Magyar Mérnöki Kamara A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben Előterjeszti: Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata Összeállította: Szepesházi Róbert Közreműködtek: Czap Zoltán, Meszlényi Zsolt, Radványi László, Szilvágyi László Budapest 2010. március 24.
1. A dokumentum célja, tartalma, alapelvei E dokumentummal a Magyar Mérnöki Kamara a Geotechnikai Tagozat előterjesztése és a lefolytatott egyeztetések alapján irányelveket fogalmaz meg a geotechnikai tevékenységekre vonatkozóan a tevékenységek általános rendjére, a geotechnikai tevékenységek osztályozására, a geotechnikai dokumentációk tartalmi követelményeire, a geotechnikai feladatok megoldásához ajánlható kooperációra és munkamegosztásra. Mindezeket a vonatkozó magyar jogszabályok, a Tartószerkezeti Eurocode-ok, különösen a geotechnikai tervezés általános szabályait rögzítő Eurocode 7-1 (MSZ EN 1997-1:2006) és Eurocode 7-2 (MSZ EN 1997-2:2008) a kapcsolódó Geotechnikai vizsgálatok, illetve a Speciális geotechnikai szerkezetek kivitelezése szabványsorozatok követelményeinek megfelelően fogalmazzuk meg. Nem tárgyalja a dokumentum a szakmai szabályokat: a talajvizsgálati, tervezési, méretezési, kivitelezési és ellenőrzési eljárásokat, azokat az előbbi dokumentumok tartalmazzák. A dokumentumot ajánlatos alkalmazni a geotechnikai tartalmú és a geotechnikai tevékenységeket is magába foglaló projektek valamennyi (előkészítési, tervezési, megvalósítási és üzemelési) fázisában a tenderkiíráshoz, az azokra készülő ajánlatadáshoz, illetve az ajánlatok értékeléséhez, a szerződéskötéshez, a díjak megállapításához, a tervek és más szakmai dokumentumok elkészítéséhez, a megvalósítás szabályozásához, illetve a közben folytatandó felügyelethez és megfigyeléshez, a szolgáltatások átadás-átvételekor. 2. Alapfogalmak és alapkövetelmények A jogszabályok, a szabványok és a jelen dokumentum használatához célszerű értelmezni a legfontosabb geotechnikai vonatkozású fogalmakat és a velük kapcsolatos alapkövetelményeket. A geotechnika azoknak az építőmérnöki tudományoknak és módszereknek az összessége, amelyek az építmények és/vagy az építési tevékenységek, illetve a talajkörnyezet közötti kölcsönhatások elemzésével, a belőlük eredő problémák értékelésével, illetve megoldásával foglalkoznak. Kiterjed az ezekhez szükséges talajvizsgálatokra, a kölcsönhatásokat biztosító, illetve a káros kölcsönhatásokkal szemben alkalmazandó megoldások és szerkezetek tervezésére, kivitelezésére, műszaki felügyeletére, megfigyelésére és fenntartására. Talajkörnyezeten az építmény, illetve az építési tevékenység által közvetlenül vagy közvetve befolyásolt, már a beavatkozás előtt a helyszínen lévő talaj- vagy kőzetzóna (földkéregtartomány) értendő, függetlenül annak az építményhez viszonyított geometriai helyzetétől, valamint természetes vagy mesterséges eredetétől. A talajkörnyezet fogalom magába foglalja e zóna felépítését és anyagát, továbbá a talajvizet is, s mindezek tulajdonságainak összességét. Geotechnikai szerkezeten, illetve technológián az építmények és a talajkörnyezet kölcsönhatásait biztosító, illetve az ezen kölcsönhatások következtében felmerülő problémák kiküszöbölését biztosító szerkezeteket és eljárásokat értjük, melyek közé soroljuk az alapokat, támszerkezeteket, földműveket stb., illetve a talajjavítást, víztelenítést, földmunkát stb.. Geotechnikai kategóriába sorolással kell a geotechnikai feladat nehézségét minősíteni. Megállapításakor figyelembe kell venni a talajkörnyezetet, a természeti és épített környezetet, a geotechnikai szerkezet jellegét, az alkalmazandó geotechnikai megoldásokat és az esetleges károsodások következményeit. Az átlagos feladatok a 2. kategóriába, az egyszerűbbek az elsőbe, a bonyolultabbak a harmadikba kerüljenek, ezt részletesen az 5. fejezet ismerteti. 1
Geotechnikai szolgáltatáson az előbbiekben értelmezett kölcsönhatás következtében felmerülő geotechnikai feladatok megoldásához, a vélelmezhető veszélyek elhárításához szükséges szakszerű geotechnikai tevékenységek (talajvizsgálat, tervezés, kivitelezés, ellenőrzés stb.) eredményeképpen készülő geotechnikai dokumentumokat (talajvizsgálati jelentés, geotechnikai terv stb.), esetleg a szóbeli tanácsadást értjük. Talajvizsgálati jelentés egy építési projekt talajkörnyezetének megismerésére végzett vizsgálatok eredményeinek a felhasználás céljának megfelelően rendszerezett ismertetése a 7.1 fejezet szerint. Talajvizsgálati jelentést minden építéstervezési és kivitelezési munkához kötelező készíteni, részletességének az adott projektfázis igényeit kell kielégítenie a 6. fejezet szerint. Talajvizsgálati jelentést geotechnikai tervezői jogosultsággal rendelkező személy készíthet. Geotechnikai tervet kell készíteni, ha az építendő szerkezet és a talajkörnyezet kölcsönhatása felmerül, ha a szerkezetekre jutó hatásokat, illetve a szerkezetek ellenállását és elmozdulásait a talajkörnyezet lényegesen befolyásolja. Ilyenek pl. a föld- és víznyomással terhelt falak, alagutak, illetve az alapok és a töltések. Ha egy legalább 2. geotechnikai kategóriás szerkezet esetében az Eurocode 0 szerinti GEO teherbírási határállapot felmerül, illetve az STR teherbírási határállapot bekövetkeztében a talajkörnyezethez való kapcsolódásnak nagy szerepe van, továbbá ahol a használhatósági határállapot elérését a talajalakváltozások okozhatják, a tervezésbe geotechnikai tervezőt is be kell vonni. A geotechnikai terv projektfázishoz igazodó funkcióit a 6. fejezet, általános tartalmi követelményeit a 7.2 fejezet részletezi. Geotechnikai tervellenőrzés célja a kiviteli tervdokumentációban megjelenő geotechnikai szolgáltatások alkalmasságának megítélése a 7.3 fejezet szerint. Ki kell terjednie a talajvizsgálati jelentés és a geotechnikai tervek, tervrészek felülvizsgálatára is. Legalább 2. geotechnikai kategóriába sorolt projektek esetében a munkát geotechnikai tervellenőri jogosultsággal rendelkező személy végezheti. A geotechnikai szerkezetek megvalósításába a kivitelező és a műszaki ellenőrzést végző szervezetnek célszerű geotechnikai tervezőt vagy szakértőt bevonnia, ha legalább 2. geotechnikai kategóriába sorolták a projektet és ha készült rá geotechnikai terv. 3. Geotechnikai tevékenységek, szolgáltatások A vonatkozó jogszabályok és szabványok értelmében az 1. táblázatban felsorolt szolgáltatásokat célszerű megkülönböztetni. Tartalmuk, követelményeik a következőkben foglalhatók össze. 