Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 I. Megyei helyzetelemzés... 6 1. A gazdasági környezet... 6 2. A munkaerő-piaci környezet... 8 3. A társadalmi-demográfiai környezet... 12 II. Az oktatási/szakképzési rendszer helyzete Baranyában... 14 4. A szakképzés hazai szabályozási és intézményi keretei... 14 5. A szakképzés jellemzői Baranya megyében... 15 5.1 Baranya súlya az oktatási rendszerben... 15 5.2 Szakképző intézmények és feladatellátási helyek Baranyában... 16 5.3 Baranya megye iskolarendszerű OKJ-s képzési kínálata... 25 5.4 Pályaorientáció... 26 5.5 Munkaerő-piaci térkép... 26 III. Szakképzési trendek, kihívások, feladatok... 28 6. A stratégiai illeszkedés szempontjai... 28 6.1 Az Európa 2020 stratégia... 28 6.2 Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014 2020-as fejlesztési időszakra... 29 6.3 A Dél-Dunántúl Intelligens Szakosodási Stratégiája... 31 6.4 Baranya megye stratégiai céljai... 31 6.5 Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciója és Integrált Városfejlesztési Stratégiája (ITS) 2014-2020... 33 7. Szakképzés-fejlesztési szempontok... 36 7.1 A képzés trendvonalai... 36 7.2 Kihívások... 39 7.3 A változtatások célja... 39 7.4 A magyar szakképzés jövőképe 2020-ra... 40 7.5 A szakképzési reform főbb beavatkozási területei... 41 IV. Szakképzési elvek, célok, fejlesztési stratégia... 42 8. A megye szakképzésének alapvető értékei és stratégiai céljai... 42 8.1 A megyei szakképzés SWOT-analízise... 42 8.2 A megyei szakképzés jövőbeli, célzott értékei... 43 8.3 A megyei szakképzés átfogó célja (küldetése)... 44 8.4 A megyei szakképzés stratégiai céljai... 46 9. A szakképzési stratégia kitörési pontjai, akcióprogramjai... 59

3

4 Bevezetés A Baranya megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB) fontos és elengedhetetlen feladata, hogy összeállítsa saját képzés- (szakképzés-) fejlesztési stratégiáját. Ez a dokumentum hivatott arra, hogy értékeket, jövőképet és stratégiai célokat fogalmazzon meg, ezzel elvi alapot, mércét adjon önmagának és a képzési folyamat minden érintettje számára, iránymutatásul szolgáljon akcióprogramok megfogalmazásához, konkrét döntések meghozatalához. Ez a stratégia egy különösen fontos és kritikus időszakban készül. Az elmúlt években számos (többségében jogos) kritika érte a szakképzést, elsősorban azért, mert a képzés sem szakmaszerkezetében, sem tartalmában nem volt képes megfelelni a munkaerőpiac, a gazdaság vele szemben támasztott elvárásainak. 2010 után egy átfogó köznevelési, szakképzési reform indult el. Ennek legfontosabb eleme számunkra egy olyan 3 éves szakképzési rendszer kialakítása, amely a közismeret helyett a szakmai ismeretekre helyez nagyobb hangsúlyt, kialakítja a duális szakképzés hazai rendszerét, lényegesen átalakítja a szakmai nomenklatúrát (OKJ), a képzések tartalmát és vizsgáztatási rendszerét. Ezzel párhuzamosan a tankötelezettséget 16 évre mérsékli. A szakképzés tartalmát, gyakorlati részét és ellenőrzését tekintve a reform kiemelt szerepet biztosít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a közoktatás intézményrendszerét és irányítását tekintve erőteljes centralizációt hajt végre, a szakképzés jövőbeli irányainak meghatározását a korábbi regionális helyett megyei szinten létrehozott Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatává teszi. Mindez új lehetőségeket és egyúttal rendkívül nagy kihívást is jelent, mert a képzést, és ezen keresztül a munkaerőpiacot versenyképessé, a munkaerőt foglalkoztathatóvá, a szakképzést alkalmazkodóvá és jobb színvonalúvá kell tenni. Mindeközben azt is látjuk, hogy a szakképzés egy önmagában is meglehetősen bonyolult társadalmi-gazdasági, oktatási-képzési, intézményi rendszer része, ezért egy egyszerű döntéssel, illetve önmagában biztosan nem lesz képes megfelelni a munkaerő-piaci igazodás követelményének. Ehhez a képzés egész rendszerének alapfoktól felsőfokig egymásra épülő fejlesztésére, illetve a képzési rendszer minden közvetlen és közvetett érintettjének (ide értve a családokat és iskolákat, intézményfenntartókat és működtetőket, tanárokat és gyakorlati képzőket, munkáltatókat és más munkaerő-piaci szereplőket) együttműködésére lesz szükség. Az MFKB-k törvényben meghatározott legfontosabb feladata kétségtelen az ún. irány/arány döntések meghozatala, vagyis az, hogy a megye társadalmi-gazdasági helyzete, jelen- és jövőbeli munkaerő-igénye, a munkaerőpiac, illetve az oktatási-képzési rendszerek jelen állapota, várható és szükséges változása alapján meghatározza a szakképzés jövőbeli fejlesztési irányait és a beiskolázás arányait. A BMFKB ugyanakkor úgy gondolja, hogy ennek a stratégiának nemcsak az irány/arány döntések megalapozását kell szolgálnia. A Szakképzés-fejlesztési stratégiának átfogóbb, szélesebben értelmezett funkciót tulajdonítunk: ebben a megyei szakképzés és ennek kapcsán a nevelési-oktatási-képzési rendszer egésze, annak minden intézménye és érintettje számára kell egy átfogó jövőképet, és az ennek elérését elősegítő stratégia célokat és operatív fejlesztési irányokat meghatározni.

