NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása alapján. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 1.1. Az esélyegyenlőségi terv szerepe... 3 2. Jogszabályi háttér... 5 3. Helyzetelemzés... 8 3.1. A település bemutatása... 8 3.2. Demográfiai mutatók... 10 3.3. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci aktivitás... 12 3.4. Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások... 13 3.5. Egészségügy... 17 3.6. Lakhatás... 19 3.7. Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások... 20 3.8. Oktatás, kultúra... 21 4. A Helyzetelemzés megállapításai az esélyegyenlőségi területeken... 23 5. Célmeghatározás... 26 5.1. Az esélyegyenlőség elvei... 26 6. Akcióterv... 26 6.1. Foglalkoztatás... 26 6.2. Szociális- és közszolgáltatások... 27 6.3. Lakhatás... 27 6.4. Egészségügy... 28 7. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósulást segítő fejlesztések és beruházások... 36 8. Kockázatelemzés... 38 9. Konzultáció, nyomon követés és nyilvánosság biztosítása... 39 10. Érvényesülés, módosítás... 42 11. Elfogadás módja és dátuma... 43 2

1. Bevezető 1.1. Az esélyegyenlőségi terv szerepe A 2003. évi CXXV. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 63/A értelmében Nagyszentjános Önkormányzata az alábbiakban dolgozza ki Települési Esélyegyenlőségi Programját. A 2003. évi CXXV. törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Célunk, hogy Nagyszentjános olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Program kiemelt figyelmet fordít A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló Kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a romák és a fogyatékkal élők helyzetére. A Program egyes, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. 3

A Program az egyéb, esélyegyenlőség biztosítását célzó dokumentumokkal (Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv) összhangban készült. Megalkotása során figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályi előírásokat, a hazai és európai uniós ajánlásokat. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Nagyszentjános problémáit, lehetőségeit. Jelen helyzetelemzés három csoportra: nők, fogyatékos személyek és romák összpontosít. Az elemzés öt területre fókuszál: lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociálisés közszolgáltatások. A dokumentum vizsgálja a település egészének helyzetét az adott szempontok alapján, majd ezen belül a fent megjelölt 3 hátrányos helyzetű csoport viszonyait mutatja be. 4

2. Jogszabályi háttér 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A jogszabály tűzi feladatul az önkormányzatoknak, valamint a többcélú kistérségi társulásnak, hogy öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára 5

nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv. 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 6

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről Nagyszentjános elhelyezkedése 7

3. Helyzetelemzés 3.1. A település bemutatása Nagyszentjános község a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el, Győrtől mintegy 25 km távolságra. A település könnyen megközelíthető köz- és vasúton is. A megyeszékhely felől mind az M1-es, mind pedig az 1-es főúton el lehet érni Nagyszentjánost, melyet 1985. január elsejével nyilvánítottak községnek. Vasúton a Budapest Hegyeshalom Rajka-vasútvonalon érhető el. A falu határában 700 hektárnyi erdő található, ahol minden évben főleg ősszel vadászok puskái törik meg a természet csendjét. A fenyvest a Bakonyér szeli át, mely régebben fürdőhelyként szolgált a falu apraja nagyjának. Ma már annyira szennyezett, hogy a szentjánosi lakosok a nyári melegben szívesebben választják hűsítő fürdőként a szomszédos Gönyű "folyóját", a Dunát. A falu és környéke régóta lakott terület, de eddig települési idejét nem sikerült pontosan megállapítani. A Lél törzshöz tartozó Szemere és Szoárd hadnagyok birtokának határmezsgyéje volt e terület. 1216-ban apátsági birtokként szerepelt III. Ince pápa összeírásában, Zászló (Zazlon) néven. Ugyanez a helységnév található Albens mester 1237 körül keletkezett jegyzékében is, ahol Gönyűvel határos helységként említik. Zászló részletesebb leírása csak 1240-ig maradt ránk, melyből kiderül, hogy ennek a településnek 2 ház lovasszolgája, 10 ház udvarnoka és 2 juhásza volt. 1242-es esztendőt követően nincsenek további adataink, s minden bizonnyal a tatárjárás idején ez a nevű vidék kipusztult. Valószínűleg az itteni lakosság a győri várba menekült a portyázó tatárok elöl, hátuk mögött hagyva a települést. Van még egy nyom, egy Öreg-Szentjánosnak nevezett helyről, mely népes puszta volt a mai Krémer-major helyén. Ezt a II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként említették. Érdekessége Öreg-Nagyszentjánosnak, hogy volt egy temploma, melyet átalakítottak várszerű építménnyé, s a szóbeszéd szerint innen alagút vezetett a pannonhalmi várba. Minden bizonnyal ez a település is hadakozó népek áldozata lett, mégpedig a törököké. 1627 körül Ali Csauoz ugyan benépesítette ezt a területet, de Kara Mustafa tábora újra elpusztította, s soha többé fel sem épült. A XVII. század közepe táján az Eszterházyak földművelő- és állattenyésztő telepeseket 8