3.1 Geotechnikai információk előállítása, dokumentálása Építésföldtani adatszolgáltatás konkrét projekthez Földtani térképekből, geológiai-építésföldtani leírásokból, vízrajzi adatgyűjteményekből és korábban készült geotechnikai szakvéleményekből kivehető, továbbá helyszíni szemlék során szerezhető adatok felkutatása, célirányos, rendszerezett bemutatása és megbízhatóságuk értékelése. Terepi talajvizsgálat tervezése, irányítása, feldolgozása és dokumentálása Fúrás, akna, vágat, táró, ill. meglévő bevágás, bányagödör segítségével végzett talajfeltárás a földtani képződmények településének és a felszín alatti víz helyzetének, mozgásainak megállapítása és mintavétel céljából. Geofizikai vizsgálatok, nyomó-, verő-, SPT- és nyírószondázások, felszínen vagy fúrólyukban végzett terheléses vizsgálatok (pl. tárcsás terhelés, presszióméteres mérés), vízmozgások vizsgálata (pl. próbaszivattyúzás) keretében végzett mérések a talajrétegződés, valamint a talajok és a talajvíz valamely tulajdonságának megállapítására. Mérnöki tevékenység a vizsgálatok számának, módszerének, helyének és mélységének megtervezése, végrehajtás irányítás és az eredmények közlése és célirányos feldolgozása. Laboratóriumi talajvizsgálatok tervezése, irányítása, feldolgozása és dokumentálása Talajok azonosítására, állapotuk minősítésére, illetve talajok és felszín alatti vizek vegyi jellemzőinek, valamint a talajok hidraulikai és mechanikai jellemzőknek a konkrét feladat igényeihez igazodó meghatározása. Mérnöki tevékenységnek a vizsgálatok megtervezése, végrehajtása, irányítása és az eredmények feldolgozása tekintendő. 2
Talajvizsgálati jelentés készítése konkrét projektekhez Korábbi földtani, vízrajzi és geotechnikai információk gyűjtésével, valamint helyszíni szemlék, terepi és laboratóriumi vizsgálatok révén szerzett geotechnikai adatok bemutatása egyértelmű és könnyen értelmezhető módon rendszerezett (táblázatos, statisztikai jellegű stb.) adatközlés, grafikus ábrázolás és szöveges ismertetés formájában. 1. táblázat A szolgáltatás jellege Geotechnikai információk előállítása, dokumentálása Geotechnikai tervezés Geotechnikai szerkezetek megvalósításának irányítása, vizsgálata Meglévő építménnyel és természeti képződménnyel kapcsolatos geotechnikai feladatok Geotechnikai tervellenőrzés A szolgáltatás tárgya, tartalma építésföldtani adatszolgáltatás konkrét projekthez terepi talajvizsgálatok tervezése, irányítása, feldolgozása és dokumentálása laboratóriumi talajvizsgálatok tervezése, irányítása, feldolgozása és dokumentálása talajvizsgálati jelentés készítése konkrét projektekhez geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány készítése konkrét projekthez sík- és cölöpalapozás tervezése támfal, más földmegtámasztó szerkezet és talajhorgony tervezése talajjavítás és víztelenítés tervezése földmű tervezése földalatti műtárgy (mélygarázs, aluljáró, metróállomás, alagút) tervezése technológiai utasítás, organizációs terv és minőségbiztosítási terv készítése geotechnikai szerkezet (cölöp, horgony, földmű stb.) méréses vizsgálata, próbaterhelése geotechnikai szerkezet megvalósításának műszaki felügyelete geotechnikai megfigyelés tervezése, irányítása és értékelése meglévő építmény geotechnikai vizsgálata meglévő építmény megerősítésének vagy átalakításának geotechnikai tervezése természetes földtani képződmény geotechnikai vizsgálata természetes földtani képződmény védelmének tervezése geotechnikai információs dokumentum alkalmasságának értékelése geotechnikai terv ellenőrzése geotechnikai megvalósítási dokumentum ellenőrzése meglévő építményről és természetes képződményről szóló dokumentum ellenőrzése 3.2 Geotechnikai tervezés Geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány készítése konkrét projekthez A projekthez készült talajvizsgálati jelentésre támaszkodva feltérképezi a geotechnikai feladatokat, bemutatja megoldásuk lehetséges változatait a szerkezetek fő méreteivel, építési technológiájával, elemezve az előnyöket és a hátrányokat, mérlegelve a gazdaságosság és a környezet védelmének követelményeit, javaslatot adva a döntésre és a szükséges további geotechnikai szolgáltatásokra. Sík- és cölöpalapozás tervezése Az építmények terheit az altalajra hárító szerkezet megválasztása, méretezése, ábrázolása, leírása az alapvető technológiai és minőségbiztosítási követelményeinek rögzítése. A méretezés a szerkezet és az altalaj kölcsönhatásának vizsgálata legalább a következő teherbírási és használhatósági határállapotok ellenőrzésével: általános állékonyságvesztés, alap alatti talajtörés, elcsúszás, a szerkezet és a talaj együttes tönkremenetele, a tartószerkezet tönkremenetele az alap mozgása miatt, túlzottan nagy süllyedések, túlzottan nagy oldalirányú elmozdulás, elfogadhatatlan mértékű rezgések. Támfal, más földmegtámasztó szerkezet és talajhorgony tervezése Földtömeg súlyából és hasznos terhekből eredő nyomás felvételére készülő szerkezet kialakítása, építési és megfigyelési követelményeinek és módszereinek megadása, statikai igazolása. Ide tartoznak a megtámasztást a szerkezet és/vagy az ahhoz kapcsolt föld súlyával, a szerkezetnek a talajkörnyezetbe való befogásával és/vagy a megtámasztandó földtömeg mögötti talajzónába való hátrahorgonyzással biztosító szerkezetek. Méretezésük kiterjed a szerkezet körüli általános állékonyságvesztés és a lokális talajtörés elkerülésének vizsgálatára, a szerkezeti elem tartószerkezeti méretezésére, illetve a szomszédos szerkezetek teherbírási és használhatósági határállapotának vizsgálatára is. 3
