HORÁNSZKY Beáta VÁLLALATI STRUKTÚRÁK VÁLTOZÁSAI A FÖLDGÁZELLÁTÓ SZEKTORBAN A szerzô taulmáyába a hazai gázellátás szervezeti redszerét mutatja be a kezdetektôl apjaikig. Elemzi azokat a struktúraváltozásokat, melyek e szektorba és eek vállalataiál bekövetkeztek. A 90-es évek elejé Magyarországo gyökerese megváltozott mid a politikai, mid a gazdasági élet. A tervgazdálkodás keretei közül kikerült szocialista vállalatokat privatizálták, s a rohamtempóba kialakuló verseypiaco mûködtek tovább. A privatizáció és az új gazdasági feltételredszer hatalmas változásokat hozott a vállalatok belsô szervezetébe is. A privatizáció elôkészítésekét régi, több évtized alatt beidegzôdött struktúrákat számoltak fel, átalakultak, helyüket új értékeket valló, új célokat képviselô szervezetek vették át. Azóta a legtöbb vállalatál szite folyamatosak a hatékoyság és a produktivitás övelését szolgáló átszervezések, szervezeti átalakítások, ám ezek a változások már em jeleteek agy, az egész szervezeti kultúrát, a vállalati alapértékeket befolyásoló reformokat. A szervezeti átszervezéseket természetese a vállalatokál komoly szakértôi muka elôzi meg, melyek sorá általába em publikált taulmáyok, jeletések születek. A földgázszektor 1 vállalataiál így a gázszolgáltatók esetébe is azoba jeletôs átszervezésekrôl továbbra is beszélhetük. A gázszolgáltató vállalatok elhúzódó privatizálása utá kialakult új struktúrát gyökerese át kellett alakítai az Európai Uióba zajló gázpiaci liberalizáció követelméyeivel összhagba. Mivel a piacyitási folyamat fokozatos, s keretfeltételeit tartalmazó Gázdirektívát az Európai Uió újrafogalmazta (a piac mûködési tapasztalataiak tükrébe), a gázszolgáltató társaságokra újabb struktúraátalakítások várak. Az alábbiakba ezt az átalakítási folyamatot kíváom bemutati. 2 A gázszolgáltatás kezdetei A gázszolgáltatás törtéete több mit 150 évvel ezelôtt kezdôdött. Elsôkét gróf Szécheyi Istvá agyceki kastélyát, majd egyre több arisztokrata és polgári család fôvárosi és vidéki palotáját gáz világította meg. A gáz kezdetbe kizárólag világítási célokat szolgált, késôbb fokozatosa terjedt el a gázalapú vízmelegítôk és a gáztûzhelyek haszálata a háztartásokba. A rohamosa övekvô gáz iráti igéy kielégítésére mid több gázgyár épült; a múlt század elejé már mide agyobb városba állítottak elô szé alapú városi gázt, a gázvezetékek egyre több fogyasztóhoz eljutottak. 1910-be Budapeste a gázgyárakat és a vezetékhálózatot átvette Budapest Város Taácsa, létrehozták a Székesfôvárosi Gázmûveket a mai Fôvárosi Gázmûvek Rt. (továbbiakba: FÔGÁZ) jogelôdjét. A vidéki városok kezdetbe magátulajdoú, majd a II. világháború utá államosított gázgyárai ezzel szembe csupá 1960-ba kerültek egységes szakmai felügyelet alá; a Kormáy közpoti felügyelet alá vota azokat az Országos Kôolaj és Gázipari Trösztbe (továbbiakba: OKGT). Majd 1967-be kormáyhatározatot hoztak a vidéki gázgyárak és a szolgáltatók (a vezetékek mûködtetôi) teljes átvételérôl, így az OKGT szervezetébe a Gázipari Fôosztályhoz tartozva megalakult az öt gázszolgáltató vállalat az alábbi területi elosztás szerit: l Észak-duátúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat: Komárom, Gyôr-Sopro és Vas megye, l Közép-duátúli Gázszolgáltató és Szerelô Vállalat: Zala, Somogy és Veszprém megye, 48
