Nyíregyházi Főiskola

Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar Ügyrendje Elfogadva: 2000. november 21-én Módosítva: 2008. június 9-én Módosítva: 2010. január 18-án Módosítva: 2011. április 12-én Módosítva: 2012. február 21-én

Tartalomjegyzék Preambulum...3 I. Általános rendelkezések...3 I.1. A kar jogállása...3 I.2. A kar feladata...4 I.3. A kar felügyelete...4 I.4. A kar gazdálkodása...4 I.5. Kari kitüntetések...4 II. A kart alkotó személyek...4 III. A kar szervezete és vezetése...5 III.1. A kar szervezete...5 III.2. A kar vezetése...5 III.3. A kari tanács...5 III.4. A kari tanácstagválasztás eljárási rendje...5 III.5. A tanácstagok megbízatása...7 III.6. A kari tanács alakuló ülése...7 III.7. A kari tanács hatásköre...8 III.8. A dékán...9 III.9. A dékánhelyettesek...11 III.10. A kari titkár...11 III.11. A Dékáni Tanács...11 III.12. A hallgatói fórum...11 IV. A kar oktatási szervezeti egységei...11 IV.1. Az egységek vezető testülete...12 IV.2. Az intézetigazgató...12 IV.3. Az intézeti csoport/intézeti tanszék...13 IV.4. A kar igazgatása...13 V. A kar vezető testületeinek létrehozása és működése...14 VI. A kar érdekegyeztetési fórumai...14 VII. A kari Hallgatói Önkormányzati Testület...14 VIII. Záró rész...15 Záradék...15 1. Melléklet...16 2. Melléklet...17 3. Melléklet...18 2

Preambulum A Nyíregyházi Főiskola (továbbiakban főiskola) Természettudományi és Informatikai Karát (a továbbiakban kar vagy TTIK) a Magyar Köztársaság Kormánya a 209/1999 (XII. 26.) számú rendeletével létesítette 2000. január elsejei hatállyal. A kar a jogelőd intézmény (Bessenyei György Tanárképző Főiskola) Természettudományi Tanszékcsoportja anyagi és humánerőforrásainak bázisán jött létre, s a korábbi képzési és kutatási profil értékeinek megőrzését, gazdagítását kiemelt feladatának és kötelességének tartja. A kar stratégiájának vezérfonala a versenyképesség megtartása, olyan rugalmas képzési kínálat kialakítása, mely összhangban áll a gazdasági-társadalmi igényekkel, ezen belül is meghatározóan a térség és a régió szükségleteivel. A kar az 1.2. pontban meghatározott szakterületeken a képzés feladatait és feltételeit biztosító és szervező igazgatási szervezeti egység. A kar a főiskolán belül szakmailag önálló, a főiskolán belül külön költségvetéssel és külön Ügyrenddel rendelkezik, amely figyelembe veszi a Felsőoktatási törvény (továbbiakban Ftv.) és a Nyíregyházi Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban NyF SzMSz) rendelkezéseit. A kar az igazgatási feladatait a központi igazgatással együttműködve végzi. A kar feladatai ellátásában együttműködik a főiskolán működő más karokkal, kapcsolatot tart más felsőoktatási intézmények hasonló szakterületen működő egységeivel, további oktatási intézményekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel. I. Általános rendelkezések I.1. A kar jogállása (1) A kar neve: Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar. Angolul: Faculty of Natural and Computer Sciences, College of Nyíregyháza. Németül: Fakultät für Naturwissenschaften und Informatik der Gesamthochschule Nyíregyháza. Oroszul: Ηиредьгазская Βысшая Школа, Φакультет Εстественных Ηаук и информатики. (2) A kar jogállását a NyF SzMSz I. rész III. fejezete rögzíti. Az itt megnevezett feladatokat a kar a NyF SzMSz által biztosított autonómia szellemében, a hatályos jogszabályok keretein belül látja el. (3) A kar székhelye: Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. (4) A kar postacíme: 4401 Nyíregyháza, Pf. 166 (5) A kar körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar körirattal. (6) A kar szimbólumai: a kari címer és a dékáni lánc. 3

