EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Petíciós Bizottság 2009 2005. március 17. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Szymon Szynkowski vel Sęk (lengyel állampolgár) által benyújtott 0902/2004 sz. petíció a személygépkocsik Lengyelországba való importálásával kapcsolatos problémákról 1. A petíció összefoglalása A petíciót benyújtó kifogásolja a magántulajdonban lévő személyautók importjáról szóló új lengyel törvényt, amely új adókat, vámokat és bonyolult formalitásokat vezet be. Azzal érvel, hogy a törvény megsérti a Szerződés adóval kapcsolatos rendelkezéseit és a tagállamok közti mennyiségi korlátozásokat tiltó rendelkezéseket, és ezért eljárás iránti kérelmet nyújt be az Európai Parlamenthez a lengyel törvénynek az EU jogszabályokhoz való hangolása végett. 2. Elfogadhatóság 2005. április 18-án elfogadhatónak nyilvánították. A 192. cikk (4) bekezdése értelmében információ kérése a Bizottságtól. 3. A Bizottság válasza (beérkezett 2005. március 16-án) Gépkocsi adóztatása A petíciót benyújtó által hivatkozott jogszabály adót vezetett be minden személyautóra legyen az akár hazai, akár külföldi, amelyet először jegyeznek be lengyel felségterületen. A Bizottság szolgálatai rendelkezésére álló információk szerint Lengyelországban meglehetősen jelentős a belföldi személyautó-gyártás. Ugyanakkor az adókulcsok eltérőek abban az értelemben, hogy kizárólag a jármű korától függően növekednek úgy, hogy az idősebb autók adója számottevően magasabb, mint az, amelyet új autókra alkalmaznak. Számos tagállamban alkalmaznak adókat erre az adóztatható eseményre (nyilvántartási adók). Mivel a nyilvántartás keletkezteti az adókötelezettséget, ilyen jellegű adót nem vetnek ki akkor, amikor egy autót másodszor vagy harmadszor vesznek bejegyzésbe ugyanazon CM\560809.doc PE 355.641 Külső fordítás
tagállam felségterületén. Az Európai Bíróság többször is állást foglalt az ilyen jellegű adókkal kapcsolatban és úgy határozott, hogy azok önmagukban nem összeférhetetlenek a Közösségi joggal. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata alapján [1] rendeltetésétől és alkalmazási módjától függetlenül bármely nem szigorúan vámjellegű pénzbeli kötelezettség, amelyet egyoldalúan vetnek ki termékekre amiatt, hogy azok átlépnek egy országhatárt, az EK-Szerződés 23. és 25. cikke szerinti egyenértékű hatású tehernek minősül. Nem minősül viszont annak, amennyiben az ilyenfajta kötelezettség a termékkategóriákra módszeresen, objektív feltételek mellett, a termék eredetére való tekintet nélkül alkalmazott belső közterhek általános rendszerének részét képezi. Ebben az esetben ugyanis az EK Szerződés 90. cikkének hatálya alá tartozik. A nyilvántartási adók egyértelműen költségvetési jellegűek, és nem amiatt szabják ki ezeket, hogy a jármű átlépi az adót kivető tagállam országhatárát, hanem más meghatározó ügyleti tényekre való tekintettel. Az egyik ilyen tény a jármű első bejegyzése az adott tagállamban. Ezért ezeket az adókat a termékekre kivetett belső közterhek általános rendszere részének kell tekinteni, és így az EK-Szerződés 90. cikke fényében kell vizsgálni. A gépkocsi-nyilvántartási adók területének harmonizációja hiányában a tagállamok szabadon vethetik ki ezeket a terheket. Eközben azonban tiszteletben kell tartaniuk az EK-Szerződés 90. cikkét, amely tiltja más tagállamok termékeire közvetlenül vagy közvetve kivetett belső megkülönböztető adók alkalmazását a hasonló hazai termékekre közvetlenül vagy közvetve kivetett adókon felül. E tekintetben, amennyiben nincs hátrányos megkülönböztetés a hazai gépjárművek és a más tagállamból az ország felségterületére érkezett gépjárművek között (azaz mindkét esetben ugyanazt a nyilvántartási adót alkalmazzák), a tagállamok akár igen magas adókat is