Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága 2006. június 7-i ülésére

Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága 2006. június 7-i ülésére Téma: a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Középtávú Fejlesztési Terve Az előterjesztéseket készítette: Huszár Zoltán megyei múzeumigazgató Előterjesztő: Huszár Zoltán megyei múzeumigazgató

2 A felújított Széchenyi tér 12. sz. ingatlanba tervezett kiállítások koncepciója Természettudományi Kiállítás A természettudományi kiállítások célja, hogy a műfaj máshol nem alkalmazható lehetőségeivel, eszközeivel bemutassa főképpen a helyi természet jellemzőit, változásait, érdekességeit, természetvédelmi problémáit, kérdéseit. Ezeket és az oktatást Pécs iskola- és egyetemváros - segítő szempontokat figyelembe véve készült már forgatókönyv egy állandó kiállítás megvalósítására. A kiállítás címe: Ahol legkorábban tavaszodik Természeti örökségünk a baranyai mediterránban. Terület: 280-300 m 2 A kiállítás fő tematikai egységei: Geológiai múlt és jelen bemutatása Tablók magyarázó ábrákkal, szöveggel, fotókkal, tárlók ásvány-kőzet bemutatóval. Tájtörténet: ember és természet Tablók magyarázó ábrákkal, szöveggel, fotókkal, tárlók preparátumokkal. Életközösségek Üvegezett diorámák festett háttérrel. 1. dioráma: Hegyvidéki erdő, sziklagyep, rét és legelő, hegyi patak és barlang életközössége. Festett háttér a Mecsekre jellemző hegygerinc, erdőrészlet mely folytatódik a diorámában patakmederrel, tavaszi aljnövényzettel. Életkép állatai a Mecsek vadjai, kisemlősei, madarai, lepkéi, bogarai. Barlangi rész élethű, bejárható megoldással. 2. dioráma: Verekedő gímszarvas bikák Háttér kora őszi hajnal, ellenfénnyel megvilágítva. Az élettérben két kapitális szarvasbika preparátum. 3. dioráma: Vízparti életközösség Festett háttér Dráva-ártér, a vegetáció nem jelenkori, hanem száz évvel korábbi, összefüggő erdőségekkel. A dioráma megosztott nyári és téli környezettel, az évszaknak megfelelő élővilággal. 4. dioráma: Ház körüli állatok Ez a dioráma is megosztott, mely a városi és a falusi házban ill. a ház körül élő állatokat mutatja be. A két életkép ellentétes megjelenítését hangsúlyozza a falusi udvari élet közelsége szemben a városi madártávlatú látképével. Természetvédelem

3 A régió természetvédelmi területeinek Duna-Dráva Nemzeti Park, Mecsek, Villányihegység, és a Dráva mente - védett fajainak és védett társulásainak bemutatása. Bemutatás módszere: Fényképek, térképek, szöveges ismertetők, preparátumok kisebb tárlókban. Védett növény- és állatfajok listája, külön kiemelve melyek csak Baranyában találhatók. Időszaki kiállítások tere Két kisterem időszaki kiállítások számára, mely alkalmas természetfotók és vándorkiállítások bemutatására. Búvár kuckó és folyóirat-olvasó Előadások és foglalkoztatások számára biztosított terem. (Ez lehet közös a többi kiállítással.) Régészeti Kiállítás Feltételezve, hogy a Pécs, Széchenyi tér 12. sz. épületben kap helyet a természettudományi, régészeti és néprajzi állandó kiállítás és az épület teljes felújítását követően ezek a kiállítások az emeleti kiállító jelenleg részben raktár térbe kerülnek, az új állandó régészeti kiállítás terve vázlatosan a következő: - mivel meg kell oldani a lift mozgáskorlátozott feljáró elhelyezését, a közönség fogadását az északi szárnyon kialakított térben, a jelenlegi első kiállító teremben tervezzük, a földszinten kialakított vizesblokkal, kiszolgálótérrel - a teremnek térkapcsolata lehet a jelenlegi lapos tetős átmeneti raktárból kialakítható kávézó terasszal, ami a kerten keresztül is megközelíthető, ahol megmarad a látogatható római kőtár - Lapidárium - az új állandó régészeti kiállítás Baranya megye történetét a kőkortól a késő középkorig ölelné fel egy-egy korszak jelentős régészeti lelőhelyét bemutatva úgy, hogy a legkorábbi időszak a természettudományi kiállítás, a légkésőbbi pedig a néprajzi kiállítás tematikájához kapcsolódna - újdonságot jelentene a jelenlegi állandó kiállításhoz képest az utóbbi idők kutatási eredményeit tükrözve a paleolitikum mezolitikum ill. a legkorábbi újkőkori kultúra, a Körös-Starčevo kultúra emlékanyagának megjelenése, a helyi korabronzkori Zóki kultúra telepének, a római kori villagazdaságok leleteinek és a megye legjelentősebb avar kori telep temető együttesének bemutatása - kiemelt szerepet kapna a terület Pécs és Baranya - római korának bemutatása, - a Világörökség kapuja gondolat a tárgyi anyag és a virtuális bemutatás lehetőségével élve térben a fogadótér folyosó kiállító terem egységében valósulna meg, - aki csak a római kori emlékek bemutatására kíváncsi, a folyosón elhelyezett számítógépek, kivetítők segítségével maga is kutathat a leletanyagban, előre vetítheti az ókeresztény temető látványosságait, a kiállító teremben megismerkedhet a tárgyi emlékekkel és anélkül, hogy tovább haladna az állandó régészeti kiállításban, elmehet a világörökségi helyszínek megtekintésére - fontos lehet a Pécs és Baranya középkorát bemutató kiállítási egység, ami kapcsolatot teremthet a Reneszánsz Kőtárban kialakított kiállító térrel és tanulmányi raktárral

4 - valamennyi korszaknál témakörnél csak a legjelentősebb leletek bemutatását tervezzük igényes, szép installációval interaktív módon, számítástechnikai eszközök segítségével Az állandó régészeti kiállítás mellett a földszinten feltétlen szükséges egy időszaki kiállítások rendezésére és előadások megtartására alkalmas terem valamint egy gyermekfoglalkozások családi programok szervezésére lehetőséget biztosító tér kialakítása. Néprajzi Kiállítás A Néprajzi Osztály leendő állandó kiállításául ami a jelenlegi Régészeti Osztály első emeletén kerül megrendezésre a következő témát javasoljuk: Vásári forgatag (munkacím). Tekintve, hogy a rendelkezésre álló alapterület olyan kicsi (100 m 2 ), ami a jelenlegi állandó kiállításunk harmada, nem tudunk a gyűjteményeinkből olyan mennyiségű és mélységű anyagot bemutatni, mint amennyit igazából szeretnénk. Ezért döntöttünk az előbb megnevezett téma mellett. A bemutatott időszak a II. Világháborút követő (kb. 1945-48) időszak lenne, amikor is már nyomon követhető a társadalmi változás, a hagyományos népi kultúra felbomlása, viseletátalakulás, viseletváltás időszaka ez. A vásári forgatag keretén belül nem csak Baranya népességének viseletét tudnánk prezentálni, hanem lehetőségeink szerint a városi társadalmi rétegek viseletéből is ízelítőt adhatnánk. A kirakodó vásár jellegéből adódóan a megyében fellelhető kisiparosok termékeit (fazekas, kádár, asztalos, kékfestő, gyertyaöntő stb.), a háziipar termékeit ill. az átalakulóban lévő falusi társadalomban feleslegessé vált viselet, berendezési tárgyait is bemutathatnánk. A vásári forgatagot egy kocsma zárná, ahol Baranya megye borászatát is áttételesen be tudnánk mutatni. A falakon végig vásári posztereket képzeltünk el. Mivel ezen a megadott négyzetméteren mint említettem volt, olyan nagyon sok tárgyat nem tudunk bemutatni, ezért arra gondoltunk, hogy a felnőtt látogató egy-egy tárgyra rákattintva az adott trémáról egyrészt a gyűjteményünkben fellehető archív fotókat nézheti meg, ill. szöveges ismertetőt is kap. A gyerek látogatók számára egy mutatványos sátrat képzeltünk el, ahol a gyermek életkorától függően elvarázsolhatja magát. Mindehhez remélhetőleg rendelkezésünkre áll egy olyan korszerű 21. századra jellemző technikai háttér, ami alapján ezeket a mai elvárásoknak megfelelő csodákat meg tudjunk valósítani. A mennyiben ezt a kiállítást megvalósíthatjuk, a részleteket még jobban ki kell bontani. Eredendően az egész kiállítást úgy képzeljük el, hogy a látogató tulajdonképpen egy üveg-alagútban közlekedik és a vásár tőle jobbra, balra zajlik. Az üvegfal a műtárgyvédelmi szempontokat figyelembe véve szükséges, hogy a tárgyakat a fizikai behatásoktól ill. az elkoszosodástól védjük. Ha ezt a módszert meg tudnánk valósítani, akkor gyakorlatilag az új állandó néprajzi kiállításon teremőr sem szükséges.

