J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2009. február 11. napján, a városháza I. emeleti nagytanácskozó termében megtartott 4. rendes ülés jegyzőkönyve. Jelen vannak: Dr. Buzás Péter polgármester, Almási Pál, Dr. Bakos Gáborné, Baranyi Sándor, Endes Zsigmond, Gáspár Sándor, Gazdag János, Gilicze János, Guvat László, Dr. Halmágyi Pál, Kiss Imréné, Kovács Sándor, Lengyel István, Mágori Józsefné, Marosvári Attila, Márton Imre, Molnár László, Nagy-György József, Dr. Nagy Lajos, Dr. Orbán Imre PhD, Dr. Siket István, Toldi János és Varga Zoltán települési képviselők. Jelen van továbbá: Dr. Bánfi Margit jegyző, Bálint Márta, a Makó Városi Kulturális- Közművelődési Kht. ügyvezető igazgatója, Mátó Erzsébet, a József Attila Városi Könyvtár vezetője, Pőcze Lászlóné, a Termál- és Gyógyfürdő vezetője, Sarró Ferencné, a Belvárosi Óvoda vezetője, Hepp Attiláné, az Újvárosi Óvoda vezetője. Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat és valamennyi kedves megjelent vendégünket a mai testületi ülésünkön. Külön köszöntöm a Városi Televízión keresztül Makó város lakossága közül azokat, akik figyelemmel kísérik a testület munkáját. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a 24 települési képviselő közül jelen van 21 fő. A megjelenési arány 87%-os. A megjelenés alapján megállapítom, hogy ülésünk határozatképes, azt megnyitom. A Szervezeti és Működési Szabályzat 21. (1) bekezdés c) pontja alapján felkérem Gilicze János és Dr. Nagy Lajos települési képviselőket mai ülésünk jegyzőkönyvének hitelesítésére. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy elvállalják-e? Gilicze János és Dr. Nagy Lajos a feladatot vállalják. Megállapítom, hogy mai ülésünk jegyzőkönyvének hitelesítői Gilicze János és Dr. Nagy Lajos települési képviselők. Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt Testület! Javaslatot teszek mai ülésünk napirendjére. Az ülés napirendjeként a meghívóban közölteket javaslom megállapítani azzal, hogy kérem sürgősséggel vegyük fel a tárgyalandó nyílt ülési előterjesztések sorába 14/A számmal 2. fordulós pályázat benyújtása a Makói Általános Iskola Kálvin téri épületének felújítása és bővítése tárgyú előterjesztést, valamint a zárt ülési előterjesztések közé 34. sz. Ipari Park cím szerződés IV. számú módosítása tárgyú előterjesztést, melyek az ülés előtt kerültek kiosztásra. Továbbá kérem, hogy a 2009. évi költségvetési rendelet-tervezet 2/3. sz. mellékletét, a Kommunális és Közbeszerzési Kht. FEB jegyzőkönyvét, a Kulturális-Közművelődési Kht. FEB jegyzőkönyvét, a Makó Városi Kulturális-Közművelődési Nonprofit Kft. alapító okiratát, a 13. sz. Makó-Perjámos ökohíd a Maroson pályázat benyújtását, a 14. sz. Szeged-Temesvár Szeged-Arad kerékpárút pályázat benyújtását tartalmazó előterjesztéseket illetően az anyagokban történt számszaki változások miatt a mai napon kiosztott változatokat tekintsük tárgyalási alapnak. Kérdezem, hogy van-e a napirenddel kapcsolatban más mondandó. Kérdés és vélemény nem hangzott el.

Dr. Buzás Péter polgármester: Kérem szavazzunk a napirendről. 2 A képviselő-testület 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 21/2009. (II.11.) MÖKT h. Tárgy: A képviselő-testület 2009. február 11-i ülésének napirendje. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete február 11-i ülésének napirendjét a kiegészítésben elhangzottakat is figyelembe véve az alábbiak szerint határozza meg: 1. Polgármesteri tájékoztató az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Előadó: Dr. Buzás Péter polgármester 2. Tájékoztató a Magyar Posta Zrt. helyi szolgáltatási tevékenységéről Előadó: Rácz Tamásné igazgató, Magyar Posta Zrt. Kelet-magyarországi Igazgatósága Szűcs János körzeti postavezető, Magyar Posta Zrt. Makó 1. körzeti posta 3. Rendelet-tervezet Makó Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről Előadó: Dr. Buzás Péter polgármester 4. Előterjesztések, rendelettervezetek 5. Interpellációk, kérdések 6. Zárt ülési előterjesztések 7. Egyebek Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője (Varga Zoltán alpolgármester megérkezett.) Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt Testület! Javaslom, kezdjük meg az anyagok tárgyalását. (Marosvári Attila alpolgármester megérkezett.) 1. napirend Dr. Buzás Péter polgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt Testület! A polgármesteri tájékoztató bevezetéseként a következőt szeretném elmondani, az elmúlt időszakban kiemelt feladatunknak tartottam és a

3 kollegák is kiemelten foglalkoztak a fürdő fejlesztés ügyeinek intézésével. Ennek nagyon fontos eleme, hogy a fürdő fejlesztéssel mi egy új iparágat, a turizmust szeretnénk meghonosítani Makó városában. Én itt is elmondom azt, amit lakossági fórumokon is el szoktam mondani, hogy igen, úgy van és mi is tudjuk, hogyha nekünk csak egy 25 ezres Makó vagy ne talán egy 50 ezres makói kistérség fürdőjét kellett volna felújítani, arra elég lett volna 500-600 millió, esetleg 800 millió Ft. Ez a fejlesztés nem erről szól. Ez a fejlesztés arról szól, hogy egy nagyszerű terv birtokában mondjuk 3-3,5 milliárd körüli bekerülési költséggel, bízzunk benne, hogy a 3,2 milliárd elég lesz rá, építsünk egy 11 ezer m 2 -es olyan fürdőt, amelyik a régi, elavult helyére fog kerülni. Ezáltal csak új és modern fürdő marad meg és Makóból fürdőváros tud válni. Ennek célja tehát egy új iparágnak, a turizmusnak a meghonosítása annak érdekében, hogy a több mint 100 fürdőben foglalkoztatott dolgozó mellett járulékosan panziókban, vendéglőkben, fodrász, műköröm építő még további 260 uszkve 420 makói fiatal találjon magának olyan munkát, ami könnyebb mint a fokhagyma termesztés. Ez erről szól. Sokan kérdezték tőlünk, a felvezető szakaszban is, hogy mi lesz a parkolókkal. Tisztában vagyunk azzal, hogy kell a parkoló, meg rendbe kell tenni a fürdő környékét, ennél sokkal nehezebb pénzt szerezni rá. Tisztelettel tájékoztatom a testületet, megkaptuk a kiértesítést, hogy az 1.170 egynéhány millió Ft-os városközpont rehabilitációt célzó pályázatunk első körben nyert. Tehát a Dél-alföldi régióban benne vagyunk abban a 6 vagy 7 kisvárosban, akinek hál Istennek ez a pályázata is nyert, és a fürdőtől körkörösen kifele haladva rendbe tudjuk tenni a fürdő környékét. Első elem lesz a Marczibányi tér, mert ott az építkezéssel valószínűleg tönkre tesznek mindent, azt helyre kell állítani. Ott vízfelület, zenepavilon lesz. Utána lesz egy nagyon kevés parkoló, tehát a parkolók többsége nem itt lesz, nincs rá hely. Majd a Szent János tér következik, ahova már több parkoló lesz elhelyezve úgy, hogy lesz benne vízfelület, egy kis söröző, meg zöld növény is. Ugyanígy fog kinézni a Teleki utca. Ott is a fák védelme mellett, meg egész végig parkolókat alakítunk ki és utána ez az egész be fog torkolni az Iposz épülete, meg a központi konyha épülete mellett a belső területre, és még ott is alakítunk ki parkolót. 470 körüli parkolót alakítunk ki a fürdő közvetlen közelében annak érdekében, hogy a fürdő vendégek minél jobban érezhessék magukat. Itt szeretnék utalni arra, mivel a Marczibányi téren van a város első gyönyörű, uniós játszótere, ezt a játszóteret költöztetni kell. A 100 millió Ft-os játszótér program részeként ezt a játszóteret a kollegáim áttelepítik, de hál Istennek a 100 millió Ft arra is elég és arra is jó lesz, hogy helyette 3 helyen lesz kiemelt játszótér. Lesz a Petőfi parkban egy központi játszótér, lesz egy az Almási utca Szép utca kereszteződésben, a történelmi játszótér helyén és lesz egy a víztorony tövében, amelyek egyenként 25-30 millióba kerülnek. Emellett az összes többi játszótérre próbálunk játszóeszközt juttatni és ahova nem jut a 100 millió Ft-ból, 12 helyen pedig focipályává, grunddá alakítjuk ezeket a játszótereket. A fürdőfejlesztés köré sorolnám az egészet, mert költözik a Marczibányi játszótér és Gyereknapra az a célunk, hogy ezek a játszóterek mind a teljes fényükben, műszaki tartalmuk teljes keresztmetszetében a gyerekeink rendelkezésére álljanak. Ez egy nagyszerű jó év. Egy rossz hírrel folytatnám, a Korona bérlője, Szabó Sándor úr visszaadta a Koronát, letelt az 5 év, alpolgármester úr irányításával több körben a kollegáim tárgyaltak vele, szerettük volna, ha meghosszabbodik ez a dolog, sajnos nem sikerült. Fokozatosan csökkentettük a bérleti díjat, mind emellett a jelenlegi állapotban sok mindenre tekintettel lehet, hogy ebbe még a válság is belejátszik, arra panaszkodik, hogy összességében olyan kicsi a forgalom, hogy az épületen lévő műemléki közösségből és az ott lévő fűtési rendszerből, sok mindenből eredő nagyon komoly közmű költséget, rezsit nem tudja kitermelni, és visszaadta. Megmondom őszintén, nem örülök neki, sajnálom, hogy nem sikerült. Meghirdetjük a makói Koronát, várjuk elsősorban a makói vagy nem makói fiatal vagy idősebb vállalkozókat, nézzük meg, hogy a fürdőváros jövőképre is tekintettel hogy lehetne egy olyan üzemeltetőt találni a Koronának, hogy a makóiak odajárhassanak. Nem kellene hosszú távon pihentetni a Koronát, a várost minden megoldás érdekli és minden megoldásban partnerek

