KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG I:\I_DOCS\2010\7684-7.DOC Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 7684-7/2010. Tárgy: Salgótarján, Kotyháza-puszta, VGÜ Kft. által üzemeltetett térségi nem veszélyeshulladéklerakó egységes környezethasználati engedélye Elıadó: Póti Anikó Kellner Zsolt dr. Balázs Endre Mellékletek: 1. A kezelhetı, hasznosítható hulladékok adatai. 2. A rekultiváció mőveletei. 3. Adatszolgáltatás és jelentéstételi kötelezettségek. H A T Á R O Z A T A VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Korlátolt Felelısségő Társaság (3100 Salgótarján, Kertész út 2., a továbbiakban: Környezethasználó) részére az általa üzemeltetett Salgótarján, Kotyháza-pusztai nem veszélyeshulladék-lerakóra a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (a továbbiakban: Felügyelıség) által kiadott KTVF: 8629/2005. számú egységes környezethasználati engedély, az azt módosító KTVF:6029/2006. és KTVF: 7848-1/2010. számú határozatok, valamint a benyújtott teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint: I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A terület tulajdonosának adatai Neve: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ): 100162374. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig

2. A létesítmény üzemeltetıjének adatai Neve: VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Székhelye: 3100 Salgótarján, Kertész út 2. Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ): 100219911. Statisztikai számjel: 111201858-4531-123-12 3. A telephely adatai Címe: Nógrád megye, Salgótarján megyei jogú város külterület, Kotyháza-puszta. Helyrajzi száma: 0331/5. Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): 100530079 KTJ IPPC Létesítmény : 101622746. EOV koordináták: X: 302 600 Y: 702 200 Össztertülete: 17 ha 2781 m 2 4. A telephely besorolása A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú mellékletének 5.4. pontja szerint: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadó-kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet) 4. (2) bekezdésének megfelelıen: B3 alkategóriájú, vegyes összetételő, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó. 5. A tevékenység jellemzıi A Környezethasználó a Salgótarján Kotyháza-pusztán megépült regionális hulladéklerakó telepen nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását, valamint minden ezzel közvetlenül együtt járó tevékenységet folytat, tételesen: - mérlegelés, átvétel, nyilvántartás, elıkezelés, válogatás, rendezett lerakás (tömörítés, szigetelt lerakón való elhelyezés, csurgalékvíz elvezetés és győjtés, biogáz kivezetés és kezelés); - nem veszélyes hulladékok kezelése, hasznosítása (szerves anyagok biológiai lebontása); - üzemfenntartás, környezeti monitoring, környezeti adatgyőjtés és szolgáltatás, lezárás, utógondozás. A telepen folytatott tevékenység besorolása: TEÁOR 08 szerinti besorolás: NOSE-P kód: szilárd hulladék kezelése, és lerakással történı ártalmatlanítása mőszaki védelemmel (D 5 jelő ártalmatlanítási mővelet). 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása. 109.07 Hulladék fiziko-kémiai vagy biológiai kezelése (egyéb hulladékkezelés) 2

II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA Levegıvédelmi szempontból érintett terület - Légszennyezést okozó folyamatok és mőveletek: - beszállítás, ürítés, jármővek távozása - elıkezelés, válogatás (rostálás) - a hulladék lerakó-testbe építése - takaratlan hulladék szél-elhordása - biogáz távozása. A légszennyezés jellemzése: diffúz bőz- és porszennyezés, könnyő alkotók (mőanyag, papír) szél-elhordása. Rendszeres, erıteljes, környezetre káros levegıszennyezés nem jelentkezik. A telephely 1000 m-es környezetében levegıtisztaság-védelmi szempontból védendı objektum nem található. Zajvédelmi szempontból érintett terület A lakott területeken a beszállítás okoz környezeti terhelést. A szállításból eredı 0-0,5 db(a) hangnyomásszint növekedés nem jelentıs. A telepen mőködı gépek, berendezések által okozott zaj a védendı objektumoktól való nagy távolság folytán nem jelentıs. A telephely 1000 m-es környezetében zajtól védendı objektum nem található. Vízvédelmi szempontból érintett terület A lerakón folytatott tevékenység a felszíni vizeket nem terhelheti. A lerakótér mőszaki védelme, a csurgalékvíz-győjtı a felszíni és felszín alatti vizek szennyezett vizekkel való szennyezıdését kizárja. A telep körüli övárok a külvizek hulladéktestbe jutását akadályozza meg, és elvezeti a csapadékvizet. Talajvédelmi szempontból érintett terület A szállítás során a szállítási útvonalak mentén szóródásból vagy balesetbıl származhat talajszennyezés, aminek a kockázata a beszállítás jó szervezésével minimalizálható. A lerakón talajszennyezés a védırétegek felett folytatott tevékenységgel összefüggésben nem történhet. Tájba illeszkedés, az élıvilág terhelése: érintett terület A lerakó tájképi konfliktust nem okozott, mőködése az élıvilág visszafordíthatatlan károsodását nem eredményezi. III. AZ ENGEDÉLYEZETT LÉTESÍTMÉNY, TEVÉKENYSÉG ADATAI, ÉS AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE 1. A létesítmény adatai 1.1. A telephely alapterülete: 22 ha, ebbıl: az I. és II. ütem depónia területe: 10 ha, egyéb kiszolgáló létesítmények területe: 5 ha, tartalék terület: 7 ha. 3