kivethetnek. [2] A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint nincs diszkrimináció, ha a különbségtételt nem gazdasági jellegű közérdek igazolja. A tény, hogy a nyilvántartási adót a már bejegyzett autók második vagy harmadik bejegyzésekor nem vetik ki, önmagában elméletileg nem jelent megkülönböztetést, mivel a nemzeti felségterületen történő első bejegyzés alkalmával már megfizették ezt az adót. Miközben igaz, hogy aki a nemzeti felségterületen már bejegyzett használt járművet vesz, az nem fizet közvetlenül nyilvántartási adót, tény az, hogy a járműért fizetett ár tartalmazza az adó egy maradványrészét, amely a jármű használata során való értékvesztéssel párhuzamosan csökken. [3] Ugyanakkor a Bíróság szerint egy adott jogszabályi rendszerben a két használtautó-kategóriára kivetett adóteher csak akkor egyenértékű, ha a más tagállamból származó használt autóra kivetett bejegyzési adó mértéke nem haladja meg az állam területén már bejegyzett hasonló használt autó értékében benne foglalt bejegyzési adómaradványt. A kérdéses adó Lengyelország által történő alkalmazásának vizsgálata folyamatban van. Egy előzetes vizsgálat azt mutatja, hogy az adókulcsok közti eltérés ellentmondhat a 90. cikknek. Az eltérő adókulcsokat, melyek eredményeként a más tagállamokból származó javakat a hasonló hazai termékeknél nagyobb mértékben adóztatják meg, a Bíróság számos alkalommal vizsgálta, és általában a kérdéses cikkel ellentétesnek találta. [4] A Bizottság szolgálatai meg fogják vizsgálni az adóalapot is. Az ezen a területen jelentkező hiányosságokat is a 90. cikkbe ütközőnek találták például a C-345/93 sz. Nunes Tadeuügyben, a C-393/98 sz. Gomes Valente- és a C-101/00 sz. Siilin-ügyben. Az utóbbi két PE 355.641 Külső fordítás 2/6 CM\560809.doc
esetben a fellebbezés lehetőségével kapcsolatos hiányosságok is a 90. cikkel ellentétesnek találtattak. Természetesen ezt a kérdést is ellenőrizni fogják. A dolgok jelenlegi állására tekintettel a Bizottságnak pillanatnyilag nem áll módjában további információt nyújtani a vizsgálat eredményéről. Amennyiben a lengyel törvény részletes szabályai diszkriminatívaknak találtatnak, a Bizottság jogsértési eljárást indíthat, amely az EK-Szerződés 226. cikke által előírt eljárás végén lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy amennyiben ekkor is fennáll a jogsértés, az Európai Bíróság elé vigye az ügyet. Ugyanakkor a Bíróság valószínű döntése nem lesz közvetlen hatással a petíciót benyújtó ügyére. Ezért és jogainak védelme érdekében a petíciót benyújtónak folytatnia kell a nemzeti hatóságok előtti ad hoc eljárásokat. A lengyel hatóságok tájékoztatása szerint tervben van ennek a jogszabálynak a hatályon kívül helyezése. 2004 decemberében a lengyel pénzügyminisztérium már beterjesztett egy a személyautók adóztatására vonatkozó új törvénytervezetet, mely a motor-lökettérfogatot és a kibocsátási előírásokat fogja alapul venni. Ezzel kapcsolatban fel kell idézni, hogy a Bizottság nemrégiben hangsúlyozta, hogy a belső piac számára előnyös lenne a terület magasabb fokú harmonizációja. Ennek érdekében 2002. szeptember 6-án a Bizottság új és átfogó stratégiát terjesztett elő a személyautók Európai Unión belüli adóztatásáról a 2002. szeptember 6-i személyautók adóztatása az Európai Unióban cselekvési lehetőségek nemzeti és közösségi szinten című, a Tanácsnak és a Parlamentnek szóló közleménye keretében (COM (2002) 431 végleges). Ebben a közleményben a Bizottság elemzi a jelenlegi személyautó-adóztatási rendszereket és megvizsgálja koordinációjuk javításának lehetőségeit. A gépkocsik belső piacon belüli szabad mozgásának egyik legnagyobb akadályozó tényezőjének a bejegyzési adókat találták; a Bizottság ezért javasolja, hogy ezeket fokozatosan váltsák fel éves út- és üzemanyagadókkal (így az adóteher nem változna, de az