MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor 2011. január
MAKROSTATISZTIKA 12. hét Reálgazdasági, árés bér- konvergencia Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
Főbb üzenetek A konvergencia két alapvetően különböző jelentése (maastrichti kritériumok vs. felzárkózás) De a felzárkózás is többféle dolgot jelent egy térségét egy országét reál, ár, bér (általában csak a reál áll a figyelem előterében, amely maga is többféle módon értelmezhető) A felzárkózás három metszete közötti összefüggéseket hasznos megérteni, nyomon követni ( a fenntarthatóság további jelentése) Ehhez vannak könnyen elérhető statisztikák
Témakörök Mi a konvergencia (felzárkózás)? Egy ország vs. térség Reál, ár, bér Milyen statisztikai források? Hogyan mérjük? Béta és szigma (térségre) Béta (konvergencia-sebesség) egy országra és felezési idő (half life convergence), vs. konstans növ. ütemkülönbség Milyen minták EU-ban, illetve KKEU-ban (Mi változott meg 2008 után ez még korai kérdés, de: külső egyensúly ismét effektív növekedési korláttá válhat; elő kell venni a BOP-constrained growth irodalmat)
Mit jelent a konvergencia (reál, ár, bér)? Itt a konvergenciáról kétféle szemszögből lesz szó: 1. Egy viszonylag elmaradott ország (-csoport) nézőpontjából: a konvergencia azt jelenti, hogy az elmaradott ország (-csoport) fejlettségi, ár- és bérszintje idővel közeledik a fejlettebb országokéhoz (béta-konvergencia) 2. Egy földrajzi/gazdasági térség (az EU) szempontjából: a konvergencia azt jelenti, hogy időben csökken a fejlettségi, ár és bérszintek szóródása (szigma-konvergencia: relatív szórás)
Miért érdekes a 2. szempont? (Volt-e, van-e konvergencia az EU-térségen belül?) A konvergencia nem globális jelenség Világméretű összehasonlításban: vannak országok, régiók, amelyek relatíve szegényből szegényebbekké, illetve relatíve gazdagokból gazdagabbakká váltak illetve vannak régiók, amelyeken belül nem változtak vagy nőttek a különbségek LA) Kérdés: az EU-t ebből a szempontból milyen folyamatok jellemezték? Milyen gazdasági unióhoz csatlakoztunk? Olyanhoz, amelyet a múltban a konvergencia vagy a divergencia jellemzett? Fontos megszorítás: itt a világgazdasági válság hatásairól nem lesz szó
(Itt) mit nem jelent a konvergencia? Nem az úgynevezett maastrichti nominális konvergencia-kritériumokat (a GMU-csatlakozás feltételeit) jelenti, tehát nem az inflációs rátáknak a nominális kamatszintek az államháztartási mutatóknak az egymáshoz, illetve, valamely referencia-szinthez való közeledését jelenti. (A kétféle módon értelmezett konvergencia között persze van kapcsolat: a makrogazdasági stabilitás)
Mit jelent a reálgazdasági konvergencia? Reál-konvergencia (pragmatikusan): a GDP/foglalkoztatottak ( termelékenység ), illetve a GDP/fő ( fejlettség ) (éppen csak: GNI/fő; később: RGDI/fő) vásárlóerő-paritáson (VEP-en = PPS-en) átszámított szintjének közeledése a fejlett országokéhoz, (illetve e mutatók szóródásának csökkenése egy térségen belül)
(Itt) mit jelent az árkonvergencia? A relatív árszintek közeledését kétféle mutató alapján A GDP relatív árszintje A fogyasztás relatív árszintje (Mindkettő az EU-15 átlagához viszonyítva) A mutatók meghatározása: VEP(GDP)/árfolyam, illetve VEP(Fogy)/árfolyam A kétféle mutató az EU-15-höz viszonyított relatív GDP-deflátornak, illetve a relatív fogyasztói árindexnek felel meg térbeli (keresztmetszeti) összehasonlításokhoz