4 vagyunk. Nagyon fontosnak gondolom azt, hogy a válságos időszakot bírjuk ki, ezt az 1 évet és jövő év első felében, amikor átadásra kerül a fürdő, azt követően már gondolom nem lesz probléma a Korona üzemeltetése. Jelen pillanatban sajnos Korona ügyben ezt tudom mondani. Van egy téma, amiről még szót szeretnék váltani, az a termálprojekt. Nemcsak az itteni képviselőtársam, teszi azt szóvá rendszeresen, amit megköszönök neki, hanem lakossági fórumokon is szembesülök ezzel a dologgal. Két helyen is megkérdezték tőlem, hogy polgármester úr mit tud mondani termál ügyben. Azt tudtam mondani nekik, azt tudom mondani most Makó közösségének, hogy kollegáimmal együtt ugyanolyan fontosnak tartjuk ezt, mint a fürdő beruházást. Mérhetetlen fontos az, hogy a termál projekt minél hamarabb elindulhasson, átdolgozásra került a projekt, 30 helyett 40%-os támogatási intenzitással számolunk, de sajnos a jelenlegi banki klíma, a hitelezési klíma nem kedvez egy ilyen projektnek. Egyszerűen arról van szó, hogy a banki költségek megemelkedése miatt az eredeti elképzelésnek a kedvezményrendszere elindult felfele. Többe kerülne az eredetihez képest a hő, a Giga Joule ára. Akkor megegyeztünk egy olyanban, hogy gáz egyenérték 50%-ával nő a díj, ezt is felemelték 75-re és amit szerettünk volna, hogy minél több középület, esetleg mások által üzemeltetett épület kerüljön rákötésre. Az meg mivel a főtéren van, díszburkolatot bontani, sokba kerül, hosszú a megtérülési ideje, elzárkózunk tőle, hogy rákerülhessen. És akkor beindul a bank abba az irányba, hogy amilyen mértékben a panelek a panelrekonstrukció révén hőszigetelést kapnak és kevesebb Giga Joule-t fogyasztanak, ennek a cégnek szűkül befele a piaca és egy pesszimista jövőkép mellett eszméletlen rossz konstrukciókat hoznak ki. Mindent megteszünk a jogszabályok keretei közt azért, hogy ez a projekt most a tavaszi KEOP pályázatba beadható legyen és hogy őszre, kora télre esetleg valamit el tudjunk érni. Én ennek érzem realitását, megígérni nem tudom. Megígérni akkor tudom, amikor leszerződtünk, megegyeztünk. Most abban maradtunk mind a pályázóval, mind a kollegáimmal, hogy ő a saját vonalán, én meg felülről indulok el abba az irányba, hogy lehetne az ilyen projektek mellé is juttatni a kedvezményes kamatozású hitelből, amit millió más projektben használnak. Ebbe az irányba indultunk el, tehát tesszük a dolgunkat. Jelenleg itt tartunk és ha többet vagy pozitívabbat tudok, azt is el fogom mondani. A Páger-gyűrű átadási ünnepséggel zárnám a kiegészítésemet. A Páger-gyűrű egy olyan dolog, amin hosszan gondolkodtam. Azért mert az ünnepség utáni szerdán egy olyan testületi ülés van, ahol el fogjuk fogadni a város ez évi költségvetését. Ez a költségvetés a pénzügyi válság és a gazdasági recesszió tüneteit hordozza magán, és egy ilyen klímában szabad-e nekünk Páger-napot csinálni, jó-e ha csinálunk Páger-napot, stb. Ezen elgondolkodtam. És amikor odamentünk és ott álltam a színpadon, és telített volt a nézőtér, akkor azt mondtam, hogy csak rendben van ez, csak jó. Mérhetetlen örömömre szolgál, hogy a sajtó egyik képviselője azt mondta, hogy rendben van ez, jól ki van ez találva. Egy kicsit azt üzente ez a megjegyzés, hogy rendben van ez a dolog. Az igazság az, én is ezt érzem, hogy rendben van ez a dolog, és nagyon örülök annak, hogy vannak ilyen elemeink. Úgy szoktam mondani, kicsit lehet, hogy túlzó, hogy vannak ilyen értékeink. Kezd ilyen lenni a Pulitzer díjátadás. Nagyon jó volt makóinak lenni ott és akkor. Nagyon érdekes volt, Réz András beszélgetett Kulka Jánossal, az idei díjazottal, azt kerülte körbe, hogy mostanában inkább színpadon kap szerepeket, ő az a típus. Tehát fantasztikus volt. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna a polgármesteri tájékoztató kiegészítéseként mondani. Tessék parancsolni Tisztelt Testület! Kérdés van-e a tájékoztatóval kapcsolatban? Endes Zsigmond, tessék parancsolni. Endes Zsigmond települési képviselő: Tisztelt Testület! Tisztelt Polgármester Úr! Figyelemmel olvastam a beszámolóját és tényleg nagyon szép jövőképet ad elő. Csak nekem az a problémám vele, hogy tizen valahány év óta folyamatosan csökkenő munkahelyekkel rendelkező városunknak jó lenne, ha reális időn belül ez a tendencia megváltozna és ezt a

5 beszámolóban nem láttam, hogy biztosítva van. A helyzet az, hogy folyamatosan csökkenő tendenciánkat más, közvetlenül gyorsan megtérülő beruházásokkal gyors munkahelyteremtő akciókkal lehetne csak reális időben megfordítani, és ezeket a beszámolóban nem láttam, ez a kérdésem. Dr. Buzás Péter polgármester: Tessék parancsolni, további kérdés? Mágoriné tessék parancsolni. Mágori Józsefné települési képviselő: Tisztelt Polgármester Úr! Képviselőtársaim! Én azt szeretném kérdezni, mivel soha nem hallok róla, van-e valamilyen titkos terv arra, hogy a Koronának a szállodarészét megcsinálják, mert az nagyon sokat segítene az egész Korona működésén, ha ott szállóvendégek lehetnének. Fel van-e az mérve, hogy a 20 szobát mennyibe kerülne felújítani, és ha ez a terv megvan, miért nem beszélünk róla, mert ez egy nagyon fontos dolog lenne, különösen a következő nagy építkezés a fürdő miatt is. Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Köszönöm. Van-e még kérdés? Toldi János, tessék parancsolni. Toldi János települési képviselő: Köszönöm a szót. Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdésem lényege, január 13-án, kedden és december 22-én hétfőn úgynevezett közlekedésfejlesztési operatív tárgyaláson vettél részt. Itt a 4-5. számjegyű utakról van szó. Ugyanakkor kérdésem, mivel szépen felvázoltad a jövőképet, sőt ez nem is vázlat volt, hanem festmény, igen is a fürdő, ha megvan, más programra is szükség van. Tehát konzultatív programok, kirándulások kellenek, mert állandóan a medencében ülni nem lehet. Ezért szeretném megkérdezni az úgynevezett ciklusokon átnyúló ígérettel a Királyhegyesi úttal mi lesz a jövőben, mert ott van egy Csikóspuszta, mellette legelők, egy park mellett megy el a vendég, meglátja az ipari parkunkat, stb. Dr. Buzás Péter polgármester: Dr. Bakos Gábornéé a szó. Dr. Bakos Gáborné egészségügyi tanácsnok, települési képviselő: Tisztelt Polgármester Úr! Képviselőtársaim! A fürdővel kapcsolatban lenne egy kérdésem, hogy az építkezés idejére készült-e valamilyen működési terv és erre az időszakra meg tudjuk-e továbbra is tartani a fürdőnek a gyógyfürdő jellegét? Dr. Buzás Péter polgármester: Van-e még kérdés? Nincs. Válaszom a következő Endes Zsigmond kérdése, hogy gyors, hirtelen munkahellyé érő attrakciót kellene csinálni. Tisztelt Képviselőtársam! Tavaly szeptember óta Amerikából elindult egy pénzügyi válság. Ez gazdasági recessziót eredményezett. Ez a pénzügyi válság, gazdasági recesszió ma már vannak, akik gazdasági válságot mondanak, ez elérte Európát, elérte Angliát, Németországot, Franciaországot és sajnos elért bennünket. Vannak ma Magyarországon, akik ezt a magyar kormánynak róják fel, néha a miniszterelnöknek. Azoknak szoktam elmondani, hogy én nagyra értékelem a miniszterelnököt és szerintem a kormány is megtett sok minden jót és tett jó pár olyat, ami nem biztos, hogy jó, de azért annyira nem értékelem túl se a kormányt, se a miniszterelnököt, hogy képes legyen arra, hogy Németországban Angliában ő csinál pénzügyi válságot és Amerikában romba dönti a pénzügyi rendszert. Tehát nem gondolom, hogy ezt a magyar kormánynak kellene felróni. De ez a helyzet most azt eredményezi, hogy nem hirtelen munkahelyfejlesztések vannak, hanem munkahely megszűnések vannak Európában, Angliában, Franciaországban, Németországban, Amerikában még inkább. Mindenütt különböző