költöztettek a hajdani Öreg-Szentjános környékére. Ekkortájt épült fel szintén a grófi család ténykedésének köszönhetően Felsőszentjános puszta is. A század végén létesült még egy tanya, mely az Alsószentjános elnevezést kapta, jelezve, hogy a két település egy gazda alá tartozik. Ezek a helységek a mai napig fennállnak, csupán nevük változott meg, Nagy- és Kisszentjánosra. A XIX. század elején Nagyszentjános egyik tanyáját az Eszterházy család Majk pusztáért cserébe Lichtenstein hercegnek adta. Így keresztelték el ezt a területet Majkszentjánosnak. A XIX. század elején a településen már állhatott a grófi kastély, hiszen 1809-ben a kismegyeri csata után francia tisztek laktak benne. A század második felében körülötte öt cselédház, s ugyanennyi istálló is épült. A birtokot 1870-ben Eszterházy Móric bérbe adta 50 évre Auspitz Pálnak, aki a gazdaságot szeszgyárral bővítette. Ezen kívül 1880 körül malomgyár is létesült itt. Sőt 1856-ban az épülő Budapest-Bécs vasútvonal mellett Nagyszentjános is állomást kapott. Így a település az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Ettől kezdve indult meg a falu fejlődése, s vált egyre vonzóbbá az ide időszaki munkára érkezők számára. Főleg az 1920-as évektől szivárogtak ők a településre Vas- és Zala megyéből. Kezdetben egy-egy hónapra jöttek, majd magukkal hozva családjukat letelepedtek a helységben. 1945 után szintén sokan választották otthonuknak Nagyszentjánost, hisz az itt megalakuló Állami Gazdaság (1949) munkát tudott biztosítani mind a környéken lakóknak, mind pedig a messziről jötteknek (Vas- és Zala megye, Nyírség). A lakosság száma folyamatosan nőtt, biztosítani kellett az alapvető ellátásokat. 1953-ban vezették be a villanyt, felépítették az emeletes iskolát, s 1969-től óvoda is működött a faluban. Nagyszentjánosnak 1989-ig közös tanácsa volt Gönyűvel, majd 1990-ben alakíthatott önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban. Nőtt a burkolt utak aránya, szinte nincs olyan lakás, amely vezetékes ivóvízzel ne lenne ellátva. Jóval magasabb lett a telefonnal rendelkező otthonok száma is, mint egy-két évvel ezelőtt. Szeretnék, ha minél többen költöznének a községbe. Az elmúlt évtizedben két új utcát nyitottak meg, ahol a helység ifjabb nemzedéke és a közeli megyeszékhelyből kivándoroltak telepedtek le. 9

3.2. Demográfiai mutatók Nagyszentjános település lakóinak száma a II. világháborút követő időszakban folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, 1941-ben 556 fő, 1960-ban 1005 fő, 1980 1700 fő, 2001-ben 1884 fő. A folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy 2001 és 2010 között az állandó népesség számának növekedése megállt. Feltételezhető, hogy az 1960-as években érzékelhető lakosság növekedés összhangban van az akkori gazdasági változásokkal, az Állami Gazdaság létrehozásával, illetve fokozatos fejlesztésével. A mezőgazdaság szerkezetváltozásával együtt 1990-es évek elején a lakosság számának növekedése is megállt. 1920 1941 1960 2001 2011 490 fő 556 fő 1005fő 1884 fő 1874 fő Lakosság számának alakulása A jelenlegi állandó népesség száma 1874fő. állandó népesség száma: 1874 fő lakónépesség száma: 1848 fő férfiak aránya: 951fő nők aránya: 923 fő gyermekkorúak aránya (0-18 év): 406 fő középkorúak (19-60 év): 1102 fő időskorúak (60 év felett): 366 fő A település korösszetétele kedvező, a gyermekkorúak aránya az országos átlaghoz képest magasabb. A lakosság 21,72%-a 18 éven aluli, 58,78%-a 19-60 éves korosztályba tartozó, 19,5%-a a 60 éven felüli. A nemek szerinti megoszlás tekintetében teljesen kiegyensúlyozott a kép, megfelel az országos átlagnak. A 0-18 évesek között a fiuk aránya lényegesen magasabb (63%), majd ez a különbség az egyes korosztályokban fokozatosan csökken, a 55-60 évesek nemenkénti megoszlása 50-50%, s a 60 év felettiek esetében a nők aránya megnövekedik ( 63%), a 80 év felettiek körében a nők aránya 80%-ot meghaladó mértékű, mely elsősorban a halálozási mutatóknak tulajdonítható. Ez a tendencia az országos tendenciának megfelelő, mivel az egész országra jellemző, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél. 10

Az érvényes lakóhellyel rendelkezőkön túl 40 főnek tartózkodási helye a falu, továbbá 5 fő bevándorlót, 1 fő letelepedettet, 14 fő egyéb besorolásút tartanak nyilván. Nagyszentjánoson magas az özvegyek (29 férfi, 132 nő) száma, sok az elvált (119), s kevés a házas (817 fő). A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a településen roma kisebbséghez tartozónak senki sem vallotta magát, 3 fő szerb, 1 fő szlovén, 1 fő ukrán nemzetiségű él a faluban. Jelenleg 5 roma család él a községben. Fogyatékkal élő személy: 24 fő - Értelmileg akadályozott: 6 fő - Látássérült: 0 fő - Mozgáskorlátozott: 6 fő - Hallássérült: 8 fő - Beszédben akadályozott: 4 fő A településen élő lakosság iskolai végzettségéről az önkormányzatnak nincsenek adatai. A KSH 2001-es népszámlálási adatai segítenek bennünket abban, hogy a településen élők iskolai végzettségéről képet alkossunk. A lakosság 62,1-a aluliskolázott, mivel 0.4%-nak az általános iskolai végzettsége sincs meg, 61,7%-ának pedig csak az általános iskolai végzettsége van. Feltehetően az idősebb korosztályban magas ezen iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A község lakóinak 21,2%-a szakmunkás, vagy szakiskolai végzettségű, 14,5%-a érettségizett és 2,2%-a felsőfokú végzettségű. 8 osztály vagy annál kevesebb 62,1% Szakmunkás vagy szakiskola 21,2% Érettségi 14,5% Felsőfokú végzettségű 2,2% (Nagyszentjános község 7 év feletti lakosságának nemek és iskolai végzettség szerinti összetétele a KSH 2001-es adatai alapján.) Az iskolai végzettségi adatok nemek szerinti összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a férfiak (707) aránya az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők között és a nyolc általános iskolát végzettek között meghaladja az 50 %-t, az első esetben 100%, a második esetben 55,5%. A főiskolát, egyetem végzettek (41) között a nők (18 fő) és férfiak (23 fő) aránya kissé eltér az országos átlagtól, vagyis ebben a csoportban a férfiak helyzete kedvezőbb. Az érettségizettek között magasabb a nők (155) aránya, mint a férfiaké (118), 11

