Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 03 Tankerület Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon 1035 Budapest, Miklós tér 5.; OM-azonosító: 038389 KOLLÉGIUMI HÁZIREND 2013. 1035 Budapest, Miklós tér 5 levélcím: 1035 Budapest Miklós tér 5 telefon: 36 1 453 4800 fax: 36 1 388 9538 OM-azonosító: 038389 e-mail: marton.tiborne@sztmik.hu
Tartalomjegyzék Bevezető rendelkezések... 4 Az Intézmény adatai... 5 A kollégium nagyobb csoportjai... 6 Az elfogadás módja... 6 A Kollégiumi Házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok... 6 A tájékoztatás, megismerés rendje... 6 A tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje... 6 A hozzáférhető elhelyezés biztosítása... 6 A kollégiumi jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje... 7 A felvétel, átvételei, követelményei, eljárási rendje... 7 A csoportba sorolás szempontjai... 7 A gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok... 8 A Kollégium lakóinak jogai:... 8 A Kollégium minden tanulójának joga:... 8 A Kollégium lakóinak kötelességei... 9 A Kollégium helyiségeinek használati rendje... 9 A Diákönkormányzat kapcsolatrendszere, joggyakorlásának eljárásai, fórumai... 9 Tiltó rendelkezések... 10 A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 11 A jutalmazás gyakorlata... 11 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 11 A fegyelmezés formái... 12 A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai... 12 Fegyelmi eljárás... 12 2
Az anyagi kártérítés... 12 A munkarenddel kapcsolatos szabályok... 13 A kollégiumi foglalkozások napi, heti rendjének kialakítási szabályai... 13 Kollégiumi foglalkozási rend... 13 Napirend a kollégiumban... 14 A hazautazás szabályai, rendje... 15 Az intézményi rendezvények, ünnepek rendje... 15 Az intézményi hagyományok ápolása... 15 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei... 15 A hagyományok ápolásának egyéb formái... 16 Védő és óvó szabályok... 16 A létesítmény-használattal kapcsolatos védő-óvó szabályok... 16 A kollégiumi neveltekre vonatkozó védő-óvó előírások... 16 A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje... 17 Egészségvédelem... 17 Orvosi rendelés... 17 Baleset megelőzési előírások... 17 Védő-óvó intézkedések... 18 A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések... 18 A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések... 18 Anyagi vonzatú dolgok szabályozása... 19 A nevelt anyagi felelőssége... 19 Neveltek által előállított termék... 19 Záró rendelkezések... 20 3
Bevezető rendelkezések A házirend a kollégium diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint a kollégium munkarendjét. Betartása és betartatása a kollégium minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirendet: a kollégiumi intézményegység-vezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Ez a házirend: a Nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 2011. évi CXC törvény, a Nemzeti alaptanterv (Nat.) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. ( VIII. 9.) EMMI rendelet A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához 59/2013. ( VIII. 9.) EMMI rendelethez Az SNI-s gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelveiről szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI törvény a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény a nevelési és oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült
Az Intézmény adatai neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 03 Tankerület Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon székhelye: 1035 Budapest, Miklós tér 5. telephelyei: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 03 Tankerület Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon Lakásotthona 1035 Budapest, Szentendrei út 18. VI. emelet 32. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 03 Tankerület Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon Lakásotthona 1035 Budapest, Szentendrei út 19. III. emelet 24-25. alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Alapító Okirata Budapest, Városház u. 9-11. felügyeleti szerve: OM azonosító: 038389 Az intézmény hosszú bélyegzője: Az intézmény kerek bélyegzője:
A kollégium nagyobb csoportjai A tanulók nagyobb közösségét egy-egy kollégiumi csoport alkotja, amelynek létszáma max. 8 fő. A tanulók nagyobb csoportját közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt a kollégium vezetése kikéri a Diák- és Gyermekönkormányzat véleményét, javaslatát. Az elfogadás módja A nevelőtestület javaslataival kiegészített és elfogadott házirendet a szülői szervezet véleményezi, és egyetértést gyakorol, a DÖK pedig egyetértési jogot gyakorol. A Kollégiumi Házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok A tájékoztatás, megismerés rendje A diákokkal a nevelőtanár, a szülőkkel vagy hozzátartozókkal a kollégiumi intézményegység-vezető ismerteti a Kollégiumi Házirendet. A tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje A tanulók, vagy a szülők külön kérésére az intézményvezető, a kollégiumi intézményegységvezető vagy a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkaidőben és a távoztatás idején 14 00-18 00 óráig adnak tájékoztatást. A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A Kollégiumi Házirendet mindenki számára, jól látható és elérhető helyen kell kifüggeszteni. 1 példányt a porta közeli faliújságon 1 példányt a tanári szobában 1 példányt a kollégiumi ügyeletiben és a foglalkoztatókban
A kollégiumi jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje A felvétel, átvételei, követelményei, eljárási rendje A Kollégiumba történő felvétel feltételei: szülői, illetve gyámi kérelem érvényes a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság és gyógypedagógiai szolgáltató központ szakértői vélemény és iskolakijelölés alapján szabad férőhely étkezési térítési díj megfizetése orvosi igazolás a gondozáshoz szükséges személyes ruhaleltárral ellátott ruházat, iskolai felszerelés, diákigazolvány, bérlet biztosítása A kollégiumi felvételre jelentkezőt az intézmény 2 heti próbaidőre fogadja be, és ennek letelte után az igazgató dönt a végleges felvételről. A beutalt növendék illetve kísérője köteles magával hozni mindazokat az igazolványokat, iratokat, határozatokat, melyeket az ügymenet előír, illetve melyeket az igazgató előzetesen meghatároz. A felvett gyermek adatait a kollégiumi intézményegység vezető köteles bevezetni a kollégiumi törzskönyvbe és a tanulói nyilvántartó könyvbe a nevelőtanár pedig a csoport naplóba. Ugyancsak haladéktalanul bejegyzi az intézmény növendékeire vonatkozó pedagógusoktól, szülőktől kapott változásokat is. A csoportba sorolás szempontjai A kollégiumi csoportoknál elsődleges szempont a sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségállapotának figyelembe vétele, ezért a hálócsoportok kialakításának rendje a következőképpen alakul: Az otthonba felvett növendékekből hálócsoportokat kell kialakítani. Ezek létszáma, korcsoportja független az osztályba sorolástól. A hálócsoportok kialakításának figyelembe kell venni: a testvérek együttlakását, a baráti kapcsolatokat, az önkiszolgálás fejlettségi állapotát, a személyiség fejlettségi állapotát, a szobák nagyságától. A hálócsoportokban tartós közösségek létrehozására kell törekedni.
A gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok Ezen tanulói jogok, kötelességek stb. a tanulói jogviszony megkezdésétől annak megszűnéséig érvényesek. Ez a kikötés természetesen nem feltétlenül az első, illetőleg nyolcadik évfolyamig érvényesek, hanem addig, míg intézményünkben tartózkodnak. A Kollégium lakóinak jogai: A személyét érintő jogok: a különleges nevelési szükségletei szerinti nevelésben, ellátásban, fejlesztésben részesüljön, tanárai és gondozói által, o felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődéseinek megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, o állandóságot és érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, nevelésben, oktatásban részesüljön, az ártalmas környezeti és társadalmi hatások és bántalmazás (fizikai, szexuális vagy lelki erőszak) elleni védelmet biztosítsanak számára, személyi sérthetetlenséget élvezzen a lelkiismereti, vallásszabadság, nemzetiségi, etnikai hovatartozását tiszteletben tartsák A Kollégium minden tanulójának joga: véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen a Kollégium életével kapcsolatos kérdésekben, és ezekre érdemi választ kapjon a DÖK keretében szervezett csoport- és otthongyűléseken, egyéni és közösségi problémáinak megoldásához kérje nevelője, a gyermek- és lakásotthoni pszichológus és a gyermekorvos, illetve az iskolavezetés segítségét személyes megkereséssel közvetlen úton, a kollégiumi tanulók összességét érintő ügyekben az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes intézményegység-vezetőhöz fordulhat közvetlenül, a kollégium életével kapcsolatos kérdéseket a segítő tanár közreműködésével, az otthongyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az intézményvezetőhöz, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén demokratikus javaslatainak, elveinek megfelelően, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, elismerést és jutalmat kapjon, tanulótársai és a nevelőtestület javaslatai, véleményezése alapján, otthongyűléseken, havonta, tanév végén, versenyeken, vetélkedők alkalmával, hozzáférjen a közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz, tájékoztatást kapjon az információnyújtás helyi rendszerének (kollégiumi hirdetőtábla, rendszeres jogértelmező foglalkozások) segítségével minden jogáról és joggyakorlásának módjáról, igénybe vegye a kollégium létesítményeit (pl. számítógép-terem, könyvtár stb.), a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (egyéni fejlesztés, sportkör, habilitáció-rehabilitáció), 8
A kollégium lakóinak kötelességei A házirend megismertetése és értelmezése alapján tartsa be: a kollégiumi házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, az önellátás feladatainak elsajátítása és napi gyakorlása, az önkiszolgáláshoz tartozó tevékenységek megtanulása és napi végzése, ruházatának, lakrésze berendezésének, felszerelésének tisztántartása, óvása, védelme a napirendben meghatározottak szerint, a kollégium helyiségeinek rendeltetésszerű használata, vagyonának védelme, az egészségügyi, baleset és tűzvédelmi előírások betartása, segítse hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás stb. az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, az ünnepélyeken az alkalomhoz illő ruhában jelenjen meg, a tanuló kötelessége, hogy az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, a felnőttekkel, diáktársakkal mindig udvarias, kulturált beszédmodor használatát, a tanuló kötelessége a környezetét és az általa használt eszközöket tisztán, rendben tartani folyamatosan. kötelessége, hogy rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének. A kollégium helyiségeinek használati rendje a kollégium helyiségeit (hálótermek, fürdők, WC-k) a növendékek tanítási napokon 16 00 07 45 -ig használhatják, a hálóterembe utcai cipőben belépni tilos, a kollégium helyiségeiben a WC kivételével gyermek egyedül nem tartózkodhat, a hálókat tisztán, takarított állapotban kell elhagyni, a kulcsokat a portán le kell adni, a