Munka és család Önkormányzatok tematikus hálózata

Munka és család Önkormányzatok tematikus hálózata

Munka és család

Munka és család Önkormányzatok tematikus hálózata Zárótanulmány Gyula Város Önkormányzata 2015

The European Commission support for the production of this publication does not constitute endorsement of the contents which reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. A szerzők 2015 ISBN 978-963-88168-4-9 A kötet a Munka és család - Önkormányzatok tematikus hálózata (549685-EFC-1-2013-2-HU-EFC-NTT) projekt keretében készült. Kiadja Gyula Város Önkormányzata 5700 Gyula Petőfi tér 3

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 4 Bevezetés... 7 Elemzés... 8 Nők a munkaerőpiacon és otthon... 8 Munka és magánélet... 13 Családbarát munkahelyek... 20 Munkahellyel való elégedettség... 28 Összefüggések elemzése... 30 Demográfia és szocioökonómia röviden... 47 Összegzés... 53 Szakpolitikai ajánlások... 54 Ábrajegyzék... 56 Annexes... 58 Strategic Considerations... 59 What is family-friendly workplace?... 62 Alternative (flexible) working hours... 63 Alternative (flexible) work... 64 Leave procedures... 65 Other services, grants, benefits... 66 Leave communication return... 67 Other policy considerations... 68 Good Practices for Reconciling Work and Family Life... 71 Creating childcare services... 71 Examples of good practices:... 72 Creating care services for the elderly... 74 2

Examples of good practices:... 74 Parental leave for working fathers and mothers... 75 Examples of good practices:... 76 Incentives for fathers to participate more in family life 76 Examples of good practices:... 77 Flexible work organisation... 78 Examples of good practices:... 79 Equal opportunities practices... 83 Examples of good practices:... 83 Other practical cases... 84 3

Vezetői összefoglaló A Munka és család kutatás során különböző élethelyzetű válaszadók véleményét és tapasztalatait vizsgáltuk arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a munka és a család kihívásait, s hogyan vélekednek arról, hogy a karrierépítésre milyen befolyással bír a női szerep, a háztartás és a gyermekvállalás. Megismerni kívántuk a válaszadók tapasztalatait is arról, hogy hogyan alakul a rugalmas foglalkoztatás, milyen tapasztalataik vannak a családbarát munkahelyekről és hogyan látják a munkaadók szempontjait (elsősorban a kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó attitűdöket illetően). Célunk az volt, hogy objektív képet kapjunk arról, hogy azok az esélyegyenlőségi és munkaerő-piaci törekvések, amelyek az unió és Magyarország szakpolitikáját meghatározzák, mennyire eredményesek, s hogy az érintettek maguk milyen tapasztalatokkal rendelkeznek. Jellemző, hogy a női esélyegyenlőség egyik eklatáns területe a munkaerőpiac, méghozzá a karrier, a megszakított karrier valamint a munka és háztartás/gyermeknevelés feladatainak összehangolásából adódó nehézségek kompenzálása. Így a kutatás során a következő tematikákat jártuk körbe: nők a munkaerőpiacon és otthon otthoni és munkahelyi feladatok összeegyeztetése munka és magánélet összehangolása családbarát munkahelyek munkahellyel való elégedettség és stressz. A kutatás egy online kérdőív felvételét foglalta magában, melynek során feltérképeztük a válaszadók szocioökonómiai jellegzetességeit, továbbá a munka, munkavállalás, karrier és családbarát munkahelyek tematikáit jártuk körül. A beérkezett mintegy 500 fős minta elegendőnek bizonyult arra, hogy egy 4

átfogó képet kapjunk arról, hogy (az elsősorban gyulai) válaszadók milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen elvárásokat fogalmaznak meg akkor, amikor kisgyermekes munkavállalóként lépnek a munkaerőpiacra. Összességében megállapítható, hogy a válaszadók többsége közvetlenül vagy közvetetten találkozott a nőket érő munkaerőpiaci megkülönböztetéssel, s erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a munka és karrier valamint a család, gyermekek kapcsán felmerülő feladatok közötti egyensúlyt megtalálják. A Munka és család kutatás során tehát azt vizsgáltuk, hogy a válaszadók hogyan tudják összeegyeztetni a munka és a család kihívásait, továbbá azt jártuk körül, hogy hogy érzékelik azt, ahogy a karrierépítésre befolyással bír a női szerep és a gyermekvállalás. Megállapítható, hogy a válaszadók többsége közvetlenül vagy közvetetten találkozott a nőket érő munkaerőpiaci megkülönböztetéssel, s erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a munka és karrier valamint a család, gyermekek kapcsán felmerülő feladatok közötti egyensúlyt megtalálják. Ugyanakkor annak a módszere, hogy a munka és a család közötti egyensúly kialakuljon, demográfiai és szocioökonómiai csoportonként eltérő lehet. Egyszerre érezhető a nők munkavállalásában szerepet játszó önmegvalósítás és függetlenedés valamint az anyagi kényszer, ami miatt vissza kívánnak térni a munkaerőpiacra. Ezzel párhuzamosan alakul az is, hogy mennyi időt tartanak kívánatosnak arra, hogy a gyerekekkel a szülő otthon maradjon illetve hogy azután a nő dolgozzon-e és ha igen, hány órában. A korábbi elképzelések és az új szemlélet, a munkahellyel való elégedettségben, a munkába való visszatérés megítélésében, a munkához való visszatérés motivációjában is megjelenik, amolyan kettősség formájában. Fontos kiemelnünk ugyanakkor, hogy a rugalmas munkavégzés formái a válaszadók körében ismertek és elismertek. Főképp azonban ott látják a szerepét, amikor a 5

