Egységben a világgal 2012. 02. 02. Forman Balázs

Egységben a világgal 2012. 02. 02. Forman Balázs

A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ELMÉLETEI A fejlődéselméletek célja: Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelőzi az elméletet (centrumperiféria elm., függőségi elm.) Elmélet megelőzi a gyakorlatot (polarizációs elmélet)

Elméleti irányzatok Két alapvető irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsőség: a neoklasszikus iskola modellje, a piac elősegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére. 2. A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria a piaci folyamatok és erők a területi különbségeket felerősítik és elmélyítik hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlőtlenségek mérséklésére 3. Köztes elméletek: Szakaszos növekedés A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is EU- integráció: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások

Alapvető elméleti irányzatok: Neoklasszikus modell A piac szerepe a döntő A munkaerő és tőke a legnagyobb nyereség irányába vándorol A termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet a régiók közti fejlődési különbségek hosszú távon elmélyülnek oka: a régiók belső növekedési tényezőinek eltérései, a régiók közt kialakuló erős függőség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlődő és a fejlett világ között az idővel romlanak. a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerő forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt egy térség fejlődése az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ Bázistevékenység: alapvetően exportra termel, a régión kívülről hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerő Mindez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet

Neoklasszikus modell: a várható eredmény A munkaerő a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, ezzel ott megállítja a bérek növekvő trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévő láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. A tőke számára kedvezőtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nőnek a munkaerőköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erősebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetőségek eltűnése miatt. A tőke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, a tőke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkező jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének kiegyenlítődését idézi elő.

Regionális fejlődési elméletek A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. Egyre inkább a regionális fejlődés került előtérbe Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fő-ben mérik ( ui. az emberek életszínvonalát meghatározó tényezők és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van ) Fejlődés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, HE, infrastruktúra, környezet állapota, stb.)

A regionális gazdaság elvi működési modellje A modell számos egyszerűsítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez Alapvető szektorok Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki Erőforrásfüggő (resource-dependent): immobil erőforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus) A bázis és az erőforrásfüggő szektor képes gyors bővülésre A különböző szektorok eltérő fejlesztési módokat igényelnek A bázis-szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külső térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k

A regionális gazdaság elvi működési modellje/2 Kiindulás: A fejlődést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentős része a térségen kívül kerül értékesítésre 1. Ennek hatására (regionális multiplikátor hatás) a beszállítók, üzleti partnerek megerősödése 2. Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt 3. Javul a foglalkoztatottság és nő a városi szolgáltatásokat igénybe vevők száma 4. Másodlagos regionális multiplikátor hatás: nő a helyi szektor 5. Az új iparágak és bővülő szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetőség nyílik a dinamikus Javul a foglalkoztatottság és nő a városi népesség száma Másodlagos regionális multiplikáror hatás Növekvő helyi lakossági kereslet új vállalkozásokat vonz (non-traded szektor) Új tevékenységek letelepedése exporttevékenységek bővülése Növekszik a régió exportja Kezdeti (elsődleges) regionális multiplikátor hatás Új helyi beszállítók, új iparágak megerősödése (traded szektor) Szolgáltatási szektorok bővülése Dinamikus agglomerációs előnyök megerősödése Exportágazatok lokális koncentrálódása klaszeresedése

A polarizációs elméletek A regionális fejlődés alapvető jellemzője a fejlődési különbségek kiszélesedése A belső növekedési tényezők a régiók között eltérnek A régiók között erős függőségek figyelhetők meg a növekedési tényezőkben A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat A fellépő egyensúlytalanságok kumulatív folyamatokat indíthatnak el. Perroux: az innovatív ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerű vagy fékező hatásokat indíthatnak meg a tőlük függő gazdasági szektorokban

A polarizációs elméletek/2 Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fő különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül. A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentősebbek A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra.

Williamson (1965): külső beavatkozással az egyenlőtlenséget kiváltó hatások közömbösíthetők A regionális politika eszközeivel történő beavatkozás indokolt Williamson modellje ( Myrdalhoz hasonló): A munkaerő szelektív vándorlása a fejlett régiók felé A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetőségek és más tényezők miatt. Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintű gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt. Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idővel mérséklődnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába

A centrum-periféria elmélet Kialakulása: 1940-es évek végétől Latin-Amerikára Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával. Az elemzés alapvető érve: a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latin-amerikai országok és a fejlett világ között az idővel romlanak. Következtetése: a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. Az agglomerációs gazdasági előnyök a fejlett centrumtérségekben működnek, a közösségi és magántőke koncentrálódik, hatalmi és döntési centrumok, technológiai innovációkra való kapacitások itt jönnek létre, a jövedelem és vagyon növekedése itt sokkal gyorsabb, mint a perifériákon. A szegényebb, illetve kevésbé fejlett országok feladata : nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára a gazdag régiókban működő vállalkozásoknak bőséges olcsó munkaerőt adnak, finanszírozzák a kedvezőbb helyzetben lévő régiók fejlődését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erőforrásuk transzferálása által. DE: A hatalmi viszonyok alakulása miatt a centrum innovációi idővel a perifériákon is megjelennek + info-áramlás felerősödik, mellékközpontok A döntési hatalom valós decentralizációja a régi és az új centrumok között

A területi gazdasági növekedés szakaszai Általános sajátosságok: Az egyik szakaszból a másikba történő átlépés nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján történik Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlődési utat bejárni Rostow ötlépcsős növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó A hatalom a földbirtokosok kezében 2. Átmeneti társadalmak Létrejönnek a gazdasági fejlődés előfeltételei Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezők motiválnak Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások 3. Modern társadalmak Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át Kialakul egy vagy több vezető ágazat Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények 4. Fejlődés érett szakasza Modern tudomány és tech révén az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) Foglalkoztatási szerkezetben átrendeződés 5. Tömeges fogyasztás korszaka: A növekedés hordozói a modern technológiák

A területi gazdasági növekedés szakaszai/2 Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések) 2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)

A területi gazdasági növekedés szakaszai/3 Richardson: polarizációsdecentralizációs modell 1. Agglomerációs előnyökjelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom előnyöket kínálnak 4. Megismétlődik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.

Kompetitív fejlődéselmélet Globális verseny Vállalatok stratégiái és a versenyelőnyök forrása a meghatározó Komparatív előnyök helyett kompetitív előnyök

Regionális gazdasági fejlődés a Kondratyev ciklusok alapján

Pilot projektek Gazdasági növekedés új modellje Lakások Megújuló Közlekedés Göteborg Pilot projektek Helyközi közlekedés Városi közlekedés Logisztika Területi tervezés Területi hatékonyság Követendő Fenntartható Energy Efficiency Energia gazdálkodás Attractív és versenyképes Régiók, városok Gazdasági és Társadalmi jólét Gyakorlat CO2-cskkentés Attraktivitás Globális versenyképesség Város irányítás Pilot projektek Üzleti lehetőségek Gazdasági növekedés Private Public Partnership Innováció Lisszabon

Az ipari termlés és a szolgáltatások változása Ipari bázisú gazdaság Termelj és értékesíts Fogyasztási cikkek az elitnek Tudásbázisú gazdaság Érzékeny és felelős Fogyasztási cikkek mindenkinek Tümegtermékek piaca Tulajdonosok érdeke Vállalati kormányzás Just in Time Helyi gazdaság Információk aszimmetriája Csökkenő hozadék gazdasága Source: Marketing Moves Különleges termékek piaca Előnyökhöz való hozzáférés Piaci kormányzás Valós idejű folyamatok Globális gazdaság Információval való ellátottság demokratizálódása Növekvő hozadék gazdasága

A kreatív gazdaságban a legfontosabb az emberek szellemi tulajdona, képessége

Hogyan versenyezhet Magyarország az új versenyfeltételek között? Ipari bázisú gazdaság Tudásalapú gazdaság Világgazdaság Tömegtermelés Szenderdizálás Tőkeintenzív Méretgazdaságosság Feladatgazdaságosság Tömges testreszabás Kritikus tömeg Tudásintenzív Tudásgazdaság Gyorsaság gazdaság Magyar gazdaság Erőforrás és munkaintenzív Nemzetközi mukamegosztás Beruházásvezérelt gazdaság?

