I. Érettségi Az ókor témakörök és kultúrájadattára I. Az ókor és kultúrája I.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten K I.1.1. Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása E I.1.2. Egy folyam menti civilizáció vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása Az egyistenhit a zsidó vallásban Kronológia Kr. e. 3000 körül A folyamvölgyi kultúrák kialakulása. Az első városállamok létrejötte. Kr. e. 2900 Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése. Kr. e. 18. század Hammurapi uralkodása (Óbabiloni Birodalom). Kr. e. 10. század A zsidó állam létrejötte. Központja Jeruzsálem, létrehozása Dávid és Salamon nevéhez fűződik. Kr. e. 990-605 Az Újasszír Birodalom fennállása. Kr. e. 617 Az asszírok elfoglalták Egyiptomot. Kr. e. 612 A médek és a szkíták kifosztották Ninivét, megdöntötték az asszírok hatalmát. Kr. e. 559 529 II. Kürosz uralkodása alatt a Perzsa Birodalom nagyhatalommá vált. Kr. e. 525 A megerősödő, vasfegyverekkel harcoló perzsák Mezopotámia, Fönícia, Palesztina elfoglalása után meghódították Egyiptomot (II. Kambüszész, Kr. e. 529 522). 8
I. Az ókor és kultúrája Személyek Kheopsz (Kr. e. 26. század): az egyiptomi Óbirodalom uralkodója. Ő építtette Gíza mellett az első gúla alakú piramist, amely a fáraó korlátlan hatalmát szimbolizálta, és egyben az uralkodó temetkezési helye volt. Hammurapi (Kr. e. 1792 1750): óbabiloni uralkodó, Mezopotámiát a térség legfejlettebb államává tette. Megalkotta a kor legjelentősebb törvénygyűjteményét. Törvényei elsősorban a tulajdont védték. A büntetésekben különbséget tettek az egyes társadalmi rétegek között. Az egyenlő jogállásúak büntetésében a lex talio, azaz a szemet szemért, fogat fogért elv érvényesült. A büntetés mellett jelentős helyet foglaltak el a mindennapi életet szabályozó rendelkezések. 282 szakaszból álló törvénygyűjteménye egy 2,5 méter magas sztélére (sztélé: négyszögletes, felső részén félkör alakúra faragott kőlap) vésve maradt ránk. A 20. század elején találták meg Szúzában, jelenleg Párizsban, a Louvre-ban látható. II. Ramszesz (Kr. e. 1279 k. 1213 k.): az egyiptomi Újbirodalom uralkodója. Hatalmas építkezéseiről vált híressé (pl.: Karnak, Luxor, Abu-Szimbel). Többen úgy gondolják, hogy ő volt a Bibliában említett fáraó (Mózes kivonulása Egyiptomból), számos tény azonban ennek ellentmondani látszik. Dávid (Kr. e. 1010 k. 970 k.): izraeli király. Harcolt a filiszteusok ellen, és legyőzte Góliátot. Ezután nyerte el Júdea, majd Izrael trónját. Fia Salamon. Salamon (Kr. e. 961 922): a zsidó állam az ő uralkodása alatt élte virágkorát. A Biblia leginkább bölcsességét emeli ki. Despotikus hatalmat hozott létre, szigorú adó- és robotkötelezettséget vezetett be. Az ő idejében építették meg a Szentélyt, a zsidó vallás legszentebb helyét, amelyet Kr. e. 568-ban a babiloniak leromboltak, de a babiloni fogság után újraépítették. Assurbanipál (Kr. e. 669 k. 627 k.): asszír uralkodó. Uralkodása alatt élte fénykorát a birodalom. 22 000 ékírásos táblából álló könyvtárat hozott létre. Kr. e. 612-ben az újbabiloni támadás során az ellenség felégette a várost, ennek során az anyagtáblák kiégtek, és így megmaradhattak az utókor számára. A fennmaradt művek (kb. 1500) többsége tudományos és vallási céllal készült, közülük 100 irodalmi jellegű (például a Gilgames-eposz). Gautama Sziddhártha Sákjamuni Buddha (Kr. e. 560 k. 480): a buddhizmus megalapítója. Királyi családból származott. 