GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben, valamint az állattenyésztésben egyaránt élvonalat képviselő két mezőgazdasági nagyüzemmel karöltve a két legnagyobb magyar agrárkutató intézmény fogott össze A klímaváltozáshoz alkalmazkodó gabonafélék biotikus és abiotikus rezisztencia nemesítése, növényvédelmének fejlesztése valamint az élelmiszerbiztonság növelése című /GOP-1.1.1-11-2012-0159 sz./ pályázat keretében. Magyarországon az éves gabonatermés 16 millió tonna körül alakul és minden faja kitett a toxikus Fusarium fajok fertőzésének. Ezek okozzák a legsúlyosabb járványokat és a legtöbb élelmiszerbiztonsági problémát is. Nagyon fontos lenne, hogy fogékony fajta ne kerüljön ki a köztermesztésbe. Ehhez a fajtaminősítés folyamatába célszerű lenne a mesterséges fertőzéses módszerek felvétele is. Ha ez a most 800 milliárd Ft értékű termék akár csak 10 % értékcsökkenést szenved el egy járványos évben, akkor ez nagyjából 80 milliárd Ft növénytermesztési kárt jelent, és akkor a humán és állategészségügyi következményekről még egy szót sem szóltunk. A jelzett probléma mérséklése érdekében létrejött, 740 millió forintos összköltségű projektet megvalósító konzorcium tagjai: Hódmezőgazda Zrt., Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., Gabonakutató Nonprofit Kft és az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja. A mezőgazdasági alapanyag termelés minőségén múlik az élelmiszeripar, az élelmiszerellátás és az egész állattenyésztés és húsipar élelmiszerbiztonsága. A toxinok forrása elsősorban a szántóföld, az itt bekövetkező járványok, ezért itt kell megakadályozni a veszélyes toxikus anyagok felhalmozódását. A globális klímaváltozás legfontosabb következménye a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válása, a növényeknek egyrészt fokozott betegség ellenállóságra van szüksége a nedves évjáratokban, másrészt fokozott szárazságtűrésre a forró, csekély csapadékú években.
A pályázatban érintett molekuláris genetikai-, nemesítési-, rezisztencia- és agrotechnikai kutatás elsősorban a legtöbb problémát okozó fuzáriumra, de néhány más betegségre, valamint a szárazságtűrésre és a télállóságra (búza) is kitér. A szegedi Gabonakutató Kft. üvegházi előadótermében 2013. december 10-én megtartott bemutató rendezvényén mind a négy érintett cég képviselője szakmai beszámolót adott a témában idáig elvégzett faladatokról, azok konkrét eredményéről és a folytatás további irányairól. A szakmai összefoglalót Dr. Mesterházy Ákos kutatóprofesszortól hallhattuk. A kísérletek eredményei alapján mind a kukoricában és búzában sokszoros rezisztenciakülönbségek vannak fuzáriummal szemben. A védekezési technológiák is jól vizsgáztak. A takarmányozásban a toxinmérések korábbinál gyakoribb alkalmazása már most növelte a takarmánybiztonságot. A kukorica Aspergillus flavus ellenállósága független a Fusarium fajok ellenállóságától, ezért külön kell tesztelni őket. Mindkét növényfaj fajtái és hibridjei között találtunk igen jó ellenállóságú anyagokat.
GOP pályázat fényképei 1. kép; kezelés: a fúvókák felszerelése 2. kép; kezelés: a Quick Tee Jet fúvóka
3. kép; kezelés: a szórási adatok beállítása a számítógépen 4. kép; kezelés: a szóráskép egyenletes
5. kép; kezelés: szóráskép a másik szárnynál 6. kép; a permetlé szétterülése a tesztcsíkon
7. kép; bonitálás: a fuzárium érzékenység eltérő a különböző fajtáknál 8. kép; bonitálás: a fuzáriumos kalászok felmérése
9. kép; bonitálás: a fehéredő kalászok fuzárium fertőzöttek 10. kép; bonitálás: mintaterek felvétele
11. kép; mérés: ráállás a mérőtalpakra 12. kép; mérés: mérés és az adatok kinyomtatása
13. kép; analízis: beltartalmi értékek mérése 14. kép; analízis: mérés folyamata