DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCS MATEMATIKA- ÉS SZÁMÍTÁSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Új utak a tipográfiai tudásmenedzsmentben DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Bujdosó Gyöngyi TÉMAVEZETŐ Dr. Bognár Katalin (PhD) tudományos főmunkatárs, Debreceni Egyetem DE INFORMATIKAI KAR DEBRECEN, 2007
Ezen értekezést a Debreceni Egyetem Matematika és Számítástudományok Doktori Iskola Informatika programja keretében készítettem a Debreceni Egyetem doktori (PhD) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, 2007. április 23. jelölt Tanúsítom, hogy Bujdosó Gyöngyi doktorjelölt 2000 2005 között a fent megnevezett Doktori Iskola Informatika programjának keretében irányításommal végezte munkáját. Az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult. Az értekezés elfogadását javaslom. Debrecen, 2007. április 23. témavezető
Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném ezúton is kifejezni mindazoknak, akik támogatták kutatásaimat, és hozzájárultak e dolgozat megszületéséhez. Köszönöm Dr. Bognár Katalinnak, témavezetőmnek a segítségét és támogatását, a kutatásaim során adott hasznos tanácsait és kritikai megjegyzéseit. Hálával tartozom Dr. Arató Mátyás professor emeritusnak, a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola Informatika programja vezetőjének a pályámon és a kutatásaimban nyújtott támogatásáért, tanácsaiért és segítségéért. Kutatásaimhoz és munkámhoz való mindig pozitív hozzáállásukért és támogatásukért hálával és köszönettel tartozom Dr. Pethő Attila professzor úrnak, az Informatikai Kar dékánjának, Dr. Dömösi Pál professzor úrnak, a Számítástudományi Tanszék vezetőjének, Dr. Bácsó Sándor tanár úrnak, a Komputergrafika és Könyvtárinformatika Tanszék vezetőjének, Dr. Lajkó Károly tanár úrnak, a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola Matematika didaktika programja vezetőjének, valamint Maczó Péter tanár úrnak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tipográfusképzése vezető tanárának, a Vizuális Kommunikáció Tanszék tanszékvezető-helyettesének. Köszönöm minden kollégámnak és barátomnak, közreműködő tipográfusnak, betűtervezőnek, művésznek és hallgatómnak a kutatásaim során nyújtott segítségét. Külön köszönet illeti Dr. Benediktsson Dánielt a mindig kedves segítőkészségéért, Dr. Kozma Lászlót a támogatásáért, Dr. Végső Jánost és Kálmán Mariannt a felmerülő problémák megoldásában nyújtott segítségéért, továbbá Girasek Károly és Győri Attila tipográfusokat, valamint Kovács Ferenc festőművészt hasznos tanácsaikért, kritikai megjegyzéseikért és a dolgozat létrejöttéhez nélkülözhetetlen közreműködésükért. Hálával és köszönettel tartozom családomnak a munkám során nyújtott rengeteg segítségért. Hálásan köszönöm anyukámnak, Bujdosó Sándornénak a dolgozat nyelvi lektorálását, testvéremnek, Bujdosó Máriának és kedvesének (fogadott testvéremnek), Dr. Bars Lászlónak a pszichológia és a művészetek terén folytatott hasznos eszmecseréket és tanácsokat, kedvesemnek pedig a nélkülözhetetlen támogatást. Mindannyiuknak köszönöm az értekezés írása előtt, közben és után nyújtott segítségüket, a napi teendőim egy részének átvállalását, valamint a folyamatos és szerető lelki támogatást.
Tartalomjegyzék I. Előszó 1 II. Bevezető 3 1. A témaválasztás indokai 4 1.1. Társadalmi elvárások 4 1.2. Tudásmegosztás hiánya 4 1.3. Személyes motiváltság 5 1.4. A szövegszerkesztés oktatásának tapasztalatai 6 2. Út a célokhoz 7 3. A dolgozat áttekintése 8 III. Helyzetkép 9 IV. A kutatás áttekintése 11 4. Célkitűzések 12 4.1. A kutatás kérdései 14 4.2. A kutatás módszerei 14 4.3. A kutatás fázisai 15 5. A kutatás eredményei 18 5.1. Tartalomfejlesztés 18 5.2. TEX & Tipo e-learning Design 20 5.3. A tananyagfejlesztés további fázisai 22 5.4. Az eredmények hasznosíthatósága 23 vii
Tartalomjegyzék V. Aktualizált koncepció, megújított tematika: a tudásmenedzsment ismeretbázisa 25 6. Az új írásbeliség, a digitális írástudás 26 6.1. A szövegszerkesztés szerepe életünkben 26 6.1.1. Alkalmazásának statisztikái 26 6.2. TTED: A digitális írástudás kiterjesztése 30 6.2.1. Tartalom 31 6.2.2. Stílus 31 6.2.3. Nyelvhelyesség 31 6.2.4. Tartalomhoz a forma 32 6.2.5. Értékeink őrzése 33 6.2.6. Célhoz az eszköz 33 6.2.7. Számítógépbarát felhasználó 33 6.3. Rendelkezésre álló tananyagok 34 7. Tantermi kurzusok tematikája 35 7.1. Tapasztalatok 35 7.2. Kurzusok a gyakorlatban 36 7.2.1. A tananyag témakörei 36 7.2.1.1. Kiadványszerkesztés alapjai 36 7.2.1.2. Nyelv: nyelvtan és speciális karakterek 38 7.2.1.3. Eszközök: programok és programnyelvek 38 7.2.2. A kurzus menete 38 7.2.3. Óra felépítése 40 7.2.4. Igényesség kialakítása 40 7.2.5. Praktikus tudás kialakítása 41 7.2.6. Elvárások kontra valóság 41 8. A TEX tördelő és szedőrendszer 43 8.1. Szerkesztő és tördelő programrendszer 43 8.2. A TEX matematikai alapjai 44 8.2.1. Sorokra tördelés 44 8.2.2. Betűk készítése 45 8.3. Tipográfia és TEX 49 8.4. Könyv- és folyóiratkiadás TEX-hel 49 8.5. Web és TEX 51 8.6. A TEX a szöveget szerkesztő programok között 51 8.6.1. Előnyök 52 viii
Tartalomjegyzék 8.6.2. Hátrányok 53 8.6.3. Miért épp a TEX? 53 VI. Elméleti háttér 55 9. Pedagógiai paradigmák 56 9.1. Behaviorista vs. konstruktív pedagógiai paradigma 57 9.2. Kogníció és metakogníció 59 10. Kompetenciafejlesztés 61 10.1. Kompetenciák és kulcskompetenciák 61 10.2. Kompetenciák az információs társadalomban 64 11. Klíma és klímadimenziók 66 11.1. Mikroklíma a mikrovilág kiberklímájában 66 11.2. Klímaösszetevők és klímadimenziók 67 11.3. A klímadimenziók digitális tananyagokban 68 11.3.1. Akadálymentes weboldalak kialakítása 69 11.3.2. Két dominánsan különböz ő tanulási stílus 70 11.3.3. Színek megfelelő megválasztása 72 12. Motiváció 73 12.1. Kíváncsiságmotívumok 74 12.1.1. Belső és külső motiváció 75 12.2. Motivációs elméletek 75 12.2.1. Tulajdonítás teóriája 75 12.2.2. Várható eredmény teóriája 76 12.2.3. Cél teória 76 13. E-learning 77 13.1. Az e-learning alkalmazott módszerei 78 13.1.1. Szinkron módszer 78 13.1.2. Aszinkron módszer 79 13.1.3. Kombinált módszer 79 13.2. Tanulási forgatókönyv vs. önirányítás 79 13.3. Tananyagelemek a tudásbázis 80 13.4. Tanulási terv a módszertan 82 13.5. Tanulást támogató számítógépes rendszerek 83 13.5.1. Alapkövetelmények 83 ix