5 Jelen dokumentum a könnyebb áttekinthetőség érdekében egy tömörebb helyzetértékelést ad, valamint a stratégiai célok megfogalmazását tartalmazza. A jelen helyzet részletesebb elemzésének elősegítése és a stratégiai döntések megalapozása érdekében külön mellékletek közölnek még részletesebb adatokat és információkat. A szakképzési stratégiát a BMFKB eredetileg 2013. július 8-án fogadta el. Ehhez 2014-ben is készültek kiegészítések, az itt következő dokumentum pedig egy ezekre épülő, de nagyobb volumenű 2015. évi aktualizálás eredményeként alakult ki. Ez már tartalmazza a stratégia módosításához és a konkrét irány/arány döntések megalapozásához az Eco-Cortex Tanácsadó Iroda által készített három tanulmányának anyagát is: A Baranya megyei szakképzés-fejlesztési stratégia módosítását megalapozó tanulmány - Munkaerő-piaci igények Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság beiskolázási irány-arány javaslatának megalapozását szolgáló tanulmány Baranya megyei szakképzési rendszer átalakítását megalapozó tanulmány Az aktualizálás értelemszerűen nem tartalmazhatja még a szakképzés új törvényi szabályozását és új intézményrendszerét, amelyek megjelenése később, 2015 őszén várható. A szakképzési elveket, célokat, fejlesztési stratégiát tartalmazó IV. rész alapvetően megőrizte a 2013-ban elfogadott stratégiát, azt csak az időközben bekövetkezett változások, új dokumentumok megjelenése nyomán szükségessé váló elemekkel, illetve az új megalapozó tanulmányokban megfogalmazott következtetésekkel egészítette ki.

6 I. Megyei helyzetelemzés 1. A gazdasági környezet A korábban elsősorban a nehéziparra épülő baranyai gazdaság a piacgazdaságra való átállás nyomán (amely már a nyolcvanas években elkezdődött, a bányászat ágazati problémáival) a kilencvenes években úgy vesztette el gazdasági alapjainak jelentős részét, hogy ezzel párhuzamosan nem volt képes a veszteségek kompenzálására és egy új fejlődési pálya elindítására. Pécs és Baranya a rendszerváltást követően nem tudott olyan vonzó feltételrendszert kialakítani, amely az ide áramló befektetések és a helyi vállalkozások fejlődése révén képes lett volna pótolni a korábbi gazdasági potenciált. Valamint nem volt képes arra sem, hogy a társadalomban és a mindenkori kormányzás szférájában tudatosítsa az alapok majdnem teljes felszámolódását és a lecsúszás elkerülhetetlen veszélyét. A gazdasági fejlődés (így a GDP-termelés is) folyamatosan elmaradt az országos átlagtól, s a megye gazdasága minden összehasonlításban vesztett pozíciójából. A Dunántúl és az ország viszonylatában az elmaradási olló folyamatosan nyílik. Az országos átlag százalékában mért mutató fejezi ki legjobban, hogy megyénk lemaradása fokozódik: a 2000. évi 75% körüli szintről 10%-ponttal romlott a pozíciója. Ebből az elmaradott helyzetből a kitörés a fejlesztések révén valósulhat/na/ meg. A felzárkózásra akkor lenne remény, ha a beruházások tekintetében a megye fejlődése meghaladná a környezetét. A beruházási adatok viszont sajnálatosan azt támasztják alá, hogy a megye lecsúszásának folytatódása várható. A beruházások teljesítményértéke Baranyában 2011-ig enyhén növekedett (közel 150 milliárd Ft-ra), majd 2012-13-ban 2/3-ára csökkent. A munkaerőigények és munkahelyteremtés szempontjából a gazdasági ágazatok beruházásai a fontosabbak, mivel a közszféra fejlesztései alapvetően nem hoznak létre új munkahelyeket, hanem döntően a meglévő infrastruktúrákat fejlesztik. Az agráriumban a beruházások akkor generálnak új munkahelyeket, ha nem a meglévő tevékenységek (főként szántóföldi gabonatermesztés) termelékenységnövelő eszközfejlesztésére irányulnak, hanem munkaigényes tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódnak (pl. biotermelés, állattenyésztési kapacitásbővítés, az agrártermékek elsődleges feldolgozása). A feldolgozóipari fejlesztések jelentős része támogatott pályázati tevékenységhez kapcsolódik és munkahelyet teremt, azonban a technológiai fejlődés és a tőkekoncentráció növekedése következtében a technológiai beruházások is egyre kevesebb munkahelyet hoznak létre. A regisztrált vállalkozások száma 2011 és 2013 márciusa között növekvő, azóta stagnáló tendenciát mutat. Sajátos vonás, hogy a legtöbb vállalkozás a Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a Kereskedelem, gépjárműjavítás ágakban tevékenykedik. A működő társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása azt mutatja, hogy döntő (92%) az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások száma, 4% a 10-19 főt foglalkoztató kisvállalatok aránya, és mindössze 16 a 250 fő fölötti nagyvállalatok száma.

7 1. táblázat: Gazdasági teljesítménymutatók a régióban, országos összehasonlításban (2014. I-IV. negyedév) 1 Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás Aktivitási arány, % 56,5 53,0 57,1 55,5 59,0 Foglalkoztatási arány, % 52,6 48,2 53,6 51,3 54,8 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 9,1 6,2 7,5 7,1 Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók száma, ezer fő 81,8 68,5 47,8 198,1 2 823,1 számának indexe 101,3 100,3 105,4 101,9 104,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft 194 190 196 599 212 559 199 432 237 736 havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 havi nettó átlagkeresete, Ft 127 195 128 772 139 226 130 628 155 717 havi nettó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma 57 577 55 808 34 797 148 182 1 703 726 Regisztrált vállalkozások számának 100,3 99,3 101,0 100,1 100,9 indexe 1000 lakosra jutó vállalkozás 156 179 154 163 173 Beruházás Teljesítményérték, millió Ft 99 832 67 228 64 538 231 598 4 469 648 Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 268,4 214,1 284,3 253,7 453,2 Ipar Termelés volumenindexe 104,1 104,5 102,2 103,5 107,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 949,7 1 018,4 1 759,2 1 174,6 2 597,1 Termelés volumenindexe 98,9 125,9 102,9 112,4 108,4 Értékesítés volumenindexe 98,5 125,6 102,8 112,1 107,9 Ezen belül: belföldi 94,5 132,5 99,7 103,3 101,8 export 102,3 124,5 111,3 118,0 111,0 Értékesítésből az export aránya, % 53,1 85,0 29,1 62,6 68,2 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe 109,9 101,5 128,9 111,5 118,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 84,4 103,5 120,7 100,0 153,6 Az ipari mutatók tekintetében Baranya szintén a régiós és országos átlag alatt helyezkedik el. A baranyai feldolgozóiparon belül az élelmiszeripari termékek és gépek termelése teszi ki a legnagyobb volument. Belföldi értékesítésre legnagyobb értékben az élelmiszeripari és gumi-, műanyagipari termékek kerültek, a teljes értékesítésüknek átlagosan kb. 54%-a, illetve 40,5%- a, a többi terméket exportra értékesítették. A legnagyobb értékben a gépek, gépi berendezések kategória termékei kerültek exportra, ez a teljes értékesítés átlagosan kb. 96%-át tette ki, belföldre kb. 4%-ot adtak el. A Baranya megyei kutató-fejlesztő helyek száma messze meghaladja a régió másik két megyéjének adatait, ugyanakkor az országos értékeknek csupán töredékét teszik ki. A 2005-1 Forrás: ksh.hu Az egyes adatok pontos értelmezése az I. mellékletben ugyancsak közölt táblázatnál olvasható