29 évesen hátat fordított a gazdagságnak, többéves remeteség után megvilágosodott, és kidolgozta tanait, amelyek közvetítők útján terjedtek el. Ő maga 40 évig járta Indiát és tanított. Hívei számára kolostorokat alapított, de szervezett egyházat nem hagyott maga után. I. Dareiosz (Kr. e. 522 485): perzsa uralkodó. Birodalma magában foglalta az ókori államok jelentős részét. Erősen centralizált birodalmának működését közutak, postahálózat és jól szervezett közigazgatás segítette. A tartományokból befolyt adók óriási jövedelmet jelentettek számára, gazdagsága messze földön híres volt. 9
I. Az ókor és kultúrája Xerxész (Kr. e. 486 465): perzsa uralkodó, I. Dareiosz fia. Folytatta apja terjeszkedő politikáját. Thermopülainál legyőzte Leonidász spártai király katonáit, akik hősi halált haltak. Szalamisznál, majd Plataiánál vereséget szenvedett a görögöktől. Összeesküvők végeztek vele. Csin Si Huang-ti (Kr. e. 221 210): kínai uralkodó, aki megerősítette a belső rendet, és létrehozta az első egységes birodalmat. Korlátozta a helyi földbirtokosok hatalmát, az országot katonai körzetekre osztotta, egységes pénz- és mértékrendszert vezetett be. Az egész birodalmat behálózó úthálózatot hozott létre, a betörő nomádokkal szemben megépítette a Nagy Falat. 210-ben halt meg. Egy hegyoldalba vájt gigantikus sírban helyezték örök nyugalomra. 1974-ben, sírja feltárásakor 6000 életnagyságú agyagkatonát és lovas figurát találtak. Halála után a Csin-dinasztia felbomlott. Konfucius (Kr. e. 551 479): kínai gondolkodó, aki egy új erkölcsi rendszert dolgozott ki. A helyes magatartás: a méltóság, a nagylelkűség, az őszinteség, a szorgalom, a jóság betartása, az emberi kapcsolatok ápolása. Az állam iránti feltétlen tiszteletre tanított, ezért tanítása 1912-ig a hivatalnokok képzésének tananyaga volt. Lao-ce (Kr. e. 6. század): kínai gondolkodó, a taoizmus megalapítója (tao = ösvény, világtörvény). Tanait Az Út és az Erény könyve tartalmazza. Az ember feladata, hogy a tao megértésére és befogadására törekedjen. Az ember szenvedését az okozza, hogy letér az útról és saját céljait követi. Jahve: a zsidók istene. Eredetileg a sivatagi vihar, a tűz istene volt, vagyis pusztító erő. Ré: egyiptomi napisten. Fogalmak Állam: meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Feladata: a meghatározott gazdasági, társadalmi viszonyok fenntartása, a külső védelem biztosítása, a társadalom szervezése, vezetése és irányítása. Magában foglalja azt az intézményrendszert, amelynek segítségével kormányoznak, illetve a törvényhozás színterét. Despotizmus (istenkirályság): az ókori Keleten (pl. Babilon, Egyiptom) kialakuló korlátlan királyi hatalom. Az uralkodót isteni jelleggel ruházták fel (pl. a fáraók a napisten fiai), ő az állam tulajdonosa, megszemélyesítője. Templom- és palotagazdaság: az ókori keleti államokban a termelés központjai a templomok, illetve az uralkodó palotái voltak. Ők rendelkeztek a földdel, a műveléshez szükséges szerszámokkal. A közszabadok az ő földjeiken dolgoztak, és az általuk létrehozott javakat be kellett szolgáltatni a palotának vagy a templom- 10
