Elôzetes adatok
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012
Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Összeállította: Bojer Anasztázia Kovács Marcell Simor Éva Vörös Csabáné Waffenschmidt Jánosné A kéziratot gondozta: Benedek Szabolcs Tördelőszerkesztők: Simonné Horváth Gabriella Trybek Krisztina További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu Internet: http://www.ksh.hu informacioszolgalat@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2012.041
TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!... 5 A népesség és a lakások száma a 2011. évi népszámlálás előzetes adatainak tükrében... 7 A népszámlálás időtartama, az adatszolgáltatás módja... 14 Módszertani ismertető... 15 Táblázatok... 19 1. Népesség... 19 1.1 Országos adatok... 19 1.1.1 A népesség számának alakulása, népsűrűség... 19 1.2 Megyei és regionális adatok... 19 1.2.1 A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői... 19 1.2.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint... 20 1.2.3 A népsűrűség alakulása... 20 1.2.4 A lakónépesség száma nemek szerint... 21 1.2.5 A lakónépesség megoszlása nemek szerint... 21 1.2.6 A lakónépesség területi megoszlása... 22 1.3 Településtípusonkénti adatok... 23 1.3.1 A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői... 23 1.3.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint... 24 1.3.3 A lakónépesség száma nemek szerint... 25 1.3.4 A lakónépesség területi megoszlása... 26 2. Lakás... 27 2.1 Országos adatok... 27 2.1.1 A lakóegységek, a lakások számának alakulása... 27 2.2 Megyei és regionális adatok... 27 2.2.1 A lakóegységek, az intézetek száma típus szerint... 27 2.2.2 A lakásállomány változása... 28 2.2.3 A lakásállomány alapterület szerint, 2011... 28 2.2.4 A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, 2011... 29 2.2.5 A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület... 29 2.3 Településtípusonkénti adatok... 30 2.3.1 A lakásállomány változása... 30 2.3.2 A lakásállomány alapterület szerint, 2011... 31 2.3.3 A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, 2011... 32 2.3.4 A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület... 33 3. Laksűrűség... 34 3.1 Megyei és regionális adatok... 34 3.1.1 A lakott lakások és lakóik, laksűrűség... 34 3.2 Településtípusonkénti adatok... 35 3.2.1 A lakott lakások és lakóik, laksűrűség... 35 Előzetes adatok 3
Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A 2011. évi népszámlálásra a közel másfél évszázados hazai népszámlálási hagyományok és tapasztalatok figyelembevételével, egyúttal a 21. század társadalmi, demográfiai és gazdasági viszonyaihoz igazodva, azok feltárására alkalmas tartalommal és módszerekkel került sor. Ugyanakkor az ENSZ-ajánlásokra épülve népszámlálásunk illeszkedik a világ 2010 körüli népszámlálásainak sorába, és megfelel az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt követelményeknek is. Ezáltal lehetővé válik mind a korábbi hazai népszámlálásokhoz képest bekövetkezett változások nyomon követése, mind a többi európai, illetve Európán kívüli országban megfigyelt jelenségekkel való összehasonlítás. 2011 októberében csaknem 40 ezer számlálóbiztos közel 4,4 millió lakást keresett fel, hogy adatokat gyűjtsön hazánk népességének társadalmi-demográfiaigazdasági jellemzőiről és lakásviszonyairól. 827 ezer lakásból 2 millió személyről érkezett a KSH-ba interneten kitöltött kérdőív, több mint másfél millióan pedig saját maguk töltötték ki a papír kérdőívet. A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közreadja a különböző adatszolgáltatási eszközök és módok útján érkezett kérdőívek elsődleges áttekintése után született előzetes adatokat. A kérdőívek feldolgozásának befejezését követően tematikus részletezettséggel hozzuk nyilvánosságra a népszámlálás alapján megszülető gazdag adatkincs egyegy szeletét, illetve az adatvédelmi szabályok korlátai között lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak tematikusan kialakított adatállományok kutatására is. A most elkészült összeállítás a népesség számának és a lakásállomány legfontosabb adatainak alakulását mutatja be. Köszönöm a Tisztelt Olvasónak, hogy adatszolgáltatóként vagy közreműködőként hozzájárult a népszámlálás sikeréhez. Budapest, 2012. március Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Előzetes adatok 5
A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSOK SZÁMA A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐZETES ADATAINAK TÜKRÉBEN Népesség, népsűrűség A népességszám változása 1. ábra A lakónépesség alakulása, 1870 2011 Magyarország népessége 2011. október 1-jén a népszámlálás előzetes, a részletes feldolgozás előtti, adatgyűjtés-szervezési információk alapján összeállított eredményei szerint 9 millió 982 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2001. február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Ennek mértéke az 1980-as évtizedben volt a legerőteljesebb, az 1990-es évtizedben mérséklődött, majd 2001 2011 között ismét fokozódott. A népesség csökkenésének meghatározó tényezője a természetes fogyás. Magyarországon 1981 óta évről évre kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. A természetes fogyás mértéke növekvő, az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után több mint 35 ezer fő volt. A természetes fogyás miatti népességcsökkenést az elmúlt két, két és fél évtizedben mérsékelte a pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg. Az elmúlt évtizedben a bevándorlási többlet azonban a természetes fogyásnak csak kevesebb mint felét tudta pótolni. Ezer fő 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 5 011 5 329 6 009 6 854 7 612 7 987 8 685 9 316 9 205 9 961 10 301 10 709 10 375 10 198 9 982 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 A 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban az ország csaknem valamennyi megyéjében csökkent a lakónépesség. Kivételt képez Pest megye, ahol a lakosság nagymértékben, közel 13 százalékkal nőtt, és Győr-Moson-Sopron megye, ahol mérsékeltebb, 2,4 százalékos volt a növekedés. A csökkenő lakosságú megyék közül a legkevésbé, 0,8 százalékkal Hajdú-Bihar, a legnagyobb mértékben, 9,0 százalékkal Békés megye népessége mérséklődött. Előzetes adatok 7
