Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018

Hasonló dokumentumok
Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Mozgásjeleségek mikrorendszerekben 1. Molekuláris transzportfolyamatok az élő szervezetben

Eukariota állati sejt

Biofizika szeminárium november 2.

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Diffúzió 2003 március 28

Transzportfolyamatok a mikroszkópikus méretskálán: Diffúzió, Brown-mozgás, ozmózis. A sejt méretskálája. Biomolekuláris rendszerek méretskálája

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Reakciókinetika és katalízis

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

zis Brown-mozg mozgás Makromolekula (DNS) fluktuáci Vámosi György

Membránpotenciál, akciós potenciál

Sejtek membránpotenciálja

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Hidrosztatika, Hidrodinamika

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TRANSZPORTFOLYAMATOK biológiai rendszerekben.

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Transzportjelenségek

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Modern Fizika Labor Fizika BSC

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

Sejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TRANSZPORTFOLYAMATOK biológiai rendszerekben.

Mechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika. Vizsgatétel. Folyadékok fizikája. Folyadékok alaptulajdonságai

Többkomponensű rendszerek I.

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Vérkeringés. A szív munkája

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Folyadékok és gázok mechanikája

17. Diffúzió vizsgálata

Mivel foglalkozik a hőtan?

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Reológia Mérési technikák

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

Biogén elemek

Szabadentalpia nyomásfüggése

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Transzportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

Halmazállapot változások

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Biológiai membránok és membrántranszport

Fizikai biológia. Modellépítés kiinduló szempontjai. Mitől élő az élő? Az élő sejt fizikai Biológiája

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

Elegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Kémiai reakciók sebessége

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

Transzportfolyamatok

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek E A J 2. N m

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Növények víz és ásványi anyag felvétele

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

A környezetszennyezés folyamatai anyagok migrációja

Átírás:

TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉLİ RENDSZEREKBEN DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS A MINDENNAPI ÉLETBEN Diffúzió, ozmózis Folyadékáramlás A keringési rendszer biofizikája Transzportfolyamatok biológiai membránon keresztül, membránpotenciál BIOFIZIKA I. Dr. Bugyi Beáta -PTE ÁOK -Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS AZ ORVOSI GYAKORLATBAN DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS AZ ORVOSI GYAKORLATBAN TÜDŐ - KAPILLÁRISOK OXIGÉN A TÜDŐBŐL A VÉRÁRAMBA SZÉN DIOXID A VÉRÁRAMBÓL A TÜDŐBE GYÓGYSZEREK FELSZÍVÓDÁSA HEMODIALÍZIS VÉNÁK ARTÉRIÁK SZÖVET/SEJT - KAPILLÁRISOK TÁPANYAGOK ÉS OXIGÉN A VÉRÁRAMBÓL A SEJTEKBE SZÉN DIOXID ÉS ANYAGCSERETERMÉKEK A SEJTEKBŐL A VÉRÁRAMBA A DIFFÚZIÓ MAKROSZKÓPIKUS MEGFIGYELÉSE kísérlet: cseppentsünk tintát MELEG és HIDEG vízbe MIÉRT TERJEDNEK SZÉT A RÉSZECSKÉK A VÍZBEN? MIÉRT GYORSABB A FOLYAMAT MAGASABB HİMÉRSÉKLETEN? megfigyelés: a tintarészecskék szétterjednek a vízben: inhomogénhomogén a folt gyorsabban terjed szét a meleg vízben, mint a hidegben 1

