ENERGETIKA KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ Budapest, 2014. október 07. A által szervezett Energetikai Körkép című konferencia fő célja volt, hogy a globális és hazai gazdasági folyamatokat nagyban befolyásoló energiaipart több irányból, minél sokrétűbben bemutassa. A célnak megfelelően több téma került feldolgozásra két blokkra osztva. Az első blokkban három, egyenként 20-30 perces előadást hallhatunk iparági szakértőktől, a második blokk pedig egy 60 perces előadás keretében mutatta be összefoglalóan a hazai energiaszektort.
1. Az első blokk előadásai 1.1. Ságodi Attila: A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Első előadónk Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi szektorra szakosodott tanácsadói csoportjának vezetője volt. Attila az energetikai szektort főképpen az EU-ra fókuszálva mutatta be a megújuló energiaforrások tekintetében, számba véve azok előnyeit és közgazdaságtani sajátosságait. Az előadás bemutatta a megújuló energiaforrások kapacitásának növekedését, az EU-ban, amiből egyrészt levonható volt a következtetés, hogy a 2004 óta tartó támogatási folyamat jelentősen elősegítette a kapacitás növekedését, másrészt pedig a megújulókon belül látható volt a szél- és napenergia túlsúlya, a vízi erőművekhez kapcsolódó kapacitások stagnálása. Az EU országait a növekedést illetően három csoportba sorolhatjuk be: vannak olyan országok, amelyek hagyományosan nagy megújuló részaránnyal rendelkeznek (pl. Ausztria vagy Svédország), vannak olyanok, amelyek jelentős fejlődést tapasztaltak 2004 és 2012 között (pl. Portugália vagy Dánia), míg más helyeken mind a növekedési ütem, mind a részarány kifejezetten alacsony (ide tartozik Magyarország mellett pl. Franciaország és Lengyelország is). Megállapítható az is emellett, hogy bár több fajta támogatási rendszer működik az EU-n belül, a növekedés üteme ettől független, más tényezők befolyásolják Ábra 1: A megújuló fogyasztás részaránya illetve ennek változása 2004 és 2012 között az EU-27 országaiban
A megújuló energiaforrások előnyeit megvizsgálva egyértelműen látszik a károsanyag-kibocsátás terén tapasztalható különbség, a gázüzemű és a szénüzemű erőművekhez képest is igaz, hogy a megújuló energiaforrások kibocsátása alacsony, a szénalapú erőművek kibocsátásának kevesebb, mint 5, a gázüzemű erőművek kibocsátásának pedig kevesebb, mint 10% tapasztalható ezek esetében. Fontos az is, hogy a megújulók esetén a károsanyag-kibocsátás egésze indirekt, így az élettartam technológiai fejlődéssel történő növelése ezt az arányt még tovább csökkentheti. Ez egyértelműen előnyös a környezet szempontjából, és pont emiatt van szükség a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására is, hiszen ezek termelési egységköltsége jelenleg még meghaladja a gáz-, szén- és nukleáris üzemű erőműveket. Ábra 2: Az egyes erőműtípusok átlagos egységköltsége OPEX és CAPEX bontásban Amellett, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetések támogatásokra szorulnak, további költségek is felmerülnek a rendszerrel kapcsolatosan, hiszen egyrészt a hálózati csatlakozás megteremtése, a hálózat fejlesztése mindenképp szükségszerű, emellett pedig a rendszer kiegyensúlyozási költségei és a backup költségek is jelentősek. Az előadás utolsó részében a hallgatóság az energia kínálati körülményeivel ismerkedhetett meg. A kötelező átvétel hatásai mellett a különböző erőműtípusok változó költségei alakítják a kínálati görbét, a merit ordert, így a piaci ár ennek megfelelően alakul ki a kereslet alakulásával. A kereslet változása a beépített kapacitások beindítását illetve leállítását vezeti, így a kereslet nagyságától függ, hogy az erőműportfólió melyik elemei termelnek energiát. A kínálati sajátosságok miatt előfordulhat akár az is, hogy a piacon negatív energiaárak alakulnak ki. Ez annak köszönhető, hogy megfelelően nagy megújuló