1.2. A hulladéklerakó kapacitása: I. ütem II. ütem (tervezett) Összesen Hasznos kapacitás (m 3 ) 1 060 000 775 000 1 835 000 Lerakott hulladékmennyiség (m 3 ) ~ 280 000 - - Éves (tömörített) hulladék (m 3 ) 47 700 47 700 95 400 Hasznos élettartam (év) 25 20 40 50 1.3. A hulladéklerakó létesítményei - Kiszolgáló létesítmények; - Hulladéklerakó; - Inert hulladékhasznosító; - Komposztálótér; - Szelektív csarnok. 1.4. Elhelyezkedése A telephely a nógrádi barnakıszén medencében, Salgótarján város külterületén, a Kotyházapuszta területrészen, a város lakott területétıl DNy-ra, a 22. számú fıút D-i oldalán, Csókáspusztával szemben helyezkedik el. 1.5. Határai - É-i irányban Csókáspuszta, távolsága 1100 m; - DK-i irányban Kotyháza, távolsága 1300 m; - ÉNy-i irányban Kıkútpuszta, távolsága 1400 m; - DNy-i irányban Kisfalud, távolsága 2100 m. 1.6. Földtani felépítése A lerakóhelyen az oligocén slír alapkızet felett a felszín 260 300 mbf magasságban van, az oligocén sáv két oldalán, a területen mélyült fúrásokban a miocén barnakıszén telepek feküszintje az észak keleti oldalon 13, illetve 72 mbf, a dél-nyugati oldalon pedig 130 mbf magasságban van. A vetık mentén az oligocén slír a hasonló kızettani kifejlıdéső kárpáti slírrel érintkezik, amely alapvetıen meghatározza a térség hidrogeológiai adottságait. Az oligocén és miocén slír agyagos, kızetlisztes összetételénél fogva gyakorlatilag vízzárónak tekinthetı. 1.7. Mőszaki védelem A depónia talpfelületén 40 cm vastagságú tömörített ásványi-agyagszigetelés BHF monitoring-rendszer (10 x 10 m-es raszterben) 2 mm vastagságú Carbofol HDPE szigetelı fólia - geotextília (600 g/m 2 ) 25 cm vastag szivárgó réteg - geotextília (200 g/m 2 ). Rézsőszigetelés 2 mm Carbofol HDPE szigetelı fólia, rajta a rézső tetejéhez és egymáshoz rögzített gumiabroncsok, homokos kavics kitöltéssel. 1.8. Csurgalékvízgyőjtı- szivárgó rendszer 25 cm vastag szivárgó réteg, geotextíliával lezárva, a víztelenítés a szivárgó rétegben elhelyezett dréncsı rendszerrel megoldva. 4

1.9. Csurgalékvíz-tároló medence A depónia hulladékmegtámasztó gátjához közvetlenül kapcsolódó, földbıl épített medence, amelynek aljzatszigetelését az elızıek szerinti rétegrend biztosítja. Hasznos térfogata: V = 5000 m 3. 1.10. Csurgalékvízgyőjtı-kezelı rendszer A csurgalékvíz-tároló medence túlfolyása elleni vízszintszabályozóval felszerelve, ahonnan 2 db szivattyú permetezi vissza a csurgalékvizet a lerakott hulladék felületére. Hasznos térfogata: V = 50 m 3. 1.11. Szennyezetlen csapadékvíz elvezetése A depóniát körülvevı övárokkal a Kotyházi - patakba vezetve. 1.12. Depóniagáz-mentesítés Depóniagáz-győjtı és ártalmatlanító rendszer a 2010. március 30-án készített, A depóniatestben keletkezı gáz összetételének analizálása, valamint a depóniagáz mentesítı, hasznosító mőszaki tervdokumentáció alapján kerül megépítésre. Az aktív rendszer a lerakó peremén és a lerakóban hálózatosan elhelyezett csövekbıl áll. A betervezett 5 db kút átmérıje 50 cm. A kutak függıleges, az összekötı csövek vízszintes elhelyezésőek. A fıvezeték végén alkalmazott kompresszorral hozzák létre a vákuumot, így a gáz bekerül a kutakba, majd a kiépített vezetékrendszeren keresztül az energia felhasználó, vagy égetı berendezésben ártalmatlanítható. 1.13. Szociális és üzemviteli létesítmények Az üzemviteli épület földszint plusz beépített tetıterő, magastetıs kialakítással. Az épületben található a porta, a mérlegház, az irodahelyiség és a szociális blokk. 1.14. Hídmérleg 1 db TMS-PLUS-12/40 típusú betonhidas szerkezető, 60 t teherbírású, 3 x 12 m-es hídmérleg. A hídmérleghez csatlakozik az MS-MT tömeghitelesítı mőszer, komplex mérlegelési feladatok ellátásához, számítógépes adatrögzítéssel. 1.15. Géptároló mőhely Részei: nyitott szín 92 m 2 ; 2 db garázs 76 m 2 ; mőhely 54 m 2. 1.16. Szennyvíztároló A hulladéklerakó területén keletkezı kommunális szennyvizek és elıtisztított mosóvizek győjtése egy 25 m 3 hasznos térfogatú zárt szennyvíztárolóban történik. 1.17. Kerítés A telephely elıre gyártott vasbeton oszlopokra feszített, 1,5 m magas vadhálóval és 2 sor tüskés huzallal épített kerítéssel van körülvéve. A szállítási útvonal felé zárható személybejárót és teherkaput létesítettek. A nyitott nagykapun a ki- és behajtást sorompóval és jelzılámpával szabályozzák. 5