Mit jelent a bérkonvergencia? 3 (1+2) különböző dolgot: Nominális (euróban kifejezett) bérszintek (= munkavállalói jövedelem/alkalmazásban állók létszáma) közeledést A reálbérek közeledését, ezen belül a termelői reálbérekét (a nominális relatív bérszint korrigálva a relatív GDP-árszinttel) a fogyasztói reálbérekét (a nominális relatív bérszint korrigálva a relatív fogyasztói árszinttel)
Technikai áttekintés a konvergencia három metszetéről (Mutatók az EU-15 %-ában) Megnevezés Meghatározás Képlet Reál Relatív fejlettség GDP/fő (VEP) GDP/fő (HUF)/ VEP (GDP) Relatív termelékenység GDP/foglalkoztatott (VEP) GDP/fog. (HUF)/ VEP (GDP) Ár Általános relatív árszint A GDP relatív árszintje VEP(GDP)/árfolyam Fogyasztói reatív árszint A háztartási fogyasztás VEP(házt.fogy.)/árfolyam relatív árszintje Bér Relatív nominálbér (EUR-ban) MJ/alkalmazotak száma MJ/alkalmazotak (HUF)/árfolyam Relatív reálbér Termelői relatív reálbér A GDP relatív árszintjével MJ/alkalmazotak (HUF)/ korigált nominálbér VEP (GDP) Fogyasztói relatív reálbér A fogyasztás relatív árszintjvel MJ/alkalmazotak (HUF)/ korigált nominálbér VEP (háztartási fogy) Jelölések: VEP: vásárlóerő-paritás MJ: munkavállalói jövedelem
Mi kapcsolhatja a konvergencia különböző metszeteit össze? (Egy hipotetikus séma) dl+dk+dttt Nominális bérkonvergencia Reálbér- konvergencia Reálgazdasági konvergencia Árkonvergencia
Mi kapcsolja a konvergencia különböző metszeteit össze? (Egy lehetséges tapasztalati séma) igen Árkonvergencia "Reál" -(gazdasági)- is -e? nem Reálbérkonvergencia valutalértékelés/ Nominális bérkonvergencia leértékelődés Relatív ár- és nominálbérszint csökkenés
Mi kapcsolja a konvergencia különböző metszeteit hosszabb távon össze? (Teóriák és hipotézisek ismétlés) A Balassa-Samuelson (+Harrod+Ricardo) hatás külkereskedelembe bekerülő és nem bekerülő tevékenységek munkatermelékenységének eltérő növekedése okozza az ár +nominális bérkonvergenciát) A tőkeköltség csökkenése ( Bhagwati-hatás ) A beruházási kereslet emelkedése (C. Fischer) A fogyasztói kereslet eltolódása a szolgáltatások felé (jöv. rugalmasság) A külkereskedelembe bekerülő javak (T) relatív áremelkedése (EZ A CSATORNA KÖZGAZDASÁGILAG NAGYON BIZONYTALAN: e körül az eredmények előzetesek) Statisztika: minőségi versenyképesség (rossz mérés?) Piaci erő növekedése (tényleges áremelkedés) empíria Fordítva: fejletlenebb országokban a fejlődés az NT javak relatív árcsökkenését hozza
Statisztikai források AMECO (GDP/fő, GDP/ fog PPS-en) stb; comp/emp http://ec.europa.eu/economy_finance/ameco/user/serie/selectserie.cfm Eurostat (a VEP, illetve annak bele GDP és fogy. PPP, ill. RPLI) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_ parities/data/database PWT http://pwt.econ.upenn.edu/php_site/pwt63/pwt63_form.php Groningen http://www.ggdc.net/databases/