Talajjavítás és víztelenítés tervezése A talajtulajdonságok célirányos módosításának tervezése az altalaj vagy töltésanyag terhelés miatti talajtörésének, túlzott alakváltozásának és hidraulikus talajtörésének megelőzése, valamint a talajvíz mozgásának és nyomásának szabályozása céljából. Magába foglalja a beavatkozások kiterjedésének, módszerének, elvárt eredményének és ellenőrzésének meghatározását is, s általában a kivitelezés elején végzendő próbák értékelésével zárul. Földmű tervezése Ideiglenes vagy végleges, földanyagú szerkezet tervezése a következő célra feltöltés, talajcsere vagy talajjavítás alapok és más szerkezet alatt, terepfeltöltés, infrastrukturális építmény töltésének és gátak építése, földkiemelés (gödör, bevágás) és visszatöltések, támszerkezetek háttöltésének készítése. Magába foglalja a geometriai tervezést, a földanyagok megválasztását, a technológiai és minőségbiztosítási szabályozást, a víztelenítés tervezését, valamint a földstatikai számításokat is. Földalatti műtárgy tervezése Földalatti terek: nyílt és zárt építési technológiájú alagutak, metróállomások, aluljárók, mélygarázsok, tárolóterek szerkezetének és építési technológiájának megválasztása, a szerkezetek kialakításának megtervezése és statikai méretezése, a talajvízzel kapcsolatos problémák megoldása, a szomszédos szerkezetek védelmének biztosításához szükséges teendők meghatározása. 3.3 Geotechnikai szerkezetek megvalósításának irányítása, vizsgálata Technológiai utasítás, organizációs terv és minőségbiztosítási terv készítése Geotechnikai szerkezet kivitelezéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek, továbbá az építés sorrendjének meghatározása, illetve az építési folyamat és az épülő szerkezet jellemző műszaki paramétereinek megállapítása, ellenőrzési módjának kidolgozása, az elfogadás feltételeinek megadása. Geotechnikai szerkezet méréses vizsgálata, próbaterhelése Geotechnikai szerkezet és környezete viselkedésének műszeres megfigyelése annak megállapítására, hogy a szerkezet megvalósítható-e, illetve mekkora a teljesítőképessége. Ide tartoznak a cölöpök, horgonyok, földművek próbaterhelése, a talajjavítási módszerek próbája, a terepi modellkísérletek stb. Kiterjed a vizsgálatok megtervezésére, végrehajtására és értékelésére. Geotechnikai szerkezet megvalósításának műszaki felügyelete Az építmény műszaki megvalósítása során végzett kivitelezői felügyeleti, műszaki ellenőri vagy tervezői művezetési tevékenység, melynek célja a tervben tett feltételezések teljesülésének és az építés szakszerűségének ellenőrzése szemrevételezésekkel és/vagy mérésekkel. Bele tartozik a tervmódosítások kezdeményezése, de kidolgozása nem. Geotechnikai megfigyelés tervezése, irányítása és értékelése Megvalósuló új építmény, illetve a beavatkozás által érintett építmények és természeti formációk viselkedésének vizsgálata a munka közben és a befejezése után, szemrevételezéssel és/vagy mérésekkel annak ellenőrzésére, hogy a talaj-szerkezet kölcsönhatásával összefüggésben a várt viselkedés következik-e be. 3.4 Meglévő építménnyel és természeti képződménnyel kapcsolatos geotechnikai feladatok Meglévő építmény geotechnikai vizsgálata Meglévő építmény és különösen a geotechnikai szerkezeteinek vizsgálata állapotuk geotechnikai szempontú értékelése, esetleg tartalékaik feltárása céljából, vagy építménynek (feltehetően) a talajkörnyezetből eredő károsodása esetén az okok megállapítása, a károsodási folyamat prognosztizálása, valamint a további romlások megakadályozására, illetve a helyreállításra vonatkozó javaslattétel céljából. Bele tartozik a talaj és szerkezetek anyagának vizsgálata és statikai analízis is. Meglévő építmény megerősítésének vagy átalakításának geotechnikai tervezése Meglévő építmény (különösképpen a geotechnikai szerkezetek) károsodása vagy átalakítása miatt szükséges beavatkozások geotechnikai feladatainak megoldását bemutató terv kidolgozása az új szerkezetek esetében vázolt ismérveknek megfelelően. Ide tartozhat a geotechnikai szerkezetek megerősítése, a talajkörnyezet javítása, talajt érő hatások módosítása is. 4
Természeti képződmény geotechnikai vizsgálata Természetes terepalakulatok anyagának és állapotának elemzése valamely hatások miatt várható veszélyek vagy bekövetkezett károsodás esetén az okok megállapítása, a károsodási folyamat prognosztizálása, valamint a további romlások megakadályozását, illetve a helyreállítást szolgáló javaslattétel céljából. Magába foglalja a szükséges talajvizsgálatok elvégzését is. Természetes földtani képződmény védelmének tervezése Természetes terepalakulatok fenyegető károsodásának megakadályozása vagy a bekövetkezett károsodás helyreállítása céljából szükséges beavatkozások megtervezése. Ide tartozik a lejtők stabilizálását szolgáló tereprendezések, támszerkezetek, víztelenítések, talajjavítások tervezése az új szerkezetek esetében vázolt ismérveknek megfelelően. 3.5 Geotechnikai tervellenőrzés Geotechnikai információs dokumentumok alkalmasságának értékelése Az építésföldtani adatszolgáltatás vagy talajvizsgálati jelentés stb. ellenőrzése annak megítélése céljából, hogy a szolgáltatott adatok alapján az építés által érintett, befolyásolt, illetve az építmény viselkedésére kiható talajzóna felépítése és tulajdonságai egyértelműen ismertnek tekinthetők-e, s ezzel az építmény és a környezet geotechnikai jellegű kölcsönhatásai megítélhetők-, a geotechnikai feladatok szakszerűen megoldhatók-e. Geotechnikai terv ellenőrzése Általánosságban a műszaki tartalom szakszerűségének, a jogszabályok, szabályzatok, szabványok, hatósági előírások és egyéb szakmai szabályok betartásának ellenőrzése. Konkrétabban: a mechanikai ellenállás és stabilitás, a környezetvédelem, a használati biztonság követelményeinek teljesítését, a terv egyértelműségét, részletezettségét, megvalósíthatóságát, a megfigyelésre, a műszaki felügyeletre és a fenntartásra vonatkozó előírásainak alkalmasságát kell értékelni. Geotechnikai megvalósítási dokumentum ellenőrzése A kivitelezéshez készített tervjellegű dokumentum tartalmának vizsgálata abból a szempontból, hogy az biztosítja-e a tervezett szerkezetek szakszerű kialakítását, teljesítőképességét és minőségét. Meglévő építmény vagy természeti képződményről szóló geotechnikai dokumentum ellenőrzése Építmények, természetes terepalakulatok geotechnikai adatainak, az építmény és a környezet geotechnikai kölcsönhatásainak vizsgálatára, illetve a szükséges beavatkozások geotechnikai feladatainak megoldására vonatkozó geotechnikai dokumentumok ellenőrzése. 