l l l Dél-duátúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat: Baraya, Tola és Fejér megye, Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat: Csográd, Bács-Kisku és Békés megye, Tiszátúli Gázszolgáltató és Szerelô Vállalat: Hajdú-Bihar, Szolok, Pest, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár és Borsod- Abaúj-Zemplé megye. A gázszolgáltató vállalatok tevékeységi profilja a kialakulásukak köszöhetôe eltérô volt. A fô tevékeységkét végzett gázszolgáltatás mellett számtala támogató kiszolgáló, valamit egyéb feladatot végeztek: l tervezés, l vezetéképítés, l gázkészülékek szervízelése, l pébégázszolgáltatás (beleértve a töltôtelepeket is), l városi gáz gyártása, l külöféle szerelvéyek, beredezések gyártása a gázipari ifrastruktúra számára. A külöféle szervezeti és tevékeységi struktúrával, és más-más mûszaki-techikai szívoallal redelkezô gázszolgáltató vállalatok egységesebbé tétele alapvetô feladattá vált. A gázeergiáról szóló 1969. évi VII. törvéy egyfajta mûszaki-biztosági keretet adott a gázszolgáltatásak (is). Végül 1970-be a Földgázfelhaszálási Közpoti Fejlesztési Program megadta a pézügyi kereteket ezekhez a változásokhoz is. Az OKGT, a szocialista óriás, amely átfogta a teljes kôolaj és földgázvertikumot végül 1991-be alakult át. Az öt gázszolgáltató öálló vállalattá vált, s a továbbiakba közvetleül az Ipari és Kereskedelmi Miisztérium felügyelete alá tartoztak. A megalakult gázszolgáltatók a következôk: l Észak-duátúli Gázszolgáltató Vállalat (ÉGÁZ), l Közép-duátúli Gázszolgáltató Vállalat (KÖGÁZ), l Dél-duátúli Gázszolgáltató Vállalat (DDGÁZ), l Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat (DÉGÁZ), l Tiszátúli Gázszolgáltató Vállalat (TIGÁZ). Gázszolgáltatók elsô átszervezése MÛSZAKI tervezés beruházás KÖNYVVIZSGÁLÓ Az ÉGÁZ Rt. szervezeti felépítése, 1993 KÖZGYÛLÉS IGAZGATÓ TANÁCS IGAZGATÓ GAZDASÁGI pézügy számvitel számítástechika ÜZEMOK, TERÜLETI ÜZEMEGYSÉGEK ÉS KIRENDELTSÉGEK üzemfetartás építés karbatartás számítástechika Forrás: ÉGÁZ Rt. Éves üzleti jeletése, 1993 1. ábra A redszerváltás utái évekbe az állami tulajdoú vállalatok jeletôs részéél így a már öálló gázszolgáltató vállalatokál is a privatizáció elôkészítése és sikeres leboyolítása fô stratégiai céllá vált az állami akaratak megfelelôe. E cél elsô lépésekét 1993-ba a vidéki gázszolgáltatók 100%-os állami tulajdoú részvéytársasággá alakultak, a FÔGÁZ pedig Budapest Fôváros Ökormáyzatáak 100%-os tulajdoába lévô részvéytársasággá alakult, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvéy alapjá. A társaságok szervezeti struktúrájába ekkor még jeletôs, a szervezeti egységeket közvetleül átalakító változás em törtét, csupá a részvéytársasági forma által megkívát egységek (igazgatótaács, közgyûlés stb.) jeletek meg a szervezeti modellekbe (1. ábra). Az elôkészítési folyamat második lépésébe a társaságokat miél kedvezôbb helyzetbe kellett hozi, külföldi befektetôk számára vozóbbá kellett tei. A cégek piaci értékéek övelésébe dötô szerepet játszott a profiltisztítás és a költségek racioalizálása. E társaságok alapvetô tevékeységéek magát a gázszolgáltatást tekithetjük, melyet két öálló feladatra bothatuk: a gázelosztásra és az értékesítésre. A gázszolgáltató társaságok fejlôdése sorá mithogy az egész gázipar egy vállalatóriáso belül mûködött hosszú ideig a földgázzal kapcsolatos ifrastruktúra kiépítéséhez és aak mûködtetéséhez szükséges egyéb tevékeységeket is öállóa végezték (pl. FELÜGYELô BIZOTTSÁG EGYÉB OSZTÁLYOK humápolitika szervezéselleôrzés ELLÁTÓ ÜZEMEGYSÉG karbatartás eergiaellátás szállítás jármûjavítás 49