Tartalomjegyzék 13.5.2. Szabványok: LOM, IMS, SCORM, AICC-ADL 84 13.5.3. Keretrendszerek típusai 85 13.5.4. A Moodle keretrendszer 86 14. Ontológiák alkalmazása 87 14.1. Az ontológia meghatározásai 87 14.2. Ontológialeíró nyelvek 88 14.2.1. Leíró logikák 89 14.2.2. Erőforrás-leírás: RDF, RDFS 90 14.2.3. Webontológia-leíró nyelv: OWL 91 14.3. Ontológiák az e-learningben 93 14.3.1. Tananyagelemek tartalmi struktúrája 93 14.3.1.1. ALOCoM 93 14.3.1.2. Továbbfejlesztett ALOCoM 94 14.3.2. Tanulási terv kezelése 94 14.3.2.1. IMS-LD: IMS Learning Design szabvány 94 14.3.2.2. LOCO: Learning Object Context Ontology 95 14.3.3. Tananyagelemek és tanulási terv összekapcsolása 95 VII. TEX & Tipo e-learning Design 97 15. A TTED részei 98 15.1. Pedagógiai, pszichológiai eredmények feltérképezése 98 15.2. A tantermi kurzus tapasztalatainak összegzése és elemzése 98 15.3. Elektronikus tananyagok eszközrendszerének feltérképezése 98 15.4. Igények és feltételek összeillesztése 99 15.5. Motivációs módszerek kidolgozása 99 15.6. Kompetenciafejlesztés módszereinek kidolgozása 99 15.7. A tudásmenedzsment hatékonyabbá tétele 99 16. Tartalomszolgáltatás 100 16.1. A kurzus tananyaga 100 16.1.1. Kiadványszerkesztés alapjai 100 16.1.2. Nyelv: nyelvtan és speciális karakterek 101 16.1.3. A TEX programozása 102 16.1.4. Eszközök bemutatása 102 16.2. Képzőművészeti és tipográfiai ismertető 104 16.3. Arcképcsarnok 104 x
Tartalomjegyzék 16.4. Mintatár 104 16.5. Belső kapcsolódások 106 17. Az ismeretátadás új módszerei 107 17.1. Tanulás támogatása 107 17.1.1. Tanulási terv alkalmazása 107 17.1.2. Önirányításos tanulás 108 17.1.3. Önellenőrzés eszközei, módszerei 108 17.1.4. On-line súgó 108 17.1.5. Tanulási terv adaptálása 108 17.2. Környezet alkalmazásának megkönnyítése 109 18. Kompetenciafejlesztés a TTED-del 110 18.1. Kompetenciafejlesztő szövegszerkesztés 110 18.2. A digitális írástudáshoz szükséges speciális kompetenciák fejlesztése szövegszerkesztéssel 111 18.2.1. Esztétikus forma kialakításának kompetenciája 111 18.2.2. Az anyanyelv ismerete és a magyar nyelvi hagyományok őrzése 112 18.2.3. Speciális informatikai kompetenciák 112 18.2.4. Logikus gondolkodás fejlesztése 113 19. Új klímadimenziók bevezetése a kiberklímába 114 19.1. Esztétikus környezet 114 19.2. Alternatív akadálymentesítés 114 19.3. Kényelmes dolgozószoba 115 20. Motivációs eszközök a tartalomban 118 20.1. Képzőművészeti ismertető 118 20.2. A tipográfia mestersége és művészete 119 20.2.1. A tipográfia mestersége 119 20.2.2. A tipográfia művészete 119 20.3. Magyar művészek, tipográfusok, betűtervez ők 120 20.4. A TEX a kiadványszerkesztés szolgálatában 120 20.5. Minták a kiadványszerkesztés és webdesign világából 120 21. Ontológiák az e-learning rendszerben 121 21.1. Tananyagrészek ontológiájának alkalmazása 122 21.2. Tanulási terv ontológia alapú kialakítása 123 21.3. Dokumentumtípusok ontológiájának kiegészítése 123 21.4. Tipográfiai ontológia kifejlesztése 124 xi
Tartalomjegyzék 21.5. Az ontológia és a természetes nyelvek 124 21.5.1. Verbalizációhoz sablon készítése 125 21.5.2. Szótár ontológia vagy ontológia szótár kifejlesztése 125 VIII. Összegzés 127 IX. Abstract 129 Hivatkozások jegyzéke 141 Irodalomjegyzék 141 Webcímek a témakörökhöz 149 Táblázatok, ábrák jegyzéke 152 Táblázatok jegyzéke 152 Ábrák jegyzéke 153 Publikációs jegyzék 154 Mellékletek 159 A. Nyílt forráskódú keretrendszerek 159 A.1. Magyar nyelvi csomagot tartalmazó keretrendszerek 160 A.2. Magyar nyelvi csomagot nem tartalmazó néhány keretrendszer 161 B. A Document ontológia 162 C. Nemzeti fejlesztési tervek, stratégiák és programok (részletek) 163 C.1. Magyar Információs Társadalom Stratégia (IHM 2004) 163 II.2.4 Oktatás főirány 163 II.2.10. Tudás és ismeret főirány 164 III. Ágazati stratégiák: e-kormányzat, Felsőoktatás, Közoktatás, Gyermek- és egészségügy (esélyegyenlőség, digitális írástudás) 165 C.2. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 2013 Foglalkoztatás és növekedés (Kormány, 2006) 166 1.2.4. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetése 166 3.2.3. 3. prioritás: Társadalmi megújulás Az alkalmazkodóképesség javítása, Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása 166 D. Rövidítések, elnevezések 167 xii
I. Előszó NAPJAINK információs-kommunikációs társadalmának rohamos fejl ődésével, az ehhez kapcsolódó technológia eszközeinek gyors terjedésével egyre fontosabb szerepűvé válnak a tipográfiával, kiadványszerkesztéssel kapcsolatos kompetenciák. Átszövik életünk szinte minden területét a fényképalbum készítését ől elkezdve az önéletrajzok írásán keresztül a vállalati beszámolók készítéséig. A szövegek formázásához szükséges kiadványszerkesztési és tipográfiai ajánlások ismerete ma már nem csak hobbi, hanem erőteljesen megfogalmazott munkáltatói elvárás is. A legalább érettségit megkívánó álláshirdetésekben jelentkezési feltételként szinte mindenhol szerepel az informatikai alapismeretek, így a szövegformázási ismeretek megléte is. A szövegek formázáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, a kiadványszerkesztéshez szükséges tipográfiai ismeretanyag megosztása, így a szerkesztéshez szükséges elméleti alapok oktatása általánosabban: elérhet ővé tétele egyre jelentősebb feladat. Ezt az is mutatja, hogy a digitális írástudáshoz szükséges kompetenciák és eszközrendszer fejlesztését programként tartalmazza többek között a Magyar Információs Társadalom Stratégia (2004), az OECD DeSeCo projektje és EU Oktatás és képzés 2010 programja (10.1. fejezet), valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 2013 is (C. melléklet). Mivel munkáltatói elvárás is a szövegformázás képessége, a tudásanyag átadása, és mint ennek egyik módszere a szövegszerkesztés oktatása összecseng a fent említetteken túl az Európai Bizottság Lisszaboni stratégiáival (2000 és i2010). Mindezek ellenére a szövegek formázásához szükséges elméleti alapok elérhet ő- sége messze alul marad a ma elvárhatótól, és tanítása is méltatlanul háttérbe szorul az oktatás minden szintjén. A felsőoktatásból pedig valójában teljesen kimarad. Ameny- 1
