II projekt várható hatása a biztosítók tőkemegfelelésére

Hasonló dokumentumok
A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei. Gaálné Kodila Diána március 20.

Szolvencia II: A QIS4 hatástanulmány magyarországi eredményei. Szabó Péter december 10.

Szolvencia II: Az időközi mennyiségi

Mérleg. Szolvencia II. szerinti érték Eszközök

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18

Kockázat alapú felügyelés

A QIS5 mennyiségi eredményei QIS5 QIS5 QIS5 QIS. Gaálné Kodila Diána Somlóiné Tusnády Paula Varga Gábor február 28.

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok

MÜBSE. Szolvencia és pénzügyi állapotjelentés. Közzétételek. december 31. (Monetáris összegek ezer Ft-ban)

Tatai Ágnes Június 24. SZOLVENCIA II Technikai tartalékok SZOLVENCIA II-QIS 5

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes Január Piaci konzultáció

Szolvencia II: Tőkekövetelmény

C0010 Eszközök Üzleti vagy cégérték

QIS4 Az ING tapasztalatai

Gépjárműfelelősségbiztosítás. Üzemi balesetbiztosítás

Immateriális javak Halasztott adókövetelések 0 Nyugdíjszolgáltatások többlete Saját használatú ingatlanok, gépek és berendezések

A Szolvencia II projekt kiemelt kérdéskörei és az előzetes felügyeleti válaszok Varga Csaba főigazgató-helyettes, PSZÁF

I. sz. melléklet S Mérleg

Szavatoló tőke. Magyar Nemzeti Bank. Bihari Patrícia, felügyelő Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság

A QIS5 tapasztalatai a K&H Biztosítóban. Almássy Gabriella Vezető aktuárius és Kockázatkezelési menedzser Gabriella.Almassy@kh.hu

ORSA / SAKSZÉ Folyamatok Eljárások

Iránymutatások a hosszú távú garanciákkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról

A csoportfelügyeleti pre-applikációs folyamatot kiegészítő vizsgálatok programja július

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről

Volatilitási tőkepuffer a szolvencia IIes tőkekövetelmények megsértésének kivédésére

A Solvency II 2. pillére

Szépes Annamária február 28.

ORSA, Own Risk and Solvency Assessment saját kockázat és szolvencia értékelés / egyedi intézményi kör

A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008.

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

QIS4. Proxyk alkalmazása a biztosítástechnikai tartalékok becslése során. Zubor Zoltán március 20.

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai

Módszertani megjegyzések a biztosítók felügyeleti célú adatszolgáltatásán alapuló idősorhoz és a tájékoztatóhoz

Szakértő, szakértő és szakértő: mikor, kit, miért és hogyan vonjuk be?

Áttekintés az első S2-es éves adatszolgáltatás eredményeiről

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása

Változások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban Pénzeszközök MTB-nél lévő elszámolási számla

A Magyar Nemzeti Bank 18/2015. (XII.8.) számú ajánlása az elkülönített alapokra vonatkozóan

Módszertani megjegyzések a biztosítók felügyeleti célú adatszolgáltatásán alapuló idősorhoz és a tájékoztatóhoz

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola március 4.

Vizsgálatok aktuáriusi szemmel

Agócs Gábor. MKVK PTT Elnök december 11. Tartalom. A külön kiegészítő jelentés javasolt szerkezete és tartalma

Lamanda Gabriella március 28.

A QIS3 tapasztalatai. a Posta Biztosítónál. Góg Enikő

A Magyar Nemzeti Bank 21/2015. (XII.8.) számú ajánlása a biztosítástechnikai tartalékok és halasztott adók veszteségelnyelő

A KÖBE és a Solvency II. egy újabb harmadik típusú találkozás: a QIS4

QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen. Malicskó László Gábor

Iránymutatások az elkülönített alapokról

Arató Miklós. A nem-életbiztosítók belsı modellezésének lehetséges problémái

Nyilvánosságra hozandó információk Június 30.

OTP Bank Nyrt. egyedi és csoportszintű, adatai

Előadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14.

QIS 4 (STANDARD FORMULA)

Gyöngy Judit december 11.

Coordination Committee (koordinációs bizottság) működése. Helsinki Protocol CEIOPS Consultation Paper No.2. Gyakorlati tapasztalatok

Iránymutatások a biztosítástechnikai tartalékok és halasztott adók veszteségelnyelő képességéről

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola március 19.