Lehetséges versenyképesség fejlesztő stratégia Gazdasági Új verseny paradigma Az ország Jelenlegi Verseny pozíciója Társadalmi Geopolitika Új verseny feltételek Straégiai gondlkodás Környezet Új társadalmi szerződés Országos versenyképességi program

Az új versenyképességi paradigma A helyi és a globális összekapcsolódása Helyi Szomszédság Regionális Globális Társadalmi kohézió Elégedettség Közösségépítés Kulturális identitás Családi értékek Nemzetközi versenyképessség Hatékonyság Költség hatékonyság termelékenység Innováció

Stratégiai kihívások K+F Termelés Marketing

Új társadalmi szerződés elemei Tőke Új irányok a beruházásokban az emberi és a társadalmi tőkébe Jólét Munka jólét ciklus Beruházás Emberi tőke Régi irány Munkáltatók, munkavállalók ellentéte A bérköltségek meghatározóak Általános képzés Új irányok Komparatív előnyök forrása Beruházások növekvő hozadékána Specializált kézés Munkahely Emberi kapcsolatok Paternalizmus Hierarchikus szervezetek Egyén központú Igazságorientált Kölcsönös függőség Meritokratikus Csapatorientált Ösztönző környezet Társadalmi tőke Tanulás Lineáris tanulási modell Eredményorientált stratégia Redukáló stratégia Technikai orientáltság Egyoldalú szakosodás Rendszer gondolkodás Mentális modell Integratív, interdisciplináris megközelítés Tehetség Tudás Jólét ciklus Jólét Igazságoss ág és Társadalmi egyenlőég Magas állami redisztriúció A jog és a szabályozási keretek korlátozóak Illegális termelők margnalizálódnak Jólét teremtése innovációk és a termelékenység növelése által A szabályozási kertek támogatják az innovációkat Fekete és szürkegazdaság növekvő integrációja Értékteremtés

Vállalkozások természete Innovátor Korai követő Korai többség Késői alkalmazó Lemaradó Profil Kezdeményező Jövőorientált Pragmatikus Konzervatív Szkeptikus Tulajdonság Innovációra való hajlandóság Utánzásra vaó hajlandóság Kockázati preferencia Kockázat semleges Kockázat kerülő Változás orientáltság Forrdalmi Evolúció, szerves fejlődés párti Sajátosság Fókuszpont Nem folytonos Kreatív rombolás Folyamatos Termelékenység javítás Piac típusa Krai piac Piaci főáram

Az innováció fejlesztés különböző szakaszai Innovátor Korai alkalmazó Korai többség Késői alkalmazó Lemaradók Építészeti és képesség innováció Platform Innováció Termék innováció Folyamat innováció

Üzleti támogatások különböző típusai Innovátor Korai alkalmazó Korai többség Késői alkalmazó Lemaradó Kamat, hozadék IRR függvény Bevzetés Növekedés Érettség Üzleti angyalok Kockázati tőke Hitel Kockázat

Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés A kulturális ipar klaszterei fejlesztésének lehetőségei Divat Sajtó/könyvek Kiadás Radio/TV Web Design Turizmus Kreatív iparágak Zene Video Élelmiszer Grafika Termék és csomagolás design Reklám

Nemzetközi Termelési kapcsolatok Országos Helyi Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés A KKV-k ágazati és földrajzi koncentrációja és kapcsolatrendszere Vidéki Vállalkozás Családi vállalkozás Hagyományos beszállító Ipari körzet, klaszter Stabil közép vállalkozások KKV hálózatok Globális beszállítók Helyi Országos Nemzetközi Piaci kapcsolatok A cél az innovációk kollektív hasznosítása

Klaszterek sikertényezői Sikertényezők hiánya Interaktivitás? Kapcsolatok? Társadalmi tőke? Emberi erőforrás Clustering Formation Együttes növekedés Tőkeállomány Pénztőke Kreativitás Likviditás?

Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés Ipari klaszterek fejlesztése Food Agriculture Pharmaceuticals Food Medical Services Pharmaceuticals Medical Equipment Food Health Services Egészségipar Chemicals Textiles Apparel Chemicals Textiles Chemicals Plastics High-Fashion Apparel Metals Basic Metals Textiles Chemicals Anyagtechnológia High-Fashion Apparel Apparel Plastic Basic Metals Electrical Machinery Industrial Machinery Consumer Electronics Communications Equipment Bicycles Industrial Machinery Computers Industrial Consumer Machinery Electronics Transportation Communications Equipment Equipment Fejlett feldolgozó ip Metal Metal Products Information Services Fejlett informatika Trade, Wholesale Distribution Banking Financial Services Business Services Printing Information Services Financial Services Business Services Printing

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!