az eltérés 8%. A férfiak (218) aránya a szakiskolai/szakmunkás végzettségű polgárok között 8%-kal magasabb, mint a nőké (182). Összességében megállapítható, hogy a településen az iskolai végzettségek alacsonyabbak az országos átlag szintjénél, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kevés, illetve magas a csak általános iskolai végzettségűek aránya. A fogyatékos személyek iskolai végzettségéről nincsenek adatainak. A roma családok iskolai végzettségéről nincsenek adatainak. 3.3. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci aktivitás A község lakosságának gazdasági aktivitását mutatja a vállalkozások száma. Jelenleg 89 vállalkozás székhelye van a községben. A községben egy főre jutó vállalkozások száma: 0,047. Ha a népesség számával vetjük össze, akkor egy vállalkozásra 21 fő jut. Országos összehasonlításban a gazdasági aktivitás a városban kevéssé mondható jónak, mivel 2010-ben hazánkban 1.644.500 vállalkozás volt, ami szerint az egy főre jutó vállalkozások száma országos szinten 0,16, az egy vállalkozásra jutó állampolgárok száma 6,8. A megye gazdasági aktivitását a vizsgált adatok alapján a következő módon írhatjuk le: 73 598 vállalkozás működött 2010-ben, így az egy főre jutó vállalkozások száma 0,16, az egy vállalkozásra jutó polgárok száma 5,97. (Adatok forrása: http://statinfo.ksh.hu/statinfo/haviewer.jsp) A településen az aktív munkavállaló korú lakosság száma 1279 fő, melyből 75 fő a nyilvántartott álláskeresők száma, ez 5,86 %-os munkanélküliséget jelent. Az előző mutatók jobbak az országos átlagnál, de Győr-Moson-Sopron megyei összehasonlításban nézve gyengébb helyzetet mutat. Ha a 2010 januári állapottal hasonlítjuk össze a decemberi adatokat akkor a folyamatban kismértékű átrendeződés érzékelhető. A településen nem jellemző a minimál béren történő foglalkoztatás. Minimál bért a közhasznú foglalkoztatottak kapnak. A nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai. 2010. január 2011. szeptember Nyilvántartott álláskereső 70 70 Folyamatos nyilvántartás hossza 365 nap 15 11 12

járadék típusú ellátás 30 34 segély típusú ellátás 13 11 rendszeres szoc. segély 13 14 munkaképes korúak 1279 1276 *relatív mutató 5,63 5,49 *arányszám 0,63 0,68 *Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Nem jellemző a hosszú ideig történő kiesés a munkaerőpiacról, csak a nyilvántartottak ötöde az egy éven túl munkanélküli. 2010 januárhoz képest ez az arány minimálisan, de javult. Az álláskeresők nemenkénti megoszlására vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. (Az adatok forrása a Foglalkoztatási Hivatal havi településsoros adatai http://www.afsz.hu/engine.aspx? page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2011) A fogyatékos személyek iskolai végzettségéről nem rendelkezésre adat. A foglalkoztatottak összetétele iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján a következő módon alakul. A foglalkoztatott munkavállalók legnagyobb részének iskolai végzettsége 8 általános arányuk: 38%. A szakmunkás, vagy szakiskolai végzettségű dolgozók aránya 29 %, közel ilyen arányú a munkavállalók között az érettségivel rendelkezők aránya, 27 %, a foglalkoztatottak 6 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. Nők: A településen a Polgármesteri Hivatal meghatározó szervezet a foglalkoztatás területén. Az önkormányzaton a polgármesteren kívül valamennyi foglalkoztatott köztisztviselő nő. Az önkormányzat által fenntartott óvodában, általános iskolában szintén zömmel nők látják el a feladatot. Roma: A roma lakosok jelenlegi foglalkoztatási helyzetéről nincsenek adataink, de feltételezhető, hogy Nagyszentjános községben is érvényesülnek az országos tendenciák, miszerint a roma lakosság foglalkoztatási helyzete kedvezőtlenebb, mint a község lakosságáé. 3.4. Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások A kapott információk alapján megállapítható, hogy Nagyszentjános község polgárai kedvező szociális feltételek között élnek. 13