Konvergencia: béta és szigma Béta-térségre: a konvergencia üteme (kezdeti fejletség és a növekedési ütem kapcsolatából) A béta becslése: Ln(Y t / Y t-1 )/T = a + b (Ln Y t-1 ) +e abszolút (közös hosszú távú pálya) (Y t-1 : GDP/fő VEP-en (Y t : konstans áron és VEP-en!) Ha b<0, van konvergencia b =1-e (-βt) β= - ln(1+bt)/t β : a hosszú távú pályától való távolság csökkenési üteme Felezési idő (half-life convergence): hány év alatt tesszük a hátra lévő felét ( ln2/β) Ln(Y t / Y t-1 )/t = a + b(ln Y t-1 )+ c(.) +e feltételes Béta egy országra is értelmezhető (felzárkózási ütem később) Szigma (csak térségre): időben csökken-e a fejlettségi szintek szóródása
Béta-konvergencia a mai EU-tagországokban (-B3) 1991 2008 és 1995 2008 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% átlagos növ (vol)91-08 RO BG PL LTHU LV SI CZ MT CY PT IE EL ES y = -0,0136x + 0,1515 R 2 = 0,4224 FI UK NLSE AU EU15BE DK RFR DE Ln(GDP/fő)1991 0,0% 8,20 8,40 8,60 8,80 9,00 9,20 9,40 9,60 9,80 10,00 IT 8,0% átlagos növ (vol)95-08 7,0% LT EE LV 6,0% 5,0% y = -0,0282x + 0,2961 R 2 = 0,6637 SK PL IE BG SI 4,0% RO HU EL FI 3,0% CZ 2,0% 1,0% MTES UK NL SE CY AU PT EU15BE RFR DEDK IT Ln(GDP/fő)95 0,0% 8,20 8,40 8,60 8,80 9,00 9,20 9,40 9,60 9,80 10,00 β (konvergencia üteme) évi 1,5, amiből kb. 45 év felezési idő (ln2/β) [ 0,69/β] β (konvergencia üteme) B3 miatt évi 3,5, amiből kb. 20 év felezési idő [a válság miatt ez is változni fog]
Szigma-konverencia Europában 1993 2007 (A konvergencia mértéke: melyik országcsoportot nézzük) A Log GDP/fő szórása 0,5 0,4 0,4 0,3 0,3 EU-26 EU-24 NMS-12 CEE-10 EU-26 EU-24 EU-14 NMS-10 NMS-12 CEE-8 CEE-10 0,2 CEE-8 NMS-10 0,2 EU-14 0,1 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Béta egy országra: felzárkózási ütem Évente mennyit küzdöttünk le (például) az EU-15-höz viszonyított távolságból? (milyen ütemben szűkül a fejlettségi rés?) = Ln[(1-RY t1 )/(1-RY t0 )]/T ahol RY t =(GDP t /fő t ) HU /(GDP t /fő t ) EU (vásárlóerőparitáson); T: a megfigyelt évek száma (T=t1-t0) Felezési idő értelmezése: ha a távolság csökkenése az eddigi ütemben folyatódna, mennyi idő kellene a hátra lévő út felének megtételéhez?
Példa: a magyar gazdaság reálfelzárkózása 1991 2008 Y/Y(eu) 0,46 0,59 1 Y/Y(eu) 0,54 0,41 (1 Y/rel08)/(1 Yrel91) 0,76 ln[ ] 0,27 T 17 ln[ ]/T 0,016 Felezési idő 43,6
Gyakori kérdés (politikusi állítás) Hány év múlva érjük utol az EU15 átlagos fejlettségi szintjét (állítás: 2030-ben) 1. Rossz kérdés/alaptalan állítás, de lehet játszani a számokkal (ha ismernénk a növekedési ütemeket) 2. Gondolatkísérlet: mi lenne, ha az elmúlt x év átlagos irányzatai folyatódnának? De mit jelent az átlagos irányzat és mit vetítünk ki a jövőbe? a) Az eddigi növekedési arány konstans? b) Vagy a konvergencia üteme konstans? Az x év múlva utolérünk sok kritikusa is elfogadja egykonstans növ. arány feltevését Pedig az a) és b) feltételezés közötti választásnak drámai hatása van
Játék a számokkal Hogyan alakul t év múlva az ország relatív fejlettségi szintje? (ha a g-k konstansak) ( GDPvep / fő) ( GDPvep / fő) Mao t EU t ( GDPvep / fő ) ( GDPvep / fő ) Mao 0 EU 0 ( 1 1 g g Mao EU ) t GDPvep/fő: egy főre jutó GDP volumene g: GDPvep/fő növekedési üteme t: évek száma Az utoléréshez szükséges évek száma Tu ( GDPvep/ fő) lg ( GDPvep/ fő) EU 0 Mao 0 1 lg 1 g g Mao EU Egy régi játék (2000-ből; HU/EU: 52%) hány év kell az utoléréshez Ha Ma.o.-on a GDP/fő növekedése 4,5% 5% 5,5% 6% Ha EU-15-ben a 2% 26,9 22,5 19,3 17,0 GDP/fő növekedése 2,5% 33,7 27,1 22,6 19,4
és egy frissebb játék Mihályi P. (2010), 7.
