A Zalakomári Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Hatálybalépése: 2004.09.01. Módosítva: 2005.08.30. Módosítva: 2007.12.12. Módosítva: 2008.11.21. Módosítva: 2009.08.31. Készítette: A nevelőtestülettel való együttműködéssel, Lakner Lajos iskolaigazgató.
T A R T A L O M J E G Y Z É K TARTALOMJEGYZÉK... 2 ISKOLÁNKRÓL... 4 NEVELÉSI PROGRAM... 7 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 7 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 11 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSPEDAGÓGIAI FELADATOK... 15 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 17 V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK... 19 A megvalósulás színterei... 19 1. Az iskolába kerülés előkészítése... 19 2. A tanulói személyiség fejlesztésének egyik legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra... 20 3. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon... 20 4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik... 21 5. A tehetség és a képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek szolgálják... 26 6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység... 26 7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek... 28 8. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek... 29 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat segítő tevékenységi formák... 30 VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI... 31 A kapcsolattartás formái... 31 VII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM (KIVONAT)... 34 VII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM (KIVONAT)... 36 VIII. S A J Á T O S N E V E L É S I I G É N Y Ű TANULÓK NEVELÉSI-OKTATÁSI ELVEI, FELADATAI... 38 VIII.1. RÉSZKÉPESSÉGZAVAR TÜNETEIT MUTATÓ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI... 39 VIII.1.2. A RÉSZKÉPESSÉGZAVAR TÜNETEIT MUTATÓ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE... 40 VIII.2 A LÁTÁSSÉRÜLT (VAK, ALIGLÁTÓ, GYENGÉNLÁTÓ) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI... 43 VIII.3. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE... 48 VIII.4. A TESTI FOGYATÉKOS (MOZGÁSKORLÁTOZOTT) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI... 51 IX. CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS NEVELÉS... 57 X. INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS... 60 HELYI TANTERV... 62 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK... 62 II. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 70 III. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI... 71 IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI... 74 V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 76 A tanulmányi munka értékelése... 76 A magatartás értékelése... 81 A szorgalom értékelése... 83 A tanulók jutalmazása... 85 A tanulók fegyelmezési formái... 87 VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 88 VII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 89 2
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 98 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 123 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 125 3
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) I S K O L Á N K R Ó L A Zalakomári Általános Iskola jelentős történelmi múlttal rendelkezik. Már a XVII. század közepén Kiskomáromban működött a megye egyik legjelentősebb iskolája. Komárvároson a XVIII. századtól működött iskola. A két község 1969-ben egyesült Zalakomár néven. Ekkor még fennmaradt a két önálló iskola közös igazgatás alatt. A komárvárosi községrészen lévő épület 1978- ban részben leégett. Ennek következményeként 1980-ban került átadásra a jelenleg működő iskola épülete, de fennmaradt az alsó tagozat 1. és 2. osztályai számára a régi kiskomáromi iskola. Ennek megszüntetésére 1992-ben került sor. Az Általános és Zeneiskola nevet 1997. március 12-től, a Körzeti Általános és Zeneiskola nevet 2000. augusztus 1 től használta, ugyanis iskolafenntartó társulás jött létre Zalakomár és Balatonmagyaród Önkormányzatai között. 2003. november 23-ától Zalakomári Általános és Művészeti Iskola, majd 2008.szeptember 1-től Zalakomári Általános Iskola néven működik, ugyanis a művészetoktatás önkormányzati döntés alapján megszűnt az intézményben Jelenleg az iskola 14 tanulócsoporttal működik Az intézmény tárgyi ellátottsága jó. Az alsó tagozat 1. és 2. osztályaiban iskolaotthonos formában, a felső tagozaton szaktantermi rendszerben folyik az oktatás. A napközis csoportok száma 6 4
Az intézmény rendelkezik nyelvi laboratóriummal, 22 felhasználós számítógépes hálózattal, sportudvarral és egy 800 m 2 -es tornacsarnokkal. A tantermek jelentős része is számítógéppel ellátott. Az iskolával egy épületben működik a jól felszerelt könyvtár, az iskolaorvosi rendelő és a tanulók étkeztetését biztosító konyha. Kiemelt, az informatika, a testnevelés, a matematika és a német nyelv oktatása. A kiépített számítógépes hálózat a matematika, a számítástechnika oktatásán kívül a többi tantárgy tanítását is elősegíti. Mivel a tanulólétszám többsége cigány származású, ezért a helyi tantervbe építetten a cigány népismeret tanítását is biztosítjuk. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A tárgyi feltételek mellett az iskola feladatának ellátásához a személyi feltételek is adottak. A nevelők valamennyien rendelkeznek szakképesítéssel. A szakos ellátottság 100%-os. A nevelők folyamatosan részt vesznek a szakirányú továbbképzéseken, a kötelező továbbképzést valamennyien teljesítették. Az iskola közművelődési feladatokat is ellát a falu életében. Jó a kapcsolat a községi és a kisebbségi önkormányzattal, óvodákkal, Kulturális Központtal, sportkörrel, az egyházzal és az egyéb társadalmi szervezetekkel. Iskolánk arculata a szülők által támasztott igények alapján nyert kialakítást. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. 5