Az elmúlt tíz évben tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra koncentrálódik: míg 2001-ben 28,1, addig 2011-ben a lakosság 29,6 százaléka élt Budapesten és Pest megyében. A növekedésben Pest megye gyarapodása játszott döntő szerepet, a főváros lakónépessége bár csekély mértékben tovább csökkent. A többi régió és megye lakosságának országon belüli aránya nem, vagy alig változott. 2. ábra A lakónépesség száma és változása megyénként, 2001. február 1. és 2011. október 1. között Az elmúlt évtizedben az ország minden területén természetes fogyás volt tapasztalható, a halálozások száma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is meghaladta a születésekét. Az országon belüli, valamint a nemzetközi vándorlási folyamatok eredményéből adódó népességváltozás azonban nem egyformán érintette az ország egyes területeit. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, ahol a bevándorlási többlet eredményeként mintegy 150 ezer fővel gyarapodott a népesség. Jóval kisebb mértékű, de pozitív, népességet növelő hatása volt a vándorlási egyenlegnek Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád, Vas, Heves, Zala, Somogy és Komárom-Esztergom megyében. Az előbbiekkel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Tolna, Nógrád, Baranya és Veszprém megyében a természetes fogyásból adódó népességveszteséget a vándorlási negatívum is tovább növelte. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
A népsűrűség alakulása 2001-ben az egy km 2 -re számított népsűrűség az ország egészére vonatkozóan 110 fő volt, ez az említett népmozgalmi folyamatok hatására tíz év alatt 107 főre csökkent. Budapest kiemelkedő népsűrűsége nem hasonlítható össze a megyékével. Pest megyében is jelentős mértékben, 84 fővel nagyobb a népsűrűség az országos átlagnál, ugyanakkor Somogyban a Pest megyeinek csak alig több mint negyede, és Bács-Kiskun, Tolna, valamint Békés megyében sem éri el a 65 főt az egy km 2 -re jutó lakosok száma. 3. ábra A népsűrűség és változása megyénként, 2001. február 1. és 2011. október 1. között A nemek aránya A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint a lakosságon belül a férfiak aránya 47,2, a nőké 52,8 százalék. Az elmúlt évtizedben tovább erősödött a nemek arányát jellemző nőtöbblet, az ezer férfira jutó nők száma 2011-ben 1117 volt, 2001-hez képest 15-tel nőtt. Minden megyében tovább emelkedett az ezer férfira jutó nők száma, a legkevésbé Vas, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a növekedés alig észrevehető. Továbbra is Budapesten a legkedvezőtlenebb a nemek szerinti arány, itt ezer férfira 1210 nő jut, míg Fejér megyében csak 1061. Előzetes adatok 9
4. ábra A nemek arányának változása megyénként, 2001. február 1. és 2011. október 1. között A városok és a falvak népességszámának alakulása A népszámlálás időpontjában 328 városi és 2826 községi jogállású település volt Magyarországon. A lakónépesség 17,4 százaléka Budapesten, 52,1 százaléka a többi városban, és 30,5 százaléka a községekben élt. A városokban és a falvakban is csökkent a népesség száma, a csökkenés a falvakban nagyobb mértékű volt. A természetes fogyás a községek népességének csökkenésében játszott nagyobb szerepet, hatását azonban a vándorlási egyenlegből eredő népességtöbblet a városokénál jobban mérsékelte. Utóbbiban jelentős szerepe volt a Pest megyei községek kiemelkedő mértékű bevándorlási többletének. A népesedési folyamatok eredményeként a főváros és a városok lakosságán belül tovább emelkedett a női népesség aránya, miközben a községek összességét tekintve ez a folyamat megtorpanni látszik. Lakásállomány, lakásnagyság A lakásállomány alakulása A népszámlálás során 4 millió 389 ezer lakóegységet írtak össze. Ezen belül a lakások száma 4 millió 383 ezer volt, 318 ezerrel több, mint 2001-ben. A 2001-et követő időszakban a lakásépítés intenzív növekedése, majd stagnálása után az építést ösztönző kedvezmények megszűnése és a gazdasági válság 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
hatására 2011-re az épített lakások száma mélypontra zuhant. A 2000-es évtized folyamán ennek ellenére 7,8 százalékkal növekedett a lakásállomány, ami az 1990-es évek alacsony növekedési üteménél valamivel erőteljesebb emelkedést jelent. A lakásállományon belül 88,5 százalék a lakott lakások aránya. Az elmúlt tíz évben tovább emelkedett az üresen álló, a más célra (pl. irodaként, orvosi rendelőként) vagy csak idényszerűen, illetve másodlagosan használt lakások száma. 5. ábra A lakásállomány alakulása, 1920 2011* Ezer lakás 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 1 827 2 182 2 398 2 467 2 758 3 118 3 542 3 853 4 065 4 383 500 0 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 * A népszámlálások lakásadatai összehasonlítható formában 1920-tól állnak rendelkezésre. A lakásállomány Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. Pest megyében közel 20, Győr-Moson-Sopron megyében több mint 13, Budapesten 10 százalékos volt a növekedés. A legszerényebb, 2 százaléknál kisebb mértékben Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében nőtt a lakások száma. A lakásállomány területi megoszlása nem változott jelentősen, egyedül Pest megye részaránya növekedett 1 százalékot meghaladó mértékben. A lakásállomány egyharmada Közép-Magyarországon található, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tizedik Pest megyében van. Előzetes adatok 11
6. ábra A lakásállomány változása megyénként 2001. február 1. és 2011. október 1. között A lakásállomány településtípusok közötti megoszlásában minimális mértékben tovább nőtt Budapest részesedése, és mérséklődött a községeké. Budapesten és a többi városban található a lakások 71,4 százaléka. 7. ábra Lakásállomány településtípusonként, 2001. február 1-jén és 2011. október 1-jén Ezer lakás 5 000 4 000 3 000 1 200 1 253 2 000 2 043 2 227 1 000 0 821 903 2001 2011 Budapest Városok Községek 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