Gondolatkísérlet: az 1991-es és a 2008-as adatpontok összekötése a) konstans relatív növekedést; b) konstans felzárkózási ütemet feltételezve 60 58 56 54 52 50 48 46 44 42 40 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 y = 45,159e 0,0145x R 2 = 1 EU15=100 HU GDP/fő (EU15=100) tény HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett Expon. (HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 58 56 54 52 50 48 46 44 42 40 1991 1992 1993 1994 1995 1996 y = 55,055e -0,016x R 2 = 1 Távolság HU-EU15 GDP/fő tény Távolság konstans konvergencia-ütem mellett Expon. (Távolság konstans konvergencia-ütem mellett) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 EU15-től való távolság
A két hipotetikus felzárkózási pálya 2008-ig (bal ábra) és utána (jobb ábra) EU15=100 a) az EU15-öt utolérjük 2045-ben (35 év múlva); b) csak félúton leszünk 2033-ban (23 év múlva) [2045-ben 80%-on] 60 58 140 HU GDP/fő (EU15=100) tény 56 54 52 50 HU GDP/fő (EU15=100) tény 120 100 80 HU GDP/fő (EU15=100) konstans konvergencia-ütem mellett HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett 48 46 44 42 40 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 HU GDP/fő (EU15=100) konstans konvergencia-ütem mellett HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett 2005 2006 2007 2008 60 40 20 0 1991 1994 1997 2000 2003 2006 2009 2012 2015 2018 2021 A konvergencia félútja (44 év) Sem a konstans ütemkülönbség, sem a konstans felzárkózási sebesség feltevése nem realisztikus; a cél a két feltevés következményeinek illusztrálása 2024 2027 2030 2033 2036 2039 2042 2045 Utólérés (54 év) 2048 2051 2054 2057
Európai tapasztalatok Mennyire jellemző az utolérés, ill. túlszárnyalás? Egy grafikus tipológia Tapasztalatok
A felzárkózás/lemaradás (a relatív fejlődés/leszakadás egy lehetséges tipológiája) Relatív fejlettség 2002-ben 150 100 Felzárkózás (relatív fejlődés) Utolérés +túlszárnyalás Relatív felzárkózás Szegényből szegényebb Gazdagból gazdagabb Lemaradás (relatív leszakadás) 50 50 100 150 Relatív fejlettség 1960-ban Gazdagból kevésbé gazdag Gazdagból (relatíve) szegény
Az EU-14 (LUX nélkül) beillesztése Relatív szint 2002-ben 140% 120% 100% 80% 60% Túlszárnyalás IR Relatív felzárkózás SP PO GR FIN IT Gazdagból gazdagabb AU BE Gazdagból kevésbé gazdag 40% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110% 120% 130% 140% Relatív szint 1960-ban
Szélesebb európai tapasztalatok a Maddison-adatbázis alapján (1950 2008; 20-éves időszakok) 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 1970GDP/cap DE ITAU FI NL FR BE NO SEDK 0,6 ELES IE CZ PT 0,4 BG PO HU YUG RO 0,2 ALB 1950 0 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 2 A relatív felzárkózásra sok tapasztalat, de az utolérésre, ill. túlszárnyalásra csak 1-1 példa (DE, IE) UK CH 1,6 1,4 1,2 1 1990 GDP/cap NO DK FRNL SE FI IT AU BE UK DE 0,8 IE ES 0,6 PT EL CZ 0,4 0,2 HU YUG BG RO PO ALB 0 1970 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 2008 GDP/cap PO BG HU YUG ALB RO CZ EL PT IE ES NO UK FI AU NLSEDK BE DE FR IT 1990 0 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 CH CH
Értelmezési és statisztikai kérdések: az elemzések standard feltevései A reáljövedelmi konvergencia szokásos értelmezése: a fejletlen országok GDP/fő-je (PPP-n) közeledik a fejlettebbekhez A konvergencia értelmezéséhez kapcsolódó 4 kérdés: a) Kiegészítés a konvergencia meglétének (sebességének) megállapításához (pl.: népesség, méret) b) KKEU gazdaságtörténete az 1990-es évek elején/közepén kezdődik-e? c) A GDP/fő vs. munkatermelékenység (változása)? d) A GDP a termelés, nem pedig a jövedelem (változásának) mutatója melyek az implikációk?
