Kistérségi erőforrástérkép

Kistérségi erőforrástérkép Megvalósíthatósági tanulmány (Második változat) 2008. október

Az MTA KTI kutatócsoportjának tagja: Németh Nándor, kutató Lőcsei Hajnalka, kutató Kis Judit, kutatásszervező Uhrin Tamás, programozó Alvállalkozók: Multiráció kft. Nextra Bt. Kutatásvezető: Dr. Tóth István János, tudományos főmunkatárs e-mail: tothij@econ.core.hu A kézirat lezárva: 2008. október 31. MTA KTI 1112 Budapest, Budaörsi út 45. e-mail: titkarsag@econ.core.hu internet: http://econ.core.hu 2 / 129

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés... 5 1. Nemzetközi és hazai tapasztalatok... 8 1.1. Erőforrástérképek a befektetés ösztönzés szolgálatában... 8 1.1.1. Erőforrástérképek nemzetközi perspektívában... 8 1.1.2. A lengyel példa... 9 1.1.3. A cseh példa... 11 1.1.4. A szlovák példa... 12 1.1.5. A francia példa... 13 1.1.6. Az BEA (USA) on-line lekérdezési rendszere... 14 1.1.7. Egyéb példák... 14 1.1.8. Összegzés... 16 1.2. Erőforrástérképek, mint kutatási célú adatbázisok... 17 1.3. A nyilvánosság számára elérhető hazai területi adatbázisok... 20 1.3.1. A DSS... 20 1.3.2. Az MMPP... 22 1.3.3. Az Iloma... 24 2. Létező adatbázisok... 27 2.1. Az erőforrástérkép kialakításának feltételei... 27 2.2. Az adatbázisok csoportosítása... 29 2.3. Az adatbázis csoportok jellemzése:... 30 2.3.1. Rendelkezésre álló és feldolgozott adatbázisok... 30 2.3.2. Rendelkezésre álló, de a KET számára átalakítandó adatbázisok... 41 2.3.3. Létező, de korlátozottan hozzáférhető adatbázisok... 48 2.3.4. Létező, de nem hozzáférhető adatbázisok... 55 3. Befektetői igények és az erőforrástérkép... 59 4. Az erőforrástérkép szerkezete és fontosabb indikátorai... 63 4.1. Az adatok csoportosítása... 63 4.2. Alapindikátorok... 64 4.3. Természeti erőforrások, a környezet állapota... 65 4.4. Infrastruktúra, elérhetőség... 68 4.5. Társadalmi jelzőszámok... 70 3 / 129

4.6. Gazdaság... 72 4.7. Támogatások... 75 5. A KET megvalósításának lehetőségei, technikai feltételei és költségei... 76 5.1. Lehetséges utak... 76 5.2. Technikai és személyi feltételek... 78 5.2.1. Rendszerkövetelmények és beállítások... 79 5.2.2. A KET létrehozásának technikai követelményei... 80 6. Az erőforrástérkép demo változata... 86 6.1. A KET lehetséges internetes eléréséről... 86 6.2. Az erőforrástérkép demo főbb funkciói... 87 6.3. Az erőforrástérkép demo használata... 88 6.3.1. A Mutatók menü (A2)... 90 6.3.2. A Kistérségek menü (A3)... 97 Mellékletek... 100 M1. A KMSR rendszer részletes leírása... 101 M1.1. A bemenő adatok... 101 M1.2. A kimenő adatok... 102 M1.3. A KMSR-ben alkalmazott becslési eljárások... 104 M1.4. Idősorelemzés... 109 M1.5. Benchmark... 117 M1.6. Háttér információk... 119 M1.7. Minták a KMSR által szolgáltatott jelentésekből... 121 4 / 129

Bevezetés Minden gazdasági aktivitás térben létezik és ezen a téren keresztül hat egymásra. Ez a különben egyértelmű észrevétel csak nemrég vált a modern közgazdasági gondolkodás fontos részévé, az un. új gazdaságföldrajz alapjainak lefektetésével, amikor Krugman felhívta a figyelmet arra, hogy a munka, az áruk és a tőke nem röghöz kötötten léteznek, hanem térben helyezkednek el, és bemutatta a gazdasági fejlődés területi vonatkozásainak önerősítő hatásait 1. Ezek szerint a gazdasági aktivitás térbeli elhelyezkedésének vizsgálata, mint kutatási kiindulópont és kutatási probléma viszonylag új a közgazdasági kutatások között. A modellekben a gazdasági szereplők (háztartások, vállalkozások és a kormányzati intézmények) sokáig egy tér nélküli világban léteztek, olyanban, amelyben a gazdasági szereplők térbeli elhelyezkedése nem játszott semmilyen szerepet sem az egyes tevékenységek megválasztására, az erőforrások elosztására, vagy a gazdasági növekedésre. A területi elhelyezkedés problémájának előtérbe kerülése a közgazdasági kutatásban csak aláhúzza azoknak a rendszerezett megfigyeléseknek, gazdasági és társadalmi adatokat területi metszetben tartalmazó adatbázisoknak a jelentőségét, amelyek alapján, illetve amelyekre támaszkodva elvégezhetők az ilyen elemzések. A területi szempontokat is érvényesítő, társadalmi és gazdasági adatbázisok ezért elengedhetetlen részei egyfelől a modern társadalomtudományi, és ezen belül közgazdasági kutatásnak, másrészt egy-egy térség gazdasága és társadalma fejlettsége, fejlődési útjai figyelhető meg általuk, és módot adnak egyes, a gazdasági fejlődést elősegítő célzó kormányzati döntések hatásának vizsgálatára. A kelet-európiai átalakulást vizsgáló elemzések között egy speciális elemzési célt is szolgálhatnak az ilyen területi adatbázisok: általuk megrajzolható hogy az átalakulás, iparágak leépülése és kialakulása milyen területi egyenlőtlenségek mellett valósul meg és milyen mértékben képes hatni a területi egyenlőtlenségek alakulására. Az eddigi kutatások rámutattak, hogy a piacgazdaság kiépülése kiélezte Magyarországon a területi egyenlőtlenségeket, a kilencvenes évek közepén elindult stabilizációs folyamatok felértékelték a települési, regionális információkat. 1996-ban területfejlesztési törvényt fogadott el az Országgyűlés, fokozatosan kiépült a területfejlesztés intézményrendszere, némi időbeli hullámzással ugyan, de egyre több forrás áramlott a területileg is jól definiálható (relatív) elmaradottság enyhítésére, a (mikro)regionálisan is értelmezhető társadalmi és gazdasági problémák kezelésére. Ennek kapcsán egyrészt a gyűjtött és rendszerezett információk mennyiségét illetően bővültek, tartalmukban mélyültek a már meglévő területi-települési adatbázisok, elsősorban a KSH T-STAR, másrészt egyre több állami intézmény kapta feladatul a saját tevékenységéhez kapcsolódó információk területi szempontú feldolgozását, területi adatbázisok építését. 1 Krugman, P. (1991): History and industry location: the case of the US manufacturing belt. American Economic Review, 81. 80-83. és Krugman, P. (1991): Increasing returns and economic geograpgy, Journal of Political Economy, 99. 483-499 és lásd még magyar nyelven: Paul Krugman (2003): Földrajz és kereskedelem, Közgazdsági Kiskönyvtár, Nemzeti Tankkönyvkiadó, 162. o. 5 / 129

