Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban

Átírás

1 Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Dr. Perger László (laszlo.perger@neki.gov.hu) NeKI Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály NeKI-nap, Balatonöszöd, március

2 A Föld vízkészletének megoszlása A Föld vízkészletének 97,2 %-a sós víz Az édesvíz készlet mindössze 2,8 % (ráadásul ennek ¾- e sarki jég és gleccserek formájában nem hozzáférhető) Dr. Perger László - Nemzeti Környezetügyi Intézet

3 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (TERHELÉS) 1961-BEN

4 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Az a földterület, amely károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelhez szükséges javakat (élelem, energia stb.)

5 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (TERHELÉS) 2005-BEN

6 A vízlábnyom, a közvetlen vízfogyasztáson túl, egy termék előállítása vagy egyéb szolgáltatás során felhasznált édesvíz abszolút mennyisége, ami kiterjed az elszennyezett vizek kezelésére alkalmazott vízhasználatokra is. VÍZLÁBNYOM

7 A FÖLD VÍZLÁBNYOMA

8 Globális és regionális klímaváltozás Globális változás: átlagban 0,75 C melegedés 100 év alatt alig változó csapadékviszonyok Térségünkben (Kárpát-medence) erősebb a változás mint a globális átlag: 1 Celsius fokot meghaladó melegedés kimutatható csapadék-csökkenés A regionális szélsőségek erősödtek (nagy melegek, növekvő aszályhajlam, extrém csapadék-események gyakorisága)

9 Vízhiány európai vízgyűjtőkön (mai állapot) éves nyári

10 Vízhiány 2030 (WaterGap modell) éves nyári

11 MEGOLDÁSOK? Vízgyűjtő alapú politikák, úgy mint: Bukarest Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről Szófia Duna Védelmi Egyezmény Brüsszel Víz Keretirányelv Brüsszel Európa vízkészleteinek megőrzése Blueprint Dr. Perger László - Nemzeti Környezetügyi Dr. Perger László - VKKI Intézet

12 EU Víz Keretirányelv december 22. Veszélyes anyagok kibocsátása Települési szennyvíz-tisztítás Ivóvíz minőségi irányelv Természet-védelem (NATURA 2000) Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelem Fürdővíz minőség Árvízi irányelv Felszín alatti vizek védelme

13 Célok: EU VKI 2000/60: a vízzel kapcsolatos európai törvény a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme a fenntartható vízhasználatok az emisszió csökkentésével a vízminőség javítása a felszín alatti vizek védelme az árvizek és aszályok környezeti hatásának mérséklése Egyéb kiemelt szempontok: tervkészítés és ciklikus aktualizálás a költségmegtérülés érvényesítése, a szennyező fizet elv gyakorlatba ültetése, társadalmi kapcsolatok nyílt tervezés/stratégia

14 Újszerű gondolkodás, újszerű területi felosztás Vízgyűjtő kerület --- Részvízgyűjtők --- Víztestek --- Általános környezeti célkitűzések a víztestekre: - ökológiai és vízminőségi állapota nem romolhat, - 15 év alatt el kell érni a jó állapotot, - közgazdaságilag alátámasztható módon. Vízgyűjtőgazdálkodási terv: (rész) vízgyűjtőkre vízgyűjtő gazdálkodási egységekre víztestekre

15 Terhelések és hatások értékelése Az ökológiai állapot értékelése

16 Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek számára

17

18

19

20 A magyar vízgazdálkodás kronológiája (mennyiségi vízgazdálkodás) (integrált vízgazdálkodás) Ártéri gazdálkodás (kezdetektől a XIX. század elejéig) Folyószabályozás (XIX. század elejétől XIX. század végéig) Urbanizáció, a kommunális vízellátás kiépítése (XIX. század végétől 1970-es évekig) Mezőgazdasági vízellátási igénye (XX. század elejétől 1960-as évekig) Ipari vízellátás igénye (XX. század közepétől 1980-as évek végéig) A vízkészletek mennyiségi és minőségi paramétereit egyidejűleg figyelembevevő vízgazdálkodás igénye (1980-es évektől napjainkig) Az integrált (ökológiai szempontot is figyelembe vevő) vízkészlet-gazdálkodás (2000/60-as EU VKI megjelenésével) A klímaváltozással és a fenntarthatósággal összhangban a vízkészletek védelme (Blueprint november)