1.18. Szelektív hulladéktároló A beszállított hulladékok szétválasztására 6 x 6 m raszterő, 760 m 2 alapterülető, egy oldalon nyitott, 5 hajós, oszlopokon álló csarnok létesült. A csarnokban elhelyezett gépsorok biztosítják a kézi válogatáson átesı hulladékoknak a hasznosítók igényei szerinti elıkezelését. A hasznosításra elıkészített hulladékokat a hasznosító szervezetek felé történı átadásukig a csarnok elkülönített részén tárolják. 1.19. Komposztáló A terepadottságoknak megfelelıen a komposztáló két szinten (309,0 mbf és 312 mbf) került kialakításra. A felsı szinten kialakított komposztáló 40 x 40 m alapterülető, 40 cm vastagságú tömörített ásványi anyaggal szigetelt (k< 10-9 m/s) felület. A komposzton átszivárgó csapadékvíz elfolyását 1 m széles, 40 cm magas földfal akadályozza. Az alsó szinten kialakított komposztáló fedett, beton és aszfaltburkolattal ellátott csarnok, melynek alapterülete szintén 40 x 40 m. Az esetleges nagy mennyiségben összegyőlı csapadékvíz felesleges mennyiségének elvezetését vészleeresztı csatornák biztosítják az övárokba, illetve az övárokban létesített mobil zárógát mögé, ahonnan a depóniába való bevezetése szivattyúval történik. 1.20. Monitoring-rendszerek (Üzemeltetési Technológiai Utasításban foglaltak szerint) Geofizikai érzékelı-rendszer BHF szenzorhálózat létesült a HDPE szigetelı fólia állékonyságának ellenırzésére. 1.21. Talajvízfigyelı-kutak 4 db figyelıkút szolgálja a hulladéklerakó területén lévı tényleges, illetve potenciális szennyezı források alól kiáramló talajvíz minıségének ellenırzését, a szint- és minıségváltozások nyomon követését. 1.22. Gépek, berendezések a hulladéklerakó telepen 1. STAVOSTROJ COM 3000 Kompaktor: a 30 t tömegő berendezés feladata a szilárd hulladék tömörítése, és a szélelhordás elleni védelem kialakítása. 2. WILLIBALD MZA 2500 aprítógép: a komposztálandó hulladékok aprítását végzi. 3. TX 900 típusú mobil pofás törı berendezés: az inert hulladékok hasznosítását végzi. 4. WB 93-R2 kotró rakodógép (KOMATSU típusú homlokrakodóval és kotrókanállal): feladata a kommunális hulladék takarásához szükséges földtömeg mozgatása és az egyéb földmunkák végzése. 1.23. Személyi feltételek A lerakóhely üzemeltetése során a munkahelyi irányítást felsıfokú környezetvédelmi- és hidrotechnológus képesítéssel rendelkezı csoportvezetı végzi. Közvetlen irányítása alá tartoznak: 1 fı térmester (bányamesteri képesítéssel); 2 fı gépkezelı (gépkezelıi jogosítvánnyal); 1 fı mérlegkezelı-diszpécser; 2 fı kisegítı személyzet. Az ártalmatlanítási, kezelési és hasznosítási tevékenység leírását, valamint a kezelendı hulladékok EWC kódját, megnevezését és mennyiségét jelen határozat 1. számú melléklete tartalmazza. 6

IV. A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETİ LEGJOBB TECHNIKA Az elérhetı legjobb technikával összhangban a hulladéklerakó telep külterületen, a gépjármővek számára jól megközelíthetı helyen található, a forgalomnövekedésbıl eredı terhelés-növekedés a terület jellegébıl adódóan minimális. A területen árvíz- vagy belvízveszéllyel nem kell számolni, a talajvíz a hulladéklerakó kialakításából adódóan nem okoz kockázatot. A kötelezıen elıírt védıtávolság betartásának nincs akadálya. Mérlegelés, átvétel, nyilvántartás Az ártalmatlanításra kerülı nem veszélyes lakossági és ipari hulladékot részben a Környezethasználó, részben a vele szerzıdéses kapcsolatban álló külsı cégek szállítják a hulladéklerakóba. A létesítmény körbekerített, állandó ırzése biztosítva van, a szállítmányok beérkezése elıírt rend szerint történik. A telephelyre beszállított hulladékot és a kísérı okmányokat a beléptetés során összetétel és mennyiség szerint ellenırzik. A mennyiség mérését TMS PLUS 12/40 típusú 60 tonna teherbírású hídmérlegen végzik, majd az adatokat nyilvántartásba veszik. Rögzítik a szállító nevét, a gépkocsi rendszámát, a vezetı nevét, a hulladék megnevezését, mennyiségét és a beszállítás idıpontját. A térmester a szállítójármővet a lerakás helyéhez irányítja, ahol az ürítésnél ismételten ellenırzik a hulladék összetételét, azért, hogy kizárólag az engedélyben megnevezett hulladékok kerülhessenek lerakásra. Amennyiben a hulladék a telepen nem fogadható anyagot is tartalmaz, ennek tényét üzemnaplóban rögzítik, utána a szállítmányt az átadónak visszairányítják. Elıkezelés, válogatás Az elérhetı legjobb technika kialakításához szükséges intézkedési terv szerint kiépült a lakossági szelektív hulladékgyőjtı-rendszer, két-, illetve négyfrakciós hulladékgyőjtı szigetek formájában. Az ipari nem veszélyes hulladékok, valamint a lakossági szelektív győjtésbıl kikerülı hulladékok fajtánként történı külön begyőjtését megvalósították, ezeket a hulladékokat hasznosító és feldolgozó szervezetek részére értékesítik. A szelektívhulladék-tároló csarnokban elhelyezett gépsorok biztosítják a kézi válogatáson átesı hulladékok hasznosítói igények szerinti elıkezelését. A hasznosításra elıkészített hulladékok átmeneti tárolása a csarnok elkülönített részében történik, a hasznosító szervezetek felé történı átadásáig. Biológiai lebontás (komposztálás) 1. A komposztálásra beérkezı különféle eredető növényi hulladékok mérlegelését, átvételét és nyilvántartását, az ártalmatlanításra beérkezett hulladékokkal megegyezıen végzik. 2. A hulladékok aprítását, majd komposztálását nyílt rendszerő, ún. szabadtéri komposztálási eljárással végzik. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. törvény 56. (7) bekezdésében elıírt szervesanyag-tartalom csökkentésének elérésére megvalósult technológiák 1. A szerves hulladékok saját tevékenység során történı hasznosítása. 2. A keletkezı anyagok hulladék depónia rekultivációs és takaróanyagként való hasznosítása. 7

Ártalmatlanítás (szigetelt lerakón elhelyezés, tömörítés, csurgalékvíz elvezetés és győjtés) A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet elıírásainak, így a hulladék lerakásra megállapítható elérhetı legjobb technikának megfelel a tárgyi hulladéklerakó jelen határozat 1.7 pontjában ismertetett aljzatszigetelési rétegrendje. A hulladéklerakó mővelése dombépítéses technológiával történik. A végleges feltöltési magasság - 325 mbf. szint - elérésekor a lerakott hulladéktest tereprendezése történik. A hulladéklerakás után 30 tonnás kompaktorral elvégzik a hulladék tömörítését. A szél által okozott hulladékelhordás ellen a lerakó körbe van kerítve, a lerakó aktuális üteme körül mobil védıhálókat alkalmaznak. A szaghatás ellen a lerakásra került hulladékot földdel, vagy inert hulladékkal takarják. Az aljzatszigetelés ellenırzésére horizontális irányban, a hulladéktároló kazetta aljába geoelektromos monitoring-rendszert SENSOR monitoring építettek be, a szigetelıfólia vízzáró képességének mérésére. A csapadékvíz az alkalmazott technológia során a depóniatesten átszivárogva szennyezett csurgalékvízzé válik. A szigetelt medencébe vezetett csurgalékvíz a késıbbiekben a depónia nedvesítését szolgálja. A visszapermetezést 2 db 20 kw-os szivattyú biztosítja. A medencében összegyőlı csurgalékvíz összes mennyiségét visszaforgatják a depóniára. A tömörítés, takarás megakadályozza a keletkezı depóniagázok szabad távozását. V. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános elıírások 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (a továbbiakban: Felügyelıség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely az R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentıs változtatásnak minısül, csak a Felügyelıség által történt engedélyezést követıen valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelıséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettıl eltérı kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgıs beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítı intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatban a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttmőködésre, a szennyezı anyagok kibocsátására, valamint a felelısségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági elıírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény mőködésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megırizni, ellenırzés során a Felügyelıség képviselıje számára hozzáférhetıvé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelı tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelıen kell mőködtetni. 8

