AQUILA 1992. VOL.: 99(85-91) ADATOK A MESTERSÉGESEN NEVELT TÚZOK (OTIS TARDA) TESTTÖMEG-GYARAPODÁSÁHOZ 1 Andrésiné Ambrus Ildikó 1 Andrési Pál 2 Bedő Albert Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, Asotthalom 2 Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Ásotthalom Abstract Data on the growth of body mass of Great Bustard (Otis tarda) reared by hand The authors in their study investigate the effect of foddering on the body mass increase of hand-reared bustard chicks of5', 10,16 and 25 days of age, while in the second part they describe their feeding experiment carried out on Orthoptera. On the basis of their experiment they suggest feeding the hand-reared bustard chicks with insects from the beginning. By these means healthier and move-resistant bustard chicks may be reared, increasing the number of bustards suitable for repatriation. Bevezetés 1983 nyarán közel egy hónapot töltöttünk a Dévaványai Tájvédelmi Körzet Túzoktelepén, ahol a túzok takarmányozásának a testtömeg-gyarapodásra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A dolgozat első részében mesterségesen keltetett, illetve nevelt túzokcsibéknek a túzoktelepen nem tudják biztosítani a természetes élelmet, ezért ezt egy összetételében és tápértékében is a természeteshez hasonló, de mesterséges táplálékkal próbálják helyettesíteni. E módszer, a zárttéri túzoktenyésztés hazai kidolgozása Fodor Tamás nevéhez fűződik. A túzokcsibék kikelésük után 24 órával kapnak először táplálékot. Ilyenkor még egyenként, csipesszel etetik a csibéket, míg 2 3 napos koruk után megtanulnak önállóan táplálkozni. 8-10 hetes korukig főtt tojást, tehéntúrót, salátát, valamint vitaminokat kapnak. Csak ezután kezdik fokozatosan a táplálékukba keverni az úgynevezett túzoktápot, amely granulált formában áll rendelkezésre. Fodor et al. (1971) szerint a vadon élő túzokfiókák kezdetben kizárólag rovarevők, mert emésztőrendszerük még nem alkalmas a cellulóz feldolgozására. A túzoktelepen nevelt fiókáknál az állati fehérjét a főtt tojás és a pasztőrözött tehéntúró jelenti, és csupán 12-13 hetes korban kapnak először fehér egeret is. Az így etetett táplálék jelentősen eltér a vadon élő csibék élelmétől, ezért egy kísérlet során megpróbálkoztunk az előbb említett mesterséges táplálék mellett, kiegésztítésként rovar etetésével. 85
A kísérlet során a tájvédelmi körzet területén előforduló valamilyen nagyobb testű, gyakori rovart szerettünk volna kiválasztani. így esett a választásunk az egyenesszárnyúakra (Orthoptera), melyek jól alkalmazkodnak a szikes pusztákhoz (Busa, 1968). Módszer 1. Testtömeg-gyarapodási vizsgálatok Méréseinkhez 4 csibekorcsoportot választottunk ki. A területről évente kb. 200-250 tojást hoztak be. A túzoktelepen a csibéket különböző kelési időpontoknak megfelelően boxokban helyezik el. Az első csibe kikelésétől az utolsó tojás kipattanásáig viszonylag hosszú idő telik el, s a kelések elhúzódása miatt akár 6-8 csibekorcsoportot is kialakulhat. Ezek közül választottunk ki négyet. Testtömeg-gyarapodási vizsgálatunkhoz kiválasztott 4 csoportban sem találtunk olyan egyedeket, amelyek azonos korúak és így hasonló tömegűek lettek volna. Ezért az egyes csoportokból csak egy-egy csibét mértünk. Végül egy 5, egy 10, egy 16, és egy 25 napos csibe testtömeg-gyarapodását kísértük figyelemmel 5-5 napon keresztül. A