leányrész ajtaját vacsora után a fiúhálók folyosója felé zárva kell tartani, A Diákönkormányzat kapcsolatrendszere, joggyakorlásának eljárásai, fórumai A Kollégium nagyobb közösségét (legalább 50%-ot) érintő kérdésekben kötelező kikérni a DÖK véleményét. A DÖK működését nevelőtanár segíti, aki folyamatos kapcsolatot tart fenn a nevelőtestülettel és az igazgatóval. A DÖK jogait (egyetértési, véleményezési, javaslati, panasztételi és jogorvoslat-kérési jogát) a választott képviselő az őt segítő nevelőtanár közreműködésével gyakorolja. A nevelőtanár és gyermekképviselő, mint elsődleges jogorvoslati fórum, az ügyintézés szükségessége esetén dönt arról, hogy a kollégiumi intézményegységvezetőhöz, az intézményvezetőhöz, a szociálpedagógushoz, a gyermek és 9
ifjúságvédelmi felelőshöz vagy a gyermekvédelemben dolgozó mely fórumhoz továbbítsák a megoldatlan ügyet. A panasz orvoslásának elintézési ideje: legfeljebb 15 nap. Amennyiben a gyermek nem kap panaszára jogorvoslatot, úgy panaszával az Érdekképviseleti Fórumhoz, a DÖK-öt segítő tanárhoz fordulhat az intézményi Házirendben szabályozottak szerint. A jogok érvényesülését, a kötelességteljesítést figyelemmel kíséri a DÖK és a nevelőtestület. A kötelességek teljesítésének elmulasztását vagy a kötelesség megszegését a DÖK vagy a nevelőtestület bármely tagja jelzi a segítő nevelőtanárnak, aki első szinten a DÖK-kel együttműködve lépéseket tesz ennek megszüntetésére. A szankcionálás első lépcsője a figyelmeztetés és a vele párhuzamosan alkalmazott segítő célzatú terápiás beszélgetés. Tiltó rendelkezések az intézményben, továbbá a kollégiumon kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani, valamint a szervezetre káros élvezeti cikkeket fogyasztani és árusítani tilos, a foglalkozáshoz nem tartozó felszerelést (pl. játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, ékszer, nagy összegű pénz) tilos behozni a kollégiumba, az előbbiekben felsorolt tárgyakért, behozott pénzekért a kollégium felelősséget vállalni nem tud, tanuló a kollégium területén adás-vételt nem bonyolíthat, a tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő, valamint pirotechnikai eszközt. 10
A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanuló joga, hogy kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat, elismerést kapjon. A jogszabályokban, illetőleg a kollégium házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, a kollégium jó hírét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. A jutalmazás a tanulók nevelésének, személyiségformálásának egyik eszköze. A jutalmazás alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jutalmazás o megfeleljen a növendékek életkori sajátosságainak, személyi állapotának, értelmi képességeinek, s az adott cselekedet reális értékelésének, o megfeleljen a pedagógia alapelveinek, az egységes nevelői ráhatás követelményeinek. A nevelés érdekében szükség esetén az adott jutalom visszavonható, azonban csak az a személy alkalmazhatja, aki a jutalmat adta. Természetesen ez nem zárja ki az adott csoporttal éppen szolgálatban lévő pedagógus, vagy szaktanár jutalmazási lehetőségét, kötelezettségét. A havonta tartandó szakmai értekezleteken minden jutalmazottat meg kell említeni. A jutalmazás gyakorlata Nevelőtanári, igazgatói, nevelőtestületi dicséret és jutalmazás egyénnek és kollégiumi csoportnak lehet: szóbeli írásbeli o igazgatói, nevelőtestületi dicséret az otthongyűlés előtt o oklevélben, tárgyjutalomban való részesítés o táborozáson való részvétel o kívánt program szervezése, és az abban való részvétel lehetősége. Területei: Magatartás és szorgalom jutalmazása A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azokat a tanulókat, akik a kollégiumi házirendet házon belüli vagy házon kívüli foglalkozáson megszegik, vagyis a kollégiumi közösség normái ellen vétenek, fegyelmező/elmarasztaló intézkedésben kell részesíteni. Ügyelni kell arra, hogy a fegyelmezés, illetve a büntetés megfeleljen Tilos a növendék életkori sajátosságainak, személyi állapotának, értelmi képességének, s az adott cselekedet valószerű értékelésének, a pedagógia alapelveinek, az egységes nevelői ráhatás követelményeinek. a testi fenyítés és megtorló-megalázó büntetés alkalmazása, ételmegvonással, többlettanulással (pl. feladatírással) és foglalkozásokról való eltiltással büntetni, séta, levegőzés megvonásával büntetni. Büntetést melynek kiszabásához be kell szerezni a DÖK véleményét az intézményvezetőn, intézményegység-vezetőin, valamint a DÖK vezetőjén kívül a gyerekekkel rendszeresen foglalkozó pedagógusok is alkalmazhatnak. 11