8 2013-as időszakban az országos növekvő tendenciával ellentétben Baranya megyében csökkenés volt, és az országoshoz viszonyított részarány is csökkent. Az összes kutatásfejlesztési ráfordítás országos szinten folyamatosan növekedett, Baranyában ezzel ellentétben jelentős növekedés, majd éles csökkenés volt 2011-2013 között. A régióban e mutató tekintetében is Baranya rendelkezik a legmagasabb értékekkel. A baranyai K+F-ráfordítások egy egyes években kb. 1,5-3,6%-ot tettek ki az országos ráfordításokból. A baranyai gazdaság helyzetének részletes bemutatása az I. Melléklet 1. fejezetében olvasható. 2. A munkaerő-piaci környezet A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a 15-74 éves népesség körében) 2014. II. negyedévében Baranya megyében 150,8 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,7%-os növekedést jelent. A munkanélküliek 2014. II. negyedévi átlagos száma 15,5 ezer volt, egy év alatt 3,1%-kal csökkent. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 50,9%-ot tett ki, 0,8%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,6%-ponttal emelkedve 56,1%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatási ráta országos átlagtól való elmaradása nőtt az előző negyedévihez viszonyítva 2,8%-ról 3,3%-pontra, az aktivitási ráta eltérése az országostól ugyanakkor csökkent 3,0%-ról 2,8%-pontra. Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 9,3%-ot tett ki, ami 0,4%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, az országos átlagnál pedig 1,3%-ponttal magasabb. A megye munkaerő-megtartó képességét rontja, hogy a nettó átlagkereset 2014. I-III. negyedévben az országos színvonal 82%-a volt, a munkanélküliségi ráta pedig 1,1%-kal haladta meg a regionális és az országos szintet is. A megye aktivitási aránya 3,4%-kal alacsonyabb az országosnál. 2014. I-IV. negyedévében az előző adatokhoz képest az átlagkereseti érték nem változott, a munkanélküliségi ráta 0,1%-kal az országos és 0,5%-kal a régiós szint alatt volt, az aktivitási arány pedig 2,5%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál. A négy fő feletti vállalkozásokban enyhén nőtt az alkalmazottak száma: Baranya megyében 2014. IV. negyedévében összesen 81.802 fő állt alkalmazásban. Ez 2,85%-kal, 2.268 fővel több, mint 2011-ben. Ezen belül az arány a fizikai foglalkozásúak javára tolódott el a nem fizikaiak rovására. Kedvezőtlen, a versenyképesség-növelés céljának ellentmondó tendencia, hogy a közszférában alkalmazásban állók száma és aránya növekedett, miközben a versenyszférában alkalmazottak száma csökkent. Az elmúlt években a versenyszférában alkalmazottak száma meghaladta a költségvetési szférában foglalkoztatottak számát, ugyanakkor 2011 és 2014 között a két szféra közti különbség folyamatosan csökkent: a versenyszféra állománya csökkenő tendenciát mutat (összesen 5.169 fővel csökkent), míg a költségvetési szféra létszáma jelentősen megnövekedett (összesen 6.758 fővel). A nonprofit szektor létszáma az egyes években ellentétes irányban változott, összességében azonban 2011-hez képest 2014-re 679 fős növekedést ért el. Az alkalmazásban állók ágazatok közti megoszlása olyan megye képét tükrözi, amely gyenge gazdasága, öregedő lakossága következtében a munkavállalók közel felét foglalkoztatja a közszféra ágazataiban.

9 1. ábra: Az alkalmazásban állók megoszlása a gazdasági ágak között (%, 2014) A következő diagram a foglalkoztatottak arányát mutatja a 15-64 éves népességen belül. Az elmúlt kb. 15 évben Baranya megye foglalkoztatási rátája ingadozó képet mutatott. Az országos foglalkoztatási átlag 1998-ban, legközelebb 2010-ben volt a legalacsonyabb értékű, ezzel szemben Baranya megyében 2010-ben mutatta az egyik legmagasabb értéket, majd ezt követően indult el a csökkenés. A 2013-as évben azonban a régiós és országos tendenciához hasonlóan jelentősen megemelkedett, a közmunkaprogram eredményeként. 2. ábra: Foglalkoztatási ráta a 15-64 éves népesség arányában (%, 1998-2013) 2 2 Forrás: ksh.hu

10 A 2011. évi népszámlálási adatok alapján az egyes nemzetgazdasági ágakon belül a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásának országos átlagait a következő ábra mutatja be. 1. ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemzetgazdasági ág szerint - 2011-es országos átlag (%) 3 A nyilvántartott álláskeresők lakónépességen belüli aránya nemcsak Baranya megyében, hanem egész Dél-Dunántúlon az országos érték fölött volt. Tolna megye Baranyánál valamivel jobb, Somogy megye lényegesen rosszabb mutatóval rendelkezik. A gazdasági válságot követő években a munkanélküliek száma megközelítette a harmincezret, ez mára közel a felére csökkent. A kb. tízezres csökkenés a közfoglalkoztatás eredménye, a nagyságrend hasonló a 2014. januári közfoglalkoztatási statisztikában 4 lévő 12.009 fővel. A munkanélküliek többségét az érettségivel nem rendelkezők, a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők és a szakiskolát végzettek teszik ki. Bár az abszolút adatokban az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek és a csupán nyolc osztályt végzettek közel ugyanannyian vannak, ez a szakképzettek magasabb számából adódik. Az elhelyezkedés esélye exponenciálisan függ az iskolai végzettségtől. Minél magasabb az végzettség, annál kisebb a munkanélkülivé válás valószínűsége. Míg az általános iskolát el nem végzettek 45%-a, addig a felsőfokú végzettségűek 6%-a munkanélküli a gazdaságilag aktívak közül. 3 Forrás: ksh.hu 4 Forrás: http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/havi-tajekoztatas-a-kozfoglalkoztatasrol; 2015. januári érték: 10.545 fő, mely 1.464 fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, vagyis 2014. januárban 12.009 fő vett részt a közfoglalkoztatásban Baranyában.