autó használatához kötődne, nem pedig a tulajdonlás tényéhez). A tagállamokat felhívják, hogy nemzeti járműadóztatási rendszerük értékelésénél és felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a Bizottság ajánlásait. Végül meg kell jegyezni, hogy az említett közlemény elvein alapulva a Bizottság 2005 folyamán irányelv-javaslatot szándékozik beterjeszteni a járműadóztatás témájában. A javaslat célja a személyautók Európai Unión belüli szabad áramlását akadályozó egyes tényezők mint például a nyilvántartási adók kétszeres fizetésének felszámolása, valamint bizonyos környezetvédelmi paraméterek bevezetése a személyautókhoz kapcsolódó adók alapjába. Egy ilyen javaslatnak határozott lépést kell jelentenie annak érdekében, hogy véget vessünk mindazoknak a problémáknak, melyekkel jelenleg az európai állampolgárok a járműadók harmonizációjának hiánya miatt szembesülnek. A Bizottság szolgálatai fel szeretnék hívni a petíció benyújtójának figyelmét a következő internetes oldalra is, melyen a terület legfrissebb fejleményei olvashatók. http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/taxation/other_taxes/passenger_car/index_en.htm Mentesség a hozzáadottérték-adó (HÉA) alól A petíciót benyújtó panaszt emel amiatt is, hogy HÉA-mentességi igazolást kell beszereznie CM\560809.doc 3/6 PE 355.641 Külső fordítás
az adóhivataltól, ami 155 zlotyiba kerül (kb. 40 euró). Az ilyenfajta kötelezettség nem tűnik ellentmondásosnak a közösségi jogszabályokkal. A módosított 77/388. számú, a hozzáadottérték-adóról szóló hatodik irányelv 28a cikkének második bekezdése b) pontjából következik, hogy az új gépjárművek Közösségen belüli vásárlása HÉA-köteles, illetve, hogy a járművek akkor nem tekintendők újnak, ha első beüzemelésük időpontja után több mint hat hónappal és több mint 6 000 kilométer lefutása után kerültek továbbadásra. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. Ezért szükséges, hogy a lengyel hatóságok minden esetben ellenőrizzék a feltételek teljesülését. Az intézkedés részletes szabályai vizsgálat alatt állnak, többek között azt illetően is, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 90. cikke alá tartozó kapcsolódó költségvetési eszköznek, vagy a 28. cikk szerint vizsgálandó külön eszköznek minősül-e. A használt autók Lengyelországba történő behozatalának akadályai az EK Szerződés 28. és 30. cikkével való összeegyeztethetőség A petíciót benyújtó utal az import használt autók vásárlóit további kötelezettségekkel sújtó lengyel jogszabályra és kéri annak tisztázását, hogy mely szabályokat alkalmazhatják a tagállamok a közösségi jog megsértése nélkül. A Bizottság szolgálatai rendelkezésére álló információk szerint a lengyel jogszabály a személyautók első lengyelországi bejegyzése alkalmával általánosan kötelezővé teszi egy járműkártya megszerzését. Ami a használt autók bejegyzését illeti, a járműkártya megszerzése szigorúan kötelező minden importált járműhöz, viszont nem kötelező egy bizonyos kor fölötti belföldi használt autók esetén. A járműkártya kiállításáért hatósági díjat kell fizetni, melynek összege tudomásunk szerint meghaladja a 100 eurót. Az EK-Szerződés 28. cikke tiltja a tagállamok közötti import mennyiségi korlátozását és minden ugyanilyen hatású intézkedést. Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint harmonizáció hiányában minden olyan, a tagállamok által hozott kereskedelmi szabályzat, mely alkalmas a Közösségen belüli kereskedelem közvetlen, közvetett, tényleges vagy esetleges akadályozására, a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek tekintendő [5]. Azok a nemzeti intézkedések, amelyek közvetlen vagy közvetett módon diszkriminálnak a hazai és az import áruk között, különösen alkalmasak a tagállamok közti kereskedelem akadályozására. A behozatalt nehezítő vagy drágító intézkedések Gyakran előfordul, hogy egy tagállam import- vagy exportkorlátozás formájában megkülönböztető szabályokat alkalmaz. Ugyanakkor azok az intézkedések, melyek olyan kötelezettségeket vetnek ki a már behozott árukra, amilyeneket a hazai termékekre nem alkalmaznak, ellentmondásba kerülhetnek az EK-Szerződés 28. cikkével. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság [6] ügyben a Bíróság határozatot hozott az importált gépkocsik bejegyzését megelőzően előírt PE 355.641 Külső fordítás 4/6 CM\560809.doc
