XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KERETEK ÉS TAPASZTALATOK 2014. NOVEMBER 25.
Mi a médiatudatosság? A médiatudatosság olyan képességek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a médiához való hozzáférést, a médiatartalmak és színterek elemzését,értelmezését és értékelését, valamint produktív tevékenységeket alapoznak meg. (Aczél Petra)
Az oktatás-nevelés feladatai és céljai a médiatudatosság terén Hozzáférés, navigáció készségeinek fejlesztése; A kritikai hozzáállásra nevelés (megfigyelőelemző, értelmezőértékelő); A kreatív-alkotói magatartás (alkotófeltaláló) Közösségben gondolkodás; Felelős résztvevőnek nevelni a tanulót; Tájékozott, információt kereső, ismerő, használó és alkotó felhasználó; Az önmagát kiteljesítő, boldog egyéniség.
A diákok célja Az internethasználat fő célja a netező 11 14 évesek körében: Játék: 91% Zenehallgatás: 82% Ismerős-kereső oldalak: 77% Chat: 61% Forrás: Balatoni Mónika: Közös felelősség-tudatos és felelősségteljes fiatalok a világhálón, 2013.
A nemzetközi tantervi megközelítések 1.) A nemzeti alaptantervek többsége ma már explicit formában fogalmazza a média oktatására vonatkozó előírásokat, de számos országban a fogalmazásmód még mindig csupán implicit, ráutaló karakterű. 2.) Az európai médiaoktatási tantervek meghatározó többsége kereszttantervi és/vagy integrált formában kezeli a média oktatását. Kevés példa van az önálló médiatárgy megjelenésére, az is elsősorban a felső-középiskolai (vagyis a kötelező iskoláztatás időszakán kívül vagy legalábbis választható stúdiumként jelenik meg). Forrás: Hartai László:A médiaoktatás a formális oktatásban, 2013.
A családi háttér - Olvasás-előkészítő közös foglalkozások otthon (2012) Gyakran % Néha % Oroszország 568 61 38 Lengyelország 526 43 56 Magyarország 539 43 56 Csehország 545 40 60 Németország 541 38 61 Norvégia 507 37 63 Franciaország 520 36 63 Ausztria 529 35 63 Dánia 554 32 67 Finnország 568 27 72 Hongkong 571 12 80 Forrás: Dr. Csík Tibor, 2013.
Szülői kompetenciák a médiatudatosság terén Koncentráció, Olvasás gyakorlás, Nyelvi játék:ritmus és rímelés megszerettetése, Az önmagát kiteljesítő, boldog egyéniség. Reflektálás képessége, Fikció és valóság. Forrás: dia.osaarchivum.org; diafilm.eoldal.hu; egyszervolt.hu/mese
Szülői kompetenciák a médiatudatosság terén 2. Közös élmény; Reflexió a valóságra; Esztétikai érzék; Humorérzék fejlesztése; Narráció; Identitástudat.
A tantervi szabályozás három szintű és kétpólusú Kormányrendelet 2012. június 4. NAT Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. december 21. KT KT Pedagógiai program/ helyi tanterv 2013. HT HT HT 9
Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek nevelési célok a Nemzeti alaptantervben -2012 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
Médiatudatosságra nevelés a Nat-ban A médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a megváltozott szerkezetű társadalmi térben. Lehetővé teszi, hogy a tanulók felelős résztvevői legyenek a mediatizált, globális nyilvánosságnak; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét; ismerjék az általuk elérhető ismeretszerzési, művelődési, önkifejező és kapcsolatteremtési lehetőségeket és a bennük rejlő veszélyforrásokat. Felkészít a kritikus és alkotó beállítódás kialakítására, a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Egyensúlyt keres a globális hálózatok és a helyi kötődések, helyi környezet, helyi tapasztalat világa között. A médiatudatosságra nevelés része a média működésének és hatásmechanizmusainak ismerete, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolat feltárása, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetése, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségének megértése.
Digitális kompetencia a Nat-ban A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Információs-kommunikációs Technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában való alkalmazását jelenti. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges képességek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet-alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.
Összesített óraterv 1. nyolc évfolyamos gimnázium Tantárgyak 1-4. évfolyam hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 4 4 3 4 4 4 4 4 I. idegen nyelvek 2 3 3 3 3 3 3 3 3 II. idegen nyelv 3** 3** 3** 3** Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2* 2* 2 2 2 2 3 3 Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 2 2 2** Kémia 1 2 2 2** Biológia egészségtan 2 1 2 2 2** Földrajz 1 2 2 2** * eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál ** eltérés a szakközépiskoláknál
Összesített óraterv 2. nyolc évfolyamos gimnázium Tantárgyak 1-4. évfolyam hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1** 1** Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és média 1** Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 1** 1** Művészetek ** 2** 2** Informatika (szabadon választható 4. osztályban) 1 1 1 1 1 1** Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1** Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Szakmai tantárgyak (szki) 6 7 8 11 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 2* 3* 3 3 4 4 6** 8** Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31 35 36 35 35 * eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál ** eltérés a szakközépiskoláknál
Szakmai szempontok A tantervfejlesztés szakmai újdonságainak érvényesítése (pl. kompetencia-térkép, kulcsfogalmak rendszere); a nagyfokú tanulási-eredményességi különbségek, problémák kezelése; az új, interaktív módszertani kultúra és a korszerű tanulásszervezési elemek támogatása; a tantárgyközi kapcsolatok erősítése; a fejlesztés várt eredményeinek megfogalmazása. 15
Vizuális kultúra 1-4. osztály 1-2. osztály 16 óra A média társadalmi szerepe, használata: Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás (4 óra); A média kifejezőeszközei, kép, hang, cselekmény (4 óra); A média társadalmi szerepe, használata, személyes élmény, médiaélmény (4 óra); A média társadalmi szerepe, használata,tájékozódás a virtuális terekben (4 óra). 3-4. osztály 16 óra A média társadalmi szerepe, használata: Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás, médiumok a mindennapi környezetben (4 óra); A média kifejezőeszközei, A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása (4 óra); A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága (4 óra); Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat (4 óra).