21 Hazai vízgazdálkodási adottságok és folyamatok Felszíni vizek vonatkozásában tranzit jelleg, azaz az országot elhagyó vízfolyások vízkészlete 95%-ban határon túlról érkezik a vízhálózat az ország területének mintegy felét kitevő síkvidéki, alföldi részén ritka és egyenetlen az ország 42%-a védművek nélkül ártér vízfolyásaink döntően alsó szakasz jellegűek (ökológiailag érzékeny) nagy vízfolyásainkra az emberi beavatkozások hatására jellemzővé vált a medersüllyedés ország területének mintegy felét kitevő síkvidéki, alföldi részének csaknem harmada lefolyástalan, belvíz veszélyeztetett állóvizeink sekélyek,átlagmélységük 90%-ban még a 3m-t sem éri el (ökológiailag érzékeny)

22 Hazai vízgazdálkodási adottságok és folyamatok Felszín alatti vizek vonatkozásában medence-ország jellegből fakadó jó utánpótlódási körülmények 95%-ban az ivóvízellátás bázisa az ivóvízbázisok 65 %-a sérülékeny és szennyeződés érzékeny jelentős a rétegvíz tartók genetikus eredetű, ivóvíz szabvány határértéke fölötti komponens tartalma karsztvíz készletek kivételével kiegyenlített, évszaktól független a hozam termálvíz nagyhatalom

23 Jelentős vízgazdálkodási problémák Árvizek, aszály Táp- és szerves anyag szennyezés Veszélyes anyag szennyezés Hidromorfológiai változások

24 Emberi tevékenységekből eredő terhelések és hatások Felszíni vizek Szervesanyag terhelés (oxigénhiány) tisztítatlan kommunális és mg. eredetű szennyvizekből Tápanyag terhelés (eutrofizáció) helytelen mg. gyakorlatból és háztartási detergensekből Folyó- és tószabályozás (vizes élőhelyek leromlása, medersüllyedés) duzzasztott tározóterek (migráció korlátozás) árvízi- és partvédő művek (biodiverzitás jelentős károsítása) Mesterséges csatornák nem mindenhol indokolt vízelvezetések (vizes élőhelyek leromlása) vízvisszatartás hiánya (vizes élőhelyek leromlása) funkcióból fakadó nem természetbarát vízfolyás és üzemmód

25 Felszín alatti vizek Emberi tevékenységekből eredő terhelések és hatások intenzív lokális vízhasználatok koncentrált települési ivóvízkivételek (drasztikus nyomáscsökkenés) öntözés felszín alatti vízből (ivóvízellátás és vízbázis veszélyeztetés) külszíni bányászati víztelenítés (készletek túlhasználata) termálvíz túlhasználatok (minőségromlás gyógykomponensekben, hőmérsékletben, készletelvonás) szennyeződések genetikus (geológiai eredetű, mint Fe, Mn, NH4, As, B) antropogén hatásra jelenlegi kommunális, ipari, mg.-i (vízbázis védelem)

26 Védett területek vízgazdálkodási érintettsége térképeken Ivóvízkivételek védett területei Tápanyag és nitrátérzékeny területek Természetes fürdőhelyek és fürdővizek Védett természeti területek (Ramsar-i egyezmény szerinti, országosan védett természeti területek) NATURA 2000 és természetes vizek védett halfajainak területei

27

28

29

30

31

32 Intézkedési programok (minden víztestre és védett területre) 1. Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése Kommunális szennyvíz Egyéb települési szennyezések Közvetlen ipari szennyezések Mezőgazdasági tápanyag és szervesanyag terhelések Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és alkalmazása 2. Egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása 3. Felszíni vizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Medret érintő Árteret, hullámteret, parti sávot érintő Hidromorfológiai viszonyokat javító vízhasználatok 4. Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében 5. Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések 6. Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Vizes élőhelyekre és védett természeti területekre Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizekre Természetes fürdőhelyekre 7. Átfogó intézkedések Jogalkotási és végrehajtási feladatok Igazgatási eszközök fejlesztése Hatósági és igazgatási munka erősítése Monitoring és információs rendszerek fejlesztése Vízi szolgáltatások pénzügyi megtérülésének biztosítása Pénzügyi ösztönzők (támogatások) alkalmazása Képességfejlesztés és szemléletformálás Az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével

33 Természeti környezet változásai és következményei Klímaváltozás Növekvő évi középhőmérséklet, Csökkenő éves csapadék, (forrás: OMSZ)

34 HA DE ÉS AKKOR - hazánkban közelítőleg marad az éves csapadékmagasság jelenlegi mértéke, - növekszik a szélsőséges csapadékesemények előfordulási gyakorisága, - csökken a nyári, valamint növekszik a téli félév csapadékossága, csökkenő beszivárgással, és növekvő lefolyással számolhatunk

35 A víz mennyiségi viszonyait az egyenlőtlen eloszlás miatt, időnként annak hiánya Szolnok, április és bősége jellemzi, amely egyformán okozhat károkat.