I. Az ókor és kultúrája nak, ahol ezt raktározták, majd újra elosztották (redisztribúció). Az állam kereskedett a távoli területekkel. Folyam menti kultúra: az öntözéses földművelést folytató Mezopotámia (Tigris, Eufrátesz), Egyiptom (Nílus), India (Indus), Kína (Kék-folyó, Sárga-folyó) összefoglaló neve. Politeizmus (= többistenhit): az ókori keleten a papság teljes kozmológiai (kozmológia: a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány) rendszert dolgozott ki, amely választ adott a természet és az ember világának összefüggéseire. A politeizmusban az istenek gyakran öltenek állati formát (pl. Visnu hal, teknős és vadkan képében is megjelenik). Egyiptomban kialakult az istenek állatfejjel való ábrázolása (pl.: Ré napistent időnként kígyós napkoronggal, máskor sólyomfejű alakban ábrázolták). Monoteizmus (= egyistenhit): a sok isten közül az egység megteremtése érdekében egyetlen istent ismernek el (pl. Jahve a zsidók istene). A monoteizmus legősibb könyve a Tóra, Mózes öt könyve. A zsidó valláson kívüli monoteista vallás a kereszténység, az iszlám stb. Zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus): az egyik világvallás. A zsidó nép eredete az ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik vissza. Isten szövetséget kötött a pátriárkákkal és leszármazottaikat választott népévé fogadta. Az egyiptomi szolgaság után Isten segítségével eljutottak Kánaánba, ahol Dávid egyesítette őket. Dávid Jeruzsálem elfoglalásával megteremtette a központi kultuszhelyet, amely végleges központtá csak a babiloni fogság után vált. A zsidó állam fénykorát Salamon uralkodása alatt élte. A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra (törvény), a zsidó vallás egyik legfontosabb szakrális jelképe, amely Mózes öt könyvét tartalmazza. A vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést, az imádkozás módját, az ünnepek megünneplésének szabályait, az emberek egymás közötti törvényeit. A zsidó vallás jelképei: Dávid-csillag, menóra (hétágú gyertyatartó). Filiszteusok: ókori nép, amely Délnyugat-Palesztina földközi-tengeri partját és Kánaán déli részét lakta. Babiloni fogság: Kr. e. 587-ben hét évig tartó ostrom után Nabukodonozor (Kr. e. 605 562), az Újbabiloni Birodalom uralkodója elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet. A lakosság jelentős részét elhurcolták. A fogságban a próféták magyarázatot kerestek az ország pusztulására. Úgy vélték, hogy ami bekövetkezett, az Isten akaratából történt, más népet használt fel megtorlásának eszközéül. Úgy gondolták, ha elégtételt vett népén, szabadítót küld, és helyreáll Isten és választott népének kapcsolata. Ez a magyarázat eredményezte a monoteizmus és a messiás-hit megerősödését. Brahmanizmus: az ókori Indiában a Kr. e. II I. évezred fordulóján keletkezett vallás. Az őslakosság és a betelepülő árják vallásának összeolvadásából jött létre. A világegyetemet egy rendezett egésznek tekintette, amelyen a világtörvény uralkodik. Elismerte a kasztrendszer jogosságát, annak me- 11
I. Az ókor és kultúrája revségét, áthághatatlanságát a lélekvándorlás (reinkarnáció) tanával oldotta fel. Istenháromság jellemzi: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó), Siva (pusztító). Kasztrendszer (casta = népfaji törzs): Indiában a társadalmat négy kasztba (varna) sorolták: a bráhmanák (tanítók), a ksatriják (harcosok), a vaisják (földművesek és üzletemberek), valamint a sudrák (szolgák) rendjébe. A kasztok zártak, mindenki abban halt meg, amelybe beleszületett. Ezt oldotta fel a lélekvándorlás tana (reinkarnáció), amely szerint a következő életében