I. Előszó nyiben tartalmazza valamely tantárgy a szövegszerkesztési ismeretek elsajátíttatását, az mindössze egyetlen szövegszerkesztő program néhány kezelési ismeretét adja át. Ez általános iskolában még elegendő, de az oktatás magasabb szintjeiről kikerülőktől már színvonalasabb tudást várnak el. A szöveg- és kiadványszerkesztés elméletének minden oktatási szinten való megoldása nem egyszerű feladat. Megkívánná a tanárok továbbképzését, illetve több id ő ráfordítását. Az első kívánalom megoldhatónak tekinthet ő. A második igény azonban komoly akadályokba ütközik, hiszen kielégítése az óraszámok emelésével járna. Ez a módszer a felnövekvő nemzedék számára megoldást jelentene. Az iskolából már kikerültek számára azonban a tudásanyag így nem lenne hozzáférhet ő. Legjobb megoldásként egy olyan on-line portál mutatkozik, amely helyet ad a bárhol és bármikor folytatható, tetszőleges keretek közötti képzésnek és önképzésnek. Cél tehát egy modern tipográfiai tudásmenedzsment létrehozása, a tipográfiai tudásbázis felhasználhatóvá tétele az érdeklődők számára. Ennek kezdő lépése, azaz közvetlen célja egy szöveg- és kiadványszerkesztéssel kapcsolatos információkat tartalmazó, szabadon elérhető oktató és ismeretterjesztő e-learning rendszer létrehozása. A jelen kutatás eredményei és iránymutatásai alapján létrejöv ő on-line rendszer hiánypótló szerepű. Kielégíti napjaink információközpontú társadalmának tartalomszolgáltatási elvárásait, korszerű technikát alkalmazó, és több tanulási problémát kiküszöbölő megoldást nyújt a célzott területeken felmerülő problémákra. A cél eléréséhez vezető úton első lépésként a kutatás a kiadványszerkesztés alapjait és egyes művészi vonzatait ismertető, ingyenes hozzáférésű on-line tananyag létrehozását határozta meg. Ehhez eszközként a TEX-et választotta. A kifejlesztésre kerülő portál illeszkedne napjaink fő stratégiáiba, hiszen egyrészt tartalomszolgáltató, tudásbázist menedzselő, kompetenciafejlesztő, másrészt részét képezi az élethosszig tartó (Lifelong Learning) és az élet teljes körére kiterjed ő (Lifewide Learning) tanulásnak (lásd például az EB Egész életen át tartó tanulás memorandumát). Az értekezés a fent vázolt on-line rendszer létrehozására irányuló kutatások eredményeit tartalmazó TEX & Tipo e-learning Design (TTED) bemutatása. A kutatás középpontjában a kompetenciafejlesztés, motiváció, tartalomszolgáltatás, tudásmenedzsment, tanítási tanulási stratégiák e-learning alapú kiszolgálása, valamint a tananyag keretrendszerének perszonalizálhatóvá tétele áll. A TTED központi témáinak eredményeit az elméleti áttekintés után ismerteti az értekezés. A TTED-nek tehát csak azon részei kerülnek e dolgozatban bemutatásra, amelyek a didaktika és az informatika szempontjából új fejlesztéseket tartalmaznak: elméletek továbbgondolása, létező módszerek új közelítésű alkalmazása, új fejlesztések tervezete, új módszerek és stratégiák a didaktika és az informatika egyes területein. 2
II. Bevezető JELEN KUTATÁS mindennapjaink olyan területével foglalkozik, amivel szinte minden nap kapcsolatba kerülünk, mégis elhanyagolt terület maradt. A szövegek formázásáról van szó, amelyhez kapcsolódó képességek a kedvtelésen túl ma már kimondva vagy kimondatlanul társadalmi elvárásként jelentkeznek. Igazodva az információs-kommunikációs társadalom explicit és implicit formában megfogalmazott követelményeihez, időszerű az ide vonatkozó ismeretek rendszerezése, átadása és megosztása. Ehhez mindenképpen szükséges egy kereshet ő, megosztható, tárolható, ellenőrzött tartalmú tipográfiai tudásbázis kialakítása, és ennek menedzsmentjéhez szükséges tudásalapú rendszer kifejlesztése. Mivel a tipográfiának többfajta értelmezése is van, szükséges a dolgozatban használt terminológiáról szólni. Kiadványszerkesztésnek nevezzük a szabályoknak és ajánlásoknak azon halmazát, amelyek definiálhatók, mérhet ők és számíthatók, azaz explicit módon leírhatók. A tipográfia ennél több. Magában foglalja a művészi módon való alkotást, a kiadványszerkesztés szabályainak és ajánlásainak művészi módon való alkalmazását, és a kiadványszerkesztés által alkalmazható elemek létrehozását is. Az ismeretátadó, -rendszerező és -megosztó tipográfiai tudásbázis kiadványszerkesztési része egy kurzus tananyagának is tekinthet ő e-learning tananyagba illesztve jelenik meg. Ehhez kapcsolódik egy tipográfiai és művészeti, művekről és művészekről szóló tudásbázis. A TEX & Tipo e-learning Design (TTED) tartalmazza a megfogalmazott követelmények alapján kifejlesztendő on-line rendszer tervét. E dolgozat nem vállalkozhat a TTED teljes bemutatására. Csak azok a részek kerülnek tárgyalásra, amelyek valamely területen új utakat nyitnak meg. 3
II. Bevezető 1. A témaválasztás indokai 1.1. Társadalmi elvárások Írni megtanulni nem könnyű. A tanárok és tanulók nyolc évnyi munkája szükséges ahhoz, hogy az általános iskolából írni tudó diákok kerüljenek ki. A betűk rajzolásának megtanulása csak az első év feladata. További nyolc évet töltenek azzal, hogy elsajátítsák azokat a technikákat, amelyekkel képesek lesznek tagolni, kiemelni, strukturálni, hivatalossá vagy barátivá, személyessé vagy éppen személytelenné tenni egy adott szöveget. Napjainkra a kézírást szinte teljesen felváltotta a számítógéppes szövegszerkesztés. Igaz ez a magánéletre, a tanulásra, a legalább érettségit megkövetel ő munkakörökre is. A szövegszerkesztő programok adta számos lehetőség a külalakkal szembeni elvárásokat is megnövelte. Mindezek ellenére azonban csak a számítógépes betűk használatára tanítjuk meg a diákokat, holott a számítógépes szövegszerkesztés sokkal fejlettebb és kifinomultabb technikákat, ismereteket igényel. A technika fejlődésével együtt a társadalmi elvárások közé emelkedett a szövegek szerkesztésének, formázásának képessége is. Jól mutatja ezt, hogy a digitális írástudás kialakítására és fejlesztésére számos iránymutatást, kiemelt programot és támogatási előirányzatot tartalmaz például a Nemzeti információs társadalom stratégia (2001), a Magyar információs társadalom stratégia (2004, vö. C.1. melléklet) és az Új Magyarország fejlesztési terv 2007 2013 (vö. C.2. melléklet) is. A több területen kompetenciát és készségeket felmutató munkavállalók a munkaer őpiacon is jobban szerepelnek, így a digitális írástudás kialakítása és fejlesztése részét képezi az Európai Bizottság Liszszaboni stratégiájának (2000) és újabb változatainak, az i2010-nek (Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért (2005)) és az i2013-nak is. 1.2. Tudásmegosztás hiánya Az egyre gyakoribb és szélesebb körű felhasználással ellentétben az informatika oktatásának nem kötelező része a kiadványszerkesztési ismeretek átadása. Ha van is szövegszerkesztést tanító kurzus, az jellemzően egy-két program billentyűkombinációinak és menüinek ismertetésére szorítkozik. Mivel azonban az információs-kommunikációs 4