4. Jogszabályok és szabványok A mérnöki szolgáltatásokat általában a következőkben felsorolt jogszabályok betartásával kell teljesíteni. A tervezőnek az építésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény értelmében szakszerűen eljárásokat alkalmazva és szakmailag megoldásokkal kell teljesítenie a mechanikai biztonság, az állékonyság, a használati megbízhatóság és a környezet védelmének követelményét. Ha az érvényes (a Magyar Szabványügyi Testület listáján levő) nemzeti műszaki szabványok szerint jár el, akkor általában úgy tekinthető, hogy ennek a követelménynek eleget tesz. Ha más megoldásokat, eljárásokat alkalmaz, akkor igazolnia kell, hogy az a vonatkozó szabványban szereplővel legalább egyenértékű Az érvényes műszaki szabványok betartása egyébként általában nem kötelező, mindaddig, amíg az adott projekt illetékesei nem intézkednek, nem egyeznek meg valamely szabvány kötelező alkalmazásáról. Előírást adhat erre a projekt megrendelője, a tenderek kiírója, de hivatkozhat szabványokra a tervdokumentációban a tervező is, s akkor a hivatkozott szabványok a terv elfogadásával válnak a projekt keretei közt kötelezővé. Magánberuházásban megvalósuló projektek esetében azonban akár más szabványok, pl. a korábbi magyar vagy más aktuális nemzeti szabványok alkalmazásában is meg lehet állapodni. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerint megvalósuló projektek esetében viszont műszaki specifikáció csak érvényes magyar szabvány alapján adható. A jogszabályok értelmezéséhez és alkalmazásához segítséget nyújtanak a Magyar Mérnöki Kamara saját hatáskörében született, a magasabb rendű szabályozások végrehajtásának részleteit rögzítő szabályozások. Betartandók a Magyar Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi szabályzatának előírásai is. 5
4.1 Jogszabályok Törvények 1959 évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről. 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról. 1995. évi XXIX. törvény a környezetvédelmének általános szabályairól. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. 1996. évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről. Kormányrendeletek 157/1997. (IX.26.) korm. rendelet az építészeti-műszaki tervezési jogosultságról. 158/1997. (IX.26.) korm. rendelet az építési műszaki ellenőri tevékenységről. 159/1997. (IX.26.) korm. rendelet az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól. 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. 1132/2002. (VIII. 2.) korm. határozat az autópálya- építési programok közbeszerzési eljárás lefolytatatásával történő megvalósításáról. 162/2004. (V. 21.) korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól. 135/2005. (VII.14.) korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról. 104/2006. (IV. 28.) korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól. 244/2006. (XII. 5.) korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól. 252/2006. (XII. 7.) korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról. 255/2007. (X. 4.) korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. 291/2007. (X. 31.) korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről. 379/2007. (XII. 23.) korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról. 277/2008. (XI. 24.) korm. rendelet az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó 76/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról. 191/2009. (IX. 15.) korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. 193/2009. (IX. 15.) korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről. 192/2009. (IX. 15.) korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről. Miniszteri rendeletek 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről. 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről. 30/1994. (X.6.) KTM rendelet az egyes környezetvédelmi és építésügyi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról. 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről. 6
35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 38/1997. (XII.18) KTM-IKIM rendelet az építésügy körébe tartozó szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól. 38/1997. (XII.18) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről. 3/1998. (II.1.) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési és vízi építmények tervezési jogosultság részletei szabályairól. 18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról. 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről. 32/1999. (X.15.) KHVM rendelet az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételről. 39/1999. (VIII.19) KTM-IKIM rendelet Az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról. 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól. 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről. 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. 34/2002. (IV.27.) FVM rendelet az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletei szabályairól. 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről. 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. 91/2003. (XII. 16.) GKM rendelet az országos közutak építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról és az eljárással összefüggő szakmai vizsgálatról. 20/2004. (X. 28.) KvVM rendelet a vízügyi építményfajták kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. 100/2004. (VII. 27.) GKM rendelet az országos közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények és az országos közutak üzemeltetésére építésére szolgáló anyagok, szerkezetek, berendezések megfelelőségigazolásának ellenőrzéséről. 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról. 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól. 8001/2005. (MK 44.) GKM-KvVM-IHM-TNM együttes tájékoztató az építészeti-műszaki tervezői és műszaki szakértői jogosultsági vizsga követelményrendszeréről. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról. 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról. 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról. 7
