzív sorozatokra, sorozat megadása Számtani sorozat Mértani sorozat Kamatszámítás

Juhász Tibor. Lineáris algebra

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS II. ***************

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény

9. ÉVFOLYAM. Tájékozottság a racionális számkörben. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál alakja.

MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET OSZTÁLY

Relációs modell és relációs algebra. ER konvertáása reációs modellre,példák relációs algebrára Személetes ismertetés

Adatok szűrése, rendezése

MATEMATIKA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ

BEVEZETÉS A FUZZY-ELVŰ SZABÁLYOZÁSOKBA. Jancskárné Dr. Anweiler Ildikó főiskolai docens. PTE PMMIK Műszaki Informatika Tanszék

Azonosító jel: MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 21. 8:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Matematikai alapismeretek. Huszti Andrea

Lineáris algebra gyakorlat

Munkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára. Makara Ágnes Bankáné Mező Katalin Argayné Magyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit

SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ

5. évfolyam. Gondolkodási módszerek. Számelmélet, algebra 65. Függvények, analízis 12. Geometria 47. Statisztika, valószínűség 5

V. Gyakorlat: Vasbeton gerendák nyírásvizsgálata Készítették: Friedman Noémi és Dr. Huszár Zsolt

Teszt kérdések. Az R n vektortér

Alkalmazott modul: Programozás

Absztrakt algebra I. Csoportelmélet

Soukup Dániel, Matematikus Bsc III. év cím: Témavezető: Szentmiklóssy Zoltán, egyetemi adjunktus

Hálók kongruenciahálója

2. Hatványozás, gyökvonás

Regionális gazdaságtan gyakorlat

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA MATEMATIKA TANMENET

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok

ABR ( Adatbázisrendszerek) 2. Előadás : Műveletek a relációs modellben

II. Halmazok. Relációk. II.1. Rövid halmazelmélet. A halmaz megadása. { } { } { } { }

10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET

6. modul Egyenesen előre!

Lekérdezések az SQL-ben 2.rész

A relációs algebra egy speciális algebra, amely néhány egyszerű, de hathatós. operandusok. Egy reláció megadható a nevével vagy közvetlenül, sorainak

Áttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről.

Halmazelmélet alapfogalmai

Adatbázisok elmélete 9. előadás

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt ( óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február

Átírás:

Adatbázisok I A relációs algebra Relációs algebra Az adatmodell műveleti része definiálja a rendelkezésre álló operátorokat. Műveletek típusai: -adat definiáló(ddl) Data DefinitionLanguage -adatkezelő(dml) Data ManipulationLanguage -lekérdező(dql) Data QueryLanguage -vezérlő(dcl) Data ControlLanguage 2

Mit nevezünk algebrának? Egy algebra általában műveleteket és atomi operandusokat tartalmaz. Az algebra lehetővé teszi kifejezések megfogalmazását az atomi operandusokon és az algebrai kifejezéseken végzett műveletek alkalmazásával kapott relációkon. Fontos tehát, hogy minden művelet végeredménye reláció, amelyen további műveletek adhatók meg. A relációs algebra atomi operandusai a következők: A relációkhoz tartozó változók, Konstansok, amelyek véges relációt fejeznek ki. 3 Relációs algebra jellemzői A műveletek operandusai és eredményeik is relációk, azaz azonos típusú rekordok halmaza. Az elsőből következik, hogy operátorai zártak a relációk halmazára. Fő erőssége és különlegessége a lekérdezési rész. Egy és két operandusú operátorok léteznek, a lekérdezési műveletek láncolhatók. Deszkriptív(leíró), az eredmény relációhoz vezető műveletsor lépéseit kell megadni a lekérdezés megfogalmazásánál. 4

A relációs algebra A hagyományos relációs algebrai műveletek négy osztályba sorolhatók: Halmazműveletek Egyesítés (Unio) Metszet Különbség A reláció egyes részeit eltávolító műveletek Kiválasztás (szelekció) Vetítés 5 A relációs algebra A hagyományos relációs algebrai műveletek négy osztályba sorolhatók (folytatás): Két reláció sorait kombináló műveletek Descartes szorzat Összekapcsolás Átnevezés : nem befolyásolja a reláció sorait, de megváltoztatja a reláció sémáját, azaz az attribútumok neveit és/vagy a reláció nevét 6

Relációkon értelmezett halmazműveletek Egyesítés (Unió): R S R és S egyesítése azon elemek halmaza, amelyek vagy az R-ben vagy az S-ben vannak. Egy elem csak egyszer szerepel az egyesítésben, még akkor is, ha jelen van R-ben és S-ben is. Metszet: R S R és S metszete azon elemek halmaza, amelyek az R-ben és az S-ben is benne vannak. R-S különbség: R és S különbsége azon elemek halmaza, amelyek benne vannak R-ben, de nincsenek S-ben. 7 Relációkon értelmezett halmazműveletek Feltételek: Az R és S relációk sémájának ugyanazt az attribútumhalmazt kell tartalmazniuk, illetve a típusoknak (értéktartományoknak) az összes megfelelő attribútumpárra meg kell egyezniük R- ben és S-ben. A műveletek végrehajtása előtt az R és S oszlopait rendezni kell úgy, hogy az attribútumok sorrendje egyforma legyen mindkét reláció esetében. 8