A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

Biztosítási konferencia EGER Dr. Terták Elemér igazgató Európai Bizottság. Belpiaci Főigazgatóság

Áttekintés a felkészülési célú adatszolgáltatás főbb tartalmi elemeiről

Vagyonkezelési témavizsgálat

Iránymutatások a kapcsolt vállalkozások, köztük a részesedések kezeléséről

Az összevont alapú felügyelés, valamint a határon átnyúló tevékenység

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Iránymutatás a look-through megközelítésről

A Szolvencia II. Takács Viola május 7.

A évi Szolvencia II mennyiségi hatástanulmány összefoglalója

Szolvencia II Hazai mennyiségi hatástanulmány 2012 Útmutató a résztvevő intézmények részére. Általános útmutató

QIS5 QIS5 QIS5 QIS. SZOLVENCIA II QIS5 Kiemelt módszertani kérdések. Szabó Péter február 28.

Külön könyvvizsgálói jelentés

A Szolvencia II keretdirektíva-javaslat és a CRD elemeinek összehasonlítása

MAGYAR KÖZLÖNY 31. szám

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében november 29., Magyar Statisztikai Társaság

Tőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

I. Az ajánlás célja és hatálya

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Tájékoztató a Szolvencia II egységes adatszolgáltatás jogi kereteiről, a szabályozás jelenlegi helyzetéről

Nyilvánosságra hozatal

Agócs Gábor MKVK PTT Elnök június MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Allianz Hungária Zrt.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:

I. Az ajánlás célja és hatálya

Átírás:

A S Solvencia z II projekt várható hatása a biztosítók tőkemegfelelésére Szabó Péter 2006. május 10. 2006.05.10. 1/22

Szolvencia II: Áttekintés 1. pillér Az eszközökre, a forrásokra és a tőkére vonatkozó mennyiségi követelmények 2. pillér Ellenőrzési és felügyeleti rendszer 3. pillér Nyilvánosságra hozatali és adatszolgáltatási követelmények 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint Keretirányelv (framework directive) Végrehajtási jogszabályok Ajánlások és iránymutatás A végrehajtás ellenőrzése EC EP & Tanács EC CEIOPS EC, tagállamok 2006.05.10. 2/22

Szolvencia II: Áttekintés Szervezeti keretek EC CEIOPS 1. pillér munkacsoport 2. pillér munkacsoport Érintett szakmai szervezetek, konzultációs partnerek: 3. pillér munkacsoport CEA GCAE CRO Forum csoportszintű és szektorközi ügyek munkacsoport pénzügyi stabilitási bizottság AISAM/ACME FEE ABI GDV GNAIE (...) 2006.05.10. 3/22

Szolvencia II: Áttekintés Útiterv Keretirányelv tervezete 2007 Végrehajtási jogszabályok 2008 Átültetés és hatályba lépés 2010 (~) 2006.05.10. 4/22

A Szolvencia II és a biztosítók tőkemegfelelése 2006.05.10. 5/22

A Szolvencia II és a tőkemegfelelés Gazdasági mérleg alapú megközelítés szabad eszközök szabad tőke Szavatoló Tőkeszükséglet (SZTSZ) Minimális Tőkeszükséglet (MTSZ) Tartalékok: kockázati ráhagyás a tartalékok és a tőkeszükséglet eszközfedezete Tartalékok: legjobb becslés Eszközök piaci értéke Források piaci értékkel konzisztens értékelése 2006.05.10. 6/22

A Szolvencia II és a tőkemegfelelés Miről lesz szó? Biztosítástechnikai tartalékok Szavatoló Tőkeszükséglet (SZTSZ) Minimális Tőkeszükséglet (MTSZ) Megengedett tőkeelemek Az eszközfedezetre vonatkozó szabályok 2006.05.10. 7/22

Biztosítástechnikai tartalékok Értékelési alapelvek Valós érték (IAS/IFRS): Egy kötelezettség valós értéke az az összeg, amelyért az a kötelezettség tájékozott, független, a tranzakcióra hajlandó felek között gazdát cserélne. Ténylegesen megfigyelhető piaci érték hiányában a piaci értékkel konzisztens modellen alapuló számítással levezethető. A Szolvencia II-ben: az olyan kötelezettségek esetén, ahol a tényleges piaci érték rendelkezésre áll, a tartalék értéke a piaci érték (pl. unit linked); máskülönben a tartalék magában foglalja a kötelezettség várható jelenértékének legjobb becslését (Best Estimate) és a kockázati ráhagyást (Risk Margin). 2006.05.10. 8/22

