TÁJÉKOZTATÓ A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó adózási és költségelszámolási szabályokról
Tartalomjegyzék JOGI NYILATKOZAT...3 I. ADÓJOGI VONATKOZÁSOK...4 II. VARIÁCIÓK CÉGES SZERZİDÉSRE...5 Szerzıdı Biztosított Kedvezményezett Gazdasági események 1 Munkáltató Magánszemély Díjfizetés, haláleset 2 Munkáltató Magánszemély Díjfizetés, szerzıdımódosítás utáni haláleset 3 Munkáltató Magánszemély Díjfizetés, szerzıdımódosítás után (magánszemély által) visszavásárlás/részvisszavásárlás 4 Munkáltató Magánszemély Díjfizetés, határozott tartamúvát tétel, elérési és haláleseti szolgáltatás 5 Munkáltató Magánszemély Díjfizetés, munkáltató szerzıdı általi visszavásárlás 6 Munkáltató Munkáltató Díjfizetés, munkáltató szerzıdı általi visszavásárlás III. MAGÁNSZEMÉLYEK...9 IV. EGYÉNI VÁLLALKOZÓK... 10
Tájékoztató Jogi nyilatkozat Az alábbi összefoglaló kizárólag tájékoztató jelleggel készült. Csak a Presztízs életbiztosításokkal kapcsolatos leggyakoribb események adózási és számviteli kezelésére ad választ, de minden konkrét esetben (mivel a tényleges adózási következményekre döntı hatással van az összes lényeges körülmény) javasolt a jogszabályok részletes tanulmányozása, esetlegesen szakértı (könyvelı, adótanácsadó) igénybe vétele. Az Aviva Életbiztosító Zrt. nem vállal felelısséget a tájékoztatóban foglaltak felhasználásából eredı esetleges károkért annak ellenére, hogy jelen útmutatót a legnagyobb gondossággal készítette el. Az adózási tájékoztató alapjául a Pénzügyminisztérium 2010. január 29-én kiadott 1844/2010. számú határozata és a hozzá kapcsolódó KPMG Tanácsadó Kft által kiadott adózási szakvélemény szolgált. Szerzıdéskötés elıtt, kérjük, olvassa el a tájékoztatót és a szakvéleményt, tanulmányozza a határozatot és kérje ki könyvelıje véleményét! Az életbiztosítási szerzıdés kötésekor a szerzıdı az ajánlati lapon bejelölheti, hogy az életbiztosítás elszámolási pénznemeként a forintot vagy az eurót választja. A pénznemek közötti választás nem befolyásolja az életbiztosítással kapcsolatosan ismertetett elszámolási és adójogi szabályokat. 3
Tájékoztató I. Adójogi vonatkozások Az életbiztosítás specifikus adójogi megítélésének szempontjából az alábbi feltételeknek teljesülni kell: a biztosítás legalább 10 éves idıtartamra köthetı, biztosítási eseménynek csak a biztosított halála minısül, továbbá kiegészítı biztosítások megkötésére is lehetıség van, melyek díjrésze egzakt módon elkülöníthetı az életbiztosításétól. Az alábbi összefoglalóban használt, a biztosítással kapcsolatos fogalmakat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szabályozza, az ott nem szabályozott biztosítási kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) az irányadó. 4
Tájékoztató II. Variációk céges szerzıdésre 1. Szerzıdı: munkáltató; biztosított: munkavállaló, vagy tevékenységben aktívan részt vevı tag; kedvezményezett: magánszemély Gazdasági események: a munkáltató határozatlan tartamú Presztízst köt munkavállalójára és a munkavállalóval tragédia történik. 1.1 Díjfizetés Adómentes jövedelem az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.3 pontja alapján a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizetı kártérítési felelısségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. Minden olyan életbiztosítás kockázati életbiztosításnak tekinthetı, ahol a biztosító szolgáltatása kizárólag a biztosított halálakor válik esedékessé. A Presztízs egész életre szóló - a biztosított élete végéig tartó (határozatlan tartamú) - életbiztosítás, amely kizárólag a biztosított halála esetén nyújt szolgáltatást, ezért kockázati életbiztosításnak minısül, vagyis díja adómentes biztosítási díjnak tekintendı. Ennek köszönhetıen a díj megfizetésekor sem a biztosított magánszemélynek, sem a szerzıdı vállalkozásnak nincs adó- és járulékfizetési kötelezettsége. A munkáltató által a biztosított magánszemélyre kötött kockázati életbiztosítás díja személyi jellegő ráfordításként, az egyéb személyi jellegő költségek között számolandó el abban az esetben, ha a szerzıdés haláleseti kedvezményezettje magánszemély (Számviteli törvény 79. ). A Számviteli törvény 3. (7) bekezdése 3. pontja és a 79. (3) bekezdése alapján személyi jellegő egyéb kifizetéseknek minısülnek azok a természetes személyek (munkavállaló) részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizetı (munkáltató) a természetes személy részére a jogszabályi elıírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem bérköltség, illetve vállalkozási díj. Ilyen például a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett élet- és balesetbiztosítás díja. Ide tartozik továbbá az ezen összegek után a munkáltató által fizetendı személyi jövedelemadó összege is. Amennyiben a vállalkozás mérlegének fordulónapja nem esik egybe a biztosítási év végével (annak az idıszaknak a végével, amelyre az adott rendszeres díj vonatkozik), úgy a költségként elszámolt rendszeres biztosítási díjnak azt a részét, amely az üzleti tárgyévet követı évre vonatkozik, el kell határolni (aktív idıbeli elhatárolás). Az egész életre szóló Presztízs életbiztosítás költségként elszámolt eseti biztosítási díja ugyanakkor teljes egészében a tárgy beszámolási idıszak adózás elıtti eredményét csökkenti. A Társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 8. (1) bekezdés d) pontja, illetıleg a 3. sz. mellékletének B) 8. pontja alapján a költségként elszámolt biztosítási díj ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerülı költségnek minısül. Ennek értelmében az nem növeli a társasági adó alapját, ha: a biztosított személye a szerzıdı kifizetıvel munkaviszonyban álló magánszemély (az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. tv. [Art.] 178. 22. pont) 5
Tájékoztató a vállalkozás vezetı tisztségviselıje, vagy tevékenységében személyesen közremőködı tagja (pl. betéti társaság beltagja, közkereseti társaság üzletvezetıje), a vállalkozásnál gyakorlati képzésen részt vevı szakképzı iskolai tanuló, vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély (a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló 2005. évi LXXXVIII. tv. alapján). Ha a biztosított személye eltér az elıbb meghatározottaktól, akkor a költségként elszámolt biztosítási díjjal meg kell növelni a kifizetı társasági adóalapját. 1.2 Haláleseti szolgáltatás A Presztízs szolgáltatása értelmében a magánszemély biztosított elhalálozása esetén a biztosító a haláleseti kiegészítı biztosítás összegét, és a befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezettnek. Amennyiben a kedvezményezett magánszemély, az Szja törvény 1. számú melléklete 6.6 pontjának megfelelıen a biztosító szolgáltatása adó-, járulék- és illetékmentes. 2. Szerzıdı: munkáltató; biztosított: munkavállaló, vagy tevékenységben aktívan részt vevı tag; kedvezményezett: magánszemély Gazdasági események: a munkáltató határozatlan tartamú Presztízst köt munkavállalójára, majd rendeltetésszerő joggyakorlást feltételezve szerzıdımódosítás történik. A biztosított a szerzıdımódosítás után életét veszti. 2.1 Díjfizetés Ld. 1.1 2.2 Szerzıdımódosítás Amennyiben a munkáltató (szerzıdı) helyébe a biztosított magánszemély lép, a szerzıdés módosításakor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak, mivel a szerzıdıváltás következtében nem keletkezik bevétele a magánszemélynek. 2.3 Szerzıdımódosítás utáni haláleseti szolgáltatás Ld. 1.2 3. Szerzıdı: munkáltató; biztosított: munkavállaló, vagy tevékenységben aktívan részt vevı tag; kedvezményezett: magánszemély Gazdasági események: a munkáltató határozatlan tartamú Presztízst köt munkavállalójára, majd a szerzıdımódosítást követıen rendeltetésszerő joggyakorlást feltételezve a magánszemély szerzıdı visszavásárolja a szerzıdést, vagy annak egy részét. 3.1 Díjfizetés Ld. 1.1 6
3.2 Szerzıdımódosítás Tájékoztató Ld. 2.2 3.3 Részvisszavásárlás, visszavásárlás Abban az esetben, ha biztosítási díjat kizárólag az eredeti szerzıdı munkáltató fizetett (a szerzıdıváltást követıen a magánszemély biztosított mint új szerzıdı nem fizetett újabb díjat), és a visszavásárlás a szerzıdıváltást követıen történik, akkor a biztosító általi kifizetés az Szja törvény 28. (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minısül. A kifizetett összeg a korábbi szerzıdı vállalkozás által megfizetett biztosítási díjból és az arra jutó hozamból tevıdik össze. A biztosító mint kifizetı az Szja törvény 47. (1) bekezdése alapján a mindenkori legmagasabb adókulcsnak megfelelı (2010-ben 32%-os) adóelıleg levonására kötelezett (ha a magánszemély nem él nyilatkozat-tételi lehetıségével a kisebb, 17%-os adókulcs alkalmazhatósága tekintetében). A biztosító emellett az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban Eho tv.) 2.