5 A pécsbányai egykori kórház épületegyüttesének múzeumi célra történő hasznosítási koncepciója (A természettudományi, régészeti, néprajzi gyűjtemény elhelyezése.) A Régészeti Osztály (Pécs Széchenyi tér 12.) épületének hasznosítási koncepciója. E1-es, volt főépület Hasznosítható nettó alapterület: 1.770 m2 (pince, földszint, 1-2. szint, tetőtér) I. A BMMI régészeti gyűjteményének elhelyezési javaslata Műtárgyraktár: 700 m2 (A múzeumi törzsanyag jelenleg a Széchenyi tér 12-ben van elhelyezve.) Autópálya megelőző régészeti feltárás raktárigénye: 800 m2 (Jelenleg bérelt raktárban Mohácsi u. 8.) Muzeológusi kutatószobák (3 fővel számolva), adattár, könyvtár (1 fő), régész technikus, grafikus (2 fő) elhelyezési igény: 300 m2 A régészeti gyűjtemény jelenlegi területigénye összesen: 1.800 m2 II. A BMMI néprajzi gyűjteményének elhelyezési javaslata Műtárgyraktár: 430 m2 (kerámia, fa, textil anyag az anyag jelenleg a Rákóczi u. 15- ben van elhelyezve.) Muzeológusi kutatószobák (3 fővel számolva), adattár, könyvtár (1 fő), 140 m2 A néprajzi gyűjtemény jelenlegi területigénye összesen: 570 m2 A régészeti és a néprajzi gyűjtemény elhelyezésének területigénye összesen: 2.370 m2 További alapterület igény 600 m2, amelyet a jelzett épület É-i irányban történő bővítésével lehetne megvalósítani! E2-es épület (nyaktaggal összekapcsolva az E1-es épülettel) Hasznosítható nettó alapterület: 405 m2 (földszint, 1. szint) III. A BMMI természettudományi gyűjteményének elhelyezési javaslata Műtárgyraktár: 250 m2 (A múzeumi törzsanyag jelenleg a Szabadság u. 2-ben van elhelyezve.) Muzeológus kutatószobák (2 fővel számolva), adattár, könyvtár, gyűjteménykezelő, preparátor munkahely (2 fővel számolva): 150 m2 A természettudományi gyűjtemény elhelyezési igénye: 400 m2 E3-as (volt szálló) épület Hasznosítható nettó alapterület: 208 m2 Az épületbe a régészeti és a néprajzi gyűjteményhez kapcsolódó restaurátorműhelyek elhelyezését javasoljuk. Régészeti restaurátor műhelyek (fém, kerámia, üveg): 120 m2 A néprajzi restaurátor műhely (fa): 60 m2

6 Vegyszerkamra: 20 m2 További alapterületigény: 100 m2 (homokfúvó munkahely, átmeneti raktár a beérkező tisztítatlan, fertőzött műtárgyak számára, csomagolóanyag raktár) Az épülettől D-i irányba, a keresztszárnyhoz csatlakozóan lehetne megépíteni. E4-es (volt tároló) épület Hasznosítható nettó alapterület: 150 m2 A néprajzi gyűjtemény nagyméretű szőlész, borász eszközeinek (prések, hordók stb.) tanulmányi raktár szintű bemutatása. Összefoglalás Meglévő hasznosítható nettó alapterületek az E1-4. számú épületekre vonatkozóan: E1: 1.770 m2 E2: 405 m2 E3: 208 m2 E4: 150 m2 Összesen meglévő nettó terület: 2.533 m2 A jelenlegi anyag elhelyezéséhez plusz igény: 700 m2 Mindösszesen: 3.233 m2 A gyűjtemény hosszútávú gyarapodását is figyelembevéve kb. a jelenlegi elhelyezési szükséglet min. egyharmadával (33%) nagyobb terület kialakítása lenne optimális, ami további kb. 1.100 m2 megépítését jelenti, így összesen a meglévő + a bővítés területe: kb. 4.350 m2! A Régészeti Osztály (Pécs Széchenyi tér 12.) épületének hasznosítási koncepciója. A hasznosítási koncepció alapfeltétele, hogy az épületben lévő régészeti gyűjteményi raktárak, restaurátorműhelyek, könyvtár, szakalkalmazotti munkaszobák az épületből kiköltözzenek. (Javasolt elhelyezés a pécsbányai egykori kórház ingatlanegyüttese!) A Széchenyi tér 12. számú ingatlanban annak felújítását követően a természettudományi, régészeti, néprajzi kiállítást szándékozunk elhelyezni az I. emeleten, a földszinten az ezekhez kapcsolódó közönségfogadásra alkalmas funkciójú tereket (időszaki kiállítóterem, előadótermek, ill. diákfoglalkoztató termek, valamint múzeumi kávéház) A jelenlegi épületstruktúra Földszint: 350 m2 I. emelet: 350 m2

7 A zárt belső udvar lefedésével (üvegtető) és részben galéria kialakításával további hasznosítható terek nyerhetők és az épület funkciójának élményszerűsége javítható. Kiindulópontok: A Káptalan utcára (Múzeumutca) vonatkozó fejlesztési javaslatok 1., Megvalósul az MMK I.-II. rekonstrukciója a Papnövelde utcai 5. sz. épületében, a hozzá rendelt kb. 1200 m² alapterületű időszakos kiállítóhelységgel, ami nem minden tekintetben tudja kielégíteni a nagy kiállítótértől elvárt funkciókat. Bizonyos típusú kiállításokra tehát a Zsolnay negyed csekély ráfordítással alkalmassá tehető ipari tereiben kell és lehet majd sort keríteni. 2., Az 1. pont értelmében kiürül a Káptalan u. 4. főépülete, más célra lesz hasznosítható a Múzeum Galéria épülete is. 3., Hagyományos helyükön maradnak a múzeumutca alábbi állandó kiállításai: Zsolnay Múzeum, Vasarely Múzeum, Schaár Erzsébet: Utca. 4., Számos érv szól a szabadtéri színpad valóban nem megnyugtatóan rendezett területének új beruházásra való felhasználása ellen: tulajdonjogi, szerzői jogi és előre pontosan föl nem mérhető léptékű régészeti problémákkal kell számolni. 5., Új Csontváry Múzeum épület emelésére sem a fedezet, sem az idő nem látszik elegendőnek, s az előző pontban foglaltak szerint a múzeum utcai elhelyezés lehetősége is bizonytalan. A múzeumot a püspökséggel kötött joghatályos megállapodás szerint nem fenyegeti a kitelepítés veszélye, mindazonáltal a tarthatatlan földszinti állapotok megváltoztatását el kell érni. 6., Új művész-életmű múzeumok/gyűjtemények alapítása, építése sem a fenntarthatóság sem a befogadhatóság szempontjából nem indokolt. A több évtizedes pécsi és a még frekventáltabb fekvésű szentendrei múzeumi tapasztalatok is inkább az integrációt tüntetik fel racionális színben. A már fennálló szerződéses kötelezettségeket azonban teljesíteni kell. A fentiek alapján a BMMI javaslata a múzeumutca megújítására és rehabilitálására a következő. (Ny-ról K-re haladva) - az utca Sétatér Dóm tér együttesébe torkollik, ahol minden valószínűség szerint fennmarad a Csontváry Múzeum (Janus Pannonius u. 11.), elkészül a világörökségi ókeresztény temető-együttes, és remélhetőleg befejeződik a Dómmúzeum (Káptalan u. 8.) állandó kiállítása is. Az utóbbi két egység működtetése kívül esik a megyei múzeumi szervezet feladatain, csakúgy, mint a Káptalan u. 6. sz. püspökségi tulajdonú épület hasznosítása. - Káptalan u. 5. Változatlan formában fönnmarad a Schaár Erzsébet Múzeum, az Utca, a tér felé eső kertrészletben szabadtéri szoborpark létesülhet, (az MMK gyűjteményének részeként), amelynek kezdeményei már láthatók az épület udvarán. A főépületből elkerülhet a kényszerből odatelepített igazgatóság, így helyreállítható a Nemes Endre Múzeum és elhelyezhető a Zlatko Prica gyűjtemény egy része, melyeknek