11 4. ábra: Nyilvántartott álláskeresők a lakónépesség %-ában (%, 2000-2013) 5 Ha összehasonlítjuk az egyes éveken belül a munkanélküliek végzettség szerinti megoszlását Baranyában és országos szinten, elmondhatjuk, hogy a munkanélküliek elhelyezkedési esélye az iskolai végzettség alapján átstrukturálódik. Míg korábban Baranyában az alacsony iskolai végzettségűek helyezkedtek el nehezebben az országos átlaghoz viszonyítva, és a magasabb végzettségűek könnyebben, ez a helyzet mára kiegyenlítődött és megfordulni látszik. A munkanélküliek közt csökken a legfeljebb nyolc osztályt végzettek aránya, és nő az érettségizettek aránya. Míg korábban az országos átlaghoz viszonyítva az alacsony iskolai végzettségűek közül került ki több álláskereső, az érettségivel rendelkezők pedig jobb helyzetben voltak, ez az arány tendenciaszerűen megfordul. Ez arra utal, hogy a munkahelyszerkezet is kedvezőtlen irányba strukturálódik át: relatíve javul az alacsony iskolázottságúak elhelyezkedési esélye, míg romlik a szakképzetteké és az érettségizetteké. A munkanélküliek elhelyezkedési esélyei a bejelentett álláshelyek alapján rendkívül szerények. A korábbi időkben az elhelyezkedés akadálya elsősorban a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek közti strukturális eltérés volt, napjainkban azonban a betöltetlen álláshelyek alacsony száma a fő probléma, bár az utóbbi két évben javuló tendencia tapasztalható. A munkanélküliek 10%-át alig meghaladó álláshely-kínálat azt jelenti, hogy a strukturális eltérések miatt minimális annak a valószínűsége, hogy egy munkanélküli a bejelentett álláshelyek közt számára megfelelőt talál. Ez minden bizonnyal könnyebben bekövetkezik a végzettséget nem igénylő munkakörökben, illetőleg a minimális végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban szerepelnek a közmunkát végzők között. A baranyai munkaerőpiac helyzetének részletes bemutatása az I. Melléklet 2. fejezetében olvasható. 5 Forrás: ksh.hu

12 3. A társadalmi-demográfiai környezet A megye demográfiai helyzete sem kedvező. A megyei lakónépesség régiós és országos szinten is csökkenő tendenciát mutat. A lakónépesség 2013-ban kb. 34 ezer fővel volt kevesebb, mint 2000-ben, mely kb. 8%-os csökkenést jelent (ami az országos átlag két és félszerese). Baranya megyében élt a régió lakónépességének kb. 40-41%-a. 2000 és 2010 között szinte végig növekedett ez az arány, 2011-ben azonban hirtelen nagyobb mértéket esett (10.551 fővel csökkent), és azóta is kismértékű csökkenés tapasztalható. Míg Baranya lakónépessége 2000-ben az ország lakónépességének kb. 4%-át tette ki, 2013-ra ez az érték 3,786%-ra csökkent. 2. táblázat: A lakónépesség száma (év január 1-én) Területi egység 2012 2013 2014 Férfi Baranya 180 191 178 392 177 096 Dél-Dunántúl 442 409 439 790 436 405 Ország összesen 4 724 666 4 715 953 4 703 391 Baranya/ország % 3,81 3,78 3,77 Nő Baranya 200 713 198 750 196 888 Dél-Dunántúl 488 806 485 390 481 087 Ország összesen 5 207 259 5 192 845 5 173 974 Baranya/ország % 3,84 3,83 3,81 0 14 éves Baranya 53 211 52 408 51 978 Dél-Dunántúl 130 130 127 983 126 392 Ország összesen 1 440 290 1 430 865 1 425 816 Baranya/ország % 3,69 3,66 3,65 15 64 éves Baranya 261 619 257 974 254 197 Dél-Dunántúl 638 771 632 468 623 454 Ország összesen 6 815 721 6 776 258 6 719 738 Baranya/ország % 3,84 3,81 3,78 65 éves Baranya 66 074 66 760 67 809 Dél-Dunántúl 162 314 164 729 167 646 Ország összesen 1 675 914 1 701 675 1 731 811 Baranya/ország % 3,94 3,92 3,92 Összesen Baranya 380 904 377 142 373 984 Dél-Dunántúl 931 215 925 180 917 492 Ország összesen 9 931 925 9 908 798 9 877 365 Baranya/ország % 3,84 3,81 3,79 Forrás: KSH STADAT, letöltés 2014. 11. 17. A halálozások száma 1980-tól meghaladja az élve-születések számát, továbbá a vándorlások egyenlege is negatív. A születés-halálozás jelenleg nagyságrendben évi 2000 fővel csökkenti

13 a lakosságszámot, melyet a negatív vándorlási egyenleg további 1000-1500 fővel erősít. A hosszú távú előreszámítások növekvő demográfiai veszteséggel számolnak. Az alacsony élve-születések (kb. 3100 gyermek/év) következtében a korábbi magasabb létszámra kialakított iskolai kapacitások nem tölthetők meg, az iskolák versenyben vannak a tanulók megszerzéséért. A munkaerőpiac új munkaerővel való ellátása is egyre nehezebb lesz, amit nem csupán a számbeli apadás alapján jelezhetünk előre, hanem abból is következik, hogy az elvándorlás az átlagnál piacképesebb munkaerő elvesztését jelenti. 2. ábra: Élveszületések és halálozások száma Baranya megyében (fő, 1970-2013) 3. ábra: Vándorlási különbözet a Dél-Dunántúlon (fő, 2000-2013) A következő táblázat mutatja a 2000-2013 közötti időszak összesített adatait: A vizsgált 14 év alatt a születések közel 24 ezer fővel a halálozások száma alatt voltak, és kb. 8.500 fővel több volt az elvándorló az odavándorlóval szemben, összességében kb. 32 ezer fővel csökkent a baranyai népesség.