4.2 Műszaki szabványok A geotechnikai mérnöki szolgáltatásokat általában a következő szabványok alapján kell/lehet teljesíteni. Ezek értelmezéséhez és alkalmazásához segítséget nyújt Szepesházi Róbert Geotechnikai tervezés az Eurocode 7 és a kapcsolódó európai geotechnikai szabványok alapján című műve. A geotechnikai szerkezetekben egyre gyakrabban előforduló geoműanyagokkal kapcsolatos szabványokat itt terjedelmi okok miatt nem közöljük, megtalálhatók azok a Magyar Szabványügyi Testület honlapján. Tartószerkezeti Eurocode sorozat MSZ EN 1990:2006 A tartószerkezetek tervezésének alapjai. MSZ EN 1991:2005 A tartószerkezeteket érő hatások. MSZ EN 1992:2005 Betonszerkezetek tervezése. MSZ EN 1993:2000 Acélszerkezetek tervezése. MSZ EN 1994:2005 Acél és beton kompozitszerkezetek tervezése. MSZ EN 1995:2005 Faszerkezetek tervezése. MSZ EN 1996:2000 Falazott szerkezetek tervezése. MSZ EN 1998:2006 Tartószerkezetek tervezése földrengésre. Geotechnikai tervezés műszaki alapszabványai MSZ EN 1997-1:2006 Geotechnikai tervezés. 1. rész: Általános szabályok. MSZ EN 1997-2:2007 Geotechnikai tervezés. 2. rész: Talajvizsgálatok. Speciális geotechnikai szerkezetek tervezési és vizsgálati szabványai MSZ EN 1536:2001 Speciális mélyépítési munkák. Fúrt cölöpök. MSZ EN 1537:2002 Speciális mélyépítési munkák. Talajhorgonyok. MSZ EN 1538:2001 Speciális mélyépítési munkák. Résfalak. MSZ EN 12063:2001 Speciális mélyépítési munkák. Szádfalak. MSZ EN 12699:2001 Speciális mélyépítési munkák. Talajkiszorításos cölöpök. MSZ EN 12715:2001 Speciális mélyépítési munkák. Talajszilárdítás. MSZ EN 12716:2001 Speciális mélyépítési munkák. Jethabarcsosítás. MSZ EN 14199:2006 Speciális mélyépítési munkák. Mikrocölöpök. MSZ EN 14490:2007 Speciális mélyépítési munkák. Talajszegezés. MSZ EN 14475:2007 Speciális mélyépítési munkák. Talajerősítés. MSZ EN 14679:2005 Speciális mélyépítési munkák. Mélykeverés. MSZ EN 14731:2005 Speciális mélyépítési munkák. Mélyvibrálás. MSZ EN 15237:2007 Speciális mélyépítési munkák. Függőleges drénezés. MSZ EN 15237:2007 Speciális mélyépítési munkák. Talajszegezés. Geotechnikai vizsgálatok MSZ EN 14688-1:2003 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN 14688-2:2005 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 2. rész: Osztályozási alapelvek. MSZ EN 14689-1:2004 Geotechnikai vizsgálatok. Szilárd kőzetek azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ 14043-2:2006 Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból. MSZE CEN ISO/TS 22475-1:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 1. rész: Műszaki Alapelvek. MSZE CEN ISO/TS 22475-2:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 2. rész: Minősítési kritériumok. MSZE CEN ISO/TS 22475-3:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 3. rész: Megfelelőségi értékelés. 8
MSZE CEN ISO/TS 22282-1:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 1. rész: Általános elvek. MSZE CEN ISO/TS 22282-2:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 2. rész: Áteresztőképességi vizsgálat pakker nélkül. MSZE CEN ISO/TS 22282-3:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 3. rész: Víznyomásos vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 22282-4:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 4. rész: Próbaszivattyúzás. MSZE CEN ISO/TS 22282-5:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 5. rész: Nyeletéses vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 22282-6:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 6. rész: Áteresztőképességi vizsgálat pakkerrel. MSZ 14043-3:1979 Talajmechanikai vizsgálatok. Szemeloszlás meghatározása. MSZ 14043-4:1980 Talajmechanikai vizsgálatok. Konzisztenciahatárok. MSZ 14043-5:1980 Talajmechanikai vizsgálatok. A talaj anyagsűrűsége. MSZ 14043-6:1980 Talajmechanikai vizsgálatok. A talajt alkotó fázisok térfogat és tömegarányai. MSZ 14043-7:1981 Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok tömöríthetőségének vizsgálata MSZ 14043-8:1981 Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok alakváltozásnak vizsgálata ödométerrel. MSZ 14043-9:1982 Talajmechanikai vizsgálatok. Szervesanyag tartalom meghatározása. MSZ 14043-10:1982 Talajmechanikai vizsgálatok. A talaj szulfátiontartalmának és ph-értékének mérése. MSZE CEN ISO/TS 17892-1:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 1. rész: A víztartalom meghatározása. MSZE CEN ISO/TS 17892-2:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 2. rész: Finom szemcséjű talajok térfogatsűrűségének meghatározása. MSZE CEN ISO/TS 17892-3:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 3. rész: A szemcsék sűrűségének meghatározása. Piknométeres módszer. MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 4. rész: A szemeloszlás meghatározása. MSZE CEN ISO/TS 17892-5:2007Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 5. rész: Kompressziós vizsgálat lépcsőzetes terheléssel. MSZE CEN ISO/TS 17892-6:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 6. rész: Ejtőkúpos vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 17892-7:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 7. rész: Finom szemcséjű talajok egyirányú nyomóvizsgálata. MSZE CEN ISO/TS 17892-8:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 8. rész: Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 17892-9:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 9. rész: Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített talajokon. MSZE CEN ISO/TS 17892-10:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 10.rész: Közvetlen nyíróvizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 17892-11:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 11. rész: Áteresztőképességi vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 17892-12:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 12. rész: Az Atterberg-határok meghatározása. MSZE CEN ISO/TS 22476-1:2007Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 1. rész: Nyomószondázás elektromos mérőberendezéssel. MSZE CEN ISO/TS 22476-2:2005 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 2. rész: Verőszondázás. MSZE CEN ISO/TS 22476-3:2005 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 3. rész: SPTszondázás. 9