bárki születhet egy magasabb kasztba. A kaszton kívüliek: a páriák. Buddhizmus: Indiában kialakuló (Kr. e. 6. század) és elterjedő világvallás. Hirdeti, hogy az élet szenvedés. A szenvedés a vágyakozásból, élvhajhászásból, a hatalomvágyból fakad. Megszüntetéséhez le kell mondani a földi hiábavalóságról, ez elvezet a tökéletes megnyugvás állapotába, a nirvánába. A vallási élet központjaivá a kolostorok váltak, a szerzetesek napjait szigorú rendszabályok korlátozták. Fogadalmat tettek, hogy erényes életet élnek, és nem lépnek házasságra, hajukat leborotválják és szerzetesi ruhát viselnek. A buddhista építészet legjellemzőbb alkotása a sztúpa (buddhista templom), amelyben az ereklyéket őrzik. Alapítója: Gautama Szidhárta Sákjamuni Buddha. Írás: az első írásfajta, az ékírás a IV. évezredben jelent meg Mezopotámiában, és a II. évezred végén már 600 írásjelet használtak. Agyagtáblára íróvesszővel írtak. Megfejtése Rawlinson nevéhez fűződik. Egyiptomban alakult ki a hieroglif (szent véset) írás, amelyhez papiruszt (nílusi sás) használtak. 1822-ben Champollion fejtette meg. Mindkettő képírásból kialakult írás. Föníciában jött létre a 22 jelből álló hangjelölő írás, amely a görög és latin ábécé alapját képezi. Csak a mássalhangzókat jelölték, a magánhangzókat a szavak mondatbeli helyzetéből az olvasóknak kellett kitalálni. Jobbról balra haladva írtak. Kínában a szójeles írás alakult ki. Az íráshoz kezdetben bambuszrudat használtak, feltehetően ezért írtak függőlegesen. A fejlődésben meghatározóvá vált a papír feltalálása (Kr. u. 2. század). Irodalmi emlékek: Gilgames-eposz (Mezopotámia), Halottak könyve (Egyiptom), Dalok könyve (Kína), Rámájana (India). Tudományok: az ókori keleti népek elsősorban a matematika és a csillagászat területén alkottak maradandót: hatvanas számrendszer, szorzás, osztás, helyi érték (Mezopotámia), tízes számrendszer, 365 napos naptár (Egyiptom), negatív számok (Kína), arab számok (India). Művészeti emlékek: építészet (lásd világörökség: Egyiptom, India, Kína). Szobrászat: Hammurapi törvényoszlopa (Mezopotámia), szfinx, írnok szobra, Nofretiti (Egyiptom), agyaghadsereg (Kína), Buddhaszobrok (India). Topográfia Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumér, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem, Judea 12
Tematikus adattár 1. Egyetemes történeti topográfia A Aachen (Németország): Nagy Károly birodalmának székhelye volt, akit itt temettek el az általa építtetett palotakápolnában, és aki 800-tól itt töltötte a teleket, hogy a hőforrások jótékony hatását élvezze. A 12. századtól zarándokhellyé vált, később a német királyok koronázó városa volt. (22/b, 56/b térkép) Actium (Görögország): Kr. e. 31-ben Antonius és Kleopátra csapatai e hegyfoknál szenvedtek vereséget Octavianus hadseregétől. Ezzel véget ért a polgárháború Rómában. (18. térkép) Alexandria (Egyiptom): Nagy Sándor alapította város a Nílus deltájában. A hellenizmus időszakában kulturális és kereskedelmi központ volt (Muszeion, könyvtár, pharoszi világítótorony). (16/b térkép) Amerika: az öt földrész egyike, két részből áll (Észak- és Dél-Amerika). Első európai felfedezői a normannok voltak. Kolumbusz Kristóf 1492-ben érte el. A kontinenst Amerigo Vespucciról nevezték el. (65/d térkép) Antwerpen (Belgium): Európa negyedik legnagyobb forgalmú kikötővárosa. A 13. századtól fejlődött kereskedővárossá. Városi jogokat 1291-ben kapott. 