DIFFÚZIÓ MIKROSZKÓPIKUS MOLEKULÁRIS SZINTEN a biológiai rendszerekben lévı legtöbb részecske állandó mozgásban van folyadék fázis víz (az emberi szervezet tömegének 50 60 %-át víz alkotja) lipid fázis - sejtmembrán DIFFÚZIÓ, MINT A RÉSZECSKÉK RENDEZETLEN HİMOZGÁSA MAKROSZKÓPIKUS KÉP MIKROSZKÓPIKUS KÉP Brown mozgás Robert Brown (skót botanikus, 1827) virágporszemcsék szabálytalan, zegzugos mozgást végeznek = = ~ hőéé (hımozgás) A részecske és a közeg molekulái folyamatosan ütköznek egymással. A hımérséklet emelése gyorsabb mozgást, és így az ütközések gyakoriságának növekedését eredményezi. OKA: a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának következtében MI TÖRTÉNIK: a részecskék irányított transzportja* valósul meg a magasabb koncentrációjú régiók felıl az alacsonyabb koncentrációjú régiók felé a részecskék hımozgása révén EREDMÉNY: amíg a részecskék egyenletes eloszlást (homogén) nem mutatnak * Brown mozgás DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ MITİL FÜGG A DIFFÚZIÓ SEBESSÉGE? A DIFFÚZIÓ KVANTITATÍV LEÍRÁSA A DIFFÚZIÓ KVANTITATÍV LEÍRÁSA FICK 1. TÖRVÉNYE t = 0 s t t =,, x RÉSZECSKÉK MOZGÁSA részecskék mennyisége = felület idő = = DIFFÚZIÓ SEBESSÉGE ANYAGÁRAM SŐRŐSÉG: J (mol/m 2 s) FICK 1. TÖRVÉNYE térbeli leírás Az anyagáram sőrőség (= ) egyenesen arányos a koncentráció gradienssel = Koncentráció különbség/gradiens diffúzió sebessége A részecskék és a közeg tulajdonságaid: diffúziós állandó () KONCENTRÁCIÓ GRÁDIENS koncentráció különbség = = távolság =állandó! negatív elıjel: a részecskék a magasabb koncentrációjú régió felıl az alacsonyabb koncentrációjú hely felé mozognak (diffundálnak) 2

DIFFÚZIÓS EGYÜTTHATÓ - STOKES-EINSTEIN EGYENLET Gömbszimmetrikus (r: sugár) részecskék diffúziójáraηviszkozitású közegben T hımérsékleten: = 6 hımérséklet (T) a diffúzió gyorsabb magasabb hımérsékleten: gyorsabb hımozgás a részecske geometriája /alakja (r) kicsi/globuláris részecske gyorsabban diffundál mint a nagy/fibriláris részecske a részecske moláris tömege (M) a nehezebb részecskék lassabban diffundálnak, mint a könnyebb részecskék a közeg viszkozitása (η) a diffúzió gyorsabb alacsonyabb viszkozitású közegekben, mint a magasabb viszkozitású közegekben gázok > folyadékok k: Boltzmann állandó k = 1.38 10 23 joule/kelvin MILYEN MESSZE JUT EGY RÉSZECSKE A DIFFÚZIÓ SORÁN? távolság (m) 4.0x10-3 3.0x10-3 2.0x10-3 1.0x10-3 MEREDEKSÉG ~ SEBESSÉG ~ 2 0.0 0 2500 5000 7500 10000 idő (s) áá ~ ő GYORS (< másodpercek) kis távolságokon (100 mm) NAGYON lassú (> napok) nagy távolságokon (1 cm) példa: A VÉR ÉS A TÜDİ KÖZÖTTI GÁZCSERE példa: A VÉR ÉS A TÜDİ KÖZÖTTI GÁZCSERE akadály molekula távolság [R] Diffúziós együttható [D], m 2 s -1 Szükséges idı [t], s O 2 1 mm = 10-6 m 2 10-9 0.5 10-3 s = 500 ms << 0.5 s CO 2 1 mm = 10-6 m 1.2 10-8 0.8 10-4 s = 80 ms << 0.5 s TÜDİHÓLYAGOCSKA O 2 sejtekhez CO 2 eltávolítása VÉRKERINGÉS diffúziós gázcsere Egyszerősített vázlat: vörösvértest átlagos tartózkodási ideje t 0.5 s R 1 mm O 2 1 cm = 10-2 m 2 10-9 0.5 10 7 s = 57.8 nap = 5 millió másodperc A gázcsere hatékonyságának kulcsa: kis diffúziós távolság (mm) nagy diffúziós sebesség (ms) ~ 2 ~ 2D A TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTMEMBRÁNON KERESZTÜL I. SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS SZERINT KÖZVETÍTİ NÉLKÜL KÖZVETÍTİ SEGÍTSÉGÉVEL AZ OZMÓZIS MAKROSZKÓPIKUS MEGFIGYELÉSE kísérlet: tegyünk egy száraz salátalevelet vízbe elıtte PASSZÍV DIFFÚZIÓ FACILITÁLT DIFFÚZIÓ ioncsatorna karrier fehérjék karrier fehérjék utána (3-4 óra) 1. 2. 3. 4. PASSZÍV TRANSZPORT II. ENERGIAIGÉNY SZERINT AKTÍV TRANSZPORT Megfigyelés: a salátalevél nagyobb és újra friss lesz 3