I.2. A kar feladata (1) A kar alaptevékenysége a természettudományok (biológia, földtudomány, kémia, környezettudomány, matematika, informatika), a könyvtártudomány, és a testnevelési és sporttudomány oktatása, valamint kutatása. Ezen belül: - A kar alapképzést, mesterképzést, szakirányú továbbképzést és felsőfokú szakképzést folytathat. A karon szakindítási engedéllyel rendelkező szakok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. - A kar megbízás alapján oktatást végez más karon akkreditált szakokon. (2) A kar alaptevékenysége ellátása érdekében speciális infrastruktúrát (a tudományterületnek megfelelően felszerelt és műszerezett oktató- és kutatólaboratóriumok) üzemeltet. Ezen infrastrukturális, valamint az informatikai háttér fejlesztését a kar kiemelt feladatának tartja. (3) A kar az alaptevékenységen felül jogosult olyan kiegészítő/kisegítő tevékenység végzésére (pl. sportszakember képzés), amelyet az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával végez. E tevékenység végzése során figyelembe veszi a NyF SzMSz 3. -ban megfogalmazottakat. I.3. A kar felügyelete A kar törvényességi felügyeletét a rektor látja el. A felügyeleti jogkör ellátása érdekében a jelen ügyrendet, szabályzatokat, határozatokat valamint a kari tanács üléseinek jegyzőkönyveit meg kell küldeni a főtitkárnak. I.4. A kar gazdálkodása A kar a főiskola Gazdálkodási Szabályzatában megfogalmazottak figyelembe vételével, a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli kari bevételekkel önállóan gazdálkodik. I.5. Kari kitüntetések A kari tanács kari kitüntetéseket alapíthat. Ezek adományozásának rendjéről az alapítólevelek intézkednek. II. A kart alkotó személyek (1) A kar polgárai a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló, s a kar irányítása alá tartozó oktatási egységben dolgozó oktatók, tanárok, alkalmazottak; valamint a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló, igazgatásilag a karhoz tartozó szakokon tanuló hallgatók. (2) A kar oktatási feladatainak ellátásába bevonhat más, a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyeket is. (3) A tanársegédi, adjunktusi, főiskolai docensi kinevezésekre a felterjesztéseket tárgyév május végig lehet benyújtani a kari irodába, melyet a kari tanács rangsorol. Az oktatói munkakörben történő alkalmazás feltételeit az intézményi SzMSz tartalmazza. 4

III. A kar szervezete és vezetése III.1. A kar szervezete A kar szervezeti felépítését jelen szabályzat 3. melléklete tartalmazza. III.2. A kar vezetése (1) A kar irányítása, vezetése és operatív működtetése a hatályos jogszabályokban, az NyF SZMSZ-ben és jelen ügyrendben meghatározott módon, a választott testületi szervek és a kari vezetők alkotó együttműködésével valósul meg. (2) A kar választott vezető testülete a kari tanács. A megválasztott kari tanács névsorát a dékán hivatalosan közzéteszi. (3) A kari tanács állandó és ad hoc bizottságokat hozhat létre. Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét, valamint működési rendjét a bizottság ügyrendje határozza meg, melyet a kari tanács fogad el. Az állandó bizottságok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. (4) A kari bizottságok elnökeit a dékán bízza meg határozott időtartamra. (5) A kar fóruma a kari értekezlet és a hallgatói fórum. (6) A kar vezetői a dékán és két dékánhelyettes. (7) A kar döntés-előkészítő testülete a Dékáni Tanács. (8) A kar vezetését a kari titkár segíti. III.3. A kari tanács (1) A kari tanács a kar legfelsőbb testületi irányító szerve, amely a III.7. pontban meghatározott hatáskörrel rendelkezik és minden, a kar irányításának keretébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult. (2) A kari tanács a hatáskörét az ülésén gyakorolja, állásfoglalásait határozatban nyilvánítja ki. Ülésének előterjesztései és határozatai nyilvánosak. (3) A kari tanácsot 15 napon belül össze kell hívni, ha a szavazati jogú tagok legalább egyharmada azt a tárgyalandó téma megjelölésével írásban kezdeményezi. III.4. A kari tanácstagválasztás eljárási rendje (1) A TTIK kari tanácsa 21 tagú. A kari tanács összetételéről a NyF SzMSz 35. -a rendelkezik. A kar tanácsának az intézményi SzMSz 35. (3) bekezdése szerint hivatalból tagja a dékán, aki egyben a kari tanács elnöke és a kar hallgatói önkormányzatának elnöke. (2) A kari tanácsban a hallgatók létszáma az összes tanácstag legfeljebb egyharmada. A kari tanácsnak nem lehet tagja olyan hallgató, aki az adott félévre nem aktív hallgatóként jelentkezett. A hallgatókat két évre választják. A hallgatók képviselőinek megválasztását a TTIK HÖT szervezi. 5

