SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik: - a fejlődő országok gazdasági mutatói, és azok öszehasonlítása a fejlet országokéval, - a fejlődő országok helye és szerepe a nemzetközi szervezetekben, - az olaj szerepe a világgazdaságban, - gazdasági integrációk a fejlődő országokban. Kurzus címe: A kicsi mint politikai modell. A kis országok speciális helyzete a föderatív Európai Unióban Kurzusvezető:Ódor László A kicsi mint társadalmi model az Európai Uniónak Maastricht utántól súlyponti fogalma. Vele együt erősödtek s teltek meg tartalommal olyan kategóriák, mint a szubszidiaritás és a föderalizmus, s nyertek teret a 20. században elhanyagolt vagy éppen lábbal tiport olyan kategóriák, mint az önrendelkezési jog, az autonómia vagy amit magyarul még kifejezni is nehéz: (németül) Mitbestimmungsrecht, Territorialitätsprinzip, Misstrauensvotum. Tisztázásra kerül a magyar közgondolkozásban összegubancolódott számos terminus és gondolati elem is, mint csak hogy két közkeletűt említsek a svájci gyökerű harmadik út és a német eredetű szociális piacgazdaság. Így nehezíti meg számos fogalmi tájékozatlanságunk a magyarság valódi európai beilleszkedését. Nemzetpolitikai fejlődésekben is s nemcsak a kis vagy középállamok esetében az integrációs folyamatok és szándékok a kicsi mint társadalmi és gazdaságpolitikai model csoportcím alá tagolódnak be, bár szívesen nyitnék külön fejezetet a nemzetközi civil kapcsolatoknak, testvértelepülési együtműködések feltárásának is. Az is eljöhet a szakszemináriumra, akiérti a szakszemináriumban alakot öltő szándékot, de nincs pontos képe a megvalósításról, s találunk majd együt megfelelő témát: Európa kis egységeinek társadalmi, politikai, gazdasági működéséről. Mert ez a szakszeminárium tématere. Kurzus címe: A nemzetközi közjog és az európai közösségi jog új kérdései Kurzusvezető: Kondorosi Ferenc A nemzetközi jogéletben számos új kérdés kerül napirendre. A szakszeminárium elsősorban a nukleáris biztonság, a nukleáris közfelelősség, a nemzetközi katasztrófavédelem, a bioetika, a nemzetközi büntetőjogi együtműködés, valamint a nemzetközi bíráskodás iránt érdeklődő halgatók tudományosszakmai fejlődését kívánja elősegíteni. Kurzus címe:a természeti tőke értékelésének kérdései Kurzusvezető: Kulcsár Dezső A természeti tőke fogalma, fajtái, szerepe a gazdasági struktúrában, a fejlődésben. A természeti tőke típusai (veszélyezetségi kategóriák, kritikus természeti tőkék). A természeti tőke számbavételének, gazdasági értékelésének, mérésének problémái. Egy-egy terület, régió (vagy kisrégió), település, tájegység természeti tőkéjének felmérése, becslése, a természeti tőkeindex meghatározása. 1
Egy-egy természeti tőkefajta (víz, talaj, ökoszisztéma) gazdasági értékelése, tőkeindexek meghatározása. A szakszeminárium konkrét számítási anyagok, szakdolgozat készítésével zárul. Kurzus címe: Az emberi jogok nemzetközi védelme Kurzusvezető: Kaponyi Erzsébet Az emberi jogok igen szoros kapcsolatban állnak a demokrácia és a jogállamiság fogalmával és alapvető jelentőségűek az álamok közöti kapcsolatok, a béke és biztonság szempontjából is. E szakszeminárium keretein belül a halgatóknak lehetőségük lesz ara, hogy: tanulmányozhassák az államok, nemzetközi szervezetek és az NGO-k szerepét az emberi jogok védelmében; megismerhesék az emberi jogokat (polgári, politikai, gazdasági szociális, kulturális jogokat) érintő - univerzális és regionális - nemzetközi egyezményeket; megvizsgálhasák az emberi jogok hatékonyságát, elősegítő módszereket, nemzetközi elenőrzési mechanizmusokat; elmélyülhessenek a helsinki folyamat (EBEÉ-EBESZ) emberi jogi dimenzióinak vizsgálatában; tájékozódhassanak az emberi jogok politikai szerepéről az EU közös kül-és biztonságpolitikáját iletően; kutathassák az egyes országok, beleértve a magyarországi demokrácia, külpolitika és az emberi jogok