SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. március
Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja:... 5 1.2. A szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése:... 5 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI... 6 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata:... 6 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje... 6 Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok... 6 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 6 3.1. Az intézmény vezetője és feladatköre... 6 3.1.1. Az intézményvezető feladatai... 7 3.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 7 3.1.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 8 3.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 8 3.2.1. Az igazgatóhelyettes... 8 3.2.2. A szakmai munkaközösségek vezetői... 9 3.2.3. A minőségirányítási csoport vezetője... 9 3.2.4. Az intézményvezetőhöz tartozó megbízottak... 9 3.3 Az intézmény szervezeti felépítése... 10 3.4. Az intézmény vezetősége... 10 3.4.1. A vezetőség tagjai... 10 3.4.2. A vezetőség jogai... 11 3.4.3. Aláírási jog... 11 3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése... 11 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK... 13 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 13 4.1.1. Az alapító okirat... 13 4.1.2. A pedagógiai program... 13 4.1.3. Az éves munkaterv... 14 4.1.4. A Minőségirányítási Program... 14 4.1.5. A dokumentumok kötelező nyilvánossága... 14 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 14 4.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata... 15 4.2.2. A tankönyvfelelős megbízása... 15 4.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 16 4.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 17 4.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 17 4.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 18 4.4 Intézményi védő, óvó előírások... 18 5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE... 20 5.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása... 20 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 20 5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 21 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 22
5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 24 5.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 24 5.6. Az osztályozó vizsga rendje... 25 5.7 Az intézmény nyitva tartása, az intézményben tartózkodás rendje... 26 5.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 26 5.9. A dohányzással kapcsolatos előírások... 27 5.10. A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 27 5.11. A mindennapos testnevelés szervezése... 28 5.12. A tanórán kívüli foglalkozások... 28 5.14. Munkaköri leírás minták... 30 5.14.1 Tanár munkaköri leírás-mintája... 30 5.14.2 Tanító munkaköri leírás-mintája... 31 5.14.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája... 33 6. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI... 34 6.1. Az intézmény nevelőtestülete... 34 6.2 A nevelőtestület értekezletei... 35 6.3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje... 36 6.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 36 6.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 38 7. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE. 38 7.1 Az iskolaközösség... 38 7.2 A munkavállalói közösség... 39 7.3 A szülői munkaközösség... 39 7.4 Az iskolaszék... 39 7.5. Az intézményi tanács... 40 7.6. A diákönkormányzat... 40 7.7. Az osztályközösségek... 41 7.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 41 7.8.1 Szülői értekezletek... 41 7.8.2 Tanári fogadóórák... 42 7.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása... 42 7.8.4 A diákok tájékoztatása... 42 7.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája... 43 8. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 44 8.1 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 44 8.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 44 8.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 45 9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE... 46 9.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 46 9.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 47 9.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 47 9.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 48 9.5 Gyűjtőköri szabályzat... 49 9.6 Katalógusszerkesztési szabályzat... 53 9.7. Tankönyvtári szabályzat... 55 10. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA... 57
SZMSZ MELLÉKLETEI... 58 1. Számú - Adatkezelési Szabályzat... 58 I. Nyilvántartható adatok... 58 II. Adatok továbbítása... 59 III. Titoktartási kötelezettség... 60 IV. Adattovábbítás... 61 V. A köznevelés információs rendszere... 61 9 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 63 10 ZÁRADÉK... 63
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja: A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Szabó Pál Általános Iskola szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 1.2. A szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése: A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat az igazgató jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 25 -i határozatával fogadta el. 5
2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata: Az intézmény neve: Szabó Pál Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény címe: 5530 Vésztő, Vörösmarty utca 1-7. Intézmény oktatási azonosítója: 201210 Típusa: közös igazgatású intézmény: általános iskola, művészeti iskola, pedagógiai szakszolgálat Az alapító okirat száma:.. kelte:.. Az intézmény alapításának időpontja: Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 801214 -Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. 801225 - Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó integrált iskolai oktatása Egész napos iskola 1-4. évfolyam 805113 - Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 5-8. évfolyam Nemzetiségi nevelés-oktatás 1. osztálytól felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől Integrációs, képességkibontakoztató program Óvodaiskola program 801313 - Alapfokú művészeti oktatás 805212 - Pedagógiai szakszolgálati feladatok Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet, nem önállóan gazdálkodó nem költségvetési intézmény. 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1. Az intézmény vezetője és feladatköre 6
3.1.1. Az intézményvezető feladatai A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési Törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnökök és a pedagógusok a tanügyi dokumentumok hitelesítésekor. Az intézményvezető kiemelt feladatai: adatszolgáltatás a KLIK felé a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján a munkáltatói, jogkör: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével,az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az 1/2013. (I.17.) KIK szabályzat szerint: pályáztok benyújtása és támogatási szerződés megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésre; 5 millió Ft-ot meghaladó 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében a tankerületi igazgató ellenjegyzésével; a 2/2013. (II.1.) KIK szabályzat alapján személyi juttatások tekintetében Kiadmányoz a 2/2013. (I. 15.) KLIKE utasítás 13. -ban foglaltak esetében a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével kapcsolattartás a Szeghalmi Tankerület munkatársaival (szakmai feladatok, fenntartás) kapcsolattartás működtetési kérdésekben a települési önkormányzattal nyilatkozat a médiában az intézményt érintő szakmai kérdésekben illetve személyével kapcsolatban, valamint projektmenedzseri tiszt esetén pályázatokról a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése 3.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 7