eredetigazolás olaszországi szabályozásának a Szerződéssel való összeférhetőségéről. A Bíróság szerint: Az importkorlátozás mind a nem a hivatalos elosztóhálózatokon keresztül importált járművek bejegyzésének kétségtelenül túl hosszú időigényéből, mind pedig a bejegyzés előtt kiállítandó eredetigazolás járulékos költségéből (mely az olasz kormány szerint átlagosan 130 000 líra) adódik. Egy másik eset, amikor a Bíróság az importált járművek bejegyzésének akadályaival foglalkozott, a Schloh [7] -ítélet. Ebben az ügyben egy importált jármű bejegyzéséhez a belga hatóságok időszakos műszaki vizsgálatokat írtak elő. Ezeket a vizsgálatokat díjazás ellenében végezték. A Bíróság szerint: A műszaki vizsgálat egy formalitás, mely az importált járművek bejegyzését bonyolultabbá és nehézkesebbé teszi, ebből következően jellegében a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés. ( ) Ugyanakkor a Bíróság rámutatott, hogy az EK-Szerződés 30. cikke: ( ) indokolhatja ilyen formalitások létét az emberi egészség és élet védelme érdekében, amennyiben megállapításra kerül először is, hogy az említett vizsgálat szükséges ezen cél eléréséhez és másodszor, hogy nem képezi önkényes megkülönböztetés vagy tagállamok közti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközét. Miután megállapította, hogy az importált járművek bejegyzését megelőzően előírt műszaki vizsgálat szükségesnek tekinthető az emberi egészség és élet védelme érdekében, a Bíróság továbbra is fenntartotta, hogy ezek a vizsgálatok: ( ) nem lehetnek ( ) indokoltak ( ), amennyiben megállapításra kerül, hogy ilyenfajta vizsgálatokat nem írnak elő az ugyanilyen körülmények között bejegyeztetni kívánt nemzeti eredetű járművek esetében. Panaszok érkeztek a Bizottsághoz a kérdéses lengyel jogszabállyal kapcsolatban, és a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság a fent hivatkozott esetjog fényében vizsgálja annak összeegyeztethetőségét az EK-Szerződés 28. és 30. cikkével. Amennyiben szükséges, a Bizottság meg fogja tenni a megfelelő lépéseket. [1] Többek között a C-343/90 sz. Lourenco Dias-, a C-345/93 sz. Nunes Tadeu-, a C-383/01 sz. De Danske Bilimportører- és a C-387/01 sz. Weigel-ügyek során hozott ítéletek. [2] Dánia például a jármű értékének 180%-át is elérő nyilvántartási adót alkalmaz. A De Danske Bilimportører-ügyben a Bíróság összeegyeztethetőnek ítélte a magas dán adókulcsot a közösségi joggal, mivel annak alkalmazása során nem került sor megkülönböztetésre. [3] Lásd a Bíróság ítéletét a Nunes Tadeu-, a Weigel- és a C-393/98 sz. Gomes Valente-ügyben. [4] Jelentős példa a 45/75 sz. Cassis de Dijon-ügy, ahol a Bíróság kijelentette, hogy a korábbi 95. cikket (jelenleg 90. cikk ) egy importált termék megadóztatásának tiltásaként kell értelmezni, ha az adót a hasonló hazai termék adóitól eltérő számítási módszer vagy kivetési mód alapján szabják ki és ez az import termék nagyobb CM\560809.doc 5/6 PE 355.641 Külső fordítás
mértékű adózásához vezet, még akkor is, ha ez csak az esetek kisebbségében fordul elő. [5] 8/74 sz. Procureur du Roi kontra Dassonville [1974] [6] 154/85 sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság [1987] [7] 50/85 sz. Schloh kontra Auto Contrôle Technique [1986] PE 355.641 Külső fordítás 6/6 CM\560809.doc