Annual growth GDP/cap Growth difference vs. EU-15 Béta-konvergencia: 1995 2006 (Országok vs. népesség) Log GDP/fő (PPS) 1995-ben vs. éves növekedés Relatív fejlettségi szintek vs. növ. ütemkülönbségek (a karikák mérete a népességet jelöli) 12% 6% 10% 8% 6% 4% LV RO BU LT y = -0,0269x + 0,305 R 2 = 0,2413 CEE-10 EE CEE-8 y = -0,0499x + 0,5143 R 2 = 0,7778 SK PO HU SI GR EU-26 IR y = -0,0271x + 0,3064 R 2 = 0,5588 ES CZ CY FI UK NL MT SE BE DK AU PT FR DE IT 5% 4% 3% 2% 1% LV RO BG PO EE LT SK HU SI CZ 2% Log GDP/cap 1995 0% 8,2 8,4 8,6 8,8 9,0 9,2 9,4 9,6 9,8 10,0 0% 0 10 20 30 40 50 60 70 GDP/cap (EU-15=100)
Mikor kezdődik KKEU gazdaságtörténete? A legtöbb vonatkozó elemzés az 1990-es évek elejét/közepét tekinti kiindulópontnak (Eurostat-adatok) Volt-e élet KKEU-ban az 1990-es évek eleje/közepe előtt? Több kérdés: A rendszerváltás előtti/alatti GDP értéke a konvergencia számszerű mértéke a felzárkózási tapasztalatok szempontjából
1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 A legtöbb elemzésben KKEU története 1990 után kezdődik GDP/fő PPP-n; EU-15=100% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% Czech Republic Hungary Austria1 Austria2 Poland Slovakia 30% Source: Eurostat
Nagyon hosszú távú divergencia Nyugat-Európától WE-12=100 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% BU CZSK HU PO RO 1900 1904 1908 1912 1916 1920 1924 1928 1932 1936 1940 1944 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 Source: calculations based on Maddison: Historical Statistics for the World Economy
Mit jelent a reál-felzárkózás (termelés, termelékenység és jövedelem) Termelés: GDP PPP-n Egy lakósra Egy foglalkoztatottra Egy ledolgozott órára Jövedelem: munkatermelékenység GDP? RGDI (a cserearány-változással korrigált reál GDP) GNI GNDI RGNDI RGNDI + net capital transfers
Latvia Poland Lithuania Slovakia Estonia Hungary Czech Republic Portugal Slovenia Greece Spain PPS-GDP per fő, per foglalkoztatott és per ledolgozott óra (EU-25=100) 100 90 80 70 60 50 40 30 Source: Eurostat
GDP, GNI, GNDI and GNDI+captr. recent annual average volume changes: an illustration (CZ, HU, PL: 2004 2006) CZ HU 6,7% 4,2% 6,6% 4,1% 6,5% 4,1% 6,4% 6,3% 6,2% 6,1% 4,0% 4,0% 3,9% 6,0% 3,9% 5,9% 3,8% 5,8% GDP GNI GNDI GNDI+captr 3,8% GDP GNI GNDI GNDI+captr PL Different scales: levels in growth rates (CZ: >6%; PL 5%; HU 4%), different national patterns, but a common feature in all 3 countries: GNDI+captr. growth > than headline indicators of economic growth (GDP/GNI) 5,6% 5,4% 5,2% 5,0% 4,8% 4,6% 4,4% GDP GNI GNDI GNDI+captr Source: own calculations based on Eurostat
A hazai reáljövedelem (RGDI/fő) változása GDP a termelés mutatója RGDI: a reáljövedelmé (termelés korrigálva a cserearány-változással [T/T]) Valóságos-e a reál? (A külker. árindexek megbízhatóak-e?) Talán nem, de ha baj van az árindexekkel, ellentétes problémák a volumenekkel (nettó exporttal): az RGDI hasznos mutató Ha T/T -nek trendje van, az RGDI releváns a makrogazdasági jövedelem szempontjából
Kumulatív eltérések az RGDI és a GDP növekedése között 1995 óta 0,30 Bulgaria Czech Republic 0,25 Estonia Latvia 0,20 Lithuania Poland Hungary Romania LIT %-pont 0,15 Slovenia Slovakia RO 0,10 CZ 0,05 0,00-0,05 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 SK
Sweden Finland Belgium Germany Slovakia Hungary Austria Ireland Poland France Italy Portugal Cyprus Latvia Malta Slovenia Greece Estonia Spain United Kingdom Netherlands Denmark Czech Republic Lithuania Bulgaria Romania A cserarány-változások jelentősége: hány év kell (átlagos GDP-növekedés mellett) ahhoz, hogy az RGDI and GDP közötti rést kitöltse (1995 2006) 5 4 3 2 1 0-1 -2-3
A konvergencia gazdaságpolitikai környezete Makrogazdasági stabilitás Relatív ár- és bérszint (reálárfolyam-szint) Fiskális és külső egyensúly Vállalkozási környezet Adóterhelés Intézményi környezet
A GDP/fő és a GDP relatív árszintjének konvergenciája (1995 2005) (EU-15=100) 80 70 Price level of GDP SI 60 EE 50 PL HU CZ 40 30 LV SK LT Per capita GDP at PPS 20 20 30 40 50 60 70 80
Relatív termelékenyég és relatív termelői reálbérszintek (EU-15=100%) 80% 70% Comp/emp2005 Comp/emp at GDP-PPP 60% Comp/emp2000 Comp/emp95 SL 50% CZ HU 40% PL 30% SK Relative productivity 20% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% SK vs SL?
