MEGEMLÉKEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK

Átírás

1 MEGEMLÉKEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK Bóna Lajos Magyar Növénynemesítők Egyesülete

2 Elhunytjaink 2012

3 Dr. Márk Gergely ( ) A nagy magyar rózsanemesítő 1950-től kezdett dolgozni Budapesten a Kertészeti Kutató Intézetben. Elsőként gyűjtötte össze a hazánkban fellelhető rózsafajtákat, mintegy 1300 taxont, majd külföldről is gyarapította azt. Célja az volt, hogy létrehozza a nagy magyar rózsagyűjteményt az első Rozáriumot az akkori Kertészeti Kutatóintézet budatétényi területén.

4 Márk Gergely nemesítői munkásságát fémjelzi a több mint 600 törzskönyvezett fajtája. Már nyugdíjasan érte el legnagyobb szakmai sikerét Rómában: a kereszténység fennállásának évfordulója alkalmából megrendezett versenyen. Az 'Árpádházi Szent Erzsébet emléke' rózsája a Futó és parkrózsa kategóriában aranyérmet nyert. Dr. Márk Gergely ( )

5 Dr. Dolinka Bertalan ( ) MTA Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár Szakterülete a kukoricanemesítés, vetőmagtermesztés, vetőmagbiológiai kutatások voltak és ezekben ért el jelentős eredményeket Martonvásáron. Fontos szerepet játszott a kétoldalú német magyar és az Odessza - Martonvásár közötti kukoricanemesítési programokban is.

6 Dr. Horváth Sándor ( ) Iregszemcsén kezdett dolgozni az akkori kutatóintézetben Kurnik Ernő irányítása alatt. Később az intézmény bicsérdi telepére került. Számos kiváló, nagy termőképességű és magas fehérjetartalmú, GM mentes szójafajta nemesítője. Több évtizedes kutató munka után, nem élvezhette a megérdemelt pihenést. Nyugdíjba vonulása után, egy korrekciós szívműtétet követően váratlanul hunyt el, 2012 februárjában.

7 Dr. Győrfi Júlia ( ) Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Kutatási területe: gomba termesztési technológiák fejlesztése, az új fajok hazai bevezetése volt. Több éven keresztül vezette a Magyar Gomba szaklap szerkesztőségét. Számos pályázati kutatásban, megbízásos munkában segítette elő a hazai gombaipar fejlesztését.

8 Dr. Kovács Géza ( ) MTA Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár Kezdetben gabonafélék biotechnológiai (szövettenyésztési) módszereinek fejlesztése volt a szakterülete, s foglalkozott pollenszelekciós módszer-fejlesztésekkel is.

9 Dr. Kovács Géza ( ) Érdeklődési területe a laboratórium felől fokozatosan terjedt a biometria, a kísérletezés módszertana, a kalászos génbanki munka felé. Az ezredforduló óta a kalászos gabonák organikus nemesítésének hazai elindítója, meghatározó személyisége. Mindannyiunkat váratlanul ért halálának híre, hisz igen aktív kutató volt. Kovács Géza lendületes, innovatív személyisége nagyon fog hiányozni a magyar nemesítésben, agráriumban.

10 Néma főhajtással emlékezünk

11

12 Kitüntetésben részesültek 2012

13 Széchenyi-díj A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a korábbi Állami Díj helyett 1990-től szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.

14 Barnabás Beáta Széchenyi-díjas Barnabás Beáta akadémikus, a Növénynemesítési Tudományos Bizottság tagja, március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Parlament kupolatermében rendezett díjátadón a gabonanövények ivaros szaporodásának biotechnológiájában, a pollen-kutatásokban elért kiemelkedő eredményeiért, a növénynemesítési gyakorlatban meghonosított búza és kukorica dihaploid előállításáért, a hazánkban egyedülálló, általa vezetett "növényi lombikbébiprogram" irányításáért, tudományos munkássága elismeréseként Széchenyidíjat vehetett át.

15 Barnabás Beáta 1972-től dolgozik Martonvásáron, az MTA ATK Mezőgazdasági Intézetében, a Növényi Sejtbiológiai Osztály vezetője. Jelenleg a globális fölmelegedéssel együtt járó aszály búza-szemfejlődésére gyakorolt hatását vizsgálja sejtbiológiai és genomikai megközelítésből. Barnabás Beáta Széchenyi-díjas

16 Gábor Dénes díj A kimagasló szellemi alkotásokat létrehozó és az új ismereteket a gyakorlatba átültető szakemberek fokozott erkölcsi megbecsülése érdekében alapította ezt a rangos elismerést a Novofer Alapítvány a széles értelemben vett innovációs folyamatban eredményesen tevékenykedők elismerésére. Az Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján 2012-ben Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Tóth Magdolna kertészmérnök, az MTA doktora.