Az adatok teljes körűen a 2010. évi mutatókra épülnek. A települési önkormányzat a szociális helyzetük és rászorultságuk alapján a polgárokat pénzbeli, vagy természetbeni ellátásban részesíti. A juttatásokat a 1993. évi III. tv a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szabályozza. A gyermekjóléti ellátásokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján tervezi az önkormányzat. A szociális rászorultság alapján nyújtott ellátásokat pénzbeli és természetbeni juttatások formájában kapják meg a polgárok. Az időskorúak járadéka azon 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek megélhetést biztosító jövedelmük nincs. Nagyszentjános község lakói közül 2010 év során senki nem részesült ebben az ellátásban. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Aktív korúak ellátása történhet a) rendszeres szociális segély b) rendelkezésre állási támogatás, c) közcélú foglalkoztatás biztosításával. Aktív korúak ellátásában 4 fő (2 férfi és 2 nő) részesült. Rendszeres szociális segélyezésre azon egészségkárosodott személyek jogosultak, akik munkaképességüket legalább 67%-ban elvesztették, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedtek, vagy vakok személyi járadékában illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és jövedelmük, vagy családjukban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. Nagyszentjános községben 1 fő, jogosult ezen ellátásra aki egészségkárosodott, s 55. életévét betöltötte. Rendelkezésre állási támogatásban 7 fő részesült, 6 fő a 35-55 év közötti korosztályba, 1 fő a 35 év alatti korosztályba tartozik. Közcélú foglalkoztatásban 3 fő vett részt a településen. Életkor szerinti megoszlásban a résztvevők a 35-55 év közötti korosztály tagja. A fenntartó önkormányzat a lakhatás feltételeinek biztosítására lakásfenntartási (LFT) támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz. A támogatás három jogcímen adható: a) normatív támogatás b) az adósságkezelésben részesülő személyeknek c) az önkormányzatok helyi rendeletében meghatározott feltételekkel - helyi lakásfenntartási 14

támogatás. A helyi lakásfenntartási támogatás feltételei településenként jelentősen eltérhetnek. Normatív lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek - a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és - a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. Nagyszentjános község lakói közül 8 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. 2011-ben azonban az önkormányzat ide vonatkozó önálló helyi rendeletét megszüntette, mivel a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság összeghatára oly módon változott, hogy a korábban helyi rendelet alapján támogatásban részesülők immáron megfeleltek a normatív támogatás feltételeinek is. Ápolási díjat az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény 41. -a alapján és méltányosság alapján állapíthat meg. Így a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőnek, a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, vagy súlyosan fogyatékos személyt gondozó vagy eltartó közeli hozzátartozónak részesülhetnek ebben a támogatási formában. Nagyszentjános község önkormányzata 5 főt részesít ilyen jellegű támogatásban. A támogatásban részesülő méltányossági alapon kapja a támogatást a községben. Átmeneti segélyben 4 fő részesült, 2 férfi és 2 nő, vagyis a nemenkénti megoszlás 50-50%. Az átmeneti segélyben részesülők közül 3 fő ( 2 férfi 1 nő) pénzbeli, 1 fő ( nő) természetbeli támogatást kapott. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segélyt esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza. Temetési segélyt ebben az évben nem nyújtottak a községben. Természetbeni juttatások közül Nagyszentjános község polgárainak köztemetést, nem kellett biztosítani az önkormányzatnak. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a lakosság 2,6%-nál állapítottak meg. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a 15

továbbiakban: igazolvány) állítható ki. Nagyszentjánoson 49 fő részesült közgyógyellátásban. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, az önkormányzatok, valamint nem állami szervek és egyházak biztosítják. A települési önkormányzatok feladat ellátási kötelezettsége állandó lakosainak számától függően változik. Valamennyi települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-től, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. január 1-től nem kötelező önkormányzati feladat. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében működtetik, vagy szerződésben vállalta más önkormányzatok lakosainak ellátását is. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat. Szakosított ellátást Nagyszentjánosnak lakosságszámából adódóan nem kell hogy biztosítson. A község az étkeztetést 2010-től biztosítja a rászoruló lakóknak. Ebben az évben 70 főt látott el az akkor még csak melegítő konyhával rendelkező intézmény, 2011-ben pedig már közel 150 fő óvodás, iskolás és felnőtt étkeztetése történik a helyben működő főzőkonyhának köszönhetően. Az időseknek az ételt az önkormányzat házhoz is szállítja. A községben élő gyermekek ellátását az önkormányzat a 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosítja. A gyermekvédelmi alapellátás keretében 15 intézkedésre került sor, ezek többsége átmeneti jellegű problémák miatt történt. Családba fogadás, ideiglenes elhelyezés, átmenetei/tartós nevelésbe vétel a községben nem történt. Védelembe vételre nem került sor, nem kellett gyermeket a családból kiemelni. 29 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ez a tanulók 7,8 %-a, amely magasnak mondható. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők közül 10 fő nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetéről. Óvodáztatási támogatást nem kapott egyetlen család sem. A településen 47 gyermek étkezési támogatást, 4 gyermek tankönyv támogatást kap, mely nem biztos, hogy a hátrányos helyzet következménye. Adatok hiányában további 16