1. A témaválasztás indokai eszközök alkalmazásának ez az egyik legtöbbször, szinte naponta használt területe, az informatika szak tananyagába szükséges lenne beiktatni a kiadványszerkesztési és tipográfiai alapismeretek oktatását. Az a tendencia és általános vélemény, hogy a szövegformázás elméletét nem kell tanítani, nem csak hazánkra igaz. A szakirányú iskolák és néhány úttör ő, személyes indíttatású tanár kurzusaitól eltekintve kijelenthető, hogy minden szövegszerkesztéssel kapcsolatos kurzus legyen az tantermi vagy on-line tananyagát kizárólag a programkezelési ismeretek töltik ki. Ezzel szemben általános társadalmi elvárás egy közép- vagy fels őfokú oktatásból kikerülttől, hogy meg tudjon szerkeszteni egy esztétikus külalakú dokumentumot. Már az első lépésnél, az álláskeresésnél jelentős szerepet kap, hogyan szerkesszen meg a pályázó egy önéletrajzot, és mit jelent például a magyar típusú önéletrajz. Az oktatási intézményeknek igazodniuk kellene a változó társadalmi elvárásokhoz. Be kellene sorolni a megtanulandó tananyagok közé a szöveg- és kiadványszerkesztés oktatását, hogy versenyképesebbé váljanak a végzett fiatalok. Nem csak a kötött keretek között történő oktatásból marad azonban ki a szöveg- és kiadványszerkesztési ismeretek megosztása. Annak ellenére, hogy szinte minden területen százával találhatunk informatív oldalakat a weben, a hozzájuk kapcsolódó magyar nyelvű információs oldalak száma minimális, legtöbbjük tartalma ellen őrízetlen és hiányos. 1.3. Személyes motiváltság Hallgatói kérésre kezdtem el tanítani tizenhat évvel ezel őtt a TEX kiadványszerkesztő és -tördelő programcsomag használatát, majd egy év elteltével ugyancsak hallgatói kérésre a kiadványszerkesztés és tipográfia alapjainak oktatását. Ezek a kurzusok a kezdetek óta a programozási nyelv filozófiájának és használatának bemutatásán túl tartalmazzák a szöveg formai kialakításának ajánlott szabályait, valamint a különböz ő dokumentumfajták tartalmi felépítéséhez szükséges információkat is. A kreditrendszer bevezetésével a hallgatók egyre nehezebben tudták úgy igazítani az órarendjüket, hogy részt tudjanak venni a kurzusokon, így a tananyag technikai részének leírását rövid időn belül elhelyeztem a weben. Kulcskérdés azonban, hogyan lehet így kialakítani a forma és az esztétikus megjelenítés létrehozása iránti igényt, és hogyan lehet átadni az ezzel kapcsolatos információkat. Az interneten lév ő tananyag ezirányú bővítése eredményezte annak a rendszernek a létrehozását, ami csakúgy mint a tantermi oktatás a formán keresztül vezeti el a diákokat a technikai megvalósításhoz. Az anyag oktatása folyamán érdeklődésem egyre fokozottabban irányult annak felderítésére, hogy a számítógépet minden nap használó hallgatók mennyire tudatos fel- 5
II. Bevezető használók, fordítanak-e figyelmet a munkájukat megkönnyít ő, illetve az eredményt esztétikusabbá tevő lehetőségek feltárására, illetve hogyan lehet elmélyíteni a forma és a tartalom között megteremthető egység iránti igényt. Véleményem szerint az oktatási intézmények felel őssége is, hogy a tartalom és forma egysége iránti igény kialakításához, valamint az ehhez szükséges elméleti és technikai tudás megszerzéséhez hozzásegítse a hallgatót, a majdani munkavállalót. A téma jellege a megvalósítás módjára vonatkozóan azzal a kihívással állított szembe, hogy a weboldalak megjelenésükben is inspiráló hatásúak legyenek ami nehézsége, egyben szépsége is a feladatnak. 1.4. A szövegszerkesztés oktatásának tapasztalatai A szövegszerkesztés oktatásának kezdetén a hagyományoknak megfelel ően programhasználatot tanítottam. A tananyag kis idő elteltével, és azóta is, a szöveg szerkesztésének alapszabályai és technikája tárgyalásán túl a különböz ő típusú dokumentumokra vonatkozó tartalmi ismereteket is magába foglalja. Tárgyalásra kerülnek itt azon dokumentumfajtákról szóló tartalmi ismeretek, amelyek a hallgatók számára egyetemi tanulmányaik, valamint későbbi munkájuk során általánosan nélkülözhetetlenek. A tananyag részét képezik például rövidebb dolgozatok, hosszabb lélegzetű disszertációk, magyar és amerikai stílusú önéletrajzok, előadásokhoz készíthető diasorozatok, hivatalos levelek és weboldalak tartalmi részei is. Tapasztalatom szerint a kurzus személyiségfejlesztő hatással is bír. A tartalom és a forma összhangjának önálló megteremtése egy újfajta örömöt, sikerélményt ad a hallgatóknak. Az igényesen kialakított forma folyamatosan visszahat a tartalomra, új megítélési dimenzióba helyezi azt, elősegíti az áttekinthető és logikus felépítést, növeli a rendszerezőképességet, megteremti a mű karakterét és ívét a gyakran elhanyagolt bevezető résztől a záró elemig. Megértteti a hallgatókkal, hogy egy jól megalkotott forma emeli a munka eleganciáját, ezzel együtt értékét is. Ez mindenképpen kamatozódik a mindennapi szerkesztési munkájuk során, akár egy program forráskódjának vagy dokumentációjának írása közben is. Mindezeken túl a munkájukkal szembeni igényesség növeli önbecsülésüket, és megalapozza a mások munkája iránt tanúsított tiszteletet. Azzal, hogy belső igénnyé válik számukra a színvonalas munka, hatványozódik teljesítményük, így versenyképessebbé válnak a munkaer őpiacon. 6
2. Út a célokhoz Az előzőekből kiindulva az alábbi konkrét indokok vezettek a témában való komolyabb elmélyülésre: Szükségesnek tartottam annak feltárását, hogy milyen formában lehetne legalább az informatikus képzéseinkben résztvev ő hallgatók, a jövő informatikai szakemberei számára a legmegfelelőbb, leghasznosabb formában bevezetni a kiadványszerkesztési, tipográfiai alapismeretek oktatását. Az oktatás eredményessége érdekében fontos annak megtervezése, hogy hogyan lehet ezt a területet közelebb vinni a témával kapcsolatba kerül őkhöz, hogyan lehet kialakítani a téma iránti motivációt, miként alakítható ki a saját munkával szembeni igényesség. Meglátásom az, hogy a tartalom és forma egységének megteremtése mind a létrehozó, mind a befogadó számára egy új dimenziót nyit, amely a létrehozót további önképzésre sarkallja, és a befogadót arra ösztönzi, hogy a mások munkáját jobban értékelje. Sokszor tapasztalom azt, hogy olyan hallgatók, akik a kurzus megkezdése el őtt nem fordítottak figyelmet munkájuk külalakjára, meglátva azt, hogy mindent el lehet látni esztétikus külsővel, és hogy ezt maguk is létre tudják hozni, egyfajta rácsodálkozással szemlélik a betűket, oldalformákat, megélve egy új, esztétikai örömöt. A forma visszahat a témára, ami által a téma is más dimenzióba