-3. -ai alapján további 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást von le a visszavásárlási összeg kifizetésekor. Abban az esetben, ha a biztosítási díjakat a szerzıdıváltásig a munkáltató fizette, majd a szerzıdıváltást követıen a magánszemély biztosított mint új szerzıdı folytatja a díjfizetést, és késıbb vásárolja vissza a szerzıdést, akkor a biztosító általi kifizetés a munkáltató által fizetett díjak és hozamuk tekintetében az Szja törvény 28. (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minısül. (Az egyéb jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni a magánszemély biztosított mint új szerzıdı által fizetett biztosítási díjakat.) 4 Szerzıdı: munkáltató; biztosított: munkavállaló, vagy tevékenységben aktívan részt vevı tag; kedvezményezett: magánszemély Gazdasági események: a munkáltató határozatlan tartamú Presztízst köt dolgozójára, a szerzıdést szerzıdımódosítás elıtt (4.2), illetve után (4.3) határozott tartamúvá módosítják. A határozott tartamú szerzıdésnek nem csak haláleseti, hanem elérési szolgáltatása is van. Amennyiben a Presztízs szerzıdést vállalkozás kötötte (határozatlan tartammal munkavállalójára vagy tevékenységében aktívan jára, mint biztosítottra, úgy, hogy kedvezményezettként magánszemélyt neveztek meg), akkor a szerzıdés határozott tartamúvá módosítása adózási szempontjából kedvezıtlen akkor is, ha az eredeti szerzıdı (vállalkozás), és akkor is, ha szerzıdımódosítás után az új (magánszemély) szerzıdı változtatja tartamossá a szerzıdést. 4.1 Díjfizetés Ld. 1.1 4.2 A szerzıdés határozott tartamúvá tétele Amennyiben a szerzıdı a szerzıdést határozott tartamúra módosítja, úgy a módosítást követıen a szerzıdés miután a módosítás pillanatától már elérési elemet is tartalmaz nem tekinthetı tisztán kockázati életbiztosításnak. Így a tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj a biztosított jövedelme, amely után a szerzıdınek és a biztosítottnak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. A tartammódosítás idıpontjában adókötelessé váló összes biztosítási díj járulékalapot képez. Miután a tartammódosítást követıen a szerzıdés már nem tekinthetı tisztán kockázati életbiztosításnak, ezért az életbiztosítás további díjai a biztosított magánszemély adóköteles jövedelmének minısülnek. Ezen 7
Tájékoztató adóköteles jövedelem után személyi jövedelemadó-, társadalombiztosítási járulék-, munkaerı-piaci járulék- és szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Az adóköteles jövedelem után járó adót és járulékokat a szerzıdı vállalkozásnak és a biztosított magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie. 4.3 A szerzıdés szerzıdımódosítás (munkáltatóról magánszemélyre) utáni határozott tartamúvá tétele Amennyiben az új, magánszemély szerzıdı a szerzıdést határozott tartamúra módosítja, úgy a módosítást követıen az elérési elemet is tartalmazó életbiztosítás nem tekinthetı tisztán kockázati életbiztosításnak. Így az eredeti szerzıdı (munkáltató) által a szerzıdıváltásig megfizetett összes biztosítási díj a tartammódosítás idıpontjában egyéb jövedelem jogcímén adóköteles. Az egyéb jövedelmet személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, amelyet a szerzıdınek kell bevallania és megfizetnie. A további díjakat a magánszemély szerzıdı az adózott jövedelmébıl fizeti, azon további adó- és közteherfizetési kötelezettség nincs. 4.4 Elérési szolgáltatás Az elérési szolgáltatás a kedvezményezett magánszemély adómentes bevétele. 4.5 Visszavásárlás Ha a magánszemély, új szerzıdı a határozott tartamúvá módosított szerzıdést visszavásárolja, akkor kamatjövedelme keletkezik. Az Szja törvény 65. -a alapján az általa (magánszemély, új szerzıdıként) megfizetett díjakon keletkezett hozam tekinthetı kamatjövedelemnek, amely után a kamatadót a visszavásárlás idıpontjában a biztosító a visszavásárlási értékbıl levonva vallja be és fizeti meg. 4.6 Haláleseti szolgáltatás Ld. 1.2 5 Szerzıdı: munkáltató; biztosított: munkavállaló, vagy tevékenységben aktívan részt vevı tag; kedvezményezett: magánszemély Gazdasági események: a munkáltató határozatlan tartamú Presztízst köt munkavállalójára, majd rendeltetésszerő joggyakorlást feltételezve az eredeti szerzıdı (munkáltató) visszavásárolja a szerzıdést, vagy annak egy részét. 5.1 Díjfizetés Ld. 1.1 5.2 Visszavásárlás A visszavásárláskor befolyt pénzösszeget pénzügyi bevételként kell elkönyvelni. 6 Szerzıdı: munkáltató, biztosított: munkavállaló, vagy tevékenységben aktívan ; kedvezményezett: munkáltató 8