8 fenntartására és bemutatására a BMMI-nek szerződéses kötelezettsége van. - Káptalan u. 4. Az MMK I. megüresedő épületében kaphat méltó helyet a rehabilitált Martyn Ferenc múzeum. A földszinten esetleg kisebb életműkollekciók is elhelyezhetők (pl.: Amerigo Tot múzeum) A Múzeum Galéria jelenlegi épülete és az É-D-i tengelyű udvari melléképület új funkciót kaphat. Egyikben az igazgatóság, másikban a hiányzó közönségszolgálati kapcsolódó funkciók helyezhetők el. (étterem, kávézó, információ) Felvetődött egy külső elképzelés is, az É-D-i épület bérleti formában történő bábszínházi hasznosítására. - Káptalan u. 3. Helyén marad a külső felújításra és kertrendezésre szoruló Vasarely Múzeum. - Káptalan u. 2. A felújított épületben megújul és kibővül a Zsolnay Múzeum állandó kiállítása. (A művészettörténeti osztály munkatársai és adattári, könyvtári gyűjteményei idővel átkerülhetnek a Papnövelde u. 5-be) - Papnövelde u. 5. A teljes rekonstrukció megvalósulásával megnyílhat az újraegyesített MMK. Itt lesz a nagyszabású és kibővített időszakos kiállítások helyszíne is, és ide koncentrálódnak a művészettörténeti osztály gyűjteményeihez kapcsolódó egyéb funkciók. (Restaurátor műhely, fotó, stb.) Középtávon kiemelt marketing feladatok Cél: Az intézmény korszerűbb, szakmailag hatékonyabb működése A jelen pénzügyi, költségvetési feltételek mellett a BMMI nem tudja kigazdálkodni a szükséges marketing tevékenysége költségeit, így az első években a fenntartótól, pályázatokból, szponzoroktól kell erre a munkára forrást szerezni. A 2002-ben, az ország múzeumai között elsőként készült marketing tervben megfogalmazott célok egy részét sikerült csak, és azt is más pályázati forrásból, megvalósítani. Márpedig köztudott, hogy marketing tevékenység befektetés nélkül nem létezik! Tudni kell, hogy a marketingre fordított kiadás egy befektetés, amely hosszú távon térül meg, és nem csak anyagi, hanem jelentős nem anyagi hozadéka is van, amely ezen a területen kiemelten hangsúlyozandó. Középtávú feladatterv A hosszú távú elképzelésekből következően az első fő feladata a szervezet átalakítása, alkalmassá tétele a marketingszemléletű gondolkodásmódból adódó feladatokra. Alapvetően három kiemelt feladat fogalmazható meg: A marketing munka alapja az egységes arculat kialakítása, valamint a kommunikációs stílus és a magatartási standardok meghatározása. A második irány a kommunikáció hatékonyságának növelése mind az igénybe vevők, mind a forrásbiztosítók részére.

9 A harmadik terület a támogatásszervezési tevékenység alapjainak a kialakítása. Kiemelnénk, hogy a feladattervben döntően az új feladatokkal, valamint azokkal a területekkel foglalkozunk, amelyek a szemléletmód váltásból adódóan módosulnak, átalakulnak. A feladatok meghatározásával egy időben kísérletet teszünk költségek becslésére is. A működési költségeket nem tartalmazza az anyag. 1. A javasolt arculati rendszer felépítése: Formai alapok embléma, színek, betűtípusok múzeumi jelképhasználat szabályozása. Hivatalos kommunikáció elemei levélpapír és mutációi, névjegyek alapváltozatai, borítékok típusai faxpapír, üdvözlőkártya (köszönő), meghívó kártya, mappa, hirdetési standard, sajtóközlemény formája, elemei. Kültéri információs elemek kültéri táblák rendszere (épületekre, tájékoztató táblák), beltéri táblák (tájékoztató táblák, névtáblák), zászlók, lobogók: külső, belső. Speciális elemek kiállítási standardok meghatározása, rendezvények kellékeinek meghatározása, ajándéktárgyak bemutatása, ajándéktárgy vonalak, nyomtatott kiadványok megjelenési standardjai, internet design, felépítés. Várható költség: 2.000.000-3 000.000 Ft

10 2. Kommunikációs stílus Személyes megjelenés, kommunikáció, viselkedés, magatartás teremőrök (formaruha) tárlatvezetők Várható költség: 1.000.000 Ft ( a komplett formaruha költsége az összes teremőr esetében) 3. Kiadványpolitika A célcsoport-orientált kommunikáció hagyományosan fontos eszköze a kiadványok megjelentetése. Cél: színvonalas, informatív, áttekinthető, egyszerű kivitelű, nagy példányszámú kiadványok elkészítése, melyek a BMMI egységes arculatát tükrözik. Az alább felsorolt kiadványtípusok meghonosítását javasoljuk, a már bevált kiadványok mellett. A célcsoportok meghatározásánál a véleményünk szerint legmarkánsabban megjelenő csoportokra tértünk ki. Nyomtatott kiadványok Múzeum kiállításait bemutató leporelló, térképpel, idegen nyelvű mutációban is (magyar, német, angol) igénybe vevők számára. Aktuális kiállítást bemutató szóróanyag, egyszerűbb kivitelben igénybe vevők számára. Plakátok: Imázsplakát a múzeumról, color, jellemző fotókkal. Kiállításonként plakát, mely dekoráció és tokkal árusítható ajándéktárgy is ebben (kiállítás- rendezés költségvetésében). Eseménynaptár - az adott év eseményeinek, kiállításainak felsorolása, egyszerűbb formátumú kiadvány - partnerek, sajtó képviselők, forrásbiztosítók számára. Múzeumi évkönyv az adott év eseményeiről, eredményeiről - partnerek, forrásbiztosítók, sajtó képviselői, Múzeum Baráti Köre számára. Baranya Megyei Múzeumok Hírlevele megjelentetése évente hat alkalommal a Múzeum életéről, szakmai munkájáról, kiállításairól, eseményeiről - stratégiai partnerek, forrásbiztosítók, Múzeum Baráti Köre tagjai számára. Mappa mindennapi használtra sajtóképviselők, partnerek, forrásbiztosítók számára. Elektronikus kiadványok Referenciafilm a Múzeumról, több nyelven (angol, német) CD változatban is partnerek, forrásbiztosítók, látogatók számára. Egy egy kiállítás bemutatásához segédeszközként videóanyag készítése, videókazetta, CD formátum igénybe vevők számára.