A nevelés érdekében szükség esetén az adott büntetés elengedhető, de csak az a személy alkalmazhatja, aki a büntetést adta. A fegyelmezés formái Nevelőtanári, intézményvezetői, nevelőtestületi elmarasztalás egyénnek és kollégiumi csoportnak lehet: szóbeli írásbeli o intézményvezetői, nevelőtestületi elmarasztalás az otthongyűlés előtt, o kedvelt programoktól való esetenként eltiltás. (Pl.: diszkó, mozi stb.), o súlyosabb vétség esetén fegyelmi eljárás lefolytatása a jogszabálynak (1993. LXXIX. tv. 76. ) megfelelően. o érvényben lévő büntetés, illetve fegyelmi büntetés ellen fellebbezést az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A nevelőtestület tagjai a büntetést ellenző személyes véleményüket a tanulók előtt nem hangoztathatják. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai A fegyelmi eljárást megelőzően lehetőséget kell biztosítani egyeztető eljárás lefolytatására. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendje: Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett tanuló szülője, valamint a kötelességszegő tanuló szülője egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adja az iskola igazgatójánál. A kötelességszegő kiskorú szülője az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárás során írásban megállapodnak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az intézményvezető felfüggeszti. Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását az intézményvezetőtől, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti. 12
Az egyeztető eljárást mediátor vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz az intézményvezető, az érintett szervezeti egység vezetője, a Szülői Munkaközösség elnöke, és a nevelőtestület által kiválasztott pedagógus, mint a fegyelmi bizottság tagjai. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül. Fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás során a tanuló álláspontját, védekezését, előadhatja. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során ki kell kérni, illetve szülői képviseletet biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A fegyelmi büntetés lehet: o megrovás, o szigorú megrovás, o áthelyezés másik kollégiumba o kollégiumi jogviszony megszüntetése Az anyagi kártérítés Az intézmény vagyonában és állapotában a tanuló által elkövetett kárért a szülő (gondviselő) anyagi felelősséggel tartozik, melynek mértékét a KT. 77. szabályozza. A károkozás miatti vizsgálatról és az okozott kár mértékéről a szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell a kollégiumi intézményegység-vezetőnek. A gondatlan (akaratlan) károkozás esetén az okozott kár értékét az intézményvezető a törvény szerinti mértékben csökkentheti (maximális összege a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százaléka). Szándékos károkozás alkalmával a tanuló, illetve szülei a teljes kár megtérítésére kötelezhetők, amennyiben ez az összeg nem haladja meg a törvényben szabályozott összeget (a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét). A munkarenddel kapcsolatos szabályok A kollégiumi foglalkozások napi, heti rendjének kialakítási szabályai Kollégiumi foglalkozási rend: A kollégiumi csoport- és hálóbeosztást a kollégiumi intézményegység-vezető állítja össze a közvetlen munkatársak (gyermekfelügyelők, nevelőtanárok, pszichológus) javaslatainak, észrevételeinek lehetőség szerinti figyelembe vételével. A kollégiumi foglalkozási rend a tantárgyfelosztás, illetve a kollégiumi csoportbeosztás alapján készül. A tanulók hétköznap 8-16 óráig évfolyamonkénti tanulócsoportokba szerveződnek, a 13
