A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció



Hasonló dokumentumok
A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

2. sz. melléklet. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek

és s felszín n alatti vizek

Környezet és Energia Operatív Program

területekre vonatkozó egyedi védett területekre

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

DOMBVIDÉKI TÁROZÁS. Székesfehérvár szeptember 26.

A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)

A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

Elõzetes kockázatbecslés

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

A hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai nap

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

Tervezett intézked. Szolnok, augusztus 31. Ágoston Bence Busa-Fekete. Bertalan. rnyezetvédelmi. H-6720 Szeged, Stefánia 4.

A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor

Központi beruházások projekt adatai

Natura 2000 fenntartási terv

Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

8-3. melléklet: TARTALOMJEGYZÉK

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Tisza részvízgyűjtő melléklet: Műszaki intézkedések tartalma melléklet Műszaki intézkedések tartalma 1

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/

Fenntartható vízgazdálkodás

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Akadályok és lehetőségek

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL

Központi beruházások projekt adatai

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Duna Stratégia közlekedési

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

Eredeti előad

Víz az élet gondozzuk közösen

Az Országos Környezetvédelmi Tanács január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn

SZOLNOKI FŐISKOLA VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Aki "A"-t mond, mondjon "B"-t is! A "fél-igazság" felér a hazugsággal! Mi az igazság a víz(készlet)gazdálkodás. körül?

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról*

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VGT intézkedések végrehajtása

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban

Natura 2000 fenntartási terv

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Átírás:

KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető Project: INTERREG IV B LABEL ÁRVÍZKOCKÁZAT KEZELÉS AZ ELBA VÍZGYŰJTŐJÉN KONFERENCIA

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai szerepe Szolgáltatói oldal Környezeti oldal Integrált vízgazdálkodási tervek Vízgyűjtőgazdálkodási Tervek (VGT) Vízkészlet-gazdálkodás Vízkárelhárítás Települési vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Folyó- és tó-gazdálkodás Vízerő-hasznosítás Vízi közlekedés Igények Adottságok Célkitűzések Feltételek A vizek jó ökológiai állapotának elérése Egészséges ivóvíz biztosítása Fenntartható vízhasználatok elősegítése Vízhasználók (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, lakosság)

Integrált vízgyűjtő-gazdálkodás Vízügyi politika -feladatok harmonizálása -koordinált fejlesztés -egész vízgyűjtőre kiterjedő tervezés -együttműködés Stb VKI Oktatás Natura2000 Környezetvédelem Természetvédelem Vidékfejlesztés Területhasználat Agrárium Vízgazdálkodás Árvízi-kockázatkezelés Éghajlatváltozás

árvíz Földrajzi lehatárolás kisvízfolyások árvizei belvíz

Vízkárelhárítás a VKI-ban 1. cikk e) pont szerint a VKI célja hozzájárulni az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez 4. cikk szerint alacsonyabb környezeti célkitűzés lehetséges, ha: a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedés, jelentős mértékben káros hatással lehet: - a tágabb környezetre; - a hajózásra, beleértve a kikötői létesítményeket vagy a szabadidős tevékenységekre; - olyan tevékenységekre, amelyek céljából a vizet tározzák, mint az ivóvízellátás, energiatermelés vagy az öntözés; - folyószabályozásra, árvízvédelemre, a területi vízrendezésre; vagy - egyéb, ugyanilyen fontos fenntartható emberi fejlesztési tevékenységekre.

Árvízkockázat-kezelés tervezés szintjei (és a VKI) Országos terv Részvízgyűjtő tervek Stratégiai szintű árvízkockázati tervezés Duna vízgyűjtő kerület VKI Alegység szintű tervek Nemzetközi szint (ICPDR, Tisza vízgyűjtő) Részletes árvízkockázati tervezés Magyarország Országos szintű árvízkockázat-kezelési terv Vízgyűjtők, Rész-vízgyűjtők Belvízrendszerek Vízgyűjtő-szintű stratégiai tervek Árvízi öblözetek Kisvízfolyások vízgyűjtői Belvízi öblözetek Lokális árvízkockázat-kezelési tervek Önkormányzatok 1, stratégiai Magyarország országos szint 4, részletes Vízgyűjtő regionális szint 42, részletes Lokális szint