(3) A kari tanács rétegenkénti létszáma a következő: A 21 tagú kari tanács összetétele: Választott tagok: - a vezető oktatók és kutatók (tudományos főmunkatárs, kutató professzor) képviselői: 9 fő - az egyéb nem vezető oktatók/tanárok és kutatók (tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs) képviselői (a megválasztás időpontjában): 2 fő - az egyéb közalkalmazottak képviselői o adminisztratív dolgozók 1 fő o technikai dolgozók, laboránsok képviselői: 1 fő - a hallgatók képviselői: 6 fő A választott tagok létszáma összesen: 19 fő Hivatalból tagok: - a dékán: 1 fő - a kari HÖT-elnök: 1 fő Összes tanácstag: 21 fő A választások felügyelete (4) A kari tanács oktatói, kutatói, tanári és egyéb dolgozói képviselőinek megválasztása az előkészítő testület szervezésében a III.4. (3) bekezdésében meghatározott összetételben történik. (5) A választásokat a TTIK kari titkársága által kijelölt helyiség(ek)ben kell lebonyolítani. (6) A választásnál a következő általános rendelkezéseket kell betartani: - a választáson a Szenátus által jóváhagyott kari besorolású oktatási szervezeti egységek legalább 1 éve közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói és további foglalkoztatottjai vehetnek részt, mint választók és választhatók, - a választást egy, vagy ha az eredmény ezt szükségessé teszi, két fordulóban kell megtartani, - a jelölés előkészítésére, a jelölőlisták összeállítására és a szavazással kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására (választói névjegyzék, szavazólapok elkészítése stb.), a leadott szavazatok összeszámlálására 5 tagú (1 fő elnök + 4 tag + 1 póttag) Választási Bizottságot kell létrehozni, amelyet a kari tanács választ meg, - a választások technikai és adminisztratív előkészítését és lebonyolítását a kari titkárság segíti. A szavazás lebonyolítása és értékelése (7) A Választási Bizottság a kar szervezeti egységeinek dolgozói névsorából a III.4. (3) bekezdésére is tekintettel választási névjegyzéket készít. (8) A választási névjegyzéket hirdetmény formájában meg kell jelentetni, egyben tájékoztatást kell adni a szavazás időpontjáról, helyéről, a szavazás módjáról és más, a választással kapcsolatos tennivalókról. 6

(9) A rétegenkénti szavazólistára a jelölések alapján felkerül: - vezető oktatók, kutatók (tudományos főmunkatárs, kutató professzor): 12 fő - egyéb nem vezető oktatók, tanárok és kutatók (tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs): 4 fő - egyéb közalkalmazottak: 4 fő (10) Szavazni kizárólag a kitűzött napon és a kijelölt helyiség(ek)ben szavazólapon lehet. Titkos szavazás során személyügyi kérdésekben csak igennel vagy nemmel lehet szavazni. (11) A szavazás első fordulója akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint 50%-a részt vesz. Ennek hiányában második fordulót kell tartani, melyen már 30%-os részvétel is elegendő az érvényességhez. (12) Az első fordulóban azokat a jelölteket kell megválasztottaknak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot, és a szavazatok több mint 50%-át megkapták, az adott rétegen belüli létszámkorláton belül. Ha a választás eredménye azonos szavazatszám miatt nem dönthető el, akkor második fordulót kell tartani. (13) A második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett jelölt(ek) tekinthető(k) megválasztottnak. (14) A szavazólap csak akkor érvényes, ha az adott rétegen belül leadott szavazatok száma nem lépi túl a létszámkorlátot. III.5. A tanácstagok megbízatása (1) A kari tanács megválasztott tagjainak a megbízólevelet a dékán adja ki. A megbízás legalább egy, legfeljebb három évre szólhat. (2) Amennyiben a választott tagok száma csökken, úgy a megüresedéssel érintett rétegből a legutolsó tanácstag választás figyelembe vételével az a jelölt lép, aki az adott választási rétegben az őt követő legtöbb szavazatot kapta. (3) A választott testületi tagság megszűnik: - a hivatalból tanácstagok esetén a hivatali megbízás lejártakor, - az első bekezdésben meghatározott idő elteltével, - a tagnak a főiskolával, illetve az érintett egységgel fennálló közalkalmazotti jogviszonyának megszűntével, - a tagnak a tanácstagságról történő lemondásával, - a hallgató hallgatói jogviszonya megszűnésével vagy szüneteltetésével, - visszahívással, - jogerős bírósági büntetésben részesült, - egy tanévben a kari tanácsülések több mint feléről indokolatlanul hiányzott, A hiányzások számának nyilvántartása a kari titkár feladata. III.6. A kari tanács alakuló ülése (1) A kari tanács alakuló ülését a testület elnöke, azaz a dékán hívja össze. Az alakuló ülésen a kari tanács: 7