14 3. táblázat: Baranya megye 2000-2013 közötti demográfia változásának összesítő adatai (fő) 6 Összes születés 49 662 Összes halálozás 73 380 Összes természetes fogyás -23 718 Összes odavándorlás 265 329 Összes elvándorlás 273 874 Összes vándorlási egyenleg -8 545 Tényleges egyenleg -32 263 A 2000-2013 közötti időszakban összesen 17.759 fővel csökkent az itt állandó lakóhellyel rendelkezők száma, a lakónépesség (az életvitelszerűen itt tartózkodók száma) ennél kb. kétszer nagyobb mértékben, összesen 34.163 fővel csökkent, tehát kb. 16.400 fő távozott véglegesen a megyéből. Baranya demográfiai helyzetének részletes bemutatása az I. Melléklet 3. fejezetében olvasható. II. Az oktatási/szakképzési rendszer helyzete Baranyában 4. A szakképzés hazai szabályozási és intézményi keretei Az iskolai rendszerű szakképzés iskolái a szakiskola (hároméves duális képzés, középfokú, államilag elismert szakmai végzettséget is tanúsít), a speciális és készségfejlesztő szakiskola (a sajátos nevelési igényű /SNI/ tanulókat készítik fel szakmai vizsgára vagy munkába állásra) és a szakközépiskola (a tizenkettedik év végén szakmai érettségi). A szakképzés jogszabályi hátterét a Köznevelési törvény, a Szakképzési Törvény, illetve a Felnőttképzési törvény határozza meg. A jelenleg hatályos törvényi kereteket a II. Melléklet 1.2 fejezete tekinti át. Tudjuk, hogy 2015 szeptemberétől ezek alapvetően megváltoznak, de az törvények, rendeletek végleges tartalmát és végrehajtási részleteit ma még nem ismerhetjük. Ezért 2015. év végén ezeket majd részletesen elemezni, ezek következtetéseivel a stratégiát is átgondolni lesz szükséges. A szakképzés irányítása jelenleg egyrészt erősen centralizált, másrészt azért létrehozta a központi szint alatt a megyei szintű irányítás intézményeit is. A központi irányítás fontos része a Magyar kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely a szakiskola presztízsének helyreállítása, a tanulók készségeinek fejlesztése és a gyakorlati, munkaalapú képzés előtérbe helyezése érdekében 2010 novemberében a Kormánnyal keret-megállapodást írt alá. A helyi szint meghatározó irányító szervezetei a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB), amelyek kidolgozzák a beiskolázási arányokat és irányokat, megállapítják a hiányszakmákat és az alapján javaslatot tesznek az ösztöndíjas szakképzésekre, valamint részt vesznek a pályaorientációs és pályakövetési feladatokban. A végső döntést ugyanakkor minisztériumi szinten hozzák meg, az ösztöndíjra jogosító szakképesítések körét (hiány-szakképesítés), a 6 Forrás: ksh.hu

15 szakképzés irányait és beiskolázási arányait megyénkénti lebontásban minden évben kormányrendelet határozza meg. A szakképzés központi és megyei irányítási rendszerét, annak intézményeit részletesebben a II. Melléklet 1.3 és 2.2 fejezete mutatja be. 5. A szakképzés jellemzői Baranya megyében 5.1 Baranya súlya az oktatási rendszerben A következő táblázatok két dimenzióban nyújtanak átfogó képet a képzés Baranya megyei helyzetéről: a legfontosabb mutatószámokat kiemelve egyrészt bemutatják a közelmúlt (2011-2013) változásait, másrészt elhelyezik a megye érték-számait a régiós és országos egészhez viszonyítva is, érzékeltetve az ebben a dimenzióban bekövetkezett változásokat is. A feladat-ellátási helyek száma önmagában inkább stabil-stagnáló képet mutat, régiós összevetésben ez mégis az óvodai és általános iskolai kört érintve inkább csökkenést, a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben inkább erősödést jelent. Az ország egészén belüli súlyunk pedig 2012 és 2013 között egyedül a szakközépiskolai feladatellátó helyekben nőtt, minden egyéb területen elég jelentősen csökkent. Mindez nem fest túl kedvező képet a tudást és kultúrát középpontba állító városról és megyéről. A tanuló-létszám mindenhol és minden képzési szinten egyértelműen csökkent. Ennek mértéke, aránya Baranyában meghaladta az országos értékeket, Baranya súlya 2013-ban a szakközépiskola kivételével egyértelműen csökkent. Érdekes szerkezetváltás a szakképzésen belül, hogy míg a pedagógusok száma alapján a szakiskolák erősödtek és a szakközépiskolák ellátottsága csökkent, addig a tanulók számában fordított változás következett be: a szakiskolai tanulók száma 2013-ban igen jelentősen csökkent, míg a szakközépiskolák ugyan szintén vesztettek a korábbi tanulói létszámukból, ez a csökkenés kisebb arányú volt, mint a régiós vagy az országos. 4. táblázat: A köznevelési intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Területi egység 2011 2012 2013 Óvodai Baranya 189 187 189 Dél-Dunántúl 492 487 511 Ország összesen 4 336 4 321 4 532 Baranya/ország % 4,36 4,33 4,17 Általános iskolai Baranya 145 145 147 Dél-Dunántúl 370 370 398 Ország összesen 3 252 3 251 3 605 Baranya/ország % 4,46 4,46 4,08 Szakiskolai és speciális szakiskolai Baranya 36 40 39 Dél-Dunántúl 88 89 91 Ország összesen 838 843 877 Baranya/ország % 4,30 4,74 4,45 Gimnáziumi