összefüggéseit. Előfeltétel: az elvárható érdeklődésen kívül, az angol és/vagy a francia nyelv ismerete is szükséges. Kurzus címe: Az ENSZ reformja Kurzusvezető: Lakatos István Magyarországon sajnálatos módon az ENSZ-szel kapcsolatos ismeretek egy szűk szakértői kört leszámítva viszonylag hiányosak és felszínesek. Az ENSZ reform egyetlen ismert területét a Biztonsági Tanács reformja jelenti, amellyel hazánkban is számos szakdolgozat foglalkozott az elmúlt évek során. Ezzel szemben viszont nem készült még érdemi értékelés az Emberi Jogok Bizottságát felváltó Emberi Jogi Tanácsról, vagy a 2005. szeptemberi ENSZ Csúcs eredményeként életre hívott BékeépítőBizottságról. Magyarország számára a közeljövőben radikálisan megemelkedőköltségvetési hozzájárulásunk okán egyre égetőbbé válik a világszervezet költségvetésének átalakítását célzó javaslatok figyelemmel kisérése, valamint a szervezet átláthatóságának, hitelességének növelését célzó menedzsment reform. Fontos és a nagyközönség előtt szinte teljesen ismeretlen, feldolgozásra váró területet jelent az ENSZ Közgyűlés és a Gazdasági és Szociális Tanács átalakítása, revitalizációjának folyamata. Napjaink kiemelten fontos kérdését jelenti a terrorizmus elleni harc és ennek keretében érdemes lenne megvizsgálni a világszervezet ezzel kapcsolatos tevékenységét, különös tekintettel a most elfogadott terrorizmus elleni stratégiára, valamint a kidolgozás alatt álló átfogó terrorizmus elleni egyezményre. Kurzus címe: Az európai integráció fejlődése Kurzusvezető: Gálik Zoltán A huszonöt tagú Európai Unió fejlődési pályája új fordulóponthoz ért. A szakszemináriumra olyan hallgatók jelentkezését várom, akik szakdolgozatukat az integráció fejlődéséhez kapcsolódó témákból írnák meg (integrációelméleti kérdések, az európai integráció fejlődésének modellezése, a közös politikaterületek bővülése, a közös külpolitika kialakítása, a közös költségvetés átalakításának kérdése). Kurzus címe: Az európai nemzetközi kapcsolatok fő kérdései a 20. században Kurzusvezető: Szávai Ferenc 2
A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik: - Közép-Európa és az első világháború, - a békerendszer következményei, - integrációs és dezintegrációs tendenciák, - a multinacionális államok felbomlása, annak következményei, - az Osztrák-Magyar Monarchia, a Török Birodalom, a Szovjetunió, Csehszlovákia, - a német egyesítés vagyonjogi következményei, - a nemzetközi szervezetek tevékenysége, szerepük a vitás kérdések rendezésében és megoldásában, - a gazdasági és politikai folyamatok szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakulásában, - a kisebbségi kérdés, nemzetközi gyakorlat, - a németség szerepe a nemzetközi politikában, - az európai integráció gondolata és gyakorlata, - a föderáció elmélete és gyakorlata, történelmi mintái. Kurzus címe:az Európai Unió bővítése és reformja Kurzusvezető: Kaponyi Erzsébet Az Európai Unió bővítése és reformja egy olyan folyamat, amely, mind politikai, mind gazdasági szempontból jelentősen befolyásolja az európai álamok politikáit. A bővítés és reform kérdései részben történeti, részben aktuálpolitikai megközelítésben vizsgálhatók. Ez a szakszeminárium nem történeti szempontból kívánja a kérdéskört vizsgálni, hanem a jelenlegi folyamatokra kívánja helyezni a hangsúlyt. A halgatóknak lehetőségük nyílik ara, hogy: tanulmányozhasák az EU bővítésének és reformjának eddigi tapasztalatait; megismerhessék azokat a döntéseket, kompromisszumokat, amelyek a jelenlegi helyzet kialakulásához vezettek; megvizsgálhassák az eddigi kormányközi konferenciákat, az egyes tagállamok álláspontját; elmélyülhesenek a bővítés és a reformtörekvések egyes országokra gyakorolt hatásával; elemezhessék az alkotmányozás ratifikációjának folyamatát. Előfeltétel: az elvárható érdeklődésen kívül, az angol és/vagy a francia nyelv ismerete is szükséges. Kurzus