- megválasztja titkárát - és elfogadja ügyrendjét. A titkár személyére a tanács szavazati joggal rendelkező tagjai tehetnek javaslatot. A javaslatok betűrendben szavazólistára kerülnek, és a testület titkosan szavaz. Az tekinthető megválasztottnak, aki a szavazatok több mint 50%-át megkapja. Az elnök javaslatára a szavazást megelőzően 3 tagú szavazatszedő bizottságot kell létrehozni. A titkár, amennyiben nem testületi tag, tanácskozási joggal vesz részt az üléseken. (2) A kari tanács ülésén állandó meghívottként tanácskozási joggal résztvevők, ha nem tagjai a tanácsnak: - a rektor vagy helyettese, - az előző dékán, megbízatásának lejárta után egy évig, - a dékánhelyettesek, - az oktatási szervezeti egységek vezetői, - a Tanulmányi és Felvételi Osztály kari csoportvezetője, - a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság kari képviselője, - a szakszervezetek kari képviselői, - a Közalkalmazotti Tanács delegáltja, - a kar részéről a Szenátusba választott képviselők, - mindazok, akiket a dékán eseti vagy állandó jelleggel meghív. III.7. A kari tanács hatásköre (1) A kari tanács döntési hatáskörében: - elfogadja a jelen Ügyrendjét és más szabályzatait, illetve mindezek módosításait, - dönt a dékáni megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolásáról, - jóváhagyja a tanévi munkaterveket, - elfogadja a kar tudományos programjait, és értékeli a kutatási eredményeket, - felosztja a rendelkezésére bocsátott kari költségvetési keretet és más pénzügyi forrásokat, - kari kitüntetéseket alapít és adományoz, - elfogadja a záróvizsga bizottságok társelnökeit, - dönt a kari minőségbiztosítás struktúrájának (az intézményi minőségbiztosítási szervezeti felépítéssel összhangban) elveinek kialakításáról, megszervezéséről, - dönt hazai és külföldi intézményekkel való együttműködés kezdeményezéséről és létesítéséről - dönt a dékánhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolásáról, - dönt a tanársegédi, adjunktusi, főiskolai docensi, tudományos kutatói és tanári pályázatok rangsorolásáról, - dönt az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek vezetői pályázatainak rangsorolásáról, - dönt az egyetemi, főiskolai docensi munkakör 1 évnél rövidebb időre szóló, pályázat nélküli betöltéséről, - dönt a kari tanács bizottságai vezetőjének és tagjainak megválasztásáról. A kari tanács az Intézeti Tanácsokra átruházza az alábbi jogkörét: az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés és a felsőfokú szakképzés tantárgyi programjainak véleményezését. Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente be kell számolni a kari tanácsnak. 8