nőknek a gyermek születését követően (elsősorban anyagi megfontolások miatt és nem azért, mert így látják helyesnek) visszatérnek a munkaerőpiacra és mindkét fronton helyt kell állniuk. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a helyi szereplők (munkavállalók és munkaadók fogadó készsége, nők és férfiak) átmeneti helyzetben vannak, és sokféle disszonancia jellemzi a véleményüket arra nézvést, hogy a nők hol és milyen szerepet kell, hogy betöltsenek, vissza kell-e térniük a munkaerőpiacra, és ha igen, mikor, továbbá milyen esélyekkel tudják összehangolni e két szerepet. De disszonáns a kép akkor is, amikor a kisgyermekes munkavállalók fogadtatásáról kérdeztük őket. A legfontosabb tanulság így az, hogy megértsük azt a változást, amelyet elszenvednek és alakítanak is. 6

Bevezetés A Munka és család kutatás során arra törekedtünk, hogy megismerjük a különböző élethelyzetű válaszadók (köztük hölgyek és gyermeket nevelő hölgyek) véleményét arról, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a munka és a család kihívásait, s hogyan vélekednek arról, hogy a karrierépítésre milyen befolyással bír a női szerep és a gyermekvállalás. Megismerni kívántuk azt is, hogy a válaszadók milyen tapasztalattal rendelkeznek a munkaadók szempontjairól már ami a gyermekes munkavállalók alkalmazását illeti, továbbá a családbarát munkahelyekről és a rugalmas vagy innovatív foglalkoztatás formáiról. Kutatásunk során egy online kérdőívre vártuk a választ, melyben nemcsak az imént említett tematikákat, hanem a válaszadók demográfiai és szocioökonómiai státuszát is vizsgáltuk, annak érdekében, hogy pontosabb képet adjunk a válaszok szisztematikus rendezettségéről. A minta, amellyel dolgozunk, végül úgy alakult, hogy az 502 fő túlnyomó többsége gyulai vagy gyulai kötődésű, nagy többsége nő. Megjegyzendő ez az online kérdőívek sajátsága is hogy jelentős azon kitöltött kérdőívek aránya, ahol néhány (vagy sok) kérdést a válaszadók átugrottak, így e kérdések kapcsán a releváns válaszokat vettük csak figyelembe. Az elemszámok nagysága, a kérdések struktúrája és a magas mérési szintű változók lehetővé teszik, hogy nem csak leíró statisztikai módszerekkel, hanem többváltozós statisztikai elemzésnek is alávessük az adatbázisunkat. Összességében megállapítható, hogy a válaszadók többsége közvetlenül vagy közvetetten találkozott a nőket érő munkaerőpiaci megkülönböztetéssel, s erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a munka és karrier valamint a család, gyermekek kapcsán felmerülő feladatok közötti egyensúlyt megtalálják. 7

Elemzés A Munka és család kérdőívet online 502 fő töltötte ki, azon válaszadók aránya, akik minden kérdésre hiánytalanul és értékelhetően válaszoltak, 60% felett van. A válaszokat először kérdésenként értékeljük, tematikus blokkokban, azután pedig a demográfiai, szocioökonómiai és releváns változókat magyarázó változónak tekintve vizsgáljuk a tematizált válaszokat, s ahol statisztikai összefüggés mutatkozik, azon összefüggéseket mutatjuk be. Nők a munkaerőpiacon és otthon A válaszadóink a közhiedelemmel és a vonatkozó kutatásokkal összhangban, nagy többségükben (66%) érzékelik úgy, hogy a nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, s további 29%-uk véli úgy, hogy egyenlő esélye van egy férfinak és egy nőnek a munkaerőpiacon. Velük szemben 5%-uk úgy véli, hogy a nők jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a férfiak. 8

Melyik állítással ért leginkább egyet A nők a férfiakhoz képest jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon A nők és a férfiak egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon A nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon 5% 66% 29% 1. ábra. Nők és férfiak a munkaerőpiacon Válaszadóink úgy vélik, hogy a nők elsősorban anyagi kényszer miatt keres állást, 55%-uk válaszolt így. Kevesen, csupán a válaszadók 2%-a gondolta azt, hogy a társadalmi megítélés a nőknek kedvez. 12%-uk a szakmai sikereket és karriert gondolják motiváló tényezőnek abban, hogy a nők munkát vállalnak, s a válaszadók mintegy harmada (31%-a) gondolta úgy, hogy a nők önállóságra törekednek (2. ábra). 9