címe: Az Európai Unió és a Mediterrán-térség országainak kapcsolatai Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik: - az EU kapcsolatainak alakulása a Mediterrán térség déli és keleti országaival, azok történelmi háttere és jelenlegi helyzete, - az EU kapcsolatai a Maghreb országokkal, - az EU kapcsolatai Törökországgal, Törökország tagságának aktuális helyzete, - Az EU kapcsolatai nem mediterrán közel-keleti országokkal. Kurzus címe: Az Európai Unió nyelvpolitikája Kurzusvezető: Bradean-Ebinger Nelu A szakszeminárium az alábbi témakörökkel foglalkozik: - az EU nyelvpolikájának alapelvei, - a többnyelvűség mint alapelv, - az angol mai szerepe, - a német helyzete az EU-ban, - a kis nyelvek helyzete az EU-ban. 3
Kurzus címe: Ázsia-tanulmányok Kurzusvezető: Csicsmann László Az ázsiai kontinens szerepe a világgazdasági és világpolitikai folyamatokban évről évre egyre nagyobb figyelmet kap a szakirodalomban. Egyes szakértők szerint az új évezred eleje Ázsia évszázada lesz. A szakszeminárium arra kívánja ösztönözni a hallgatókat, hogy feldolgozzák az ázsiai kontinens legfőbb dilemmáit akár elméleti, akár országtanulmány formájában. Pl.: A kínai modernizáció ellentmondásai; Energiahiány - és versengés az ázsiai kontinensen; Regionális együtműködés Ázsiában; A terrorizmus-ellenes háború Ázsiában; Az indiai-amerikai kapcsolatrendszer átalakulása az új évezredben stb. A szakszeminárium nem kíván foglalkozni a Közel-Kelettel (Nyugat-Ázsiával) és Oroszországgal sem. Kurzus címe: A Benelux országok Kurzusvezető: Kőváriné Ignáth Éva Belgium és Hollandia bel- és külpolitikája bővelkedik változásokban az utóbbi években. Belgium tekintetében az ország berendezkedése, a 2007. júniusi választások kimenetele, politikai külpolitikai lépései, a terrorizmus elleni harcban felvállalt szerepe, az EU életében való részvétele, vagy akár a migráció kihívására adott válasza vizsgálat témája lehet. Hollandia esetében ugyancsak fontos helyet foglal el a migráció kérdése, a békefenntartás problémája, vagy a multikulturális társadalom kérdése. Luxemburg annak dacára, hogy kis ország fontos szerepet játszik a nemzetközi életben, annak ellenére, hogy nem szolgáltat szalagcímként szereplő híreket. Emelet természetesen a három ország együtműködése a külpolitika különböző területein ugyancsak vizsgálat tárgyát képezheti a szakszeminárium során. Kurzus címe: Biztonságpolitika a 21. században Kurzusvezető: Gálik Zoltán A szakszeminárium keretében a globális és a regionális biztonsággal kapcsolatos témák kerülnek feldolgozásra. A szemináriumra olyan hallgatók jelentkezését várom, akik szakdolgozatukat a következő témákban szeretnék megírni: biztonságelméletek, az Európai Unió biztonságpolitikája (CFSP/ESDP), a NATO biztonságpolitikai szerepvállalása az új évezredben, fegyverkezés/fegyverzetkorlátozás (nukleáris non-proliferációval kapcsolatos kérdések, vegyi és biológiai fegyverek), valamint napjaink főbb nemzetközi konfliktusainak biztonságpolitikai vetülete. Kurzus címe: Diplomácia és hírszerzés Kurzusvezető: Kovács Károly A szakszeminárium célkitűzése:a hallgatók kapjanak általános és a vonatkozó törvények adta lehetőségeken belül konkrét ismereteket a titkoszolgálatok, elsősorban a hírszerzés működéséről, a diplomácia és a hírszerzés helyéről, szerepéről, azonoságaikról és különbözőségeikről, az álamigazgatás rendszerében és az álamszervezetekben játszot szerepükről, az együtműködés lehetséges területeiről és módszereiről. Azoknak a hallgatóknak, akik ebben a témában kívánják szakdolgozatukat elkészíteni, teljesíteniük kell a Diplomácia és hírszerzés c. alternatív tárgyat. Kurzus címe: Francia külpolitika Kurzusvezető: Csizmadia Sándor 4