(2) A kari tanács javaslatot tesz a Szenátusnak: - oktatási és más szervezeti egységek létesítésére, megszüntetésére, a kar éves költségvetésére, - új alapképzési és mesterképzési szakok indítására a képzési és kimeneti követelmény, szakirányú továbbképzési szakok létesítésére és indítására a képzési és kimeneti követelmény, felsőfokú szakképzési szakok létesítésére és indítására a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, - a képesítési és kimeneti követelményeknek megfelelő szakirányú továbbképzési szakok és a felsőfokú szakképzés indítására, illetve az utóbbiak szakközépiskolával történő közös indítására, - főiskolai és egyéb kitüntetések (a miniszter által adományozandó, ill. más állami kitüntetések) adományozására. (3) A kari tanács véleményezi: - a karra kinevezendő, illetve kinevezett egyetemi és főiskolai tanárok pályázatát, ilyen munkaköri cím adományozását és felmentésük kezdeményezését, - tudományos tanácsadó és kutató kinevezését, illetve felmentését, - a kar oktatási, kutatási tevékenységét, valamint az egyéb területen végzett kari munkát, - minden a kar tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek teljesítését érintő előterjesztést, - a szakmai gyakorlóhelyekkel megkötni kívánt együttműködési megállapodás tervezetét. (4) A jelen ügyrend a kari tanács egyes hatásköreit más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység tanácsára átruházhatja. A Szenátus által átruházott hatásköröket nem lehet átruházni. (5) Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente be kell számolni a kari tanácsnak. (6) A kari tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják. III.8. A dékán (1) A dékán megbízásáról az NyF SzMSz 38. -a rendelkezik. (2) Szavazni kizárólag a kitűzött napon, a kar tanácsának ülésén, szavazólapon lehet. Titkos szavazás során személyügyi kérdésekben csak igennel vagy nemmel lehet szavazni. A szavazólapok átvételét valamennyi kari tanácstag aláírásával igazolja. (3) A kari tanács rangsorolja a benyújtott pályázatokat. (4) Dékáni megbízást a kar egyetemi, főiskolai tanára, egyetemi docense, vagy tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docense kaphat. A dékán megbízása egy alkalommal meghosszabbítható. Ha azt a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával támogatta, a megbízás második alkalommal is meghosszabbítható. A dékán megbízólevelét a rektor adja ki, legfeljebb három-öt évi időtartamra. A megbízás 65 éves korig tölthető be. Ha magasabb vezetői megbízás időtartamának egy része a hatvanötödik életév betöltését követően kerülne kitöltésre, a magasabb vezetői megbízás a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával meghozott döntésével adható meg, így a megbízás teljes, a hatvanötödik életév betöltését meghaladó részében is kitölthető. 9

(5) A dékán a kar törvényes képviselője, felelősséggel tartozik a feladat- és hatáskörében végzett munkájáért. (6) A dékán feladatkörében: - irányítja a kar képzési, tudományos, kutatási, fejlesztési, és szaktanácsadási tevékenységét, - irányítja a kari tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervező munkát, gondoskodik a kari tanács határozatainak végrehajtásáról, - az intézményi humánpolitikai elvek figyelembevételével irányítja a kari humánpolitikai munkát, - koordinálja a kari bizottságok munkáját, működteti a kari minőségbiztosítási rendszert, - a kari tanács véleményét kikérve, meghatározza a dékánhelyettesek feladatkörét, - irányítja a kari oktatási és gazdasági tevékenységet, - ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok, illetve a főiskolai ügyrendek és szabályzatok, illetve a jelen ügyrend számára meghatároznak. (7) A dékán hatáskörében: - gyakorolja a munkáltatói jogkört - átruházott hatáskörben - a munkáltatói jogkörök gyakorlása a Főiskolán című szabályzat szerint, - az intézetigazgató-helyettest és az Intézeti Tanszékek/Csoportok Vezetőit amely feladatkör nem minősül vezetői megbízásnak az intézet igazgatójának előterjesztésére a kari dékán bízza meg. - gyakorolja az utalványozási jogkört - átruházott hatáskörben a rendelkezésére álló pénzügyi keret terhére - az utalványozási jogok gyakorlásának főiskolai ügyrendje szerint, - gyakorolja a kiadmányozási jogkört - átruházott hatáskörben - a kiadmányozási jogok gyakorlásának főiskolai ügyrendje szerint, - véleményezi a hallgatók tanulmányi, fegyelmi, kártérítési és balesetvédelmi ügyeiben beadott kérvényeket, - gyakorolja a jogszabályokban, és a főiskolai szabályzatokban, illetve jelen ügyrendben megállapított hatásköröket. (8) A dékánnak feladatai ellátása és hatásköre gyakorlása során utasítási és intézkedési joga van. Nem utasíthatja a kari tanácsot, a kari hallgatói önkormányzatot és a karon működő érdekképviseleti szerveket. (9) A dékán - a kari tanács döntéseit kivéve - megsemmisíthet minden - a karon született - döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A dékán döntésével szemben jogorvoslatért a kari tanácshoz lehet fordulni. (10) A dékán a kari tanács, a kari tanács a dékán jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítését a rektortól kérheti. Az előterjesztésnek a végrehajtást illetően halasztó hatálya van. (11) A dékán vezetői tevékenységéről évente beszámol a Szenátusnak, a kari tanácsnak, valamint a rektornak. 10