11 Honlap bővítése Felépítés, design meghatározása. Színvonalas többnyelvű honlap, amely részletesen bemutatja a Múzeumot, a szervezetét, a programokat, a kiállításokat. Virtuális túra a múzeumban, levelezési listák, művészetekkel kapcsolatos háttéranyagok. Elsősorban igénybe vevők, partnerek, forrásbiztosítók, Baráti Kör tagjai számára. Várható költség folyamatos: ~ 4 5 millió Ft 4. Ajándéktárgyak rendszere Az ajándéktárgyak a BMMI esetében szóróanyagként és értékesíthető tárgyakként is funkcionálnak. Javasolt ajándéktárgyvonalak Két ajándéktárgy vonal kialakítása indokolt, adott vonalon belül egységes stílus és motívumrendszerrel. Alapvetően a látogatók (diákok, családok, turisták) számára alacsonyabb árfekvésű ajándéktárgyak értékesítése: üdvözlőlap, naptár, műanyagtoll, mappa, bögre, papírzacskó, egérpad, könyvjelző, ceruza, órarend, kifestő füzet, kulcstartó, jelvény, múzeumi CD, film, plakát Exkluzívabb, adott kiállításhoz kötődő vonal alapvetően turisták (külföldi), a szakmai közönség számára: kiállítást bemutató exkluzív katalógus idegen nyelven is, reprodukciók, múzeumi műtárgy másolat, baranyai cégekkel közösen exkluzív cégajándékok készítése Várható költség: az összeget az értékesítésig kell megelőlegezni, az induló befektetés kb. 5.000.000-10.000.000 Ft

12 5. Sajtókapcsolatok tervezése, ápolása A sajtókapcsolatok kialakítása, ápolása folyamatos tevékenység. Feladatok Médiában való megjelenés koordinációja, egységesítése Hírajánlók készítése a fontosabb eseményekről. Sajtótájékoztatók szervezése. Év végi sajtó-összejövetel tartása abban az évben kiemelt kiállításon. Kapcsolat a helyi médiumokkal, a kiállítások alapinformációinak megjelentetése Szakmai híranyagok közzététele a szakmai folyóiratokban. Várható költség folyamatos: 1.000.000 Ft (sajtófogadások és hírek, hirdetések költségei) 6. Kapcsolatépítés partnerekkel, forrásbiztosítókkal támogatásszervezés alapjainak kialakítása Az eddigi partnerkapcsolatokon túl további együttműködő kapcsolatok kialakítása, ill. bővítése az alább javasolt intézményekkel: idegenforgalmi hivatalok, önkormányzatok, könyvtárak, közlekedési vállalatok, tudományos intézmények, oktatási intézmények. Cél, hogy hatékonyabban tudják tájékoztatni a célközönséget a programokról, akciókról, kiállítás megnyitókról, közös pályázatokon vegyenek részt, közös programokat dolgozzanak ki, pl. a turistákat megcélozó csomag kialakítása, amely keretében a Múzeum szerződéseket köt a szállodákkal, éttermekkel, plusz programokkal együtt kínálja szolgáltatását. Fontos cél a Pécs-Baranyai Múzeumi Közalapítvány és a Dél-Pannon Múzeumokért kiemelten Közhasznú Egyesület további hatékony működésében való részvétel. 7. Események Ezek természetesen eddig is jellemezték az intézmény tevékenységét, ezek erősítése fontos. Exkluzív kiállítások létrehozása. Célcsoport-orientált események szervezése a fent leírtak szerint. Tömegeket, nehezen mozdítható rétegeket megmozgató események szervezése, mely alapvetően nem célcsoport-orientált:

13 Múzeumi hét, múzeumi nyílt nap, múzeumi éjszaka megtartása: sok ingyenes rendezvény, a látogatók számára tartalmas kulturális programokkal, más rendezvényhez kapcsolódva (a pécsi napok rendezvényei kapcsán pl.) Szórakoztatás: kulturális estek szervezése (beszélgetések, felolvasó estek, koncertek, divatbemutatók), ahol híres, mindenki számára ismert közéleti személyiségek lehetnek az est házigazdái. Lehet célirányos meghívókat kiküldeni (meghívott díszvendégek), de minden érdeklődő számára elérhető legyen. Feladatok: a programok részletes kidolgozása, szervezés, értékelés, visszacsatolás. Várható költség folyamatos: a részletes programtól függően az ingyenes rendezvények, versenyek, pályázatok meghirdetésének költsége 3 5 millió Ft, az exkluzív kiállítások létrehozásának költségének becslése előzetes felmérés szerint kiállításonként legkevesebb 20-30 millió forint 8. Bel-és kültéri információs táblák cseréje, aktualizálása Kültéri: várostérkép, ami jelzi a történelmi belvárosban a múzeumi túraútvonalakat. Beltéri: többnyelvű feliratok, tájékoztató táblák, zászlók. Várható költségek: 5 millió Ft. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI) ingatlanracionalizálási koncepciója A BMMI vezetésének ingatlanhasznosítási koncepciója Több évtizedes múzeumi tapasztalat amelyeket a múzeum vezetői, az 1970-1980- as években az extenzív múzeumi, elsősorban kiállításfejlesztés időszakában többször jelentéseikben kifejtettek és dokumentáltak hogy a BMMI olyan széttagolt ingatlanállományban végzi munkáját, amelynek működtetése, gazdasági okok miatt, egyre nehezebb feladatot jelent. Az ezredfordulóra intézményünk költségvetési helyzete oda jutott, hogy ingatlanállományunk üzemeltetése, karbantartása, mindannyiunk számára érzékelhetően, gyakran megoldhatatlan helyzetek sokaságát jelenti a napi munkavégzés során. (És ekkor az egyéb nehézségekről még nem is beszéltünk!) Mindezt a fenntartó, Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a múzeumlátogatók is érzékelik, tapasztalják. Ezért is fogalmazódott meg az a javaslat, a fenntartói igényeket is figyelembevéve (137/2001. Kgy. Hat.), hogy múzeumi ingatlanjaink korszerűtlen működtetését az egyre romló költségvetési viszonyok miatt, nem az eddigi gyakorlat szerint kell a jövőben folytatni. Hazai és nemzetközi múzeumi példákat és a magyarországi, baranyai realitásokat szem előtt tartó szakmai megfontolások alapján javasolható, hogy a széttagolt, számos ingatlanban tevékenykedő múzeumi szervezet kiállításait Pécs történelmi