Franciaország helye a világban (geopolitikai pozicionálás); az ország kül- és európai politikája; nyugat- és észak-afrikai politikája; viszonya az Egyesült Államokhoz; Nagy-Britanniához és Németországhoz; viszonya és szerepe a multilaterális diplomáciához és annak intézményeihez. Kurzus címe: Gazdaság és politika a két világháború közötti Magyarországon Kurzusvezető: Pogány Ágnes A két világháború közöti időszakban a gazdasági kérdések alapvető jelentőségűek voltak a magyar kormányok számára. Az ország súlyos gazdasági nehézségei (a trianoni békeszerződés gazdasági következményei, az infláció, a pénzügyi stabilizáció és az ezt követő drámai eladósodási folyamat), illetve a kor világgazdasági problémái szükségessé tették, hogy Magyarország exkluzív kapcsolatokat hozzon létre a Bank of England, a Népszövetség Pénzügyi Bizottsága, a Nemzetközi Fizetések Bankja vezetőivel, annak érdekében, hogy támogatást kapjanak a gazdasági nehézségek megoldásában. A kormányok mozgásterét belföldön is erőteljesen behatárolták a gazdasági kérdések, a költségvetés helyzete, az infláció, majd a világgazdasági válság által generált elosztási konfliktusok. A szakszeminárium célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a témával foglalkozó legfontosabb hazai és külföldi szakirodalommal és forrásokkal, és az irodalom közös feldolgozásával, valamint egyéni konzultációk segítségével jussanak el saját kérdéseik megfogalmazásához, majd a szakdolgozatban ezek megválaszolásához. Kurzus címe: Gazdasági antiszemitizmus Magyarországon 1919-1945 Kurzusvezető: Pogány Ágnes Az első világháború után az egzisztenciális válságba került keresztény középosztály és a társadalomból korábban kirekesztett, a gazdasági válság hatására pedig súlyos nyomorba került alsóbb társadalmi csoportok, elsősorban az agrárproletariátus anyagi és szociális helyzetének álami eszközökkel való javítására különböző koncepciók születek. A gazdasági antiszemitizmus szelemében elkészítet tervek a szociális kérdések megoldásához és a gazdasági modernizációhoz a pénzügyi forrásokat a magyar zsidóság vagyonának terhére kívánták megszerezni, iletve a munkaerőpiaci feszültségeket a zsidóság rovására akarták megoldani (numerus clausus, zsidótörvények). A szakszeminárium célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a két világháború közötti társadalom problémáival, a gazdasági antiszemitizmus különböző programjaival és koncepcióival, iletve az ezek megvalósításának érdekében tett gyakorlati lépésekkel és ezek következményeivel. A szakszeminárium célja továbbá, hogy a hallgatók megismerkedjenek a témával foglalkozó legfontosabb hazai és külföldi szakirodalommal és forrásokkal, és az irodalom közös feldolgozásával, valamint az egyéni konzultációk segítségével jussanak el saját kérdéseik megfogalmazásához, majd a szakdolgozatban ezek megválaszolásához. Kurzus címe: Globalizáció és civilizáció(k) Kurzusvezető:Rostoványi Zsolt Az elmúlt évtizedekben felgyorsult globalizáció nem kis mértékben maga hívta életre mintegy ellenreakcióként a civilizációs-kulturális fragmentációt. Egyes teóriák (vö. Huntington) a civilizációs paradigmát vélik a hidegháború utáni nemzetközi rendszer meghatározó paradigmájának. A szakszeminárium a globalizáció folyamatának civilizációs-kulturális aspektusait, a nemzetközi rendszer civilizációs kulturális folyamatait kívánja középpontba állítani. A szakszeminárium keretében mindenekelőtt a következő témák (illetve ezekhez kapcsolódó konkrét esetek) vizsgálatára nyílik lehetőség: a nemzetközi rendszer civilizációs-kulturális indíttatású folyamatai (nacionalizmus, etnicitás, 5