2. Az elérhetı legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó elıírások 2.1. Környezethasználónak a környezetszennyezés megelızése, illetıleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhetı legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell mőködtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerıre emelkedésétıl mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: - a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentésérıl, - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, - a kibocsátások megelızésérıl, illetıleg az elérhetı legkisebb mértékőre csökkentésérıl, - hulladékképzıdés megelızésérıl, illetıleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésérıl, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, - a környezeti hatással járó balesetek megelızésérıl és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentésérıl, - tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 2.3. Depóniagáz kezelırendszer kiépítésének határideje: 2010. december 31. 2.4. A lerakón ártalmatlanításra kerülı települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hgt.) 56.. (7) bekezdése szerinti csökkentés megvalósítása érdekében intézkedési tervet kell készíteni. Benyújtási határidı: 2010. december 31. 3. Víz- és talajvédelmi elıírások 3.1. A technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelmérıl szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban Favr.) elıírásainak megfelelıen kell eljárni. 3.2. A talajvíz monitoring vizsgálatokat és az adatszolgáltatást a H. 63264-7/2002. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint kell végezni (4 db monitoring kút vizsgálata félévente: általános vízkémiai paraméterek, fémek- és félfémek, TPH-GC, BTEX tartalomra és nyugalmi vízszintmérés havonta). 3.3. A HDPE szigetelıfólia állékonyságának figyelésére szolgáló geomembrán geofizikai érzékelı-rendszer ellenırzését továbbra is féléves gyakorisággal kell végezni. A vizsgálati jegyzıkönyveket az éves jelentéshez kérem csatolni. 3.4. A tevékenység során bekövetkezı káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról a Környezethasználó köteles gondoskodni. 4. Levegıvédelmi elıírások 4.1. Az elérhetı legjobb technika alkalmazásával biztosítani kell, hogy a lehetı legkevesebb légszennyezıanyag (por, bőz) kerüljön a környezetbe. 4.2. A telephely rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni kell. 9

4.3. A diffúz levegıterhelés megakadályozása érdekében száraz idıszakban a telephelyen belüli szállítási útvonalak rendszeres locsolását el kell végezni. A megtett intézkedéseket ellenırizhetı módon dokumentálni kell. 4.4. Rakodás, anyagmozgatás során megfelelı intézkedés megtételével gondoskodni kell arról, hogy a mozgatott anyag levegıterhelést ne okozzon. 4.5. A hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójármővel, levegıterhelést kizáró módon kell végezni. 4.6. Az üzemeltetınek gondoskodnia kell a hulladék öngyulladásának, illetve meggyújtásának megakadályozásáról. Méréssel vagy számítással meg kell határozni a hulladéklerakóban keletkezı biogáz mennyiségét és összetételét. 4.7. Az elérhetı legjobb technika alkalmazásával kell a hulladéklerakóban termelıdı gáz feldúsulását és terjedését ellenırizni. 4.8. A tervezett gázgyőjtı- és kezelı rendszert meg kell valósítani. A megvalósításra vonatkozó ütemtervet 2010. július 31-ig be kell nyújtani a Felügyelıségre. A gázgyőjtı-rendszer megvalósításának határideje: 2010. december 31. Ettıl az idıponttól a keletkezı depóniagázat hasznosítani vagy ártalmatlanítani kell. 5. Hulladékkal kapcsolatos elıírások 5.1. A hulladékkezeléssel kapcsolatos elıírások 5.1.1. A hulladéklerakó csak az 1. sz. mellékletben szereplı tevékenységekre vonatkozóan, az ott meghatározott hulladékokat fogadhatja. 5.1.2. Minden hulladékot úgy kell tárolni és kezelni, hogy a talaj szennyezıdése elkerülhetı legyen, és a lehetı legkisebb mértékő legyen a hulladékokból eredı diffúz kibocsátás a levegıbe. 5.1.3. Gondoskodni kell, hogy a tárolóterületek maximális tároló kapacitását ne haladják meg. 5.1.4. Nyilván kell tartani a keletkezı hulladék mennyiségét, eredetét, fajtáját illetve az ártalmatlanítására vonatkozó adatokat. 5.1.5. A hulladékok kezelésérıl a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (XI. 18.) Korm. rendelet elıírásainak megfelelı nyilvántartást, adatszolgáltatást kell vezetni és benyújtani a Felügyelıségre. 5.1.6. A szelektíven begyőjtött hulladékok csak hasznosítónak adhatók át, csak hasznosításra kerülhetnek. 5.1.7. A nem hasznosítható gipszalapú építıanyag biológiailag lebomló hulladékkal együtt nem ártalmatlanítható. 5.1.8. Az Üzemeltetési Technológiai utasítást folyamatosan aktualizálni kell. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 9. -a szerinti aktualizált tervet be kell nyújtani a felügyelıségre. Határidı: 2010. július 31. 5.1.9. Környezethasználónak a hulladék átvételre be kell tartania a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 2.2.3. pontjában elıírtakat, a hulladékok alapjellemzését és megfelelıségi vizsgálatát a telephelyén legalább 5 évig megırizni köteles. 5.1.10. A hulladékokat azok beérkezésekor Környezethasználó köteles ellenırizni. Ha olyan rendellenességet észlel, mely az átvétel megtagadását eredményezi, és a szállítmányt visszafordítja, köteles errıl a Felügyelıséget azonnal értesíteni. 10