6 csomagokat gyártanak, nálunk is terveznek ilyet és a munkahely megszűnés ütemének a csökkentése amin dolgoznak. Ehhez képest én a Te helyedben nem tennék fel ilyen kérdést, hogy hirtelen munkahelyeket hogyan lehetne alakítani. Hidd el, én is foglalkozok vele, mert ne felejtsük el, hogy ezt a várost polgármesterként én irányítom, de vezetni ez a testület vezeti. És amikor esküdt tettünk, mi képviselők, akkor arra esküdtünk fel, hogy ennek a városnak a javát szolgáljuk és ha Te tudsz olyan ötletet, amivel ilyen hirtelen prompt, gyors munkahelyet lehet csinálni, akkor azt ne titkold el, mert az a közösség elleni vétek, maradjunk ennyiben. A gyors munkahelyteremtő akcióról annyit, hogy ennek most nincs itt az ideje. Ennek ellenére természetesen ezen dolgozunk alpolgármester kollegámmal, jegyző asszonnyal, aljegyző úrral, a kollegákkal valamennyien, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy amikor ez a válság elmúlik, vagy még a válság közepette is legyen munkahely. A Délvilág tegnap előtti számában nyilatkozott a török befektető, hogy igen, megcsinálják a makói ipari parkban a gyros alapanyagokat gyártó üzemet és leszerződtek velünk, megkapták a területet. Igen, kedvezményt adunk hozzá, munkahelyenként 500 ezer Ft-ért adjuk a telket és ha valaki idegen 30, makói 20 munkahelyet csinál, akkor egy 10 milliós telket ingyen odaadunk neki a 20 munkahely létesítés fejében csak azért, hogy hozzon létre munkahelyet. Ők azt nyilatkozták, hogy megcsinálják ezt az üzemet, mivel pályáztak és ha jól tudom, 406 millió Ft-ot egy több mint 800 milliós beruházáshoz megnyertek. Én tudom, hogy Makón vannak olyanok, akik szóbahozzák, hogy most akkor minek, miért gondoljuk mi ezt, hogy ez jó. Azért gondoljuk, mert 60, meg 100 munkahely az csak jó ebben a városban és vannak olyan elemek, amit zárt ülésen tárgyaltunk, nem mondhatom el és Te se mondhatod el, mert aláírtuk a titoktartási nyilatkozatot. De tudsz róla, hogy készítünk elő egy olyan fejlesztést, ami szintén, hogyha nagy baj nem lesz, akkor lényeges munkahelyeket fog hozni ebbe a városba. Ha ez így van, akkor azt, amit egy ilyen válságos idő közepette, a helyzetet kihasználva meg lehet csinálni, szerintem azt mi 150-200%-os tempóval és sikerességgel csináljuk. Például hogy milyen a pályázati sikerünk, azt az újság hozta le. Olvasd el, javaslom. Magyarul én azt gondolom, hogy ezzel a helyzettel tudunk élni és amit ebből ki lehet hozni, környezetünkhöz képest a legjobb eredményt hozzuk ki. Hogy ez neked kevés, azt én elhiszem. Mágoriné kérdése, van-e terv a Korona szálló szállodai szobáinak a rendbetételére is, miért nem beszélünk róla. Tehát amikor a lenti házasságkötő teremben találkoztunk és ötleteltünk, a 20 milliárdos fejlesztésen, benne volt, még a 20 milliárdban is. Amikor pályázatot kellett beadni, még akkor is benne volt, csak utána nem jutott rá önerő. Nem mentünk ebbe az irányba pont azért, mert nem vagyunk igazán jó gazdái az ilyen beruházásoknak, nem önkormányzati feladat ennek a működtetése. Nem vagyunk benne jók. Igen, évekkel ezelőtt megcsinálták a kollegáim, akkor ez olyan 300-350 millió körüli összegbe került volna, amikor a Korona többi részét rendbe tettük, nem volt rá forrás. Nagyon sokba kerül, nem volt rá forrás. Utána mikor a turisztikai koncepciót csinálta a turisztikai szakértőnk, akkor szintén előtérbe került, hogy mi legyen ennek a sorsa, milyen irányba, stb. Amikor a pályázatokat állították össze jegyző asszonyék, akkor szintén előtérbe került, csak szóval gondoljunk bele, hogy a Dél-alföldi régió Spa pénzéből Makó elhozott 1,6 milliárdot, számoljunk utána, hogy akkor mi legyen még. Tehát nem fért rá az, hogy még a szállodára is mozduljunk, de igazából az önerővel is gond van, mert 50%-os és hogyha mi a Korona működtetésébe belefulladunk, lásd az előzőekben mondottakat, akkor nem tudom szálloda hasznosításban mennyivel lennénk jobbak. Az ugyan közelebb áll egy fokkal az érdekes szakmához, nem tudom. Mindent összevetve értem, amit mondasz, igazad van, de én megmondom őszintén, a privát tőkét, a makói vállalkozókat várnám például, meg azt mondom erre, hogy minden megoldás érdekel. Tehát a Koronát is ha kell, eladjuk, úgy ahogy van, kulcsostól, mindenestől. Sohasem a város üzemeltette ezt a Koronát. Ez nem a város dolga. A város ezt megvette 15 millióért, nagyon helyesen, ilyen szempontból jót tett a város, de a működtetés nem önkormányzati feladat, nem vagyunk benne jók. Tehát én szívesen eladnám,

7 nem most, majd akkor, amikor megépül a fürdő és ára is lesz az egésznek. Szívesen vennék bárkit partnerként, hogy ebbe szálljon be. Jelenleg abba a fejlesztési ütembe ez most még nem fér bele, meg koncepcionálisan is nagyon elgondolkoztató, mert ahhoz kevés a szobaszám, hogy egy busz ott megálljon. Tehát rengeteg síkja van ennek, szakmai oldala, ami miatt nem mozdultunk rá, viszont várjuk azt a privát érdeklődőt, akivel bármilyen konstrukcióban meg tudunk egyezni, ő pályázzon rá, újítsa fel, kössünk koncessziós szerződést, stb. Szerintem a Korona ügye a fürdő megépítése után mondjuk 2 éven belül meg fog oldódni. Lesznek vendégek, működik, pörög, biztos vagyok benne, hogy lesz rá jelentkező. Tehát van ilyen terv, ennyibe került akkor, műemlék, azért kerül ilyen sokba. Ezért nem pályáztunk rá, de nem titkos a terv egyébként, hozzáférhető. Toldi János, igen, a 4-5 számjegyű út az a Királyhegyesi utat jelenti. Igen, arról van szó, hogy a Dél-alföldi régió jóváhagyta a 2009-10-es akciótervet, amiben benne volt, mind a 3 megyéből a 4-5 számjegyű utak felújításának az elgondolása. Makón, az én koordinációm mellett csináltunk egy megyei egyeztetést, ahol itt volt Szegedtől kezdve minden kistérség. Megegyeztünk abban, hogy milyen utak kerülnek bele, utána tudomásomra jutott az, hogy a KKK-ba ezt átalakították és kimaradt belőle egy csomó út, többek között kimaradt a Királyhegyesi út is. Jelenleg még mindig folyamatban van ennek az újraértékelése, de most már ott tartunk, hogy a Dél-alföldi régió elküldte azt a végleges 2. körben leegyeztetett listát, a KKK-ba, hogy a terveztetést kezdjék el és végül is kompromisszumot kötöttünk abban a tekintetben, hogy a Királyhegyesi út most I. ütemben innen a körforgalomból a Kossuth Tsz. meglévő betonútjáig, tehát az elkerülő út külső felvezetéséig ez bele fog kerülni. Annál is inkább, mert a befektetőnek szüksége van erre az útra több szempontból, város megközelítése szempontjából is, meg az elkerülő út megközelítése szempontjából is. Tehát a közlekedés 4-5 számjegyű útjai ezt tartalmában a Királyhegyesi utat jelenti. Amit utána mondtál, az nekem egy kedves dolog, a járulékos turizmus, ahogy Te mondtad, ez a turisztikai desztinációk ügye erről az egyebek között beszéljünk bővebben. Jegyző asszony is tud sokat mesélni, itt van a Tourinform Iroda vezetője, a kistérségi iroda vezetője, rengeteget tudnak arról beszélni, hogy a Maros-parton egyébként miben gondolkodunk még. Ezt a turisztikai koncepciónk tartalmazza is. Tehát a turizmusnak azok a kiegészítő elemei, amelyek nagyon fontosak, azok a kollegáim fejében benne vannak. Tehát egy csomó olyan attrakció kiegészítés van a fürdő mellé, ha valaki nem akar egész nap fürödni, találjon magának programot. Dr. Bakosné kérdése, hogy az építés idejére gyógyfürdő üzemelés, stb. Az igazság az, hogy nem itt akartam róla beszélni, de ha szóba hozta képviselő asszony, akkor elmondom itt, hogy igen, a kollegáim azt tartják nagyon fontosnak, hogy minél több funkció működjön, ugyanakkor ez nagyon sok pénzbe kerül. A leendő fürdőigazgató menedzseri fizetésén kívül, ami akkora összeg, hogy mindenki meg fog lepődni rajta, ez még benne sincs, talán 140 millió közeli az a pénz, amit a fürdő olyan működtetésébe bele kell tenni, ami az előttünk álló évben van és ez még nem tartalmazza a termálvíznek az átvezetését a medencébe, mert azt műszakilag lehetetlen megcsinálni, stb. Ma reggel beszéltem a fürdő vezetőjével és mondtam neki, hogy szakértőt keressünk meg annak érdekében, hogy ezt hogy lehetne olcsóbbá tenni, mert egyik oldalról az építkezés miatt csak nem olyan lesz ez a fürdő üzemelés mint eddig volt, másik oldalról, hogy még sokkal többe is kerüljön, mint eddig, ez elgondolkoztató. Nem gondoljuk azt, hogy minden gyógyászati keresztmetszetet meg tudunk őrizni ebben az időben, de korábban a kollegák tájékozódtak az OEP-nél, hogy ez a leendő szerződésünket abszolút nem befolyásolja. Bizonyos funkciókat megtartanak, bizonyos funkciót nem. Ez a 140 millió még ráadásul úgy van, hogy nem is szerepel benne kórházban történő feladatkivitel, egyelőre erről a dologról leálltak a kollegák, mert kifizethetetlen. Tehát gyakorlatilag annyi pénzbe kerülne, amit egyszerűen a város nem tud állni. Tavaly tettünk bele 97 millió Ft-ot a fürdő működésébe, az idén egy visszafogott, semmi működésbe teszünk bele 130-140 millió Ft-ot, ez egyszerűen elfogadhatatlan. Én ezért kértem, hogy szakértővel nézessük azt meg, hogy mit szabad ebből megcsinálni, mit nem. Képlékeny