17 Tóth Magdolna Gábor Dénes díjas A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az alma hazai fajtahasználatának korszerűsítését célzó kutatásaiért, korszerű almafajták honosításáért, az alma rezisztencianemesítés hazai megalapozásáért, négy államilag elismert és szabadalmaztatás alatt álló almafajta és hét fajtajelölt nemesítéséért kapta a kitüntetést. Felépítette az alma multirezisztenciára való nemesítés teljes laboratóriumi és egyéb infrastrukturális hátterét.

18 Munkássága kiemelkedő a szakember utánpótlás, a PhD képzés terén is. Elsőként mutatott rá a régi almafajták, mint tűzelhalásrezisztencia génforrások szerepére. A Kárpát-medencei ősi fajták közül négy nemesítési génforrást emelt ki. Más intézményekkel együttműködésben műszeres analízisekkel bizonyította bizonyos hazai gyümölcsfajták egészségvédő értékeit. Tóth Magdolna Gábor Dénes díjas

19 Fleischmann Rudolf díj A díj 2012-ig a hazai növénynemesítés terén kiemelkedő értékű gyakorlati és elméleti munkát végzők tevékenységének elismeréséül volt adományozható (1. sz. mell., 16/2009. (III. 6.) FVM r.). Ma a Fleischmann Rudolf Díj a hazai növénytermesztés és növénynemesítés terén kiemelkedő értékű gyakorlati és elméleti munkát végzők tevékenységének elismeréséül adományozható. Szakterületenként évente három-három díj adományozható az augusztus 20-ai állami ünnep alkalmából (58/2012. (VI. 25.) VM r).

20 Fleischmann Rudolf díj A nemesítők számára ez volt és mai is ez- az egyetlen deklarált állami kitüntetés. Észlelhettük, hogy az utóbbi 8-10 év során néhányszor odaítélték a díjat olyan személyeknek is, akik nem végeztek nemesítéssel összekapcsolható tevékenységet. Ez évben két nemesítő, továbbá két fő más tevékenységet folytató szakember kapta meg ezt a rangos elismerést. Nemesítő díjazott volt Pedryc Andrzej és Mesterházy Ákos.

21 Pedryc Andrzej Fleischmann díjas A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Minisztertől Fleischmann Rudolf Díjban részesült hosszú időn át végzett munkájáért, különösen a kajszibarack nemesítése terén elért eredményeiért.

22 Pedryc Andrzej Fleischmann díjas A kajszival kapcsolatos kutatásait éveken keresztül egyedül folytatta. Mára sikerült ambiciózus és erősen motivált csoportot létrehoznia fiatal kutatókból, PhD- és egyetemi hallgatókból. A csoport a növényfaj számos genetikai és biokémiai aspektusát vizsgálja, továbbra is a kajszinemesítést állítva a középpontba. Eddig mintegy 210 publikációja jelent meg, közülük több jelentős szaklapokban.

23 Mesterházy Ákos Fleischmann díjas A szegedi Gabonakutató Kft. tudományos igazgatóhelyettese az MTA levelező tagja hosszú időn át végzett munkájáért, különösen a gabonafélék fuzáriumos megbetegedések elleni védelmét szolgáló kutatásaiért nyerte el a díjat.

24 Munkássága túlnyomórészt a gabonafélék fuzáriumos betegségeire koncentrálódott, nagyobb részben búzában, kisebb részben pedig a kukoricában. Munkássága jelentősen hozzájárult, hogy ma a szegedi fajtasorban több natív-, azaz helyi eredetű rezisztenciát tartalmazó genotípus található. Mesterházy Ákos Fleischmann díjas

25 Darányi Ignác Díj Darányi Ignác Díj az agrár- és környezettudományok területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenység elismeréséül adományozható annak a kutatónak, aki olyan kivételes tudományos eredményt ért el, amelynek gyakorlati bevezetése a szakterületen innovatívnak tekinthető, vagy jelentősen hozzájárul a szakterület további fejlődéséhez. Évente tudományterületenként egy-egy díj adományozható az augusztus 20-ai állami ünnep alkalmából.