Iskolánk fenntartója Zalakomár és Balatonmagyaród Községek Intézményfenntartó Társulása. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk, tevékenységi körünk: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, magyar nyelvű etnikai oktatás Képességkibontakoztató és integrációs felkészítés Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének ellátása aki: -Testi érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - valamint azok a gyermekek, akiket a TKVB az intézménybe integrál Általános iskolai napközi-otthonos, tanulószobai ellátás. Iskolaotthonos oktatás-nevelés Az oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás (korrepetálás, tehetséggondozás...). Általános iskoláskorúak étkeztetése. Diáksport E feladatok megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő balatonmagyaródi és zalakomári polgároknak! 6
N E V E L É S I P R O G R A M I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Zalakomári Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a 7
legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községeink érdeklődő polgárai, 8
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községekben található óvodákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve azok szervezésében maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, fogékony a művészetek iránt, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, 9
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 10
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Ebből fakadóan célunk, hogy tanulóink: 1. Rendelkezzenek a korszerű társadalmi - és természettudományos, művészeti és technikai általános műveltség alapjaival. Legyenek tanulni vágyók és tanulni tudók, önmagukat folyamatosan fejlesztő személyiségek. Tudásuk mobilizálható legyen. A megszerzett sokrétű ismeretanyag birtokában legyenek képesek a későbbi életük folyamán a társadalmi fejlődésnek megfelelő pályamódosításra, átképzésre. A világról és önmagukról reális képük legyen. 2. Sajátítsák el a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokásokat és magatartásformákat. Jellemezze őket a tágabb és szűkebb haza szeretete, a közösséghez tartozás igénye. Olyan személyiségekké váljanak, akik rendelkeznek olyan általános emberei értékekkel, mint a becsület, a szeretet, mások megértése és megbecsülése, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Jellemezze őket a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Érezzenek és vállaljanak önmagukért és másokért egyaránt felelősséget. Sajátítsanak el a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Legyenek határozott egyéniségek, de ugyanakkor tartsák tiszteletben a másságot. Cselekedeteiket a következetesség jellemezze. 11
3. Legyenek képesek környezetük megóvására és az egészséges életvitelre. tekintsék értéknek az élet tiszteletét, védelmét jellemezze őket : környezetkímélő magatartás, az állatok növények védelme, szeretete, fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt az egészséges és kulturált életmód valamint a testmozgás iránti igény az önellátás képességének megszerzésére való törekvés (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Ismerjék a társadalomban jelenlevő veszélyeket és tegyenek meg mindent ezek elkerülésére a saját életükben és a szűkebb környezetben is. 4. Ismerjék a szűkebb környezet - lakóhely és környéke - által nyújtott közművelődési lehetőségeket, éljenek ezek kihasználásának lehetőségével. Legyenek tevékeny részesei a helyi kulturális éltnek. 5. Rendelkezzenek minél több ismerettel a magyar történelemhez kapcsolódó helytörténetről. Ismerjék lakóhelyük történetén kívül a helyi népszokásokat és hagyományokat, az itt élő kisebbség múltját és szokásait is. 6. Legyen elképzelésük saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően. 7. Jellemezze őket az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából céljainkban megfogalmazott értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 12
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 13
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 14
III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSPEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A kisgyermek őszinte, ösztönös érzékenységének fogékonyságának megőrzése mellett az igényesség- szépérzék - kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt (munkája, megjelenése, alkotásai, iskolája, otthona, a környezet és a természet iránt). Irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások megismertetésévelesetleg létrehozásával- a személyiség gazdagodásának elősegítése. 15