Külső egyensúlyhiányok és reálkonvergencia (2000 06) 8% 7% Baltik 6% Relatív növ ütem 5% 4% 3% y = -0,5894x + 0,0042 R 2 = 0,7644 2% 1% 0% CA/GDP -12% -10% -8% -6% -4% -2% 0% Csakhogy a 10% feletti egyensúlyhiányok fenntarthatatlanok lehetnek (azok is lettek)
Positive relationship between fiscal balance and relative growth 2001 2006 (smaller deficit faster real convergence: 0,55 pp decrease in the deficit 1% pp increase in per cap. relative GDP growth) 8% 7% 6% Relative growth rate 5% 4% y = 0,553x + 0,0563 R 2 = 0,5293 3% 2% HU 1% 0% Fiscal balance/gdp -8,2% -7,2% -6,2% -5,2% -4,2% -3,2% -2,2% -1,2% -0,2% 0,8% 1,8%
Domestic counterpart of the CA deficit Luengnaruemitchai, Pipat-- Schadler, Susan: Do Economists' and Financial Markets' Perspectives on the New Members of the EU Differ? IMF-WP07/65 (March 2007)
HU: reál-felzárkózás (GDP/fő növekedési különbség az EU-15-höz képest) és az ÁHT egyenleg: 5 fázis 4,5% -1% 4,0% -2% Relatív növ. 3,5% 3,0% Grdif -3% -4% Fiskális egyenleg 2,5% Fisc_bal -5% 2,0% -6% 1,5% -7% 1,0% -8% 0,5% -9% 0,0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007-10% Átmeneti növekedési stimulus Átmeneti korrekció Újabb stimulus: csekély hatás Stimulus/ korrekció negatív hatás Korrekció: erősen negatív hatás
A nagyobb ÁHT deficit és a lassúbb növekedés között lehetséges összefüggések Bizonytalanság a korrekció időzítését és módját tekintve Bizonytalanság az árfolyamot illetően (valutaválság?) Negatív hatás a magánberuházásokra Átmeneti lökés a belföldi keresletnek (az expanzió időszakában); erős negatív hatás a korrekciós periódusban Magas kockázati felár, magas kamat/hozamszint + magas adók, magasabb adó-ék
Adóteher a GDP %-ában 42% 40% 38% 36% 34% 36% 35% 34% 33% 32% Estonia Latvia Lithuania Romania Bulgaria 32% Czech Republic Hungary 31% 30% 30% 28% Poland Slovenia Slovakia 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 29% 28% 27% 26% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 SK vs. SL: the country with the highest/increasing tax burden and the one with the lowest/decreasing burden perform best In the 2000s.
