A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Összefoglalás A szimulációs növénytermesztési modellek közvetlen célja, hogy az igen bonyolult rendszer folyamatait, beleértve az emberi tevékenységet is, a matematika eszközeivel leírják, és azt számítógép támogatásával modellezzék. Ennek segítségével válasz nyerhető olyan kérdésekre, amelyekre egyébként csupán drága, időigényes, esetleg más módon meg nem mérhető megfigyelések segítéségével juthatnánk el. Jelen munkánkban szerepelnek egy a Debreceni Löszháton működő növénytermesztési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet tényadatai. Emellett elvégeztük ugyanennek a gazdaságnak az ökológiai és ökonómiai paramétereit figyelembe vevő modellezését száraz- és öntözésese gazdálkodás esetében egyaránt. A vizsgált gazdaságban a 2003. évben 100 hektáron termesztenek kukoricát. Az átlagos aranykorona érték 43,2, amely nagyon jó minőségű termőföldet jelent. A műtrágyázás színvonala és a termés mennyisége, az alkalmazott agrotechnika a vállalkozás adataiból rendelkezésre állt. Emellett lefuttattuk az agronómiai szimulációs modellt is. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy az öntözés többletköltségeit fedezi-e a termésnövekmény. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy az adott éghajlati-, csapadék és talajviszonyok mellett, illetve az alkalmazott agrotechnika, -tápanyaggazdálkodás, -növényvédelem mellett mindenképpen kedvező hatást gyakorol az öntözés. Az öntözéses technológia alkalmazása esetében nő a hozam, csökken a termesztés kockázata, és csökken az önköltség. Bevezetés A modellek meghatározó szerepet játszottak és játszanak napjainkban is a tudományos megismerés folyamatában. A szimulációs növénytermesztési modellek közvetlen célja, hogy az igen bonyolult rendszer folyamatait, beleértve az emberi tevékenységet is, a matematika eszközeivel leírják, és azt számítógép támogatásával modellezzék. Ennek segítségével válasz nyerhető olyan kérdésekre, amelyekre egyébként csupán drága, időigényes, esetleg más módon meg nem mérhető megfigyelések segítéségével juthatnánk el. Napjainkban a mezőgazdasági alkalmazású ökológiai- illetve ökonómiai modelleknek egyre nagyobb jelentősége van. Ezek lehetőséget biztosítanak a pontosabb tervezéshez, amelyen keresztül kedvezően befolyásolni képesek az adott vállalkozás gazdasági-, gazdaságossági helyzetét. 1
Anyag és módszer Jelen munkánkban szerepelnek egy a Debreceni Löszháton működő növénytermesztési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet tényadatai. A társaság 650 hektáron gazdálkodik, fő profilja a növénytermesztési tevékenység. A vizsgált gazdaságban a 2003. évben 100 hektáron termesztenek kukoricát. Az átlagos aranykorona érték 43,2, amely nagyon jó minőségű termőföldet (mészlepedékes csernozjom talajt) jelent. A műtrágyázás színvonala és a termés mennyisége, az alkalmazott agrotechnika a vállalkozás adataiból rendelkezésre állt. Emellett lefuttattuk az agronómiai szimulációs modellt is. Emellett elvégeztük ugyanennek a gazdaságnak az ökológiai és ökonómiai paramétereit figyelembe vevő modellezését száraz- és öntözéses gazdálkodás esetében egyaránt. A bemutatott modell agroökológiai modellel (4M) történő összekapcsolásával az agroökonomiai modellek legnagyobb hiányosságát (a termőhely specifikus hozam nagyságát) a talaj-, növényatmoszféra modellezés segítségével nagymértékben javítják. Ezt a törekvésünket siker koronázta, hiszen a 4M modell kimenő adatait jelen modell 4MECO inputadatként kezeli, amelyben megtalálható a termesztett növény, a termés mennyisége (t/ha-ban) és az ehhez szükséges nitrogén műtrágya mennyisége. Eredmények, következtetések A hozam nagysága a tény és a tervadatok alapján a következőképpen alakult (1. ábra). 1. ábra A termés alakulása terv és tényadatok alapján A tényleges termésátlag 9 t/ha volt. Ettől az általunk szimulált termésátlag 0,625 t/ha-ral (7%)-kal elmaradt. A termésátlag abban az esetben, ha két alkalommal július-, illetve augusztus első dekádjaiban esőztető öntözőberendezés segítségével 100-100 mm öntözővizet juttatnának ki a tervezett termésátlag 12,375 t/ha-ra növekedne. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy az öntözés többletköltségeit fedezi-e a termésnövekmény. 2