16 Baranya 34 38 36 Dél-Dunántúl 78 79 72 Ország összesen 879 877 869 Baranya/ország % 3,87 4,33 4,14 Szakközépiskolai Baranya 30 31 35 Dél-Dunántúl 79 77 81 Ország összesen 928 921 979 Baranya/ország % 3,23 3,37 3,58 Forrás: KSH STADAT, letöltés 2014. 11. 17. 5. táblázat: A köznevelésben tanulók száma Területi egység 2011 2012 2013 Óvodai tanulók Baranya 12 869 12 812 12 223 Dél-Dunántúl 30 609 30 303 28 878 Ország összesen 341 190 340 204 330 184 Baranya/ország % 3,77 3,77 3,70 Általános iskolai tanulók Baranya 27 803 27 357 27 205 Dél-Dunántúl 69 160 68 014 67 568 Ország összesen 747 601 742 931 747 746 Baranya/ország % 3,72 3,68 3,64 Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Baranya 5 684 5 259 4 583 Dél-Dunántúl 15 973 14 532 12 931 Ország összesen 139 160 126 677 113 466 Baranya/ország % 4,08 4,15 4,04 Gimnáziumi tanulók Baranya 8 249 7 687 7 397 Dél-Dunántúl 17 842 16 925 16 386 Ország összesen 195 169 189 526 185 440 Baranya/ország % 4,23 4,06 3,99 Szakközépiskolai tanulók Baranya 7 351 6 786 6 330 Dél-Dunántúl 18 455 17 296 16 068 Ország összesen 233 122 224 214 203 515 Baranya/ország % 3,15 3,03 3,11 Forrás: KSH STADAT, letöltés 2014. 11. 17. 5.2 Szakképző intézmények és feladatellátási helyek Baranyában Baranyában 10 tankerület található. A tankerületek mindegyikében elérhető szakképzés nevelési-oktatási szolgáltatás. A szakképzést összesen 40 intézmény (ezek többsége baranyai székhelyű, 8 pedig megyén kívüli) biztosítja, összesen 57 feladatellátási helyen (FEH)

17 6. táblázat: Baranyai szakképző intézmények és feladatellátási helyek tankerületi bontásban FEH tankerülete Intézmény megnevezése FEH megnevezése Montenuovo Nándor Szakközépiskola, 1 Bóly Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakiskola és Kollégium Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szaki skola és Kollégium 005-ös Telephely 2 Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium Brázay Kálmán Általános Iskola, és Szakképző Iskola Gimnázium és Szakképző Iskola 3 Komlói Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Komlói Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 4 Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Komló Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakiskolája és Kollégiuma Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Iskola Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és 5 és Kollégium Kollégium Radnóti SportMalom Mohács Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai 6 Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Bálicsi Integrációs Nevelési - Oktatási Bálicsi Integrációs Nevelési - Oktatási 7 Pécs Központ Általános Iskola Szakképző Iskola, Központ Általános Iskola Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Korai Speciális Szakiskola, Kollégium és Korai Fejlesztő Fejlesztő 8 Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Széchenyi István Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Általános Iskolája és Sportiskolája Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Széchenyi István Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Általános Iskolája és Sportiskolája 9 Bolyai János Szakközépiskola Bolyai János Szakközépiskola Pécsi telephely Baranya Megyei Büntetés-Végrehajtó Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium Intézet, Fiatalkorúak Regionális Büntetésvégrehajtási Intézete és Szakképző Iskola 10 11 Budai Városkapu Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Budai Városkapu Általános Iskola és Szakképző Iskola Fehérhegyi Speciális Szakiskolája Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Comenius Szakközépiskola és Szakiskola 3- as telephelye Comenius Szakközépiskola és Szakiskola 4- es telephelye 12 Európai Üzleti Szakközép- és Szakiskola EURÓPAI Üzleti Szakközép- és Szakiskola 13 Forrás Szakképző és Általános Iskola Forrás Szakképző és Általános Iskola 14 Griff Baja Felnőttképző Szakközépiskola és Griff Baja Felnőttképző Szakközépiskola és Szakiskola Szakiskola Pécsi Tagintézménye 15 Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola 16 Mihály Dénes Szakképző Iskola 17 Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye Mihály Dénes Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola- Tanműhely

18 FEH tankerülete Intézmény megnevezése FEH megnevezése Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola- Petőfi Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Pécsi Éltes Mátyás Egységes 18 Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium Pécsi József Nádor Gimnázium és 19 Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Szakképző Iskola Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és 20 Vendéglátóipari Szakközépiskola és Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Szakiskola Vendéglátóipari Szakközépiskola és Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Szakiskola Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 21 Pécsi Művészeti Gimnázium és Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Szakközépiskola 22 Pécsi Pollack Mihály Műszaki Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 23 Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Szakközépiskola 24 Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Általános Iskolája és Óvodája Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Általános Iskolája és Óvodája 25 Pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Szakiskola 26 Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 27 Pécsi Tudományegyetem Szociális és Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola Egészségügyi Szakképző Iskola 28 Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola 29 Szinergia Üzleti Szakképző Iskola Szinergia Üzleti Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye 30 Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Szakközépiskola Pécsi Tagozata 31 Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 32 Pécsváradi II. Béla Középiskola, Pécsváradi II. Béla Középiskola, Élelmiszeripari Szakiskola és Kollégium Élelmiszeripari Szakiskola és Kollégium Pécsvárad Komlói Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Komlói EGYMI Pécsváradi Tagintézménye Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 33 Sásd Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola 34 Vajszlói Kodolányi János Szakközépiskola, Vajszlói Kodolányi János Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Szakiskola és Általános Iskola Sellye FM Dunántúli Agrár-Szakképző Központ, FM DASzK, Sellyei Mezőgazdasági 35 Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma Szakképző Iskola és Kollégium Siklós FM Dunántúli Agrár-Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium FM DASzK, Szakképző Iskola - Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma 36 Kis Tigris Gimnázium, Szakiskola és Kis Tigris Gimnázium, Szakiskola és 37 Szakközépiskola Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szakközépiskola Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

19 38 39 FEH tankerülete Szentlőrinc 40 Szigetvár Intézmény megnevezése Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium FM Dunántúli Agrár-Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Szentlőrinci Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola FEH megnevezése Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Oldi Telephelye FM DASzK, Szakképző Iskola - Ujhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Cserdi Szentlőrinci Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Tanműhely Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Tanműhely Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes tankerületekben működő szakközépiskolai és/vagy szakiskolai oktatást-nevelést végző feladatellátási helyek számát, valamint azon feladatellátási helyek számát, melyek nappali képzéssel rendelkeznek. 7. táblázat: Szakközépiskolai és/vagy szakiskolai oktatást-nevelést végző feladatellátási helyek száma és nappali képzéssel rendelkező feladatellátási helyek száma Tankerület FEH-ek száma (db) Nappali képzéssel rendelkező FEH-ek száma (db) Nappali képzésbe felvehető maximális létszám (fő) 7,8 Bóly 2 1 500 Komló 4 4 1330 Mohács 3 2 1500 Pécs 32 29 16653 Pécsvárad 2 2 750 Sásd 1 1 200 Sellye 2 2 955 Siklós 5 5 1609 Szentlőrinc 3 2 455 Szigetvár 3 1 861 ÖSSZESEN 57 49 24813 Speciális szakiskolai nevelés-oktatás hat tankerületben érhető el, (Bóly, Sásd, Sellye és Szigetvár tankerületekben ez nem biztosított). 7 A kapacitás-adatok a többfajta képzést folytató intézmények esetén is az összkapacitást jelölik 8 Az adatok közelítő jellegűek, a KIR adatbázis néhány feladatellátási helyre vonatkozóan nem tartalmazott adatot.