14 belvárosába, a világörökségi zóna közelébe kellene koncentrálnunk. (Hazai és külföldi látogatók döntő többsége elsősorban a Pécs város ezen részét keresi fel!) A múzeumi munkához szervesen kapcsolódó szakmai háttér - tevékenységet, ha anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé és ez már régóta így van -akkor nem feltétlen a belvárosi műemlék ingatlanokban kell megoldanunk. (Ideális szakmai és költségvetési esetben természetesen azonos, vagy közeli ingatlanban kellene lenni a múzeumi műtárgyraktárnak, restaurátorműhelyeknek, kutatószobáknak és kiállításoknak!) De jól tudjuk, hogy a magyarországi múzeumok helyzete messze van az ideálistól, talán soha sem volt ideálisnak nevezhető, hasonlóan a BMMI viszonyaihoz. A BMMI az 1970-1980-as években az extenzív kiállításfejlesztés időszakát élte, amelytől elmaradt a műtárgyraktárak, restaurátorműhelyek, kiállításrendező, karbantartó műhely infrastruktúrájának korszerűsítése. Napjainkban a legnagyobb nehézséget a műtárgyelhelyezés, azaz műtárgyraktározás jelenti. Ez ma minden szakmai gyűjtemény esetében igaz. Ezért a problémát átfogó, összmúzeumi szakmai koncepció kidolgozásával kellene kezelni. Ennek a központi egysége egy olyan, a korszerű muzeológiai, műtárgyvédelmi igényeket kielégítő központi műtárgyvédelmi bázis (kmb) lehetne, amely hosszútávon kezelni tudná a BMMI jelenlegi ingatlanjaihoz kapcsolódó elhelyezési nehézségek jelentős részét. A BMMI egyes szakmai gyűjteményeinek elhelyezési javaslata I. Természettudományi, régészeti, néprajzi gyűjtemény A központi műtárgyvédelmi bázis kialakítása a BMÖ ingatlanadottságai alapján a pécsbányai egykori kórház épületegyüttesében, annak az új feladatra történő felújítása és bővítése után megvalósítható lenne. E helyszínen a BMMI három fontos gyűjteményét és az azokhoz szervesen kapcsolódó szakmai munkavégzés feltételeit ki lehetne alakítani. A természettudományi, régészeti, néprajzi gyűjtemény pécsbányai elhelyezését követően felszabadul a Pécs Rákóczi u. 15. sz.(a mai Néprajzi Osztály épülete) és a Pécs Szabadság u. 2. sz. (a mai Természettudományi Osztály) épülete! Az ingatlanok értékesítéséből befolyt összeg a BMMI épületállományának felújítási pályázati önrészét, ill. kiegészítését képezhetné! A I.-ben leírtak szerves folytatása, hogy a Pécs Széchenyi tér 12. sz. (a jelenlegi Régészeti Osztály épülete) ingatlanban - annak generális felújítása után - korszerű természettudományi, régészeti, néprajzi kiállítást lehetne kialakítani, közönségkapcsolati és marketing funkciókkal kiegészítve. II. Új- és legújabbkori történeti gyűjtemény A Pécs Felsőmalom u. 9. (Új- és Legújabbkori Történeti Osztály, Várostörténeti Múzeum /VM/) a jelenlegi funkciójában tartandó meg, keresve azokat a forrásokat, amelyek az 1985-ben felújított és átadott épület aktuális karbantartását lehetővé teszik. Az osztály Derfli házban lévő raktárai, ill. annak épített környezete korszerűtlennek nevezhető. Az osztály muzeológus munkatársai a Várostörténeti Múzeum és a Derfli ház, ill. a környék szakmai és ingatlanhasznosítására korszerű, piacképes szakmai tervet dolgoztak ki Manufaktúranegyed címmel, amely megvalósulása esetén a

15 Várostörténeti Múzeum és a kiegészítő funkciók az intézményt a környék rehabilitációjának központi szereplőjévé tehetné. III. Képzőművészeti gyűjtemény A képzőművészeti gyűjtemény elhelyezése, ill. bemutatása a Pécs Kulturális Főváros 2010 pályázat részét képező ún. Nagy Kiállítótér projekt megvalósításával a Pécs Papnövelde u. 5.-ben teljessé válhat. IV. Zsolnay gyűjtemény (Pécs Káptalan u. 2.) Az ingatlan felújítására 2005-ben elnyert címzett pályázat alapján az épületfelújítás 2007 végére befejeződik, ezt követően az új állandó Zsolnay kiállítás 2008 júniusában megnyitható. V. Kanizsai Dorottya Múzeum Mohács A Szerb utcai ingatlan, jelenleg értékesítésre vár, annak vételárát kiegészítve, pályázati forrást is igénybe véve kellene a Városház utcai ingatlan padlásterében egy kiállítótermet kialakítani, az épületet felújításával látogatóbarát miliőt kialakítani, elektromos hálózatát korszerűsíteni és az udvari oldalon egy lift megépítésével, a mozgáskorlátozottak számára is lehetővé tenni a kiállítások megtekintését. (A programmal kapcsolatban a BMMI és a BMÖ munkatársai szakmai műszaki javaslatot készítettek.) Valamennyi fenti projekt részletesen kidolgozott tervvel rendelkezik, ezeket a fenntartónak már előzőleg eljuttattuk. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága középtávú szakmai gyűjteményfejlesztési terve Természettudományi Osztály (Felelős: Kisbenedek Tibor osztályvezető + a megyei múzeumigazgató és helyettesei, határidő: folyamatos) Jelenlegi állapot: 1/ Ásvány-, kőzet- és kövületgyűjtemény: 2677 darab. 2/ Gombagyűjtemény: mintegy 50 000 tétel (preparált mikro- és nagygomba. 3/ Herbáriumi lap (virágos növények): 8325. 4/ Puhatestűek (Mollusca) gyűjtemény: 5700 tétel. 5/ Rovargyűjtemények: A/ Tegzesek (Trichoptera): 340 faj, 6000 tétel, többszázezer példány. B/ Nagylepkék (Macrolepidoptera): 1456 faj,95676 példány. C/ Bogarak (Coleoptera): 4950 faj, 139 478 példány. 6/Gerinces gyűjtemények: A/ Madár és emlőspreparátum: 621 példány. B/ Madártojások: 5324 darab.

16 Fejlesztési terv: A jövőben elkészített és megnyert pályázatokkal az osztály szakalkalmazottai saját gyűjtőmunkájuk révén fejlesztik majd a gyűjteményeket. Régészeti Osztály (Felelős: Nagy Erzsébet osztályvezető + a megyei múzeumigazgató és helyettesei, határidő: folyamatos) 1. Ásatások 1.1. Megelőző régészeti feltárások A régészeti kutatásban a gyűjteményfejlesztés alapja a régészeti ásatás, az ásatások során előkerült régészeti leletanyag gyűjteménybe sorolása, tudományos feldolgozása. Az utóbbi években a gyűjteményfejlesztés egyetlen lehetőségét a nagy beruházásokhoz, gyorsforgalmi utak megelőző régészeti kutatásához, elkerülő utak építéséhez kapcsolódó megelőző régészeti feltárások jelentették. Komplex tervásatások megvalósítására nem volt módunk. Belátható időn belül a helyzet nem fog változni. Az elkövetkező időben is a nagy beruházásokhoz, gyorsforgalmi utak megelőző régészeti kutatásához kapcsolódó munkákat kell elvégeznünk. - Ezekről a munkákról azonban, bármilyen megerőltető is, régész, ásatási technikus, restaurátor vagy raktár hiányával, nem szabad lemaradnunk. - Feladatunk, hogy a várható, esetleg előre tervezhető feladatokra, megelőző régészeti feltárásokra előkészüljünk (M6 M60 as autópálya, ill. gyorsforgalmi út, Pécs belváros területén tervezett beépítések, Szigetvár Vár, Kővágótöttös Tótvár) és a nagy beruházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások támogatását felhasználva megteremtsük, fejlesszük és működtessük a tudományos kutatás, szakszerű régészeti feldolgozás bázisát (fotó- és térképtár, számítógépes adatbázis és géppark, felmérést segítő műszerek stb.) 1.2. Tervásatások A már megkezdett ásatási programok folytatására, kiemelt lelőhelyek kutatására jelenleg nincs és a közeljövőben sem várható költségvetési keret. Tervásatásra nehéz pályázati, intézményi vagy magánszemélytől kapott támogatást elnyerni, ennek ellenére folytatni kell a pécsi világörökségi helyszínekhez kapcsolódó, Pécs belváros területén található, még feltáratlan római kori lelőhelyek kutatását. Nem csak az ókeresztény temető, hanem a római kori város területén is szorgalmazni kell a feltárásokat. Tervezzük Pécs-Jakabhegy (őskor és középkor), Pécs, Ágoston tér (középkor), Pécs-Hird és Pécs-Nagyárpád (avar temető) Dunaszekcső (római kor) kutatását, támogatjuk Pécs-Püspökvár, Szászvár-Vár, Pécsvárad-Vár, Máza-Koromszó, Kölked-Feketekapu ásatását. 1.3. Leletmentő ásatások