5.1.11. A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebontható szervesanyagtartalmát a jogszabályi elıírásoknak (Hgt. 56. (7) bekezdése) megfelelı mértékben csökkenteni kell. 5.1.12. A lerakásra kerülı hulladék rendszeres vizsgálatával és dokumentálásával kell ellenırizni a biológiailag lebomló szervesanyag arányát. 5.1.13. A komposztálási tevékenységet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet elıírásai szerint kell végezni. 5.1.14. A hasznosítási technológiából (aprítás) kikerülı haszonanyagok és a szelektíven győjtött, nem veszélyes hulladékok kezelésérıl, hasznosításra történı elszállításáról saját maga, vagy erre a tevékenységre környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezı gazdálkodó szervezet útján közvetlen átadással köteles gondoskodni. 5.1.15. A telephelyen, illetve a kezelés helyszínén sem a begyőjtött hulladék, sem a kezelt anyag nem halmozható fel. Folyamatos hasznosításáról és értékesítésérıl gondoskodni kell. 5.1.16. A hasznosításra nem kerülı hulladékokat engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek át kell adni. 5.1.17. Az építési termékek mőszaki követelményeinek, megfelelıség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerint, forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni, csak megfelelıség igazolással rendelkezı, építési célra alkalmas építési termék engedélyezett. A hulladékhasznosítás során elıálló anyag/termék építıanyagként való használatához a terméknek rendelkeznie kell az együttes rendeletben elıírt, jóváhagyott mőszaki specifikációval/építıipari mőszaki engedéllyel. 5.1.18. A tevékenységbıl kikerülı szelektíven győjtött frakciók lehetı legnagyobb arányú hasznosítását kell biztosítani. 5.2 A rekultivációhoz kapcsolódó elıírások 5.2.1. A rekultivációt jelen határozat a 3. sz. mellékletében foglaltak alapján kell végezni figyelembe véve a rekultivációhoz kapcsolódó környezetvédelmi elıírásokat. 5.2.2. A hulladék lerakása során a rekultivációs tervben szereplı A alternatívának megfelelı rétegrendet kell alkalmazni, és a hulladéktest felszínét úgy kell kialakítani, hogy morfológiailag illeszkedjen a lerakó környezetébe. 5.2.3. Már a hulladéklerakást is úgy kell végezni, hogy az 1:3 rézsőhajlás külön beavatkozás és a depónia megbontása nélkül biztosítható legyen. 5.2.4. A rekultivációs munkálatokat, annak megkezdése elıtt 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Felügyelıségnek. 5.2.5. A tevékenység végzése során folyamatosan (naponta) munkanaplót kell vezetni. A munkanaplóban a napi tevékenységet és az áthalmozott hulladékmennyiséget, valamint a hulladékok megnevezését is fel kell tüntetni. 5.2.6. Az átmeneti lezárást követı végleges lezárás a biológiai lebomlás (intenzív gázképzıdés), illetve a süllyedés, roskadás befejezıdése után kezdıdhet. A hulladéktest szintjének süllyedését referenciapont-hálózat kiépítésével és mozgásának megfigyelésével kell ellenırizni. 5.2.7. A rekultiváció során csak nem szennyezett meddıt, talajt és kockázatos anyagot nem tartalmazó inert anyagot szabad felhasználni. Sem kommunális, sem veszélyes hulladék nem kerülhet a hulladékdepónia felsı lezáró rétegeibe. 5.2.8. Rekultivációra hulladék csak hulladékhasznosítási engedély birtokában használható fel, kivéve a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 8. -ában leírt 11

esetet. (A telephelyen belüli stabilizálást követıen a maradék hulladék, valamint a stabilizált biohulladék engedély nélkül felhasználható a hulladéklerakó üzemeltetése során takaró rétegként, valamint annak rekultivációjához a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelıen.) 5.2.9. A komposzt rekultivációs célú felhasználása elıtt 30 nappal be kell nyújtani jóváhagyásra a Felügyelıségre azt a dokumentációt, amelyben vizsgálattal igazolják a fedésre használható komposzt minıségét. 5.2.10. A rekultiváció során az üzemeltetı köteles az észlelt bármilyen környezetszennyezésrıl haladéktalanul értesíteni a Felügyelıséget és a szennyezést megszüntetni. 5.2.11. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. -a és 3. sz. melléklete alapján a rekultiváció során elvégzett munkálatokról, valamint az utógondozás alatt végzett ellenırzésekrıl, megfigyelésekrıl, vizsgálati eredményekrıl éves összefoglaló jelentést kell beadni a Felügyelıségre. A vizsgálat gyakorisága: évente. A jelentés beadási határideje: tárgyévet követı év április 30. napja. Elsı alkalommal: a rekultiváció megkezdését követı év április 30. napja. 5.2.12. Az ideiglenes záróréteg felhelyezését követıen legkésıbb 10 év múlva áttekintı összefoglaló jelentést kell benyújtani a Felügyelıségre valamennyi megfigyelés és monitoring adat felhasználásával, valamint intézkedési tervet. 5.2.13. A depóniagáz hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az utógondozás során is gondoskodni kell. 6. A monitoringra és az adatszolgáltatásra vonatkozó általános elıírások A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit a határozat 3. sz. melléklete tartalmazza. VI. AZ ELTÉRİ ÜZEMÁLLAPOTRA VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 1. Az üzemszerő állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni a havária tervben foglaltakkal összhangban, és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelıséget. 2. A normálistól eltérı mőködés esetén a Környezethasználó köteles azonnal és tényszerően rögzíteni az eseményt és a megtett intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat a Felügyelıségnek 8 napon belül megküldeni. 3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. 4. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom mőszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. 5. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés mőködési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésrıl (monitoringról), mintavételrıl, elemzésrıl, kalibrációról, vizsgálatról, mérésrıl, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek, illetve bármely értékelésrıl, elemzésrıl, melyet ilyen adatok felhasználásával készítettek. 6. A monitoring-rendszerben feltárt, határértéket meghaladó koncentráció mérése esetén a Környezethasználó köteles az adatok tudomására jutása után haladéktalanul értesíteni a Felügyelıséget. 12