Ma már közel száz különálló területi adatbázis keletkezik évente Magyarországon; jogszabályi kötelezettsége folytán ezek nagy részét a VÁTI gyűjti össze és integrálja Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerébe (TeIR). A tanulmányban később részletezzük a TeIR működését, aminek a Kistérségi erőforrástérkép szempontjából az alábbiak a lényegi elemei, de már a bevezetőben is érdemes kitérni ennek néhány, fontosabb jellemzőjére: Nagyon sokféle adatbázist, összességében több ezer területi változót gyűjt magába évről évre. Ezeket szeparáltan kezeli, még az egy adatbázishoz tartozó különböző időszakra vonatkozó megfigyeléseket (hullámokat) sem kapcsolja össze. Gyakorlatilag hozzáférhetetlenek az adatbázisok. Még az arra jogszabályban megnevezetten jogosult szervezetek is csak nagyon hosszas munka árán tudnak letölteni egy-egy adatbázist. A letöltött adatbázisok sem keresztmetszeti, sem idősoros szempontból, közvetlenül nem elemezhetők, Ehhez azokat egységesíteni, tisztítani kell,azaz fel kell dolgozni ahhoz, hogy területi elemzések céljára használhatók legyenek. A jelenlegi helyzetet tehát paradox: az egyik oldalon meglévő hihetetlen információgazdagság mellett a másik, a felhasználói oldalon nem, vagy nagyon nehézkesen, magas tranzakciós költség mellett lehet elérni területi bontású adatokat. A felhasználói oldalon az is komoly problémát okoz, hogy egy-egy település vagy kistérség elkészítsen néhány egyszerű diagramot vagy táblázatot a saját helyzetéről, ha pedig valamelyik helyi önkormányzat vagy akár egy főiskola elemzője ennél tágabb összefüggésekre is kíváncsi, szinte lehetetlen helyzetbe kerül. Sok egyéb vonatkozása mellett e titkolózás egyik legfőbb kára, hogy a nem kevés közpénzből előállított adatbázisok által nyújtott információk kiaknázatlanok maradnak; sokkal többet tudhatnánk Magyarország területi folyamatairól, mint amennyit ma tudunk. Az alábbiakban egy kistérségi szintű adatokat tartalmazó adatbázis rendszer létrehozása és közzététele okán javaslatot teszünk e paradox helyzet meghaladására. Olyan területi adatbázis létrehozását javasoljuk, amelyet az alábbi három érték jellemez jól: nyitottság, egyszerűség, és sokrétűség. Az adatbázis rendszer alapvető céljai pedig az alábbiak szerint foglalhatók össze: Tegye lehetővé a munkaerő-piaci folyamatok területi szempontok szerinti megfigyelését és elemzését; Segítse a befektetőket abban, hogy ki tudják választani azokat a telephelyeket, kistérségeket, amelyeken meg kívánják valósítani befektetéseiket. Adjon könnyen elérhető áttekintést az egyes kistérségek főbb gazdasági-társadalmi jellemzőiről és fejlődési útjáról; 6 / 129