AZ OZMÓZIS ÉS A DIFFÚZIÓ KAPCSOLATA Mi a különbség/hasonlóság a tinta és a saláta kísérlet között? AZ OZMÓZIS ÉS A DIFFÚZIÓ KAPCSOLATA Mi a különbség/hasonlóság a tinta és a saláta kísérlet között? Mind a víz molekulák, mind pedig a tinta részecskék szabadon mozognak a térben. A víz molekulák szabadon mozognak be/ki a növényi sejtekbe/bıl, a többi részecske mozgása korlátozott a növényi sejt membránja által. OZMÓZIS MIKROSZKÓPIKUS MOLEKULÁRIS SZINTEN SPECIÁLIS FAL: SZEMIPERMEÁBILIS SZŐRİ az oldószer kis molekuláit (pl. víz) átengedi, de az oldott anyag nagy molekuláit nem AZ OZMÓZIS KVANTITATÍV LEÍRÁSA A B A B HIDROSZTATIKAI NYOMÁS h = oldószer (pl. víz) féligáteresztı hártya oldószer (pl. víz) + oldott anyag (pl. cukor) r: sőrőség h: magasság g = 9.81 m/s 2 OZMÓZIS = korlátozott DIFFÚZIÓ diffúzió révén történı egyirányú anyagáramlás szemipermeábilis membránon keresztül áramlás AZ OZMÓZIS KVANTITATÍV LEÍRÁSA OZMÓZIS NYOMÁS az a nyomás, amelyet a tiszta oldószerrel féligáteresztı hártyán át kapcsolatban lévı oldatra kell kifejteni ahhoz, hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre, azaz leálljon az ozmózis az a nyomás, ami az oldószer nettó áramlását megakadályozza ó = VAN T HOFF TÖRVÉNYE híg oldatokra és tökéletes féligáteresztı hártyákra ó = ó ~ Az ozmózis nyomás egyenesen arányos a koncentrációval: koncentráció ozmózis nyomás Az OZMÓZIS során a részecskék transzportja az alacsonyabb koncentrációjú régiók (oldott anyagra nézve!) (alacsony ozmózisnyomás) felıl a magasabb koncentrációjú régiók (magas ozmózisnyomás) felé valósul meg. mindig a töményebb oldat hígul fel oldószer oldott anyag oldott anyag ó ó 4

AZ OLDATOK OSZTÁLYOZÁSA AZ OZMÓZIS-NYOMÁS ALAPJÁN HYPERTÓNIÁS IZOTÓNIÁS HYPOTÓNIÁS nagyobb koncentráció c környezet > c sejt azonos koncentráció c környezet = c x kisebb koncentráció c környezet < c x VÖRÖSVÉRTESTEK KÜLÖNBÖZİ KÖRNYEZETBEN HYPERTÓNIÁS (töményebb: 10% NaCl) IZOTÓNIÁS (0.87 % NaCl) HYPOTÓNIÁS (hígabb: 0.01% NaCl) p környezet > p sejt p környezet = p sejt p környezet < p sejt nagyobb ozmózis nyomás p környezet > p sejt azonos ozmózis nyomás p környezet = p sejt emberi szervezet sejtjeinek belseje, vér: 0.87 % (0.15 M) NaCl fiziológiás sóoldat 3.8 % Na-citrát 5.5 % (0.3 M) glükóz kisebb ozmózis nyomás p környezet < p sejt x: referencia, e.g. sejten belüli környezet nettó vízkiáramlás NINCS nettó vízáramlás nettó vízbeáramlás AZ OZMÓZIS ORVOSI ALKALMAZÁSAI AZ OZMÓZIS ORVOSI ALKALMAZÁSAI INJEKCIÓ, INFÚZIÓ a hatóanyag, gyógyszerek fiziológiás sóoldatban vannak feloldva izotóniás környezet: a szervezet sejtjeinek ozmotikus egyensúlya zavartalan ÖDÉMA, DUZZANATOK KEZELÉSE fokozott folyadék felhalmozódás a szövetekben dextránoldat/keserősó (MgSO 4 -oldat)-alapú kezelés ödéma p hypertóniás környezetet hoz létre az ödémás területhez képest p környezet > p ödémás terület hypertóniás p víz kiáramlás vízkiáramlást eredményez az ödémás területrıl duzzanat csökken SZÉKREKEDÉS KEZELÉSE HASHAJTÓ SÓK a hashajtó sók AZ OZMÓZIS ORVOSI ALKALMAZÁSAI a vastagbélben hypertóniás környezetet hoznak létre p környezet < p vastagbél vízbeáramlást eredményez a vastagbélbe béltartalom hígulását eredményezi hypertóniás víz beáramlás p vastagbél p súlyos vesebetegek kezelésére alkalmazott eljárás a vérben felhalmozódott oldható, toxikus anyagok eltávolítása az életfontosságú anyagok a véráramban maradnak fehérjebontási termékek sejtmérgek salakanyagok HEMODIALÍZIS, MŐVESE KEZELÉS Mővese-berendezés mőködési elvének sematikus ábrája 5