Biztosítástechnikai tartalékok Legjobb becslés (Best Estimate) A kötelezettség várható jelenértéke, ahol: a cash flow előrevetítése realisztikus és aktuális feltevéseken alapul, és a jövőbeli pénzáramlás valamennyi elemét figyelembe veszi, ezen belül - a szolgáltatásokat (halandóság: előrevetített mortalitás alapján), - a törléseket, - a költségeket, - a beépített garanciákat és opciókat, - a nyereségrészesedést, és a diszkontálás kockázatmentes hozamgörbe alapján történik. Vitás kérdések: diszkontálás a nem-élet ágban (várhatóan lesz) visszavásárlási alsó korlát (várhatóan nem lesz) 2006.05.10. 9/22

Biztosítástechnikai tartalékok Kockázati ráhagyás (Risk Margin) Biztonsági szinten alapuló ráhagyás: Az EC/CEIOPS kezdeti javaslata a 75%-os biztonsági szintnek megfelelő tartalék; ez 75% valószínűséggel legalább akkora,mint a tényleges kötelezettség jelenértéke (előzmények: APRA-Ausztrália, PVK-Hollandia) Tőkeköltség elvén (Cost of Capital) alapuló ráhagyás: A CRO Forum/CEA javaslata (előzmény: SST-Svájci Szolvenciateszt) az állományátruházáshoz szükséges szavatoló tőke költségét kívánja becsülni; ennek lépései: a legjobb becslés kifutásának előrevetítése a legjobb becslés tőkeszükségletének (SZTSZ) előrevetítése a kifuttatott tőkeszükséglet jelenértékének meghatározása a kifuttatott tőkeszükséglet tőkeköltségének meghatározása (pl. SST: 6%-os tőkeköltség-szorzóval) Vitás kérdés: A 75%-os biztonsági szint elvén vagy a tőkeköltség elvén történjen-e a kockázati ráhagyás meghatározása (a QIS 2 mindkét megközelítést vizsgálja) 2006.05.10. 10/22

Biztosítástechnikai tartalékok Kockázati ráhagyás a tőkeköltség elvén illusztráció BE t + CoCM BE t+1 BE t+2 BE t+3 BE t+4 PV(SZTSZ) SZTSZ t+1 SZTSZ t+2 SZTSZ t+3 SZTSZ t+4 2006.05.10. 11/22

Szavatoló Tőkeszükséglet Meghatározás (EC): A Szavatoló Tőkeszükséglet a tőke olyan szintje, amely fedezetet nyújt jelentős nem várt veszteségekkel szemben, és ezáltal megfelelő védelmet biztosít az ügyfeleknek. Számítása figyelembe veszi az intézmény minden számszerűsíthető kockázati kitettségét, és egy meghatározott csődvalószínűségnek és időhorizontnak megfelelő gazdasági tőkeszükségleten alapul. Számítása történhet belső modell alapján, vagy standard számítás szerint. Add-on (2. pillér): A Felügyelet kiegészítő tőkeszükségletet állapíthat meg, ha a számított tőkeszükséglet nem tükrözi megfelelően az intézmény kockázatait. 2006.05.10. 12/22

Szavatoló Tőkeszükséglet Alapelvek időhorizont: 1 év kockázati mérték, biztonsági szint: VaR (99,5%) vagy TailVaR (99%) értékelési alapelvek: a piaci értékkel konzisztens, az (egyszerűsített) gazdasági mérleg szerint fő kockázati osztályok: piaci, hitel-, működési, életbitosítási, neméletbiztosítási kockázatok aggregálás: figyelembe veszi a kockázatok diverzifikációjából eredő kockázatcsökkentést (QIS 2: korrelációs mátrixon alapuló tőkeaggregálás) kockázatcsökkentés: cél, hogy a tőkeszükséglet a viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentés tényleges hatását tükrözze Vitás kérdés: Választás a VaR és a TailVaR megközelítések között (A CEIOPS javaslata a TailVaR, az EC és a CEA-CRO Forum a VaR módszertant támogatja. Elképzelhető, hogy a standard formula a VaR-on alapul majd, de belső modellben a TailVaR is megengedett lesz. 2006.05.10. 13/22

Szavatoló Tőkeszükséglet Kockázati osztályok illusztráció (QIS 2) élet egészség nem-élet piaci hitel működési élettani élettani díjazási kamatláb halandóság katasztrófa tartalékolási részvénypiaci hosszú élet költség katasztrófa ingatlanpiaci betegség árfolyam rokkantság törlési költség 2006.05.10. 14/22

Szavatoló Tőkeszükséglet Aggregálás illusztráció (QIS 2) SCR 1 CorrSCR r c r c SCRr SCR,, c = Δ nl piaci hitel élet egészség nem-élet működési SCR mkt SCR cred SCR life SCR health SCR nl-vol SCR op 1 SCR mkt SCR cred 1 SCR life 1 SCR health 1 SCR nl-vol 1 SCR op 1 2006.05.10. 15/22