MSZE CEN ISO/TS 22476-4:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 4. rész: Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel. MSZE CEN ISO/TS 22476-5:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 5. rész: Rugalmas dilatométeres vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 22476-6:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 6. rész: Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel. MSZE CEN ISO/TS 22476-7:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 7. rész: Fúrólyukas terhelés. MSZE CEN ISO/TS 22476-8:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 8. rész: Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással. MSZE CEN ISO/TS 22476-9:2006Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 9. rész: Terepi nyírószondázás. MSZE CEN ISO/TS 22476-10:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 10. rész: Lapdilatométeres vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS 22476-11:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 11. rész: Nyomószondázás. Mechanikus mérőberendezéssel. MSZE CEN ISO/TS 22476-12:2007 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 12. rész: Tárcsás terhelés. MSZE CEN ISO/TS 22477-1:2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 1. rész: Cölöppróbaterhelés tengelyirányú statikus nyomóerővel. MSZE CEN ISO/TS 22477-2:2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 2. rész: Cölöppróbaterhelés tengelyirányú statikus húzóerővel. MSZE CEN ISO/TS 22477-3:2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 3. rész: Cölöppróbaterhelés keresztirányú statikus húzóerővel. MSZE CEN ISO/TS 22477-4:2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 4. rész: Cölöppróbaterhelés dinamikus keresztirányú nyomóerővel. MSZE CEN ISO/TS 22477-5:2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 5. rész: Talajhorgony vizsgálata. MSZE CEN ISO/TS 22477-6:2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 6. rész: Talajszeg vizsgálata. MSZE CEN ISO/TS 22477-7:2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 7. rész: Talajerősítés vizsgálata. 5. Geotechnikai kategóriák 5.1 A besorolás elvei A projekteket a várható geotechnikai nehézségek és kockázatok, illetve az alkalmazandó eszközök, eljárások szempontjából értékelni kell és három kategória valamelyikébe kell besorolni a talajkörnyezet adottságai, a feladat, az építmény, az alkalmazandó geotechnikai megoldások és eljárások, valamint a környezeti kölcsönhatások együttes értékelése alapján. A kategóriák fő jellemzőit a 2. táblázat foglalja össze és a következő alfejezetek részletezik. A besorolásra a vállalkozó (vagy megbízott) geotechnikus mérnök tesz javaslatot, s azt a Megrendelővel közösen fogadják el, figyelembe véve a közreműködők, elsősorban a generáltervező állásfoglalását is. A geotechnikai kategóriát célszerűen már a szerződésben is rögzítik. Nagyobb építmények a kategorizálás szempontjából kisebb egységekre bonthatók. A besorolást a megismert újabb információk alapján időről-időre felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell. Az átsorolás általában a geotechnikai szolgáltatásra kötött szerződés módosításával is járhat, illetve az átsorolás lehetőségét és következményeit már a szerződésben tisztázni kell. 10
2. táblázat geotechnikai kategória 1 2 3 építmény kisméretű, egyszerű hagyományos, átlagos nagy, szokatlan talajkörnyezet nem kedvezőtlen szokványos kedvezőtlen épített és természeti környezet nincs veszélyeztetve veszélyeztetése vélelmezhető, vizsgálandó védelme külön intézkedéseket kíván természeti hatás jelentéktelen szokványos nagy kockázat kicsi közepes nagy vizsgálatok egyszerű (azonosító) rutin labor és terepi speciális, kiegészítő tervezés rutin módszerek szokásos eljárások speciális módszerek speciális mélyépítési technológiák nem alkalmaznak alkalmaznak alkalmaznak újszerűeket is felügyelet, megfigyelés szemrevételezéssel szokványos mérések is speciális mérések is példák 1-2 emeletes épület 250 kn...100 kn/m teher gödör és támfal 2 m-ig sík- és cölöpalap támfal, gödör, horgony földmunka magas súlypontú épület nagy tereplépcső víztelenítés, talajjavítás A geotechnikai kategória a geotechnikai szolgáltatás költségeit jelentősen befolyásolja, mert a magasabb kategóriák mind terjedelmükben (feltárás, vizsgálatok, mérnöki munka időigénye), mind szakmai mélységükben (speciális vizsgálatok, szaktudás) több ráfordítást igényelnek. A költségek megállapításakor célszerű a 2. és 3. geotechnikai kategóriát még legalább 2-2 további alcsoportra bontani, aszerint, hogy hány szempont miatt került az adott kategóriába a feladat. 5.2 Az 1. geotechnikai kategória feltételei Az egyszerű, kevés kockázattal járó feladatok sorolhatók ide, ha egyidejűleg fennáll, hogy 10 % alatti a terephajlás; a helyszín nem ár- vagy belvizes területre esik; nem kedvezőtlen a talajkörnyezet; a talajkörnyezet egyszerű módszerekkel feltárható; a geotechnikai szerkezetek az azonosító és állapotminősítő jellemzők alapján felvett talajparaméterekkel (is) rutinszerű, szabványokban megadott számításokkal méretezhetők; jól ismert, régóta alkalmazott tartószerkezeteket terveznek; speciális mélyépítési technológiák nem szükségesek; az építmény és az építés, ill. a természeti és épített környezet kölcsönhatása veszélytelen; a műszaki felügyelet és megfigyelés szemrevételezéssel valósítható meg. Ide sorolható építmények: 1-2 emeletes épületek felszín alatti szerkezetei, szokványos terhelésű, süllyedésre és süllyedéskülönbségre nem érzékeny építmények, 2 m-nél nem mélyebb munkagödrök, 2 m-nél nem magasabb támszerkezetek, szokványos, 2 m-nél kisebb átmérőjű közművek és kisműtárgyaik, sík és dombvidéki külterületi és belterületi utak és vasutak, felszíni vízelvezetés kb. 1 km 2 vízgyűjtő területig, 2 m-nél alacsonyabb töltések, ill. 2 m-nél nem mélyebb bevágások. 5.3 A 2. geotechnikai kategória feltételei Az átlagos nehézségű, szokásos kockázatú feladatok sorolandók ide, ha 25 % alatti a terephajlás és nem csúszásveszélyes a terület; nem omlásveszélyes (alábányászott, pincés, karsztos) a terület; nem épül élővízben vagy erősen áramló felszín alatti vízben szerkezet; nem különlegesen kedvezőtlen és nem speciális a talajkörnyezet; a talajkörnyezet a szokásos módszerekkel megismerhető; a talajparamétereket rutinszerű labor- vagy terepi vizsgálattal lehet meghatározni; nem terveznek különleges és/vagy újszerű tartószerkezeteket; 11