17 Baranya megye területén végzett leletmentő ásatások, helyszíni szemlék segíthetnek új, jelentős lelőhelyek felderítésében, feltárásuk tudományos előkészítésében. Ennek feltételeként azonban legalább a munka elvégzésének minimális anyagi hátterét biztosítani kell, amely intézményi költségvetésből nem megoldott. 2. Régészeti terepbejárások Tervezzük egy-egy kutatási témához kapcsolódó, kisebb területi egység rendszeres régészeti terepbejárását. (pl. Dunaszekcső, Pécs környéke, Bóly) Ezt a nagy beruházásokhoz, útépítésekhez kapcsolódó megelőző régészeti kutatások sora támogatja. 3. Gyűjtemények Folytatni szeretnénk a megye területén található régészeti magángyűjtemények felderítését, felmérését, szükség szerint védetté nyilvánítását vagy megvásárlását. Néprajzi Osztály (Felelős: Begovácz Rózsa osztályvezető + a megyei múzeumigazgató és helyettesei, határidő: folyamatos) Az osztály az előző évtizedek hagyományaira támaszkodva a következő tárgykörökben kívánja gyűjteményét gyarapítani: Baranyai (elsősorban óbányai) fazekas munkák, fazekasműhelyek berendezésének gyűjtése. A falu kerámiatárgyait a Néprajzi Osztály már fennállása óta gyűjti, a gyűjtemény gyarapításának célja a tárgyak, az előállítási mód változásának, és ehhez kapcsolódóan a falusi társadalom változásainak vizsgálata. Baranya borkultúrájához kapcsolódó tárgyi emlékek gyűjtése. A gyűjtés a tárgykörön belül két tárgycsoportra koncentrálna. Egyrészt a borkultúrához kapcsolódó mesterségek hagyományos eszköztárát szeretnénk megőrizni; egy kádárműhely hagyatékát kívánjuk felvásárolni. A másik tárgycsoport a borkultúra építészeti emlékeihez kötődik. Bontásra kerülő présházak berendezését, kiállítható építészeti elemeit (prések, ajtók, stb.) kell elsősorban megmenteni. Az osztály néhány évtizede foglalkozik a baranyai népi vallásosság kutatásával. Ezt a hagyományt folytatva olyan tárgyi emlékeket kell gyűjteni, amelyek a borkultúra első tárgycsoportjához hasonlóan a búcsúkban megjelenő áruk (mézeskalács, gyertya) hagyományos elkészítési módját reprezentálják. A ma is működő műhelyek használatból kikopott, modernebb berendezésekkel felváltott eredeti eszközeit, berendezéseit szükséges felvásárolni, amely pályázati források, ill. egyéb támogatások bevonásával lehetséges. Kanizsai Dorottya Múzeum Mohács (Felelős: Ferkov Jakab múzeumvezető + a megyei múzeumigazgató és helyettesei, határidő: folyamatos)

18 A Kanizsai Dorottya Múzeum (továbbiakban KDM) helytörténeti jellege mellett, egyben a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének bázismúzeuma is. Gyűjtőköri jogosultsága az egész országra szól és a felsorolt etnikumok néprajzi, művelődéstörténeti anyagának gyűjtését, feldolgozását, bemutatását és őrzését végzi. A hatalmas gyűjtemény azonban néhány etnikai csoport esetében bővítésre szorul, de ez egyre nehezebb feladatot jelent. Ezért fontos, hogy a fenti témákban gyűjteményfejlesztést tudjon az intézmény a jövőben végrehajtani. Új- és Legújabbkori Történeti Osztály (Felelős: Gál Éva osztályvezető + a megyei múzeumigazgató és helyettesei, határidő: folyamatos) Az Új- és Legújabbkori Történeti Osztály gyűjteményei jelenleg 27 kisebb gyűjtemény egységbe sorolt. Egyes gyűjtemény egységei - városi, megyei gyűjtőkörből eredően - további szisztematikus bővítést igényel. (Ez alatt az adott témához kötődő jellemző, tipikus darabok gyűjtését kell érteni, illetve hiánypótló gyűjtéssel törekedni a már meglévő állomány minél teljesebbé tételére.) Szisztematikus gyűjtés az alábbi gyűjtemény egységekben - A pécsi kesztyűgyártás történetéhez és a téma egyéb vonatkozásaihoz kapcsolódó divattörténeti anyag várhatóan a BMMI-hez kerül, amelynek bemutatása, ill. elhelyezése a Várostörténeti Múzeumban tervezett. - numizmatikai gyűjtemény/i. (Emlékérmek: a baranyai és pécsi vonatkozású érmek és plakettek gyűjtését továbbra is feladatunknak kell tekinteni. Kitüntetések: megyei és pécsi személyiségeknek adományozott, lehetőség szerint az adományozó okirattal együtt, fejlesztendő gyűjtemény. Új lehetőségként fogalmazódik meg Baranya megye és a megye egyéb települései által a közelmúltban létesített kitüntetések, ill. elismerések egy-egy példányának beszerzése. Történeti értékpapírok: a megye gazdasági és pénzügyi életét bemutató részvények és egyéb értékpapírok gyűjtése változatlanul feladat. Jelvények: megyei és pécsi vonatkozású iskolai, egyesületi, intézményi jelvények gyarapításával a gyűjteményi egység fejlesztendő.) - plakát gyűjtemény (Az élet minden területén keletkezett óriási mennyiségű plakát anyag felgyűjtésére nem vállalkozhatunk. Szelektív gyűjtéssel azonban szisztematikusan felgyűjthetők egy-egy terület, illetve korszak jellegzetes plakátjaiból a tipikusak, a kiállításon bemutathatók.) - hang- és videó tár (Fejlesztése igen fontos, a még köztünk lévő idős generáció visszaemlékezéseinek megörökítése halaszthatatlan feladat. Videó tárunkat pedig egykori, pécsi, baranyai