elemzésekre nincs lehetőség, így csak feltételezhető, hogy a tankönyv illetve az étkezési támogatásban részesülő családokban a gyermekek száma három vagy annál több. Gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekek átmeneti gondozását és a gyermekek napközben ellátását) és gyermekvédelmi szakellátásokat (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szolgálat, utógondozói ellátás) a település nem kínál fel polgárainak. Ezen szolgáltatások részben Győrben (családok átmeneti otthona), részben az ellátásra kötelezett Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat intézményeiben (TEGYESZ, Megyei Gyermekvédelmi Központ) biztosítottak. A gyermekek/tanulók ellátásának anyagi hátterét a gyermekes családok általában megfelelő színvonalon biztosítani tudják. Abban az esetben, azonban, ha munkanélkülivé válik a szülő, a gyermekek/tanulók ellátása veszélybe kerülhet. A fogyatékos személyek és nők szociális helyzetéről külön nincsenek mutatóink. A településen az idős személyek ellátásában egyházi szervezetek is részt vesznek, a Baptista Szeretetszolgálat 7 idős személyt gondoz. Az önkormányzat képviselőtestülete egyéni kezdeményezésre a 70 év felettieket ingyenes tartós élelmiszercsomaggal segítette és 200 adag meleg ételt osztott szét a község rászoruló polgárainak. A tél közeledtével kedvező tűzifavásárláshoz segítette hozzá a polgárokat. Az állami támogatást kihasználva ingyen, vagy igen kedvező áron adott fát a rászorulóknak. A roma lakosság szociális helyzete: Veszélyeztetettséget, rászorultságot tekintve a helyzet az elmúlt évhez képest negatív irányba változott. A szociálisan veszélyeztetett családok létszáma megnövekedett. A szociális veszélyeztetettség valódi oka az anyagi háttérben keresendő, főként a hitelek nehezítik meg a családok napjait hónapról-hónapra.. 3.5. Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. -a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, 17

b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést. A település lakóinak 25,3%-a (478 fő ) részesül nyugellátásban. A nyugdíjban részesülők között a nemek szerinti megoszlás szerint a nők aránya a magasabb, 57,4%. A nyugdíjjárulékban részesülők 90,2%-a saját jogon, míg 9,8%-a hozzátartozói ellátásban részesül. A nyugdíjban részesülők 66,1 %-a (315 fő) öregségi nyugdíjra jogosult, itt a nők aránya magasabb, 58.7 (51 fő) A rokkantnyugdíjasok között a nők és a férfiak aránya kiegyenlített. Baleseti rokkantsági nyugdíjban a településen senki nem részesül. A hozzátartozói jogon nyugellátásban részesülők között az özvegyi jogon kapott ellátás a meghatározó. Özvegyi nyugdíjban 34 fő részesül itt a nők (33) száma rendkívül magas, de így is megfelel az országos tendenciának. Összes nyugellátásban Ebből öregségi nyugdíj Rokkantsági Özvegyi részesülő nyugdíj nyugdíj 478 315 fő 109 33 fő Másik fontos kör, akikre nagyobb figyelmet kell szentelni, a Gyes-en Gyed-en lévő anyukák helyzete a településen, 41 kismama él ezzel a lehetőséggel. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatást nem kap a 1998. évi LXXXIV. tv alapján a településen 32 fő kap, ez a szám rendkívül magas. A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatásaként a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek egyik fajtája. Nagyszentjánoson az önkormányzat ilyen jellegű támogatást nem nyújt. A településen élők egészségügyi ellátása megoldott. A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást egy vegyes praxissal rendelkező orvos látja el. A településen a fogorvosi ellátás, az 18

iskola-egészségügyi ellátás is megoldott. Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás külön megállapodás alapján történik. Az egészségügyi szakellátásokat, így a kórházi ellátást és a sürgősségi ellátást Győrben a Petz Aladár Megyei Oktató Súlyponti Kórházban vehetik igénybe. A védőnői szolgálat önálló tevékenységként biztosított. Az állampolgárok egészségügyi szűréseken való megjelenéséről a települési önkormányzatnak nincsenek adatai. Helyben ilyen jellegű szűrővizsgálatok, illetve ezen szűréseken való részvételt segítő programokról kevés adatunk van. Az emlőszűrés az állampolgárok egyéni behívása alapján a megyeszékhelyen történik. Speciális ellátások, fogyatékos személyek rehabilitációja a megyeszékhelyen ambuláns és fekvőbeteg ellátás keretében is biztosított. A településen a család és nővédelmi gondozás az egészségügyi törvénynek megfelelően: családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása a fentiekben leírt formában történik. Az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, az ifjúság egészségügyi gondozása speciális feladatainak ellátása az egészségügyi törvény szellemében biztosított. A védőoltások mindenki számára helyben elérhetőek. A községben az utóbbi években nem volt olyan fiatal lány, aki kisgyermeknek adott életet és ezért tanulmányait meg kellett szakítani. 3.6. Lakhatás A településen 602 lakás van. Az 1940-es évekhez viszonyítva a lakásállomány növekedése nagyarányú és folyamatos, s ez a tendencia a 2000 években lelassult. A lakások átlagos állapota jónak mondható, mindössze 8 lakás sorolható az alacsony komfort fokozatúak közé. Nagyszentjános Község Önkormányzata a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.21.) Korm. rendelet, alapján biztosítja. Nagyszentjános Község Önkormányzata tulajdonában nincs lakás, szociális bérlakást senki számára nem biztosít, egyéb bérlakások nincsenek, vagyis a településen élők vagy saját tulajdonú vagy jogcímmel illetve vagyonértékű joggal (pld. haszonélvezet) bíró lakásokban élnek. A község lakóingatlanait érinti a devizahitelesek problémája. 2 családi ház áll árverezés alatt. Nagyszentjánoson az infrastruktúra feltételei teljes egészében biztosítottak. A 19