20 8. táblázat: Speciális szakiskolai nevelés-oktatás különböző formáit biztosító köznevelési intézmények tankerületi bontásban Intézmény FEH tankerülete Speciális szakiskolai nevelésoktatás Készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatás Előkészítő speciális szakiskolai nevelés-oktatás Mihály Dénes Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola Pécs x Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pécs x Speciális Szakiskola és Kollégium Bálicsi Integrációs Nevelési - Oktatási Központ Általános Iskola Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Pécs x x x Korai Fejlesztő Budai Városkapu Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Pécs x Alapfokú Művészeti Iskola Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Komló x Művészeti Iskola Komlói Egységes Gyógypedagógiai Komló x x Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Pécsvárad x x Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Mohács x x Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Siklós x Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Szentlőrinci Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Siklós Szentlőrinc x x A megyében hat tankerületben található a Köznevelési Hídprogramokban közreműködő intézmény (Bóly, Pécsvárad, Sásd és Siklós tankerületekben ilyen nem található). Az állami intézményfenntartó központ (KLIK) a 2014/15-ös tanévre az alábbi intézményeket jelölte ki a Híd I. és Híd II. programok ellátására Baranyában. 9. táblázat: Köznevelési Hídprogramok biztosítására kijelölt köznevelési intézmény Intézmény neve Tankerület HÍD I. Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskolája, szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola Budai Városkapu Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A-B) 20 hónapos Komló x x Mohács x x x Pécs x x x Pécs x

21 Intézmény neve Tankerület HÍD I. VM DASzK, Szakképző Iskola- VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Sellye VM DASzK Szakképző Iskola- Ujhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola HÍD II. (C) 10 hónapos HÍD II. (A-B) 20 hónapos Sellye x x x Szentlőrinc x x Szigetvár x A gyakorlati képzőhelyek összefoglaló adatait a következő táblázat mutatja. Ebből jól látható, hogy a tanulószerződések sokkal népszerűbbek, mint az együttműködési megállapodások. 10. táblázat: Gyakorlati képzésre vonatkozó adatok Baranyában, 2014 Baranya megye 2014 (év vége) Tanulószerződések száma Együttműködések száma Képző cégek száma Képzőhelyek száma 2354 db 235 db 386 db 505 db A tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyek száma Baranyában 2014-ben összesen 616 db volt. A tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevő tanulók összesen 2014-ben 38 db szakképesítés/ szakképesítés-ráépülés megszerzésében vettek részt, számuk összesen 2354 fő volt, melyből a 2014 júniusában végzősök száma 1025 fő volt. A 38 szakképesítés/ szakképesítés-ráépülés 13 különböző szakmacsoporthoz tartozik. Az alábbi táblázat a tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó adatokat összesíti szakmacsoport szerint. A táblázat piros háttérrel emeli ki, hogy 8 szakmacsoporthoz kapcsolódóan nincs tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevő tanuló, sem képzőhely. Zöld színmegjelölést kapott a három legnépszerűbb szakmacsoport, amelyekhez a legtöbb képzőhely, a legtöbb tanuló és a legtöbb végzős kapcsolódik. 11. táblázat: Tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyek száma és a tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevő tanulók száma Baranyában, szakmacsoportonként, 2014, 2015 Szakmacsoport Képzőhelyek száma (2014) Tanulók száma (2014) Ebből végzős 2014. június Tanulók száma (2015) Ebből végzős 2015. június 1 Egészségügy 19 53 16 167 105 2 Szociális szolgáltatások 0 0 0 0 0 3 Oktatás 0 0 0 0 0 Művészet, közművelődés, 4 kommunikáció 0 0 0 0 0 5 Gépészet 97 408 188 425 249 6 Elektrotechnika-elektronika 16 70 38 75 33

22 Szakmacsoport Képzőhelyek száma (2014) Tanulók száma (2014) Ebből végzős 2014. június Tanulók száma (2015) Ebből végzős 2015. június 7 Informatika 0 0 0 0 0 8 Vegyipar 0 0 0 0 0 9 Építészet 41 196 88 151 96 10 Könnyűipar 3 30 9 18 8 11 Faipar 21 100 40 101 63 12 Nyomdaipar 1 3 3 3 3 13 Közlekedés 76 208 94 163 93 14 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 7 7 7 0 0 15 Közgazdaság 0 0 0 24 0 16 Ügyvitel 0 0 0 0 0 Kereskedelem-marketing, üzleti 17 adminisztráció 91 353 141 323 170 18 Vendéglátás-turisztika 192 684 288 719 320 19 Egyéb szolgáltatások 38 161 72 114 69 20 Mezőgazdaság 0 0 0 0 0 21 Élelmiszeripar 14 81 41 23 23 22 Közszolgálat 0 0 0 0 0 ÖSSZESEN 616 2354 1025 2306 1232 A következő táblázat a KIR adatbázis alapján azt mutatja be, hogy Baranyában mely intézmények milyen szakközépiskolai és/vagy szakiskolai felnőttképzési szolgáltatást kínálnak. 12. táblázat: Szakközépiskolai és/vagy szakiskolai felnőttoktatást végző intézmények és feladatellátási helyek 9 Bóly Komló Komló Mohács Pécs Intézmény megnevezése Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Bálicsi Integrációs Nevelési Oktatási Központ Általános Iskola Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Feladatellátási hely megnevezése Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Bálicsi Integrációs Nevelési Oktatási Központ Általános Iskola Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Tankerület Szakközépiskolai Szakiskolai 9 Forrás: KIR intézménytörzs, 2014.10.29. Felnőttoktatást végző köznevelési feladatellátási helyek listája. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0cb8qfjaa&url=http%3a%2f %2Fwww.oktatas.hu%2Fpub_bin%2Fdload%2Fkir%2Fkir_felhely_felnottoktatas_20141029.xls&ei=P5rlVN_q EtjYauecgJgL&usg=AFQjCNGb1RZburswaqNM8pKquOKmGSasg&bvm=bv.85970519,d.d2s