Ön szerint miért vállal egy nő munkát Anyagi kényszer miatt A társadalmi megítélés a dolgozó nőknek kedvez Szakmai sikerek és karrier miatt Önállóságra törekednek 31% 12% 55% 2% 2. ábra. Miért vállal egy nő munkát Válaszadóinkat arról is kérdeztük, hogy hogy látják a család és a karrier közötti egyensúlyt. A 3. ábrán három állítás mentén vizsgáljuk, hogy mennyire értenek egyet az állítással. A válaszadók közel fele (49%-a) részben egyetért azzal, hogy döntenie kell a nőknek a család és a karrier között, további 16,7% ezzel teljes mértékben egyetért, ez utóbbival közel azonos mértékű azok aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem ért egyet az állítással. Kissé más megfogalmazásban, más hangsúllyal is bemutattuk ezt az állítást. Most így hangzott: A nőnek van lehetősége a családja mellett karriert is építeni. Ekkor a válaszadók 53,6%-a részben, 20,4%-a pedig teljes mértékben 10

egyetértett az állítással, s csupán 4,9% válaszolt úgy, hogy az állítással egyáltalán nem ért egyet. A válaszadóink többsége 63,7%-a teljes mértékben egyetért, további 26%-a részben egyetért azon állítással, hogy a nőnek és a férfinak egyenlő arányban kell kivennie a részét a gyermeknevelésből és a háztartási munkából. További 5-5%- uk azonban kevésbé vagy egyáltalán nem ért egyet ezen állítással. Megjegyzendő, hogy válaszadóink többsége nő, így lehet, hogy az elvárásaikat fogalmazták meg az egyetértésükben, s nem pedig a tapasztalataikat. Ugyanakkor e három állítás kapcsán kitűnik, hogy a munka és család összehangolása nem kis nehézség lehet, hiszen egyrészt a válaszadók érzékelik is, hogy van lehetőség a család mellett dolgozni, de majdnem ugyanannyian döntési helyzetként értékelik. Egyetért-e Ön...? Teljes mértékben egyetértek Inkább nem értek egyet 53,6 49,0 Részben egyetértek Egyáltalán nem értek egyet 63,7 16,7 15,718,7 20,4 26,0 21,1 4,9 5,1 5,1 A nőnek döntenie kell a család és a karrier között A nőnek van lehetősége a családja mellett karriert is építeni 3. ábra. Munka és család A nőnek és a férfinak egyenlő arányban kell kivennie a részét a gyermeknevelésből és a háztartási munkábó 11

Ha a 4. ábrát együtt tekintjük, az is nyilvánvalóvá válik, hogy a válaszadók többségének (54%) a család és a munka/karrier egyformán fontos, 44,8%-uk a családot jelölte elsődleges fontosságúnak, s csupán 1,3%-uk a munkát és karriert. Ez az előzőekkel egybevetve azt is jelenti, hogy miközben a válaszadók valamivel több, mint fele egyformán fontosnak tartja a családot és a munkát, azt is érzékelik, hogy a nőknek dönteniük is kell a kettő között. Ön személy szerint mit tart fontosabbnak 44,8 54,0 1,3 Család Munka és karrier Egyformán fontosak számomra 4. ábra. Család és munka fontossága A képet tovább árnyalja az, hogy a válaszadók ideálisnak azt tartják, ha mind a férfi, mind pedig a nő dolgozik a gyermek megszületése után is (ld. 5. ábra). Ahogy az ábrán is látszik, a megkérdezettek fele (51%) úgy véli, hogy a gyermek születését követően a nők részmunkaidőben, további 35%-uk teljes állásban is megfelelőnek találja. 8%-uk a gyermek születését 12

követően, de 6%-uk attól függetlenül is azt tartja ideálisnak, ha a nő nem dolgozik, hanem a háztartásban és gyermeknevelésben járul hozzá a család működéséhez. Kérem, mondja meg, hogy melyik esetet tartja Ön ideálisnak! A férfi keresete elég a megélhetéshez, a nőnek nem kell dolgoznia... A nő is dolgozik, de csak az első gyermek megszületéséig, utána otthon marad A nő is dolgozik az első gyermek megszületéséig, utána viszont csak napi 4-6 órában A férfi és a nő is teljes munkaidőben dolgozik 35% 6% 8% 51% 5. ábra. Ideális esetben a nők munkába állása Munka és magánélet A Munka és család kérdőív során azt is vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek hogyan tudják összeegyeztetni a munka és magánélet különböző vonatkozásait. A 6. ábrán azt láthatjuk, hogy a megkérdezettek 22% úgy érzi, hogy a munkája mellett jut elegendő ideje a gyermeknevelésre, 50%-uk viszont úgy, hogy nem jut mindig elegendő ideje erre, s további 3% véli úgy, hogy soha nincs elegendő ideje. 13