multikulturalizmus, fundamentalizmus stb.), a globalizáció hatása a civilizáció(k)ra és a kultúrá(k)ra, a nyugati és a nem-nyugati civilizációs diskurzusok és a globalizáció. Kurzus címe: Hagyományos életmód és modern politika az arab világban Kurzusvezető: DévényiKinga Az iszlám világ egyöntetűségét hagyományosan maga az iszlám keret adta, míg a sokféleséget az egymás melet békésen élő, elfogadot irányzatokban lehetet megtalálni. Ez a helyzet az utóbbi időben változásonment keresztül, mivel a modern politika az egyöntetűséget akarja favorizálni. A szakszeminárium az alábbi témakörökben biztosít lehetőséget a fenti probléma vizsgálatára: 1. A mecset szerepe hagyomány és változás 2. A hagyományos család átalakulása 3. Az arab reneszánsz (reformkor) 4. Az európai kulturális, politikai jelenlétre adott válaszok 5. A hagyományos oktatási és vallási intézmények megváltozása 6. Az iszlám hagyományos formáinak és újabb alakulatainak összeütközése 7. A függetlenség utáni demokratizálódási folyamatok új szín Kurzus címe: Kisebbségek és identitás Kurzusvezető: Arday Lajos A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik: - vallások, egyházak szerepe a nemzetközi identitás kialakulásában és fenntartásában, - a (fundamentalista) valási meggyőződés és általában az ideológia szerepe a terorizmusban, - az (anyaországi) magyar (és a külhoni) magyar viszony fő problémái, - az 1990 utáni magyar kormányzati szerepvállalása mérlege, értékelése a szomszédos országokban, - a kisebbségek parlamenti képviseletének formái és lehetőségei, - régió-regionalizmus, regionalizáció, autonómia. Kurzus címe: Közel-keleti politikai rendszerek Kurzusvezető: Csicsmann László A szakértők szerint két ország (Törökország és Izrael) kivételével a Közel-Kelet és Észak- Afrika álamainak többsége a liberalizált autokráciák körébe tartozik. A hatalmukat féltve őrző autoriter vezetők a túlélés jegyében fokozatos politikai nyitásra kényszerültek az elmúlt évtizedben. Az 1990-es években a közel-keleti és észak-afrikai kormányzatok legfőbb elenzékét az iszlám fundamentalisták alkotják, amelyek vagy legális, vagy ilegális szereplői a politikai rendszernek. A közel-keleti országok az iszlamista veszély melet olyan kihívásokkal kel, hogy szembenézzenek, mint a demográfiai robbanás következményei, a gazdasági rendszer strukturális átalakítása, iletve a külső környezethez való igazodási kényszer (terrorizmus-ellenes háború) stb. A fenti tendenciák számos olyan dilemmát vetnek fel, amelyek szakdolgozati témák lehetnek: pl.: Az iszlám fundamentalisták integrálása a politikai hatalomba (lásd Algéria, Hezbollah, Hamasz); Az Egyesült Államok demokrácia-dominó koncepciójának lehetőségei és korlátai; A közel-keleti civil társadalmak, mint potenciális nyomásgyakorló eszközök; Kirakatdemokrácia a Közel-Keleten; A fegyveres erők politikai szerepe stb. Kurzus címe: Magyar külpolitika a 20. században Kurzusvezető: Szávai Ferenc 6
A szakszeminárium keretében többek közöt foglalkozunk a modernkori magyar külpolitika fejlődését és változását befolyásoló kormányzati és egyesületi tevékenységgel, döntési mechanizmussal, személyi karrier bemutatásával. A magyar külpolitika fejlődését kutatjuk a társnemzeti külpolitikai viszonyrendszertől az önáló külpolitikán át a rendszerváltás utáni magyar külpolitika legfontosabb eredményeinek és szerepvállalásának érzékeltetetésével bezárólag. Feldolgozzuk az egyes nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt, fontosabb döntési mechanizmusokat. Figyelmet fordítunk a magyar külügyi irányítás, a diplomataképzés főbb eredményeinek érzékeltetésére, az egyes résztvevők életpályájának bemutatására. A magyar külpolitika szerepét állítjuk a kutatásaink középpontjába, elsősorban Magyarország közelmúltjának eseményeiben, kutatjuk napjaink feladatait és kihívásait. Figyelmet szentelünk a diplomácia szerepére és feladataira a szomszédsági és a regionális integrációban, bemutatjuk ennek eredményeit. Kutatjuk a diplomáciai testületek egykori és mai helyzetét, szerepét és feladatait. Kurzus címe: Magyarország és szomszédai a II. világháború óta Kurzusvezető: Jeszenszky Géza Trianon óta Magyarország és szomszédai közöt a viszony feszült. Ennek alapvető oka nem a történelmi ország jelentős területeinek elveszítésében rejlik, hanem