településen valamennyi lakásban a villamos energiaellátás megoldott, vezetékes ivóvízhálózata 100%-ban kiépített, a rákötések száma 596. A közcsatorna hálózat kiépítésére 2012-ben kerül sor. A lakások jelentős része (400 lakás) csatlakozott a gázfűtés rendszeréhez. Míg 2000-ben a lakások 41%-ban volt gáz, addig 2010-ben a 66,4%-ban. A rendszeres hulladékgyűjtés valamennyi lakásra kiterjed. A belvízelvezetés megoldása a település életében nagyon fontos. 2010-ben ugyanis a sok csapadék hatására nemcsak szántóföldek és kertek kerültek elöntésre, hanem lakóházak és közutak is víz alá kerültek, az óvoda és iskola épülete is veszélybe került. A település helyközi autóbuszjáratokkal megközelíthető akár a megyeszékhelyre, akár a környező településekre történő utazások során. Helyi tömegközlekedés nincs, de igény sincs rá. A falu lakossága számára a legjelentősebb tömegközlekedési eszköz a vasút, mely Győr-Budapest vonalon kedvező lehetőségeket kínál. A település határában húzódik az M1. autópálya, de ez a szakasz már fizetős, ezért a lakosság csak csekély mértékben veszi igénybe. A településhez nem alakult ki szegregált lakókörnyezet, úthálózatának 100% szilárd burkolattal ellátott, közepes minőségű. Az önkormányzat tulajdonában nincs bérlakás. A közfeladat ellátását biztosító épületek közül részben akadálymentesített: Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, orvosi rendelő. Az óvoda és iskola akadálymentesítése nem valósult meg. A községben a belvízelvezetés komoly problémát jelent, annak jelenlegi állapota a település egy részén erős esőzés esetén lakóházakat öntött el. 3.7. Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások Nagyszentjános Község Önkormányzata által rendelkezésre bocsátott adatok, információk alapján megállapítható, hogy a településen az elmúlt öt évben nem történt sem az egyenlő bánásmóddal, sem pedig az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogsértés. A nőkkel kapcsolatos semmilyen erőszakos cselekedetre nem került sor az elmúlt két évben. A település dokumentumaiban nincs arra utaló jel, hogy a nők esélyegyenlőség előmozdítását célzó intézkedést került volna bevezetésre. 20

3.8. Oktatás, kultúra Nagyszentjános Község Önkormányzata közoktatási feladatait egy óvodával és egy általános iskolával látja el. A kétcsoportú óvoda kapacitása (60 férőhely) kihasznált, a gyermekek száma 55 körül mozog. Az általános iskolába járó tanulók száma 130 fő. Az óvodás- és iskoláskorú gyermekek szociális, anyagi háttere eltérő. A gyerekek családi háttere a mai magyar társadalmi valóságnak megfelelő összetételű. Személyi feltételek biztosítása: Az óvodában a csoportok számának megfelelő óvónői létszám neveli a kisgyermeket, az iskolában a szakképzett pedagógusok esetében a megfelelő szakos ellátás okoz problémát. A község 2008-ban elkészítette Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét, aminek felülvizsgálata jelen dokumentum készítésével egy időben, 2012. januárjában történik. Kultúra Az önkormányzat éves költségvetéséből törekszik a lehetőségekhez mérten támogatni a kultúrát. Míg az önkormányzat költségvetési összege 2005-ben 227 millió Ft, 2009-ben 235 millió, addig 2010-ben már csak 187 millió Ft volt, egy év alatt a csökkenés 20% volt. Ennek ellenére a kultúrára fordított összeg aránya nőtt. Kiemelten kezeli az önkormányzat az idősek helyzetét a községben, a nyugdíjasok kulturális szervezetét jelentős mértékben és egyre növekvő arányban támogatta. A községben Iskolai és Kistérségi Könyvtár biztosítja a lakóknak a könyvkölcsönzés lehetőségét. A Kistérségi Könyvtár mozgó könyvtár rendszerében működik. A könyvek, folyóiratok száma 4214 db, a heti 5 órás nyitva tartás alatt 116 fő látogatja rendszeresen a könyvtárat, a településen élők 6,3%-a. A kölcsönzések száma tagonként átlag 8,6. A sport területén a településen futballcsapat, nőitorna, táncklub kicsiknek és felnőtteknek, működik. Civil szervezetek a sport klub mellett a Polgárőrség, a vöröskereszt, Nagyszentjános Egyesület, Nefelejcs Nyugdíjas Klub. Az óvodában létrehozott Tarka Lepke Gyermek Alapítvány, az iskolában alapított Felnőttek a Gyermekekért Alapítvány segíti az intézményekben a tárgyi feltételek javítását, a szociális hátránnyal küzdő gyermekek iskolai rendezvényeken való részvételét. A településen azonban a közösségi élet feltételeinek biztosítása nehéz, mivel nincs megfelelő épület, hiányzik egy Közösségi Ház, Faluház. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal 21

tanácstermében, az iskola aulájában rendezik a község nagyobb eseményeit, azonban ezeknek az épületeknek a befogadóképessége nem elég. 22