A lakásállomány nagyság szerinti összetétele 8. ábra A lakásállomány összetétele az újonnan épített lakások nagyobb alapterülete következtében a nagyobb lakások irányába tolódott el. Az elmúlt tíz évben a lakások átlagos alapterülete 3 m 2 -rel nőtt, a városokban átlagosan 2, a községekben 5 m 2 -rel nagyobb lakásokban élnek az emberek, mint tíz évvel ezelőtt. A lakások alapterület szerinti összetételét tekintve nőtt a településtípusok közötti különbség. Továbbra is Budapesten találhatók legnagyobb arányban a kis alapterületű lakások. A fővárosban a lakásállomány közel egyötöde 40 m 2 -nél kisebb alapterületű, míg a városokban, községekben a lakások 7,1, illetve 2,5 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A lakások megoszlása alapterület szerint településtípusonként, 2011. október 1. Budapest Városok Községek 5% 6% 19% 10% 7% 14% 2% 12% 10% 11% 31% 23% 22% 19% 20% 38% 22% 29% 39 40 59 60 79 80 99 100 119 120 (m 2 ) A községek lakásállományának többsége, 63,1 százaléka 80 m 2 vagy annál nagyobb alapterületű, a városokban pedig közel 60 százalékos arányban a 80 m 2 -nél kisebb lakások találhatók. A laksűrűség alakulása A lakónépesség csökkenésének és lakásállomány növekedésének együttes eredményeként száz lakott lakásra 2011-ben 251 lakó jutott. 2001 óta a laksűrűségmutató 16 fővel, közel 6 százalékkal csökkent. Budapesten és a többi városban a csökkenés 7,0 százalék, a községekben 3,5 százalék volt. Ennek következtében 2011-ben a száz lakott lakásra jutó lakók száma Budapesten 215, a többi városban 251, a községekben 276 fő volt. A nem lakásban élő népesség túlnyomó többsége, 235 ezer fő intézeti lakó, a fedél nélküli hajléktalanok és a lakás fogalmába nem sorolható ún. lakott egyéb lakóegységben élők száma pedig 17 ezer fő volt. Ez utóbbi kategóriába tartozók száma az adatok részletes feldolgozását követően akár jelentősen is változhat, mivel az adatfelvétel során ők jelentették a legnehezebben elérhető lakossági csoportot, így előzetes besorolásuk is bizonytalanabb. Előzetes adatok 13
A NÉPSZÁMLÁLÁS IDŐTARTAMA, AZ ADATSZOLGÁLTATÁS MÓDJA A népszámlálási törvény rendelkezése alapján a népszámlálást 2011. október 1. és 2011. október 31. között kellett végrehajtani, az összeírásból kimaradt személyek és lakásuk pótösszeírását 2011. november 8-ig kellett befejezni. Az adatfelvételi módszer számos újítást tartalmazott. Ezek közül a legfontosabb az internetes kérdőívkitöltés lehetősége volt, amit Magyarországhoz hasonlóan sok országban most alkalmaztak először a népszámlálások történetében. Az internetes kitöltés lakossági fogadtatása rendkívül kedvező volt, az internetes kitöltésre rendelkezésre álló két hét alatt a lakcímek közel 19 százalékáról érkeztek be ezen a módon a kérdőívek. Különösen népszerűnek bizonyult az internetes kitöltés Budapesten, de az országos átlagot meghaladó volt Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom megyében is. 1. tábla Az adatszolgáltatás módja szerinti megoszlás megyénként és településtípusonként Megye, főváros A lakcímek aránya, ahol az adatszolgáltatás interneten papír alapú önkitöltéssel történt számlálóbiztosi interjúval Összesen Budapest 29,9 20,6 49,4 100,0 Baranya 12,4 9,9 77,7 100,0 Bács-Kiskun 15,8 18,1 66,1 100,0 Békés 12,1 10,2 77,7 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 14,5 13,7 71,8 100,0 Csongrád 17,9 13,7 68,3 100,0 Fejér 19,7 16,1 64,2 100,0 Győr-Moson-Sopron 20,6 15,5 63,9 100,0 Hajdú-Bihar 15,3 17,9 66,8 100,0 Heves 13,8 14,6 71,6 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 13,1 15,0 71,9 100,0 Komárom-Esztergom 19,3 14,9 65,8 100,0 Nógrád 11,6 17,1 71,3 100,0 Pest 18,4 21,9 59,7 100,0 Somogy 11,5 15,8 72,6 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,9 10,3 77,9 100,0 Tolna 14,8 12,2 73,0 100,0 Vas 18,2 15,5 66,3 100,0 Veszprém 17,6 13,0 69,4 100,0 Zala 14,4 13,1 72,5 100,0 Ország összesen 18,6 16,3 65,2 100,0 Ezen belül: városok Budapest nélkül 19,0 17,5 63,5 100,0 községek 9,6 11,0 79,4 100,0 (%) Minden hatodik lakcímen a papír kérdőív önálló kitöltését választották az adatszolgáltatók, a hagyományos módon, kérdezőbiztosi interjú keretében pedig 65,2 százalékuk válaszolt a kérdésekre. A számlálóbiztosi közreműködést választók aránya a fővárosban 50 százalék alatt maradt, miközben a községekben közel 80 százalékos részesedéssel továbbra is ez a mód volt a meghatározó. 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
MÓDSZERTANI ISMERTETŐ A népszámlálás előzetes adatait tartalmazó kiadvány az adatfelvétel során kifejezetten erre a célra gyűjtött információk alapján készült, összeállításakor a népszámlálási kérdőívek feldolgozott adatai még nem álltak rendelkezésre. Az adatok előzetes jellegükből adódóan területenként kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek a végleges feldolgozás eredményeitől. A KSH hagyományosan az előzetes adatok megjelentetésével kezdi a népszámlálási eredmények közzétételét, mivel a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az előzetes és a végleges adatok közötti eltérés nem éri el azt a mértéket, ami az előzetes adatok megbízhatóságát veszélyeztetné. Az ezerben közölt abszolút számok, valamint a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok kerekített értékeivel. A 2011. évi népszámlálás eszmei időpontja A népszámlálás állapotfelvétel, egy adott időpontra vonatkozik. Az Európai Unió népszámlálási rendelete a népszámlálás eszmei időpontját a 2011. évre írta elő, amit az Országgyűlés a 2009. évi CXXXIX. törvényben (népszámlálási törvény) 2011. október 1-je 0 órára pontosított. Az előző, 2001. évi népszámlálás eszmei időpontja február 1-jén 0 óra volt, a két népszámlálás között 10 év és 8 hónap telt el. A népszámlálás eszmei időpontja 1870-ben január 1-jén 0 óra, az 1880., az 1890., az 1900., az 1910., az 1920. és az 1930. években december 31-én éjfél, 1941-ben január 31-én éjfél, 1949-ben, 1960-ban, 1970-ben, 1980-ban és 1990-ben január 1-jén 0 óra 2001-ben február 1-jén 0 óra, 2011-ben október 1-jén 0 óra volt. A népesség számának megállapítása, népességkategóriák A 2011. évi népszámlálás a korábbi gyakorlattól eltérően főszabály szerint minden személyt egy lakcímen, az életvitelszerűen használt lakóhelyén írt össze, ez adja a népszámlálási lakónépesség alapját. Kivételt képeztek ugyanakkor az egyszeri összeírás szabálya alól a háztartások azon tagjai, akik tanulás, munkavégzés vagy egyéb ok miatt máshol (pl. kollégiumban, munkásszálláson, albérletben) laknak, de hetente, kéthetente, havonta hazajárnak a családjukhoz. Róluk két helyen kellett kérdőívet kitölteni: az életvitelszerűen használt lakóhelyen (pl. a kollégista gyermekről a kollégiumban) és a családi otthonban is. Természetesen ezek az időszakonként hazajáró személyek is csak egyszer szerepelnek a lakónépességben, mégpedig az életvitelszerűen használt lakóhely településén. A családi otthonban kitöltött kérdőívek alapján azonban így kialakíthatóvá válik egy olyan népességkategória is, amely a távol tanuló, dolgozó családtagokat a családdal egyben tartva fontos információval szolgál a háztar- Előzetes adatok 15