a szomszédos országokhoz került magyar lakosság sérelmeiben. Ezért a kapcsolatnak két eleme van: a két állam viszonya, illetve a magyar közösség helyzete az adott országban. A szakszeminárium halgatói az első félében olvasmányok, előadások, beszélgetések révén behatóan megismerik a magyar külpolitikának ezt a kiemelt területét, a továbbiakban pedig kiválasztják szakdolgozatuk témáját, majd egyéni konzultációk és közös műhelyviták segítségével elkészítik a dolgozatot. Kurzus címe: Nagy-Britannia az atlantizmus és az európai integráció között Kurzusvezető:Rapcsák János A szakszeminárium folyamán röviden tárgyalásra kerül az Egyesült Királyság 20. századi története, elsősorban kül- és biztonságpolitikája. Részletesen elemzésre kerül a II. világháború utáni brit kül- és biztonságpolitika egyrészt az atlantizmus szempontjából ( különleges kapcsolat ), másrészt Európa változó percepciója egészen napjainkig. A szeminárium felvételének alapkritériuma a kimagaslóan jó angol nyelvtudás. Kurzus címe: Nemzetállam és integráció az EU-ban Kurzusvezető: Kiss J. László A szakszeminárium a nemzetközi politika elmélet bázisán az európai (uniós) és a nemzeti érdekek és politikák viszonyával foglalkozik. A foglalkozás főként azoknak a halgatóknak a számára ajánlatos, akik az integráció politikai-intézményi aspektusai, a tagálami külpolitikák fejlődése, valamint az EU nemzetközi szerepének értelmezésével, ill. a komparatív külpolitika-elemzés és annak elméleti kérdései iránt érdeklődnek. Kurzus címe: Nyugat-Balkán Kurzusvezető: Kemenszky Ágnes A délkelet-európai régió országai a kilencvenes évek fegyveres konfliktusait követő évtizedben a nemzetközi és a helyi aktorok tevékenysége nyomán igyekeznek a nemzetközi közösség teljes jogú tagjaivá válni. Ezt a különböző országokban eltérő adotságok mentén, sebeséggel és 7
elköteleződésel zajló integrációs folyamatot kívánja vizsgálni a szakszeminárium, kitekintve a befolyásoló tényezőkre mind lokális, mind pedig globális szinten; de lehetőség van a kurzus keretében arra is, hogy a félsziget vagy egyes országai múltbeli és jelenkori dilemmáinak vizsgálatára korlátozza a hallgató az elemzés kereteit. A szakszeminárium keretében csak a posztjugoszláv térség országaival foglalkozunk, s csakis azokkal az országokkal, amelyek még nem nyertek felvételt az Európai Unióba. Kurzus címe: Mediterrán külpolitikák Kurzusvezető: Horváth Jenő A Földközi-tenger három kontinens közötti tenger, térségében mindig több civilizáció találkozott, többször ezek központja volt. A mai Mediteráneumban levő negyedszáznál is több álam népei örökösei és folytatói a térségre mindig is jelemző gazdasági, társadalmi és kulturális gazdagságnak és sokszínűségnek, részben az egymás közöti intenzív kapcsolatoknak is.mindenesetre, mindegyik állam külpolitikájában fontos szerepet játszik a mediterrán dimenzió. A szakszeminárium olyan diplomamunkák előkészítét szolgálja, amelyekben olyan témák kerülnek megírásra, mint például (1) a térség egy-egy nem arab államának (az arab országokkal több más szakszemináriumok foglalkozik) külpolitikájában a mediterrán kapcsolat története és szerepe, (2) valamely nagyhatalom mediterrán politikája, (3) az EU mediterrán politikájának valamely eleme vagy egy szakasza, (4) az egész térséget vagy annak nagyobb részét érintő gazdasági, katonai, demográfia stb. problémák. Kurzus címe: Regionalitás és integráció Kurzusvezető: Korompai Attila A szakszemináriumon az alábbi témák kerülnek feldolgozásra: 1. Agazdasági térszerkezet változása és a területi egyenlőtlenségek perspektívái 2. Európai régiók 3. Az Európai Unió területi szerveződése és a megfelelő területi egységek kialakítása 4. Terület- és településfejlesztési stratégiák és fejlesztési programok készítése Kurzus címe: Sport, marketing, szponzorálás Kurzusvezető: Hoffmann Istvánné Alapirodalom a szemináriumvezető