Támogassa azokat a döntéseket, amelyek arra irányulnak, hogy, hol milyen térségekben valósuljanak meg a magáncégek beruházásai, és segítse az állami infrastrukturális és intézményfejlesztő beruházások területi elhelyezését; Segítse azokat a döntéseket, amelyek a különböző forrásból különböző gazdasági szereplőknek (lakosság, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek) adandó támogatások allokációjára irányulnak, legyenek ezek munkahelyteremtő támogatások, vagy a gazdaságfejlesztést célzók. Tegye lehetővé a különböző támogatási formákban adott támogatások hasznosulásának utólagos hatásvizsgálatát, a területi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásainak feltárását. Egy kistérségi adatbázis rendszer így egyszerre szolgálja ki azokat a felhasználókat, akik egy-egy telephely választási, beruházási döntéshez kívánnak segítséget kapni és azokat a felhasználókat, akik számára a rendszerezettség és ebből fakadóan az elemezhetőség a fontos. A kistérségi adatbázis rendszer ugyanis nyitott lenne annyiban, hogy bárki számára elérhetővé és felhasználhatóvá tenné a területi-gazdasági indikátorok széles palettáját (a) és minden nagyobb átalakítás és adatmanipuláció nélkül, direkt módon tenné elemezhetővé a kistérségi szintű adatokat legalább két szempont szerint: keresztmetszeti elemzések (b1) és longitudinális szempontú elemzések (b2). A két elemzési szempont egyidejű érvényesíthetősége a feltétele annak, hogy egy ilyen tervezett rendszer a misszióját be tudja tölteni: az elemzők széles köre számára módot adjon előzetes és utólagos hatásvizsgálatok végzésére, munkaügyi programok hatásainak feltárására és a kormányzati fejlesztési és támogatási programok értékelésére. A jelen tanulmány egy ilyen, un. Kistérségi erőforrástérkép megvalósíthatóságát, a megvalósítás feltételeit járja körbe. Az első részben a nemzetközi példákat és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át röviden, majd a második részben a létező adatbázisok fontosabb jellemzőit foglaljuk össze. A harmadik rész a befektetői igények rövid leírását adja és azt, hogy egy kistérségi erőforrásrendszer hogyan illeszkedhet a telephely választás döntési folyamatába. A negyedik részben lesz szó a tervezett kistérségi adatbázis rendszer fontosabb paramétereiről, majd a megvalósítás technikai feltételeit és költségeit tárgyaljuk. Végül példaként ismertetünk egy kistérségi adatokat tartalmazó on-line rendszer demo változatát, amely megvilágítja, hogy milyen alapkoncepció mellett lenne véleményünk szerint kialakítani a Kistérségi Erőforrástérképet. A tanulmány mellékletében a Multiráció kft. munkaerőpiaci indikátorokat becslő eljárásainak matematikai leírását közöljük. 7 / 129

1. Nemzetközi és hazai tapasztalatok 1.1. Erőforrástérképek a befektetés ösztönzés szolgálatában 2 1.1.1. Erőforrástérképek nemzetközi perspektívában A befektetés ösztönző erőforrás-térképek áttekintése során nagyon tarka képet kapunk: Több országban nem nagyon ismerik az erőforrás-térkép fogalmat. Ha léteznek erőforrástérképek, akkor másként nevezik a tartalmilag egyébként megfelelő megoldásokat. Több országban nem különösebb célkitűzés a befektetők vonzása. Itt többnyire csak általános ország ismertetésekkel találkozunk, vagy a kidolgozottság nem elégséges az erőforrás-térkép fogalom használatához. Számos országban nem értelmezik a kistérség fogalmat, mert az ország mérete olyan nagy, vagy éppen olyan kicsi, hogy ez ott nem alkalmazható. Például Szlovéniában csak ország méretű egyetlen régió van, a második szint a változó számú településből álló község, még az önigazgatási világra emlékeztetve. Az eltérő méretű országokban ugyanazok az elnevezések eltérő karakterű területi kisegységeket takarnak. Ezért sok esetben keresni kell az egybevethető területi egységeket. Pl. az amerikai county, vagy az orosz oblaszty, körülbelül megfelel a magyar kistérségnek az országos jelentőségét tekintve, holott a méretük rendkívül különböző lehet. A nagy, és ritkán lakott országokban nem is szoktak néhány száz négyzetkilométeres területi egységeket külön értelmezni, és alkalmazni. Mindezeket az eltéréseket szem előtt tartva vizsgáltuk, hogy külföldön hogyan alakul a kistérségi, vagy ahhoz hasonló területi egységre vonatkozó befektetés ösztönzési célú erőforrás-térképkészítés. A kutatások hamar kiderítették, hogy ezen a téren rendkívül gazdag választékkal találkozhatunk. Ezért az áttekinthetőség kedvéért némi rendszert alakítottunk ki. Először kiválasztottunk öt olyan megoldást, és országot, amelynek tapasztalatai Magyarország számára különösen fontosak, s ezeket részletesebben bemutatjuk. A fontossági szempontok közé bekerült, hogy az adott ország közvetlen versenytársunk-e a befektetési piacon, vagy nagy, fontos partnerünk, esetleg olyan megoldást alkalmaz, amely különösen tanulságos a számunkra. Ezután felsorolás szerűen további példákat mutatunk be, néhány szóval jellemezve az adott megoldást. 2 Az alfejezet a Nextra bt. tanulmánya alapján készült. Lásd: Nextra (2008): Befektetési célú kistérségi erőforrás-térkép készítésének a lehetősége, és megvalósítási feltételei, 39-58. oldal. 8 / 129