23 Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Siklós Szentlőrinc Szigetvár Kollégium és Korai Fejlesztő Bolyai János Szakközépiskola Budai Városkapu Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Comenius Szakközépiskola és Szakiskola EURÓPAI Üzleti Szakközép- és Szakiskola Griff Baja Felnőttképző Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola Mihály Dénes Szakképző Iskola Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Általános Iskolája és Óvodája Pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Szinergia Üzleti Szakképző Iskola Kis Tigris Gimnázium, Szakiskola és Szakközépiskola Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Kollégium és Korai Fejlesztő Bolyai János Szakközépiskola Pécsi telephely Budai Városkapu Általános Iskola és Szakképző Iskola Fehérhegyi Speciális Szakiskolája Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Comenius Szakközépiskola és Szakiskola 3-as telephelye Comenius Szakközépiskola és Szakiskola 4-es telephelye EURÓPAI Üzleti Szakközép- és Szakiskola Griff Baja Felnőttképző Szakközépiskola és Szakiskola Pécsi Tagintézménye Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola Pécsi Tagintézménye Mihály Dénes Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Általános Iskolája és Óvodája Pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Szinergia Üzleti Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye Kis Tigris Gimnázium, Szakiskola és Szakközépiskola Cserdi Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola A szakképzés intézményi jellemzőit részletesen a II. melléklet 2.3-2.6 és 5.5 fejezetei mutatják be.

24

25 5.3 Baranya megye iskolarendszerű OKJ-s képzési kínálata Az alábbi táblázat a megyében található szakképző intézmények szakképzési kapacitását mutatja be szakmacsoportok és szakközépiskolai ágazatok szerint. 10 Az Összesen oszlopban található számok azt jelölik, hogy az adott szakmacsoport OKJ-s képesítéseihez vagy az adott szakközépiskolai ágazathoz kapcsolódóan hányféle képzés található a különböző szakképző iskolákban. (Mivel egy adott OKJ-s képzést több szakképző iskola is biztosíthat, ezért a feltüntetett számok átfedéseket is tartalmazhatnak.) 13. táblázat: A Baranyai szakképző iskolák képzési kapacitása szakmacsoportok és szakközépiskolai ágazatok szerint Szakmacsoport/Szakközépiskolai ágazat Oktatott OKJ-s szakmák száma összesen 1. Egészségügy 32 2. Szociális szolgáltatások 22 3. Oktatás 7 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 15 5. Gépészet 23 6. Elektrotechnika-elektronika 6 7. Informatika 20 8. Vegyipar 4 9. Építészet 16 10. Könnyűipar 7 11. Faipar 7 12. Nyomdaipar 1 13. Közlekedés 13 15. Közgazdaság 14 16. Ügyvitel 10 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 17 18. Vendéglátás-turisztika 34 19. Egyéb szolgáltatások 5 20. Mezőgazdaság 19 21. Élelmiszeripar 8 OKJ-s képzés összesen 280 I. Egészségügy 6 III. Szociális 4 IV. Pedagógia 2 V. Képző-és iparművészet 2 VII. Bányászat 1 VIII. Épületgépészet 1 I. Gépészet 1 I. Villamosipar és elektronika 2 III. Informatika 8 10 Fontos kiemelni, hogy a szakmacsoportokhoz tartozó OKJ-s szakképesítések közül a középfokú szakképesítések (34-gyel kezdődő OKJ), a középfokú szakképesítés-ráépülések (35-tel kezdődő OKJ), a felső középfokú szakképesítések (52-vel kezdődő OKJ), az emeltszintű szakképesítések (54-gyel kezdődő OKJ), illetve az emeltszintű szakképesítés-ráépülések (55-tel kezdődő OKJ) szerepelnek. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető képesítések (51-gyel és 53-mal kezdődő OKJ), illetve az alapfokú és alsó középfokú képesítések nem kerülnek bemutatásra. Ennek megfelelően a táblázatokban nem jelenik meg azon szakképző iskolák kínálata, amelyek elsősorban speciális szakiskolaként működnek és alapfokú és/vagy alsó középfokú képzést kínálnak.

26 Szakmacsoport/Szakközépiskolai ágazat Oktatott OKJ-s szakmák száma összesen IV. Vegyipar 1 V. Vegyész 1 VI. Építőipar 1 VII. Könnyűipar 1 VIII. Faipar 1 II. Közlekedésgépész 2 IV. Közgazdaság 5 V. Ügyvitel 4 VI. Kereskedelem 8 VII. Vendéglátóipar 6 VIII. Turisztika 2. Szépészet 1 I. Mezőgazdasági gépész 1 III. Mezőgazdaság 3 IV. Kertészet és parképítés 1 V. Földmérés 1 VI. Élelmiszeripar 1 VIII. Rendészet 3 Szakközépiskolai ágazati képzés összesen 70 MINDÖSSZESEN 350 Baranya megye iskolarendszerű OKJ-s képzési kínálatát részletesen a II. Melléklet 3. fejezete mutatja be. 5.4 Pályaorientáció A hatékony pályaorientáció alapvető feltétel és támogató tevékenység a továbbtanulási irányok és szakma-szerkezeti arányok munkaerő-piaci igényeknek is megfelelő alakításában. A pályaválasztás támogatásában sok szereplő és intézmény vesz részt a megyén belül is. A meghatározó szerepet ebben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Baranya megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja játszotta, külön-külön is, és tervszerű együttműködés alapján is. A II. melléklet 4. fejezete a legfontosabb pályaválasztási rendezvényeket tekinti át. 5.5 Munkaerő-piaci térkép A megye egészének áttekintése mellett különös fontossággal bírnak a megyén belüli strukturális eltérések. Akár a gazdaságot, akár a munkaerőpiacot vagy a képzést nézzük a megyén belül az egyes területi egységek (kistérségek, járások, tankerületek) eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket minden stratégiai, allokációs, fejlesztési döntésnél figyelembe kell venni. A III. mellékletet ennek érdekében állítottuk össze. Az 1. fejezet a foglalkoztatási irányokat és szakképzett álláskeresőket mutatja be kistérségenként: milyen a foglalkoztatás ágazati összetétele, kiemelten kezelve a legtöbb alkalmazottal rendelkező nemzetgazdasági ágakat,