19 vonatkozású archív filmek /pl. amatőr filmek, híradó anyagok stb./ összegyűjtésével kellene teljesebbé tenni - részben a budapesti Filmarchívum anyagára, részben a pécsi polgárok segítőkészségére alapozva.) - Képes- levelezőlap gyűjtemény (Mintegy tízezer darabból áll a gyűjtemény, melynek kb. 25%-a pécsi vonatkozású és jellemzően a 19. század végén, 20. század első néhány évtizedben készültek. A gyűjtemény többi darabja jórészt figurális ábrázolású üdvözlőlap, egy részük albumokba gyűjtve. E gyűjtemény egységet további tervszerű fejlesztésre javasoljuk. Noha anyagi lehetőségeink korlátozottak, e tárgycsoport esetleges vásárlás útján történő gyarapításával igen jelentős gyűjtemény-együttes alakítható ki, amely sokoldalúan segítheti Pécs és a megye települései épített környezete változásainak bemutatását, másrészt értékes forrása a különböző korok képeslapokon is tükröződő divat-és ízlésvilága megismerésének.) - háztartási porcelán és üvegtárgyak (A kialakult gyűjtemény nagy száma ellenére, sajnos csak részlegesen alkalmas a 19. és 20. századi konyha és étkezési kultúra bemutatására. Fejlesztését javasoljuk. Elsősorban olyan készletek gyűjtését tartjuk fontosnak, amelyek egy-egy korszakban, jól meghatározott társadalmi réteg használati tárgyait jelentették. Célszerű lenne e tekintetben a Zsolnay gyár ilyen típusú tömegtermékeinek gyűjtése is.) - 1918 utáni politikai tárgyi anyag, irat, plakát aprónyomtatvány gyűjtemény (Fejlesztése továbbiakban is szükséges. Napjaink ilyen típusú plakát és aprónyomtatvány "termésének" gyűjtése anyagi fedezetet nem igen igényel. A pártok, politikai szervezetek tárgyi emlékei pl. jelvények, zászlók stb. az adott tárgycsoportoknál.) - fotógyűjtemény (A pécsi, baranyai táj- és városfotók, jeles személyek, családok, fényképészek anyagának további gyűjtése, jelenkori események, az életmód jellegzetességeinek dokumentálása fontos feladat.) - ipar- és kereskedelemtörténeti gyűjtemény/i. (A még lehetséges gyűjtés szempontjából veszélyeztetett terület, pl. a kiskereskedelemben használt különféle boltberendezési tárgyak, árucikkek, csomagoló anyagok, stb. ma már igen ritkán bukkannak fel, ezért felgyűjtésük igen fontos feladat. Hasonló a helyzet az ipar-kisipar területén is, a még fellelhető anyag tekintetében.) - irat és nyomtatvány gyűjtemény (Iratok: gyűjtjük a tárgyi anyaghoz tartozó, illetve egy-egy történeti téma kiállításon való bemutatását szolgáló anyagot, vagy ha az irat olyan, múzeumnak felajánlott hagyaték része, melynek megbontása nem indokolt. Kihangsúlyozzuk, hogy nem gyűjtjük a Baranya Megyei Levéltár gyűjtőkörébe tarozó, iratképző helyekről származó iratanyagot. A múzeumi nyomtatvány anyag rendkívül sokrétű, és informatív, további gyűjtésük indokolt. Fontos lenne pl. a pécsi, baranyai készítésű nyomdatermékek, valamint értékes divatkép anyagunk gyarapítása.) - a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye (A helytörténeti, várostörténeti vonatkozású anyag tekintetében szisztematikus gyűjtés indokolt, melyet osztályunknak kell felvállalnia.) - pedagógiai gyűjtemény

20 (Az államosítás előtti korszak tárgyi, könyv és folyóirat anyaga, tanáregyéniségek személyéhez kötődő muzeális anyag, valamint megszűnő oktatási intézmények tárgyi anyaga a további gyarapítás fő területe. A városi, községi iskolaszékek, tanfelügyelői, valamint az alsó- közép és felsőfokú iskolák iratanyagának felgyűjtése levéltári gyűjtőkör és feladat. Hagyatékok esetében a gyűjtést a Baranya Megyei Levéltárral egyeztetve kell megtenni.) - térképgyűjtemény (A pécsi, baranyai vonatkozású anyag folyamatos bővítése indokolt.) - háztartási fémanyag - (A 20. század második felének jellegzetes fémtárgyainak, illetve a korábbi korszakból hiánypótló darabok szisztematikus gyűjtését tervezzük.) - játékgyűjtemény (A hiánypótló, leendő kiállításainkhoz felhasználható, jellegzetes játéktípusok gyűjtését tervezzük, s fontos lenne gyűjteményünk hiányait pótolni főként a 20. század második felének gyermekjátékaiból.) Egyes gyűjtemény egységeink igen értékesek, de nem, vagy csak részben pécsi, baranyai vonatkozásúak. Ezeknek fejlesztését csak az esetileg felbukkanó, a gyűjtemény egészét tekintve hiánypótló, illetve kiállítási célú bővítéssel tartjuk célszerűnek. Eseti gyarapítást az alábbi gyűjtemény egységekben tervezünk: - numizmatikai gyűjtemény/ii. (A meglévő gyűjtemény meglehetősen vegyes, ami jórészt a bekerülés spontán módjával magyarázható. A gyűjteményben lévő pénzérmék, papírpénzek szisztematikus gyűjtésére és kiegészítésére nincs mód és lehetőség. A véletlenszerűen, ajándékozás, hagyaték útján hozzánk kerülő pénzérmék esetleg bővíthetik a gyűjteményt. Pecsétnyomók, bélyegzők: az állandó kiállításon bemutatott céhes pecsétnyomók jórészt a Néprajzi Osztály gyűjteményébe tartoznak. Osztályunkon nyilvántartott pecsétnyomók között elenyésző számban található 19. századi céhes, ill. községi pecsétnyomó. E tárgycsoportban ugyan véletlenszerűen felbukkanhat egy-egy darab, amelyek megszerzése akkor fontos és aktuális lehet, de a gyűjtemény tervszerű gyarapítása nem látszik lehetségesnek. Szükséges lenne a Néprajzi Osztállyal egyeztetni a meglévő gyűjtemény egységesítésének lehetőségét. Gyűjteményünkben vannak a közigazgatás különböző szintjén használatban volt szárazpecsét-nyomók és néhány száz bélyegző, ez utóbbiak a járási közigazgatás megszűnését követően ( 1970-es évek? ) kerültek az osztályra, s nem tekinthető teljes körűnek.) - fegyverzet gyűjtemény (szúró-vágó, sújtó- és kézi tűzfegyverek csoportjában egy-egy hiánypótló típus, illetve pécsi mesterek által készített fegyverek felgyűjtése indokolt -utóbbiból egyetlen darabbal sem rendelkezünk!) - kártyagyűjtemény (Ha anyagi feltételek teremthetők, akkor ez a gyűjtemény egység fejlesztésre méltó.) - textilgyűjtemény zászló, zászlószalag gyűjtemény: A meglévő több száz darabos gyűjteményre alapozva a megyei és pécsi vonatkozású tárgyak gyarapítása indokolt.

21 Viselet, viseleti tartozékok, háztartási valamint lakberendezési textíliák: gyűjtése, elsősorban kiállítási célú gyarapítása változatlanul feladatunk. Szőnyeggyűjtemény: E gyűjtemény egység országosan is igen jelentős, a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum, valamint a Janus Pannonius Múzeum szőnyeggyűjteményére alapozva, eseti bővítése feltétlenül fontos. - kézműipari ötvös anyag (A pécsi mesterek által készített, vagy helyi vonatkozású, -pl.ismert személyeknek, egyesületeknek stb. ajándékozott-, illetve jellegzetes korszakot, stílust, divatot reprezentáló, s így kiállításon bemutatható darabok felgyűjtése indokolt.) - dohányzás történeti gyűjtemény (A helyi vonatkozású -pl. ismert személyekhez köthető-, illetve pécsi, baranyai készítésű, vagy kiállítási célra -pl. az ibafai pipakiállítás anyagának frissítésérehasználható darabok felgyűjtése indokolt. Amennyibe mód nyílik rá, a Pécsi Dohánygyár történetét dokumentáló muzeális anyag felgyűjtése is fontos lenne.) - bútorok és fából készült használati tárgyak gyűjteménye (Viszonylag nagy raktártér igénye miatt került az eseti gyarapítások sorába ez a gyűjtemény egység. Ugyanakkor pl. jellegzetes lakásbelsőket illusztráló teljes kollekciók jövőbeli tervezett kiállítások enteriőrök -, illetve meglévő állandó kiállításunk hiánypótló bővítése indokolja a tudatos gyűjtést.) - festmény és grafika anyag (Városképi részletek, fontos események, jeles személyiségek képi ábrázolásainak eseti felgyűjtése indokolt.) - Bányászati gyűjtemény (Az 1960-as években osztályunkra többnyire vásárlás útján került bányászati anyag igen jelentős része a Bányászati Múzeum részére került átadásra. Az átadott tárgyak, különböző kéziszerszámok, bányászlámpák, rajzok, a mecseki szénbányászat 1880 és 1960 közötti éveinek tárgyi emlékei voltak. A jelenleg osztályunkon található anyag meghatározó része különböző iratokból tevődik össze. Tekintettel arra, hogy a témában illetékes Mecseki Bányászati Múzeum már közel egy évtizede szakmai munkájának gyűjteményfejlesztési részét szünetelteti, információink szerint a közeljövőben meg is szünteti, ezért fontosnak tartjuk, hogy Baranya megye és Pécs történetében meghatározó bányászattörténet emlékeit megőrizzük, begyűjtsük.) - Ipar és kereskedelemtörténeti gyűjtemény /II. A pécsi gyáripar történetét dokumentáló gépsorok, eszközök, berendezések eseti gyűjtését osztályunknak kell felvállalnia, mert erre szakosodott intézmény a térségben nincs. Olyan gyűjtemény egységgel is rendelkezünk, melyeknek gyűjtőkör bővítését tervezzük, mert egy olyan, unikális kollekció megszerzésére nyílik lehetőségünk, melynek véleményünk szerint a pécsi, baranyai régiót kell gyarapítania. Gyűjtemény egységre vonatkozó gyűjtőkör bővítést az alábbi egységben tervezünk: - képes levelezőlap gyűjtemény (Részletesen ld. a szisztematikus gyűjtéssel gyarapítandó egységek között!) -(Bár egyenlőre eseti bővítéssel látunk lehetőséget fejlesztésére, a kártyagyűjtemény, ha a múzeum anyagi feltételeket tudna teremteni újabb