Amennyiben Ön dolgozik, hogy érzi, jut-e elegendő ideje a gyermeknevelésre? Elegendő időm jut rá Nem jut mindig elegendő időm rá Soha nincs rá elegendő időm Nem vonatkozik rám 3% 25% 22% 50% 6. ábra. Elegendő idő gyermeknevelés Kevesebben találják úgy, hogy elegendő idejük jut a háztartásra a munka mellett, s jóval többen, 67%-uk érzi azt, hogy nem mindig, további 14%-uk pedig úgy, hogy soha nem jut elegendő idő a háztartásra. 14

Amennyiben Ön dolgozik, hogy érzi, jut-e elegendő ideje a háztartásra Elegendő időm jut rá Nem jut mindig elegendő időm rá Soha nincs rá elegendő időm Nem vonatkozik rám 14% 3% 16% 67% 7. ábra. Elegendő idő - háztartás A kikapcsolódás vonatkozásában talán még rosszabb a helyzet, 32%-uk érzi azt, hogy soha nem jut elegendő idő rá, 53%-uk érzi azt, hogy nem mindig jut elegendő idő erre, s csupán 10%- uk nyilatkozik úgy, hogy megfelelő mennyiségű idő jut a kikapcsolódásra. 15

Amennyiben Ön dolgozik, hogy érzi, jut-e elegendő ideje a kikapcsolódásra Elegendő időm jut rá Nem jut mindig elegendő időm rá Soha nincs rá elegendő időm Nem vonatkozik rám 5% 32% 10% 53% 8. ábra. Elegendő idő kikapcsolódás A kikapcsolódáshoz hasonlóan alakulnak a pihenésre vonatkozó kérdés arányai: 10%-uk véli csupán úgy, hogy elegendő ideje jut a pihenésre, 57%-uk számára nem mindig elégséges az idő arra, hogy pihenjen is, s 28%-uknak soha nincs elegendő ideje a pihenésre. 16

Amennyiben Ön dolgozik, hogy érzi, jut-e elegendő ideje a pihenésre Elegendő időm jut rá Nem jut mindig elegendő időm rá Soha nincs rá elegendő időm Nem vonatkozik rám 5% 28% 10% 57% 9. ábra. Elegendő idő - pihenés A munka és magánélet összehangolására alkalmasnak vélt rugalmas és innovatív munkavégzési formák vonatkozásában is vizsgálódtunk. A 10. ábrán azt láthatjuk, hogy a megkérdezettek milyen tapasztalatokkal rendelkeznek ezen rugalmas munkavégzési formák sikeres alkalmazása vonatkozásában. A megkérdezettek 35%-ának vannak pozitív tapasztalatai a kötetlen munkarend vonatkozásában, 16,8%- uknak a részmunkaidő, 15,2%-uknak a távmunka és további 7,7%-ukban munkakör megosztása vonatkozásaiban, de 17

negyedük (25,3%-uk) nem találkozott ezen rugalmas munkavégzési formákkal. Tapasztalatai szerint az alábbi rugalmas munkavégzési formák közül melyeket alkalmazzák sikerrel a munka és magánélet összehangolására? 15,2 16,8 7,7 35,0 25,3 10. ábra. Rugalmas munkavégzési formák - tapasztalatok Természetesen az is érdekelt minket, hogy mely lehetőségek segítik a megkérdezetteket a munka és a magánélet összehangolásában. A következő ábrán azt láthatjuk, hogy a család és munkaadó hozzáállása mellett a rugalmas munkaidő és a távmunka az, amely erős hatást gyakorol arra, hogy össze tudják hangolni kötelezettségeiket, feladataikat. Ugyanakkor az 18

intézményi gyermekellátás (bölcsőde, óvoda vagy napközi) illetve a gyermekfelügyelet kevésbé befolyásolja. Mennyire segítik a munka és a magánélet összehangolását...? Munkaadó hozzáállása Család hozzáállása Bölcsődei, óvodai vagy napközi Megbízható gyermekfelügyelet Otthonról végezhető munka Teljes mértékben Inkább igen Is-is Inkább nem Egyáltalán nem Rugalmas munkaidő,0 50,0 100,0 11. ábra. Munka és magánélet összehangolását segítő tényezők A válaszadóinkat arról is kérdeztük (12. ábra), hogy milyen nehézségekkel szembesülhetnek véleményük szerint azok a nők, akik kisgyermeket nevelnek és szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra. A legfontosabb tényező, úgy tűnik a válaszokból, az, hogy a munkáltatók nem szívesen fogadják a kisgyermekes munkavállalókat (45,8%-uk vélte ekképpen). 35,3%-uk találja úgy, hogy nehezen tudják megoldani a 19