gázvezeték-építés, készülék beüzemelés, szervizelés, javítás stb.). A privatizációra készülve a termelékeység javítása érdekébe a társaságok öálló társaságba szervezték, majd eladták a saját termékeik gyártását, valamit elkezdték azokat a feladatokat kiszervezi, melyek a fô tevékeységi körükhöz em kapcsolódak elegedhetetleül. Ilye kiszervezett tevékeység: l építôipari tevékeységek pl. vezetéképítés, épületgépészet, l gázberedezésekhez kapcsolódó tevékeységek pl. szervizszolgáltatások, készülékek beüzemelése, l gázmérô leolvasás és díjbeszedés, l pb-gáz forgalmazás, l vagyovédelem, takarítás, l egyes irodai tevékeységek pl. bérelszámolás, l egyes elleôrzési és karbatartási mukák stb. Az outsourcig következtébe természetese a relatíve magas élômuka-aráyal redelkezô vállalatok hatékoysága ôtt, hisze a foglalkoztatottak száma jeletôse csökket. A DDGÁZ Rt.-él például a mukavállalók létszáma közel felére, 1412,7 fôrôl 789,9 fôre csökket 1990 és 1995 között ( DDGÁZ Rt. Éves jeletés, 1997). Idex (1991=100%) 170 160 150 140 130 120 110 Gázfogyasztók számáak alakulása 1991 és 1994 között 100 1991 1991 DDGÁZ DÉGÁZ ÉGÁZ FÔGÁZ KÔGÁZ TIGÁZ Forrás: A Magyar Gázipar 1970-1998, 1999 2. ábra 1993 1994 Az egyre karcsúsodó társaságok piaci értékét övelte továbbá a lakossági gázfogyasztók számáak rohamos övekedése is, amely egyet jeletett a gázelosztást szolgáló ifrastruktúrák s ezzel a cég vagyoáak övekedésével (2. ábra). A fogyasztói létszámak a foglalkoztatottak száma csökkeésével párhuzamos bôvülése javította a vállalati hatékoyságot is e társaságokál. Új tulajdoosok új struktúrák Az elmúlt évtizedekbe több mit 160 országba privatizálták az állami vállalatokat (OECD, 2003). A privatizációs folyamat sorá általáosságba megfigyelhetô volt a vállalat azoali, gyökeres átalakulása. A változások emcsak struktúrába, de magába a szervezeti kultúrába is yomo követhetôk (Forrer Kee Newcomer Amete El Baradei, 2004): l A tulajdoosi és felügyeleti feladatokat ellátó állam által kievezett igazgatótaácsot felváltotta az új tulajdoosok által kievezett testület. l A meedzsmet tagjai az állami tulajdoú vállalatál éha közhivataloki szerepkört töltöttek be, a privatizált cégek meedzsmetjéek kiválasztásáál és feladataiak meghatározásáál a profitmaximalizálás játszik dötô szerepet. l Az állami vállalatok értékredjébe domiáló társadalmi és szociális célokat a profitmaximalizálás, a produktivitás, a vállalat piaci értékéek övelése stb. célkitûzések váltották fel. l A mukavállalók és a meedzsmet kapcsolata megváltozott, fotosabbá vált a folyamatosa képzett, felkészült mukaerô. l A vállalati dötéshozatal cetralizáltsága megszût. l A fogyasztói kapcsolattartásba a jelelegi ügyfelek elégedettségéek maximalizálásával párhuzamosa megjelet a lehetséges új vevôk fókuszba állítása. 1. táblázat Gázszolgáltató részvéytársaságok többségi tulajdoosai, 1995 DÉGÁZ Rt. DDGÁZ Rt. ÉGÁZ Rt. FÔGÁZ Rt. KÖGÁZ Rt. TIGÁZ Rt. TÖBBSÉGI TULAJDONOSOK 1995 Gaz de Frace Iteratioal S.A Ruhrgas AG VEW Eergie AG kozorcium Gaz de Frace Iteratioal S.A. Fôvárosi Ökormáyzat Bayerwerk AG EVN AG kozorcium Italgas-SNAM kozorcium Forrás: A Magyar Gázipar 1970-1998, 1999 A hosszú elôkészítési folyamat utá 1995-be az öt vidéki és a fôvárosi gázszolgáltató privatizációja sikerese befejezôdött. A külföldi szakmai befektetôk mide vidéki társaságokál többségi tulajdot szereztek, ezzel szembe a FÔGÁZ Rt. többségi tulajdoosa továbbra is a Fôvárosi Ökormáyzat maradt (1. 50