kerül. Egy szárazabb téma könnyebben feldolgozhatóvá válik, ha esztétikus küls őt kölcsönzünk neki. Egy nehezebben megérthető, komplikáltabb anyagrész is könnyebben tanulhatóvá válik, ha formai eszközökkel is segítjük a rendszerezést, a lényeges dolgok kiemelését, az összetartozás hangsúlyozását, a struktúra átláthatóságát. A személyes motiváltság is meghatározó. Számomra az esztétikus küls ő minden munkában, egy hétköznapi kis feljegyzés esetében is fontos. Szebbé tehetünk vele egy újabb napot. Az információs-kommunikációs társadalomnak a szövegek formázása terén is rohamosan növekvő elvárásai vannak. A rendelkezésre álló, világhálón elérhet ő és kereshető, kiadványszerkesztéssel és tipográfiával kapcsolatos ismereteket tartalmazó tudásbázis hiányzik. Szükségessé válik egy tipográfiai portál létrehozása. Ennek kezd ő lépése a szöveg- és kiadványszerkesztési ismereteket feldolgozó, szabad elérésű és szabadon kereshető on-line tananyag kifejlesztése lehet, amivel együttműködések és fejlesztések eredményeként egyre teljesebbé tehet ő a kezelt tudásanyag. 7
II. Bevezető 3. A dolgozat áttekintése A dolgozat további részeiben a kutatás gyakorlati és elméleti hátternének, valamint új utakat nyitó eredményeinek bemutatása kerül sorra. III. fejzet A tipográfiai tudásmenedzsment helyzetképe. A rendelkezésre álló segédanyagok és az általános oktatási gyakorlat célkitűzéseinek rövid bemutatása. IV. fejzet A kutatás célkitűzéseinek, módszereinek, eredményeinek és hasznosítási lehetőségeinek rövid bemutatása. V. fejezet A tudásmenedzsment alapját képező ismeretbázisnak egy új koncepciójú, az oktatás és képzés szolgálatába állítható összeállítását tartalmazza. A szövegszerkesztési szokások és a társadalmi elvárások vázolása után meghatározza a digitális írástudás fogalmának szükségszerű kibővítését. Javaslatot tesz a szövegszerkesztés oktatásának egy kiadványszerkesztési alapokon nyugvó és aktualizált tartalmú tematikájára. Betekintést nyújt az eszközként választott TEX képességeibe, használhatóságába és alkalmazási területeibe. E fejezet mutatja be az on-line tananyagnak a kiterjesztett digitális írástudás szelleméhez illeszkedő szöveg- és kiadványszerkesztési ismeretbázisát. VI. fejezet A tipográfiai tudásmenedzsment kialakítását szolgáló on-line rendszer bemutatásához szükséges elméleti háttér felvázolása. A dolgozat csak a legszükségesebb alapfogalmak és elméleti háttér leírására vállalkozik. VII. fejezet A TEX & Tipo e-learning Design új utakat nyitó részeinek bemutatása. A TTED részeinek rövid ismertetése után a bemutatni kívánt elemek tartalma következik. A tudásbázis létrehozásához szükséges tartalom fajtái és azok rövid ismertetése után az új módszerek bemutatására kerül sor a következ ő területeken: tanulási tanítási stratégiák kiszolgálása, kompetenciafejlesztés lehet őségei, perszonalizálhatóbb környezet kialakítása a hatékony tanuláshoz, motivációs lehet őségek on-line környezetben. A fejzet a tipográfiai tudásbázis tudásmenedzsmentjét lehet ővé tevő, kifejlesztendő és kiegészítendő ontológiák felvázolásával zárul. VIII. fejezet A kutatások összegzése és a perspektívák felrajzolása. Az elméleti részt a hivatkozások jegyzéke és az angol nyelvű kivonat zárja. A szerző publikációs jegyzéke olvasható az eméleti részt követően. Az értekezést a mellékletek zárják, amelyek szemléltető értékkel bíró kiegészítésekkel szolgálnak egy-egy adott témakör bemutatásához. 8
III. Helyzetkép OLVASVA A SZAKIRODALMAT azt láthatjuk, hogy szinte minden alapszintű informatikai kurzusnak és tanfolyamnak része a szövegszerkesztés. Ez kiváló, mert szükséges elsajátítani az e területhez kapcsolódó készségeket. A kurzusok tananyagát végignézve azonban az állapítható meg, hogy a hivatalos tananyagok szinte mindegyike a programkezelési ismeretekre szorítkozik. Ezt könnyen ellen őrizhetjük, ha megtekintjük a tankönyveket, illetve a kurzusok és tanfolyamok tematikáját és követelményeit. Nem csak a hazai oktatási formákra igaz ez, kitekintve ugyanezt láthatjuk. Elmondható tehát, hogy alapjában véve sem gyakorlata, sem szakirodalma nincs a nem szakirányú iskolákban a szövegszerkesztésnek kiadványszerkesztéssel együtt történő tanításának. Most áttekintjük azokat a többségükben egyéni kezdeményezéseket, amelyekről mégis olvashatunk. A fogyatékkal élők oktatásában megszokott a szövegszerkesztés kompetenciafejlesztő alkalmazása. Gazdag a szakirodalma mind az orvosi, mind a pszichológiai lapokban a kifejezetten fogyatékkal él ők számára kialakított, különböző kompetenciákat szövegszerkesztéssel fejlesztő módszereknek (lásd 18.1. fejezet). Ezzel ellentétben azonban rendkívül kevés helyen említik meg a szövegszerkesztést az általános, nem fogyatékkal élők számára kialakított oktatásban. Nagyon szerény tehát a gyakorlata, így a szakirodalma is. Nézzük most a mégis fellelhet őket! Az e témában fellelhető legkorábbi cikkben ([Bujdosó, 1996]) a szövegszerkesztés KLTE Matematikai és Informatikai Intézetében (ma a DE Matematika Tanszéke, illetve Informatikai Kara) folyó oktatásának új alapokra helyezésér ől olvashatunk. E munká- 9
III. Helyzetkép ban a szerző a szövegszerkesztés tanításának hagyományos útját elégtelennek tartva új, a kiadványszerkesztésből kiinduló módját mutatja be. Egy másik kedves példa Vega és Schnackenberg dolgozata [Vega és Schnackenberg, 2004]. Ebben arról olvashatunk, hogyan aknázzák ki a szövegszerkesztési munka fázisai, a tervezés és kivitelezés létrehozta alkotói örömöt az iskola oktatási keretei között. A fenti két oktatási intézménnyel sajnos ki is merítettük az e területen talált, a szakirodalomban fellelhető kísérleteket. A kiadványszerkesztés nem szakirányú, szervezett keretek közötti oktatására valószínűleg egyedi példa hazánkban a DE Informatikai Karának informatikus-könyvtáros szakja, amelynek mind a BSc, mind az MSc szintjén ez a törzsanyag része. A fentieken kívül található még néhány (nem publikált) egyéni kezdeményezésr ől is információ a hazai oktatásban. Szinte minden fels őfokú oktatási intézményben létezik kiadványszerkesztés választható kurzusként, és egyes középiskolákban érint őlegesen tárgyalják a szövegszerkesztés kiadványszerkesztési szabályait. Tudomásunk szerint eddig még egyik helyen sem tették a tananyagot széles körben elérhet ővé. Az interneten viszont igen sok oldal és dokumentum (pl. [Nav]) foglalkozik a szöveg- és kiadványszerkesztő programok használatával. Anyaguk b ővebb, mint a programok beépített súgójáé, azonban szintén csak kezelési és programozási információkra korlátozódnak. Ezek közülük csak néhány íródott magyar nyelven, melyeknek teljességre törekvő listája a MATEX Egyesület hasznos linkeket tartalmazó oldalán olvasható (lásd [W5]). Egyes szövegszerkesztő programok használatához kaphatók e-learning kurzusok, ezek azonban szintén csak az illető program kezelését tanítják. Megállapítható tehát, hogy egyre nagyobb érdekl ődés mutatkozik a kiadványszerkesztési, tipográfiai ismeretek iránt. Ennek ellenére nem található olyan szabad hozzáférésű hely a világhálón, amely ellen őrzött adatokkal feltöltött információs tárházul szolgálhatna a magyar nyelvű kiadványok szerkesztési ismeretei iránt érdekl ődők részére, és amely átmenthetné a magyar tipográfiai hagyományokat a jöv ő számára globalizálódó világunkban. 10