8 bennem az ügy, nem hiszem, hogy bele szabad tenni 140 millió Ft-ot egy olyan színvonalú működtetésbe, amit az átépítés során tud a fürdő nekünk adni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A polgármesteri tájékoztatóhoz kérdésekre én ennyit szerettem volna válaszolni. A kérdésekre megadtam a választ, vélemények következnek. Tessék parancsolni. Dr. Orbán Imréé a szó. Dr. Orbán Imre PhD települési képviselő: Tisztelt Testület! Itt polgármester úr előadott különböző terveket, amelyik igen nagyvonalúak és azt hiszem, hogy Makón nincs olyan ember, aki ne azt szeretné, hogy ezek sikerüljenek. A mai helyzetben, amikor arról van szó, hogy az emberek hogy tudnak megélni és tudják-e a kiadásaikat fedezni egy partikuláris, egy részletkérdést szeretnék a figyelmébe ajánlani a Tisztelt Testületnek. Polgármester úr említette, hogy a városközpontnak a rehabilitációja megindul, lehet, hogy erről korábban volt szó, igazából én ilyen részletesen erről most hallottam és arról beszélt, hogy ez körkörösen fog kifele menni és milyen területeket fog elérni és itt említette a Szent János teret. Még egyszer mondom ez egy részletkérdés és a mai megélhetési problémákkal nem mérhető, de mégis érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy ez a tér Nepomuki Szent Jánosról van elnevezve és ez azért érdekes nekünk, mert a mi őseink valamikor ennek a Nepomuki Szent Jánosnak, aki a víz mellett élőknek a védőszentje volt, különös tisztelői voltak és ha elmegyünk Kiszomborra, akkor látjuk, hogy ott van köztéri szobra, meg Apátfalván is. Nálunk az itt lévő kápolnát valamikor lerombolták és nyoma sem maradt, pontosabban csak egy harangláb. Amikor a helyzet úgy alakul majd, hogy ilyen apróbb kérdésekkel is tudunk foglalkozni, én javasolnám azon gondolkozzunk el, hogy az ott lévő harangláb mellé vagy valamilyen megoldással nem lehet-e a valamikori ott lévő kápolna és az ősök tisztelete emlékére egy Nepomuki Szent János szobrot elhelyezni. Ennek a költségei se lennének olyan óriásiak, hiszen lenne Makón, amit fel lehetne használni mintaként, nem is különösebben tervezni. Még egyszer mondom, ez a Maros mentén, Kiszombortól kezdve vagy akár Szegedtől kezdve, határon túl, Pécska, Arad, mindenütt megvan, nálunk szakadt meg egy picit a 60-as években, mikor ezt a műemlék jellegű épületet eltüntették. Érdemes lenne talán ezt a régiségbe gyökerező, a múltunkat őrző emléket visszahozni ha mondom még egyszer ezek után a nehéz idők után erre talán lenne erő. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: Endes Zsigmondé a szó. Endes Zsigmond települési képviselő: Tisztelt Testület! Tisztelt Polgármester Úr! Én nem egészen erre gondoltam, hogy most hirtelen a válság közepette kellene itt munkahely ügyben jelentős változtatást csinálni. Polgármester úr már 14 éve polgármester és 3 ciklusban a polgármester úr kormányzati háttérrel dolgozik, ami azért meg is látszik a nagyszámú beruházásokban, ami itt a városon megjelenik. Miközben az emberek hétköznapi életében ezeknek a beruházásoknak a haszna családi jövedelemként nem jelentkezik. Erre szerettem volna tulajdonképpen rákérdezni, hogy talán a beruházásoknak az iránya nem az embereknek az érdekeit szolgálja. Főként azt nézzük, hogy folyamatosan csökken a foglalkoztatottsági szint és most a városunkban már 47-48%, a kistérségünk átlaga pedig épp hogy 40 fölött van, de lehet, hogy már 40 alatt van. Miközben más országokban ilyen foglalkoztatottsági szintnél elég radikális lépéseket hoztak mind a városok, mind pedig az országok kormányzatai. Csak utalni szeretnék, hogy a nagy gazdasági világválság 33-ban Amerikában 55%-os foglalkoztatottsági szinten indították el a New Dale-t, ami forradalmi elemeket is tartalmazott. Többek között például az, amit különben történelmi tanulmányaink folyamán nem tanultunk, hogy a pénz beszerzését úgy követte az amerikai kormány, hogy megkérte a tőkés társadalmat, adják oda a vagyonuknak az 50%-át, és ők odaadták a kormányzat céljára. Ezt két részletben tették, egy részben 15%-ot azonnal készpénzben, másrészt pedig felemelték a béreket, mint válságkezelési

9 módszer és lecsökkentették a cégeknek a termelői és szolgáltatási áraikat, és ezáltal hoztak létre egy olyan körforgást, amit mi New Dale-nek értünk. Tehát azt akarom kihozni az egészből, hogy ilyennél sokkal kisebb problémát nagy gazdasági válságnak neveztek és forradalmi változásokat csináltak az emberek életének a javítása érdekében. Dr. Buzás Péter polgármester: További vélemény van-e? Nincs több vélemény? Dr. Orbán Imre hozzászólása elgondolkoztató. Én azt hittem, hogy a fürdő, meg a fürdő környéke a városközpont rehabilitáció túl sok volt az ismertetés során. Tavaly a lakossági vélemények hatására fórumokat tartottunk és mutattuk be a terveket, majálison, fürdőben, mindenütt. Jegyző asszony személyesen magyarázta több helyen a városközpont rehabilitációnak a különböző elemeit, hogy hol mi lesz. Ehhez képest mérhetetlen módon meglep az, hogy Dr. Orbán Imre képviselőtársam azt mondja, hogy ő most hallja először, hogy városközpont rehabilitáció van, meg hogy a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett tér az körülbelül milyen jövő elé néz. Hát nem tudok mit csinálni Kedves Orbán úr, megkérem a jegyző asszonyt, meg a kollegákat, hogy szervezzenek még több ismertetőt, legyen benne még többször a helyi televízióban, hogy milyen fejlesztéseket csinálunk, hol, mit alakítunk át. Ez a testület legalább 2-szer vagy 3-szor megszavazta a városközpont rehabilitációs pályázatunkat. Tehát volt alkalom rendesen megkérdezni, hogy mi, micsoda. Egyébként ami a Nepomuki Szent János hagyaték ápolást illeti, azt gondolom, hogy ezt helyén kezeli a tervező, helyén kell, hogy tervezze, nem hinném, hogy úgy volna kezelve az ügy, hogy ez nem méltó hozzá. Az a tervező, aki ezeket a terveket csinálta, az a tervező kint volt Németországban, Ausztriában, ottani múzeumokból kereste elő a makói főtérnek nem tudom hány száz évvel ezelőtti terveit. A püspöki kertet például úgy állítja vissza, ahogy kint valamilyen rajzon megtalálta. Tehát én azt gondolom, hogy felelősséggel van kezelve ez a dolog. Ennyit tudok mondani a hozzászólásra. Jegyző asszonyt megkérem, hogy tájékoztassa Orbán urat, hogy tudja, hogy mi ennek a műszaki tartalma. Az Endes Zsigmond hozzászólásához meg annyit tennék hozzá, hogy a 47-48%-os munkanélküliségi ráta szerintem képtelenség, nem hiszem el. Korábban ez ilyen 10-12%-os volt. Volt ijesztően magas a magyarcsanádi területen, ilyen 20% körüli, de a 48%-os munkanélküliségi ráta az képtelenség. Én nem kommentálnám tovább azt, amit Te mondtál, maradjunk ennyiben, hogy Te így látod. Köszönöm szépen. Nem kívánom újranyitni a vitát. Jó? A polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatban kérek egy szavazást. A képviselő-testület 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 4 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 22/2009. (II.11.) MÖKT h. Tárgy: Dr. Buzás Péter polgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Dr. Buzás Péter polgármester tájékoztatóját az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról megtárgyalta és azt az elhangzott kiegészítésesekkel együtt elfogadja. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője

10 Marosvári Attila alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Dr. Buzás Péter polgármester: Az alpolgármesteri tájékoztatóhoz van-e kérdés? Kérdés nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Vélemény van-e? Vélemény nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Kérem szavazzunk. A képviselő-testület 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 23/2009. (II.11.) MÖKT h. Tárgy: Marosvári Attila alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Marosvári Attila alpolgármester előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról szóló tájékoztatóját elfogadja. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város alpolgármestere - Makó város jegyzője Varga Zoltán alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Dr. Buzás Péter polgármester: Az alpolgármesteri tájékoztatóhoz van-e kérdés? Kérdés nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Vélemény van-e? Vélemény nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Kérem szavazzunk. A képviselő-testület 17 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 24/2009. (II.11.) MÖKT h. Tárgy: Varga Zoltán alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról.

11 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Varga Zoltán alpolgármester előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról szóló tájékoztatóját elfogadja. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város alpolgármestere - Makó város jegyzője 2. napirend Tájékoztató a Magyar Posta Zrt. helyi szolgáltatási tevékenységéről Dr. Buzás Péter polgármester: A napirend tárgyalásánál jelen van Szűcs János makói postavezető, a Magyar Posta Zrt. képviseletében. Tisztelt Testület! Szeretném figyelmébe ajánlani mindenkinek a Tájékoztató a Magyar Posta Zrt. helyi szolgáltatási tevékenységéről. Helyi postafőnökünket szeretettel köszöntöm. Arról van szó, hogy korábban nem fogadta el a testület azt a tájékoztatót, amit kaptunk a Magyar Posta képviselőitől és ez a tájékoztató most annak a korrekciója lenne, de a regionális főnökség az úgy döntött, hogy most nem jön el a tájékoztatóra. Én annak nagyon örülök, hogy Te itt vagy, de azok az észrevételek, meg problémák, amiket mi szóvá tettünk, az nem neked szólt és ezeket nem Te tudod megoldani. Jegyző asszony tájékoztat, hogy őt hívta az igazgató, aki betegség miatt nem tudott eljönni. Hányan dolgoznak Debrecenben a postafőnökségen? Szűcs János postavezető, Magyar Posta Zrt. Makó 1. posta: Sokan. Dr. Buzás Péter polgármester: Rendben van. Ha az igazgató beteg szerintem biztos van olyan, aki nem beteg. Eljöhetett volna. Az igazi problémám az, hogy azok a bajok, amiket a múltkor szóvá tettünk, azon a kollegáim jelzése szerint nincsen szignifikáns változás, mert a postafőnök úr nem nagyon kapott segítséget. Mi nem kaptunk arra választ, hogy az újvárosi hivatal felújítását miért nem lehet jobban felpörgetni, magyarul a Magyar Posta szemében Makó az egy kipipálandó feladat vagy valami ehhez hasonló. Megmondom őszintén, hogy én ennek kezdek nagyon nem örülni, mert a magyar állam tulajdonában lévő cégünktől kapjuk meg azt, amit multiktól szoktunk. Hát ez nem egy szerencsés felvezetés, ezek után megkérdezem, hogy van-e a tájékoztatóhoz valami mondandód? Én a makói postafőnökkel meg vagyok elégedve, a makói dolgozókkal meg vagyok elégedve. A mi problémánk a Magyar Posta makói üzemegységének működtetésében keresendő. Abban keresendő, hogy mikor hajlandó az újvárosi hivatalt fejleszteni. Évek óta, ciklusok óta semmi nem történik. Akkor, amikor szóvá tesszük azt, hogy szíveskedjenek egy kicsit másként ellátni ezt a részleget létszámmal, nem teszi ezt meg. Akkor, amikor tájékoztatót kérünk tőle, akkor nem jön el hozzánk. Mondd el hangosan a javaslatodat. Molnár László sport tanácsnok, települési képviselő: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Mivel beteg az igazgató, én azt mondom, hogy napoljuk el ezt a tájékoztatót, egy következő testületi ülésre és várjuk meg még itt lesz, elmondjuk a gondjainkat, miközben a postavezetőnek megköszönjük, hogy itt volt. Dr. Buzás Péter polgármester: Ki gondolja így? Ezt tekintsük határozati javaslatnak, kérek ezzel kapcsolatban egy szavazást.