táblázat), ám e szolgáltatót is a külföldi tulajdoos, a Ruhrgas AG. mûködtette. A fetiekbe felvázolt privatizációs változások a magyar gázszolgáltató társaságokál is elkezdôdtek. A külföldi tulajdoosok és meedzserek a yugati vállalati kultúrát, a piacgazdasági köryezethez szokott vezetési sémákat magukkal hozva kezdték a társaságok belsô mûködését átszervezi: új szervezeti modellt állítottak fel, új vállalati stratégiával és gyakra új vezetôkkel. Egy, az évtized elejé született taulmáy (Balato, 1993) megemlíti: a külföldi befektetôk a következô területeke emelték ki a magyar, addig tervgazdasági feltételekhez edzôdött vezetôk hiáyosságait: l általáos vezetési ismeretek, l pézügyi meedzsmet, l HR meedzsmet. Ezzel szembe a mûszaki területek ismereteirôl, aak fejlettségérôl elismerôe yilatkoztak, azt emzetközi szívoalúak ítélték. A gázszolgáltató társaságokál is megfigyelhetôek voltak a hiáyosságokat kezelô átalakulások. A gázszolgáltatási feladat mûszaki jellege egyre ikább háttérbe szorult, erôsödött a kereskedelmi, humá erôforrás-gazdálkodási, pézügyi szervezetek jeletôsége a vállalato belül. Olya új célok kerültek a vállalati stratégiai elvei közé, mit a miôségi ügyfélpolitika, a szolgáltatási szívoal javítása, a hatékoy humá erôforrás-gazdálkodás stb. Az új célok megfogalmazását a szervezeti struktúra megfelelô átalakítása követte. Az addig osztályokba, alosztályokba végzett pézügyi, HR, marketig stb. tevékeységek felértékelôdtek és feladatait megövekedtek, illetve új tevékeységek jeletek meg a társasági szervezetbe is. Megalakultak a pézügyi, kotrollig, ügyfélszolgálati stb. ok, melyek egyeragú szervezeti egységet jeletettek a társaság alaptevékeységéek fizikai részét végzô mûszaki okkal (3. ábra). Egy, a Magyar Eergia Hivatal részére készült szakértôi taulmáy (Madraz Kft, 2003) többek között megállapította, hogy a gázszolgáltató társaságokál: l a gázelosztó ifrastruktúra beruházásával, üzemeltetésével, fetartásával és karbatartásával kapcsolatos tevékeységeket általába a mûszaki egységei végzik, l a szolgáltatással kapcsolatos elsôdleges tevékeységeket (beszerzés, értékesítés, számlázás stb.) végzô egységek ezzel szembe a teljes vállalati struktúrába elszórva találhatók meg. Az ezredfordulóra a gázszolgáltató társaságok átestek szite a teljes profiltisztításo, és ú. mookultúrás társaságokká váltak, bevételeik több mit 97 3. ábra Gázszolgáltató társaságok tipikus szervezeti struktúrája a 90-es évek végé Mûszaki A sikeres privatizáció elôkészítése, majd a verseypiaci köryezet és a külföldi befektetôk által megkívát szervezeti átalakítások utá a gázszolgáltató társaságok egy újabb feladattal találták szembe magukat: a gázpiaci liberalizáció folyamatával. Az Európai Uió fô célja az egységes belsô piacok kialakítása a gazdaság mide területé. Az eergia piacok egységesítéséek, a versey bevezetéséek godolatát a múlt század utolsó évtizedébe a vezetékes eergiaforrásokra a földgázra és a villamos eergiára is kiterjesztették. A szolgáltatások és az áruk szabad áramlásáról szóló alapszabadság a földgáz szektorba a következôket jeleti: l mide gázfogyasztó szabado megválaszthatja, hoa vásárolja meg a földgázt, l a megvásárolt földgáz azoos feltételek mellett jut el mide fogyasztóhoz, eek egyetle korlátja a földgázellátó ifrastruktúra (csôvezetékek és