IV. A kutatás áttekintése AKUTATÁS HÁTTERÉÜL tizenhét év tapasztalata szolgál. A tapasztalatszerzés f ő területei: oktatás (tantermi, kevert és tisztán webalapú), tanulás (nyomtatott és digitális tananyagokból), információkeresés (szükséges információk utáni kutatása a weben), kiadványszerkesztés (matematikai folyóiratok, különböz ő típusú jegyzetek és könyvek szedése, tördelése, szerkesztése), magyar stílus kialakítása a TEX-ben (egyesületi projekt), webes anyagok gyűjtése (OMFB project), tanácsadás a szövegek és dokumentumok formázásával kapcsolatban (egyesületben, munkahelyen, ismer ősök körében). Időközben számos probléma került felszínre mind a szövegek formázásának tanítása és tanulása, mind a szakterülethez tartozó információk megszerzése terén. A személyes motiváltságon kívül a téma iránti komolyabb elmélyülést a munkakörömből adódó feladatok indokolták (kiadványok tervezése és szerkesztése, eredményességre törekvés a tanításban). Nagyon kevés jó könyv kapható err ől a témáról. Sajnos a múlt század közepe óta alig jelent meg ebben a témakörben könyvesboltban is beszerezhető ismertető anyag. Mindezek indokolttá tették egy olyan, a dokumentumok formázásához szükséges információs anyag összegyűjtését és elérhet ővé tételét, amit a hallgatók vagy bárki segédkönyvként használhat. Az információs-kommunikációs eszközök egyre szélesebb körű elterjedése lehetővé és indokolttá tette a webalapú rendszerben való gondolkodást. Az on-line információs rendszerek, valamint az e-learning tananyagok tanulmányozása vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a tipográfiai ismeretanyagot egy on-line e-learning kurzus kereteibe, illetve ahhoz csatolva lenne célszerű elhelyezni. A keresés nehézkessége pedig a rendszerezés és tárolás módjának átgondolását tette szükségessé. 11
IV. A kutatás áttekintése 4. Célkitűzések Kutatásaim és az azok alapján végzett munka végs ő célja egy olyan on-line rendszer kidolgozása, amely interdisciplináris, informatív, motiváló hatású, képes különböz ő speciális kompetenciák fejlesztésére, megfelelő klímát teremt a tanuláshoz, kényelmesen kezelhető mind folyamatos tanuláshoz, mind on-line súgóként való használatához, valamint korszerű kialakítása révén a lehető leghatékonyabban képes az adatok szolgáltatására és megosztására. Egy minden igényt kielégítő tanulási környezet kifejlesztéséhez és tartalommal való feltöltéséhez néhány emberév nem elegend ő. Így első célként egy olyan tervezet elkészítését tűztem ki, amely alkamas az apró részletekben történ ő kidolgozásra, ezt követően pedig a megvalósításra. A feladat több szempontból is új utak keresését igényelte. Az egyik kitaposatlan út azzal kapcsolatos, hogy a tananyag megváltoztatja a szövegszerkesztés oktatásának konvencióit, amennyiben a szövegszerkeszt ő program funkcióinak alkalmazása helyett a szövegek szerkesztésére vonatkozó szabályokon és ajánlásokon keresztül közelít, a szövegszerkesztő programot csak mint eszközt, a cél eléréséhez szükségképpen elsajátítandót kezeli. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az informatika oktatása helyébe az informatika oktatásban való alkalmazása lép. Ehhez a módszerhez kell kifejleszteni a tananyagot, a motivációs eszközöket, és hozzáigazítani a speciális kompetenciákat fejlesztő lehetőségeket. Egy másik megoldandó feladat a kiadványszerkesztés on-line megjelenítése, hiszen nem fejlesztettek még ki olyan tananyagot, amely a kiadványszerkesztésen keresztül mutatja be a szövegek szerkesztésének módjait, s f őleg úgy nem, hogy az önmagában is mintaértékű és inspiráló legyen. Tehát a megfelel ő webes megjelenítés szintén nagy kihívás ebben a témakörben. A harmadik fő terület a tudásmenedzsment hatékony kialakítása. Ehhez ki kell választani és ki kell fejleszteni a jövő szemantikus webéhez legmegfelelőbb eszközöket. Tipográfiai tárgyú ontológiák tudomásunk szerint nem léteznek, tehát kialakítandók. Az e-learning rendszerekhez sem találhatók minden igényt kielégít ő, szabad hozzáférésű ontológiák. E téren is szükséges tehát a fejlesztés, illetve az alkalmazható ontológiák kibővítése. A megvalósítás megtervezése érdekében vizsgálódni kellett a didaktika, a pszichológia, a mesterséges intelligencia és az e-learning több területén. Többek között 12
4. Célkitűzések szükséges volt az új pedagógiai paradigmák, tanuláselméletek, a kompetenciafejlesztés módszereinek, a klíma összetevőinek és dimenzióinak, a motiváció kialakítására és ébrentartására irányuló módszerek, az e-learning rendszerek módszertani és technológiai hátterének, és a szemantikus web alapját képez ő ontológiák elméletének és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata. A vizsgálódás során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegend őek a felmerülő problémák megoldására a már létező eszközök, néhol az elmélet sem. Így új eszközök kifejlesztése és egyes elméletek továbbgondolása vált szükségessé. E dolgozat azon elméleti és gyakorlati részeket tartalmazza, ahol a változtatás elengedhetetlen új elméleti megfontolások és gyakorlati megvalósítások bevezetése mentén. A fentiek alapján lértehozott, TEX & Tipo e-learning Design elnevezésű tervezet tartalmazza az on-line tananyag (V. fejezetben taglalt) tartalmi körének, továbbá f ő irányvonalainak, hangsúlyos didaktikai céljainak, kompetenciafejleszt ő készségének, motiváló hatásának, valamint effectív, tanulóközpontú működésének tervét. A kutatás, azaz a tipográfiai tudásmenedzsment kialakításának célkitűzései az alábbi fő célok alá tagozódnak be: A digitális írástudás fogalmának kiterjesztése, ezzel aktualizálása. Interdisciplináris, a kornak megfelel ő színvonalú tematika kidolgozása a szövegszerkesztés kiadványszerkesztés tanítására a közép- és felsőfokú oktatásban. Esztétikai nevelés beiktatása az informatika oktatásába. Informatikai és más speciális kompetenciák fejlesztése. Az önképzés motiválása a szövegszerkesztés terén. Közép- és felsofokú képzésekbe beiktatható segédanyag szolgáltatása a szövegszerkesztést tanítók és tanulók számára. Piacképesebbé, a társadalmi elvárásoknak e téren is megfelel őbbé tenni az oktatási intézményekből kikerülő diákokat. Minta szolgáltatása egy komplexebb, az informatika interdisciplináris tulajdonságait kihasználó oktatásra. Szabad hozzáférésű, kereshető, megosztható, újrahasznosítható tananyag és online súgó létrehozása a szövegek szerkesztéséhez. Tipográfiai tudásbázis létrehozása és megoszthatóvá tétele. Tipográfiai és nyelvi hagyományaink őrzése és továbbadása globalizálódó világunkban. 13