7. A Környezethasználó köteles a Felügyelıséget írásban a rendkívüli eseményektıl eltekintve elıre értesíteni az alábbi esetekben: a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; a létesítmény teljes vagy részleges leállása, mely valószínőleg meghaladja az egy éves idıtartamot; a létesítmény teljes vagy részléges újraindítása leállás után. VII. ÉRTESÍTÉSI (BEJELENTÉSI) KÖTELEZETTSÉGEK A Környezethasználó köteles a Felügyelıségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: 1. az engedélyben alapul vett körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást; 2. a cég adataiban bekövetkezett változásokat. VIII. A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban Kvt.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott elıírásoknak megfelelı felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerıs engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggı technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételrıl a Felügyelıség elızetes állásfoglalását kell kérni. 2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok elıírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: a. a visszamaradt környezeti állapot teljes körő feltárásával; b. a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; c. a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: - a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetıségeivel; - a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetıségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; - az elszennyezıdött berendezések kezelésével; - az épületek bontásából keletkezı hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetıségeivel; d. az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával. 3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerıre emelkedése után, a vevı környezetvédelmi követelményekrıl való tájékoztatása mellett történhet. 13

IX. A SZAKHATÓSÁGOK ELİÍRÁSAI Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Intézetének 1497-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett elıírások: - A hulladékkezelési tevékenység, a szállító jármővek, munkagépek, berendezések tisztítása, javítása, az ipari szennyvíz győjtése, tárolása, az üzemanyagok tárolása és töltése környezetszennyezést kizáró módon, a közegészségügyi-járványügyi feltételek betartásával végezhetı. - A tevékenységet olyan mennyiségben és ütemezésben kell végezni, hogy a hulladékok közegészségügyi szempontból biztonságos győjtése, tárolása, kezelése megvalósuljon. - A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a kitermelés elıtt álló vagy a már kitermelt víz minıségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot ne veszélyeztesse. Javasoljuk a telephelyen üzemeltetett szivárgásérzékelı monitoring rendszer, valamint csurgalékvíz és talajvíz monitoring rendszerek további mőködtetését. - A telepen keletkezı veszélyes hulladék zárt, elkülönített győjtésérıl, tárolásáról gondoskodni kell. - A hulladékok szállítása során figyelembe kell venni, hogy a zajtól védendı lakóterületen a közlekedéstıl származó zajterhelés mértéke nem haladhatja meg nappal a mellékutaktól, győjtıutaktól és külterületi közutaktól származó zaj esetén a 60 db, a fıutaktól, belterületi elsırendő és másodrendő fıutaktól származó zaj esetén a 65 db határértéket. - A környezeti levegı minıségének védelme érdekében szállítást lehetıség szerint lakott terület elkerülésével javasolt megoldani. - A telephelyen legalább évente két alkalommal el kell végeztetni a rovar- és rágcsálóirtást. - Gondoskodni kell a terület folyamatos tisztántartásáról, az illetéktelen személyek távoltartásáról. X. EGYÉB ELİÍRÁSOK ÉS AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYESSÉGE 1. Az engedély a jogerıre emelkedést követıen 2025. december 31-ig érvényes. 2. Jelen engedély jogerıre emelkedésével egyidejőleg a KTVF: 6029/2006. és KTVF: 7848-1/2010. számú határozatokkal módosított KTVF: 8629/2005. számú egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. 3. Az egységes környezethasználati engedély kiadása nem mentesít a más jogszabályokban elıírt egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 4. Az engedélyben rögzített követelményeket és elıírásokat a hatályos jogszabályok szerint 5 évente felül kell vizsgálni. A teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt 2015. február 15-ig kell a Felügyelıségre benyújtani. 5. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: - ezt a hatályos jogszabály elıírja, - a kibocsátások mennyiségi vagy minıségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, - a Környezethasználó tevékenységében az R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentıs változtatást kíván végrehajtani, - az elérhetı legjobb technikában bekövetkezett jelentıs változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények elıírása szükséges, 14

- a mőködtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; - a tevékenység olyan jelentıs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, - a tevékenység során jelentıs szennyezıdés következik be. 6. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 96/B. -a rendelkezik az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytatók éves felügyeleti díjfizetésérıl. A Kvtv. 96/B (3) bekezdése alapján a felügyeleti díj mértéke 200 000 Ft, melyet évente, február 28-ig kell a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú számlára átutalni. 7. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági elıírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidıre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentıs megváltozása esetén, a Felügyelıség az engedélyt visszavonja. XI. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000 100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000 500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban elıírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. XII. FELLEBBEZÉS ÉS JOGORVOSLAT Egyidejőleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 750 000 Ft. E döntés ellen a közléstıl számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 375 000,- Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú elıirányzat-felhasználási 15

számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való elıterjesztésére nincs lehetıség. INDOKOLÁS Környezethasználó részére a Salgótarján, Kotyháza-pusztai nem veszélyeshulladék-lerakóra KTVF: 8629/2005. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a Felügyelıség. Az Engedély Környezethasználó kérelmére KTVF: 6029/2006. és KTVF: 7848-1/2009. számú határozatokkal módosításra került. A Környezethasználó 2010. március 1-jén, az R. 20. (8) bekezdése alapján, teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelıségre, a meglévı, jogerıs egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és elıírások 5 éves felülvizsgálatára. A dokumentáció tartalmazza a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú mellékletében elıírtak szerinti tervezıi jogosultság igazolását, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KR.) 1. számú melléklet III. fejezetének 10. 1. pontjában meghatározott mértékő (750 000 Ft) igazgatási szolgáltatási díj megfizetésérıl szóló igazolást. A Felügyelıség az R. 21. (7) bekezdése szerint az engedélyezési eljárásba bevonta az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetét, mely szakhatóság 1497-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötését a Felügyelıség a rendelkezı részbe foglalta. A szakhatósági állásfoglalás indokolása a következı: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Budapest, Nagydiófa u. 11.) 2010. március 22-én, KTVF: 7684-3/2010. ikt. számon megküldte Hatóságunkhoz a VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. (3100 Salgótarján, Kertész u. 2.), mint környezethasználó, üzemeltetı, Térségi Kommunális Szilárd Hulladéklerakó telep (Salgótarján-Csókáspuszta-Kotyháza, hrsz.: 0331/5) teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálatához benyújtott Salgótarján térségi hulladéklerakó telep IPPC engedélyének felülvizsgálati dokumentációját közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás céljából. Az engedélyes rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel, amelyben foglalt követelményeket legalább ötévente felül kell vizsgálni. A Felügyelıség döntésétıl függıen történik az engedély módosítása, visszavonása. Kezelési tevékenységek: nem veszélyes szilárd hulladékok lerakással történı ártalmatlanítása, komposztálással történı hasznosítása, inert és szelektíven győjtött nem veszélyes szilárd hulladékok hasznosítása és hasznosításra történı elıkészítése. A hulladék győjtése 2010-ben 41 településrıl történik. A tevékenység kezdete: 2002. 11. 29. A lerakás mőszaki védelemmel és monitoring rendszerrel ellátott szigetelt depóniatérben, prizmás rendszerben történik. A komposztálási technológia nyílt rendszerő, prizmás, a komposztálótér szigetelt. A szelektív hulladéktároló vízzáró burkolatú. A csurgalékvizek minısége félévenként ellenırzött, a földmedrő tározóból visszaöntözésre kerül. A csapadékvíz elvezetésére földfal és részben burkolt medrő övárok-rendszer került kiépítésre. A jármővek mosóvizét elıkezelést követıen ipari szennyvíztározóban győjtik, az visszapermetezésre kerül. A telephelyen történik a jármővek és munkagépek tárolása, a kompaktor javítása. A talajvíz monitorozására engedélyezetten 4 db figyelıkút létesült. A mintavételezés féléves rendszerességő. Az F-1 és F-2 jelő kutakban a nitrát koncentráció B szennyezettségi határérték felett kimutatott. Az üzemanyag tárolása IBC tartályban, 16