beredezések) fizikai kapacitásaiak mértéke, l e fetieket megvalósító egységes belsô gázpiac kialakítása. Kereskedelmi és ügyfélszolgálati Közgyûlés Igazgatóság Igazgató Pézügyi Forrás: MANDRAZ Taácsadó Kft., 2003 %-át a fôtevékeységeik alkotják. Kizárólag elosztással és értékesítéssel (ellátással) foglalkozak, más gázüzleti tevékeységet (gáztermelést, gázszállítás, gáztárolást, agykereskedelmi tevékeységet) em látak el, itegrált elosztó és szolgáltató vállalkozásokká váltak. Kihívások a szervezeti struktúrába: a liberalizáció kezdetei Felügyelô bizottság Emberi erôforrás Üzemok, kiredeltségek 51
A piacyitás folyamatát szabályzó 98/30/EC, majd az azt módosító 2003/55/EC belsô földgázpiacra voatkozó iráyelv (melyeket mide tagállamak alkalmazia kell jogredszerébe) a szektor verseypiaccá alakításához elegedhetetleül szükségesek ítéli a gázipari tevékeységek (a földgáz szállítása, tárolása, elosztása és kereskedelme) átláthatóvá tételét a szektor vállalatiál. A tevékeységek átláthatóságáak egyetle lehetséges módja azok szétválasztása, azaz az ubudlig, mellyel elkerülhetô a versey torzulása, felszámolható a keresztfiaszírozás, s a társaságok hatékoyabbá válhatak. Az ubudlig léyege: a költségek agyságáak, felmerülési helyéek potos meghatározása és a megfelelô gázipari tevékeységekhez redelése. Egy gázipari vállalatot vizsgálva ez külöbözô sziteke valósulhat meg: l számviteli szit: egyes tevékeységek pézügyi kimutatásaiak elkülöült kezelése, külö mérleg készítése, l meedzseri szit: a vállalato belül az egyes tevékeységeket külö egységbe (pl. ba, osztályba, üzletágba, stb.) szervezik, külö vezetôkkel, meedzserekkel, l jogi szit: a tevékeységeket külö leáyvállalatokba, vállalatokba szervezik ki (ezt törtét pl. a MOL Rt. esetébe, ahol az egyes gázipari tevékeységekhez külö vállalatokat hoztak létre pl. a földgáz távvezetéki szállítását a MOL Földgázszállító Rt. végzi), l tulajdoosi szit: az egyes gázipari tevékeységeket végzô vállalatok tulajdoosai sem lehetek azoosak. Midkét iráyelv meghatározza a tevékeységek szétválasztásáak kívát szitjét. Az 98/30/EC iráyelv az egyes tevékeységek számvitelû szitû szétválasztását követeli meg miimálisa: Az itegrált földgázipari vállalkozásokak a belsô számviteli redszerükbe külö-külö beszámolót kell készíteiük a földgáz távvezetéki szállító, -tároló, - elosztó tevékeységükre, és ahol ez idokolt koszolidált beszámolókat a em-gázipari tevékeységükre voatkozóa, úgy, hogy mitha ezeket a tevékeységeket külö vállalkozások végezék. (II. fejezet 13. cikkely). Ezzel szembe a piacyitási tapasztalatok tükrébe újrafogalmazott iráyelv, a 2003/55/EC direktíva már tovább mélyíti az egyes tevékeységek szétválasztását. A tagállamok egyes esetekbe már em alkalmazhatják csupá a számviteli ubudlig-ot. Az Európai Uió véleméye szerit: a szállítási és az elosztási tevékeységet külö hálózati társaságak kell végezie. (Bizottság osztályaiak értelmezése, 2003.) A kívát jogi szitû szétválasztás ugyaakkor em jelet külöbözô tulajdoosokat, az eszközöket még birtokolhatja ugyaaz a személy, vagy csoport. (Jeletôs tulajdoosi részaráy birtoklása erôs befolyást jelethet az egyes gázipari tevékeységeket végzô öálló vállalkozásokra, ami elletétbe áll a piacyitás alapelveivel.) A magyar gázszolgáltató vállalatokra voatkozó törvéyek természetese a Gázdirektíva által felvázolt kereteket alkalmazzák. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvéy (továbbiakba GET) 4 és a 111/2003. (VII. 29.) Korm. redelet kihirdetésével a magyar gázszolgáltató társaságokak is fel kellett készüliük a 2004. jauár 1-i piacyitásra. E felkészülés egyik fotos lépése volt az ubudlig, s ezzel együtt a szervezeti struktúrájuk megfelelô átszervezése. Nyitott piaci tevékeységek Gázipari tevékeységek földgázszállítási, földgáztárolási, földgázelosztási, redszeriráyítási, földgáz-kereskedelmi, szervezett földgázpiac mûködtetési, határo keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, propá-, butágázok és ezek elegyeiek vezetéke törtéô elosztására és szolgáltatására. Forrás: 2003. évi XLII. törvéy 2. táblázat Közüzemi tevékeységek A GET meghatározza azokat a tevékeységeket, melyeket a szereplôk gyakorolhatak a piaco. Ezek a tevékeységek a piac fokozatos megyitása miatt két csoportra oszthatók: a yitott piaci tevékeységekre és a közüzemi tevékeységekre (2. táblázat). A gázszolgáltató társaságokak, mithogy az összes fogyasztó gázellátását biztosítják, midkét piaci formába mûködiük kell. A régi piaci modellbe, ú. közüzembe kötelesek kiszolgáli a fogyasztóikat, de a yitott piacra kilépô u. feljogosított fogyasztók felé is biztosítaiuk kell az elosztóhálózatot a gáz eljuttatására ameyibe va szabad hálózati kapacitásuk. Ezért a társaságokak kétféle egedélyt kell beszereziük a piac hatósági felügyeletét ellátó Magyar Eergia Hivataltól: közüzemi szolgáltatási és földgázelosztási egedélyt. földgáz közüzemi agykereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási. 52
MÛSZAKI ÉS INFORMATIKAI tervezés beruházás Az ÉGÁZ Rt. szervezeti felépítése, 2004 KONTROLLING kotrollig KÖZGYÛLÉS VEZÉRIGAZGATÓ KERESKEDELMI ÉS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI (KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ENGEDÉLYES) ügyfélszolgálat marketig számlázás gázkereskedelem PÉNZÜGYI LOGISZTIKAI pézügy logisztika beszerzés Forrás: ÉGÁZ Rt. holapja A földgázellátásról szóló törvéy fô szabálykét számviteli elválasztást ír elô a jogi szétválasztással szembe, aál az egyszerû okál fogva, hogy agyszámú lakossági fogyasztók egy gázipari társasággal (általába a megszokott gázszolgáltatójukkal) álljaak kapcsolatba. A gázszolgáltatók azoba, a vállalati redszer köyebb mûködtetése és átláthatósága miatt e két egedélyköteles tevékeységet fukcioálisa is szétválasztották, s struktúrájukat a meedzseri szitû szétválasztás elvei szerit alakították át (4. ábra). A gázelosztással és a gázkereskedelemmel foglalkozó szervezeti egységekbe csupá a tevékeységek elsôdleges feladatai tartozak. Az ú. kiszolgáló vagy közvetett feladatokat, melyek midkét egedélyes tevékeységhez kapcsolódak háttértevékeységkét a többi szervezeti egység végzi. Ilye tevékeységek az eszközgazdálkodási, a mukaerô-gazdálkodási, valamit a pézgazdálkodás terület feladatai. Az ubudlig folyamatába számviteli szite e háttértevékeységek költségvozatait hozzá kell redeli a megfelelô alaptevékeységhez. A gázszolgáltatók fukcioális szitû szétválasztásáál már e közvetett feladatokat is más-más, az alaptevékeységek szervezeti egységeivel egyeragú elemek (pl. ok) végzik, s lehetséges megoldás az is, hogy egyes az KABINET egyes részfeladatokat is kiszervezik (a mukaerô-gazdálkodás egyes feladatai, köyvelés, baki kapcsolatok kezelése stb.). Néháy esetbe az elsôdleges tevékeységek feladatai is kiszervezhetôk. A gázelosztó hálózat üzemeltetéséek feladatai közül ilye lehet a vezetékek és