tásról mint gazdasági egységről, eltartó és eltartott személyek gazdasági közösségéről. A népszámlálási lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve ha több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik életvitelszerű lakóhelyüknek, éjszakai pihenésüket általában, a hét nagyobb részében ott töltik. A fedél nélküli hajléktalanok annak a településnek, budapesti kerületnek a lakónépességébe tartoznak, ahol a népszámlálás hajléktalan-összeírása során számba vették őket. A népszámlálási lakónépesség tehát a tényleges népességet jelenti, ezt a népességkategóriát használta már a 2001. évi népszámlálás is. A népszámlálási lakónépesség fogalma igazodik a nemzetközileg elfogadott népszámlálási módszertanhoz is. A nemzetközi rendeletek és ajánlások ugyanis a népességszámnak nem a hivatalos bejelentésen alapuló de jure, hanem a tényleges lakóhely számbavétele szerinti de facto értelemben vett megállapítását írják elő. Lakások, lakóegységek A népszámlálás a személyeket a lakóegységekben veszi számba, és a lakásviszonyok megismerése céljából a személyekkel együtt összeírja a lakóegységeket is. A lakóegység fogalma a lakást, a lakott üdülőt, a lakott egyéb lakóegységet és az intézeti háztartási lakóegységet (intézet) foglalja magában. A lakás az eredetileg emberi szállás, tartózkodás céljára épített vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással általában műszakilag összefüggő egysége, amelynek közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből önálló, külön bejárata van. Az üdülő a jellemzően pihenésre, nyaralásra, üdülésre épített, illetve használt lakóegység. A népszámlálási hagyományoknak megfelelően a lakások és a lakott üdülők együttesen képezik a lakásállományt. Lakott egyéb lakóegységnek nevezzük egy gazdasági létesítmény, illetve ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény lakott helyiségét (raktár, műhely, mosókonyha, garázs, kunyhó, lakókocsi stb.); továbbá az épület telkére épített, önálló háztartás (pl. al- vagy ágybérlő) által lakóhelyként használt olyan különálló létesítményt, amely a lakás fogalmának nem felel meg (pl. nyári konyha). Az intézet öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgáló helyiség vagy helyiségek csoportja, függetlenül attól, hogy az adatfelvétel eszmei időpontjában élt-e benne (bennük) elhelyezést vagy elhelyezést és ellátást igénybe vevő személy. Idetartoznak többek között a kollégiumok és diákszállók, a gyermekotthonok, a munkásszállók, a kórházak, a szociális otthonok, a szállodák, a panziók és kempingek, a vállalkozások, intézmények tulajdonában lévő üdülők, a büntetés-végrehajtási intézetek. Az intézetek számát a népszámlálási kiadványok lakás, lakóegység adatai általában nem tartalmazzák, adataikat önálló kiadvány ismerteti. Jelen kiadvány a 2.2.1. számú táblázatban közli együtt valamennyi lakóegység adatait. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
A népszámlálás és a népesség továbbvezetett adatai közötti eltérés A KSH a két népszámlálás között a lakónépesség országos és területi adatait az előző népszámlálásból kiindulva, a születések és a halálozások számával, valamint a nemzetközi és belföldi vándorlási adatokkal korrigálva számítja, ez az ún. továbbvezetett népesség. Az előző, 2001. évi népszámlálás alkalmával a népszámlálási lakónépesség csaknem 200 ezer fővel meghaladta a továbbvezetett népességet. A jelentős eltérésnek az volt az alapvető oka, hogy a népesség továbbvezetésénél az 1990-es évtized egészében a nemzetközi vándorlási adatok figyelembevételére megfelelő alapadatok hiányában még nem volt mód. 2011. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában a továbbvezetett lakónépesség az előzetes adatok szerint 9 millió 968 ezer fő volt, 14 ezer fővel kevesebb, mint a népszámlálási lakónépesség. A minimális, 0,1 százalékos eltérést módszertani és számbavételi különbségek okozzák. Ezek közül a két legfontosabb, hogy eltérő az adatok forrása: a 2001. évi népszámlálásból kiinduló továbbvezetéshez felhasznált nemzetközi vándorlási adatok elsődlegesen nem statisztikai célra készült nyilvántartásokból származnak, illetve a népszámlálási előzetes adatoknál a lakossági közlések hibákat, esetlegesen duplázódásokat és kimaradásokat tartalmazhatnak. A megyei, területi népességadatok alakulásában a nemzetközi vándorlásnál nagyobb szerepet játszanak a belföldi költözések. A belföldi vándorlási adatok szintén elsődlegesen nem statisztikai célra létrejött nyilvántartásból származnak, a lakcímváltozások lakossági bejelentése alapján készülnek. Azokon a területeken, ahol a lakosok egy része elmulasztotta a lakcímváltozás bejelentését, azaz életvitelszerűen nem a bejelentett lakóhelyén él, a tényleges népszámlálási adatok akár jelentősen is eltérhetnek a továbbvezetett adatoktól. Előzetes adatok 17
TÁBLÁZATOK 1. Népesség 1.1 Országos adatok 1.1.1 A népesség számának alakulása, népsűrűség Év Népesség, ezer fő Népsűrűség 1 km 2 -re a) A népesség változása az 1870. évi az előző népszámláláshoz viszonyítva, % Jelenlevő népesség 1870 5 011 53,9 100,0 1880 5 329 57,3 106,3 106,3 1890 6 009 64,6 119,9 112,8 1900 6 854 73,7 136,8 114,1 1910 7 612 81,8 151,9 111,1 1920 7 987 85,9 159,4 104,9 1930 8 685 93,4 173,3 108,7 1941 9 316 100,1 185,9 107,3 1949 9 205 98,9 183,7 98,8 1960 9 961 107,1 198,8 108,2 1970 10 322 111,0 206,0 103,6 Lakónépesség 1970 10 301 110,7 205,6 1980 10 709 115,1 213,7 104,0 1990 10 375 111,5 207,0 96,9 2001 10 198 109,6 203,5 98,3 2011 9 982 107,3 199,2 97,9 a) Terület: 93 026,33 km 2 1.2 Megyei és regionális adatok 1.2.1 A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői Régió, megye, főváros 2001 2001. február 1. 2011. október 1. természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 (ezer fő) Budapest 1 778 72 30 1 737 Pest 1 084 12 151 1 223 Közép-Magyarország együtt 2 862 84 182 2 959 Fejér 434 13 6 428 Komárom-Esztergom 317 12 2 306 Veszprém 370 14 1 354 Közép-Dunántúl együtt 1 121 39 6 1 088 Győr-Moson-Sopron 439 13 23 449 Vas 268 14 4 258 Zala 297 17 3 283 Nyugat-Dunántúl együtt 1 004 44 30 990 Baranya 407 17 2 388 Somogy 335 19 2 318 Tolna 250 12 6 231 Dél-Dunántúl együtt 992 49 6 938 Borsod-Abaúj-Zemplén 744 27 26 691 Heves 326 18 3 311 Nógrád 220 13 3 204 Észak-Magyarország együtt 1 290 58 27 1 205 Hajdú-Bihar 553 12 8 549 Jász-Nagykun-Szolnok 416 20 7 389 Szabolcs-Szatmár-Bereg 582 9 11 562 Észak-Alföld együtt 1 551 41 11 1 500 Bács-Kiskun 547 25 0 521 Békés 398 27 9 362 Csongrád 433 20 5 418 Dél-Alföld együtt 1 378 73 4 1 301 Ország összesen 10 198 387 171 9 982 Előzetes adatok 19