kármentıvel ellátva, fedett, vízzáró burkolatú területen történik. A vezetékes ivóvíz-ellátás biztosított. A kommunális szennyvizet zárt rendszerben tárolják. A hulladékszállítás nappal történik, legnagyobb mértékben a 2206 és 2303 számú utak forgalmát növeli meg, amely Karancskeszi, Vizslás és Kazár településeket érinti, a forgalomnövekedés 1.53 2,18-szoros. A célforgalom leginkább a 22. számú fıutat érinti. A lerakótól ÉNY-ra (szélirányban) 1300 m távolságban fekszik Salgótarján és Kotyháza. A legközelebbi zajtól védendı lakóingatlan a teleptıl 1200 m-re található. A dokumentáció szerint a hulladéklerakó telep a környezetre káros hatást nem gyakorolt, a környezeti elemek terhelésében jelentıs és tendenciaszerő változás nem mutatható ki. A felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. b) c) pontja értelmében a tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet, továbbá úgy végezhetı, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 10. -a, 14. (1) bekezdése és 5. számú melléklete kimondja, hogy az egyes védıidomokban, védıterületeken olyan tevékenység végezhetı a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétıl függıen, amely a kitermelés elıtt álló vagy a már kitermelt víz minıségét nem veszélyezteti. A települési hulladékok kezelésének, szállításának, győjtésének közegészségügyi feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet 1., 4. (6) bekezdése alapján a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrıl szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet szabályozza. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet 1., 5. (2), (3), 10. (1), (2), (5) és 13. (4) bekezdései alapján a veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a hulladék talajba, felszín alatti vizekbe, levegıbe jutva szennyezze, vagy károsítsa a környezetet. A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. (1) bekezdése értelmében a közlekedéstıl származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendı területeken a rendelet 3. melléklete tartalmazza. A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése alapján tilos a környezeti levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegı bőzzel való terhelése. Az egészségügyi kártevık elleni védekezésre vonatkozó elıírásokat a fertızı betegségek és járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 39. (2) bekezdése és 4. számú melléklete tartalmazza. Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat rendelkezı részben foglalt feltételekkel, közegészségügyi szempontból megadtam. Az ügyintézési határidı leteltének napja: 2010. 04. 02. Szakhatósági hozzájárulásunkat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján biztosított hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérıl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése szerint a 2. számú mellékletben meghatározott illetékességi körömben hoztam meg. A szakhatósági állásfoglalás alapjául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (6) és 72. (1) bekezdései szolgálnak. Az önálló jogorvoslat lehetıségét a 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, a szakhatósági állásfoglalás az elsı fokon eljáró engedélyezı hatóság által kiadott döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 17

A benyújtott teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Felügyelıség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkezı részben elıírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Hulladékgazdálkodási szempontból A hulladéklerakó telepen az elérhetı legjobb technika feltételei adottak, megvalósításukra az intézkedési tervben foglaltak, illetve jelen engedélyben megadott idıpontok az irányadók. A hasznosítható nem veszélyes hulladékok válogatására kiépített tér rendelkezésre áll. A szelektív hulladékgyőjtés bevezetését követıen a szelektív hulladékok hasznosításra történı elszállításáig a tárolásuk megoldott. A kezelés során megvalósul az elıkezelés, az újrahasznosítható anyagok szelektálása, valamint a lerakásra kerülı szerves anyag csökkentése is. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének 1.2.2. pont e) bekezdése alapján a természetes anyagú szigetelıréteg felett a szivárgó-szőrı réteg és a fedıréteg összvastagsága legalább 1,0 méter kell legyen. Ezért a rekultivációs tervben fedıréteg II.-re javasolt komposztot 30 cm helyett 70 cm-es vastagságban határoztam meg (lásd 2. sz. melléklet 2.5. pontja) a biológiai rekultiváció érdekében, mert a fedıréteg I. anyaga kıtörmelékes tömör agyag, amely nem megfelelı a növények fejlıdéséhez. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja szerint, B3 típusú hulladéklerakónál a biológiailag bomló összetevıkbıl képzıdı gázok kezelésére minden esetben ki kell alakítani a gázkezelı rendszert. Továbbá a B3 kategóriájú hulladéklerakón nemcsak az elvezetésrıl kell gondoskodni, hanem mindaddig, amíg a keletkezı gáz gazdaságosan hasznosítható, gondoskodni kell a hulladéklerakó-gáz felhasználásáról. Ha a hasznosítás nem gazdaságos, akkor gondoskodni kell a gáz biztonságos ártalmatlanításáról. A lerakó jelenleg nem rendelkezik depónia-gáz győjtı- és kezelı rendszerrel, ami pedig az elérhetı legjobb technika üzemeltetésének fontos eleme, ezért a Felügyelıség teljesítési határidıhöz kötve elıírta annak tervezését és kialakítását. Intézkedési terv készítését és benyújtását írtam elı a lerakásra kerülı települési szilárd hulladék szervesanyag tartalmának csökkentésére a Hgt. 56. -ával összhangban. A telephely éves jelentésének részeként benyújtott, a lerakott települési szilárd hulladék frakcióanalízise szerint biológiailag lebomló hányada 30 % körüli. A Hgt. 2016. július 1. napjára már csak kb. 17,5 %-os biológiailag lebomló frakcióhányadot engedélyez, amelynek eléréséhez intézkedés szükséges. A Környezethasználó jelenlegi közszolgáltatási körzete 31 települést foglal magában. A körzetben található jelentısebb hulladéktermelı vállalkozások körében a Környezethasználó által végzett felmérés alapján megállapítást nyert, hogy jelentısen megnıtt az igény olyan hulladékok átvételére és kezelésére, melyek az engedélyezett hulladékok között nem szerepelnek, illetve kezelésük korábban elutasításra került. A hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú mellékletének 10. Fıcsoport, Termikus gyártási folyamatokból származó hulladékok közül az EWC 10 11 03 üveg alapú, szálas anyagok hulladékai, és az EWC 10 11 12 üveghulladék, amely különbözik az EWC 10 11 11-tıl, valamint a 16. Fıcsoport, A jegyzékben közelebbrıl nem meghatározott hulladékok közül az EWC 16 01 20 üveg kódszámú hulladékok lerakással történı ártalmatlanítását jelen határozatomban engedélyeztem, mert ezek a hulladékok már a hasznosítási technológiából visszamaradt, hasznosíthatatlan hulladékok, további hasznosításuk feltételrendszere nem biztosított. 18