gyermek (ek) elhelyezését, s 19,5%-uk érzi problematikusnak a család és munka összehangolását, további 9,6%-uk érzi azt, hogy önbizalmi és önértékelési gondokkal is meg kell küzdenie a visszatérő nőknek, 9%-uk azt is jelezte, hogy problematikus az, hogy nem tudják folytatni félbeszakadt karrierjüket. A válaszadók több válaszlehetőséget is jelölhettek egyszerre, így alakultak ki ezek az arányok. 50,0% 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% Véleménye szerint milyen nehézségek adódhatnak a kisgyermekes nő számára, amikor szeretne visszatérni a munkaerőpiacra 0,0% A munkáltatók nem szívesen fogadják a kisgyermekes munkavállalókat Nehezen tudják megoldani a gyermek(ek) elhelyezését Nehezen tudnak otthon és a munkahelyen is jól teljesíteni Önbizalmi és önértékelés válság alakulhat ki Nem tudják folytatni a korábban félbeszakadt karrierjüket 12. ábra. Nehézség a munkaerőpiacra való visszatérésben Családbarát munkahelyek 20

A családbarát munkahelyek fogalma ugyan nehezen terjed el a köztudatban, s többféle elvárást és elképzelést érvényesít, de válaszadóink 32%-a már családbarát munkahelyen dolgozik, 22%-uk kevésbé érzékeli azt, hogy munkahelye családbarát volna, 14%-a egyértelműen nemmel válaszolt arra, hogy munkahelye családbarát volna. (További 14 és 18% számára nem volt releváns a kérdés, mert vagy nem dolgozik vagy nincs gyermeke és ezért nincs közvetlen véleménye.) Az Ön munkahelye családbarát munkahely? Igen, megértőek és támogatnak Kevésbé: elnézőek, de nagyon kell törekednem Nem Jelenleg nem dolgozom Nincs gyermekem, ez a kérdés nem vonatkozik rám 14% 18% 32% 14% 22% 13. ábra. Családbarát-e a munkahelye 21

Ez után már nem is meglelő, hogy a válaszadók 68,4%-a ugyan nagyon jó ötletnek tartja a családbarát munkahelyeket, ugyanakkor még nem találkozott ilyenekkel. Csupán a válaszadók 28%-a találkozott családbarát munkahelyekkel úgy, hogy egyben jó ötletnek is tartja. A válaszadók kevesebb, mint 1%-a válaszolta, hogy számára nem igazán fontos kérdés, további 2,7%-uk számára pedig azért nem fontos, mert e két dolgot külön kell kezelniük. Mi az Ön véleménye a családbarát munkahelyekről 68,4 28,2,7 2,0,7 Nagyon jó ötletnek tartom, de még nem találkoztam ilyennel Nagyon jó ötletnek tartom, s több jó példával is találkoztam Nem igazán fontos számomra Nem tartom jó ötletnek, mert e két dolgot külön kell kezelni: vagy munka vagy család Nem tartom jó ötletnek, a munkahelyeknek nem kell figyelembe venniük a munkavállalók magánéletét 14. ábra. Családbarát munkahelyek 22

A családbarát munkahely a válaszadók szerint pozitív irányba befolyásolja a munkával való elégedettséget (89,2%), a produktivitást (77%), a munka minőségét (80,9%), a munkavállalók elkötelezettségét (85,9%), továbbá a munkahely társadalmi megítélését (83,9%). Ugyanakkor 1,3%-uk úgy gondolja, hogy a munkával való elégedettséget negatív irányba befolyásolja, ahogyan a munka minőségét is (2%) és a munkavállalók elkötelezettségét is (1,3%). Vannak olyanok is, akik szerint a családbarát jelleg nem befolyásolja ezeket 22,3%-uk szerint nem befolyásolja a produktivitást, 17,1%-uk szerint a munka minőségét, 16,1%-uk szerint a munkahely társadalmi megítélését, 12,8%-uk szerint a munkavállalók elkötelezettségét, s 9,5%-uk szerint a munkával való elégedettséget. A családbarát munkahely Ön szerint hogyan befolyásolja a következőket A munkahely társadalmi megítélését A munkavállalók elkötelezettségét A munka minőségét Pozitív irányba befolyásolja Nem befolyásolja A produktivitást Munkával való elégedettséget Negatív irányba befolyásolja,0 50,0 100,0 15. ábra. Családbarát munkahely hatása 23

A válaszadók többsége saját környezetében tapasztalta, hogy a kisgyermekes munkavállalók hátrányt szenvednek a munkakeresés során (77,2%) és az előléptetésnél (9%), s csupán 13,8% nem találkozott ilyen esettel. Előfordult-e Önnel vagy közvetlen ismerősével, hogy hátrányt szenvedett el azért mert kisgyermekes munkavállaló 77,2 13,8 9,0 Nem, nem ismerek ilyen esetet Igen, a munkakeresés során Igen, az előléptetések során 16. ábra. Hátrány elszenvedése Ennek megfelelően azt is tapasztalják a válaszadóink, hogy a munkahelyek nem szívesen fogadják a kisgyermekes munkavállalókat (75,5%), s csak töredékük érzi azt, hogy ez nem szempont a munkáltatók számára (15,6%), további 8,9%- 24