12 A képviselő-testület 20 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 25/2009. (II.11.) MÖKT h. Tárgy: A Magyar Posta Zrt. helyi szolgáltatási tevékenységéről szóló tájékoztató napirendről történő levétele. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Tájékoztató a Magyar Posta Zrt. helyi szolgáltatási tevékenységéről anyagot napirendről leveszi azzal, hogy azt a képviselő-testület márciusi ülése napirendjei közé felveszi. Határidő: a képviselő-testület márciusi ülése Felelős: polgármester Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője - Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda Dr. Buzás Péter polgármester: Megköszönöm Szűcs János postavezetőnek, hogy eljött, megköszönjük a makói postán dolgozóknak a munkáját, viszont azt a problémát, ami nekünk a postával volt és van nem látjuk ebben a körben rendezhetőnek. Nem tartjuk udvarias gesztusnak a Magyar Posta részéről azt, hogy nem hajlandó eljönni, hogy egyrészt az újvárosi postahivatal fejlesztése ügyében ciklusok óta történő halogató dologra végre kapjunk valami választ, illetve az itteni ügyfélfogadáshoz kötődő létszámdolgokban valami operatív megegyezésre juthassunk. Köszönöm szépen, örülök, hogy itt voltál. 3. napirend Rendelet-tervezet Makó Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! A költségvetés felvezetéseként a következőt szeretném elmondani. Gilicze János képviselő úr szokta mindig várni, hogy mivel jelzem az adott év költségvetését. Az idei év költségvetését nagyon nehéz jellemezni, de én azt gondolom, hogy van egy jól bevált jelzős szerkezet talán, hogy a tűz és víz költségvetése ez az idei esztendőre is igaz azzal, hogy volt már így vagy úgy, ez a tűz és a jéghideg víznek a költségvetése tud lenni. Miért mondom ezt? Azért, mert igen elindult egy pénzügyi válság tavaly szeptember körül Amerikából. Ma már ez lehet, hogy a gazdasági recessziónál nagyobb bajokat jelent nekünk is és ugyanakkor a kormány által megvalósított konvergencia programnak köszönhetően egyszerűen arról van szó, hogy oly mértékben stabilizálódott a magyar gazdaság, hogy azok az uniós fejlesztések, melyek a 2007-13-as időszakban ide tudnak Makóra érni, nos ezek az uniós fejlesztések ide tudnak jönni. Ennek az uniós fejlesztés sorozatnak mi a nyertesei vagyunk. Ha nincs a konvergencia program ennek a ciklusnak az elején, tehát az egyensúlyteremtés, majd utána a kibontakozási rész, akkor ugyan még így is gyenge a magyar gazdaság, úgy meg olyan gyenge lenne, hogy most már ilyen 25-30%-os inflációval szembesültünk volna, és az unió nagy valószínűséggel leállította volna azt a támogatási rendszert, ami jelenleg viszont működik. Ellenben Makó és térsége nyertese. Az

13 újságcikk, ami a megyei összehasonlítást hozta, az mutatja azt, hogy az 1 főre jutó támogatási összegben hol szerepel Makó. De én sokkal fontosabbnak tartom azt, ami az összegzésében van benne, nevezetesen, hogy összességében mintegy 60 milliárd Ft az a pályázati pénz, ami Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely és Makóra eddig uniós forrásként ideérkezett. Ehhez képest másik 60 milliárd, pontosabban 58 milliárd Ft az az autópálya építés, ami a végponttól a Földeáki útig és lekötő úttal meg fog épülni. Ez azt jelzi, azt jelenti, hogy annak a fejlesztésnek is döntő része Makót és a makói térséget érinti, másik része meg Szegedet. Én úgy hiszem, hogy az autópálya építés az nem is az 58 ezer millió Ft miatt fontos, ez is óriási pénz, ennél sokkal nagyobbnak gondolom azt a hatását, amit tud ránk gyakorolni gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, meg egyéb ehhez hasonló téren. A vasútépítéshez foghatónak gondolom az autópálya építését. Így tehát fejlesztések ügyében jól állunk, a saját fejlesztéseinket hadd hozzam szóba, fürdő beruházás, szennyvízcsatorna-építés, iskola beruházás és a kisebbek, játszótér fejlesztés, kis csatorna-beruházás, stb. Ez mind olyan fejlesztés, ami valamennyiünk véleménye szerint nekünk rendkívül fontos. Ez tehát az, ami azt jelenti, hogy élni kíván Makó azzal a fejlesztési dinamikával, amit a 2007-13 jelent. Igen, tudjuk valamennyien, hogy ahhoz, hogy ezt a fejlesztést meg tudjuk csinálni, ahhoz hitelt kellett felvenni, aminek mi a kötvény formáját választottuk. Ha fontosnak gondoljuk ezt a fejlesztést, akkor én azt mondom, hogy a kötvényt felelősségteljesen és nagyon jó időben bocsátottuk ki. Felelősségteljes alatt azt értem, hogy megkockáztatom, hogy talán a legfelelősségteljesebben, mert a kollegáim körbejártak 4 vagy 6 helyen az országon, megnézték, hogy ezt a kötvényt ott hogy csinálták és ahova elmentek, ők sehol nem nézték meg. Tehát hozzájuk képest mindenképpen nagyobb felelősséggel kezeltük az ügyet, mint ők. Ha akkor nem bocsátjuk ki ezt a kötvényt, akkor most honnan szereznénk pénzt ennek az önerőnek a biztosítására. Ez tehát az egyik felelősségteljes motívum. Másik felelősségteljes motívum, hogy ennek a hitelnek, kötvénynek a mértéke, nagyságrendje, mert 2,5+0,5-ről beszélünk, a 2,5 milliárd Ft nagyságrenddel akkora, hogy mivel ez 5+20 éves futamidejű, így ennek a mindenkori terhe olyan volumenű, hogy amikor a legtöbbet kell érte majd fizetni reményeink szerint, bázisszemlélettel gondolkodva, a fejlesztésre fordítható pénzeink 50%-ánál nagyobb részt nem viszi el. Helyette tehát megmarad a másik 50% akkori fejlesztési önerőre, vagy más fejlesztésre. Egyébként hadd tegyem hozzá azt, hogy ez a bázisszemléletű gondolkodásmód. De az élet nem bázisszemléletű, az élet az egy dinamikusan változó valami. Ennek vannak negatív és pozitív hatásai. Én a pozitív hatása egyik elemeként mondom azt, hogyha itt a Makó és a térség gazdasága akként alakul, hogy csak olyan ütemben nő az iparűzési adótól kezdve az összes többi, mondjuk 5-10 év távolában, mint az elmúlt időszakban nőtt, akkor stabilizálódik a gazdaság, akkor ez azt jelenti, hogy ez a kötvényteher ez még sokkal kisebb annál az aránynál, mint amire utaltam. Hát másik oldala is van, hogyha abszolút katasztrófa van, akkor még egy akkora terhelést kibírunk, mint amekkorát kalkuláltunk. Tehát ez a dolognak a másik oldala. Mindent összevetve én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés, ez a fejlesztéseket kiszolgáló olyan költségvetés, amelyik azt a koncepciót tartalmazza, hogy saját magunk, gyerekeink és a városunk jövője érdekében meg kell lépni azt a lépéssorozatot, amivel az unióból most ideérkező történetileg a legnagyobb forrást fogadni tudja Makó. Működési szempontból viszont az a véleményem, hogy hidegvíz, jéghidegvíz ez a költségvetés, mert a tavaly szeptemberi amerikai pénzügyi válság, annak a hatása Európára, Angliára, Németországra és Magyarországra azt eredményezi, hogy nálunk is vannak elbocsátások, nálunk is nő mondjuk 8-ról 12%-ra a munkanélküliség. Tehát nem 50, meg 30%- ra, 12%-ra nőtt a munkanélküliség és nálunk is vannak gazdasági problémák. Ez érinti az önkormányzatot is. Igen, érintheti az önkormányzatot az is, hogyha a Magyar Köztársaság kormánya indítványára a Parlament újra tárgyalja a költségvetést. Igen, ott még lehet további visszalépésekkel kalkulálni. Nem tudom, hogy ennek mi a tartalma, és attól függően, hogy ott a Parlament milyen döntést hoz, tudjuk tovább vinni ezt a gondolatmenetet. Egy biztos, hogy ez