csibék testtömegét etetés előtt és után mértük. Az így kapott eredmények átlagát számítottuk, és ezt ábrázoltuk. Az első három korosztály naponta 5 alkalommal kapott táplálékot (6, 9, 12, 15 és 18 órakor), míg a negyedik korosztály már csak 4 alkalommal (6, 10, 14 és 18 órakor). A csibék minden etetéskor annyi táplálékot vettek fel, amennyit meg tudtak enni. Továbbá éjjel-nappal kamillatea volt előttük. súly 160-1. ábra. 5 9 napos túzokcsibék tömeggyarapodásának átlaga Fig. 1. The average body mass growth of bustard chicks 5 9 days old 86
2. Etetés egyenesszárnyúakkal Fokozottan védett fajról van szó, ezért a minimális kockázatot vállalva csak 2-2 túzokcsibével végeztük vizsgálatainkat. Először két egyidőben kelt, 2 napos csibét kezdtünk el vizsgálni. Gyűrűszámuk 221. és 222. A csibéket eleinte még csipesszel etettük naponta 5 alkalommal (6, 9, 12, 15 és 18 órakor). A 222-es csibe az első két nap után 5-5, a következő két nap után 10-10 egyenesszárnyút kapott etetés előtt. Ezután még addig etettük, ameddig elfogadta a táplálékot. A 22l-es csibe a megszokott táplálékot kapta. A következő kísérletet a 190-es és a 197-es gyűrűszámú madarakkal végeztük. Ezek már 8 naposak voltak, és önállóan táplálkoztak. Az előző csibékhez hasonlóan szintén naponta 5 alkalommal (6,9, 12, 15 és 18 órakor) kaptak enni. A 197-es gyűrűszámú csibe etetés előtt 10 10 egyenesszárnyút kapott, majd a többiek közé engedve fogyasztott a táplálékból. A 190-es csibe a megszokott táplálékot kapta. Értékelés 1. Tömeggyarapodási vizsgálatok Az I. korcsoportból származó csibénél a felvett tápanyag mennyisége közel azonos, 5 10 g közötti volt (1. ábra). Ali. korcsoportból származó csibe etetésenként 5-15 g közötti tápanyagot vett fel, legtöbbet délután a 15 órai etetéskor (2. ábra). Az első két ábra görbéin a 3. és 4. napon egy jelentős törés Figyelhető meg. Ekkor egy hidegfront tört be, és a csibék testtömege bár zárt és fűtött s uly 250 H 240 230 H 220 210 200 2. 5., nap ~i i i i i i l i i l l i l l [ l i l l l I l I I I 6 9 121518 6 9 1215 18 6 9 121518 6 9 1215 18 6 9 12 15 18 ora 2. ábra. 10 14 napos túzokcsibék tömeggyarapodásának átlaga Fig. 2. The average body mass growth of bustard chicks 10 14 days old 87
súly 360-340 - 320-300 - 280 260 240 H 2. 3. 4. nap! I I I I I I I I I ~l 6 9 121518 6 9121518 I I l I! I I I I I I I I l 6 9 121518 6 9 1215 18 6 9 12 1518 Ora 3. ábra. 16 20 napos túzokcsibék tömeggyarapodásának átlaga Fig. 3. The average body mass growth of bustard chicks 16 20 days old 10 14 18 i r 10 14 1 i r 10 14 18 10 14 1, 4. ábra. 25 29 napos túzokcsibék tömeggyarapodásának átlaga Fig. 4. The average body mass growth of bustard chicks 25 29 days old 88
helyen voltak - hirtelen lecsökkent. Az első két ábrán közel azonos érték (55 g) a legelső és a legutolsó mérés közötti különbség. Ez magyarázható a csibék sokféleségével is. Gyakori a kelésgyenge, a beteges csibe, amelyeknél a testtömeg-gyarapodás jóval kisebb, mint egészséges társaiknál. A III. korcsoporthoz tartozó csibénél a felvett takarmány mennyisége 10-30 g között változik, néha eléri a 40 g-ot is. A második és a harmadik napi gyengébb visszaesés a szárnyevezők növekedésének megindulásával és a hidegfronttal magyarázható. A legelső és a legutolsó mérés között közel 100 g a különbség. A legtöbb takarmányt 6 és 18 órakor vette fel a csibe (3. ábra). IV. korcsoport csibéje esetenként 30 50 g takarmányt fogyasztott, a legnagyobb mennyiségben 10 és 18 órakor.a legelső és a legutolsó mérés közel 135 g a növekedés (4. ábra). A Fodor (1966) által megadott testtömegadatok és saját mérési adataink a következők: Kor (nap) 2. 