Az intézményvezető távolléte esetén az igazgatóhelyettes jogosult eljárni. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogainak átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. Ha az igazgatóhelyettes is távol van, a reál munkaközösség vezetője látja el a helyettesítésüket az azonnali intézkedést igénylő ügyekben illetve amire az igazgató írásban felhatalmazta. 3.1.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. és minden egyéb esetben egyedi elbírálás alapján. 3.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők minőségirányítási csoport vezetője oktatási egységek vezetői iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.2.1. Az igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rá bízott feladatokért. Intézményi szinten koordinálja a gyermekvédelmi tevékenységet és a mentálhigiénés munkát. 8
Elszámolja a túlórákat, helyettesítéseket, elkészíti az órarendet és a tantárgyfelosztást. Irányítja az iskola tanulóinak tankönyvellátását, a tankönyvterjesztést. Koordinálja és segíti a tanórán kívüli tevékenységeket. 3.2.2. A szakmai munkaközösségek vezetői Az intézményben az átfogó feladatokra szakmai munkaközösségek működnek. A szakmai munkaközösségek vezetőit az igazgató bízza meg a munkaközösségi tagok egyetértésével. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. A munkaközösség vezetője a pedagógiai program és az aktuális feladatok alapján összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, a munkaterv végrehajtásáról tájékoztatja az igazgatót beszámolók útján. Irányítja munkaközössége szakmai tevékenységét, segíti tagjainak szakmai fejlődését. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének. 3.2.3. A minőségirányítási csoport vezetője A minőségirányítási csoport vezetőjét az intézményvezető bízza meg határozatlan időtartamra. Feladata az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása, az intézményegységek minőségfejlesztő munkájának koordinálása, a minőségbiztosító feladatok végzéséhez a kollegák motiválása, támogatásuk megnyerése, a minőségfejlesztési programban való aktív részvétel. A csoport vezetője a pedagógiai program és az aktuális feladatok alapján összeállítja az éves munkatervet, a munkaterv végrehajtásáról tájékoztatja az igazgatót beszámolók útján. 3.2.4. Az intézményvezetőhöz tartozó megbízottak Tűzvédelmi megbízott Feladata a Szabó Pál Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola tűzvédelmi szabályzatában megfogalmazottak betartatása, a tűzvédelemmel kapcsolatos problémák feltárása, az adódó problémák megoldása, tűzvédelmi oktatás az intézmény pedagógusai, dolgozói részére. Elkészíti a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat. Munkavédelmi megbízott (Ellátja: külső szakértő, megbízás alapján.) (KLIK) Feladata a Szabó Pál Általános Iskola munkavédelmi szabályzatában, balesetmegelőzésiés elhárítási tervében megfogalmazottak ellenőrzése. Munkavédelmi és balesetvédelmi oktatást tart az intézmény pedagógusai és dolgozói részére. Elkészíti a szabályzatokat, a munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítását és azokat értékeli. 9
3.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. 3.4. Az intézmény vezetősége 3.4.1. A vezetőség tagjai Az intézmény vezetőinek (igazgató, igazgatóhelyettes) munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, 10
az igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői minőségi csoport vezetője oktatási egységek vezetői Vezetői szintek: Szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások 1. Magasabb vezetői szint intézményvezető 2. Vezetői szint intézményvezető helyettes 3. Középvezetői szint munkaközösség-vezetők minőségi csoport vezetője oktatási egységek vezetői 3.4.2. A vezetőség jogai Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.4.3. Aláírási jog Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és 11
pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettes, a minőségirányítási csoport vezetője, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja: Biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását. Jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést. Megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet. Tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat. Biztosítsa az intézmény pedagógiai és munkaügyi előírások szerinti működését. Vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Az ellenőrzés típusai: folyamat-, cél-, utólagos-, átfogó Az ellenőrzés fajtái: Tervszerű (ütemterv szerint) Alkalomszerű (problémák feltárása, napi felkészültség mérése) A tervszerű ellenőrzés ellenőrzési ütemterv alapján működik, az ütemterv az éves munkaterv része, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési ütemterv tartalmazza az ellenőrzés területeit, szempontjait, módszerét és ütemezését. 12
Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: A Pedagógiai Program megvalósítása Szakmai és tanügyi dokumentumok vezetése A munkakörrel kapcsolatos feladatok ellátása Minőségfejlesztési alkalmazása tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program, helyi tanterv a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), minőségirányítási program egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások). 4.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 4.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. 13
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Megtekinthető az igazgatói irodában, a könyvtárban és a honlapon. 4.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 4.1.4. A Minőségirányítási Program A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségirányítási rendszert valósít meg. 4.1.5. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni - oly módon, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek, hogy az alkalmazottak, a szülők, az érdeklődők tájékozódását lehetővé tegyék. Alapdokumentumok: Pedagógiai (nevelési) Program SZMSZ Belső szabályzatok (igazgatói utasítások) Házirend Minőségirányítási program Éves munkaterv Az iskola alapdokumentumai megtekinthetőek az igazgatói irodában, az intézményi könyvtárban, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a dokumentumokkal kapcsolatban. 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 14