14 a költségvetés ez egy olyan költségvetés, amelyik működési szempontból a rendszerből azt a pénzt, amit ebben a körben ki lehet vonni, azt kivonja. 72 millió Ft az a pénz, az az összeg, amit különböző előirányzatokból eddig mi kivontunk ebből a költségvetésből. Ez a 72 millió Ft egyelőre a jelenlegi költségvetés előterjesztése szerint elégséges. Ez a fejlesztést finanszírozhatóvá, a működést biztonságossá teszi, stb. Majd látjuk, hogy van-e szükség többre. Én bízom benne, hogy nem lesz szükség többre. Én úgy gondolom, tovább kellene lépnünk abból a szempontból, hogy a költségvetésünk egyes előirányzatai módosításon menjenek keresztül. Nevezetesen arra gondolok most, a spórolás érinti a külkapcsolati költségeket is, de a spórolás érinti ezen túlmenően a diákoknak a külkapcsolathoz kötődő mozgását is. Megkerestek képviselők és azt javasolták, én pedig elfogadtam és most javaslom, hogy a költségvetés táblázatait ezzel a sorral módosítsuk. Konkrétan azt az előirányzatot, amelyik eddig a diákok külkapcsolatát támogatta. Ott 1 millió Ft-os volt a szokásos éves előirányzat, ez az idén 0 Ft-tal szerepel. Javaslom ezt az előirányzatot emeljük meg és a köztemetésnél lévő 2 millió Ft-os előirányzatból vegyük el az 1 millió Ft-ot és tegyük ide. Ilyen módon a diákok külföldre utazása finanszírozható. Másik sor, amit módosítani javaslok, volt egy 850 ezer Ft-os mecenatúrája a városnak a különböző civil szervezetek, egyesületek irányába, a kulturális munka, képzőművészeti tevékenység támogatására pályázati alapként, ez szintén 0 Ft-tal szerepel. A kollegákkal átbeszéltük a dolgot, azt gondoljuk, hogy nagyon fontos a sportcsarnok elnevezése Erdei János olimpikonunkról, viszont azt is gondoljuk, hogy ennek a gesztusértéke abban, hogyha a névváltozás megtörténik és azt egy tábla jelzi, az elégséges. Ehhez képest az épület stílusának megfelelő és abszolút nem túlzó felirat, ami összességében mintegy 700 ezer Ft-ba kerül, ez a felirat maradjon el olyan időkre, amikor a gazdasági helyzet egy kicsit jobb lesz. Úgy gondolom tehát, hogy maga a 16. sz. előterjesztést fogadjuk el, nevezzük el, egy táblára írjuk ezt ki, viszont az igényesebb kivitelű megjelenítése ennek a feliratnak ez egy későbbi időszakban történjen meg. Így ezt a 700 ezer Ft-ot tegyük át a 850 helyett erre a képzőművészeti pályázati alapra. Ilyen módon a gyerekeinket érintő két olyan tétel, amelyik közül az egyik a testvérvárosunk irányába irányuló külkapcsolatok ápolása diákjaink, diákcsoportok, civil szervezetek csoportjai révén ennek meglesz az 1 millió Ft-os fedezete. A mecenatúra pályázati alap, ami a művészeti csoportok ösztönzését szolgálja, ennek is 850 helyett 700 ezer Ft-ban meglesz ebben az esztendőben a fedezete. Szóbeli kiegészítésként ennyit szerettem volna mondani és Gazdag János pénzügyi bizottsági elnök úrnak adom meg a szót. Gazdag János, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elnöke, települési képviselő: Tisztelt Testület! Szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az anyagot és többségi szavazással elfogadta és javasolja azt elfogadásra a Tisztelt Testületnek. Ennél többet a bizottsági ülésről nem kívánok mondani, mert nagy vita nem keletkezett a tárgyalás során. Véleményem szerint ennek az az oka, hogy megismerve a költségvetést igazából mindenki belátta, hogy itt nagyon nagy választási lehetőség nincsen. Szinte azt lehet mondani, hogy több rossz variációból kell választani és ebből a rossz variációs, több rossz variációból azt kell választani, hogy működjenek a különböző intézmények és történjenek fejlesztések, illetve vegyük tudomásul azt, hogy amennyiben ebben a ciklusban nem valósítjuk meg a fejlesztési terveinket, illetve nem kezdjük el azoknak a megvalósítását, akkor nagyon sok cikluson keresztül nem kell majd gondolkodni azon, hogy mit fejlesszünk, mert nem lesz rá módunk és lehetőségünk. Én állítom, hogy a józan ész győzött és azt a költségvetési megoldást választottuk, a több rossz közül a legkevésbé rosszat, hogy azokat a fejlesztéseket, amit már korábban eldöntöttünk és megvalósítani kívánunk, erre megteremti ez a költségvetés a megfelelő saját erőt, saját alapot. Bízva abban, hogy továbbra is olyan módon tudunk pályázatokat nyerni, ami az újságban is megjelent, hogy minden 100 Ft fejlesztésből 91 Ft-ot megnyertünk, kivéve a fürdőt, mert az más területre esik. Ha továbbra is így működik a

15 pályázati rendszerünk, illetve ilyen módon nyerjük a pályázatokat, akkor megvalósíthatjuk azokat a fejlesztéseket, amit elterveztünk. Valószínű, hogy azért is nem volt vita ezen a bizottsági ülésen, mert láthatóan a költségvetés nem azzal foglalkozik, hogy milyen nehézségeink, milyen problémáink vannak, hanem számba veszi azokat a lehetőségeket, amelyek kiindulási alapot jelentenek ahhoz, hogy megtervezzük az idei költségvetésünket. A másik is egyértelmű volt az elmondottak alapján, hogy kellőképpen áttárgyalásra kerültek ezek a tételek és az intézményvezetők megfelelő fogadókészséggel rendelkeztek. Mindenki úgy gondolta, amikor ezek a témák felmerültek, itt tételesen a 72 millió Ft kivonásáról van szó, amit polgármester úr említett, hogy igen, nagyon kemény dolog ezt kigazdálkodni ebben az évben, de még mindig jobb megteremteni annak lehetőségeit, hogy azokat a fejlesztéseket, amelyek szinte minden intézménynél feladatként jelentkeznek megvalósítsuk és majd későbbi időszakban azt, amit kivonunk, ha szükséges megfelelőképpen vissza tudjuk adni az intézmények munkájához. Én úgy gondolom, hogy a sok lehetséges rossz variáció közül a legkevésbé rosszat választottuk, ami nemcsak a mi jövőnket, hanem gyermekeink jövőjét is befolyásolhatja. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy kérhetem minden képviselőtársamat arra, hogy szavazza meg ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: Mágori Józsefnéé a szó, parancsolj képviselő asszony. Mágori Józsefné települési képviselő: Tisztelt Polgármester Úr! Képviselőtársaim! Néhány kérdésem lenne. Az első kérdésem az, hogy a bizottsági ülésekre kiküldött költségvetési tervezet táblái nem egyeznek a véglegessel, amit a testületi anyagban kaptunk. Azt szeretném tudni, hogy ez miért van. A második, az első tervezetben az oktatásra a városi önkormányzati támogatás 260 millió, a másodikban 315 millió, mi a változás oka. Én csak gondolom, hogy a 13. havi fizetés nincs beletervezve, mert arról is beszélni kellene, hogy tavaly ez mennyi volt. Ez az első összefogó kérdésem, a második kérdésem, hogy az ENI-nek tavalyi éves költségvetése 332 millió volt, az idén 306 millió, hogy van ez? Elég ez? Hogy tudják megoldani a feladatokat vagy szükségtelen volt a tavalyi 332 millió. Aztán az utolsó tábláról szeretnék beszélni, az általam a bizottsági ülésre tervezettnek mondott költségvetésben még 700 milliós működési hiány van, a mostaniban, amit kaptam meg 300 milliós többlet és teljesen át van strukturálva a felhalmozási kiadásoknak az oszlopa. Én próbáltam kikeresni, igaz, hogy én nem vagyok egy közgazdasági vagy mérlegképes végzettségű, nem mindenütt találtam meg a párját. Én nagyon örülnék neki, ha így utólag néhány magyarázatot kapnánk, hogy mi történt szerdától szombatig? Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Van-e még kérdés. Nincsen kérdés? Lezárhatom a kérdéssort? Lezárom. Juhászné Kérdő Edina pénzügyi osztályvezető-helyettesé a szó. Juhászné Kérdő Edina, a pénzügyi osztály osztályvezető-helyettese: Tisztelt Testület! Valóban történtek a táblázatokon változtatások ami az én hibám, nem figyeltem oda, hogy a kolleganőm megfelelően vezesse át a mérlegrendszeren azokat a kiadásokat és bevételeket, amelyek a költségvetésen betervezésre kerültek. Így a képviselő-testület elé kiküldött anyag a valós adatokat tartalmazza, ami azt jelenti, hogy a működési bevételeink összességében 3 milliárd 811 millió Ft-ot tesznek ki, ezzel szemben a működési célú kiadásaink 3 milliárd 552 millió Ft-ot jelentenek. Ennek egyik oka az, hogy az a tagi kölcsön, ami a Fürdőfejlesztő Kftnek az alapítványok társadalmi célú sportszervezetek támogatása soron beállításra került, nem működési célú pénzeszköz átadás, hanem fejlesztési célú pénzeszköz átadás és a bizottsági anyagban ez rossz helyen került megjelenítésre, tehát átkerült a fejlesztési célok közé. Az ENIvel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a recessziónak áldozata a teljes önkormányzati intézményi rendszer. Ugyanakkor a 13. havi bérek valamennyi intézménytől kivételre kerültek,