kapacitás esetén olyan erőműveknek is le kellene állítani a működésüket bizonyos időszakokra, amelyek esetén a leállás nagy költségeket jelentene, így ezek az erőművek a leállítás és az ezzel járó költségek helyett fizetnek a piaci szereplőknek annak érdekében, hogy az általuk termelt többletenergia felhasználásra kerüljön. Ábra 3: A negatív árak kialakulásának piaci magyarázata 1.2. Gyenes Péter: E-mobility és az emissziócsökkentés jelentősége A második előadó Gyenes Péter, a PwC szenior menedzsere volt, előadása pedig az e-mobility helyzete köré épült, az előadás fókuszában a részben vagy egészben elektronikusan működő járművek és azoknak a környezetre gyakorolt hatásai voltak. Teljesen elektronikusan működő (PEV) gépjárműnek azok tekinthetők, melyekben benzines robbanómotor egyáltalán nem található, a gépjármű haladásához szükséges energiát kizárólag elektromos energia biztosítja, részben elektronikus gépjárművek (PEHV) pedig azok a hibrid járművek, melyekben található benzines robbanómotor ugyan, de emellett a fékezési energiából előállított elektromos áram is hozzájárul a meghajtáshoz. A PEV és PEHV személy- és kistehergépjárművak piacán jelentős növekedés várható, 2021-re világszerte már közel 9 millió ilyen jármű fog üzemelni. Az elektromos járművek ága nagy növekedési potenciállal
bír, hiszen ez a 9 millió jármű 28%-os előrejelzett CAGR-t jelent, míg ugyanez az érték a belsőégésű motoros járművek esetén 4%, hibrid járművek esetén pedig 11%. Az e-mobility annak köszönhetően játszik nagy szerepet az emissziócsökkentési tervekben, mivel a világ teljes CO 2 kibocsátásának 17%-a a közúti közlekedésből származik, így nemzetközi és uniós törekvések is irányulnak ennek csökkentésére. A CO 2 kibocsátás vizsgálatakor a teljes értéklánc során felmerülő kibocsátást figyelembe kell venni, hiszen a jármű gyártása során is felmerülnek ilyen tényezők, valamint az energia megtermelésekor is bocsátanak ki az erőművek szén-dioxidot. Magyarország esetében az energiamix összetételének köszönhetően átlagosan 317g/kWh az árammal kapcsolatos CO 2 kibocsátás nagysága, a hálózati veszteség pedig 9,3%. Amennyiben a Nissan Leaf adatait vesszük alapul, az autó teljesítménye 0,212kWh/km, így kilométerenként 73 gramm lesz az elektromos autó CO 2 kibocsátása. Középkategóriás autó esetén, 7 literes száz kilométerenkénti fogyasztást feltételezve a belsőégésű motorral rendelkező autók kibocsátása 140 g/km, hazánkban tehát az elektromos autók alkalmazása ténylegesen csökkenti az emissziót. Látható azonban, hogy ez nagyban az energiamix függvénye, így pl. Franciaországban, ahol magas a nukleáris erőművek részaránya, ez a különbség még nagyobb, azonban a szénalapú erőműveket nagyban alkalmazó Kína esetében a reláció fordított. Ábra 4: A különböző típusú járművek CO 2 kibocsátása kilométerenként Magyarország, Franciaország és Kína esetében
1.3. Király András: A shale gas jelenség bemutatása Az első blokk záró előadását Király András, a MOL kutatási portfólió osztályának igazgatója tartotta a shale gas témakörében. Az előadás elején András is kitért a különböző típusú energiaforrásokra, majd szén-hidrogének kerültek az előadás középpontjába. A shale gas története néhány évtizedre nyúlik vissza, amikor geológusok felfedezték, hogy addig szénhidrogén tárolására alkalmatlannak hitt kőzetekről kiderült, hogy működhetnek tárolóként. A shale gas első számú sajátossága, hogy a szénhidrogén kőzetekben található meg, nehezen hozzáférhető formában. Geológusok egy csoportja felfedezte továbbá, hogy a shale gas hozzáférhető lesz, amennyiben a tároló kőzetet megfelelő módon megrepesztik. Többek között ennek köszönhetően soroljuk a shale gast a nem konvencionális szénhidrogének közé, hiszen hatalmas területen nagy mennyiségben található meg, azonban ennek kinyerése költséges és bonyolult. A kitermeléshez nagy technológiai újításra volt szükség, amely kifejlesztése megközelítőleg 25 évet vett igénybe az USA-ban. A fáradozások azonban meghozták gyümölcsüket, hiszen egyrészt az amerikai piacokon a gáz ára már alacsonyabb, mint a többi piac (német, japán, brit) esetében, az előrejelzések szerint pedig 2020-ra az USA önellátóvá válhat az energiahordozókat illetően, de legalábbis függetlenedhet a közel-keleti olajimporttól. Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2013 Ábra 5:A gáz ára különböző piacokon (USD/MMbtu) Az USA sikersztorit követve számos kutatási területen kezdődtek meg vizsgálatok Európán belül is, hatalmas kitermelhető forrásokban bizakodva. Néhány év után kiderült azonban, hogy ugyan valóban nagy mennyiségű shale gas található Európa területén, az USA-ban alkalmazott módszer nem ültethető át