beredezéseik karbatartása, elleôrzése, javítása stb., a közüzemi szolgáltatással kapcsolatba: a gázdíj számlázás. Egyes esetekbe em elképzelhetetle olya társaságok létrejötte, amelyek a lehetséges teljes outsourcig utá csupá a legalapvetôbb feladatokat végzik. A magyar gázpiac már több évtizede zajló jeletôs struktúraváltási folyamata még em állt em állhat meg. A GET módosításáról szóló 2005. évi LXIII. törvéy, a 2003/55/EC direktívával összhagba (ahol a teljes piacyitás idôpotja 2007. július 1.) kimodja: Az elosztói egedélyes 2007. július 1-jét követôe a) ha 100 000-él több rácsatlakozott fogyasztót lát el, a vezetékes propá-, butágázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató egedély kivételével más, e törvéybe szabályozott mûködési egedéllyel em redelkezhet, b) ha kevesebb, mit 100 000 rácsatlakoztatott fogyasztót lát el e fogyasztók voatkozásába földgáz közüzemi szolgáltatási egedéllyel, valamit vezetékes propá-, butágázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató egedéllyel redelkezhet. (32, 2. bekezdés). Tehát a teljes piacyitást követôe az egykori gázszolgáltató társaságok kizárólag a hálózat üzemeltetésével, s az ahhoz kapcsolódó feladatokkal foglalkozak. Ez a feladat-csökkeés elôre jelezhetôe egy teljese más, letisztultabb vállalati formát eredméyezhet majd a jövôbe. Összegzés 4. ábra FELÜGYELô BIZOTTSÁG EMBERI ERôFORRÁS IGAZAGATÓSÁG humápolitika szervezéselleôrzés HÁLÓZATI (ELOSZTÓI ENGEDÉLYES) üzemeltetés karbatartás miôségbiztosítás gázmérés A magyar gázszolgáltatók a redszerváltástól apjaikig számos kihívással találták magukat szembe. A gazdasági köryezet átalakulása, a privatizáció elôkészítése egy olya szervezeti átalakulással is együtt járt, 53
amely a kiszervezések miatt egyre karcsúsodó belsô struktúrát éritetleül hagyva pusztá a tulajdoosifelügyeleti elemekkel egészítette ki azt. A privatizáció utá a külföldi szakmai befektetôk új, a yugati vállalati kultúrához, a piacgazdasági köryezethez igazodó stratégiákat fogalmaztak meg, melyek céljaihoz átalakították a társaságok struktúráját. A szervezeti felépítés második átalakítása sorá egyes alegységek öálló, agyobb súllyal redelkezô részlegekké váltak. Ekkor alakultak ki a humápolitikai ok, a kotrollig osztályok, az ügyfélszolgálati ok stb. A harmadik agyobb struktúra-változtatásra a 2004. jauár 1-i piacyitás miatt került sor. A liberalizációs iráyelvek által megkövetelt tevékeységi szétválasztás e társaságokál fukcioális (meedzseri) szite zajlott. A gázszolgáltatók két alaptevékeységét és az azokat szolgáló háttértevékeységeket külö-külö szervezeti egységbe szervezték. A egyedik, s talá egy ideig utolsó jeletôs struktúraváltást a 2007. yarára elôiráyzott teljes piacyitás teszi szükségessé. A verseypiac teljessé válásával a gázellátó társaságok tevékeységi körébôl kikerül a gázkereskedelem, s kizárólag a gáz útját biztosító ifrastruktúra mûködtetését végzik majd. Teljese letisztult vállalati formák jöek létre: a földgázellátó szektor egy új korszakba lép. Felhaszált irodalom Balato K. (1999): Szervezetek vezetése az átalakulás külöbözô fázisaiba, Vezetéstudomáy, XXX évf. 4. szám, 15-22. Európai Bizottság: A Bizottság osztályaiak értelmezése a villamos eergia- és a földgáz belsô piacára voatkozó 2003/54/EC és a 2003/55/EC iráyelvekrôl, 2003. szeptember http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200406/sztvlaszts.doc Forrer, J. Kee, J. Newcomer K. Amate, M. El Baradei, L. (2004): Privatizatio ad Orgaizatioal Chage: Lessos from Cross-Natioal Research, Occasioal Papers Series, The George Washigto Uiversity http://gwcsg.gwu.edu/gwcsg/ops/csgop-04-28.pdf Frakhauser, K. (1998): Aufbau euer Uterehmeskutrure i privatisierte öffetliche Uterehme (Új vállalati kultúra felépítése privatizált állami vállalatokál), Vállalati szervezés, Mûszaki és Gazdasági Ifromáció, OMIKK, 1999. 