26 Balla László Darányi Ignác díjas Balla László a Vidékfejlesztési Minisztertől a köztermesztésbe bevezetett sikeres gabonafajták előállításáért, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként vehette át a Darányi díjat. A közelmúltban 80. életévét betöltött búzanemesítő kezdetekben az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének különböző munkahelyein és beosztásaiban dolgozott, majd a martonvásári búzanemesítési csoportnak mintegy harminc évig volt a vezetője között. Az intézet igazgatója volt közt.

27 A Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Bizottságának tagja volt számos cikluson át. A Magyar Növénynemesítők Egyesületének 1989-ben alapító tagja és annak első elnöke volt igen hosszú időn át, jelenleg tiszteletbeli elnöke ben létrehozta a Magyar Növénynemesítők Alapítványát, amelynek ma is elnöke ban munkatársaival a Vetőmag Terméktanács alapítója. A Szent István Egyetem magántanára, jelenleg is aktív búzanemesítési programot irányít a karcagi intézetben. Balla László Darányi Ignác díjas

28 Akadémiai díj A díjjal az MTA Elnöksége az utolsó öt évben elért és már értékelhető tudományos visszhangot kiváltó, konkrét egyéni vagy kollektív kutatási eredmény, szakkönyv elismerésére adományozza évente személynek vagy tudományos csoportnak. A díjat az Akadémia elnöke adja át a májusi közgyűlésen ben Veisz Ottó növénynemesítő is átvehette ezt a kitüntetést.

29 Veisz Ottó Akadémiai díjas Az MTA doktora az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos osztályvezetője. A fitotronban elindított globális klímaváltozás hatásának kutatásaiért kapta a díjat. Munkatársaival az elsők között voltak Magyarországon, akik felfigyeltek a téma jelentőségére.

30 Szűkebb szakterülete a kalászos gabonák abiotikus stresszrezisztenciájának kutatása, ellenálló fajták nemesítése. Elsőként állapította meg az őszi búzák fagyállósági szintjének dinamikus változását az edződés során, és az egyes kromoszómákon lévő fagyállósági gének eltérő időben történő működésbe lépését. Társnemesítője számos, külföldön is elismert búzafajtának, amelyeket több millió hektáron termesztenek. Veisz Ottó Akadémiai díjas

31 A Magyar Növénynemesítők Egyesülete Emlékérme Az Egyesület a bronzból készült emlékérmet 2009-ben alapította és adományozta először azon kutatóknak és gyakorlati szakembereknek, akik a magyar növénynemesítés és vetőmag szakma területén kiemelkedő eredményeket értek el. A Kárpátmedencét szimbolizáló érem Lapis András szobrászművész alkotása.

32 Marosi Gábor A Magyar Növénynemesítők Egyesülete Bronz Emlékérmét adományozta az elmúlt évben Marosi Gábor vetőmag szakmérnöknek a magyar nemesítésű gabonák elsősorban kukorica hibridek- külföldön történő értékesítéséért.

33 A Magyar Növénynemesítők Egyesülete Kerámia Plakettje Az MNE Kerámia Plakettjét azoknak a személyeknek adományozza akik életművükkel jelentősen járulnak hozzá a magyar mezőgazdaság fejlesztéséhez, fejlődéséhez. A Plakett alkotója Tóth Magdolna iparművész.

34 Kovács István A MNE Kerámia Plakett ben kezdett el dolgozni Martonvásáron, majd 1956-tól, mint a kukoricanemesítési csoport vezetője tevékenykedett tól a Növénynemesítési Osztály vezetőjeként nemcsak kukorica, hanem a búzanemesítési kutatásokat is irányította. A martonvásári kukoricanemesítés ma is élő nagy úttörője, 90. születésnapja alkalmából vehette át a MNE Kerámia Plakettjét.

35 Rózsás Attila MNE Kerámia Plakett 2012 A magyar nemesítés és vetőmag szakma terén nyújtott kimagasló szakmai és társadalmi munkásságáért vehette át a MNE Kerámia Plakettjét.

36 Bódis László MNE Kerámia Plakett 2012 A Magyar Növénynemesítők Egyesülete Kerámia Plakettjét vehette át 2012-ben Dr. Bódis László a hazai fajtakísérletek irányításában betöltött több évtizedes munkásságáért.

37 Az elismerésben részesült kollegáinknak ezúttal is szívből gratulálunk, munkájához pedig további sok sikert kívánunk!

38