4. A Helyzetelemzés megállapításai az esélyegyenlőségi területeken Esélyegyenlőségi területen feltárt probléma Önkormányzat számára javasolt beavatkozás 1. Munkanélküliség A munkanélküliség problémája a település nagyságát illetően nem kiemelkedő. Azonban a családok problémájának átmenetei kezelése érdekében a településen ismerni kell a munkanélküliek pontos számát és közöttük elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok arányát. Az önkormányzat több, foglalkoztatást elősegítő pályázati programban vesz részt. A településnek a foglalkoztatás előmozdítására, munkanélküliség kezelésére vonatkozó stratégiai dokumentumainak elkészítésénél fontos figyelembe venni a kistérség e területre vonatkozó koncepcióit, programjait. Új vállalkozások támogatása. Fogyatékos személyek: Vezetői szinten el kell készíteni az önkormányzat humán-erőforrás stratégiáját, amibe be kell építeni a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) munkavállalók felvételével, továbbképzésével, foglalkoztatásával kapcsolatos irányelveket és feladatokat. Nők: A nők foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzetéről generált adataink vannak. Önkormányzat intézményei számára javasolt beavatkozások Közcélú foglalkoztatásban részesülők alkalmazása az önkormányzatnál, a település közterületeinek karbantartásába való bevonásukkal. Fogyatékos személyek és megváltozott munkaképességűek alkalmazása az akadálymentesített munkakörökben az önkormányzat intézményeiben. 1. Szociális és közszolgáltatások - Olyan helyi szociálpolitikai stratégia kidolgozására van szükség, amelynek révén közép és hosszú távon segítséget tud nyújtani az önkormányzat az átmenetileg bajba jutott családoknak. A szociálpolitikai intézkedések fontos szerepet játszhatnak a lakosság fogyásának megállításában, az itt élők közérzetének javulásában. Szolgáltatás szervezettebbé tételével fokozni a hatékonyságot. A település nagyságából adódó szolgáltatások: étkeztetés, házi A településen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulókat nyilván tartják. Az elmúlt időszakban történt 6 tanuló esetében védelembe vételi eljárás. Az iskola 2011-ben igényelt kiegészítő támogatást a hhh-s tanulók nevelését segítő IPR program bevezetésére. - Az óvoda és a védőnő közösen a településen felkeresi a 3 éves korú be 23

segítségnyújtás biztosítása. nem óvodázott halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekeket. Az intézmények dolgozóinak felkészítése (továbbképzéssel, szolgáltatás átszervezésével) a súlyosan fogyatékos ügyfelek fogadására. 2. Lakhatás A települési Önkormányzatnak olyan pályázatokat szükséges megcélozni, melyek elsősorban a szennyvízcsatorna kiépítését teszik lehetővé, továbbá segítik az úthálózat javítását, további szilárd burkolatú utak kiépítése, illetve a meglévők állagmegóvása. A közterületek hasznosítása, játszótér, park karbantartása. A lakosság számának növelése érdekében az olcsó telkek kialakításának lehetőségeit fel kell mérni. A községben nincsenek bérlakások. Az árverezés által veszélyeztetett családok lakhatási feltételeinek biztosítása. Belvízelvezetés megoldása. 3. Egészségügy - Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel támogatása.. - A szűrővizsgálatokon való magasabb részvétel érdekében szükséges felvilágosító kampány. Együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közel működő, fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezettel (szervezetekkel), mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját. Célszerű önkormányzati szinten az 1998. évi XXVI. törvény mellékletében foglalt ütemezés figyelembe vételével akadálymentesítési ütemtervet készíteni felelős, forrás és határidő megjelölésével. A lakosság száma miatt önálló háziorvosi praxis kialakítása nem szükséges, a vegyes praxis ellátja a településen élők alap egészségügyi feladatait. A középületek megfelelnek-e a fizikai akadálymentesség vonatkozó jogszabályokban és a Segédletben megfogalmazott feltételeinek. A fentieknek meg nem felelő épületeken el kell végezni a vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szerinti építészeti-műszaki átalakításokat. Javasolt felmérni, hogy 24

4. Oktatás A településen felmérték a hhh-s gyermekek/tanulók számát. Vannak óvodába nem járó hh-s gyermekek. 2012-től az önkormányzat megszervezi a családi napközit. A település önkormányzat elfogadta a közoktatási esélytervet 2008-ban, majd 2012, januári határozatával elfogadta a program felülvizsgálatát. az akadálymentesítési átalakításokhoz nyerhetőe hazai vagy európai uniós forrásból támogatás. (óvoda, iskola, részben: Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, orvosi rendelő) A nevelés/oktatás területén az IPR bevezetése, alkalmazása, a tanulók eredményes fejlesztése érdekében. A közoktatási esélyegyenlőségi terv megvalósítása az akciótervben megfogalmazottak szerint. 25

5. Célmeghatározás 5.1. Az esélyegyenlőség elvei Nagyszentjános Község Önkormányzata elismeri minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a településen, továbbá együttes összefogással az alábbi elvek betartására törekszik. Emberi méltóság tiszteletben tartásával elismeri az egyén értékeit, és egyediségét, másságát. Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés bárminemű formáját és elutasítja a nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést. Az önkormányzat, a község minden tagjának érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése. Társadalmi összefogás erősítésével az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok, egyének számára. A teljeskörű szociális ellátásokhoz és valamennyi közszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére a szociális egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolása. A település minden lakója számára biztosítani kell a megélhetéshez szükséges forrásokat. 6. Akcióterv 6.1. Foglalkoztatás - A településen a munkanélküliek száma nem magas, azonban a jobb helyzet elérése érdekében szükséges az e területre vonatkozó adatok begyűjtése, elemzése. Erősíteni, aktívabbá és két kétoldalúvá tenni a területileg illetékes Munkaügyi Központtal való szakmai kapcsolatot, információ cserét, az együttműködés keretében lehetőség nyílik az alacsony iskolai végzettséggel és szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek piacképes képzésekbe történő bevonására. 26