főképp a két kontinens geofizikai adottságbeli eltérése miatt. Az elkövetkezendő években minden bizonnyal Európában is költséghatékonyan hozzáférhetővé válik majd a shale gas, így csökkentve az energiafüggőséget. 2. A második blokk előadása A konferencia második felében Baji Csaba, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója tartott előadást a magyar energiapiac helyzetéről és az MVM Csoport tevékenységéről. Az MVM Magyarország legnagyobb állami vállalatainak egyike, valamint a magyar energiapiac egyik legdominánsabb szereplője, amely regionális szinten is meghatározó pozíciót tölt be. Az MVM tevékenysége két fő terület köré csoportosul, ezek a villamosenergia és földgáz. Mindkét piac meglehetősen kompetitív; az iparág különböző szegmenseiben számos, magyar többségi tulajdonú, valamint külföldi központú, multinacionális vállalat van jelen. A villamosenergia-szektorban a főbb versenytársak az E.on, EDF, RWE, valamint az EnBW; a földgázpiacon a MOL, az RWE, illetve az Eni. Az energiapiacra globálisan jellemző, hogy az elmúlt években számos nehézséggel kellett szembenéznie, a piacon lévő vállalatok stratégiájában ennek megfelelően változások történtek. Az MVM az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, mely a szervezeti felépítés restruktúrálásával kezdődött. Az új felépítésben a főbb szervezeti egységek a termelés, gazdaság, kereskedelem, földgáz, illetve az átviteli rendszerek irányítása. A megalapozott stratégiának köszönhetően a gazdasági környezet viszontagságai ellenére és a foglalkoztatottak számának stagnálása mellett is jelentősen nőtt a társaság árbevétele és eszközállománya. Az MVM működésének alapja egy ún. energiamix-en nyugszik. A gazdasági környezet változásának hatásait enyhítendő, széles skálán mozgó energiaforrások szolgálják a vállalat stabil működését. Az MVM működtet szénerőművet (Vértes), atomerőművet (Paks), fűtési célú erőművet (Észak-Buda, Miskolc), gázturbinás erőművet (Ajka, Litér, Sajószöged), szélerőművet (Sopron környéke), valamint szénbányát is (Márkushegy). Az MVM az elmúlt években több, a hazai energiapiacon működő társaságot integrált sikerrel a cégcsoportba: a Magyar Földgáztároló Zrt. a magyarországi tárolói kapacitások 70%-át birtokolja, míg a Magyar Földgázkereskedő Zrt. az orosz hosszú távú gázszerződések birtokosa. A cégcsoporthoz kisebbségi tulajdonában áll továbbá a FŐGÁZ Zrt. mely, kereskedelmi és elosztói feladatokat lát el. Az elmúlt négy évben több, nagy beruházást igénylő projekt valósul meg az MVM közreműködésével. Előkészítésre került az új paksi atomerőmű blokkjainak létesítése, valamint a már meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítása. Folyamatosan fejlesztés alatt áll a villamos hálózat, valamint a Vértesi Erőmű Zrt. jövőképe is kiemelt figyelmet kap. A gázüzletágban az MVM egyre nagyobb szerepet vállal,
köszönhetően az európai szintű infrastrukturális beruházásoknak (Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítése), továbbá megalapította a CEEGEX energiatőzsdét is. A kiemelt projektet közé tartozik még a távközlési piacra való belépés, melynek hatásait a lakosság az elkövetkezendő időszakban ismerheti meg. A magyarországi piacon elsődleges szempont az energiaárak alacsony szinten tartása, melynek érdekében 2015-től megkezdi működését az Első Nemzeti Közszolgáltató is. Az MVM Csoport fő célja a magyar piacon való domináns jelenlét annak érdekében, hogy hazánk lakosai versenyképes áron juthassanak hozzá a villamos- és hőenergiához. Fontos elem az MVM stratégiájában továbbá, hogy magyar többségi tulajdonú vállalatként meghatározó szereplője legyen a regionális piacnak is és folyamatosan új beruházásokat hajtson végre mind belföldön, mind külföldön. 3. Konklúzió A konferencia fő üzeneteként elmondható, hogy az energiaipar jelentős mértékben befolyásolja a globális gazdasági és politikai folyamatokat, mely a jövőben sem fog változni. A technológia fejlődésével újabb és újabb lehetőségek jelennek meg az energia előállítás szempontjából, ezek azonban mindaddig nem lesznek versenyképesek, míg az általuk előállított energia önköltsége nem közelíti a piaci árakat. A szabályozói környezet jelentős mértékben tudja befolyásolni az energiaipar alakulását, erre jó példa az EU három 20-as szabályozása is, mely a zöld energia növekvő mértékű felhasználását szorgalmazza a tagországokban, a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében.