Gher István László Retorika s verstan szeminárium TNM 3011 Gher István László K VII. őszi A verstani alapismereteknek s a versek retorikai felpítsnek gyakorlati elsajátítására alkalmas bevezető kurzus A kurzus a hallgatókat a versek formai problmáival kívánja gyakorlati szempontú műhelymunka keretn belül megismertetni. A flv során a ütemahangsúlyos, időmrtkes, szimultán s szabadverses formák fajtáinak gyakorlása s tudatosítása mellett kreatív, a formaszerkezeteket átíró s a vers szerkezetre ható gyakorlatokat is kipróbál. Emellett a verses forma elmleti háttervel, vers s prózaritmus határterületvel, a rím s ritmusfogalmak pontosításával s árnyaltabb ismeretvel is foglalkozk. A gyakorlati problmák megtárgyalása mellett az óra a kreatív versírás bevezető kurzusának is tekinthető. A tárgy formai gyakorlatok mellett a versszövegek retorikai felpítst, retorikai megalkotottágát is tudatosítja. A szemináriumokon való aktív rszvtel elengedhetetlen. óráról órára házi feladatok, szemináriumi zárthelyi dolgozat, flv vgn a feladatokat összegyűjtő mappa bemutatása Ferencz Győző: Gyakorlati verstan s verstani gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995 Aczl PetraAdamik TamásAdamikn Jászó Anna: Retorika, Osiris, 005. Kulcsár Szabó Zoltán: Irodalmiság s medialitás a költszetben in Metapotika, Pozsony: Kalligram, 007., pp. 1355. Schein Gábor: A ritmikai szegmentáltság mint a vers kompozíciós elve, Alföld, 1994/1 Amittai Aviram: F. Telling Rhythm, Body and Meaning in Poetry, University of Michigan Press, 1994. Horváth Iván, Magyar ritmus in Alföld, 000.,/a, február pp. 31. Kecsks András, A vers hangzásszerkezete, Budapest: Akadmiai Kiadó, 1984. Kenyeres Zoltán, Tündrsíp, Budapest: Szpirodalmi Könyvkiadó, 1983. (a Játkversfejezet) Margócsy István, Egy verstani ötlet, in Ars Metrica, 008/4, pp. 194197.
Szerzői olvasás III BMR 8631, 8641 Bánki Éva Gher István László KV II. őszi szemináriumi dolgozat vagy referátum A szerzői olvasás egy gyakorlatban is alkalmazható ismeretek elsajátítására alkalmas műelemző kurzus, A hallgatók a irodalom s a világirodalom jelentősnek ítlt szövegrszleteivel ismerkedhetnek meg. Hogyan olvas egy író? A tantárgy elsajátításakor nem az irodalomtörtneti vagy irodalomelmleti összefüggsek kerülnek előtrbe, hanem a szövegrszek szoros olvasása (close reading). A lírai s prózai szövegek olyan elemeire igyekszünk koncentrálni, melyek megbontják a jelents egyrtelműsgt. Az ontologikus forma ransomi elmlete a verbális ikon fogalma. Az egyes interpretációk közppontjába így aztán a többrtelmű, metaforizált elemek, az irónia s a paradoxonok kerülhetnek. Rszletesebben is tárgyaljuk az ontologikus forma ransomi elmlete a verbális ikon fogalmát. Az olvasás/befogadás mechanizmusát s a szerző identitásának fogalmát. A flv vgn egy nagyobb llegzetű essz megírása bizonyíthatja, hogy a hallgató a kurzus műhelymunkájában kreatívan vett rszt. A szemináriumokon való aktív rszvtel elengedhetetlen. Erich Auerbach: Mimzis, Gondolat, Budapest, 1985. Paul de Man, Ellenszegüls az elmletnek, in Szöveg s interpretáció. (Szerk. Bacsó Bla.) Cserpfalvi, Bp., 1991. Roland Barthes, Az olvasásról, in Uő, A szöveg öröme, Bp., 001. Italo Calvino, Egy üres gödör körül, in Orbán Gyöngyi, Bevezets az olvasás mestersgbe, 00, 4756. Antal Éva, Retorika s etika boltíves s áthidaló olvasatok, in Világosság, 003, XIXII Zinsser, William: On Writing Well, A Classic Guide to Writing Non Fiction, 006, HarperCollins, New York
Folyóiratszerkeszts BMR 8461 K II. tavaszi szemináriumi dolgozat vagy referátum A tantárgy az irodalmi letben s intzmnyrendszerben való szakmai tájkozódást alapozza meg, s az online / offline folyóiratszerkeszts tennivalóira kszít fel. A tantárgy elsajátítása során a hallgató megismerkedik a technomdiumok s a sajtóműfajok törtnetvel, az offline folyóiratszerkeszts napi gyakorlatával, az internetes folyóiratszerkeszts változó kihívásaival. Hangsúlyt helyezünk a következő ismeretkörökre: országi s határon túli irodalmi folyóiratok bemutatására (törtnelmi perspektívából is), a design szerepre, egyes kiválasztott online s offline folyóiratok alaposabb megismersre, koncepciójának feltrkpzesre. Korrektúragyakorlatok: egy folyóiratszám elemzse szakmai szempontok szerint. A országi folyóirattámogatás rendszere. Látogatás online s offline szerkesztősgekbe. A flv vgn egy nagyobb llegzetű essz megírása bizonyíthatja, hogy a hallgató a kurzus műhelymunkájában kreatívan vett rszt. A szemináriumokon való aktív rszvtel elengedhetetlen. Gyurgyák János, Szerkesztők s szerzők kzikönyve. Osiris, Budapest, 000 Zinsser, William: On Writing Well, A Classic Guide to Writing Non Fiction, 006, HarperCollins, New York A II. Kultokkonferencia (Debrecen) anyaga Bodrogi Csongor: Kosztolányi Dezső az újságírásról, http://ujnautilus.info/kosztolanyidezsoazujsagirasrol s mg a tantárgy előadója által kiválasztott online s offline folyóiratok
Kőszeghy Pter Kőszeghy Pter, Szöllősi Mátyás, Borbáth Pter, Sepsi Enikő, Könyvkiadás s társadalmi let (15.) BMR 8731, 873, 8741, 8751, 8761 5X KV I.II. szemináriumi dolgozat vagy referátum / portfolió Az irodalmi letben s intzmnyrendszerben való szakmai tájkozódás megalapozó tantárgy A tantárgy gyakorlati elsajátítása során a hallgatók az irodalmi let s intzmnyrendszer különböző szegmenseivel ismerkednek meg. A kulturális let üzletigazdasági háttert, finanszírozási lehetősgeit, a könyv s folyóiratkiadás pnzügyi kereteit egy konkrt könyvkiadóban tanulmányozhatják. A könyvkiadás stratgiai, nemzetpolitikai cljainak beteljesítse egy másfle szempontrendszer elsajátítását teszi szüksgess. Az irodalom kilpve a rögzítettsg szokványos kereteiből finanszírozása s terjesztse bepülhet a vendglátóiparba, egy egyetemi város jszakai letbe, ami a hagyományostól eltrő irodalomszemlletet s habitust követel az irodalmi művek npszerűsítőitől. Az irodalom eleven valósága interjúzás, szerzői estek moderálása ettől is eltrő, de vről vre változó kommunikációs technikák ismerett követeli meg. Az egyes flvek vgn nagyobb llegzetű esszk bizonyíthatják, hogy a hallgató a kurzus műhelymunkájában kreatívan vett rszt. De a tantárgy elsajátításának clja a hallgató gyakorlati ismereteinek s kapcsolati hálójának a bővítse hogy a specializáció befejezse után legyen kpes dönteni, hogy az irodalmi let mely területein kíván tevkenykedni. Gyurgyák János, Szerkesztők s szerzők kzikönyve. Osiris, Budapest, 000 Zinsser, William: On Writing Well, A Classic Guide to Writing Non Fiction, 006, HarperCollins, New York Az I. s II. Kultokkonferencia (Debrecen) anyaga, 01, 013 az Alexandravita (Szabó Tibor Benjámin, L. Simon László) A tantárgy előadója által kiválasztott online s offline folyóiratok
Kritikai műhely I. (Esszíró műhely) BMR 8351 Fülöp József KV II. tavaszi szemináriumi dolgozat A kurzus bevezets az esszírás gyakorlatába. Az irodalmi ignyű essz fogásainak elsajátításához nyújt indító segítsget. A esszhagyomány olvasása s alkotó feldolgozása mellett irányított feladatokkal fejleszti az esszíró kszsget. A hallgatók a irodalmi esszhagyomány legfontosabb írásaiból műhelymunka keretben figyelik meg az esszírás fogásait s tartalmiszerkezetistilisztikai felpítst. Kosztolányi Dezsőtől Nemes Nagy Ágnesen át Balassa Pter s Nádas Pter esszíró művszetig több hagyomány s stílus eszköztárát megvizsgálják. Az olvasott esszk mellett óráról órára kreatív házi esszfeladatokon keresztül tudatosíthatják az esszírás műhelytitkait. Irányított feladatok segítik a különböző stílusú esszhagyomány elsajátítását, s a saját esszhang megtalálását. A flv vgn egy nagyobb llegzetű essz megírása bizonyítahatja, hogy a hallgató a kurzus műhelymunkájában kreatívan vett rszt. Esszpanoráma, 1978. Gondolat Kiadó, Budapest A essz antológiája IIV., 006 Osiris, Budapest Zinsser, William: On Writing Well, A Classic Guide to Writing Non Fiction, 006, HarperCollins, New York