Denmark United Kingdom Ireland Iceland Norway Finland Sweden Switzerland Estonia Belgium Germany Netherlands Latvia Austria Lithuania France Slovakia Portugal Spain Hungary Bulgaria Romania Italy Slovenia Czech Republic Turkey Poland Greece Intézményi környezet 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Ease of Doing Business Rank: the EU and some other European countries Forrás: World Bank, 2007
Mit mutatnak a (stilizált) tapasztalatok? Főleg SK SL alapján (mindkettő gyorsan konvergál, egyértelműen sikeres): alacsony vs. magas ár- és bérszint, alacsony vs. magas adószint, vállalkozás-baráti vs. kevésbé baráti környezet nincs szimpla recept a sikerre, de van recept a kudarcra: HU: a fiskális felelőtlenség megakasztja a konvergenciát; a kilábalás még nem garantált A balti országok gyors konvergenciája: belső hitel-boom + fenntarthatatlan/kezelhetetlen külső egyensúlyhiány
Relatív fejlettségi, ár- és bérszintek: térbeli összefüggések Hogyan függ össze egymással a) a relatív fejlettség (GDP/fő; VEP) és a relatív árszint (VEP/árfolyam); b) a relatív fejlettség és a relatív reálbér (VEP); c) a relatív fejlettség és a relatív nominálbér (EUR) a relatív reálbér és relatív nominálbér Az összehasonlításba bevont országok köre és időszak: 27 európai ország (EU-25 mínusz LUX; plusz BU, RO, TR); 2002 2003. évi átlagos szintek; EU-15=100
Relatív fejlettség és relatív árszint (többször láttuk) Relatív. árszint 140 120 100 80 60 40 Rel Diagramcím árszint Expon. (Rel árszint) R 2 = 0,92 20 0 GDP/fő 0 20 40 60 80 100 120 140
Relatív fejlettség és relatív R_bérszint: (EU-15=100) minél magasabb a fejlettség, annál magasabb a R_bérszint (szoros pozitív kapcsolat) 140 120 R 2 = 0,8981 100 Rbér Hatvány (Rbér) 80 60 40 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 GDP/fő
Relatív fejlettség és relatív EUR bérszint: (EU-15=100) minél magasabb a fejlettség, annál magasabb az EUR bérszint (szoros kapcsolat, de más, mint R_Bér) 180 160 R 2 = 0,9352 140 120 Nbér Expon. (Nbér) 100 80 60 40 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 GDP/fő
Az összefüggések együtt: relatív árszint és relatív reálbér a GDP/fő függvényében: Az EU-15 40%-a alatt, illetve 100%-a körül (-től) zavarossá válik a helyzet 140 120 100 Rel árszint Rbér 80 60 Mao 40 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 GDP/fő
Relatív nominálbér és reálbér a GDP/fő függvényében 140 120 100 80 Le Nbér Rbér R 2 = 0,9366 60 40 20 0 R 2 = 0,8981 SL Cseh 0 20 40 60 80 100 120 140 GDP/fő
A nemzetközi összehasonlításból adódó következtetések A reálgazdasági, ár- és reál-bérfelzárkózás a számunkra releváns fejlettségi tartományban általában nagyon közel áll egymáshoz Ezekhez képest a nominális (EUR-ban mért) bérfelzárkózás eleinte lassú (pl. az 50%-os fejlettségi szinthez kb. 30%-os nominálbér, a 70%-oshoz kb. 50%-os nominálbér tartozik)
Számpélda: a nominális és reálbér felzárkózás közötti összefüggés Bonyolultnak látszik, valójában rendkívül egyszerű (EU-15=100): Relatív reálbér = 50% = 60% = 70% = 80% = 90% = 100% = Relatív nominálbér Relatív árszint 25% 50% 36% 60% 49% 70% 64% 80% 81% 90% 100% 100% EUR VEP/árfolyam
Találóskérdés Milyen függvény fejezi ki (harmonikus arányokat feltételezve) 1. a relatív reálbér (ill. a relatív árszint) és a relatív nominálbér, 2. a relatív nominálbér és a relatív reálbér (ill. relatív árszint) közötti kapcsolatot?
A relatív nominálbér, reálbér és az árszint összefüggése, harmonikus arányokat feltételezve 100% 90% 80% 70% 100% 90% 80% y = x 0,5 60% 50% 40% 30% 20% y = x 2 Rel. nom.bér Rel. Árszint Hatvány (Rel. nom.bér) 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 70% 60% Rel. reálbér Hatvány (Rel. reálbér) 50% 40% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Relatív nominálbér Relatív reálbér Relatív nominálbér
A reál, ár- és bér-konvergencia között léteznek tapasztalati harmonikus arányok Ezek megsértése lassíthatja a reálfelzárkózást Reálárfolyam: az áralapú, ill. ULC-alapú reálárfolyam szintje, ill változása Kapcsolat reálfelzárkózás és reálárfolyam között (Pl. Oblath Szörfi, 2008)