speciális mélyépítési technológiákat is alkalmaznak; a műszaki felügyelet és megfigyelés szokványos mérési eljárásokat is kíván; az építmény és építés, valamint a természeti és épített környezet kölcsönhatásának veszélyességét vizsgálni kell; új feladatként az 1. kategóriába tartozó építmény átalakítását vagy kárhelyreállítását kell tervezni. Ide sorolhatók a következők: 10 szintnél nem magasabb épületek, szokványos terhelésű, süllyedésre és süllyedéskülönbségre érzékeny építmények, cölöp- és más mélyalapok (egyenként) 3 MN terhelésig, 6 m-nél nem mélyebb munkagödrök beépített területen, felszíni vízelvezetés 1 km 2 feletti vízgyűjtő terület esetén, 300 m 2 -nél kisebb munkagödör víztelenítése 1 m-nél kisebb vízszintcsökkenéssel, 10 m-nél nem magasabb töltések, illetve 15 m-nél nem mélyebb bevágások, 6 m-nél nem magasabb támszerkezetek, 10 m-nél nem nagyobb fesztávú hidak, áthidalások, 10 m 2 -nél kisebb hasznos keresztmetszetű föld alatti műtárgyak, hegyvidéki utak, vasutak, tereprendezések, hulladéktárolók földmunkája. 5.4 A 3. geotechnikai kategória feltételei Különleges szakértelmet kívánó, nagy kockázatú feladatok sorolandók ide, ha a következő feltételek valamelyike teljesül: 25 % feletti a terephajlás és/vagy csúszásveszélyes a terület; omlásveszélyes (alábányászott, pincés, karsztos) a terület; élővízben vagy erősen áramló felszín alatti vízben épülnek szerkezetek; különlegesen kedvezőtlen és/vagy speciális a talajkörnyezet; speciális labor- és/vagy terepi vizsgálatok szükségesek a talajkörnyezet jellemzésére; különleges és/vagy újszerű tartószerkezeteket terveznek; újszerű speciális mélyépítési technológiákat alkalmaznak; speciális szakértelmet kívánó geotechnikai számítások szükségesek a tervezéshez; az új építmény, ill. az építési munka, valamint a természetes és/vagy az épített környezet kölcsönhatásának veszélyességét külön intézkedésekkel kell elhárítani; a geotechnikai műszaki felügyelet és megfigyelés speciális méréseket kíván; új feladatként a 2. vagy 3. kategóriába sorolandó építmény átalakítását vagy károsodás utáni helyreállítását kell tervezni. Ide sorolhatók a következők: 10 szintnél magasabb épületek és magas súlypontú (toronyszerű) szerkezetek, különleges terhelésű, süllyedésre és süllyedéskülönbségre érzékeny építmények, cölöp- és más mélyalapok egyenként 3 MN terhelés felett, 6 m-nél mélyebb munkagödrök beépített területen, 10 m-nél magasabb töltések, illetve 15 m-nél mélyebb bevágások, 6 m-nél magasabb támszerkezetek, 10 m-nél nagyobb fesztávú hidak, áthidalások, 10 m 2 -nél nagyobb hasznos keresztmetszetű föld alatti műtárgyak, talajszilárdítások, talajerősítések, földművek felszín alatti víztelenítése, 300 m 2 -nél nagyobb munkagödör víztelenítése 1 m-nél nagyobb vízszintcsökkenéssel, kikötők, partfalak, vízépítési nagyműtárgyak. 12
6. A geotechnikai szolgáltatások és a projektszakaszok kapcsolata 6.1 Általános elvek A geotechnikai szolgáltatásokkal szembeni általános követelmény, hogy szolgáltassák az esedékes projektszakaszhoz, a követő tevékenységhez, illetve a meghozandó döntésekhez szükséges geotechnikai információkat, terveket, megoldásváltozatokat. A szokásos projektszakaszokat és műszaki dokumentációikat, illetve az ezekhez ajánlható geotechnikai szolgáltatásokat, dokumentációkat a 3. táblázat foglalja össze. Az egyes szolgáltatások tartalmi követelményeit a 7. fejezet részletezi. Projektszakasz Előkészítés Vállalatbaadás Megvalósítás Használat Műszaki dokumentáció Adatszolgáltatás Terv 3. táblázat Tanulmányterv Előkészítő talajvizsgálati jelentés Geotechnikai tanulmányterv Engedélyezési terv Tervezési talajvizsgálati jelentés Geotechnikai engedélyezési terv Ajánlatkérő (tender-) terv Tervezési talajvizsgálati jelentés Geotechnikai tenderterv Ajánlati terv Kiegészítő talajvizsgálati jelentés Geotechnikai ajánlati terv Kiviteli terv Kiegészítő talajvizsgálati jelentés Geotechnikai kiviteli terv Megvalósulási dokumentum Ellenőrző talajvizsgálati jelentés Geotechnikai megvalósulási dokumentum Fenntartási-átalakítási terv Ellenőrző talajvizsgálati jelentés Geotechnikai fenntartási-átalakítási terv Helyreállítási terv Ellenőrző talajvizsgálati jelentés Geotechnikai helyreállítási terv A geotechnikai szolgáltatásokra kötött szerződésben, illetve a dokumentáció címében a táblázatban vázolt és a következőkben értelmezett terminológiát használva mindig meg kell jelölni, hogy az melyik projektfázishoz készült. A táblázatban összefoglalt és a következőkben részletezendő tartalmi követelmények a leggyakrabban szokásos projektszervezésre vonatkoznak. Elképzelhetők természetesen olyan lebonyolítási eljárások is, melyek másféle követelményeket indokolnak. Az egyes projektfázisokhoz kapcsolódóan a két geotechnikai szolgáltatásfajta fő követelményei általában a következők lehetnek. 