5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók természeti és környezeti nevelése. Feladata: a természet és környezetének szeretete és védelme iránti elkötelezettség, valamint annak felelősségtudattal történő kialakításában való részvétel iránti igény kialakítása. 11. Európai azonosságtudat kialakítására nevelés. Feladata: A tanulók megismertetése az Európai Unió kialakulásának történetével, alkotmányával, intézményrendszerével, az uniós politika szempontrendszerével. Azon képesség kialakítása, hogy diákként és majd felnőttként tudjanak élni a lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. 16
IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánkban a tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Alapvető feladatunk a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi 17
együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. A különböző etnikumhoz tartozó közösségek harmonikus egymás melletiségének kialakítása. Feladata: egymás kultúrájának megismertetése, a különböző szokásrendszerek értékeinek feltárása és elfogadtatása előítéletek megszüntetése.. 7. Az egyén és közösség helyes viszonyának kialakítása, a közösség és az egyén egymásrautaltságának felismertetése. Feladata: annak kialakítása, hogy a tanulók keressék helyüket, szerepüket a közösségben és vegyék észre, hogy boldogulásuk elősegítője maga a közösség és a közösség sikerének elemei az egyéni sikerek. Továbbá, hogy valamennyi ember személyisége a közösség által teljesedhet ki. 18
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK Az iskolai cél és feladatrendszer, a helyi tantervi követelmények minél hatékonyabb megvalósítása csak a megfelelő szervezeti formák és azok között az előzőekre épülő tevékenységrendszerrel érhető el. Kialakításuknál figyelembe kell venni a helyi lehetőségeket, hagyományokat és törekedni kell arra, hogy a pedagógusuk oktató - nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. Szem előtt kell mindenek előtt tartani a szülői igényeket, és nem utolsó sorban a tanulói érdeklődést, motiváltságot és az állandóan módosuló társadalmi igényeket. A megvalósulás színterei 1. Az iskolába kerülés előkészítése Az iskolai alsó tagozatos munkaközösség és az óvodai nevelőközösségek általi közös követelményrendszer kidolgozása az iskolaérettség illetve az iskolába kerülés előkészítésére. Iskolai keretek között tartandó OVI - SULI foglalkozás szervezése a leendő első osztályos gyermekek szüleinek és a gyermekeknek, melynek keretében megismerkedhetnek az iskolai lehetőségekkel, a leendő tanítókkal, az iskola vezetésével és az iskola célkitűzéseivel PP és IMIP. Óvodai szülői értekezlet tartása a nagycsoportos szülőknek az iskolába kerülés lehetőségeiről, az osztályszervezésekről, a cél és a követelmény valamint az eszközrendszerről. 19
2. A tanulói személyiség fejlesztésének egyik legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 3. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon A kötelező tanórai keretek között: Az első évfolyam második félévétől valamennyi tanuló számára biztosítjuk a számítógéppel támogatott matematika oktatást, az ötödik évfolyamtól a számítógéppel támogatott, valamint nyelvi laboratórium használatát biztosító nyelvoktatást. Valamennyi tantárgy tanításához multimédiás számítógéppel támogatott oktatást biztosítunk az anyagi lehetőségek függvényében. A felső tagozaton szaktantermi oktatást biztosítunk. A tanuló osztály és csoportbesorolása a tanév során a teljesítménye függvényében a szaktanár javaslatára megváltoztatható. Az osztályba sorolásról az igazgató, csoportba sorolásról a szaktanárok csoportja az osztályfőnök bevonásával dönt. 20
Valamennyi tanuló számára az egyes tantárgyakhoz kötődve biztosított a - cigányság identitástudatát fejlesztő - a cigányság szokásrendszerét, életét, történelmét, hagyományait bemutató népismeret tanítása. A képesség-kibontakoztató és integrált felkészítés A számítástechnikát tanulók (igény alapján ) alapfokú számítástechnikai ismeretekből való vizsgáztatása és erről megfelelő tanúsítvány adása. Integrált oktatás-nevelés A Kt törvény 53. -a által biztosított nem kötelező órák terhére : Képesség-kibontakoztató felkészítés Az ötödik - nyolcadik. évfolyamon csoportbontásban való informatika, német, életvitel oktatás. Az első - nyolcadik évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkozás tartása.- A képességek fejlesztését szolgáló szakköri foglalkozások. Az első évfolyamtól a 8. évfolyamig emelt színtű testnevelés oktatása, az évfolyamból a felvételnél leírt szempontok alapján szerveződő csoportban szülői igény és megfelelő létszám megléte mellett az első három évfolyamon német nyelvoktatás, az évfolyamból a felvételnél leírt szempontok alapján szerveződő csoportban.. Az 5. Évfolyamtól (szülői igény és megfelelő pedagógiai megalapozottság esetén) a magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból az évfolyamból szerveződő csoportokban nívócsoportos oktatást biztosítunk. 4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik Hagyományőrző tevékenységek: Célja: Iskolánk tanulói ismerjék meg lakóhelyük történetét, népszokásait, az élő népi kultúrát és a hagyomány közösségteremtő erejét. A tanuló megismertetése: 21