uk válaszolta azt, hogy többségükben igen, szívesen fogadják őket. Ön szerint a munkahelyek szívesen fogadják a gyermeket nevelő munkavállalókat 75,5 8,9 15,6 Többségében igen Szerintem ez nem fontos szempont a számukra Többségében nem 17. ábra. Kisgyermekes munkavállalók fogadtatása Annak okát, hogy miért nem szívesen látják a kisgyermeket nevelő munkavállalókat a munkaadók, elsősorban abban látják, hogy gyakrabban mennek betegszabadságra (56,2%-uk válaszolt így), továbbá 24%-uk úgy vélte, hogy a gyermeket nevelő munkavállalókra kevésbé lehet számítani hétvégén és ünnepnapokon, 16,1%-uk szerint kevésbé rugalmasak, s 3,7%- uk szerint több szabadságot használnak ki. 25

Amennyiben Ön úgy látja, hogy a gyermeket nevelő munkavállalókat nem látják szívesen a munkaadók, kérem válasszon az alábbi válaszlehetőségek közül, hogy miért nem! 56,2 16,1 24,0 3,7 A gyermekes munkavállalók kevésbé rugalmasak A gyermekes munkavállalók gyakran mennek betegszabadságra A gyermekes munkavállalók több szabadságot használnak ki Kevésbé lehet számítani a gyermekes munkavállalókra hétvégén és ünnepnapokon 18. ábra. Kisgyermekes munkavállalók fogadtatása - okok A megkérdezettek mintegy kétharmada (61%-a) vélte úgy, hogy a szülést követően a szülőnek 2-3 évig otthon kell maradnia gyermekével, további 18% elegendőnek talált erre 1,5-2 évet, 3- %-uk 1-1,5 évet, s 4%-uk szerint erre kevesebb, mint 1 év is elegendő, ugyanakkor 14%-uk ideálisnak tartaná, ha több mint 3 évig maradnának otthon a gyermeket gondozó szülők. 26

Véleménye szerint a szülés után mennyi ideig kellene otthon maradnia a nőknek 0-1 év 1-1,5 év 1,5-2 év 2-3 év Több mint 3 év 14% 4% 3% 18% 61% 19. ábra. Kisgyermekkel otthon maradni 27

Munkahellyel való elégedettség A megkérdezettek 17,9%-a egy tízfokú skálán 10 pontos elégedettséget jelölt annak kapcsán, amikor megkérdeztük, hogy mennyire elégedett a munkahelyével. A skálát tekintve (20. ábra) láthatjuk, hogy kisebb vagy nagyobb mértékű elégedettséget jelzett a válaszadók 51,6%-a, semleges választ adott 15,8%-uk, s 32,6%-uk jelezte hogy kevésbé vagy egyáltalán nem elégedett munkahelyével. Ön mennyire elégedett a jelenlegi munkahelyével 15,8 19,0 14,7 17,9 5,9 5,9 9,2 8,1 1,5 2,2 1 teljesen elégedetlen 2 3 4 5 6 7 8 9 teljesen elégedett 20. ábra. Jelenlegi munkahely 28

A válaszadók leginkább azt panaszolták, hogy fáradtak és kimerültek: 40,2%-uknál ez mindennapos, 49,8%-uknál ritkábban, de felmerül. Ez után az okoz még kétharmaduknak feszültséget, hogy félnek, nem elégedettek a munkájukkal (ritkábban vagy mindennap ezt érzi a válaszadók 62%-a). Aggodalommal tölti el az is a válaszadókat, hogy nem tudják az otthoni és a munkahelyi feladatokat összeegyeztetni, ez ritkábban 36,3%-ban merül fel, 22%-uknál ritkábban. A válaszadók 42,6%-a ritkábban, 11,8%-a minden nap aggódik azon, hogy vajon kirúgják-e az állásából. 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Mennyire érzi biztonságban magát a munkahelyén?,0 45,6 42,6 11,8 12,3 49,6 38,1 15,9 28,6 55,5 22,0 41,7 36,3 36,0 15,9 48,1 40,2 49,8 10,0 Mindennapos Ritkábban merül fel Soha nem merül fel 21. ábra. Biztonságérzet 29

Összefüggések elemzése A válaszokat, amellett, hogy deskriptív statisztikai eljárások segítségével interpretáltuk, összefüggés-elemzésnek is alávetettük. Azon esetekben, amikor szignifikáns összefüggés mutatkozott az egyes változók között, az előbbiekhez hasonlóan ábrázoltuk és alábbiakban interpretáljuk. Azon kevesek esetében, akik úgy vélték, hogy a nők jobb helyzetben vannak a férfiaknál a munkaerőpiacon, többségük számára egyformán fontosnak találtatott a munka és a család. De körükben került ki azon válaszok aránya is a legnagyobb mértékben (10%), akik a munkát és karriert helyezték előtérbe. Azok szerint, akik egyenlő esélyekkel vannak a nők és férfiak jelen a munkaerőpiacon, szintén egyformán fontos a család valamint a munka és a karrier, de itt már jelentős azok aránya is (majdnem 40%), akik számára a család a fontosabb. Közel egyenlően választották a család fontosságát és azt, hogy mindkettő fontos, azok, akik szerint a nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. (Ld. 22. ábra) 100,0% Munka és család I. 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% A nők a férfiakhoz képest jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon A nők és a férfiak egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerő-piacon A nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon Család Munka és karrier Egyformán fontosak számomra 22. ábra. Munka és család 30