1.1.2. A lengyel példa A lengyel erőforrástérképet a Polish Information and Foreign Investment Agency (Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség) honlapján találhatjuk meg. Az újonnan belépő EU tagországok közül Lengyelországban építették ki legjobban a befektetés ösztönzési célú, országot lefedő erőforrás-térképet. Ezt szempontunkból referencia megoldásnak is tekinthetjük. Az ország általános ismertetése A Why Poland? lapon az egész országra vonatkozóan közöl általános országismertető információkat, melyek miatt érdemes itt befektetni (fontos belső piac, dinamikusan fejlődő ország, jól képzett munkaerő, motivált, fiatal munkavállalók, legnagyobb új EU-s ország, a Nyugat-európai átlagnál kétszer gyorsabban növekvő GDP, földrajzi okok). Állításait alátámasztja független elemzők, pl. Ernst&Young felmérés eredményével, és közli a fontosabb makrogazdasági adatokat, és az oktatásra, az oktatási infrastruktúrára vonatkozó adatokat, amelyek nemzetközi összehasonlítását adja. A honlap bemutatja a Lengyelország keleti- és nyugat határán fekvő térségeket, az ország három Balti-tengeri kikötőjét és ezek kiváló légi, vasúti, tengeri és közúti közlekedési lehetőségeit. A nemzetközi iskolák felsorolása az idetelepülő befektetők/dolgozók családja számára adnak fontos jóléti lehetőségeket. Ehhez megyénkénti linkeket kapcsolnak az ilyen iskolákhoz. Minden fontosabb ágazathoz részletezik, hogy miért érdemes ide befektetni. Ezt adatokkal, jellemzőkkel, történelmi háttérrel, kontaktszemélyek elérhetőségével egészítik ki. Kiemelik a legfontosabb szektorokat, mint a járműipar, légi közlekedés, biotechnológia, BPO központok, háztartási fogyasztási cikkek, elektronikai ipar, IT, gépipar, fémipar, K+F, megújuló energiaforrások. Polish law: a lengyelországi törvényi hátteret mutatja be (pl. versenytörvény, gazdasági törvény, munkaügyi szabályozások, piaci védelem, ingatlanvásárlás külföldiek számára, adóügyek stb.). A honlapon megtalálható a Lengyelország számokban (alapinformációk, gazdasági mutatók) menüpont, ahol a fontosabb makro indikátorok találhatók meg. A How to menüpont a befektetőknek nyújt közvetlen segítséget. Hogyan alapozz meg egy üzletet Lengyelországban? Több nyelven elkészített letölthető brosúrákat tartalmaz (angol, német, kínai, francia, olasz, spanyol stb.). Maga a honlap is 8 nyelven olvasható! 9 / 129

A régiók (vajdaságok) ismertetése Ezt követi az egyes régiók (vajdaságok) részletes bemutatása. A honlapon, a régiókra kattintva egységes szerkezetű oldalra jutunk, mely a régió jellemzőit taglalja, például a Lubelskie régióét: Voivodship Capital Lublin Area (km 2 ) 25,114 Number of citizens - in urban areas 2,175,300 46.6% Investor Assistance Centre Special Economic Zone Industrial and Technology Parks A táblázatban feltüntetett hivatkozások fontos információkra irányítják az érdeklődőt. Investor Assistance Centre: link, a regionális befektetést segítő központ oldalára (elérhetőség: kapcsolattartó személy, email, tel, fax, cím, info + saját honlap linkje). A honlapot a Ügynökség üzemelteti, fő célja teljes szolgáltatást nyújtani a befektetőknek a régió szintjén. Special Economic Zone: különleges gazdasági övezetek, üzleti tevékenységek folytatására, speciális gazdasági körülmények mellet (pl. kiemelt adókedvezmények). Célja: a lengyel régiók fejlődési ütemének növelése, új technológiák kifejlesztésének támogatása, új munkahelyek teremtése stb. (5 régió kivételével) Industrial and Technology Parks: megmutatja térképen, hogy az adott régión belül hol találhatók ipari parkok. Ezekre kattintva egységes szerkezetben, egyesével, bemutatja az adott parkot (műszaki jellemzők, térkép, alaprajz, prezentációk, kontakt stb.). Az oldal általános jelleggel bemutatja a régió jellemzőit, a már ott lévő iparágakat, befektetési lehetőségeket, a befektetést ösztönző intézkedéseket, az EU-s támogatásokat, ipari parkokat stb. (linkek). 10 / 129

1.1.3. A cseh példa A cseh erőforrástérkép az Investment and Business Development Agency (Befektetési, és Üzleti Fejlesztési Ügynökség) honlapján található. A főoldalon a fő kérdés: miért érdemes Csehországban befektetni? Ennek megválaszolására hat nyelven, az oldalon fellelhető linkek nyújtanak segítséget. Az oldal az alábbi információkkal szolgál: Táblázatos formában megadja Prága és a főbb európai városok közti távolságot illetve az utazási időt (repülővel). Bemutatja fontosabb makrogazdasági mutatók adatait 1989 óta Linket ad a Cseh Nemzeti Bank és a Cseh Statisztikai Hivatal oldalára a további információkért. Képet ad a képzett munkaerő nagyságáról és szerkezetéről. Kapcsolódó linkekkel megmutatja a munkaerő létszámát, a foglalkozatási költségeket, a munkaügyi szabályokat, az oktatási rendszert, a műszaki felsőoktatást, a szakmák listáját Csehországban. Bemutatja a foglalkoztatási költségeket, havi átlagkereseteket országosan, a munkáltató költségeit, prémiumokat országok közötti összehasonlításban, ágazati bontásban, pozíciók szerinti bontásban, nominál- és reálkereset vonatkozásban, megyénkénti bontásban felsorolja a helyi közúti, vasúti, vízi úthálózat jellemzőit (táblázat, vasúti térkép, dokumentumok, szállítmányozási infrastruktúra, telekommunikáció, egyéb infrastrukturális eszközök ismerteti az adókedvezményeket, munkahely-teremtési hozzájárulást stb. Munkanélküliség szempontjából kiemelten rossz területeken kisebb projekteket is hangsúlyosan támogatnak. EU-s támogatások itt is elnyerhetők. a cseh beszállítói ipar hagyományait vázolja. Linked ad a cseh beszállítói adatbázisra. képet ad az ingatlanpiac működéséről, bérleményekről, irodalétesítményekről, kihasználható területekről. Link az ipari létesítmények fejlesztését célzó kormányzati programra, ill. az ingatlanpiac működéséről szóló statisztikákra. 11 / 129