1.2.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint (%) 2001. február 1. 2011. október 1. Régió, megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest 100,0 4,0 1,7 97,7 Pest 100,0 1,1 14,0 112,8 Közép-Magyarország együtt 100,0 2,9 6,3 103,4 Fejér 100,0 2,9 1,4 98,5 Komárom-Esztergom 100,0 3,8 0,5 96,7 Veszprém 100,0 3,9 0,4 95,8 Közép-Dunántúl együtt 100,0 3,5 0,6 97,1 Győr-Moson-Sopron 100,0 3,0 5,3 102,4 Vas 100,0 5,3 1,5 96,2 Zala 100,0 5,6 0,9 95,3 Nyugat-Dunántúl együtt 100,0 4,4 3,0 98,6 Baranya 100,0 4,3 0,5 95,2 Somogy 100,0 5,6 0,5 94,9 Tolna 100,0 5,0 2,3 92,7 Dél-Dunántúl együtt 100,0 4,9 0,6 94,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 100,0 3,7 3,5 92,8 Heves 100,0 5,4 0,8 95,4 Nógrád 100,0 6,0 1,5 92,5 Észak-Magyarország együtt 100,0 4,5 2,1 93,4 Hajdú-Bihar 100,0 2,1 1,4 99,2 Jász-Nagykun-Szolnok 100,0 4,8 1,7 93,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 100,0 1,5 2,0 96,5 Észak-Alföld együtt 100,0 2,6 0,7 96,7 Bács-Kiskun 100,0 4,6 0,0 95,4 Békés 100,0 6,8 2,2 91,0 Csongrád 100,0 4,7 1,2 96,5 Dél-Alföld együtt 100,0 5,3 0,3 94,5 Ország összesen 100,0 3,8 1,7 97,9 1.2.3 A népsűrűség alakulása (fő) Régió, megye, főváros Az 1 km 2 -re jutó lakónépesség száma 2001 2011 A népsűrűség változása Budapest 3 385,7 3 306,8 79 Pest 169,6 191,4 22 Közép-Magyarország együtt 413,8 427,9 14 Fejér 99,6 98,1 2 Komárom-Esztergom 139,8 135,2 5 Veszprém 82,3 78,8 4 Közép-Dunántúl együtt 100,8 97,9 3 Győr-Moson-Sopron 104,3 106,8 3 Vas 80,4 77,3 3 Zala 78,6 74,9 4 Nyugat-Dunántúl együtt 88,7 87,4 1 Baranya 92,0 87,6 4 Somogy 55,5 52,7 3 Tolna 67,4 62,5 5 Dél-Dunántúl együtt 70,0 66,2 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 102,7 95,3 7 Heves 89,6 85,4 4 Nógrád 86,5 80,1 6 Észak-Magyarország együtt 96,1 89,7 6 Hajdú-Bihar 89,0 88,4 1 Jász-Nagykun-Szolnok 74,5 69,7 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 98,1 94,7 3 Észak-Alföld együtt 87,5 84,6 3 Bács-Kiskun 64,7 61,7 3 Békés 70,7 64,3 6 Csongrád 101,7 98,1 4 Dél-Alföld együtt 75,1 71,0 4 Ország összesen 109,6 107,3 2 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.2.4 A lakónépesség száma nemek szerint Régió, megye, főváros férfi nő összesen 2001 2011 ezer férfira jutó nő férfi nő összesen (ezer fő) ezer férfira jutó nő Budapest 815 963 1 778 1 181 786 951 1 737 1 210 Pest 522 562 1 084 1 076 587 636 1 223 1 084 Közép-Magyarország együtt 1 337 1 525 2 862 1 140 1 373 1 587 2 959 1 156 Fejér 213 222 434 1 041 208 220 428 1 061 Komárom-Esztergom 153 164 317 1 073 146 160 306 1 093 Veszprém 180 190 370 1 056 170 184 354 1 080 Közép-Dunántúl együtt 545 575 1121 1 055 524 564 1 088 1 076 Győr-Moson-Sopron 213 226 439 1 059 217 232 449 1 071 Vas 129 139 268 1 075 124 134 258 1 076 Zala 142 156 297 1 097 134 149 283 1 110 Nyugat-Dunántúl együtt 484 520 1 004 1 074 475 515 990 1 083 Baranya 193 214 407 1 106 182 206 388 1 128 Somogy 159 176 335 1 102 150 168 318 1 124 Tolna 119 130 250 1 091 110 121 231 1 101 Dél-Dunántúl együtt 472 520 992 1 101 442 495 938 1 120 Borsod-Abaúj-Zemplén 354 390 744 1 102 328 363 691 1 108 Heves 153 173 326 1 128 145 166 311 1 140 Nógrád 105 115 220 1 095 97 107 204 1 099 Észak-Magyarország együtt 612 678 1 290 1 107 570 635 1 205 1 115 Hajdú-Bihar 265 288 553 1 089 261 288 549 1 101 Jász-Nagykun-Szolnok 200 216 416 1 084 185 203 389 1 097 Szabolcs-Szatmár-Bereg 279 303 582 1 088 268 294 562 1 097 Észak-Alföld együtt 743 808 1 551 1 087 715 785 1 500 1 098 Bács-Kiskun 260 286 547 1 098 247 274 521 1 109 Békés 190 208 398 1 093 172 190 362 1 108 Csongrád 206 228 433 1 106 197 221 418 1 126 Dél-Alföld együtt 656 721 1 378 1 099 616 686 1 301 1 114 Ország összesen 4 851 5 348 10 198 1 102 4 715 5 267 9 982 1 117 1.2.5 A lakónépesség megoszlása nemek szerint Régió, megye, főváros 2001 2011 férfi nő összesen férfi nő összesen Budapest 45,8 54,2 100,0 45,3 54,7 100,0 Pest 48,2 51,8 100,0 48,0 52,0 100,0 Közép-Magyarország együtt 46,7 53,3 100,0 46,4 53,6 100,0 Fejér 49,0 51,0 100,0 48,5 51,5 100,0 Komárom-Esztergom 48,2 51,8 100,0 47,8 52,2 100,0 Veszprém 48,6 51,4 100,0 48,1 51,9 100,0 Közép-Dunántúl együtt 48,7 51,3 100,0 48,2 51,8 100,0 Győr-Moson-Sopron 48,6 51,4 100,0 48,3 51,7 100,0 Vas 48,2 51,8 100,0 48,2 51,8 100,0 Zala 47,7 52,3 100,0 47,4 52,6 100,0 Nyugat-Dunántúl együtt 48,2 51,8 100,0 48,0 52,0 100,0 Baranya 47,5 52,5 100,0 47,0 53,0 100,0 Somogy 47,6 52,4 100,0 47,1 52,9 100,0 Tolna 47,8 52,2 100,0 47,6 52,4 100,0 Dél-Dunántúl együtt 47,6 52,4 100,0 47,2 52,8 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 47,6 52,4 100,0 47,4 52,6 100,0 Heves 47,0 53,0 100,0 46,7 53,3 100,0 Nógrád 47,7 52,3 100,0 47,6 52,4 100,0 Észak-Magyarország együtt 47,5 52,5 100,0 47,3 52,7 100,0 Hajdú-Bihar 47,9 52,1 100,0 47,6 52,4 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 48,0 52,0 100,0 47,7 52,3 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 47,9 52,1 100,0 47,7 52,3 100,0 Észak-Alföld együtt 47,9 52,1 100,0 47,7 52,3 100,0 Bács-Kiskun 47,7 52,3 100,0 47,4 52,6 100,0 Békés 47,8 52,2 100,0 47,4 52,6 100,0 Csongrád 47,5 52,5 100,0 47,0 53,0 100,0 Dél-Alföld együtt 47,6 52,4 100,0 47,3 52,7 100,0 Ország összesen 47,6 52,4 100,0 47,2 52,8 100,0 (%) Előzetes adatok 21