tanórán kívüli foglakozásokat 16 óra után az iskolában a tantárgyfelosztás alapján vehetik igénybe, annak következtében, hogy az iskola és a kollégium a működését és tevékenységét közös alapokra fektette. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja értelmében (59/2013. (VIII. 9. ) EMMI rendelet) a tematikus csoportfoglalkozások, heti egy alkalommal a csoportvezetői foglalkozások keretein belül valósulnak meg. Vezetője a kollégiumi nevelőtanár. Tartalmi elemeit a Kollégiumi Pedagógiai Program tartalmazza. A tanulócsoportok, illetve egyes tanulók számára szervezett foglalkozások (szakkörök, sportfoglalkozások) időpontja a kollégium különböző helyiségeiben található kifüggesztve. Elkészítése az intézményegység-vezető feladata. A kollégiumi foglalkozási rend elkészítése során, az alábbiakat lehet figyelembe venni: a tanulócsoportok heti optimális terhelése, a napi egyenletes terhelést, a tömbösítés lehetőségeit, a tanulók életkori sajátosságait. Napirend a kollégiumban 6 30 ébresztő 6 30-7 00 reggeli teendők ellátása 7 00 reggelizés 7 45-7 55 a tanulók az osztályteremben (ahol órájuk lesz) előkészülnek a tanítási órára 12 35-14 00 ebéd 14 00-16 00 délutáni tanóra 14 45-15 00 szünet 16 00-18 00 szabadidős csoportfoglalkozások, szakkörök 17 30-18 30 vacsora 18 30 - szabadidős tevékenység, csoportvezetői foglalkozás (heti egy alkalom) 19 30 fürdés, szabadidős tevékenységek, stb. Villanyoltás a kicsiknek 20 00 órakor a nagyobbaknak 21 00 órakor 14
A hazautazás szabályai, rendje A kollégium növendékek minden hétvégére vagy ünnepre, szünetre szülővel vagy felnőtt kísérettel hazautazhatnak pénteken (vagy az ünnep, szünet előtti napon) 14 00 órától. Visszaérkezés vasárnap (vagy az ünnep, szünet utolsó napján) 18 00 óráig. Más hozzátartozó csak a szülő előzetes írásbeli engedélyével viheti el a tanulót. Egyedül távozhat az a tanuló, akinek a szülője ezt írásban engedélyezte illetve a felelősséget vállalta. Az intézményi hagyományok ápolása Az intézményi rendezvények, ünnepek rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket, a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Tanulók részére az intézménybe újonnan érkező tanulók fogadása, bemutatása, köszöntése, tanévnyitó október 6 október 23-i mikulás és névadó ünnep karácsony, január 21. Magyar Kultúra Napja húsvéti ünnep március 15-i emlékünnepély április 16 a Holocaust áldozatainak emléknapja ballagás, évzáró. Intézményi szintű versenyek és szórakoztató rendezvények farsang szavalóverseny kulturális fesztivál komplex tanulmányi verseny /OM/ madarak és fák napja /kirándulás/ gyermeknap nyári táborozás, nyaralás Felnőttek részére új munkatársak bemutatása, köszöntése nőnapi, pedagógusnapi köszöntő nyugdíjba vonulók búcsúztatása valamennyi intézményi rendezvény karácsony, farsang 15
Az iskola tanulóinak ünnepi viselete Fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing, Lányok részére: sötét szoknya, fehér blúz. Kiegészítés a helyi csendrendelet figyelembevételével Annak ellenére, hogy közvetlen szomszédok nincsenek a kollégiumi és egyéb rendezvényeket 8-22 óra között kell megtartani. Rendezvények 22 óra után nem tarthatók. A hagyományok ápolásának egyéb formái Az intézmény belső ünnepségei és rendezvényei az iskola, a kollégium, gyermek- és lakásotthon közös együttműködésével kerülnek megrendezésre. Az intézmény életének kiemelkedő eseményeit, szakmai- és sportsikereit, neves évfordulóit videofelvételen örökítjük meg. Az egyes kiemelkedő események megörökítésére az intézményvezető esetenként ad megbízást a nevelőtestület bármely tagjának. A kollégiumi közösségben megtartjuk a gyermekek egyéni, személyes ünnepeit: születésnapját, névnapját. Intézményen kívüli rendezvényeken neveltjeinknek ugyanolyan példás magatartást kell tanúsítaniuk, mint a házon belüli