Bemutatja a cseh életszínvonal mutatókat, összehasonlítva a nyugati országokéval. Link a mindennapi élettel kapcsolatos általános tudnivalókra (nemzetközi iskolák, programlehetőségek stb.) Iparágakra bontva felsorolja a befektetési lehetőségeket (járműipar, légi közlekedés, biotechnológia, BPO központok, orvosi eszközök, elektronikai ipar, IT, K+F stb.). Az egyes iparágak linkjére kattintva vonatkozó adatokat, összehasonlító táblázatokat/diagramokat találunk, cégek prominens személyiségeinek ajánlásai is láthatók. Link az adott iparágban, Csehországban működő cégeket bemutató dokumentumra (részletes, igényes, jó minőségű). Az oldalak azonos szerkezetűek. Felsorolja az együttműködési lehetőségeket, és részletezi őket (pl. partneri együttműködés, joint venture, K+F együttműködés stb.). Ennek alátámasztására linkek a vonatkozó dokumentumokra. Híreket ad az ingatlanpiacról. Itt zöld- és barnamezős beruházásokról kaphatnak képet a befektetők. A honlapon szöveges kereső is működik. 1.1.4. A szlovák példa A szlovák megoldás a szlovák gazdasági minisztérium honlapján található. A főoldalon az Industry menüpontra kattintva juthatunk el az iparral kapcsolatos információkat tartalmazó oldalra. Itt az első menüpont a Szlovák Köztársaság és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti keretegyezményt nyitja meg. A következő hivatkozás a 21. századi szlovák ipar fejlesztésének alapelveit mutatja be, illetve háttéradatokkal szolgál. Foglalkozik az országot érintő felmerülő problémákkal (alacsony hatékonyság a támogatások felhasználásánál stb.), az iparfejlesztéssel kapcsolatos új látásmód kialakításával, az iparpolitika céljaival és alapelveivel, elemzi a szlovák ipart versenyképesség és teljesítőképesség szempontjából, valamint financiális szempontok szerint. Megfogalmazza a szlovák ipar átszervezésének és annak a külföldi befektetők számára vonzóvá tételének szükségességét. Az oldalon találhatók még hivatkozások a szlovák ipari és energetikai politikára vonatkozóan is. Ellentétben a többi vizsgált, befektetést elősegítő oldallal, a szlovák honlap kevésbé felhasználóbarát, statikus rendszerű, tanulmányokkal és háttértörténeti információkkal kitöltött jelleget mutat. A szlovákon kívül csak angol nyelven jeleníthető meg, nem segíti a hatékony keresést. 12 / 129

1.1.5. A francia példa A francia változat az Invest in France ügynökség honlapján található meg. A főoldalon található linkek közül az első: Miért válasszuk Franciaországot? Itt a fő vonzerőket sorolják fel, amelyek miatt érdemes (külföldi) befektetőként az országot választani. Ilyenek például: Franciaország a világ ötödik gazdasági hatalma, a világ egyik legnyitottabb országa, stb. Az oldal közepén hat további hivatkozás található, melyek a választást segítő információkat tartalmazzák. Termelékeny munkaerő : ezen az oldalon a francia munkaerővel kapcsolatos előítéleteket igyekeznek eloszlatni, példaként felhozva az EU-s átlagnál hosszabb munkahetet (38 óra), illetve az ezt a tényt alátámasztó statisztikai adatokat. Megemlítik a felsőoktatásra fordított magas GDP-arányt, és a munkavállalók nagyfokú rugalmasságát. Az oldalon link található a francia munkaügyi törvényre. Átjáró az európai üzletbe : ebben a részben az ország infrastruktúráját mutatja be (közút-, vasúthálózat, nemzetközi repülőterek, tengeri szállítmányozás). Kiemeli a 10500 km hosszú autópálya-hálózatot és a nagysebességű TGV vasutat. Hangsúlyozza, hogy a befektetők számíthatnak a megbízható és versenyképes energiaipari és telekommunikációs szolgáltatókra. Francia klaszterek : térkép segítségével bemutatja az egyes régiókat, és ágazat szerinti (járműipar, biotechnológia, energiaipar stb.) keresést is lehetővé tesz. Ez speciális kistérségi befektetési lehetőségeket, és információkat nyújt. Alacsony telepítési költségek : ezen az oldalon a beruházásokkal kapcsolatos költségeken van a hangsúly. Összehasonlítva az Egyesült Államokkal és Németországgal, Franciaország energiaárai (az Egyesült Királysághoz hasonlóan) jelentősen alacsonyabbak. Ugyancsak kedvezőbbek az ingatlanárak, valamint az emberi munkaerő is. Ezek a tényezők teszik Franciaországot vonzóvá a befektetők számára. Itt néhány példát is felsorolnak a jelenlegi befektetők közül. (Microsoft (USA), Dole (USA), Delphi Corporation (USA), Motorola (USA), Steelcase (USA), The Timken company (USA), Carrier (USA), Shiseido (Japan), Akebono (Japan), Ajinomoto (Japan), Amada (Japan), Cascades (Canada), Smurfit Kappa (Ireland). 13 / 129