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 8 óra Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság (3 óra) A médiamodellek és intézmények (3 óra) A média társadalmi szerepe, használata Reklám és hír a hagyományos és az új médiában (2 óra)
Magyar nyelv és irodalom 7-8. osztály 10 óra A média kifejezőeszközei (1 óra); Történet és elbeszélés a mozgóképen (3 óra); A média kifejezőeszközei (2 óra); A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése (3 óra); A média társadalmi szerepe, használata; A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése (4 óra).
Magyar nyelv és irodalom 5. osztály Mesék Petőfi Sándor: János vitéz Táj, szülőföld Próbatételek, kalandok, hősök Monda, rege Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk házi olvasmány Hollós R. László: Árgyílus királyfi és Tündér Ilona (bábfilm) Jankovics Marcell: Magyar népmesék (rajzfilm) Jankovics Marcell: János vitéz (rajzfilm) Homoki Nagy István: Gyöngyvirágtól lombhullásig George Cukor: My faire lady Markó Iván: Káin és Ábel (balett) Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk Fejér Tamás: Bogáncs
Vizuális kultúra 5-6. osztály 13 óra Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások 5 óra Vizuális kommunikáció Kép és szöveg (8 óra) 7-8. osztály 38 óra Kifejezés, képzőművészet - A művészi közlés, mű és jelentése (11 óra); Vizuális kommunikáció - Magyarázó képek/rajzok (4 óra); Vizuális kommunikáció - Mozgóképi közlés (7 óra); Vizuális kommunikáció - Montázs (4 óra); Vizuális kommunikáció - Vizuális kommunikációs formák (5 óra); Média és mozgóképkultúra A média kifejezőeszközei, (2+3+2 óra).
Informatika 5-8. évfolyam Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Médiainformatika Az információs társadalom Az e-szolgáltatások szerepe és használata
Mozgóképkultúra és médiaismeret 9- (10. ) évfolyam Mozgóképkultúra 16 óra Médiaismeret 16 óra A média kifejezőeszközei - A technikai úton rögzített kép és hang, mint a mozgóképi ábrázolás anyaga (2 óra) A média kifejezőeszközei - A mozgóképnyelv kifejező eszközei (5 óra) A média kifejezőeszközei - A látványszervezés alapeszközei a mozgóképen (3 óra) A média kifejezőeszközei - A mozgóképi szövegek rendszerezése (4 óra) A média kifejezőeszközei - Az új média néhány formanyelvi sajátossága (2 óra)
Művészetek- Mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. évfolyam Félév Óraszám 1. 32 2. 32 3. 34 1. Mozgóképi közlésmód kifejezőeszközei; szövegépítkezés a hagyományos és az új médiában. 2. Narráció; nyilvánosság;médiaipar. 3. Szerepjáték; tömegkultúra és szerzői kultúra; reprezentáció; normák és konfliktusok. 4. Tömegkommunikációs modellek; infokommunikáció és identitás; befogadáselméletek; dokumentarizmus; médiaetika, médiaszabályozás. 4. 32
Szabad órakeretes tantárgy a Jelenismeret 7-8. évfolyam (16 óra) A média szerepe az életünkben, Reklámok, Sztárkultusz, tehetségkutató, Valóságshow, Romantikus vámpírsorozatok Az internet 9-10. évfolyamon (15 óra) A média szerepe az életünkben, A média emberképe, Hírek a bulvártól az objektív tájékoztatásig, Reklámok és függőség, A közösségi oldalak
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában A költészet élménnyé formálása a diákok számára: Alkalmazott költészet Elgondolkodtatás, önreflexió kialakítása. Forrás: konyves.blog.hu
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában 2. Összehasonlító elemzés: pl. eposzi kellékek, Intertextualitás, Esztétikai érzék: nézőpont, jellemábrázolás, Ismeretbővítés, Felfedeztető tanulás
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában 3. Erkölcsi nevelés, Emberi kapcsolatok, Szöveg és film kapcsolata
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában 4. Hangsúlyok elhelyezése: élet-halál kérdésköre, szerelem, igazság-hazugság, közösség.
Kérdések Milyen módon lehet a tulajdonjogi kérdéseket a leghatékonyabban kezelni? Miként lehet minden pedagógus sajátja? Miként lehet társadalmasítani a médiatudatosság kérdését? Mit hoz a jövő?
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001!