22 gyűjtemény megvásárlásához és bemutatásához, akkor - gyűjtőkör bővítésselfeltétlenül fejlesztésre érdemes lenne, és unikális, ritka darabok gyűjtő és kutatóhelyévé tenné az intézményt.) Lezártnak tekintjük - az osztályunk gyűjteményébe került hagyatékokat, melyeknek bővülése-bővítése már nem várható. (Pl. Péchy Blanka-hagyaték, Fetter Antal-hagyaték, Madas József -hagyaték stb.) - az irodalmi gyűjteményt (A meglévő anyag szórványnak tekintendő. Lezárását javasoljuk, és egyúttal annak a lehetőségnek a megvizsgálását, hogy a meglévő gyűjtemény átadható-e valamelyik közgyűjteménynek.) - A tervrajzokból álló gyűjtemény egységet (Gyűjteményünk darabjai részben hagyaték útján / Fetter- féle anyag, amelyek az 1970-es években a pécsi műemlék épületek felmérése során készült/, részben véletlenszerűen kerültek az osztályra. Gyarapítását nem tartjuk szükségesnek. A Baranya Megyei Levéltár gyűjteménye ismereteink szerint jelentősebb.) Képző- és Iparművészeti Osztály (Felelős: Sárkány József osztályvezető + a megyei múzeumigazgató és helyettesei, határidő: folyamatos) Képzőművészet Az 1957-ben alapított Modern Magyar Képtár gyűjteménye az alapító adományozó, dr Gegesi Kiss Pál szándékának megfelelően a XX. századi modern képzőművészeti törekvések országos gyűjtőkörrel rendelkező, nemzetközi jelentőségű központja. Törzsanyaga, meghatározó anyagrésze a modern magyar képzőművészet kezdetének számító Nagybányai művésztelep létrejöttétől napjainkig tart. A Képtár sajátossága, hogy a szerzeményezés jól körülhatárolható gyűjteményi egységekre tagozódik, melynek oka, hogy gyarapodása, bővülése meghatározó módon adományozás, vétel, életjáradék révén egy-egy országos jelentőségű, önmagában is nemzeti értéket jelentő magángyűjtemény közgyűjteménybe juttatásával történt. Utóbbi egyúttal meghatározta a további gyűjtés fővonalát is. A Modern Magyar Képtár gyűjteményének fejlesztése során mindenkor arra törekedtünk, hogy a klasszikus műfajok festészet, szobrászat, grafika megfelelő arányban és úgy legyenek képviselve, hogy egymáshoz kapcsolódásuk láttatása biztosítva lehessen, valamint a modern magyar művészet modern stílustörekvéseit, alkotói életműveit fő vonalaiban, színvonalasan bemutathassuk. Ennek érdekében törekszünk a klasszikus avantgarde anyagban lévő hiányok egyedi, alkalmi vásárlással, cserével történő megszüntetésre. Oly főművekre gondolunk, melynek helye az állandó kiállítás. A XX. század utolsó harmadában a Művészettörténeti osztály munkatársai intenzív, eleven napi kapcsolatban álltak a kortárs művészet képviselőivel. A gyűjteménygyarapítás ennek köszönhetően széleskörű volt. Jelenkori törekvésünk ezzel megegyező, kiállítások rendezésével, személyes kapcsolatok fejlesztésével történő műtárgygyarapítás a célunk. Ennek jegyében különleges kapcsolatot

23 alakítottunk ki a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karával, melynek köszönhetően a végzős, DLA- képzésben részt vett hallgatók munkái közül több a gyűjteményt gyarapítja. Pótolni ugyanakkor az e periódusra is jellemző hiányokat pl. a konceptuális művészet alkotói- illetve esetleges minőségi változtatásokat a kiállítási anyagban. Továbbra is fontosnak tartjuk az általunk rendezett két országos hatókörű szakmai rendezvény, az Országos Kisplasztikai Biennále és az Országos Kerámia Biennále megrendezését, az ezek anyagából történő gyűjteménygyarapítást. A nemzetközi gyűjteményünk meghatározó módon pécsi, vagy Pécshez személyesen kötődő művészek adományainak köszönhetően jött létre. (Vasarely, Endre Nemes, Amerigo Tot), illetve kiállításaink révén egy-egy mű átadásával. További gyarapodása hasonló formában történhet. Célunk a reményeink szerint bővítés előtt álló Modern Magyar Képtár gyűjteményének mind gazdagabbá tétele. (A Pécs, Papnövelde u. 5-ben tervezett Nagy kiállítótér projekt anyagát az ingatlanhasznosítási anyagban részletesen kifejtjük! Ezzel kapcsolatban viszont itt kívánjuk megjegyezni, hogy a program megvalósításával összefüggésben ezen ingatlanban elhelyezett képzőművészeti gyűjtemény kb. 12 ezres műtárgyanyagát, ill. installációs anyagot a felújítás előtt biztonságos, szakszerű módon kell kiköltöztetni, ill. átmenetileg raktározni,) Iparművészet Iparművészeti gyűjteményünk - mely értékes bútor, szőnyeg, ötvös és üveggyűjteményt is tartalmaz- meghatározó része a kerámia anyag. Két jól elkülönült egysége a Zsolnay kerámia gyűjtemény és a Modern kerámia gyűjtemény. Létrejöttük, gyarapításuk más és más módon történt, valósul meg. A Zsolnay gyűjteményi egység az államosított Zsolnay családi/gyári anyagból jött létre. Teljes történeti áttekintést ad a gyárban folyó művészi tevékenységről a kezdetektől napjainkig. Kimagasló művészeti alkotások mellett felfedezhetők benne a kísérleti megoldások, az első próbadarabok, melyek pótolhatatlan, egyedi művészettörténeti értékek. A gyűjtemény kimagasló értéke a kapcsolódó dokumentációs anyag. A gyarapítás fő iránya egyrészt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt-ben jelenleg folyó művészi alkotótevékenység dokumentálása műtárgyakkal, másrészt fontosnak véljük a megélénkült műtárgypiacon felbukkant, hiánypótló, muzeális értékű műtárgyak megszerzését vétel, esetleg csere révén. (A Zsolnay Múzeum címzett pályázati támogatásból történő felújítása 2005-ben elkezdődött!) A Modern kerámia gyűjtemény a kortárs magyar kerámiaművészet legteljesebb kollekciója. Tartalmazza az intézmény által 1968-óta rendezett Országos Kerámia Biennálékról vásárlással megszerzett műveket, és a ugyanezen évben alapított Siklósi Kerámia Alkotóház szimpóziumainak értékeit is, amelyeknek jelentős nemzetközi vonatkozása is van. Külön gyűjteményi rész a Gádor István életművet bemutató anyag.