Nemek szerint is megvizsgáltuk azt, hogy hogyan látják a nők és férfiak helyzetét a munkaerőpiacon. Ismét csak fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a válaszadók csupán negyede volt férfi. Azonban körükben jelentős azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a nők előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon (a férfiak 88%-a). A nők szinte pontosan fordítva gondolják, a nők 83%-a véli úgy, hogy a nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A férfiak harmada, a nők kétharmada találta úgy, hogy egyenlő esélyekkel vannak jelen a férfiak és a nők a munkaerőpiacon. (Ld. 23. ábra) 100,0% Munkaerőpiac és nemek 90,0% 88,2% 83,4% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 31,9% 12,7% 65,9% 11,8% A nők a férfiakhoz képest jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon A nők és a férfiak egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon A nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon 0,0% Férfi Nő 23. ábra. Munkaerőpiac és nemek 31

Azon válaszadóink, akik szerint hátrányos helyzetben vannak a nők a munkaerőpiacon, a társadalmi státusz vizsgálat során az első 8 grádicsra helyezték magukat. Azok, akik szerint egyenlő eséllyel indul a két nem a munkaerőpiacon, a 2.-10. grádics között oszlottak el, tehát néhányuk magasabb társadalmi státuszú, mint a más munkaerő-piaci esélyegyenlőséget érzékelők. Szemléletes, hogy azok, akik szerint a nők előnyösebb helyzetben vannak, azok a 3.-6. grádicsra helyezték magukat. Munkaerőpiac * Társadalmi státusz A nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon A nők és a férfiak egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerő-piacon A nők a férfiakhoz képest jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon Lent 2 3 4 5 6 7 8 9 Fent,0,5 1,0 24. ábra. Munkaerőpiac és társadalmi státusz 32

Azon válaszadók, akik úgy vélik, hogy a nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, változatos válaszokat adtak, azok széles skálán szóródnak a teljes elégedetlenség és a teljes elégedettség között. Azok, akik esélyegyenlőséget érzékeltek, nem jelölték a teljes elégedetlenséget a munkahelyükkel kapcsolatosan, ugyanakkor kisebb arányban vannak körükben azok, akik maximálisan elégedettek a munkahelyükkel. Ezzel szemben azok, akik a nőkkel szemben a férfiak hátrányos helyzetét állapították meg, 4-10 pontot adtak a munkahellyel való elégedettség skáláján. Munkaerőpiac * Munkahellyel való elégedettség A nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon A nők és a férfiak egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerő-piacon A nők a férfiakhoz képest jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon,0,5 1,0 teljesen elégedetlen 2 3 4 5 6 7 8 9 teljesen elégedett 25. ábra. Munkaerőpiac és munkahellyel való elégedettség 33

Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen összefüggés mutatkozik a nők-férfiak esélyegyenlőségét vizsgáló változó és azon változó között, amelyben a válaszadók azt értékelték, hogy a munkaadók szívesen fogadják-e a kisgyermekes munkavállalókat. Minden csoportban nagy arányban válaszoltak úgy, hogy többségében nem szívesen fogadják a munkáltatók a kisgyermekes munkavállalókat, ugyanakkor azok a válaszadók, akik munkaerőpiaci esélyegyenlőséget érzékeltek, 23%-uk gondolta úgy, hogy a kisgyermekes munkavállalókat is szívesen látják. Azon csoportban, ahol a nők előnyösebb munkaerő-piaci helyzetét érzékelik, ott észlelik arányaiban a legtöbben (29%) azt is, hogy a munkáltató számára nem fontos az, hogy a munkavállaló kisgyermeket nevel-e. Munkaerőpiac * Kisgyermekes munkavállaló Többségében igen Szerintem ez nem fontos szempont a számukra Többségében nem 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% A nők a férfiakhoz képest jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon A nők és a férfiak egyenlő esélyekkel indulnak a munkaerő-piacon A nők a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon 26. ábra. Munkaerőpiac és kisgyermekes munkavállaló 34