III.9. A dékánhelyettesek (1) A dékánt feladatai ellátásában két dékánhelyettes segíti. A dékánhelyettesi megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a Kari Tanács dönt, döntését megküldi a rektornak, aki a Kari Tanács véleményének mérlegelésével dönt a dékánhelyettesi megbízás kiadásáról. Dékánhelyettesi megbízást a kar egyetemi és főiskolai tanára, egyetemi docense, vagy tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docense kaphat. A megbízás legfeljebb három-öt évre terjedhet, újabb pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható. (2) A dékánhelyettesek feladatkörét, a kari tanács véleményét kikérve, a dékán határozza meg. (3) A dékán távollétében a dékánhelyettesek - meghatározott körben - annak jogkörét gyakorolják. III.10. A kari titkár (1) A dékán mellett az igazgatási és szervezési feladatok ellátását a dékánnak közvetlenül alárendelt kari titkár irányítja, akit a kari tanács véleményének figyelembevételével a rektor bíz meg. (2) A kari titkár feladatait a kari tanács és a főtitkár véleményét kikérve a dékán állapítja meg, s ezt a kari titkár munkaköri leírásában rögzíti. III.11. A Dékáni Tanács (1) A Dékáni Tanács a dékán mellett működő döntés-előkészítő testület. (2) Tagjai a dékán, a dékánhelyettesek, a kari HÖT elnöke, valamint a kari titkár. A tanács munkájában a dékán meghívása alapján más is részt vehet. III.12. A hallgatói fórum A kar konzultatív fóruma a karon tanuló hallgatók kari fóruma, melyet a kari HÖT elnöke hív össze, elsősorban a hallgatók tájékoztatása céljából. IV. A kar oktatási szervezeti egységei (1) A karon az oktatás és a tudományos kutatás alapegységei az intézetek. Az intézet (továbbiakban oktatási egység, röviden: - egység -) felelős vezetője az intézetigazgató. (2) Az intézeten belül intézeti csoportok/intézeti tanszékek működhetnek. (3) Az egységek, valamint ezen belül az intézeti csoportok/ intézeti tanszékek létesítéséről vagy megszüntetéséről a kari tanács dönt. (4) Az intézet saját Ügyrend alapján működik, melyet a kari tanács fogad el. 11

Az egységek alapfeladata: - a szaktárgyi oktatás, új képzési formák kezdeményezése és képzési dokumentumainak kidolgozása; - az oktatással kapcsolatos számonkérés tartalmi követelményeinek kidolgozása, a számonkérés szervezése; - a főiskola és a kar célkitűzéseinek képviselete és megvalósításának elősegítése; - a szaktudományi kutatás szervezése, a hallgatók tudományos munkájának elősegítése; - Az intézet koordinálja az intézeti csoportok/intézeti tanszékek oktatási, tudományos, pályázati és alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenységét, elősegíti az erőforrások hatékony felhasználását. - Az intézet egységesen látja el az intézeti csoportok/intézeti tanszékek adminisztrációját. - Az intézet leltárilag egységes. IV.1. Az egységek vezető testülete (1) Az intézet választott irányító testülete az Intézeti Tanács, melynek összetételéről az intézet Ügyrendje rendelkezik az NyF SzMSz 43. -a figyelembe vételével. Az intézeti tanács feladata: - meghatározza ügyrendjét, - véleményezi az intézet kompetenciájába tartozó képzési programokat (tanterveket), - a tanterv keretei között elfogadja az oktatott tantárgyak programját, vizsgakövetelményeit, tananyagait, - véleményezi az intézet pénzügyi keretének felhasználását, - véleményez minden az intézet tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek teljesítését érintő előterjesztést. (2) Az intézet konzultatív oktatói fóruma az intézeti értekezlet, mely az intézetigazgatói pályázat ügyében és az intézeti Ügyrend szerint meghatározott más kérdésekben is véleménynyilvánításra jogosult. IV.2. Az intézetigazgató (egységvezető) (1) Az egységek felelős vezetője az egységvezető. Az egységvezető megbízására vonatkozó szabályokat az NyF SzMSz 45. -a tartalmazza. (2) Intézetigazgatónak egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens, vagy tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docens bízható meg. Az intézetigazgatót, pályázat alapján az intézeti tanács előzetes állásfoglalását követően a kari tanács rangsorolása alapján a rektor bízza meg. A megbízás legfeljebb öt évig terjedhet, és a törvényi feltételek megléte esetén pályázat alapján többször is megismételhető. 65 éven felüli személy az intézet vezetésével nem bízható meg. (3) Az intézetigazgatónak legfeljebb egy évi távolléte, illetve a tisztség betöltésére irányuló eljárás sikertelensége miatt szükségessé válik a helyettesítése. Az intézeti tanács véleményét meghallgatva a rektor az érintett oktatási szervezeti egység, illetve a kar más egyetemi tanárát, főiskolai tanárát vagy docensét legfeljebb egy évi időtartamra vezetői helyettesítéssel megbízhatja. A megbízást a Szenátus legközelebbi ülésén be kell jelenteni. 12