IV. A kutatás áttekintése 4.1. A kutatás kérdései A kutatás során az alábbi főbb kérdésekre kerestem a választ: Miképpen lehet a gyorsan fejlődő információs társadalom követelményeinek megfelelő, új tartalmú, a kiadványszerkesztési ismeretekkel b ővített tananyagot kialakítani, ami képes a digitális írástudás színvonalának fejlesztésére? Hogyan motiválhatók a hallgatók ezen ismeretek megszerzésére? Hogyan lehet a motivációt kialakítani mindössze az interneten elhelyezett tananyaggal? Fejleszti-e a szövegeket szerkesztők digitális írástudással kapcsolatos kompetenciáit az, hogy a többfajta tervezett formátum forrása egyszerűen bemásolható a dokumentumba? Az elméleti ismeretek bővítése, valamint a kognitív kompetencia és a személyiség fejlesztése mellett miképpen fejleszthetők a munkához kapcsolódó készségek és attitüdök? Milyen módszerekkel segíthetjük hozzá az elkövetkez ő generációkat az informatikai kompetencia komplex fejlesztéséhez, ami valójában szükséges és nélkülözhetetlen egy tudásalapú információs társadalom kialakításához? Az informatika e több irányban is határterületnek számító részét hogyan lehet integrálni a XXI. századi oktatásba és önképzésbe? Hogyan tehető az on-line tanulási környezet olyan kellemessé, hogy abban a tanulás a lehető leghatékonyabb legyen? Hogyan tehető használhatóvá a tananyag a programozni nem tudó érdekl ődők számára? Hogyan érdemes elhelyezni az ismeretanyagot a világhálón? Hogyan lehet a leghatékonyabb az információk megosztása és újrahasznosítása? 4.2. A kutatás módszerei Határterület lévén a szükséges informatikai háttéren, az e-learninges tananyagok kifejlesztésénél és a tantermi órákon alkalmazható, a tudásszint felméréséhez szükséges didaktikai eszközökön túl szükségesnek bizonyult a kiadványszerkesztési és tipográfiai terület feltérképezése is. A munka során az alábbi kutatási módszereket alkalmaztam: Szakirodalom követése, a publikált eredmények értelmezése Új aspektus kialakítása Hazai és nemzetközi konferenciákon a legújabb vonatkozó ismeretek megszerzése, az eredmények előadáson történő ismertetése, valamint szakmai konzultáció a jelen lévő szakemberekkel 14
4. Célkitűzések Az információs-kommunikációs társadalom e területtel kapcsolatos elvárásainak feltérképezése Felhasználható motivációs eszközök feltérképezése Olyan órai tematika és tananyag kialakítása, amely kell ően motiválja a kurzuson résztvevőket Konzultáció tipográfusokkal E-learning keretrendszerbe illeszthet ő tananyag kifejlesztése, eme speciális határterület jellegzetességeinek megtartásával Pedagógiai megfigyelés és adatgyűjtés 4.3. A kutatás fázisai Az on-line tananyag kifejlesztését a következ ő fázisokra és lépésekre lehet bontani: a célokat tartalmazó TTED elkészítésére, a tananyag összeállítására, anyagi háttér biztosítására és az on-line rendszer megvalósítására. 1.ATEX & Tipo e-learning Design kidolgozása Elméleti kutatások és gyakorlati tapasztalatok alapján a terv kidolgozása Egy új típusú tanannyag kidolgozásához elengedhetetlen a létrehozásához szükséges elméleti háttér ismerete, és ahol szükséges azok továbbgondolása. A kutatás eredményeként létrejött TEX & Tipo e-learning Design tartalmazza a szövegszerkesztés egy új utat mutató tanítási módszertanának tételeit és iránymutatásait, a tipográfia szövegszerkesztés oktatásába való integrálásának módszertani vonatkozásait, valamint egy olyan új típusú, perszonalizált e-learning tananyagot tartalmazó on-line tanulási környezet tervét, amely megvalósítja a tipográfiai tudásmenedzsmentet. A dolgozat az elméleti háttér (VI. fejezet) azon részeit vázolja fel, amelyek vagy nagy jelent őséggel, útmutatással bírnak az új típusú rendszer kialakításához, vagy valamilyen szempontból nem illeszkednek az új tananyag és környezet céljaihoz. Az új eredmények bemutatására az V. és a VII. fejezetben kerül sor. 2. Az on-line tananyag összeállítása Motivációs eszközök művészeti részének összeállítása Együttműködés képzőművészekkel, tipográfusokkal és betűtervez őkkel a motivációs tartalom művészi megvalósítása céljából. Ez a tevékenység már folyamatban van. 15
IV. A kutatás áttekintése Adatbázis összeállítása művészekről és tipográfusokról A művészeti tartalom személyekhez kötése is motiváló hatású lehet. Az együttműködés képzőművészekkel, tipográfusokkal és betűtervez őkkel folyamatban van. Kiadványszerkesztési tartalom összeállítása Az anyag gyűjtése tizenkét éve elkezdődött. A tartalomfeltöltés a rendszer elkészültén túl, azt követően is folyamatos munkát igényel. T EX-vonatkozású tartalom összeállítása Az anyag gyűjtése tizenhat éve kezdődött, és azóta is folyamatos. A tartalomfeltöltés úgyszintén nemcsak a rendszer elkészültéig, hanem azt követ ően is folyamatos feladatként jelentkezik. Nyelvi elemek összeállítása A nyelvtan legproblémásabb eseteire vonatkozó szabályok kigyűjtése. Illusztrálandó a szabályokat, a leggyakoribb hibák és a jó megoldások összegyűjtése és kiszedése. Az anyag gyűjtése a kiadványszerkesztési szabályokkal együtt folyamatosan történik. A felsorolt témakörök kapcsolatódási pontjainak feltérképezése és megvalósítása A fentebb felsorolt területek számos ponton kapcsolódnak. A kapcsolatok teljes körű leírása a cél. A munka a tipográfusokkal, művészekkel, nyelvtanárokkal egyeztetve folyik. A tematika kidolgozása Az on-line anyag a szöveg- és kiadványszerkesztés oktatásának tapasztalatain alapul. A másfél évtized alatt kialakult új tematika on-line rendszerhez való adaptálása megtörtént. 3. Ontológiák kifejlesztése, adaptálása, alkalmazása Tananyagrészek ontológiájának alkalmazása A rendelkezésre álló ontológiák közül a céljainknak legmegfelel őbb kiválasztása megtörtént. Amennyiben szabadon hozzáférhet ővé válik, alkalmazni kell. Tanulási terv ontológia alapú kialakítása Leírások alapján a számunkra legmegfelel őbb ontológiaegyüttes kiválasztása megtörtént. Ha szabadon hozzáférhetővé teszik, a következő feladat a tesztelése, ellenkező esetben egy hozzá hasonló kifejlesztése. Ezt követ ően feladatunk a rendelkezésre álló ontológiával a tanulási terv kidolgozása. 16