a 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezetik a tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátás biztosítása a tankönyvtörvény módosítása szerint állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során véleményezési jogot gyakorol a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 4.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 4.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 4.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 4.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. 4.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 4.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 4.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a Tankönyvellátóval tankönyvellátási szerződést köt a KLIK bevonásával (16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 10. melléklet) A rendelést március utolsó munkanapjáig a KIR-en 15
keresztül kell elküldeni. a rendelés módosításának határideje: június 15. A pótrendelés határideje: szeptember 5. A tankönyvek kiválasztásának elveit a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 27 -a szerint határoztuk meg. 4.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, ( Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22. (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23. (1) és (6) bekezdéseit) amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 4.2.2.3 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 4.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 4.2.3.1 Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni, illetve kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. 4.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 4.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. ( A 2001. évi XXXVII. tv. 8. (7) ) Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 4.2.3.4 Az igazgató január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, a DÖK-ot és kikéri véleményüket.. 4.2.3.5 A normatív kedvezmény iránti igény jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét az igazgató rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 16
4.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 4.2.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 4.2.3.8. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 4.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 4.2.4.1 A 4.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 4.2.4.2 Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 4.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 4.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A Könyvtárellátót a tankönyv kiadójától díjazás illeti meg, aki a felmerült kiadásait és költségeit levonva, a fennmaradó összeget átadja a KLIK-en keresztül az iskoláknak, amit a könyvtári állomány fejlesztésére fordítunk. 4.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 4.2.5.3 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 17
4.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 4.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 4.4 Intézményi védő, óvó előírások 4.4.1. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 4.4.1.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 18
4.4.1.2. Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel a helyettesítési rendben meghatározottak szerint. 4.4.2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 4.4.3. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a kimenekítési terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 4.4.4. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 4.4.4. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A kiürítés során a liftet nem lehet használni! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 4.4.5. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésévelgondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 19
4.4.6. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 4.4.7. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 4.4.7. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A tanév szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tart, ettől eltérni az oktatási miniszter évente kiadott rendelete értelmében lehet. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait az iskola nevelőtestülete határozza meg és rögzíti éves munkatervében. 5.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása Az intézményben és az intézményegységekben 8h és 15,30h között felelős vezetőnek kell tartózkodnia. Akadályoztatása esetén gondoskodik a helyettesítésről. A hivatali nyitvatartási időn kívül az intézményvezető által megállapított ügyeleti rend szerinti szakalkalmazott, alkalmazott felel a tanfolyamok, foglalkozások, szabadidős és kulturális programok rendjéért. 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. 20
Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 5.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 5.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, 21
f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 5.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok (138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7. (1) bek.) meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 5.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 5.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 5.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 5.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A 22
konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 5.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. 5.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 5.3.4. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 5.3.5 A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 5.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.3.7. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és 23
időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A nem pedagógus illetve adminisztratív munkavállalók esetében a napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Iskolatitkár munkaideje: 7:30 órától 16:00 óráig 5.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 5.5.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 5.5.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák 3-8. évfolyamokon - délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. Ettől eltér az iskolaotthonos oktatás munkarendje 1-2. évfolyamon. Ebben az oktatási formában a foglalkozásokat legkésőbb 16 óráig kell befejezni. 5.5.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 24
5.5.4 A tanulók biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. Ebből adódóan meg kell valósítani a tanulók folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért az igazgató helyettes és a telepvezető pedagógus a felelős. Az iskolában egyidejűleg annyi ügyeletes nevelő kerül beosztásra, hogy minden folyosón és udvarészen legyen egy-egy. felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: felső tagozat folyosói alsó tagozat tantermei és folyosói udvarok A felügyeletre beosztott pedagógus vagy a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyeletrend tartalmazza. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben valamint a tanítási idő előtt és után a felügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 5.6. Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola igazgatója előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A vizsgák tantárgyankénti tartalma a helyi tantervben meghatározott továbbhaladás feltételeit kéri számon. A vizsgák rendjét a Pedagógiai Programunk szabályozza. 25