5. szám., 13-23. Dobák, M. (1999): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Köyvkiadó, Budapest DDGÁZ Rt. éves jeletései, 1993-2002 ÉGÁZ Rt. éves jeletései, 1993-2002 FÔGÁZ Rt. éves jeletései, 1997-2002 Hoffma, K. Klocke, H. (1998): A magyar gázszolgáltató vállalatok fejlôdése privatizálás utá egy émet beruházó látószögébôl, Eergiagazdálkodás, XXXIX évf, 2. szám, 62-65 Horászky B (2002): Gázszolgáltatók tevékeységeiek szétválasztása, elôadás, Eergetikai meedzser kurzus, CEU-Graduate School of Busiess, Budapest Kürti K. (1998): A piacgazdaságba vezetô úto. A Ruhrgas Rt. a magyar gázgazdaságba, Eergiagazdálkodás, XXXIX évf, 2. szám, 66-68 Laklia T. (1999): A magyar gázipar 1970-1998, Mota-Press, Budapest Laklia T. (2003): A magyar gázipar másfél évszázada, Eergiagazdálkodási Tudomáyos Egyesület, Budapest MANDRAZ Taácsadó Kft. (2003): Gázszolgáltatói tevékeységek szétválasztása, szakértôi taulmáy http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200310/tevkeysgeksztvlasztsa.pdf Szûcs, M. Budavári, L. (1997): A Vereiigte Elektizitätswerke Westfale Eergie AG és a Ruhrgas AG a Fôvárosi Gázmûvek privatizációs parterei, Eergiagazdálkodás, XXXVIII évf, 3. szám, 62-65 Gázszolgáltató vállalatok hivatalos holapjai DÉGÁZ Rt. http://www.degaz.hu DDGÁZRt. http://www.ddgaz.hu ÉGÁZ Rt. http://www.egaz.hu FÔGÁZ Rt. http://www.fogaz.hu KÖGÉZ Rt. http://www.kogaz.hu TIGÁZ Rt. http://www.tigaz.hu Directive 2003/55/EC of the Europea Parliamet ad of the Coucil of 26 Jue 2003 cocerig commo rules for the iteral market i atural gas ad repealig Directive 98/30/EC http://www.europa.eu.it/eur-lex/e/dat/-2003/l_176/ l_17620030715e00570078.pdf Directive 98/30/EC of the Europea Parliamet ad of the Coucil of 21 Jue 1998 cocerig commo rules for the iteral market i atural gas http://europa.eu.it/eur-lex/pri/e/oj/dat/1998/l_204/ l_20419980721e00010012.pdf 2003. évi XLII. törvéy a földgázellátásról 111/2003. (VII. 29) kormáyredelet a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvéy egyes redelkezéseiek végrehajtásáról Lábjegyzetek 1 A földgázszektor a termelés-szállítás- (tárolás)- elosztás tevékeységi láccal jellemezhetô, melyek a gázfogyasztók felôli utolsó lácszeme (általába) a regioális csôvezeték-redszert üzemeltetô gázellátó vállalat (a közyelvbe ma is: gázszolgáltató). 2 Mukámhoz felhaszáltam a gázszolgáltató társaságok éves jeletéseit, a Magyar Eergia Hivatal holapjá található törvéyeket, szakértôi taulmáyokat. Mid a hazai, mid a emzetközi szakirodalom áttaulmáyozása sorá csupá a privatizációs idôszakról sikerült éháy forrást találom, s speciálisa a földgáz szektorra voatkozó írásokra em sikerült rábukkaom. 3 Az OKGT átfogta a teljes széhidrogé-vertikumot: a kôolaj és földgáz kitermelését, szállítását, elosztását, kereskedelmét, valamit a kapcsolódó mûszaki-techológiai tevékeységeket is (pl. csôvezeték-építés, karbatartás stb.). 4 A 2003/55/EC direktíva miatt késôbb szükségessé vált a GET módosítása (2005. évi LXIII. törvéy). 54