(4) Az egységvezető feladatai teljesítése során - a vonatkozó szabályzatok szerint - együttműködik a dolgozói és hallgatói érdekvédelmi szervezetekkel. (5) Az egységvezető feladata: - képviseli az oktatási egységet, - az egység elé terjeszti az intézet Ügyrendjét, vagy annak módosításait, - a főiskola Gazdálkodási Szabályzatában meghatározottak szerint lát el a gazdálkodással összefüggő egyes feladatokat, - rendelkezik az egység pénzügyi kereteivel, - irányítja az egységen belül a humánpolitikai munkát, - elkészíti az egységben dolgozók munkaköri leírását, diplomás közalkalmazottak esetén a megfelelő csoportvezető véleményét kikérve, - összehangolja az egységben folyó oktatómunkát, képzési formákat, tudományos és alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenységet, - gondoskodik az egységben folyó tudományos diákköri tevékenység szakmai feltételeinek megteremtéséről, - összehangolja az egység pályázati tevékenységét, - irányítja az egység tanácsának tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervező munkát, gondoskodik a tanács határozatainak végrehajtásáról, - közvetlenül irányítja az egység nem oktató alkalmazottait, - elősegíti az intézet külső kapcsolatait, - dönt az egység kiadványaival kapcsolatos ügyekben, - ellenőrzi az egység eszközeinek használatát, gondoskodik a vagyonvédelemről és karbantartásról, - ellátja a jogszabályokban, a főiskolai SZMSZ-ben és jelen ügyrendben meghatározott további feladatokat. (6) Az alapképzési és mesterképzési szakok és az oktatómunka közvetlen felügyeletét, valamint az oktatásszervezési feladatokat az intézetigazgató a csoportvezetők útján látja el. Az egyéb képzési formák (szakirányú továbbképzés, felsőfokú szakképzés) közvetlen felügyelete az igazgató feladatköre, melyet átruházhat az intézet csoportvezetőire. IV.3. Az intézeti csoport/intézeti tanszék (1) Az intézeti csoport/intézeti tanszék alapfeladata: - a szaktárgyi oktatás, tanári mesterszak esetén a szaktárgyhoz kapcsolódó tantárgypedagógiai képzés végzése, korszerűsítése, új képzési formák kezdeményezése és képzési dokumentumainak kidolgozása; - az oktatással kapcsolatos számonkérés tartalmi követelményeinek kidolgozása, a számonkérés szervezése; - a főiskola és a kar célkitűzéseinek képviselete és megvalósításának elősegítése; - a szaktudományi kutatás szervezése, a hallgatók tudományos munkájának elősegítése. IV.4. A kar igazgatása (1) Az igazgatási és szervezési feladatainak ellátására a kar titkárságot működtet, melyet közvetlenül a dékán irányít. (2) A kar az igazgatási feladatait a központi igazgatással (Rektori Hivatal, Hallgatói, Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály, Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság) együttműködve végzi. 13