rendezvényeken (kulturált öltözködés, udvarias viselkedés; dohányzás, ital, drog, agresszió mellőzése) Az intézmény külső kapcsolatainak ápolása, erősítése az intézmény állami- és DÖK vezetőinek együttes feladata, melynek során folyamatosan törekedni kell e kapcsolatok kiszélesítésére. Védő és óvó szabályok A létesítmény-használattal kapcsolatos védő-óvó szabályok Az intézménnyel jogviszonyban állók felelősek a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak, felszerelések állagának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Szülők, hozzátartozók, külső munkáltatóhoz tartozó dolgozók, vendégek a portánál köteles bejelentkezni, nevüket közölni, a belépés célját megjelölni. A portás köteles őket a megfelelő helyre irányítani, kísérőről gondoskodni, és a portán lévő füzetbe érkezésüket, nevüket, céljukat és távozásuk időpontját feljegyezni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók csak hivatali időben (8 00 órától 16 00 óráig) tartózkodhatnak az épületben az ügyintézéshez szükséges időtartamig. Szülők és hozzátartozók pedig az előre megbeszélt időben. A kollégiumi neveltekre vonatkozó védő-óvó előírások Ha a szülő (gondviselő, rokonok) gyermeke testi-lelki fejlődését veszélyezteti és erről a pedagógus értesül, köteles jelentést írni az intézmény vezetőjének és a gyermek- és 16
ifjúságvédelmi felelősnek, aki megteszi a megfelelő intézkedéseket, valamint értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje Az intézmény működtetése során az ÁNTSZ előírások maradéktalan betartásra kerülnek. Tanévenként az intézményben orvosi vizsgálatban részesül minden gyermek belgyógyászati, szemészeti, fogászati tekintetben. Egészségvédelem A kollégiumba csak Fertőzésmentes környezetből távozik, illetőleg Fertőző betegségben nem szenved, közösségbe mehet megállapítást tartalmazó orvosi igazolással vehető fel növendék, a szünidőről való visszatérés esetén is. A szünidőről, ill. engedély nélküli eltávozásról /szökésből/ visszatérő növendékeknél, 24 órán belül eü. szűrést kell végezni. A szűrést az ápolónő, vagy a visszaérkezéskor ügyeletes nevelő kezdeményezi. A tetvesen, rühesen, ápolatlanul, sérülésekkel /stb./ visszaérkező gyermek/ek/ nevét ill. névsorát az intézmény vezetőjének jelenteni kell, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse. /fertőtlenítés, esetleges feljelentés az ÁNTSZ vagy a TEGYESZ, Rendőrség, Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat). A megbetegedett tanulókat az orvos utasítása szerint az ápolónő látja el, a szülő megérkezéséig. Orvosi (nem sürgősségi beutalókkal) a szülő kötelessége a gyermekével szakorvoshoz menni, akut sérülés, baleset, vagy rosszullét esetén megbízható bármelyik, saját műszakjában szolgálatot teljesítő kolléga. Ebben az esetben a megbízott kolléga csoportjának szétosztásáról vagy felügyeletének megszervezéséről a kollégiumi intézményegység - vezető gondoskodik. Minden pedagógus köteles a rábízott gyermekek egészségi állapotát gondos figyelemmel kísérni; bármilyen betegséget vagy annak gyanúját azonnal jelezni az orvosnak, ápolónőnek és intézmény vezetőinek és gyermeket kísérőlevéllel küldeni a betegszobára. Baleset bekövetkezése esetén köteles a növendéket a lehetőségekhez mérten ellátni vagy elláttatni, s ezután a balesetről az intézmény vezetőit, munkavédelmi megbízottját, és eü. szolgálatát írásban részletesen tájékoztatni. Orvosi rendelés: Hétfő: 12 00-16 00 Szerda: 10 00-116 00 védőnő: heti 1 alkalommal 8 00-12 00 ápolónők: naponta 7 00-19 00 Baleset megelőzési előírások Az intézményben lévő tanulóknak állandó felügyeletet kell biztosítani. Ezért az intézmény valamennyi dolgozója felel. 17