1315-ben lett a Hanza Szövetség tagja. A 14. században először a burgundiak, majd házasság révén a Habsburgok spanyol ágának birtokába került. A németalföldi szabadságharc alatt a spanyolok elfoglalták, majd 1714-től az Osztrák Németalföld része. 1832 óta tartozik Belgiumhoz. (56/b térkép) Arab Birodalom: (lásd: II/3) Legnagyobb kiterjedése idején az Industól a Pireneusi-félszigetig terjedt. (24. térkép) Aragónia (Spanyolország): az ország északi részén elterülő tartomány. 1479-ben egyesült Kasztíliával (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága). (37. térkép) Asszíria (Irak): Mezopotámia északi részén, a Tigris folyó mentén létrejött állam. Nevét Assur városáról kapta. Legnagyobb kiterjedését Assurbanapli (Kr. e. 668 627) uralkodása idején érte el. Egy Irán felől érkező lovas nép (méd) támadása vetett véget a birodalomnak (Kr. e. 7. század). (10/c térkép) Székhelye Ninive. 298
Tematikus adattár 10. Uralkodók, államfők Magyarország királyai Árpád-házi királyok 1000 1038 I. Szent István 1038 1041 I. Orseoló Péter 1041 1044 Aba Sámuel 1044 1046 I. Orseoló Péter 1046 1060 I. András 1060 1063 I. Béla 1063 1074 I. Salamon 1074 1077 I. Géza 1077 1095 I. Szent László 1095 1116 I. Könyves Kálmán 1116 1131 II. István 1131 1141 II. Vak Béla 1141 1162 II. Géza 1162 1172 III. István 1162 1163 II. László 1163 1165 IV. István 1172 1196 III. Béla 1196 1204 I. Imre 1204 1205 III. László 1205 1235 II. András 1235 1270 IV. Béla 1270 1272 V. István 1272 1290 IV. Kun László 1290 1301 III. András Vegyesházi királyok 1301 1305 Vencel (Přemysl) 1305 1307 Ottó (Wittelsbach) Anjou-ház 1308 1342 I. Károly Róbert 1342 1382 I. Nagy Lajos 1382 1387 I. Mária 1385 1386 II. Kis Károly Luxemburg-ház, Habsburg-ház, Jagelló-ház, Hunyadi-ház 1387 1437 Zsigmond (Luxemburg) 1437 1439 I. Albert (Habsburg) 1439 1444 I. Ulászló (Jagelló) 1444 1458 V. László (Habsburg) 1458 1490 Mátyás (Hunyadi) 1490 1516 II. Ulászló (Jagelló) 1516 1526 II. Lajos (Jagelló) 1526 1540 I. János (Szapolyai) 1540 1570 II. János (Szapolyai) Habsburg-ház 1526 1564 I. Ferdinánd 1564 1576 I. Miksa 1576 1608 I. Rudolf 1608 1619 II. Mátyás 1619 1637 II. Ferdinánd 1637 1657 III. Ferdinánd 1657 1705 I. Lipót 1705 1711 I. József 1711 1740 III. Károly Habsburg-Lotharingiai-ház 1740 1780 Mária Terézia 1780 1790 II. József 1790 1792 II. Lipót 1792 1835 I. Ferenc 1835 1848 V. Ferdinánd 1848 1916 Ferenc József 357
Mutató 1. Névmutató I. (Barbarossa) Frigyes 41 I. (Földnélküli) János 59 I. Dareiosz 9 I. Erzsébet 107 I. Ferdinánd 118 I. Ferenc 102 I. Hódító Vilmos 59 I. Jakab 108 I. Károly 108 I. László 77 I. Lipót 128 I. Miklós 146 I. Murád 62 I. Nagy Ottó 39 I. Nagy Péter 111 I. Nagy Szulejmán 118 I. Szelim 62 I. Szent István 70 II. András 73 II. Fülöp 103 II. Fülöp Ágost 59 II. Gusztáv Adolf 103 II. János Pál 235 II. József 134 II. Lajos 118 II. Mohamed 62 II. Murád 62 II. Nagy Frigyes 111 II. Philipposz 17 II. Rákóczi Ferenc 131 II. Ramszesz 9 II. Vilmos 198 III. Béla 78 III. Frigyes 86 III. Ince 41 III. Iván 63 III. Károly 133 III. Napóleon 156 III. Pál 98 IV. Béla 74 IV. Fülöp 59 IV. Henrik 41 IV. Henrik (Bourbon) 102 IV. Károly (Habsburg) 238 IV. Károly (Luxemburg) 60 V. Károly 102 V. László 87 VII. Gergely 41 VIII. Henrik 107 IX. (Szent) Lajos 59 XII. Károly 112 XIV. Lajos 105 XVI. Lajos 142 A Ábrahám 11 Áchim L. András 343 Aczél György 