1.2.6 A lakónépesség területi megoszlása Régió, megye, főváros 2001 2011 férfi nő összesen férfi nő összesen (%) Budapest 16,8 18,0 17,4 16,7 18,0 17,4 Pest 10,8 10,5 10,6 12,4 12,1 12,3 Közép-Magyarország együtt 27,6 28,5 28,1 29,1 30,1 29,6 Fejér 4,4 4,1 4,3 4,4 4,2 4,3 Komárom-Esztergom 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 3,1 Veszprém 3,7 3,6 3,6 3,6 3,5 3,5 Közép-Dunántúl együtt 11,2 10,8 11,0 11,1 10,7 10,9 Győr-Moson-Sopron 4,4 4,2 4,3 4,6 4,4 4,5 Vas 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Zala 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 Nyugat-Dunántúl együtt 10,0 9,7 9,8 10,1 9,8 9,9 Baranya 4,0 4,0 4,0 3,9 3,9 3,9 Somogy 3,3 3,3 3,3 3,2 3,2 3,2 Tolna 2,5 2,4 2,4 2,3 2,3 2,3 Dél-Dunántúl együtt 9,7 9,7 9,7 9,4 9,4 9,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 7,3 7,3 7,3 6,9 6,9 6,9 Heves 3,2 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 Nógrád 2,2 2,2 2,2 2,1 2,0 2,0 Észak-Magyarország együtt 12,6 12,7 12,7 12,1 12,1 12,1 Hajdú-Bihar 5,5 5,4 5,4 5,5 5,5 5,5 Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 3,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,7 5,7 5,7 5,7 5,6 5,6 Észak-Alföld együtt 15,3 15,1 15,2 15,2 14,9 15,0 Bács-Kiskun 5,4 5,3 5,4 5,2 5,2 5,2 Békés 3,9 3,9 3,9 3,6 3,6 3,6 Csongrád 4,2 4,3 4,2 4,2 4,2 4,2 Dél-Alföld együtt 13,5 13,5 13,5 13,1 13,0 13,0 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.3 Településtípusonkénti adatok 1.3.1 A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői 2001. február 1. 2011. október 1. (ezer fő) Megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest 1 778 72 30 1 737 Bács-Kiskun városok 365 13 2 354 községek 181 12 2 168 Együtt 547 25 0 521 Baranya városok 265 11 1 255 községek 142 7 3 133 Együtt 407 17 2 388 Békés városok 297 19 6 272 községek 101 8 3 90 Együtt 398 27 9 362 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 440 18 18 404 községek 304 9 8 287 Együtt 744 27 26 691 Csongrád városok 325 13 3 315 községek 108 7 2 103 Együtt 433 20 5 418 Fejér városok 260 6 5 250 községek 174 7 11 178 Együtt 434 13 6 428 Győr-Moson-Sopron városok 261 5 10 267 községek 178 8 13 182 Együtt 439 13 23 449 Hajdú-Bihar városok 442 8 6 440 községek 111 4 1 109 Együtt 553 12 8 549 Heves városok 149 6 0 142 községek 177 11 3 169 Együtt 326 18 3 311 Jász-Nagykun-Szolnok városok 295 14 6 275 községek 121 6 1 114 Együtt 416 20 7 389 Komárom-Esztergom városok 209 7 2 200 községek 107 5 4 106 Együtt 317 12 2 306 Nógrád városok 95 6 4 85 községek 126 8 0 118 Együtt 220 13 3 204 Pest városok 709 4 97 801 községek 375 8 55 422 Együtt 1 084 12 151 1 223 Somogy városok 171 7 4 167 községek 165 12 2 151 Együtt 335 19 2 318 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 314 2 6 306 községek 268 7 5 256 Együtt 582 9 11 562 Tolna városok 139 6 3 130 községek 111 7 3 101 Együtt 250 12 6 231 Vas városok 162 5 0 156 községek 106 9 4 102 Együtt 268 14 4 258 Veszprém városok 227 6 3 218 községek 142 8 1 136 Együtt 370 14 1 354 Zala városok 167 7 0 160 községek 130 10 3 123 Együtt 297 17 3 283 Ország összesen 10 198 387 171 9 982 Ebből városok Budapest nélkül 5 292 163 69 5 198 községek 3 129 153 71 3 047 Előzetes adatok 23
1.3.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint 2001. február 1. 2011. október 1. (%) Megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest 100,0 4,0 1,7 97,7 Bács-Kiskun városok 100,0 3,7 0,5 96,9 községek 100,0 6,6 1,0 92,4 Együtt 100,0 4,6 0,0 95,4 Baranya városok 100,0 4,0 0,3 96,2 községek 100,0 4,8 1,9 93,4 Együtt 100,0 4,3 0,5 95,2 Békés városok 100,0 6,3 1,9 91,9 községek 100,0 8,4 3,2 88,4 Együtt 100,0 6,8 2,2 91,0 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 100,0 4,1 4,2 91,7 községek 100,0 3,1 2,6 94,3 Együtt 100,0 3,7 3,5 92,8 Csongrád városok 100,0 4,0 0,8 96,7 községek 100,0 6,7 2,3 95,6 Együtt 100,0 4,7 1,2 96,5 Fejér városok 100,0 2,3 1,8 95,9 községek 100,0 3,8 6,1 102,3 Együtt 100,0 2,9 1,4 98,5 Győr-Moson-Sopron városok 100,0 1,8 3,9 102,2 községek 100,0 4,7 7,4 102,7 Együtt 100,0 3,0 5,3 102,4 Hajdú-Bihar városok 100,0 1,8 1,4 99,6 községek 100,0 3,3 1,1 97,8 Együtt 100,0 2,1 1,4 99,2 Heves városok 100,0 4,2 0,2 95,6 községek 100,0 6,5 1,7 95,2 Együtt 100,0 5,4 0,8 95,4 Jász-Nagykun-Szolnok városok 100,0 4,7 2,0 93,3 községek 100,0 5,2 1,0 93,8 Együtt 100,0 4,8 1,7 93,5 Komárom-Esztergom városok 100,0 3,2 1,1 95,7 községek 100,0 5,0 3,6 98,6 Együtt 100,0 3,8 0,5 96,7 Nógrád városok 100,0 5,8 3,9 90,3 községek 100,0 6,1 0,4 94,2 Együtt 100,0 6,0 1,5 92,5 Pest városok 100,0 0,6 13,6 113,0 községek 100,0 2,1 14,6 112,5 Együtt 100,0 1,1 14,0 112,8 Somogy városok 100,0 4,3 2,4 98,2 községek 100,0 7,0 1,4 91,6 Együtt 100,0 5,6 0,5 94,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 100,0 0,6 2,0 97,4 községek 100,0 2,5 1,9 95,6 Együtt 100,0 1,5 2,0 96,5 Tolna városok 100,0 4,2 2,2 93,7 községek 100,0 6,0 2,6 91,4 Együtt 100,0 5,0 2,3 92,7 Vas városok 100,0 3,3 0,1 96,6 községek 100,0 8,4 3,9 95,5 Együtt 100,0 5,3 1,5 96,2 Veszprém városok 100,0 2,8 1,2 96,0 községek 100,0 5,6 1,0 95,5 Együtt 100,0 3,9 0,4 95,8 Zala városok 100,0 4,1 0,3 95,6 községek 100,0 7,5 2,3 94,9 Együtt 100,0 5,6 0,9 95,3 Ország összesen 100,0 3,8 1,7 97,9 Ebből városok Budapest nélkül 100,0 3,1 1,3 98,2 községek 100,0 4,9 2,3 97,4 24 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.3.3 A lakónépesség száma nemek szerint 2001 2011 (ezer fő) Megye, főváros férfi nő ezer férfira jutó nő férfi nő összesen összesen ezer férfira jutó nő Budapest 815 963 1 778 1 181 786 951 1 737 1 210 Bács-Kiskun városok 173 192 365 1 114 166 188 354 1 132 községek 88 94 181 1 066 81 86 168 1 063 Együtt 260 286 547 1 098 247 274 521 1 109 Baranya városok 124 141 265 1 137 118 138 255 1 171 községek 69 73 142 1 052 65 68 133 1 050 Együtt 193 214 407 1 106 182 206 388 1 128 Békés városok 141 156 297 1 107 128 144 272 1 123 községek 49 52 101 1 055 43 46 90 1 063 Együtt 190 208 398 1 093 172 190 362 1 108 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 208 232 440 1 118 189 215 404 1 136 községek 146 158 304 1 078 139 148 287 1 069 Együtt 354 390 744 1 102 328 363 691 1 108 Csongrád városok 153 173 325 1 130 146 169 315 1 155 községek 53 55 108 1 035 51 53 103 1 044 Együtt 206 228 433 1 106 197 221 418 1 126 Fejér városok 126 134 260 1 057 119 130 250 1 093 községek 86 88 174 1 017 88 90 178 1 017 Együtt 213 222 434 1 041 208 220 428 1 061 Győr-Moson-Sopron városok 126 135 261 1 077 127 140 267 1 101 községek 87 90 178 1 032 90 92 182 1 028 Együtt 213 226 439 1 059 217 232 449 1 071 Hajdú-Bihar városok 211 231 442 1 100 208 232 440 1 112 községek 54 57 111 1 047 53 56 109 1 057 Együtt 265 288 553 1 089 261 288 549 1 101 Heves városok 69 79 149 1 140 66 77 142 1 168 községek 84 94 177 1 117 80 89 169 1 117 Együtt 153 173 326 1 128 145 166 311 1 140 Jász-Nagykun-Szolnok városok 141 154 295 1 094 130 145 275 1 112 községek 59 62 121 1 060 55 58 114 1 060 Együtt 200 216 416 1 084 185 203 389 1 097 Komárom-Esztergom városok 100 109 209 1 083 95 106 200 1 115 községek 52 55 107 1 055 52 54 106 1 052 Együtt 153 164 317 1 073 146 160 306 1 093 Nógrád városok 45 50 95 1 115 40 45 85 1 125 községek 60 65 126 1 081 57 62 118 1 081 Együtt 105 115 220 1 095 97 107 204 1 099 Pest városok 341 368 709 1 080 382 418 801 1 094 