Kritikai műhely II. (Kritikaíró műhely) BMR 8361 Papp Ágnes Klára KV III. őszi házi faldatok kurzus vgi rövidkritika A flv során a hallgatók a kritikaírás gyakorlati (műfaji, stiláris, kulturális, pszichológiai stb.) krdseit járják körül klasszikus s kortárs szövegek segítsgvel. A kurzus vgn az olvasottak fnyben rövidkritikákat írnak s ezek rtkelst műhelymunka keretben vgzik el. A tárgy a klasszikus s modern kritikaírásból válogat egy csokorra valót, s ezek alkotó olvasásával s rtelmezsvel bemutatja a lehetsges kritikai hozzáállás (műfaji, stiláris, pszichológiai) lehetősgeit. A hallgatók óráról órára feladott művek rtelmezse során tudatosítják a kritikaírás írottíratlan szabályait. Emellett a kritikaírás veszlyeire, elkerülendő buktatóira is ráláthatnak. A flv vgn az olvasott szpirodalmi művekről írt rövidkritikák a gyakorlatban bizonyíthatják a tárgy során megrtett összefüggseket. Takáts József: A kritikus mint kritikus, Jelenkor, 1996, 1. Garaczi László: Csipesszel a lángot? A kritika kritikája, in: Károlyi Csaba (szerk.): Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb irodalomról, Budapest, 1994. Radnóti Sándor: A piknik, in: A piknik. Írások a kritikáról, Budapest, 000.
Alkotói műhely I. (Lírai műhely) BMR 8941, 8951, 8961 Gher István László K III. őszi portfólió A kurzus bevezets a versírás mestersgbe. A hallgatók irányított kreatív feladatokon keresztül (hívószavak, megadott sorok, megadott formák, formaátírások, rímhívó szavak stb.) gyakorolják a vers idomteljessgnek megismerst. Az irányított feladatok mellett a hallgatók saját spontán születő szövegeik alkotó elbírálását is megkapják. A bevezető kurzus a versírás gyakorlatát alkotói műhelymunka keretben mutatja be. A hallgatók először a rövid formák gyakorlatát s termszett sajátítják el (haiku, ngysoros, egysoros, ktsoros). Ksőbb hosszabb kötött formájú verseket is irányított segítsggel gyakorolnak (szonett, hexameter, aiol versmrtkek, ballada, rondó stb.) Az irányított feladatok sokrtűek:verskiegszíts adott formai kereten belül, formai átírási feladatok, mozaikgyakorlatok, versformafelismersek, verssorok, kulcsszavak bepítse adott formai keretű versbe. Az irányított feladatok mellett a hallgatók saját spontán születő szövegeiket is elbírálják tanári vezetssel az alkotó versbírálat fogásaival is megismerkednek. A kurzus vgn portfólióban adnak számot a flves munka sikeressgről. Ferencz Győző (1995): Gyakorlati verstan s verstani gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kecsks András (1984): A vers hangzásszerkezete, Akadmiai Kiadó, Budapest Horváth Iván (000): Magyar ritmus in Alföld, 000/, pp. 31.
Kőszeghy Pter Retorika, potika (Gyakorlati verstan) BMR 8130 3 Gher István László K I. őszi v házi feladatok zárthelyi dolgozat A kurzus a verstani alapfogalmak ismtlst s bővítst gyakorlati munka keretben píti fel. Clja, hogy a hallgatók kreatív módon, a formákat gyakorolva tudatosítsák s bővítsk ismereteiket. A kurzus a versek formai problmáival kíván gyakorlati szempontú műhelymunka keretn belül megismerkedni. A flv során a ütemahangsúlyos, időmrtkes, szimultán s szabadverses formák fajtáinak gyakorlása s tudatosítása mellett kreatív, a formaszerkezeteket átíró s a vers szerkezetre ható gyakorlatokat is kipróbál. Emellett a hallgatókat a verses forma elmleti háttervel, vers s prózaritmus határterületvel, a rím s ritmusfogalmak pontosításával s árnyaltabb ismeretvel is szembesíti. A verselmleti problmák megtárgyalása mellett az óra a kreatív versírás bevezető kurzusának is tekinthető. A tárgy lehetősget ad arra is, hogy a számítógpes kísrleti verstani problmákba is rövid beveztst nyújtson, s a hallgatókat esetleges ksőbbi csoportos kutatómunkákba bevonja. Ferencz, Győző: Gyakorlati verstan s verstani gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995 Schein, Gábor: A ritmikai szegmentáltság mint a vers kompozíciós elve, Alföld, 1994/1 Kecsks, András, A vers hangzásszerkezete, Budapest: Akadmiai Kiadó, 1984. Margócsy, István, Egy verstani ötlet, in Ars Metrica, 008/4, pp. 194197. Aviram, Amittai: F. Telling Rhythm, Body and Meaning in Poetry, University of Michigan Press, 1994