16 hiszen a költségvetési törvény nem is ad arra lehetőséget, hogy 13. havi bérrel tervezzünk. Egy későbbi tárgyalás eredményeként született arra megállapodás a kormány és az érdekképviseletek között, hogy 13. havi bért valamilyen formában a közszféra dolgozói kapnak. Ez azonban az önkormányzat költségvetését, eredeti költségvetését ilyen módon nem érinti, tekintettel arra, hogy erre a fedezetet központi költségvetés biztosítani fogja. A közszféra dolgozói januárban már megkapták ezt a 13. havi juttatást. Az ENI költségvetését érintően el kell, hogy mondjam, hogy a támogató szolgálat, mint feladat ebben az évben kikerült a költségvetésből, tekintettel arra, hogy az már egy nem támogatott feladat, megszűnt és a 13. havi bérek innen is kikerültek, illetőleg a megtakarítás ennél az intézménynél is egy jelentős kiadáscsökkentést eredményez tervezési szinten. Dr. Buzás Péter polgármester: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy minden elemre történt reagálás. Vélemények következnek. Mágori Józsefné, parancsolj. Mágori Józsefné települési képviselő: Még szeretnék hallani az egyesített általános iskolából kivett 58 millió Ft-ról is. Örülnék ha az igazgató úr válaszolna, hogy innentől kezdve hogyan fogja működtetni az iskolát. Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Újranyitottuk akkor a kérdéssort. Költségvetésről van szó, nem probléma. Tessék parancsolni, van-e még kérdése bárkinek? Nincsen kérdés? Akkor lezárom a 2. körös kérdést, Juhászné Kérdő Edináé a szó. Juhászné Kérdő Edina, a pénzügyi osztály osztályvezető-helyettese: A 11. sz. melléklet egy összehasonlító adatsort tartalmaz, amelyben a 2007. évi tényleges teljesítés 2008. évi várható teljesítés és a 2009. évi eredeti előirányzat szerepel. A várható teljesítések között valóban a 13. havi bér benne van, mint kiadás, az eredeti előirányzatban viszont nem tervezhettünk ilyen kiadást. Eleve baj, ugyanakkor törvényi kötelezettség, hogy ezt a táblázatot be kell mutatnunk. Félrevezető abból a tekintetből, hogy nem eredeti előirányzatokat hasonlítunk össze. Dr. Buzás Péter polgármester: Mágoriné parancsolj. Mágori Józsefné települési képviselő: Nekem olyan gondom van, hogy én a jövőt a nagyberuházásokon kívül csak és kizárólag a gyerekeinkben, meg a fiatal, még Makón élőkben látom és én mindent el tudok fogadni és képzelni, de egyet nem. Az, hogy az egyesített iskolában a mi gyerekeink, most az egyházi iskolákról ne beszéljek, ne kapjanak meg mindent és a pedagógusok ne legyenek úgy dotálva, hogy teljes lélekerővel, fizikai erővel, mindennel a gyerekeinkért dolgozzanak. Van egy nagyon rossz tendencia Makón, erről soha nem beszélt az önkormányzat, az elvándorlás mértékéről és különösen a fiataloknak az elvándorlásáról. Én úgy gondolom, hogy a fiatalokat 2 dologgal lehet itt tartani, egy kiváló, magas szintű oktatással és remélhetőleg egy olyan foglalkoztatási lehetőséggel, ahol az egzisztenciájukat meg tudják teremteni. Én úgy gondolom, hogy a legkönnyebb most ebben a helyzetben az oktatásban mindent teljesíteni, mert ez kitörési pontunk lehet. A munkahelyteremtésen itt volt vita, meg a foglalkoztatáson, meg a munkanélküliségen, de én gondolom, hogy a polgármester úr nem szándékosan csúsztatott, azt értette, hogy Endes Zsigmond a foglalkoztatásról beszél, a munkaképes korú lakosságnak a foglalkoztatásáról, nem a munkanélküliségi rátáról. Én nagyon remélem, hogy az csak egy félreértés, hogy másra kapott választ Endes képviselőtársam, mint amiről ő beszélt. Mind a két szám rossz, tehát ezen nem nagyon van mit vitatkozni, de én kérek mindenkit, hogy szemünk előtt lebegjen Japán. Japánnak a gazdasági kitörése az úgy kezdődött, hogy az oktatásban minden pénzt betettek. Ha ott megéri, minden réteg, minden gyerekét a

17 hozzá alkalmas, legmagasabb szintre képezni, mert az már egy biztos gazdasági erő, ha nem analfabéta, 8 osztályt végzett, semmi munkára nem képes embereket képzünk. Én azt kérem az önkormányzattól, hogy az első és legfontosabb az oktatás. A második az Európai Unióból idejövő létező minden pénznek a megragadása. Én ezzel teljesen egyetértek és bízzunk a jó Istenben, hogy az egy olyan befektetés lesz, hogy a második kívánalmamnak eleget tesz. Én nem értem, hogy tavaly 300 millióval támogattuk az oktatást, most az önkormányzati rész az lényegesen kevesebb. Ezt nem értem, mert én a legfontosabb pontnak tartom a gyerekeinknek a jövőjét. Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Gazdag Jánosé a szó, parancsolj elnök úr. Gazdag János, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elnöke, települési képviselő: Köszönöm a szót a polgármester úr. Nem válaszolni akarok, de úgy érzem, hogy el kell mondanom, tájékoztatnunk kell az itt lévőket, illetve mindenkit, aki hallgat bennünket, vagy lát bennünket, hogy hogyan is történik egy költségvetés tervezése. Nem úgy történik a költségvetés, hogy nézzük az előző évi bázist és akkor azt mondjuk, hogy most el kell vennünk pénzt, akkor elvesszük 10 vagy 20%-át. Ez már nagyon régóta nem így történik Makón, nagyon régóta úgy történik, hogy több körben leülnek a költségvetés készítői az intézmények vezetőivel, áttárgyalják azokat a számadatokat, amiből kiindulva el lehetne indítani a tervezést. Tehát először megállapodnak ezekben a számadatokban, a gyermeklétszámban, az osztálylétszámban, a tanárlétszámban, a kisegítő személyzet létszámában. Megtervezik azt, hogy a konkrét létszámok milyen összeget kívánnak felhasználni és megtervezik azt, hogy a konkrét kiadások, gáz, víz, villany, egyebek milyen összegeket kívánnak ahhoz, hogy az teljesíthető legyen. Ezek alapján, amikor ezek a tervezések megtörténnek, akkor újra leülnek, átbeszélik. Amikor már minden feladathoz a számadatból kiindulva hozzárendelték a pénzösszeget, akkor kerül arra sor, hogy megkérdezik az intézményt, hogy a tervezés folyamán a fejlesztési célú beruházásokhoz szükséges több millió Ft-ot hogyan lehetne még kivonni. Tehát nem 6, nem 13, nem 30, 3 millió Ft-ról van szó. Tehát a különböző számadatokhoz hozzárendelt összegekből még 3 millió. Ezt megpróbálja megtervezni az intézmény is és a hivatal is, és az utolsó körben amennyiben mindketten rámondják az igent, akkor fog szerepelni a költségvetésben. Ezt biztos így van, mert én ezen az utolsó beszélgetésen ott voltam és sorban el tudnám mondani, hogy melyik intézmény mit mondott ezzel kapcsolatban. Összesen intézményenként 400-tól 3 millió Ft-ról van szó. Én úgy gondolom, hogy ez a tervezés, már nem most került így bevezetésre, hanem évekkel ezelőtt. Ez egy nagyon jó tervezési módszer, mert az intézmények is biztosan láthatják, hogy a különböző teljesítményadatokhoz milyen pénzt tudnak rendelni. Természetesen abból a szempontból is jó, hogy itt egy nagyon költségtakarékos tervezést lehet végrehajtani, mert hiszen minden területen ismerjük a bemenő adatokat és a kimenő adatokat is. Én úgy gondolom, itt semmi olyanról nincs szó, ami meggátolná, hogy megfelelő képzettségben részesüljenek az iskolákban tanulók, meggátolná azt, hogy az ott képzést folytatók ne tudnák elvégezni a munkát. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne ennél több pénzt szakszerűen elkölteni. Lehetne, de pillanatnyilag a működőképesség fenntartására ez az összeg elegendő. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: Mágoriné, parancsolj képviselő asszony. Mágori Józsefné települési képviselő: Én elhiszem, hogy a tervezés abszolút gondos és körültekintő én erről egy szót nem szóltam, hogy nem az. A Gazdag úr félreértette.

18 Dr. Buzás Péter polgármester: Nem értette félre. Te bázisszemlélettel egy számot mondtál, hogyha ennyivel vagy annyival kevesebb, akkor ez az oktatás rovására megy. Gazdag képviselőtársam azt magyarázta el, hogy ennek sok oka lehet. Lehet az az oka, hogy például kevesebb gyerek van a rendszerben, ez igaz Makóra. Gazdag képviselőtársam érthetően elmondta, hogy a bázisszemléletű tervezés és a mai tervezés között mi az az oktávnyi különbség, ami miatt nem úgy van, amit mondtál. Kettő, azt nem mondta hozzá, de Marosvári alpolgármester úr akarta mondani, hogy igen, ezt mi is úgy gondoljuk. Mi azt gondoljuk, hogy a gyerekeink a legfontosabbak. De a Gazdag János azt magyarázta el, hogyha összességében csökken a gyereklétszám és kevesebb a normatíva, meg minden, akkor nem tudunk több pénzt odatenni és nem kell megijedni attól, hogy kevesebb. Parancsolj, tiéd a szó. Mágori Józsefné települési képviselő: Én utána néztem, 60 gyerekkel van kevesebb, meg 4 pedagógushellyel és ennek ellenére 58 millió Ft-tal kevesebb az ellátmány. Tavaly 350 milliót adott a város, az idén 315 milliót. Dr. Buzás Péter polgármester: És a 13. havi szerinted micsoda? Mágori Józsefné települési képviselő: Én kiszámoltam tegnap este mindent. Tehát volt egy olyan szám, hogy 260 millió, akkor kiszámoltam a 13. havi fizetést, persze ez ilyen nagyságrendi osztás, de én mondom ehhez nem értek. Nem értem, hogy miért kellett kivonni a város önkormányzati támogatását az iskola költségvetéséből. A dologi kiadás 171 millió 400 valamennyi ezer Ft tavaly is, meg az idén is. Nem létezik, hogy ez az idén elég legyen, ami tavaly volt elég, vagy pedig vannak maradványok, amiről én nem tudok. Én a városi támogatás különbségéről beszéltem, mert nem értem, hogy miért nem hagyják a tavalyi bázison. Azt értem a fejlesztésekhez pénz kell. Dr. Buzás Péter polgármester: Nem, működésre nincs annyi pénz. Tehát 13. havi nem jár, amit tavaly beletettünk önkormányzati ilyen támogatásként, arányosan azt nem tesszük bele. Erről van szó. Mágori Józsefné települési képviselő: Nekem meg az volt a kérdésem, hogy miért nem hagyjuk ott és tudunk egy minőségibb oktatást csinálni, erről beszélek. Mert ezt nem kapjuk, hanem ez az önkormányzati támogatás. Arról az oszlopról beszélek. Én biztos, hogy ott hagynám egy kiscsoportos bontásra, egy felzárkóztatásra, hogy egy kicsit a nagyon szomorú magyar eredmények legalább Makón változzanak. Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Jó, rendben van. Én szerintem ezt a dolgot nem itt lehet megoldani. Kettő, az, hogy kiscsoportos bontás igen, nem, az olyan szakmai kérdés, hogy szakmailag kell először eldönteni, hogy mit akarunk, mi a cél, merre akarunk menni, utána eldönteni ahhoz milyen összeg kell és eldöntjük, hogy azt a pénzt adjuk vagy nem. Gazdag János érthetően elmagyarázta, hogy a nem bázisszemléletű tervezésben a mostani eddigi szakmaiság mellett mi az a pénz, amit át kell adni. Ha összességében kivon a rendszerből a kormányzat 13. havi címén pénzt, akkor azt nekünk is ki kell vonni és önkormányzati támogatással se tudunk melléállni. Ha pozitív eredményt akarunk, produktumot akarunk, akkor azt kell csinálni, amit én szorgalmazok már nem tudom mióta, hogy nézzük meg, hogy meg tudjuk-e csinálni azt, hogy legyen meg a mindennapos testnevelés a mi iskolarendszerünkben. Kiszámolták a kollegák, hogy ahhoz mennyi dologi feltétel kellene, mennyi óra, mennyi tanár, mennyi pénz és akkor mellé rendeljük a forrást és valamivel jobbak vagyunk. Jó a célod, meg jót mondasz, csak a módszer nem jó, az eszköz, amivel élni akarsz. Tehát ha úgy adunk + 50