- A település foglalkoztatás előmozdítására, munkanélküliség kezelésére vonatkozó stratégiai dokumentumainak elkészítésénél fontos figyelembe venni a kistérség e területre vonatkozó koncepcióit, programjait. - A foglalkoztatás elősegítése érdekében szükséges közlekedési támogatással ellátni azon rászoruló lakosokat, aki a településtől távolabb eső munkáltatónál dolgoznak, vagy kívánnak elhelyezkedni. - Pályázati forrásokból biztosítani kell a közmunkaprogramokat, a helyben foglalkoztatás lehetőségeinek felmérését, a nők részfoglalkoztatásának lehetőségét. - A településen élők leggyakrabban a mezőgazdaság valamelyik ágazatában dolgoznak, ezért szükséges ennek a területnek az erősítése, akár úgy is, hogy az önkormányzat szakemberei segítséget nyújtanak pályázatok megírásában; falugazdász segíti a mezőgazdaságban dolgozókat tanácsadással. - Új vállalkozások támogatása a községben a foglalkoztatás javítása érdekében. 6.2. Szociális- és közszolgáltatások Nagyszentjános község számára az ellátási kötelezettség a lakosság száma miatt e területen csak az étkeztetés, és a családsegítés területére terjed ki. A község 2010 óta biztosítja az étkeztetést. A gyermekjóléti szolgáltatás a kistérségi társulás keretei között működik. - A családsegítés jól működik a faluban, s a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének hatékonyságát is igazolja a tény, hogy védelembe vételre ugyan egy esetben sor került, de a beavatkozás eredményes volt, s a családból nem kellett kiemelni a gyermeket. 6.3. Lakhatás - A település infrastrukturális feltételei kedvezőek. A szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítésére szükség van, mely egyben a gazdasági fejlődés feltételeit is javítja. - A belvízelvezetés megoldása a lakóházak biztonságának feltétele. - A települést behálózó utak minél nagyobb mértékű szilárd burkolattal való ellátása az infrastruktúra fejlesztését eredményezi. A már szilárd burkolattal ellátott utak minőségi javítására, állag megóvására is nagy hangsúlyt kell fektetni. - A település lakossága az 1950-es évektől folyamatosan csökkent, s ezt a tendenciát csak hatékony intézkedésekkel lehet megállítani. Ilyen lehet az olcsó telkek kimérése, az adókedvezmények bevezetése, vagy a szociális illetve lakhatási támogatások kiterjesztése. 27

6.4. Egészségügy - A háziorvos minden nap rendel, a házi gyermekorvosi rendelés hetente 1 nap, havonta 1 alkalommal gyermekszakorvos rendel a községben. A fogorvosi ellátás helyben történő biztosítása tovább javítaná a községben az egészségügyi ellátást. - A település lakosainak egészségi állapotának feltérképezése, javítása érdekében szükséges az e területre vonatkozó adatok begyűjtése, elemzése. - Az önkormányzat, a házi orvos és a védőnő bevonásával tájékoztató, felvilágosító kampányt a szűrővizsgálatok fontosságról, hasznosságról, hogy a helyi szűrések látogatottsága minél kedvezőbb legyen. - Ezen területre vonatkozó tervek, koncepciók kiemelt célcsoportját kell, hogy képezze a településen a fogyatékkal élő lakosság, valamint a nők. 28

S o r s z á m Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás 1 A települési önkormányzata nem rendelkezik a Települési Esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges valamennyi adattal az öt beavatkozási területre (foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, közés szociális szolgáltatások, és oktatás), valamint a kiemelt célcsoportra ( nők, fogyatékkal élők) vonatkozó releváns, naprakész adattal, információval. Cél konkrét szöveges megfogalmaz ása A kiemelt célcsoportok hátrányainak kompenzálása, esélyegyenlőségé nek előmozdítása érdekében elkészítendő átfogó, komplex Települési Esélyegyenlőségi Terv összeállítása érdekében nélkülözhetetlene k a releváns, pontos adatok begyűjtése helyi szinten, illetve az illetékes, intézményektől. Intézkedés leírása Az önkormányzat dolgozzon ki olyan módszert, melynek segítségével az adatvédelemről szóló törvényben meghatározott iránymutatásokat betartva mind az öt terület: lakhatás, oktatás, egészségügy, szociális- és közszolgáltatások, egészségügy, valamint a foglalkoztatás vonatkozásában az egész településre lakosságára vonatkozóan begyűjthetőek a releváns adatok, információk. Az intézkedés felelőse A település polgármestere, valamint egy vagy több az adatgyűjtéssel, annak rendszerezésé vel, meghatározott időközönkénti aktualizálásáv al megbízott önkormányzati alkalmazottak. Az intézke dés megval ósításán ak határid eje 2012. 03.31. Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul) A településeken a Települési Esélyegyenlős égi Tervhez kapcsolódó releváns adatokból kb. 70% áll rendelkezésre. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (2 év) Az intézkedés révén a településen rendelkezésre álló releváns adatok aránya 80 %-ra nő. Az intézkedés eredménye s-ségét mérő indikátor középtávo n (4 év) Az intézkedés révén a településen rendelkezésre álló releváns adatok aránya90 %-ra nő. Az intézked és eredmén yességét mérő indikáto r hosszútá von (6 év) Az intézkedés révén a településen rendelkezés re álló releváns adatok aránya 95-100 %-ra nő Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrás E feladatokat ellátó önkormányzat i szakember, szakemberek munkadíja. Státusz elfogadott 29