1.1.6. Az BEA (USA) on-line lekérdezési rendszere Az USÁ-ra vonatkozó alkalmazás a BEA (Bureau of Economic Analisys) honlapján található meg. Az amerikai BEA évente készít rendkívül részletes jelentését az amerikai gazdaságról. Ennek egy külön fejezete foglalkozik a működő tőkebefektetéssel. Ennek kapcsán elkészítik az amerikai külföldi működő tőkebefektetésekről szóló, tagállam szintű, áttekintést is 3. Az áttekintés rendkívüli részletességgel, állam, megye, bontásban feldolgoz szinte minden kapcsolódó információt. Mindezeket többszintű tagolásban teszi elérhetővé, hogy a felhasználó eligazodjon a rengeteg információban. A portál legfontosabb szolgáltatása, hogy a felhasználó maga szerkeszthet a saját igényeinek megfelelően információs táblázatokat és térképeket és az elkészült táblákat és térképeket szabadon letöltheti a netről. A BEA portál segítségével szinte tetszőleges információkat nyerhetünk bármely kistérség, megye, állam vonatkozásában a befektetési célú döntéseinkhez, erőforrástérkép készítéséhez akár emberi erőforrás, vagy foglalkoztatás, akár területi adatok, vagy más vonatkozásban. 1.1.7. Egyéb példák További befektetés ösztönző célú adatbázisok és szöveges megoldások felsorolás szerűen: http://www.picardie.fr (Franciaország, egy régió befektetési célú bemutatása) http://www.diplomatie.gouv.fr (Franciaország, régiós bontású bemutatás) http://www.investorsprovident.com/europe/france/invest-in-france.html (Az egész világra kiterjedő, befektetés ösztönzési célú portál, országonként eltérő kidolgozottsággal, pl. Bulgária esetében városok körüli kistérségekre bontva) http://www.biip.com.bh (Bahrain ország bemutatás, egy befektetési park részletes bemutatása, fontos linkek) http://www.fszs.gov.cn/english/invest/park.htm (Egy kínai befektetési park nagyon részletes bemutatása) 3 http://www.bea.gov/regional/ 14 / 129

http://www.invest-in-the-uk.com (Egyesült Királyságban un. helyi régiók egységes szerkezetben történő befektetési célú bemutatása) http://www.investinyorkshire.com (Egyesült Királyságban York megyére vonatkozó összetett, jól adatolt, befektetési célú erőforrás-térkép) http://www.doir.wa.gov.au/1060.aspx (Nyugat-Ausztráliai összetett, befektetési célú erőforrás-térkép, főként ágazati, illetve emberi erőforrás bontásban) http://www.kk-j.org/talent.html (Japánban egy ipari park nagyon részletes, összetett befektetési erőforrás-térképe) http://www.norway.cn (Norvégia bemutatkozó portálja Kínában, melyben sok befektetési erőforrás-térkép értékű modul található pl. oktatás, emberi erőforrás, ágazatok, stb.) http://www.investinfinland.fi (Finnország általános ország bemutatkozása befektetés ösztönzési céllal, nagyon részletes adattárral, minimális régiós bontásban) http://www.isa.se (Svédországi összetett befektetési, és egyéb célú ország bemutatás, minimális megyei, és régiós bontásban, ugyanakkor erőforrás-térkép értékű általános adatbázisok) http://www.icicom.hu/teruletfo/tartalom.htm (Egy magyar, román, szerb határon átnyúló kistérségi együttműködés erőforrás-térképe) http://www.chc-int.ru/reports/samara.htm (Az oroszországi Samara régió idegenforgalmi, és vendéglátó ipari erőforrás-térképe) http://arcticcentre.ulapland.fi/barentsinfo/projects/brreport.pdf (A Barents tenger melléki orosz, norvég, finn együttműködés befektetési erőforrás-térképe, elsősorban a múltban végrehajtott befektetési projektek vonatkozásában) http://www.rebhc.org/pages/resources.html (Az Egyesült Királyság Hampden megyéjének erőforrás-térképe, elsősorban az emberi erőforrásokra, a foglalkoztatásra alapozva). 15 / 129

1.1.8. Összegzés A befektetési célú információk összegyűjtése mindenütt a világon megjelenik. Ezek kivitelezése azonban nagy eltéréseket takar. Nemcsak a konkrét megoldások térnek el, hanem azok kidolgozottsága, adatgazdagsága is. A magyar gyakorlathoz hasonlóan itt is megjelennek tipikus megoldások: Átfogó, az országot, különféle területi bontásban, befektetési szempontból bemutató, jól adatolt, kidolgozott, rendszeresen frissített portálok; Erőforrás-térkép néven előfordulnak ettől idegen megoldások, amelyek például a múltbeli eseményeket archiválják, vagy egy szakma marketingjét jelentik, sőt virtuális interaktív lakás-, és ingatlan piacként szolgálnak; Tudományos célú, egyszer elkészített statikus erőforrás-térképek; Csak egy-egy ágazatot, vagy rész területet bemutató megoldások; Az ország gazdaságának, társadalmának, infrastruktúrájának fontosabb ismérveinek bemutatása statikus oldalakon (passzív ország bemutatók); Csak egy kisebb területi egység (régió, kistérség, település) befektetési lehetőségeit bemutató megoldások; Kivitelezés módja szerint a passzív bemutatkozások mellett megjelennek az interaktív, keresőkkel ellátott, sőt testre szabott információs önkiszolgálást lehetővé tevő portálok is. A vázolt sokszínűség mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a kutatás legfontosabb eredményét. A legtöbb országban, különösen a befektetési piacon velünk versenyzőknél létezik országos adatokat tartalmazó, befektetési célú erőforrás-térkép, s ezek némelyike nagyon jól kiépített, regionálisan bontott adatokat tartalmaz, részlet gazdag, felhasználó barát, és rendszeresen frissített megoldás. Ez a befektetésekért folytatott versenyben mással alig helyettesíthető előnyt jelent, mert éppen a befektetési folyamat kényes, első szakaszában segíti elő a figyelem átirányítását az országra, régióra, kistérségre. 16 / 129