278 Adenauer, Konrad 233 Aetius 34 Álmos 69 Andrássy Gyula 184 Anonymus 89 Antall József 280 Antonius, Marcus 21 Apáczai Csere János 138 Aphrodité 26 Apor Vilmos 259 Apponyi Albert 238 Aquinói Szent Tamás 52 Aragóniai Beatrix 89 Aragóniai Ferdinánd 93 Arisztotelész 28 Árpád 69 Asbóth Sándor 339 Assurbanipál 9 Attila 34 Attlee, Clement Richard 220 Augustus 24 B Bach, Alexander 183 Bacon, (Francis 115 Bajcsy-Zsilinszky Endre 257 Bánki Donát 190, 339 Barabás Miklós 172 Barankovics István 346 Bárány Róbert 340 Bárdossy László 256 Baross Gábor 187 Bartók Béla 248 Báthori Zsigmond 126 Báthory István 118 Batthyány Kázmér 184 Batthyány Lajos 176 Batthyány Tivadar 342 Bay Zoltán 339 Békésy György 340 Bell, Alexander 163 Bem, Józef 180 Benczúr Gyula 191 Beneš, Eduard 206 Benz, Karl 163 Bernini 100 Bethlen Gábor 126 Bethlen István 245 Bibó István 275 Bíborbanszületett Konstantin 67 Bíró László 339 Bismarck, Otto von 156 Blaha Lujza 192 Bláthy Ottó 190 Boccaccio 56 Bocskai István 122 Boleyn Anna 107 Bólyai János 339 Bonfini, Antonio 89 Borsos József 172 Bosch, Hieronymus 57 Bölcs Leó 67 Böszörményi László 342 Brandt, Willy 225 Brezsnyev, Leonyid Iljics 234 Bródy Imre 339 Brueghel 57 Buddha, Gautama Sziddhártha Sákjamuni 9 Buharin, Nyikolaj 215 374
Mutató 2. Tárgymutató 48-as (szélsőbal) Párt 342 48-as Függetlenségi Párt 342 A Aacheni béke 110 Abszolutizmus 104 Absztrakt művészet 330 Adminisztrátori rendszer 169 Adósrabszolgaság 15 Adósságválság 290 Agrárolló 247 Agrárproletariátus 251 AI 348 Akadémizmus 328 Akcse 120 ALALC 353 Alkotmány 109 Alkotmánybíróság 294 Alkotmányos monarchia 109 Állam 10 Állami anyakönyvezés 189 Államnemzet 174 Államnyelv 169 Államosítás 266 Állampolgári jogok 293 Államvallás 33 Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 271 Állandó hadsereg 134 Allódium 37 Állóháború 199 Általános Munkásegylet 342 Általános Munkáspárt 343 Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 354 Amerikai Államok Szervezete (OAS) 351 Amnesty International 348 Amnesztia 278 Anabaptista 98 Anarchizmus 150 Anglikán egyház 108 Anglikán vallás 99 Annales 90 Antant 161 Antibolsevista Comité (ABC) 355 Antifasiszta koalíció 222 Antiszemitizmus 212 Antitrinitárius 99 ANZUS 348 Apát 46 APEC 353 Apella 18 Apostol 32 Áprilisi törvények 177 Arab liga 348 Arabeszk 49 Aranybulla 75 Areioszpagosz 16 Árforradalom 96 Arisztokrácia 15 Art Deco 329 Asszimiláció 188 Ateizmus 114 Atlanti Charta 348 Atomcsend-egyezmény 348 Atomsorompó-szerződés 348 Augsburgi vallásbéke 104 Autonómia 268 Avantgárd 329 ÁVH 271 Avicitas 82 Azték civilizáció 94 Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 353 B Babiloni fogság 11 Bagdadi paktum 348 Balkáni háborúk 161 Balközép Párt 341 Bán 75 Bandérium 81 Bandungi konferencia 230 Bányabér 80 Bányaváros 81 Báró 74 Barokk 99 Bauhaus 329 Bécsi kongresszus 147 Bég 63 Békepárt (1843) 182 Békepárt (1943) 345 Bekerítés 96 Bencés rend 45 Beneficium 36 Beneš-dekrétumok 268 Berlini kongresszus 158 Besenyők 70 Beszolgáltatás 271 Betelepítés 134 Bevett vallás 125 B-lista 266 Bocskai végrendelete 123 Bolsevik 215 Bostoni teadélután 155 Börze 208 Brahmanizmus 11 Brezáni kiáltvány 131 Brezsnyev-doktrína 236 Bulé 16 Bulla 75 C CEFTA 353 Céh 51 Céhmester 51 Censor 22 CENTO 348 Centralizáció 184 Centrum 96 Cenzúra 169 Cenzusos választójog 177 Ciszterciek 45 Clemenceau-jegyzék 243 Cluny reformok 42 379