4. Célkitűzések Dokumentumtípusok ontológiájának kiegészítése A létező dokumentumtípusokhoz alkalmazható ontológiák céljainkhoz nem elegendőek. Szükséges tipográfiai szempontból való kiegészítésük. Az osztályok és tulajdonságok összegyűjtése folyamatban van. Tipográfiai ontológia kifejlesztése Szükséges egy tipográfiai ontológia kifejlesztése. Az osztályok és tulajdonságok összegyűjtése, tipográfusokkal való egyeztetése folyamatban van. Az ontológia és a természetes nyelvek A hatékony együttműködés céljából szükséges a verbalizációhoz magyar nyelvi sablon készítése. A szótár ontológia vagy az ontológia szótár kifejlesztése a tudásmegosztást segíti elő. 4. Anyagi háttér biztosítása Anyagi források keresése A rendszer akkor válhat igazán hasznossá, ha szabad elérésű. Ehhez viszont az szükséges, hogy megfelelő módon támogató pályázato(ka)t találjunk. Reménykedésre ad okot, hogy mind a digitális írástudás fejlesztése, mind a tartalomszolgáltatás egyaránt szerepel az Európai Unió és hazánk informatikai stratégiái között. 5. Az on-line tananyag megvalósítása A keretrendszer részletes tervének elkészítése A jelenleg használatos keretrendszerek közül a Moodle bizonyult a kívánalmakhoz legközelebb állónak. Ennek képességeit és tulajdonságait, valamint az új szempontokat figyelembe véve el kell készíteni a kifejlesztend ő keretrendszer rendszertervét. A keretrendszer elkészítése A rendszerterv alapján az elvárásoknak megfelel ő keretrendszer elkészítése, tesztelése, üzembe helyezése. A tartalom hozzáigazítása a keretrendszerhez A tanobjektumok keretrendszer által alkalmazott technikai standardja határozza meg azt, hogy milyen legyen a tananyagok forrása. Kiválasztása után megkezd ődhet a tananyag keretrendszerhez való igazítása. 17
IV. A kutatás áttekintése 5. A kutatás eredményei Az elméleti alapokat, a legújabb kutatási eredményeket felhasználva a kutatás eredményeként elkészült a TEX & Tipo e-learning Design (TTED) elnevezésű terv. Az alábbiakban összegezzük a kutatás TTED-be épített eredményeit, a tartalomszolgáltatáshoz szükséges információk gyűjtésének állását, az on-line rendszer kifejlesztéséhez szükséges további feladatokat, végül az eredmények máshol, más rendszerben történ ő hasznosíthatóságának egy listáját. 5.1. Tartalomfejlesztés A tananyag tartalomfejlesztő fázisa valójában másfél évtizede folyamatban van. Mindegyik részhez rendelkezésre áll már egy igen gazdag anyag, amelynek teljes körű bemutatása túlmutat a dolgozat lehetőségein. A TTED által felvázolt rendszer olyan kereteket biztosít, hogy a tartalom folyamatos b ővítése akadálymentes lesz. A tananyag feldolgozásnak a következő fő területei vannnak: szöveg- és kiadványszerkesztés kurzus törzsanyaga (kiadványszerkesztés, magyar nyelv, TEX, eszközök), tipográfiai és képzőművészeti ismertető, arcképcsarnok, mintatár, valamint ezek kapcsolódási pontjainak meghatározása. A részek többségéhez rendelkezésre áll már egy igen gazdag anyag, amelynek bemutatása túlmutat ezen dolgozat lehet őségein. A rendszer olyan kereteket biztosít, hogy a tartalom folyamatos bővítése akadálymentes lesz. A kiadványszerkesztés alapjai A kiadványszerkesztési szabályok és ajánlások mintákkal illusztrált gyűjteménye (lásd például [Bujdosó, 1996], [Bujdosó, 2001c], [Bujdosó, 2005b]). Az általános meghatározásokon túl többfajta dokumentumhoz (szakdolgozat, beszámoló, önéletrajz stb.) tartalmaz konkrét ajánlásokat és alkalmazható mintákat. A tanulási terv ezen minták és ajánlások sorozatára épül. Az anyag összeállításánál lényeges szempont tipográfiai hagyományaink őrzése ([Bujdosó és Wettl, 2002a], [Bujdosó és Wettl, 2004]). Magyar nyelv Szépen szedett dokumentumban még kirívóbbak a nyelvtani hibák és a nem megfelel ően alkalmazott írásjelek. Egyes nyelvtani szabályok és írásjelek mintalapokon bemutatott 18
5. A kutatás eredményei problémás eseteire vonatkozóan tartalmazza az adattár a vonatkozó nyelvtani szabályokat, illetve mintákon keresztül bemutatva helyes, valamint legjellemz őbb helytelen alkalmazásukat ([Bujdosó, 2006g]). A TEX programozásával kapcsolatos anyag A minták és formák létrehozásának bemutatására a tananyag az (LA)TEX programcsomagot alkalmazza. Minden egyes belső mintához tartalmazza a parancsok (környezetek stb.) alkalmazásának általános leírását, valamint a konkrét példának a forráskódját ([Bujdosó és Fazekas, 1996], [Bujdosó és Wettl, 2002a], [Bujdosó és Wettl, 2004], [Bujdosó, 2005a]). Eszközök bemutatása A TEX programozásán kívül a tananyag tartalmazza a szükséges segédprogramok (rajzoló programok, integrált környezetek) használatának rövid bemutatását. Tipográfiai és képzőművészeti ismertető A tipográfia területéről a tananyag többféle területről tartalmaz információkat. Számos betűtípus bemutatásán ([Bujdosó, 2006c]) keresztül a dokumentumok tipográfusok által tervezett külalakjáig színes a paletta ([Bujdosó, 2005c]). A hivatkozott küls ő weboldalak példaként bővítik ki a tananyag által feldolgozható mintákat ([Bujdosó, 1998f], [Bujdosó, 1999]). Az illusztrációk készítését segítend ő a képzőművészeti rész tartalmaz olyan műveket ([Bujdosó, 2006a]), amelyek segíthetnek az illusztrációk formai megoldásában: például az egyensúly, az arányok, a hangsúlyozás kialakításában, illetve a színek alkalmazásában. Arcképcsarnok A művészeti és tipográfiai ismertetőben szereplő egyes művek készítőiről tartalmaz fényképeket, szakmai önéletrajzokat, elérhet őséget, valamint további, a művészekhez és műveikhez kapcsolódó ajánlott linkeket ([Bujdosó, 2006g], [Bujdosó, 2007a]). Mintatár Különböző típusú dokumentumok tervezett mintáinak tárháza. Ebben találhatók a tananyagban és a tananyaghoz megjeleníthet ő nyomtatott és digitális dokumentumokhoz tervezett oldaltervek, különböző részeket (betűk, táblázatok, ábraminták stb.) bemutató minták. A külső mintákra való hivatkozások gyűjteménye ([Bujdosó, 2001b]) él ő 19