községek 181 194 375 1 070 204 218 422 1 066 Együtt 522 562 1 084 1 076 587 636 1 223 1 084 Somogy városok 80 91 171 1 140 77 90 167 1 172 községek 80 85 165 1 064 73 78 151 1 073 Együtt 159 176 335 1 102 150 168 318 1 124 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 149 165 314 1 102 144 162 306 1 120 községek 129 139 268 1 072 124 132 256 1 069 Együtt 279 303 582 1 088 268 294 562 1 097 Tolna városok 66 73 139 1 117 61 69 130 1 138 községek 54 57 111 1 060 49 52 101 1 056 Együtt 119 130 250 1 091 110 121 231 1 101 Vas városok 77 84 162 1 094 74 82 156 1 100 községek 52 54 106 1 047 50 52 102 1 040 Együtt 129 139 268 1 075 124 134 258 1 076 Veszprém városok 110 118 227 1 072 103 115 218 1 115 községek 70 72 142 1 031 67 69 136 1 026 Együtt 180 190 370 1 056 170 184 354 1 080 Zala városok 79 88 167 1 116 75 86 160 1 148 községek 63 67 130 1 073 60 64 123 1 062 Együtt 142 156 297 1 097 134 149 283 1 110 Ország összesen 4 851 5 348 10 198 1 102 4 715 5 267 9 982 1 117 Ebből városok Budapest nélkül 2 518 2 774 5 292 1 102 2 449 2 749 5 198 1 123 községek 1 518 1 611 3 129 1 061 1 480 1 567 3 047 1 059 Előzetes adatok 25
1.3.4 A lakónépesség területi megoszlása Megye, főváros 2001 2011 férfi nő összesen férfi nő összesen (%) Budapest 16,8 18,0 17,4 16,7 18,0 17,4 Bács-Kiskun városok 3,6 3,6 3,6 3,5 3,6 3,5 községek 1,8 1,8 1,8 1,7 1,6 1,7 Együtt 5,4 5,3 5,4 5,2 5,2 5,2 Baranya városok 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 2,6 községek 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,3 Együtt 4,0 4,0 4,0 3,9 3,9 3,9 Békés városok 2,9 2,9 2,9 2,7 2,7 2,7 községek 1,0 1,0 1,0 0,9 0,9 0,9 Együtt 3,9 3,9 3,9 3,6 3,6 3,6 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 4,3 4,3 4,3 4,0 4,1 4,0 községek 3,0 3,0 3,0 2,9 2,8 2,9 Együtt 7,3 7,3 7,3 6,9 6,9 6,9 Csongrád városok 3,1 3,2 3,2 3,1 3,2 3,2 községek 1,1 1,0 1,1 1,1 1,0 1,0 Együtt 4,2 4,3 4,2 4,2 4,2 4,2 Fejér városok 2,6 2,5 2,6 2,5 2,5 2,5 községek 1,8 1,6 1,7 1,9 1,7 1,8 Együtt 4,4 4,1 4,3 4,4 4,2 4,3 Győr-Moson-Sopron városok 2,6 2,5 2,6 2,7 2,7 2,7 községek 1,8 1,7 1,7 1,9 1,8 1,8 Együtt 4,4 4,2 4,3 4,6 4,4 4,5 Hajdú-Bihar városok 4,3 4,3 4,3 4,4 4,4 4,4 községek 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 Együtt 5,5 5,4 5,4 5,5 5,5 5,5 Heves városok 1,4 1,5 1,5 1,4 1,5 1,4 községek 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 Együtt 3,2 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 Jász-Nagykun-Szolnok városok 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 községek 1,2 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 Együtt 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 3,9 Komárom-Esztergom városok 2,1 2,0 2,1 2,0 2,0 2,0 községek 1,1 1,0 1,1 1,1 1,0 1,1 Együtt 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 3,1 Nógrád városok 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 községek 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 Együtt 2,2 2,2 2,2 2,1 2,0 2,0 Pest városok 7,0 6,9 6,9 8,1 7,9 8,0 községek 3,7 3,6 3,7 4,3 4,1 4,2 Együtt 10,8 10,5 10,6 12,4 12,1 12,3 Somogy városok 1,6 1,7 1,7 1,6 1,7 1,7 községek 1,6 1,6 1,6 1,5 1,5 1,5 Együtt 3,3 3,3 3,3 3,2 3,2 3,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 községek 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Együtt 5,7 5,7 5,7 5,7 5,6 5,6 Tolna városok 1,4 1,4 1,4 1,3 1,3 1,3 községek 1,1 1,1 1,1 1,0 1,0 1,0 Együtt 2,5 2,4 2,4 2,3 2,3 2,3 Vas városok 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 községek 1,1 1,0 1,0 1,1 1,0 1,0 Együtt 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Veszprém városok 2,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 községek 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,4 Együtt 3,7 3,6 3,6 3,6 3,5 3,5 Zala városok 1,6 1,7 1,6 1,6 1,6 1,6 községek 1,3 1,3 1,3 1,3 1,2 1,2 Együtt 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből városok Budapest nélkül 51,9 51,9 51,9 51,9 52,2 52,1 községek 31,3 30,1 30,7 31,4 29,8 30,5 26 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
2. Lakás 2.1 Országos adatok 2.1.1 A lakóegységek, a lakások számának alakulása Év Lakóegység összesen a) Lakás a) az 1920. évi az előző A lakások számának változása népszámláláshoz viszonyítva, % 1920 1 829 471 1 826 771 100,0 1930 2 185 816 2 182 499 119,5 119,5 1941 2 403 962 2 397 625 131,2 109,9 1949 2 477 310 2 466 514 135,0 102,9 1960 2 786 016 2 757 625 151,0 111,8 1970 3 136 813 3 118 096 170,7 113,1 1980 3 553 504 3 542 418 193,9 113,6 1990 3 855 192 3 853 288 210,9 108,8 2001 4 069 820 4 064 653 222,5 105,5 2011 4 388 920 4 382 894 239,9 107,8 a) Az 1960. és korábbi évek adatai a nem lakott üdülők számát is tartalmazzák. 2.2 Megyei és regionális adatok 2.2.1 A lakóegységek, az intézetek száma típus szerint Régió, megye, főváros lakás lakott üdülő 2001 2011 lakott egyéb lakóegység intézet összesen lakás lakott üdülő lakott egyéb lakóegység intézet összesen Budapest 820 566 411 473 1 003 822 453 902 853 368 272 1 197 904 690 Pest 391 319 2 207 754 734 395 014 467 816 3 553 703 1 178 473 250 Közép-Magyarország együtt 1 211 885 2 618 1 227 1 737 1 217 467 1 370 669 3 921 975 2 375 1 377 940 Fejér 159 670 494 321 344 160 829 172 987 1 365 480 560 175 392 Komárom-Esztergom 119 794 156 208 264 120 422 126 386 668 477 476 128 007 Veszprém 139 808 232 127 1 143 141 310 149 498 734 296 1 943 152 471 Közép-Dunántúl együtt 419 272 882 656 1 751 422 561 448 871 2 767 1 253 2 979 455 870 Győr-Moson-Sopron 165 857 142 75 382 166 456 187 726 426 97 585 188 834 Vas 102 272 69 31 246 102 618 109 865 118 87 489 110 559 Zala 117 053 166 144 342 117 705 126 715 257 276 643 127 891 Nyugat-Dunántúl együtt 385 182 377 250 970 386 779 424 306 801 460 1 717 427 284 Baranya 155 905 341 386 352 156 984 165 762 525 878 484 167 649 Somogy 130 073 326 396 1 197 131 992 140 186 184 372 1 603 142 345 Tolna 96 080 66 86 337 96 569 97 847 45 221 439 98 552 Dél-Dunántúl együtt 382 058 733 868 1 886 385 545 403 795 754 1 471 2 526 408 546 Borsod-Abaúj-Zemplén 278 966 312 394 524 280 196 283 685 299 451 1 173 285 608 Heves 129 434 114 157 371 130 076 134 893 136 78 730 135 837 Nógrád 87 954 88 69 128 88 239 88 970 160 28 268 89 426 Észak-Magyarország együtt 496 354 514 620 1 023 498 511 507 548 595 557 2 171 510 871 Hajdú-Bihar 211 721 342 470 399 212 932 229 478 429 377 673 230 957 Jász-Nagykun-Szolnok 167 710 339 274 330 168 653 171 767 467 319 571 173 124 Szabolcs-Szatmár-Bereg 207 701 137 185 339 208 362 217 872 116 181 496 218 665 Észak-Alföld együtt 587 132 818 929 1 068 589 947 619 117 1 012 877 1 740 622 746 Bács-Kiskun 229 801 206 355 535 230 897 238 741 335 211 644 239 931 Békés 164 740 184 128 348 165 400 166 495 70 116 494 167 175 Csongrád 181 759 138 134 282 182 313 192 546 551 106 434 193 637 Dél-Alföld együtt 576 300 528 617 1 165 578 610 597 782 956 433 1 572 600 743 Ország összesen 4 058 183 6 470 5 167 9 600 4 079 420 4 372 088 10 806 6 026 15 080 4 404 000 a) Terület: 93 026,33 km 2 Előzetes adatok 27