Dr. Juhász Tamás PhD Dr. Juhász Tamás Dr. Pti Miklós BMR 851 Műfordítás mint alkotó írás I. 3 N: 0 + 30 (GY) L: kötelezően választható őszi/tavaszi BAN 1999* angol IIIVI. GyJ Értkels módszere: írásbeli s szóbeli A kurzus clja a műfajok közelebbi megismertetse rvn eslyt adni az alkotói tehetsget rző hallgatóknak arra, hogy maguk is próbát tegyenek egyegy műfajban. A kurzus nem lesz íróiskola a szó amerikai rtelmben csupán ízelítőt ad a lehetősgekből, illetve az átlagosnál alaposabb elmleti ismereteket kínál e tmakörben a hallgatók által birtokolt szókincsbeli elemekre pítve. Kritikai gondolkodás, analógiák s egyb minták felismerse, modellalkotás, forráskezels s argumentáció Írásbeli dolgozat s/vagy órai aktivitás Primer s szekunder irodalom Bolinger, D., Language: The Loaded Weapon, London, Longman, 1980. Hadfield, C. and Hadfiled, J., Writing Games, Longman, Essex, 001. Hedge, T., Writing, Oxford UP, London, 1988. Tantárgy felelőse: Dr. Juhász Tamás PhD Dr. Juhász Tamás Dr. Pti Miklós BMR 861 Műfordítás mint alkotó írás II. N: 0 + 30 (GY) 3 L: kötelezően választható őszi/tavaszi BAN 1999* angol IIIVI. GyJ írásbeli s szóbeli A kurzus clja a műfajok közelebbi megismertetse rvn eslyt adni az alkotói tehetsget rző hallgatóknak arra, hogy maguk is próbát tegyenek egyegy műfajban. A kurzus nem lesz íróiskola a szó amerikai rtelmben csupán ízelítőt ad a lehetősgekből, illetve az átlagosnál alaposabb elmleti ismereteket kínál e tmakörben a hallgatók által birtokolt szókincsbeli elemekre pítve. Kritikai gondolkodás, analógiák s egyb minták felismerse, modellalkotás, forráskezels s argumentáció Írásbeli dolgozat s/vagy órai aktivitás
Primer s szekunder irodalom Bart, I. s Klaudy, K.: A fordítás tudománya, Tankönyvkiadó, Bp., l986. Ferencz, Gy.: A költszet mechanikája, Verselemzsek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997. Rónay, Gy. s Vargha K. (szerk.), Mirt szp? A világirodalom modern verseiből, Gondolat, Bp. 1970. Papp, A. (szerk.): Textbook for Literary Translation, ELTE, Bp., 1994. Venuti, L.: The Translator's Invisibility. A history of translation, Routledge, London, New York, 1995. BMR 8561 Szerkesztői alapismeretek Tantárgy felelőse: Dr. Tóth Sára PhD N: 0 + 30 (GY) L: 3 BAN 1999* Dr. Tóth Sára kötelezően választható őszi/tavaszi angol GYJ IIIVI. beadványok, kiselőadás A kurzus clja, hogy betekintst nyújtson a könyvkiadás világába, megismertetni a könyvkszíts különböző fázisait, s ezen belül rszletesen kitrni a szöveggondozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra (azaz a szerkesztősgi munka olyan alapelemeire mint fordítás, lektorálás, korrektúra, szerzői jogokkal kapcsolatos ismeretek stb.). Bevezets: alapfogalmak tisztázása (könyvkiadó struktúrája, könyvkszíts fő állomásai, a szerkesztői munka fő állomásai s típusai) A kiadó további osztályai: műszaki szerkeszts, kereskedelem A könyv s rszei I. főszöveg, járulkos rszek A könyv s rszei II. Jegyzetek, hivatkozások, bibliográfia Szerkeszts s szöveggondozás Gyakorlás rövid szövegen Munka fordítókkal Próbafordítások elbírálása A fordítói munka Fordítás lektorálása: gyakorlat Időszaki kiadványok: újságszerkeszts Korrektúra gyakorlat Írásbeli házi feladatok elvgzse Gyurgyák J., Szerkesztők s szerzők kzikönyve, Osiris, Budapest, 1996. Krutzler, F. s Szkelyn Török, T., Útmutató kezdő kiadók számára, Berzsenyi M. Kvt., Szombathely, 1997. Smith, D. C., A Guide to BookPublishing, R, R, Bowker Company, Smith, D. C., A könyvkiadás kzikönyve, Akadmiai Kiadó, Bp., 1995.
Ward, G., Publishing in the Digital Age: how digital technology is revolutionising the worlds of books, magazines, newspapers and printing, Bowerdean, London, 1998.