Tájékoztató Gazdasági események: a munkáltató határozatlan tartamú Presztízst köt munkavállalójára, majd rendeltetésszerő joggyakorlást feltételezve az eredeti szerzıdı (munkáltató) visszavásárolja a szerzıdést, vagy annak egy részét. 6.1 Díjfizetés Abban az esetben, ha az életbiztosítás kedvezményezettje maga a vállalkozás, a biztosítás díját követelésként kell elszámolni (Számviteli tv. 27. és 29. ), hiszen a vállalkozást a jövıben egy esetleges visszavásárlás kapcsán (maradékjog alapján) visszavásárlási érték illeti meg. 6.2 Visszavásárlás A számviteli törvénynek megfelelıen, a nyilvántartott követelés értékét meghaladó összeget pénzügyi mőveletek egyéb bevételeként, míg az azt el nem érı összeg és a kimutatott követelés különbözetét egyéb ráfordításként kell elszámolni. III. Magánszemélyek Visszavásárlás Az Szja törvény 65. (1) bekezdésének d) pontja értelmében kamatjövedelemnek minısül a biztosítási szerzıdéshez főzıdı maradékjogból, valamint szolgáltatásból (kivéve a haláleseti és balesetbiztosítási szolgáltatást) keletkezı bevétel azon része, amely meghaladja a magánszemély (vagy javára más magánszemély) által fizetett biztosítási díj összegét. Ennek értelmében, ha a szerzıdı a szerzıdés kötésétıl számított 10 éven belül visszavásárolja a szerzıdést, akkor az ıt megilletı pénzösszegbıl az általa megfizetett biztosítási díjat meghaladó rész kamatjövedelemnek minısül. A kamatadó mértéke a kamatjövedelem 20%-a. Ha a pénzkivonással egyidejőleg a szerzıdés megszőnik, akkor a) a szerzıdéskötésétıl számított 10. év után nem kell kamatadót fizetni; b) a szerzıdéskötéstıl számított 5. év után 50%-kal csökkentetten kell figyelembe venni a kamatjövedelmet, vagyis az eredetileg fizetendı kamatadó felét vonja le a kifizetı. Ha a pénzkivonással egyidejőleg a szerzıdés nem szőnik meg (vagyis részvisszavásárlás esetén), akkor azt a pénzkivonást, amely a) a pénzkivonást megelızı 6 évnél régebben felhalmozott tartalék terhére történt, nem terheli kamatadó, b) azt a pénzkivonást, amely a pénzkivonást megelızı 4 évnél régebben felhalmozott tartalék terhére történt, 50%-kal csökkentetten kell kamatjövedelemként figyelembe venni. 9
Szerzıdıváltás magánszemélyrıl magánszemélyre Tájékoztató Mivel a magánszemély szerzıdıhöz adókedvezmény kapcsolódhatott az elmúlt években (2009. december 31-ig befolyt díjak után), a biztosítási szerzıdésen a feleknek rögzíteni kell a szerzıdés alapján a módosítást megelızıen igénybe vett azon adókedvezmények összegét, amelyre a visszafizetési kötelezettség még nem járt le, ebben az esetben a szerzıdıváltás nem minısül rendelkezési jog gyakorlásának. A szerzıdésmódosítást követıen, amennyiben a magánszemély gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor az adott szerzıdés kapcsán érvényesített összes igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnie 20%-al megnövelt értékben, ha azokra a visszafizetési kötelezettség még nem járt le. Az igénybe vett adókedvezményre nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség, amennyiben a rendelkezési jog gyakorlásáig legalább 3 teljes naptári év eltelt a vonatkozó adóévtıl. IV. Egyéni vállalkozók A költségelszámolásánál az Szja törvény 11. számú melléklete (I.5. és I.9. pontok) az iránymutató. Ezek alapján az egyéni vállalkozó költségként csak akkor számolhatja el az életbiztosítási díjat, ha az életbiztosítás biztosítottja önmaga, vagy az alkalmazottja. Az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységével összefüggésben kötött biztosításával kapcsolatban, a biztosítási esemény bekövetkezése következtében kifizetett biztosítási összeg az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételét képezi. Az ilyen biztosítói szolgáltatás a kifizetés idıpontjában - az egyéni vállalkozó bevétel-elszámolási kötelezettségét kivéve - adókötelezettséget nem keletkeztet. Amennyiben az egyéni vállalkozó a magára vagy alkalmazottjára kötött kockázati életbiztosítást visszavásárolja, akkor a visszavásárlásból származó bevételt szintén az egyéni vállalkozó általános jövedelem-megállapítási szabályok szerint kell figyelembe vegye, ha egyéni vállalkozói minıségét a biztosító felé igazolja. 10