36 Akcióterv az Európai Vízkészletek Megőrzéséért 2012 Blueprint to Safeguard Europe s Water Jelentés a 2009 Report on on Vízgyűjtő- River Basin Management gazdálkodási Plans Plans Tervekről Review Vízhiány és Water Aszály Scarcity Stratégia & felülvizsgálata Droughts Strategy Strategy Climate Klímaváltozás Change Change Vulnerability Sérülékenység & és Adaptation Adaptáció Az EU vízkészletek fenntarthatóság a és sérülékenysége «Fitness Check» EU szabályozási eszközök Szabályozási lehetőségek Területhasználat Erőforrás hatékonyság Gazdasági szabályzók Kormányzás Tudásbázis 2012 nov. Blueprint To Safeguard EU Waters

37 A,Blueprint kulcskérdései a vízkészlet-gazdálkodás hatékonyságának növelése (víztakarékossági intézkedések bevezetése, monitoring fejlesztés, vízmérlegek, ökológiai vízhozam meghatározása, illegális vízkivételek kezelése műholdas (GMES) alkalmazással) aszálykezelés, alkalmazkodási technikák kidolgozása ökológiai szolgáltatások szerepének bevezetése a vízgazdálkodásban mezőgazdaság és földhasználatok vízgazdálkodási szempontú reformja (peszticidirányelv és KAP reform) eszközök és épületek vízhasználati hatékonyságának növelése hálózati veszteségek csökkentése szennyvizek újrahasznosítása gyógyszer-maradványok eltávolításának kezelése felhasznált vízmennyiség egyetemlegesen bevezetett mérése árképzés költséghatékonyság intézményerősítés határvízi koordináció információcsere vízhiány, víz lábnyom csökkentése

38 A NeKI vízgazdálkodási feladatai ( ) VGT-ben elfogadott intézkedések érvényesítése VGT intézkedési programok végrehajtásának segítése és felügyelete A Nemzeti Víz Stratégia Intézkedési Tervének kidolgozása VGT 2 tervezés végrehajtása 2015-ig Blueprint előírások beépítése a VGT 2-be és végrehajtása 2020-ig Egyéb EU irányelvek által meghatározott feladatok végrehajtása (szennyvíz, ivóvíz, nitrát, vizekkel kapcsolatos élőhely-védelmi programok) Közreműködés az árvízvédelmi és belvízvédelemi feladatokban évi pénzügyi támogatási időszak tervezése EU jelentések végzése: - VKI-VGT jelentés az Intézkedési Programok végrehajtásáról (2012.dec.22.) - VGT Víztest/vízállapot/terhelés értékelés (2013.dec.22.) - Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata, újratervezés (VGT 2) Közreműködés nemzetközi feladatokban (kétoldalú, Duna nemzetközi szintű, EU, EU-n kívüli, stb.) Részvétel az EU jogalkotási folyamatában (EQS irányelv módosítása, interkalibráció)

39 A Nemzeti Víz Stratégia NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZ STRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága január 1. BEVEZETÉS 2. HELYZETELEMZÉS 3. PROBLÉMA FELVETÉSEK 4.CÉLMEGHATÁROZÁS KAPCSOLÓDÁSOK 5. SZAKTERÜLETEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 5.1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) - VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS 5.2 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, ASZÁLYKEZELÉS 5.3 TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA 5.4 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 5.5. KIEMELT SZAKTERÜLETI FELADATOK 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSI JAVASLATA

40 Európai Unió Duna Régió Stratégia 2. pillér: A természeti környezet védelme a vízminőség helyreállítása és fenntartása (HU-SK), a környezeti kockázatok kezelése (HU-RO)

41 Továbbá A víz kérdésköre továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjába marad, mert 2013 a vízügyi együttműködés nemzetközi éve lesz, ezzel összhangban a évi Víz Világnapot is a vízügyi együttműködés jegyében hirdették meg. Magyarország Köztársasági elnöke bejelentette, hogy 2013 őszén Magyarország ENSZ konferenciát rendez a Rio+20 konferencia vizekkel kapcsolatos döntései megvalósulásának elősegítése érdekében.

42 Víz nélkül ide jutunk Köszönöm a figyelmet Dr. Perger László - Nemzeti Környezetügyi Intézet