I. Árvízkockázat-kezelési intézkedések Fizikai (szerkezeti) intézkedések Területi retenciós intézkedések Elöntést szabályzó intézkedések Kiürítési intézkedések Szabályzó eszközök Regulációs eszközök Pénzügyi szabályzó eszközök Kommunikációs eszközök Kompenzációs eszközök Vannak olyan intézkedések, amelyek mind az árvízi kockázatok kezelését, mind pedig a vizek jó állapotának elérését célzó környezeti célkitűzések megvalósítását együttesen képesek kezelni. Ilyen értelemben mindkét területen pozitív hatást fejtenek ki. Ezek az intézkedések az irányelvek (VKI, ÁKI) szellemében mindkét területre közösen alkalmazható megoldásokat jelentenek. II. Vannak olyan árvízkockázat-kezelési vagy vízgyűjtő-gazdálkodási intézkedések, amelyek éppen ellenkezőleg, egymás hatását gyengítik vagy egyenesen kioltják, ill. egymásnak ellentmondó hatásúak. Az ilyen típusú intézkedések alkalmazhatóságát a tervezés során alaposan és körültekintően kell megvizsgálni úgy, hogy az irányelvek által biztosított lehetőségeken belül maradva mindkét problémakör szempontjából elfogadható megoldás szülessen.

Árvízkockázat-kezelésének szerkezeti és nem szerkezeti intézkedési kategóriái völgyzáró gátak, hagyományos és árvízcsúcs csökkentő tározók Szerkezeti intézkedések medermódosítás töltések Vízhasználatok szabályozása árvíz-ellenálló szerkezeti megoldások VKI -alap -kiegészítő -speciális intézkedések beavatkozások a vízgyűjtőn vízelvezetési és árvízvédelmi tervek árvízi előrejelzés, riasztás és katasztrófa-elhárítási tervezés tervezés szabályozás Területhasználatok szabályozása Nem-szerkezeti intézkedések beszerzés és újraelosztás árvízi biztosítások a társadalom tájékoztatása és oktatása Pénzügyi enyhítés és kárcsökkentés

Árvízi kockázat kezelése Tiszasüly 2000.

TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód és művelési ág váltás erózióérzékeny területeken TA4: Csapadék-gazdálkodás, beszivárgás növelése nem belvíz-érzékeny területeken HA1: Árterületek helyreállítása töltések elbontásával, áthelyezésével, mentett oldali vízkivezetéssel HA2-HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása és fenntartása vízfolyások és állóvizek partja mentén HM1: Mederrehabilitáció hegy- és dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon HM3: Nagy folyók szabályozottságát csökkentő intézkedések HM4 és HM8: Üledék egyszeri eltávolítása vízfolyás/állóvíz HM5 és HM9: Települési, ill. üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja HM6 és HM10: Állóvizek és vízfolyások medrének fenntartása TE2: Belterületi csapadékvíz-gazdálkodás DU1 és DU4: Duzzasztók/völgyzárógátas tározók üzemeltetése az alvízi szempontok, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével! VT4-VT5: Mentett oldali holtágak és mélyárterek/mellékágak és hullámtéri holtmedrek élőhelyeinek vízpótlása, vízellátása

Belvízi kockázat kezelése Zagyva 2010.

TA3: Vízvisszatartás a belvízelvezető-rendszer használata nélkül és művelési mód, művelési ág váltás belvíz-érzékeny területeken TA4: Csapadék-gazdálkodás, beszivárgás növelése nem belvíz-érzékeny területeken TA5: A belvízvisszatartás érdekében belvíztározók kialakítása, a belvízelvezető rendszer átalakítása HA2-HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása és fenntartása vízfolyások és állóvizek partja mentén HM2: Mederrehabilitáció síkvidéki kis- és közepes vízfolyásokon HM4 és HM8: Üledék egyszeri eltávolítása vízfolyás/állóvíz HM5 és HM9: Települési, ill. üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja HM6 és HM10: Állóvizek és vízfolyások medrének fenntartása DU2: Zsilipek üzemeltetése a minimális beavatkozás elve, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével FE2: Ökológiai és vízminőség-védelmi célú vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása TE2: Belterületi csapadékvíz-gazdálkodás SZ2c: A hígítási viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba történő szennyvízbevezetés

KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu Köszönöm a megtisztelő figyelmet!