4. 6. 8. 10. 14. 18. 26. Tömeg (g) Fodor (1966) 95 105 140 190 330 410 540 810 Saját adatok 105 110 135 140 215 245 290 690 (A táblázat elkészítésénél a saját testtömeg mérési értékeinket a csibe reggeli, etetés előtti és esti, etetés utáni tömege számtani közepének vettük.) Megállapítható, hogy az első három mérési eredmény közel azonos, míg a többi eredmény lényegesen eltér. Ez adódhat abból is, hogy adatainkat egy-egy csibe mérésével kaptuk. 2. Etetés egyenesszárnyúakkal Kísérletünk első részében nem kaptunk szignifikáns különbséget. Ez talán azzal is magyarázható, hogy az első két nap a csibéket kézből etettük, és így a felvehető mennyiség állandóbb volt (5. ábra). Kísérletünk második része azonban igazolni látszik feltevésünket. A 197-es gyűrűszámú csibe nemcsak utolérte, de az első nap le is hagyta a 190-es csibét (6. ábra). A 197-es csibét először mozdulatlan egyenesszárnyúakkal etettük csipesz segítségével, majd mozgó egyenesszárnyúakat kapott. Két nap után a csibe a mellé helyezett egyenesszárnyúra már vadászott. Vadászata során eleinte sűrűn mellé vágott a rovarnak, de később igen pontosan eltalálta zsákmányát. Ezzel egy érdekes tanulási folyamatot figyelhettünk meg. A rovaretetéssel nem a túzok testtömeg-gyarapodása volt a célunk, hanem minél ellenállóbb, egészségesebb csibék nevelése, ezzel is növelve a repatriálásra alkalmas túzokok számát. Rovaretetés mellett a táplálék mennyiségét csökkenteni kellene, mert a túlsúlyos test előbb lábdeformálódást, majd a madár pusztulását okozza. 89
suly 150 -- 222 HO 130 H 221 120 110-100 - 90 nap ~1 l i l l l l I r 1 I I i i i i I I i l ; : 6 9 12 15 18 6 9 12 15 18 6 9 12 15 18 6 9 12 15 18 ora 5. ábra. A 221. és a 222. sz. túzokcsibék tömeggyarapodása Fig. 5. Body mass growth of bustard chicks No. 221 and 222 s 197 l i i i i i i i i r 6 9 12 15 18 6 9 12 15 18 6 9 12 15 18 6 9 12 15 18 ora 6. ábra. A 197. és a 190. sz. túzokcsibék tömeggyarapodása Fig. 6. Body mass growth of bustard chicks No. 197 and 190 90
Következtetés Bár kísérleteink csak óvatos következtetésekre adnak lehetőséget, mégis javasoljuk már az első hetekben rovar etetését, mert az így nyert állati fehérjét sem a főtt tojás, sem a pasztőrözött túró nem tudja teljes mértékben pótolni. Ez lehetne a túzoktelepen nevelt, a környéken befogott vagy vásárolt rovar. Ez annál is indokoltabbnak látszik, mivel a vad túzokcsibe az első hetekben csak rovart fogyaszt. Köszönetnyilvánítás Munkánkhoz nyújtott segítségéért köszönettel tartozunk PálnikFerencnek. IRODALOM - REFERENCES Ambrus, I. (1983): A túzok tenyésztésének vizsgálata a Dévaványai Tájvédelmi Körzet Túzoktelepén. Kézirat (TDK dolgozat), EFE Sopron, pp. 49. Busa, L. (1968): A kétegyházi szikesek sáska- és szöcskevilága. Békési Élet 1968 (2): 238-244. Fodor, T. (1966): Vizsgálatok a túzokról mesterséges körülmények között. Állatt. Közi. 53: 59-62. Fodor, T., Nagy, L. és Sterbetz, I. (1971): A túzok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Authors addresse: Andrésiné Ambrus Ildikó és Andrési Pál Ásotthalom I. ker. 18. H-6783 91