6.2 Előkészítés A műszaki-gazdasági előkészítés során, általában több fázisban készülő műszaki tervek (beruházási program, koncepcióterv, megvalósíthatósági tanulmány, elvi építési engedélyezési terv, vázlatterv, tanulmányterv) tartalmát elsősorban az építmény jellege és a beruházásról hozandó döntés módja határozza meg. Készítésükhöz a Megrendelő kívánsága szerint a geotechnikus mérnök a következő előkészítő jellegű geotechnikai szolgáltatásokat nyújthatja. Az előkészítő talajvizsgálati jelentés az építésföldtani adatgyűjtés révén, szükség esetén néhány új terepi és laborvizsgálattal szerzett talajadatok rendszerezett ismertetése. A geotechnikai tanulmányterv (vagy megvalósíthatósági tanulmány) a geotechnikai feladatok megoldásának lehetséges változatait mutatja be a szerkezeti megoldások fő méreteivel, technológiájával, elemezve az előnyöket és hátrányokat, mérlegelve a gazdaságosság és a környezetvédelem követelményeit, javaslatot adva a szükséges további geotechnikai szolgáltatásokra. Az engedélyezés az előkészítés végső fázisa, s az ennek alapját képező terv célja az engedély megszerzése. Ez az építmény mechanikai megfelelőségének, valamint a természetes és/vagy épített környezetbe illeszkedésének igazolása esetén adható meg. Ehhez általában szükséges a teljes körű talajmechanikai informáltság, valamint a geotechnikai feladatok megoldásának bemutatása és igazolása. Ez az egyes geotechnikai szolgáltatásokra vonatkoztatva következőket jelenti. A tervezési talajvizsgálati jelentés olyan teljes körű geotechnikai adatszolgáltatás, mely a szükséges és elégséges mértékű feltáráson, labor- és terepi vizsgálaton alapul, és tartalmazza a geotechnikai feladatok megoldásához szükséges adatokat. A geotechnikai engedélyezési terv bemutatja mindazokat a szerkezeteket és/vagy beavatkozásokat, melyekkel a geotechnikai feladatok legalább egyféle-, a tervező által legjobbnak tartott módon megoldhatók. Ismerteti az ezek megfelelőségét igazoló számításokat, közli azokat a kivitelezési és műszaki felügyeleti utasításokat, melyek biztosítják a tervben feltételezettek teljesülését. 13
6.3 Vállalatbaadás Az ajánlatkérés és az ehhez készülő ajánlatkérési műszaki dokumentáció (tenderterv) célja a projektet megvalósító Vállalkozó, illetve megoldás kiválasztása. Tartalmát a közbeszerzési törvény hatálya alá eső munkákra jogszabály rögzíti, más esetekben a részletesség az Építtető szándékától függ. Ehhez olyan geotechnikai szolgáltatást kell nyújtani, mely az Építtető célját a legjobban szolgálja. Teljes körű geotechnikai információadást indokolt, mert ez biztosíthatja, hogy az ajánlatok a legjobb (biztonságos és gazdaságos) geotechnikai megoldásokat tartalmazzák. Nem mindig célszerű viszont a geotechnikai megoldások részletes kidolgozása, hogy az ajánlatadók az előkészítés során tervezettnél esetleg előnyösebb megoldásai teret kaphassanak. A következők ajánlatosak. A tervezési talajvizsgálati jelentés az engedélyezési fázishoz is használt, vagy annál esetleg bőségesebb geotechnikai adatszolgáltatás, mely elégséges mértékű terepi és laboratóriumi vizsgálaton alapul, és tartalmazza a geotechnikai feladatok megoldásához szükséges adatokat. A geotechnikai tenderterv az Építtető szándékától függően többféle lehet: lehet azonos az engedélyezései tervvel, ill. lehet annak a részleteket illetően bővített változata, lehet azonos a kiviteli tervvel, ha az építtető a már pontosan megtervezett megoldások megvalósítását várja el, esetleg csak a geotechnikai feladatok megoldásának követelményeit (kivitelezési idő, biztonság, megengedhető mozgások, stb.) fogalmazza meg, ha az Építtető az ajánlattevőktől várja a legjobb geotechnikai megoldásokat, s ekkor az engedélyezési tervet esetleg csak viszonyításként csatolja. Az ajánlatadás terveit az ajánlatadók készít(tet)ik, és ezekben saját megoldási javaslatukat mutatják be. Ennek részletezettségére általában a kiírás ad követelményeket, többnyire azonban célszerű a legteljesebb kidolgozásra törekedni, mert az kedvezőbb elbírálást hozhat, s elkerülhetővé teszi a későbbi vitákat. A geotechnikai szolgáltatások formája a következő lehet. A kiegészítő talajvizsgálati jelentés az ajánlattevő által az ajánlatkészítés idején elvégeztetett, a saját megoldásához szükségesnek vélt kiegészítő terepi és laborvizsgálatok eredményeinek bemutatása a korábbi geotechnikai információkkal való egybedolgozással. A geotechnikai ajánlati terv a kiírásban előírt részletességgel mutatja be az ajánlott geotechnikai megoldást, amihez általában az ajánlatkérési terv szintje irányadó, de előnyös lehet a kiviteli terv szintjét megközelítő részletezés. Rajzos és szöveges tervezési beszámolóban ismerteti a választott megoldásokat és általában az engedélyezési terv szintjén kell igazolnia a megoldások mechanikai megfelelőségét, illetve a környezetbe illeszthetőségét. 6.4 Megvalósítás A kivitelezés során megépítendő szerkezeteket mutatja be a kiviteli és az több kapcsolódó tervvel egészül ki (technológiai utasítás, ütemterv, organizációs terv, méret- és mennyiségkimutatás, költségvetés, minőségbiztosítási terv). Céljuk a részletek olyan kidolgozása, mely biztosítja, hogy a Vállalkozó a felkészültségének megfelelő építési eljárásokkal az Építtető igényeinek megfelelő építményt hozzon létre az építési engedélyben rögzített feltételek mellett (esetleg annak módosítási kérelmével.) Ha az előző projektfázisokhoz az előbbiekben vázolt geotechnikai szolgáltatások készülnek, akkor e tervekhez legfeljebb kiegészítő talajvizsgálatok lehetnek szükségesek. A kiegészítő talajvizsgálati jelentés a Vállalkozó által, a választott megoldás kivitelezéséhez szükségesnek ítélt kiegészítő jellegű terepi és laborvizsgálatok eredményeinek bemutatása a korábbi geotechnikai információkkal való egybedolgozással. A geotechnikai kiviteli terv a kivitelezéshez szükséges részletességgel rajzos és szöveges tervezési beszámolóban mutatja be az elfogadott megoldást. A geotechnikai szerkezetek esetében különösen fontos az alkalmazandó technológiák, az azokkal összhangban levő ütemtervek rögzítése, a minőségbiztosítási tervfejezet, a geotechnikai műszaki felügyelet és megfigyelés terve. Ha szükséges, tartalmazza a fenntartás geotechnikai feladatait is. A megvalósulás végén készül megvalósulási dokumentáció (megvalósult állapot rajzai, minőségtanúsítási dokumentumok, műszaki ellenőrzési dokumentumok, stb.), s célja az elkészült építmény jellemzőinek rögzítése, hogy az esetleg felmerülő vitás helyzetek megítéléséhez, az épületek megfigyeléséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához, eladásához, esetleges átalakításához és a közvetlen környezetében megvalósuló építéshez az építmény adatai rendelkezésre álljanak. 14