1.2. Erőforrástérképek, mint kutatási célú adatbázisok Ugyanúgy, ahogy Magyarországon, az Európai Unió más országaiban sem megoldott az egészen részletes, alacsony területi aggregáltságú adatbázisok nyilvánossá tétele. Ha Magyarország települési, illetve kistérségi adatbázisaira keresünk külföldi analógiát, gyakorlatilag nem találunk semmit. Ennek több oka is van. Egyrészt a település fogalma mást és mást jelent Európa különböző tájain; a közép-európai településszerkezet gyökeresen eltér például az észak-európaitól, de az angol vagy a holland vidéki, rurális térségek sem hasonlíthatók össze a nálunk megszokottal. Másrészt a közigazgatási rendszerek egészen változatos módozatai jelennek meg Európában. Az, hogy minden település közigazgatásilag önálló egységet alkot, egyáltalán nem megszokott európai jelenség. Nem kell messze mennünk, hogy ettől eltérő megoldásokat tapasztaljunk (lásd Szlovénia vagy Románia példáját). Magyarországon a területi közigazgatási rendszer háromszintű: település, megye, ország. Éppen ezért ez a három területegység a statisztikai számbavétel és adatközlés színtere. Európában ugyanígy az az általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a közigazgatási egységek adják a területi statisztikai egységeket is. Nézzük meg ehhez Szlovénia példáját; regionális rendszerük az alábbiak szerint épül fel: Települések (Naselja; Settlements): Számuk: 5997. Településen épületek egybefüggő vagy nem egybefüggő csoportja értendő, amely rendezett földrajzi egységet alkot. A településeknek önálló nevük és házszámozási rendszerük van; területük egy vagy több statisztikai körzetből tevődik össze. Ebből a definícióból következik a települések óriási száma. Szlovénia településszerkezete nagyon tagolt, aprófalvas. Gondoljunk csak bele: az ország területe alig 20.000 km2, mégis közel hatezer települést tartanak számon, ami majdnem kétszer annyi, mint Magyarország településeinek száma. (Bár ha nálunk is ilyen egyszerű lenne a települések definíciója, két-háromszorosára nőne a települések száma.) Járás, önkormányzati közösség (Občine; Municipalities): Számuk: 192. A járások adják a helyi önkormányzás alapegységeit és egyedüli területi szintjét. Helyi önkormányzatot települések vagy települések csoportjai hozhatnak létre az érintett települések polgárainak megkérdezésével, pozitív eredménnyel záruló helyi népszavazást követően. Az alapítás feltétele, hogy az érintett települések összlakossága legalább ötezer fő legyen. Kivételes esetben földrajzi (pl. határ menti helyzetből fakadó), nemzetiségi, történelmi vagy gazdasági okból el lehet térni ettől a szabálytól. Ez a dimenzió a szlovén területi gondolkodás alapja. E járások településeinek tehát egy közös polgármestere és képviselőtestülete van. 17 / 129

Szlovéniában a kilencvenes évek elején még csak 62 járás (občina) létezett. Ezek már akkor is, a mai járásokhoz hasonlóan, a rendszeres statisztikai adatközlés alapvető területi szintjét adták (lásd a szlovén statisztikai évkönyveket 1995-ig). E 62 járás helyett 1995 januárjában 147, az eddigiekkel azonos funkciójú önkormányzati területi egység jött létre, melyek száma az 1996-ban elfogadott, a "Helyi önkormányzatok alapításának eljárási szabályairól és területének megállapításáról" szóló törvény hatályba lépése után, több év alatt, a már meglévő járások osztódása révén, további 45-tel gyarapodott. (A statisztikai adatfelvételi és adatközlő rendszer sajnos nem követte túl gyorsan a változásokat, ezért még az 1999-es statisztikai évkönyvben is a 147 járásra vonatkozó adatsorokat találjuk.) Statisztikai régiók (Statistične regije; Statistical regions): Számuk: 12. A statisztikai régiók felelnek meg Szlovéniában a NUTS-rendszer 3. szintjének. Ez a területi szint csak adatgyűjtési, strukturálási és szolgáltatási funkciókkal rendelkezik, tehát önkormányzatilag (még) nem intézményesült. A régiókat 1995-ben hozták létre, így csak az 1996-os statisztikai évkönyvben találkozhatunk velük először. Azóta viszont folyamatos és következetes a velük kapcsolatos adatszolgáltatás. A statisztikai régiók a fent ismertetett járásokból épülnek fel, határaik igazodnak azok határaihoz. A szlovén statisztikai hivatal a 12 statisztikai régióra és a 192 járásra vonatkozóan közöl évenként igen sokrétű, főleg demográfiai és gazdasági jellemzőket számszerűsítő adatokat. Ebből következően a területi egyenlőtlenségeket és folyamatokat ezen a két szinten tudjuk mérni, nyomon követni, kutatni. Ha végiggondoljuk, hogy Magyarországra vonatkozóan miként is érhetők el regionális adatok, egy tipikus európai gyakorlattal találjuk szemben magunkat. Elektronikus formában, az interneten keresztül mindössze a KSH portálján találunk letölthető adatokat a STADAT rendszerben, ahol a standard területi egységek megyék és régiók. Interneten keresztül a KSH honlapján és a KTI által kifejlesztett Iloma rendszeren kívül semmi más adatbázist nem találunk, nyomtatott formában viszont igen. A KSH különféle statisztikai évkönyvei még néhány tucat települési adatsort is közölnek. Ha tehát egy külföldi kutató Magyarország regionális egyenlőtlenségeit szeretné megismerni, megyei szinten hozzáfér néhány teljesen általános alapindikátorhoz (GDP, munkanélküliségi ráta stb.). Ha viszont ennél részletesebb területi beosztások érdeklik, vagy el kell jönnie Magyarországra és beülnie a KSH könyvtárába kézzel kiírogatni mindent, vagy valamiféle kutatási együttműködés révén hozzá kell férnie például a T-STAR-hoz (amiről persze szinte biztosan nem tudják határainkon kívül, hogy egyáltalán létezik). Az EU többi országaiban többé-kevésbé hasonló a helyzet. Minden országban a helyi statisztikai hivatal a legfontosabb adatforrás; néhány évvel ezelőtt ezeken az intézményeken kívül más helyről nem is lehetett regionális adatokhoz jutni. Vagyis egy egész Európára kiterjedő területi adatbázis összeállítása bizony nagyon fáradtságos feladat volt, különös tekintettel arra, hogy nem mindegyik ország volt 18 / 129