A tény és kétféle tervadatok (4M-outputok) alapján lefuttattuk a 4M-ECO modellt. Először a különböző futások jövedelmi helyzetét határoztuk meg (2. ábra). 2. ábra Az egyes futások jövedelmeinek alakulása terv és tényadatok alapján A jövedelemviszonyok alakulását nagymértékben befolyásolta az egyes futásokban alkalmazott hozamok nagysága. A nem öntözött terv jövedelemadat volt a legalacsonyabb. Ennél magasabb volt a nem öntözött tényadat, míg a legnagyobb jövedelmet az öntözött esetben értük el. Ez abból adódik, hogy a termesztés folyamán nagyon sok olyan költség merül fel, amely független a termés mennyiségétől. Ugyanolyan talajművelést, tápanyaggazdálkodási tevékenységet kell folytatni 7 és 12 tonnás termésátlag esetén is. Az agrotechnikai költségek nagy része is megegyezik egészen a betakarításig nem függ a termés mennyiségétől kivéve az öntözés költségeit. Azonban ha nagyobb a hozam a fajlagos költségek az önköltség - alacsonyabb lesz. (3. ábra). 3. ábra Az egyes futások önköltségének alakulása terv és tényadatok alapján Az előbbiekből következően a legmagasabb önköltséget fajlagos költséget a nem öntözött tervfutás esetében értük el. Ennél alacsonyabb volt a tényadat, és ennél is kevesebb volt az öntözéses technológiát alkalmazó futás. Ebből arra a következtetésre 3
jutottunk, hogy megéri öntözni. A termésnövekedést öntözéshatást megvizsgáltuk mind a tervezett mind pedig a tényleges szárazgazdálkodásos futáshoz viszonyítva. Ezen kívül megállapítottuk, hogy az öntözés költségei hektáronként 0,4 tonna terméssel növekednek. Tehát, hogy az öntözés rentábilis legyen legalább 0,4 t/ha-os hozamnövekedést kell elérnünk. Ha az öntözés fedezeti termésátlagát kivonjuk az öntözéshatásból kapjuk a korrigált öntözéshatást. (4. ábra). 4. ábra Az öntözéshatás és a korrigált öntözéshatás vizsgálata Mint az a 4. ábrán látható mindenképpen megéri öntözést alkalmazni az adott ökológiai és ökonómiai paraméterek mellett. Amennyiben a többletköltségekkel csökkentjük az öntözéshatást akkor is a szárazgazdálkodáshoz viszonyítva tervezett futás szerint 3 t/haos, míg tényfutásnál 3,6 t/ha-os növekedést értünk el. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy az adott éghajlati-, csapadék és talajviszonyok mellett, illetve az alkalmazott agrotechnika, -tápanyaggazdálkodás, - növényvédelem mellett mindenképpen kedvező hatást gyakorol az öntözés. Felhasznált irodalom KOVÁCS G. J. - NAGY J. (1997): Test runs CERES-Maize for yield and water use estimations. In: Nagy J. (ed.) Current Plant and Soil Science in Agriculture. Soil, Plant and Environment Relationships. Agricultural University of Debrecen, 120-136. KOVÁCS G.J. - RITCHIE J.T. - NAGY J. (1995): Optimization of Agricultural Technologies. Multiple objective decision support systems for land, water and environmental management, University of Hawaii, 1.51-52. NAGY J. - HUZSVAI L. - MIKA J. - DOBI I. - FODOR N. -KOVÁCS G.J. (2000): Weather generator and crop models for long term decisions. Acta Agronomica, SULYOK D. SZILÁGYI R. RÁTONYI T. MEGYES A.(2003): Komplex növénytermesztési rendszer modellezésének bemutatása egy száz hektáros mintagazdaságon keresztül, Európa Napi Konferencia, Mosonmagyaróvár 2003 4
SULYOK D. SZILÁGYI R. FODOR N. KOVÁCS G. J.(2003): Economic modeling based on 4M modell, EFITA, Debrecen THE ECONOMIC QUESTIONS OF IRRIGATED MAIZE CULTIVATION ON THE LOESS-PLATO OF HAJDÚSÁG Dénes Sulyok* Tamás Rátonyi* Nándor Fodor János Nagy* *University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences Departmaent of Land Use and Rural Development **Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences Summary The models always played and play significant roles in the process of the scientific researches. The immediate object of the simulating cultivation models are to define the processes of the highly difficult system - included the human activities as well - by mathematical methods and to model them by computer assistance. Thanks to this we can get the answer for those kind of questions that otherwise we could answer at the price of expensive and time-consuming observations or we could not observe by other methods at all. 5