V. A kar vezető testületeinek létrehozása és működése A kar vezető testületeinek létrehozása és működésére vonatkozó előírásokat az NyF SzMSz I. rész III. fejezete tartalmazza. VI. A kar érdekegyeztetési fórumai (1) A kari érdekegyeztetés célja, hogy a kar dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyával, élet- és munkakörülményeivel, valamint a kar hallgatói tanulmányi munkájával, annak feltételeivel, továbbá a hallgatók szociális helyzetével kapcsolatos ügyekben lehetővé tegye a jogkörök egyeztetéssel történő gyakorlását. (2) Az előzetes érdekegyeztetést akkor is meg kell valósítani, ha a szóban forgó ügyben a kari tanács döntési joggal bír. (3) A dolgozói kari Érdekegyeztető Fórum tagjai: - a Közalkalmazotti Tanács kari képviselője, - a szakszervezetek kari képviselői, - a dékán és helyettesei. (4) A hallgatói érdekegyeztetés a dékán és a kari HÖT elnöke között történik. VII. A kari Hallgatói Önkormányzati Testület (1) A karon a hallgatók alanyi jogú képviseletét a kari HÖT biztosítja. (2) A kari HÖT az NyF SzMSz 65. -nak megfelelően, kari szinten döntési, egyetértési, véleményezési és képviseleti jogokat gyakorol. 14

VIII. Záró rész (1) Jelen szabályzat a kari tanács általi elfogadással lép hatályba. (2) Jelen szabályzat a következő mellékleteket tartalmazza: 1. melléklet A karon akkreditált szakok felsorolása 2. melléklet A kar bizottságai 3. melléklet A kar szervezeti felépítése Záradék Jelen szabályzatot a Kari Tanács 1/2000. (XI. 21.) számú határozatával (2000. november 22-i hatállyal) elfogadta. Jelen szabályzatot a főiskolai rektor 52-9/2000. (XI. 21.) számú határozatával jóváhagyta. Jelen szabályzatot a kari tanács TTFK-I/6-3/230/10//2008. számú határozatával (2008. június 10-i hatállyal) módosította. Jelen szabályzatot a kari tanács TTIK/5-10/8/2010. számú határozatával (2010. január 19-i hatállyal) módosította. Jelen szabályzatot a kari tanács TTIK/6-11/10/2011. számú határozatával (2011. április 13-i hatállyal) módosította. Jelen szabályzatot a kari tanács TTIK/6-5/4/2012. számú határozatával (2012. február 22-i hatállyal) módosította. Nyíregyháza, 2012. február 21. Dr. Kiss Ferenc dékán 15

1. Melléklet A karon akkreditált szakok felsorolása: A korábbi egy- és kétszakos tanári képzések (2011-ig): biológiatanári földrajztanári háztartásökonómia-életvitel szakos tanár kémiatanári informatikus könyvtáros környezetvédelem-tanári matematikatanári számítástechnika-tanári technikatanári testnevelés szakos tanár 2006-tól akkreditált alapképzési szakok: biológia alapszak földrajz alapszak informatikus könyvtáros alapszak kémia alapszak környezettan alapszak matematika alapszak programtervező informatikus alapszak sportszervező alapszak testnevelő-edző alapszak A Pedagógusképző Karral együttműködésben: 2008-tól akkreditált tanári mesterszak: matematika szakképzettség 2009-től akkreditált tanári mesterszak: kémia szakképzettség környezettan szakképzettség informatika szakképzettség 2010-től akkreditált tanári mesterszak: földrajz szakképzettség 2011-től akkreditált tanári mesterszak: testnevelő szakképzettség Felsőfokú szakképzési szakok: idegenforgalmi szakmenedzser web-programozó Szakirányú továbbképzési szakok: outdoor programvezető személyi edző sportanimátor fitness terápia 16

2. Melléklet A kar állandó bizottságai Tudományos Bizottság Kari Tudományos Diákköri Tanács 17

3. Melléklet A kar szervezeti felépítése KARI TANÁCS DÉKÁN KARI HÖT Tudományos dékánhelyettes Oktatási dékánhelyettes - Tudományos Bizottság - Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet - Kari Tudományos Diákköri Tanács - Környezettudományi Intézet - Matematika és Informatika Intézet - Testnevelés és Sporttudományi Intézet - Turizmus és Földrajztudományi Intézet