olyan közlékeny, mint a fent részleteiben bemutatott Szlovénia. Az EU NUTS rendszerének létrehozása ezen a téren is forradalmi változásokat indított el: nagyjából egységessé vált a területi statisztikai adatgyűjtés szemlélete és területi beosztása. Az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körű és egyre használhatóbb az Európai Unió Statisztikai Hivatalának a tagállamokra és a csatlakozásra váró országokra kiterjedő, regionális szintű statisztikai adatgyűjtésen alapuló területi adatbázisa, az ún. REGIO adatbázis, melyet NUTS 1, 2, 3 szintű adatokkal töltöttek fel. Ebbe az 1970-es évektől gyűjtik az adatokat, amikor a NUTS rendszer felváltotta a különböző statisztikai adatgyűjtési egységeket (mezőgazdasági, közlekedési stb. régiók). A teljes adatbázisnak egy metszetét jelenti az immár több mint 30 éve évente megjelenő Regionális Statisztikai Évkönyv (Regions: Statistical Yearbook). Az évkönyv struktúrája az 1970-es évektől napjainkig jelentős változásokon ment keresztül, mind formailag, mind tartalmilag. Sokáig külön, a kötetek első, kiemelt fejezetében fellelhető volt a mutatók egy még szűkebb válogatása: az ún. fő indikátorok (main indicators), mely kiemelés azonban 2001-től megszűnt (a különböző ún. kohéziós jelentésekben bukkanunk rá a fő indikátorokra). E mutatókat a társadalom és gazdaság állapotának kiemelt regionális indikátoraiként jelölték meg a statisztikusok. A terület, a népesség/népsűrűség, az egy főre jutó GDP, valamint a foglalkozási szerkezet, a munkanélküliségi ráta azok a mérőszámok, melyek az elmúlt évtizedekben végig fő indikátorok voltak. 4 Ennyiben az európai gyakorlat követni kezdte a sokkal fejlettebb amerikai példákat. Az adatok nyilvánosság számára elérhetővé tétele után az on-line elérhetőség megteremtése és a több szempontú lekérdezhetőség, az interaktivitás biztosítására irányuló fejlesztések jelenlegi is folynak. Ennek megfelelően az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az alábbi weboldalon keresztül teszi nyilvánossá NUTS 1, 2 és 3 szintű területi adatait: http://epp.eurostat.ec.europa.eu. Az EU mellett természetesen más (világ)szervezetek is nyilvánosságra hoznak területi adatokat. Az ENSZ (UNDP) évente közzéteszi Human Development Report-jait, szabadon letölthető formában (www.undp.org). Regionális fejlesztési információk és a világ országainak adataot tartalmazó adatbázis érhető el a Világban és az OECD honlapján is: www.worldbank.org és www.oecd.org. 4 Szabó Pál (2005) Az Európai Unió regionális indikátorai. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. 31-34.o 19 / 129

1.3. A nyilvánosság számára elérhető hazai területi adatbázisok 1.3.1. A DSS A LIFE Balaton Project keretében kifejlesztésre került Döntés Támogató Rendszer (Decision Support System, a továbbiakban: DSS) olyan eszköz, ami a jövőben potenciálisan megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet (a továbbiakban: BKÜ) területén folyó átfogó környezetvédelmi és területfejlesztő munkát. Várhatóan hasznosítani tudja mind a Balaton Fejlesztési Tanács, mint a teljes régióért felelős intézmény, mind az egyéb, csak szűkebb területek, esetleg mindössze egy-egy település vagy társadalmi csoport érdekeit képviselő szervezetek mindegyike. A DSS az alábbi főbb jellemzőkkel írható le: Magába gyűjti a BKÜ teljes területéről a tó és annak emberi környezete állapotát leíró adatokat. E begyűjtött információkat térinformatikai módszerek segítségével rendszerezi, feldolgozza, megjeleníti (egy részüket on-line). A statikus állapot-adatok összekapcsolásával megjeleníti és elemezhetővé teszi a térségben zajló folyamatokat. Magába gyűjti a térségről elérhető kutatási adatokat, eredményeket, fejlesztési elképzeléseket, irányvonalakat. A korábbi tapasztalatok és az adott pillanatban ismert folyamatok összehangolása révén döntési alternatívákat kínál fel adott szituációban a rendszert igénybevevő döntéshozók számára. Az on-line térinformatikai rendszer első lépésként egy igen széleskörű és nagymélységű információs bázist kellett megteremteni. Tematikailag széles spektrumban összegyűjtésre kerültek az eddigi tudományos eredmények, mely tapasztalatok alapján megtörtént a nyers alapinformációk becsatornázása is. A kialakított DSS mögött álló térinformatikai modul (www.balatonline.net ) a térségre vonatkozó információs bázis tartalmilag leglényegesebb szegmensét négy témakörben jeleníti meg: Turizmus, Környezetvédelem, Társadalom, Gazdaság (lásd a 1.3.1.1. ábrát). 20 / 129