2.2.2 A lakásállomány változása Régió, megye, főváros 2001 2011 A 2011. évi lakásállomány a 2001. évi százalékában Budapest 820 977 903 221 110,0 Pest 393 526 471 369 119,8 Közép-Magyarország együtt 1 214 503 1 374 590 113,2 Fejér 160 164 174 352 108,9 Komárom-Esztergom 119 950 127 054 105,9 Veszprém 140 040 150 232 107,3 Közép-Dunántúl együtt 420 154 451 638 107,5 Győr-Moson-Sopron 165 999 188 152 113,3 Vas 102 341 109 983 107,5 Zala 117 219 126 972 108,3 Nyugat-Dunántúl együtt 385 559 425 107 110,3 Baranya 156 246 166 287 106,4 Somogy 130 399 140 370 107,6 Tolna 96 146 97 892 101,8 Dél-Dunántúl együtt 382 791 404 549 105,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 279 278 283 984 101,7 Heves 129 548 135 029 104,2 Nógrád 88 042 89 130 101,2 Észak-Magyarország együtt 496 868 508 143 102,3 Hajdú-Bihar 212 063 229 907 108,4 Jász-Nagykun-Szolnok 168 049 172 234 102,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 207 838 217 988 104,9 Észak-Alföld együtt 587 950 620 129 105,5 Bács-Kiskun 230 007 239 076 103,9 Békés 164 924 166 565 101,0 Csongrád 181 897 193 097 106,2 Dél-Alföld együtt 576 828 598 738 103,8 Ország összesen 4 064 653 4 382 894 107,8 2.2.3 A lakásállomány alapterület szerint, 2011 Régió, megye, főváros 39 40 59 60 79 80 99 100 119 120 m 2 Összesen Budapest 171 391 338 975 198 430 92 964 44 264 57 197 903 221 Pest 23 456 83 712 108 193 112 508 68 576 74 924 471 369 Közép-Magyarország együtt 194 847 422 687 306 623 205 472 112 840 132 121 1 374 590 Fejér 9 276 52 462 35 055 35 977 23 442 18 140 174 352 Komárom-Esztergom 8 195 44 134 22 542 22 496 16 256 13 431 127 054 Veszprém 8 632 38 296 34 252 31 715 19 530 17 807 150 232 Közép-Dunántúl együtt 26 103 134 892 91 849 90 188 59 228 49 378 451 638 Győr-Moson-Sopron 9 672 46 497 33 770 40 165 31 827 26 221 188 152 Vas 5 069 26 582 24 367 23 808 15 590 14 567 109 983 Zala 5 664 32 292 29 973 26 619 16 521 15 903 126 972 Nyugat-Dunántúl együtt 20 405 105 371 88 110 90 592 63 938 56 691 425 107 Baranya 13 640 49 728 33 655 29 100 20 163 20 001 166 287 Somogy 6 745 31 485 31 243 31 610 20 680 18 607 140 370 Tolna 3 245 19 569 21 400 23 416 17 121 13 141 97 892 Dél-Dunántúl együtt 23 630 100 782 86 298 84 126 57 964 51 749 404 549 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 022 75 589 58 934 54 437 43 064 28 938 283 984 Heves 4 913 29 672 33 285 32 623 19 510 15 026 135 029 Nógrád 4 675 22 749 19 031 20 093 13 742 8 840 89 130 Észak-Magyarország együtt 32 610 128 010 111 250 107 153 76 316 52 804 508 143 Hajdú-Bihar 17 470 57 178 58 912 50 246 28 210 17 891 229 907 Jász-Nagykun-Szolnok 7 375 39 961 48 615 45 461 19 779 11 043 172 234 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8 360 40 188 46 941 50 260 46 357 25 882 217 988 Észak-Alföld együtt 33 205 137 327 154 468 145 967 94 346 54 816 620 129 Bács-Kiskun 13 140 46 529 56 557 61 245 36 234 25 371 239 076 Békés 4 338 32 708 39 901 46 296 26 823 16 499 166 565 Csongrád 11 228 50 090 46 333 42 148 24 440 18 858 193 097 Dél-Alföld együtt 28 706 129 327 142 791 149 689 87 497 60 728 598 738 Ország összesen 359 506 1 158 396 981 389 873 187 552 129 458 287 4 382 894 28 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
2.2.4 A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, 2011 (%) Régió, megye, főváros 39 40 59 60 79 80 99 100 119 120 Összesen m 2 Budapest 19,0 37,5 22,0 10,3 4,9 6,3 100,0 Pest 5,0 17,8 23,0 23,9 14,5 15,9 100,0 Közép-Magyarország együtt 14,2 30,8 22,3 14,9 8,2 9,6 100,0 Fejér 5,3 30,1 20,1 20,6 13,4 10,4 100,0 Komárom-Esztergom 6,5 34,7 17,7 17,7 12,8 10,6 100,0 Veszprém 5,7 25,5 22,8 21,1 13,0 11,9 100,0 Közép-Dunántúl együtt 5,8 29,9 20,3 20,0 13,1 10,9 100,0 Győr-Moson-Sopron 5,1 24,7 17,9 21,3 16,9 13,9 100,0 Vas 4,6 24,2 22,2 21,6 14,2 13,2 100,0 Zala 4,5 25,4 23,6 21,0 13,0 12,5 100,0 Nyugat-Dunántúl együtt 4,8 24,8 20,7 21,3 15,0 13,3 100,0 Baranya 8,2 29,9 20,2 17,5 12,1 12,0 100,0 Somogy 4,8 22,4 22,3 22,5 14,7 13,3 100,0 Tolna 3,3 20,0 21,9 23,9 17,5 13,4 100,0 Dél-Dunántúl együtt 5,8 24,9 21,3 20,8 14,3 12,8 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 8,1 26,6 20,8 19,2 15,2 10,2 100,0 Heves 3,6 22,0 24,7 24,2 14,4 11,1 100,0 Nógrád 5,2 25,5 21,4 22,5 15,4 9,9 100,0 Észak-Magyarország együtt 6,4 25,2 21,9 21,1 15,0 10,4 100,0 Hajdú-Bihar 7,6 24,9 25,6 21,9 12,3 7,8 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 4,3 23,2 28,2 26,4 11,5 6,4 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,8 18,4 21,5 23,1 21,3 11,9 100,0 Észak-Alföld együtt 5,4 22,1 24,9 23,5 15,2 8,8 100,0 Bács-Kiskun 5,5 19,5 23,7 25,6 15,2 10,6 100,0 Békés 2,6 19,6 24,0 27,8 16,1 9,9 100,0 Csongrád 5,8 25,9 24,0 21,8 12,7 9,8 100,0 Dél-Alföld együtt 4,8 21,6 23,8 25,0 14,6 10,1 100,0 Ország összesen 8,2 26,4 22,4 19,9 12,6 10,5 100,0 2.2.5 A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület Régió, megye, főváros 2001, % 2011, % Átlagos alapterület, m 2 2001 2011 Budapest 20,2 20,6 63 64 Pest 9,7 10,8 81 86 Közép-Magyarország együtt 29,9 31,4 69 72 Fejér 3,9 4,0 74 78 Komárom-Esztergom 3,0 2,9 73 76 Veszprém 3,4 3,4 77 79 Közép-Dunántúl együtt 10,3 10,3 75 78 Győr-Moson-Sopron 4,1 4,3 80 83 Vas 2,5 2,5 79 82 Zala 2,9 2,9 78 81 Nyugat-Dunántúl együtt 9,5 9,7 79 82 Baranya 3,8 3,8 75 77 Somogy 3,2 3,2 80 82 Tolna 2,4 2,2 81 84 Dél-Dunántúl együtt 9,4 9,2 78 81 Borsod-Abaúj-Zemplén 6,9 6,5 74 77 Heves 3,2 3,1 79 81 Nógrád 2,2 2,0 76 79 Észak-Magyarország együtt 12,2 11,6 76 79 Hajdú-Bihar 5,2 5,2 72 75 Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 3,9 73 76 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,1 5,0 81 84 Észak-Alföld együtt 14,5 14,1 75 78 Bács-Kiskun 5,7 5,5 77 81 Békés 4,1 3,8 79 82 Csongrád 4,5 4,4 75 77 Dél-Alföld együtt 14,2 13,7 77 80 Ország összesen 100,0 100,0 74 77 Előzetes adatok 29