UNIÓ: R S R : Lányok Név Kód Anna 1 Judit 3 Mária 5 S : Fiúk Név Kód Zsolt 11 Gábor 21 Józsi 17 R S Név Kód Anna 1 Judit 3 Mária 5 Zsolt 11 Gábor 21 Józsi 17 9 R S R S R S Származtatott művelet: r s=r-(r-s) 10

R S vagy R - S 11 (Kiválasztás) 12

(Vetítés) 13 14

Descartes- szorzat A Descartes-szorzat is értelmezhető (ezt nem tekintjük alapműveletnek, csak a természetes összekapcsolást). Itt természetesen nem fontos az attribútumok egyenlősége. A két vagy több reláció azonos nevű attribútumait azonban meg kell különböztetni egymástól. r s := { t t[r] r es t[s] s } Példa: r s. 15 Természetes összekapcsolás Természetes összekapcsolás: R(A1,,An), S(B1,,Bm) sémájú r és s táblák esetén r X s azon sorpárokat tartalmazza r-ből illetve s-ből, amelyek R és S azonos attribútumain megegyeznek. r, s sémái R(A1,,An,B1,,Bk), illetve S(B1,,Bk,C1,,Cm) R X s = ρ P(A1,,An,B1,,Bk,C1,,Cm) Π A1,,An,R.B1,,R.Bk,C1,,Cm σ R.B1=S.B1 R.Bk=S.Bk (r s) A B 0 0 2 1 1 2 B C 0 0 0 2 1 3 4 3 = A B C 0 0 0 0 0 2 2 1 3 16

Példa Felszolgál Kocsma Szomjas tüzér Kispipa Kispipa Sör Dreher Szalonbarna Gössel Látogat Név kocsma Jancsi Szomjas tüzér Józsi Kispipa A természetes összekapcsolás kifejezhető a többi alapművelettel: R S Π L (σ C (R S)) Kocsma Szomjas tüzér Kispipa Kispipa Sör Dreher Szalonbarna Gössel név Jancsi Józsi Józsi Ahol C: F.kocsma=L.kocsma, azaz a közös attribútumok egyenlőségét írja elő. L: mely attribútumokra vetítünk (kocsma, sör, név), csak egyszer veszi fel a közös attribútumokat. 17 Átnevezés 18

Théta összekapcsolás Szelekciós join-nak is nevezik 19 Théta összekapcsolás Egyen-összekapcsolás (equi join): ha a théta-összekapcsolásban a Θ helyen = szerepel. 20

(Félig-összekapcsolás) 21 Outer JOIN Kivezet a modellből, nem relációs algebrai művelet NULL 22

23 24

A relációs algebra kiterjesztése multihalmazokra 25 26

27 28

Feladatok Tantárgy tkód cím kredit oktató Oktató oktkód név tanszék fizetés 29 Feladatok 1. 5 kreditnél többet érő tantárgyak kódja és címe: Π tkód,cím (σ kredit > 5 (Tantárgy)) 2. Oktatók neve és tantárgyaik címe: Π név, cím (Oktató>< oktkód=oktató Tantárgy) 3. A Matematika tanszéken oktatók neve és tantárgyaik címe: Π név,cím (σ tanszék= Matematika (Oktató) >< oktkód=oktató Tantárgy) 4. A Matematika tanszéken oktatott, 5 kreditnél többet érő tantárgyak kódja: Π tkód (σ tanszék= Matematika AND kredit > 5 (Oktató >< oktkód=oktató Tantárgy)) 30

Feladatok 5. Minden oktató neve és tantárgyaik címe: Π név, cím (Oktató+>< oktkód=oktató Tantárgy) (outerjoin) 6. Azoknak az oktatóknak a neve, akiknek nincs tantárgya: Π név (Oktató) \Π név (Oktató>< oktkód=oktató Tantárgy) 7. Azoknak az oktatóknak a neve, akiknek nincs 5 kreditnél többet érő tantárgya: Π név (Oktató) \Π név (Oktató>< oktkód=oktató (σ kredit > 5 (Tantárgy))) 31 Feladatok 8. Az átlagos kreditpontszám: Γ avg(kredit) (Tantárgy) 9. A Matematika tanszéken oktatók létszáma: Γ count(*)( σ tanszék= Matematika (Oktató)) 10.A legnagyobb kreditpontszámú tantárgyak címe: Π cím (σ kredit=γ max(kredit) (Tantárgy) (Tantárgy)) 32

Feladatok 11. Az átlagnál alacsonyabb kreditpontú tantárgyak címe és oktatóik neve: Π cím, név (σ kredit<γ avg(kredit) (Tantárgy) (Tantárgy) >< oktkód=oktató Oktató) 12.Tanszékenként az oktatók létszáma: Γ tanszék tanszék, count(*) (Oktató) 13. Azon oktatók, akiknek 2-nél több tantárgyuk van: Π név (σ db>2 (Γ név név, count(*) db (Oktató>< oktkód=oktató Tantárgy))) 33 Feladatok 14. Az az oktató, akinek a legtöbb tantárgya van: X = Γ név név, count(*) db (Oktató>< oktkód=oktató Tantárgy) Π név (σ db=γ max(db) (X) (X)) 15. Azon oktatók minden adata, akiknek van tantárgya: Oktató >< oktkód=oktató Tantárgy (semijoin) 16. Saját tanszékükre jellemző átlagnál kevesebbet kereső oktatók neve: Π o1.név (σ o1.fizetés < Γ avg(o2.fizetés) ( σ o1.tanszék = o2.tanszék (Oktató2) ) (Oktató1)) 34