19 milliót az oktatási rendszerbe, hogy nem mondjuk meg, hogy ezért mit kérünk in konkreto hogyan, annak az égvilágon semmi értelme. Magyarul jót akarsz, jó szándékkal mondod, amit mondasz, ezt nagyon nem vonom kétségbe, de a tisztelet hangján hadd mondjam, hogy ennek nem ez a módja. Ennek az a módja, hogy most megállapítjuk a költségvetést és ehhez képest elfogadva azt, hogy a gyerekeink a legfontosabbak. Én azt egy ponton azért másként látom, szerintem ahhoz, hogy a fiatalok Makón maradjanak második az oktatás. Első az, hogy az ő képességüknek, igényüknek, pénzügyi elképzeléseiknek megfelelő munkahely van vagy nincs. Ez az első. A második az, hogy egyébként jól érzem-e magam abban a városban, ehhez képest nagyon fontos, hogy milyen színvonalú az oktatás, stb. De ettől függetlenül az, hogy első vagy második, az szinte majdnem mindegy. Én is úgy gondolom, mint Te, meg kell kérdezni az Almási Pált, én is visszautalok rá, amikor összevontuk az iskolákat mi volt a szemlélet, nem vettünk ki pénzt a rendszerből, nem ez volt a fontos. Igen, én is úgy gondolom, mint Te, de ezt a célt, amit megfogalmaztál, azt másként tudjuk elérni, más módon. Megnézni, hogy a minőséghez mire van szükség, az mibe kerül azt mellé tudjuk-e tenni. Most e helyett, egy költségvetésnek nem az a dolga, hogy az oktatási minőségi ügyeket helyre tegye. Beszéljünk a minőségjavításról, ami eldönti, hogy mit akarunk, mennyit, például ennek részeként amit már említettem a mindennapos testnevelés. Tehát értjük, amit elmondasz. Most amikor van egy olyan működési költségvetés, amikor egyébként nem az osztogatás időszaka van itt, hanem az, hogy nézzük meg, hogy honnan, milyen tartalékot veszünk ki, és van a kormányzatnak egy olyan döntése, hogy se köztisztviselőnél, se közalkalmazottnál nem fizeti a 13. havit, vagy csak egy bizonyos mértékig. Ami nekem ebből a beszélgetésből lejött, én ezt a dolgot így látom, szerintem a költségvetés tervezés jó, korrekt, kiegyensúlyozott, amiről Te beszélsz az egy másik dolog. Arról lehet szót váltani, hogy akkor mibe tegyünk plusz pénzt, ahhoz csatlakozva rögtön én azt mondom, hogy szerintem igen a mindennapos testnevelést kellene Makón megoldani annak érdekében, hogy a gyerekeink menjenek ki a levegőre, ne csak a számítógéppel foglalkoznak. Beszéljünk erről, nézzük meg, hogy mibe kerül. Én ezt abban a pillanatban, ha kell tűzöm napirendre, hozzuk be, nézzük meg, hogy tudunk-e ebben lépni, és a gazdasági válság ellenére mondjuk meg azt, hogy szeptembertől indítjuk ezt a dolgot. Én ezt így látom és javaslom ezt a témát, ha lehet, le is zárhatjuk. Dr. Orbán Imréé a szó, tessék parancsolni. Dr. Orbán Imre PhD települési képviselő: Tisztelt Testület! Polgármester úr felvezetésében hallottunk egy értelmezést, egy interpretációt a válsággal kapcsolatban, nyilván ennek más interpretációja is, értelmezése is lehetséges, a Szervezeti és Működési Szabályzat nem teszi lehetővé, hogy ebbe belemenjünk. Ugyancsak polgármester úr érintette azt a 2 kérdést, ami szerintem a makóiak jelentős részét foglalkoztatja, hogy mennyire stabil ez a költségvetés, de lényegében a hozzászólás elmondása nélkül is megkaptuk a választ polgármester úrtól, hogy a remény, ami van, hogy ez a költségvetés stabil. Például az áfának a változása most lesz, tehát a stabilitás az nyilván kérdés, talán ez a városon kívül álló tényező. Ugyanígy emberekkel beszélgetve felmerült és elmondom az ő meglátásukat, működtethető-e a város, gyakorlatilag polgármester úr erre is válaszolt az elején, hogy a működtetésben reménykedik, tehát hogy hogy alakul ez, a megszorításoktól függ. Egyetlen egy számra szeretném felhívni a figyelmet, még pedig az iparűzési adónak a nagyságára. Tavaly 562 milliót vettünk be az iparűzési adóból és most pedig 480 millió Ft-ot tervez a hivatal. Nyilván valamit kell szerencsétlen hivatalnak tervezni, nem hiszem, hogy jobban lát előre a világban, mint a világ gazdasági szakemberei. Tehát azt látjuk, hogy a bevételünk jelentősen csökken és nincs arról szó, hogy a makói termelés bővülne. Ez azért érdekes számomra, hisz itt halljuk, hogy micsoda óriási beruházások lesznek, és látjuk, és azt is halljuk, hogy műkörmösök, meg nem tudom milyen masszírozók, meg ilyenek fognak itt dolgozni, meg idegen nyelvet beszélő portások. Adja Isten, hogy így legyen, és nyilván annak, aki be fogja tudni tölteni ezt a feladatot, ez nagyon fontos számára. De azt látom

20 ebből a számból, hogy ezek az óriási beruházások nem fogják eredményezni a makói vállalkozók termelésének a bővülését, hisz 562-ről 480-ra fog csökkeni az iparűzési adó. Hogy valóban így van ez, hogy ezek az óriási beruházások nem fogják eredményezni a makói vállalkozók megrendeléseinek a növekedését az általuk befizetett iparűzési adónak a növekedését. Ez mindenesetre ebben az évben, amikor ezek a beruházások elindulnak, hát elgondolkodtató. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: További vélemény költségvetéshez kötődően, tessék parancsolni. Toldi János, tessék parancsolni. Toldi János települési képviselő: Köszönöm a szót polgármester úr. Én az első konkrét dolgot szeretném ajánlani a költségvetésben, hogy a január 1-jei tűzijáték költségét tegyük át szúnyoggyérítésre. Azt gondolom olyan kellemes, hogy a város lakosságát már önköltségi alapon szilveszterkor, azaz december 31-én és január 1-jén kellemes tűzijátékkal szórakoztatja a város lakosságát, ez értendő kelettől nyugatig, északtól délig, hogy szerintem ez a 600-800 ezer Ft mehetne szúnyoggyérítésre. A másik ötletként mondott dolog, a Makói Hírek megjelentésével kapcsolatosan 8,5 millió Ft van tervezve a költségvetésünkbe. Nem azt mondom, hogy a lapra nincs szükség, hanem annak úgynevezett kiadási gyérítésére gondolok, mint ahogy Parlamentben is van téli szünet, nyári szünet. Dr. Buzás Péter polgármester: Nem kevered össze a szúnyoggal? Toldi János települési képviselő: Nem, bocsánat, az abból történő megtakarítást esetleg a megrendezendő Hagymafesztiválra fordítanánk támogatásként. Én arra gondolok, hogy minden héten történő terjesztése talán a legdrágább az önkormányzatnak. Vagy havonta vagy 2 hetente vagy egész nyáron mondjuk 1 hónapig nem jelenne meg és abból a megtakarítás menne a Hagymafesztiválra, szerintem a város lakossága és a környékben lakók örülni fognak. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: Dr. Halmágyi Pálé a szó. Dr. Halmágyi Pál, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke, települési képviselő: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Rám hárult az a feladat, hogy ismertessem képviselőcsoportunk nevében a 2009. évi költségvetéssel kapcsolatos álláspontunkat. Megismerve a beterjesztett költségvetés-tervezetet azt állapítottuk meg, hogy az teljes mértékben alá van rendelve a fürdőberuházásnak. Ezt a költségvetési koncepció szó szerint is tartalmazza. A fürdőberuházás kérdésében álláspontunk közismert, azt többször, kimerítően képviselő-testületi üléseken is ismertettük. Még egy kérdésre szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy nézetünk szerint illő vagy hasznos lett volna jelezni, amint kaptunk több pótanyagot, azokat a változásokat, ami időközben bekerült a költségvetésbe, hogy ne Mágori Józsefné képviselőtársunk kérdésére kelljen ezt megismernünk. Mindezek alapján az itt előterjesztett költségvetési tervezetet nem áll módunkban támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. Dr. Buzás Péter polgármester: Nagyon szépen köszönöm a nagyon kulturált, korrekt ellenzéki véleményt. Tessék parancsolni, további vélemény van-e? Nincs? Lezárhatom? Gazdag János tessék parancsolni. Gazdag János, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elnöke, települési képviselő: Itt szóba került mennyiben teljesíthető ez a költségvetés, mert hiszen arról már beszéltünk, hogy