Szavatoló Tőkeszükséglet VaR vagy TailVaR illusztráció (nem méretarányos!) VaR TailVaR VaR TailVaR dátum

Minimális Tőkeszükséglet Meghatározás (EC): A tőke azon szintje, amelynek megsértése a végső felügyeleti intézkedést váltja ki. A tervezet alapelemei a Minimális Tőkeszükséglet-megfelelés a piacon maradás feltétele az MTSZ számítása egyszerű, robusztus és objektív abszolút minimuma megfelel a jelenlegi minimális biztonsági tőkének átmeneti időszakra az MTSZ számítása a Szolvencia I-en alapul az átmeneti időszak után a CEIOPS javaslata szerint az MTSZ számítása a standard SZTSZ egyszerűsített és alacsonyabb szintre kalibrált változata lesz 2006.05.10. 17/22

Megengedett tőkeelemek A tervezet alapelemei a számviteli szemléletű, listaalapú rendszer megtartása az új értékelési alapelvek figyelembevételel közelítés a jelenlegi bankszektorbeli szabályozáshoz háromszintű rendszer a tőkeelemek veszteségelnyelő képessége szerint az alacsonyabb szintek arányának korlátozásával a csoportszintű diverzifikációs hatás elismerése tőketámogatás (capital support) formájában Nyitott vagy vitás kérdések: azonos vagy eltérő szabályok az SZTSZ és az MTSZ lefedésére a lehívható egyesületi pótbefizetés besorolása a csoportszintű tőketámogatás elismerésének feltételei és korlátai 2006.05.10. 18/22

Megengedett tőkeelemek Háromszintű rendszer illusztráció elsődleges tőke (tier 1 capital) másodlagos tőke (tier 2 capital) harmadlagos tőke (tier 3 capital) pl. befizetett jegyzett tőke és tőketartalék, befizetett alaptőke, eredménytartalék, egyes mélyen alárendelt hibrid tőkeelemek stb. pl. alárendelt kölcsöntőke, elsőbbségi részvénytőke, egyéb hibrid tőkeelemek stb. feltételes/be nem fizetett elemek, pl. be nem fizetett jegyzett tőke vagy alaptőke, lehívható egyesületi pótbefizetés, csoportszintű tőketámogatás mennyiségi korlát engedélykötelezettség és mennyiségi korlát 2006.05.10. 19/22

Az eszközfedezetre vonatkozó szabályok Alapelvek: prudent person plus megközelítés Vitás kérdés: prudent person vagy plus? A prudens személy elve feltételezi, hogy az intézmény képes és kész ésszerű, prudens, kompetens befektetési döntéseket hozni: ennek megfelelően a szabályozásnak elég az alapelveket rögzítenie. Az eszközfedezet kockázatait egy ilyen rendszer elsősorban a kockázatalapú tőkeszükséglet révén kezelné. Az ellentétes megközelítés rögzítené a megengedett eszközök listáját, és tételes befektetési korlátokat írna elő; ezzel kizárná a szélsőséges kockázathalmozást. Befektetési korlátokra szükség lehet olyan kockázatok esetén, melyeket az SZTSZ számítása nem fed le. Várható: A megengedett eszközök szabályozása listaszerű lesz és a befektetési limitek egy része is megmarad. 2006.05.10. 20/22

Összegzés Miről nem volt még szó? A Szolvencia II projekt várható hatása a biztosítók tőkemegfelelésére A tartalékszükséglet az értékelés változása miatt várhatóan csökken A Szavatoló Tőkeszükséglet első próbája a jelenleg folyó QIS 2: várható, hogy az előzetes formulákat újra kell kalibrálni. A rendszer összességében legalább akkora biztonságot kell nyújtson, mint a meglévő Szolvencia I. Belső arányeltolódások: a Szavatoló Tőkeszükséglet várhatóan jobban tükrözi a biztosító tényleges kockázati kitettségét és kockázatcsökkentő fedezeteit, mint a jelenlegi tőkekövetelmény Csoporthoz tartozó biztosítók esetén előnyt jelent a tőketámogatás formájában elismerhető csoportszintű diverzifikációs hatás Kérdés, hogy a belső modellek alkalmazásának ösztönzője inkább a hatékonyabb kockázatkezelés igénye, vagy inkább az alacsonyabb tőkeszükséglet a hatékonyabb tőkeallokáció iránti igény 2006.05.10. 21/22

Köszönöm a figyelmet! 2006.05.10. 22/22