1. számú melléklet 1. és 2. pontjában szereplı EWC 20 fıcsoportszámú hulladékok kezelhetı mennyisége a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 19. (5) bekezdése alapján - mivel a Környezethasználó közszolgáltatást végez - mennyiségileg nem került korlátozásra. Vízvédelmi szempontból: A Favr. 8. -a értelmében: A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet és úgy végezhetı, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitőzések teljesülését. A hulladéklerakó vízellátása közmőhálózatról biztosított, a tőzivíz tárolása 50 m 3 -es tárolóban történik. A kommunális szennyvizet 25 m 3 -es ROCLA kialakítású tartályban győjtik, majd elszállíttatják a Salgótarjáni Csatornamő Kft.-vel. A telephelyen keletkezı ipari szennyvizet (keletkezési helyük: parkoló, kerékmosó medence, gépkocsi- és konténermosó) 25 m 3 -es ROCLA szerkezető szennyvíztárolóban győjtik, és teljes mennyiségben a depóniára juttatják. A csurgalékvíz-tároló 50 m 3 -es medence, ahonnan az oltóvizet biztosítják, illetıleg a hulladék depóniát locsolják. Levegıvédelmi szempontból: Az üzemelés során a bőzszennyezés a depóniatérbe lerakott szervesanyag-tartalmú hulladékok biológiai lebomlásából keletkezik. Tekintettel a lakott területek távolságára (1300 m) a bőzhatás nem mértékadó. A keletkezı biogáz összetételét analizálták, várható mennyiségét meghatározták, és a depóniagáz-mentesítı és hasznosító dokumentációt elkészítették. A depóniagáz-győjtı és ártalmatlanító rendszer a 2010. március 30-án készített, A depóniatestben keletkezı gáz összetételének analizálása, valamint a depóniagáz mentesítı, hasznosító mőszaki tervdokumentáció alapján kerül megépítésre. Az aktív rendszer a lerakó peremén és a lerakóban hálózatosan elhelyezett csövekbıl áll. A betervezett 5 db kút átmérıje 50 cm. A kutak függıleges, az összekötı csövek vízszintes elhelyezésőek. A fıvezeték végén alkalmazott kompresszorral hozzák létre a vákuumot, így a gáz bekerül a kutakba, majd a kiépített vezetékrendszeren keresztül az energia felhasználó, vagy égetı berendezésbe. A dokumentációban tervezett biogáz kezelı-mentesítı rendszer kiépítési kötelezettségét a határozat rendelkezı részének V. fejezet alatti 4.12. pontjában elıírtam. Levegıvédelmi kikötéseimet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése, 12. (3) bekezdése és 14. -a, valamint 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. -a alapján tettem meg. Zajvédelmi szempontból A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben, illetıleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben elıírt követelmények teljesülnek, ezért a tevékenységtıl származó környezeti hatás miatt nem indokolt a létesítményre vonatkozó zajvédelmi adatszolgáltatás elıírása. 19

Táj- és természetvédelmi szempontból A hulladéklerakó területe védelemre tervezett területet, az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által kihirdetett Natura 2000 területet, illetıleg az országos ökológiai hálózatot nem érinti. A hulladéklerakón folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. * Összességében a felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telep üzemszerő mőködése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékő környezeti kockázattal, mely a környezı területek használatát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, mőszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény mőszaki jellemzıinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendı intézkedések elınyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelıség. A határozat rendelkezı részében foglalt elıírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Felügyelıség a fentiek és a Kvtv. 66. (1) bekezdésének b) pontja, a R. 20. (8) és 19. (2) bekezdése alapján, a Ket. 71. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkezı részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelıség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvt., a R., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi levegıvédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok elıírásait. A tevékenység környezetet terhelı kibocsátásainak megelızése érdekében, a környezeti elemeket terhelı kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezık csökkentésére, illetıleg megszüntetésére irányuló, az elérhetı legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelıség a Kvtv. és a R. értelmében írta elı. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a R. 20. (12) bekezdése, illetve a Ket. 114. -a megfelelıen irányadó. A módosítás történhet hivatalból, vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó elıírásai a módosítást nem zárják ki. A jogkövetkezményekrıl a Rendelet 26. -a alapján tájékoztattam a Környezethasználót. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségérıl az R. 23. -a, a bejelentési kötelezettségrıl a Kvtv. 82. -a alapján rendelkezett a Felügyelıség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása az R. 20. (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a KR. 1. számú melléklet III. fejezetének 10. 1. pontja alapján állapítottam meg. 20