Sport, marketing, szponzorálás c. könyve, amely az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett akutatási témaválasztást segíti és a szemináriumokon feldolgozásra kerülő kérdések részbeni megválaszolását is szolgálja. A szakdolgozat témáját a halgató saját érdeklődése szerint választhatja meg, de könyvtári források kutatása már a szemináriumi közös munkában is feladat. A szakdolgozat egyéni célkutatásra épül, amelyhez a szemináriumvezető minden halgatónak egyéni konzultációs lehetőséget kínál. Az oktatás célja: a hallgatók sportmarketing-menedzsment, szponzorálás, hazai és nemzetközi sportesemények és szervezetek irányítási ismereteinek gyarapítása, és a sport iránti érdeklődés elmélyítése. Kurzus címe: Szovjet-orosz tanulmányok Kurzusvezető:Sz. Bíró Zoltán A szakszeminárium a FÁK-térség és a Baltikum politikai, társadalmi és gazdasági problémáival foglalkozó diplomázóknak kíván segítséget nyújtani. Nincsenek ugyan szigorú időbeli határok, de mindenekelőt olyan kérdések feldolgozását próbálja megkönnyíteni, amelyek az elmúlt 30-35 év 8
fejleményeihez, illetve változásaihoz kapcsolódnak. Nem feltétel ugyan az orosz nyelvtudás, ám túljelentkezése esetén a kiválasztás egyik meghatározó szempontja e képesség lesz. Kurzus címe: Újkori/kora-újkori történelem, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet, oktatáspolitika Kurzusvezető:Szántay Antal A szakszeminárium címében megadott témakörökben a hallgatók érdeklődése, igénye szerint kerül kialakításra a részletes tematika. A szakszeminárium célja, hogy a hallgatókat messzemenően segítse a szakdolgozat részletes tematikájának kialakításában, a szükséges kutatások elvégzésében és a dolgozat megírásában. Az ehhez szükséges egyéni konzultációk mellett a több témában is hasznosítható módszertani és szakmai ismeretek átadására, valamint a készülő szakdolgozatokkal kapcsolatban felmerülőkérdések megvitatására is sor kerül. Kurzus címe: Válságok és konfliktusok a Közel-Keleten és az iszlám világban Kurzusvezető:Rostoványi Zsolt A szakszemináriumot választó hallgatók szakdolgozatot a közel-és közép-keleti régió, illetve az iszlám világ valamelyik konfliktusáról, háborújáról, válságáról írhatnak. A választható témák köre meglehetősen széles: a palesztin izraeli konfliktus, Irak, Libanon, Irán, Afganisztán, Szudán, az iszlám fundamentalizmus, a szunnita-síita megosztottság, a modernizációs válság, az iszlám terorizmus és a terorizmus eleni háború, az iszlám vs, Nyugat szembenálás, a nagyhatalmak Közel-Kelet- illetve iszlám-politikája, az iszlám világ Amerika- illetve Nyugat-ellenessége, továbbá az európai muszlim kisebbségek helyzete. Nem javasoltak a már sokak által feldolgozott és alaposan körüljárt témák, mint például az arab izraeli háborúk eseménytörténete kivéve a 2006-os libanoni háborút. Kurzus címe: Veszély- és konfliktuskezelés, biztonságpolitika elmélete Kurzusvezető: Deák Péter A szeminárium során elemezni kívánjuk a globalizáció korszakára jelemző új veszélyek, kihívások tudományos hitelességét, realitásait és a prioritásokat. A súlyt a prevencióra, a válságok és konfliktusok kezelési lehetőségeire fektetjük. Természetesen átekintjük, egyes esetekben elemezzük az aktuális, a múltban precedensértékű, valamint a prognosztikusan bekövetkezhető konkrét eseteket, jelenségeket. Kiemelt szerepet szánunk az úgynevezet kemény kihívásoknak, amelyek katasztrófa szituációkban, illetve nemzetközi feszültségekben manifesztálódnak. Foglalkozni kívánunk a nemzetközi politikai előrejelzési metodikákal, az elemzési bázisok kiválasztásával, a hipotézis verifikációval, esetleges scenárió felvázolással, valamint az igen fontos hatáselemzéssel. Központi figyelmet szánunk az EU válságkezelő szerepének, a NATO identitás problémáinak, figyelmet szentelünk a sajátos válságtérségeknek, és a szuverenitás biztonság intervenció dilemmáinak. 9