Védő-óvó intézkedések Tanévkezdet első napján kötelező a tanulóknak, nevelőknek, gyermekfelügyelőknek Baleset- és Tűzvédelmi oktatást tartani (az új belépőknek folyamatosan, a munkafelvételt megelőzően). Az oktatást a balesetvédelmi naplóba, illetve a csoport naplóban rögzíteni kell. Az oktatást felvilágosítást alkalmanként ki kell egészíteni pl.: kirándulás, tömegközlekedés, más iskolán kívüli tevékenység alkalmával, valamint nyári szünetet megelőzően. Baleset esetén újbóli oktatás szükséges. Minden évben az intézmény egész területén az erre kijelölt kollégák kötelesek bejárni az épületet, ellenőrizni a felmerülő hiányosságokat, azt kötelesek jelenteni. A kollégiumi intézményegység-vezetőnek kötelessége a hibák megszüntetéséről gondoskodni. Azokban a helyiségekben, ahol a gyerekek megfordulnak a dugaszoló aljzatokat védődugóval ellátni kötelesek. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Az engedély nélkül eltávozott /szökött/ növendék adatait, a felfedezés időpontját haladéktalanul be kell jegyezni a Szökési napló -ba. Az eltávozás körülményeiről külön feljegyzést kell készíteni. A tanuló felkutatását és vissza hozatalát annak a pedagógusnak kell megkísérelni, akinek csoportjából a gyermek eltávozott. A keresés során csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. Az eseményről tájékoztatni kell az intézmény ügyeletes nevelőjét, ill. vezetőit. Ha a keresés 2 órán belül sikertelen, Körözés iránti kérelmet kell eljuttatni a III. ker. Rendőrkapitányság ügyeletére. (III. ker. Tímár u. 11.) A kérelem eljuttatása az érintett pedagógus feladata. A visszatért növendéket szükség esetén orvosi vizsgálatra kell kísérni. Betegség esetén köteles a szülő telefonon értesíteni az illetékes személyeket, mert csak ebben az esetben tudjuk lemondani az étkezést. A szülő 3 nap hiányzást igazolhat. Minden esetben orvosi igazolással kell a hiányzást dokumentálni a visszaérkezés napján. Amennyiben a hiányzások száma túllépi a törvényben megengedett óraszámot, köteles az intézmény a kerületileg illetékes jegyzőt értesíteni. A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések Étkezési díj befizetése minden hónap utolsó hetén esedékes. Tartozás esetén a szülő írásban kérheti a befizetés halasztását az intézmény vezetőjétől. Tartósan fennálló tartozás esetén az intézmény vezetője dönt a díj elengedéséről vagy behajtásáról. 18
Anyagi vonzatú dolgok szabályozása A nevelt anyagi felelőssége Tettenérés esetén a nevelt az okozott kárér anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a nevelt felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági ügyintéző javaslatára a tantestület dönt vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a neveltet és azok szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásoknak megfelelően per indítható. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad! Neveltek által előállított termék A közoktatási törvény 12. (4) bekezdésében meghatározza a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, ám intézményünkben ilyen termékeket nem készítünk. 19
Záró rendelkezések Jelen Kollégiumi Házirend módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével. 1. A Házirend hatálybalépése A Házirend 2013. szeptember 1-jével lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Házirend hatálybalépésével egyidejűleg az előző napján jóváhagyott Házirend hatályát veszti. 2. A Házirend felülvizsgálata Az Házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a DÖK és GYÖK, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2013. év augusztus 29. nap P.H. Marton Tiborné intézményvezető A Házirendet az intézmény Diákönkormányzata és Gyermekönkormányzata 2013. év augusztus hónap 29. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a DÖK és GYÖK egyetértési jogát jelen Házirend módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakat egyetértve a nevelőtestületnek javasolta... Rostás Ágnes DÖK és GYÖK vezetője A Házirendet a Szülői Szervezet 2013. év augusztus hónap 29. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Vörös István Szülői Szervezet képviselője
A Házirendet az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus hónap 29. napján elfogadta. Rostás Ágnes hitelesítő nevelőtestületi tag Pekk Emese hitelesítő nevelőtestületi tag Érvénybe lép: 2013. év szeptember hónap 1. nap 21