Ellenırzı kérdés 1 Hélium gázt tartályba zárunk, oly módon, hogy a tartályt két részre osztjuk egy féligáteresztő hártyával, ami a gáz számára átjárható. Ellenırzı kérdés 1 Hélium gázt tartályba zárunk, oly módon, hogy a tartályt két részre osztjuk egy féligáteresztő hártyával, ami a gáz számára átjárható. A. Az atomok nettó mozgása következik be a tartály bal oldala felől a jobb oldala B. Az atomok nettó mozgása következik be a tartály felső része felől az alsó része C. Az atomok nettó mozgása következik be a tartály jobb oldala felől a bal oldala D. Nem figyelhető meg az atomok mozgása. A. Az atomok nettó mozgása következik be a tartály bal oldala felől a jobb oldala B. Az atomok nettó mozgása következik be a tartály felső része felől az alsó része C. Az atomok nettó mozgása következik be a tartály jobb oldala felől a bal oldala D. Nem figyelhető meg az atomok mozgása. Ellenırzı kérdés 2 Egy főzőpoharat cukoroldattal (vízben oldott cukor) töltünk meg. A főzőpoharat egy olyan féligáteresztő hártya választja ketté (piros vonal), ami csak a vízmolekulák számára átjárható. Ellenırzı kérdés 2 Egy főzőpoharat cukoroldattal (vízben oldott cukor) töltünk meg. A főzőpoharat egy olyan féligáteresztő hártya választja ketté (piros vonal), ami csak a vízmolekulák számára átjárható. A. Semmi, a víz szintje már egyelő a főzőpohár két részében. B. Víz fog áramlani a B oldalra. C. Víz fog áramlani az A oldalra. A. Semmi, a víz szintje már egyelő a főzőpohár két részében. B. Víz fog áramlani a B oldalra. C. Víz fog áramlani az A oldalra. Ellenırzı kérdés 3 Egy hallgató vörösvérsejteket tesz egy ismeretlen oldatba, majd azt tapasztalja, hogy a vörösvérsejtek megduzzadtak, némelyikük ki is pukkad. Ellenırzı kérdés 3 Egy hallgató vörösvérsejteket tesz egy ismeretlen oldatba, majd azt tapasztalja, hogy a vörösvérsejtek megduzzadtak, némelyikük ki is pukkad. Milyen oldatba helyezte a hallgató a sejteket? A. Izotóniás B. Hypotóniás C. Hypertóniás Milyen oldatba helyezte a hallgató a sejteket? A. Izotóniás B. Hypotóniás C. Hypertóniás 6

ÖSSZEFOGLALÁS 15 Diffúzió. A diffúzió kvantitatív leírása: FickI. törvénye, diffúziós együttható, Einstein-Stokes-féle összefüggés, az átlagos diffúziós távolság időfüggése. Diffúzió a sejtmembránon keresztül: passzív, aktív és facilitáltdiffúzió. 16 Ozmózis. Az ozmózis kvantitatív leírása: ozmózisnyomás, Van t Hofftörvénye. Oldatok osztályozása ozmózisnyomás alapján. Az ozmózisnyomás gyakorlati jelentősége: gyógyszerek (injekciók, ödéma, duzzanatok kezelése, hashajtók) hemodialízis. 7