Életkor szerint vizsgáltuk azt, hogy milyennek találják az ideális családi munkamegosztást a válaszadóink (27. ábra). A 25 éves vagy fiatalabb korosztály egyáltalán nem választotta azt a lehetőséget, hogy a férfi keresete elég a megélhetéshez, s a nőnek nem kell dolgoznia, ezzel szemben az 56 éves vagy idősebb válaszadók 10%-a jelölte ezt a választ. Jellemzően minden korcsoportban harmaduk válaszolta azt, hogy a férfinak és a nőnek is teljes munkaidőben kell dolgoznia. Nagyobb eltérés van abban, hogy az egyes korcsoportok milyen arányban gondolják úgy, hogy a nő is dolgozik az első gyermek megszületéséig, utána viszont csak napi 4-6 órában, az egyes korcsoportokban 40-62% között mozog, a legmagasabb arányban a 36-45 évesek körében jelenik meg. 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 25 éves vagy fiatalabb Életkor * Ideális családi munkamegosztás 26-35 éves 36-45 éves 46-55 éves 56 éves vagy idősebb A férfi keresete elég a megélhetéshez, a nőnek nem kell dolgoznia... A nő is dolgozik, de csak az első gyermek megszületéséig, utána otthon marad A nő is dolgozik az első gyermek megszületéséig, utána viszont csak napi 4-6 órában A férfi és a nő is teljes munkaidőben dolgozik 27. ábra. Életkor és ideális családi munkamegosztás 35

Életkor tekintetében azt láthatjuk, hogy a korcsoportok között felfelé haladva 45 éves korig enyhén emelkedik azok aránya, akik a családot tartják a legfontosabbnak, majd pedig azok aránya, akik egyformán fontosnak tartják a családot és a munkát/karriert. Azon kevés válaszadó, akik a munkát és karriert helyezték a legfontosabb szerepbe, a 26-45 éves korosztályokból kerültek ki. 56 éves vagy idősebb Életkor * Család és munka 46-55 éves Egyformán fontosak számomra 36-45 éves 26-35 éves Munka és karrier Család 25 éves vagy fiatalabb 0,0% 50,0% 100,0% 28. ábra. Életkor, család és munka A gyerekek száma függvényében is vizsgáltuk azt, hogy a válaszadók mennyire elégedettek a munkahelyükkel. Azt tapasztalhatjuk, hogy a leginkább elégedettek az egy és három gyermeket nevelők, valamint a három gyermeknél többet nevelők. A maximális elégedettséget jelölők nagy arányban az utóbbiak és a 1 gyermeket nevelők köréből került ki (30-50%). Ugyanakkor az elégedetlenségről számot adó válaszolók is jelen vannak a háromnál több gyermeket nevelők körében, továbbá az 1-2 gyermeket nevelők esetében nagyobb elégedetlenséget mérhettünk. 36

Gyerekek száma * Munkahellyel való elégedettség teljesen elégedetlen 2 3 4 5 6 7 8 9 teljesen elégedett Háromnál több gyermekem van 0,0% 25,0% 0,0% 25,0% 0,0% 50,0% 3 gyermekem van 0,0% 8,7% 0,0% 17,4% 56,5% 17,4% 0,0% 2 gyermekem van 2,0% 14,3% 6,1% 0,0% 6,1% 12,2% 14,3% 15,3% 10,2% 19,4% 1 gyermekem van 2,7% 0,0% 5,3% 0,0% 10,7% 8,0% 17,3% 13,3% 16,0% 26,7% Nincsen, de a közeljövőben szeretnénk 0,0% 10,3% 10,3% 10,3% 25,6% 20,5% 12,8% 10,3% Nincsen, nem is tervezzük 0,0% 19,0% 0,0% 33,3% 0,0% 9,5% 9,5% 19,0% 9,5% 29. ábra. Gyerekek száma és munkahellyel való elégedettség 37

A gyermekek száma szerinti csoportosításban is vizsgáltuk azt, hogy a válaszadók mit tartanak ideálisnak, a gyermekszületés után mennyi időt kell a szülőnek otthon maradni a gyermekével. Jellemzően több mint másfél évet tartanak ideálisnak a korcsoportok, ugyanakkor azok, akik még csupán tervezik, hogy gyermeket vállalnak, azok kevesebb idővel is megelégednének, 9%-uk 1 évnél kevesebbet tart ideálisnak. Azok aránya, akik ehhez hasonlóan látják, korcsoportonként előrehaladva csökken. Markánsnak tűnő különbség, hogy a háromnál több gyermeket nevelő válaszadók jóval nagyobb arányban tartják ideálisnak több mint három év gyermekkel otthon töltött időt, mint más korcsoportok. (Ld. 30. ábra) Gyerekek száma * Gyermekkel otthon Háromnál több gyermekem van 25,00% 75,00% 3 gyermekem van 14,81% 22,22% 62,96% 2 gyermekem van 1 gyermekem van Nincsen, de a közeljövőben 15,00% 16,67% 3,33% 1,67% 9,64% 22,89% 2,41% 4,82% 4,65% 9,30% 9,30% 9,30% 63,33% 60,24% 67,44% Több mint 3 év 2-3 év 1,5-2 év 1-1,5 év 0-1 év Nincsen, nem is tervezzük 17,39% 17,39% 65,22% 0,0% 50,0% 100,0% 30. ábra. Gyerekek száma és gyermekkel otthon töltendő idő 38

A gyermekek száma és a nők munkavállalását motiváló tényezők összefüggésének vizsgálata (31. ábra) során megállapíthatjuk, hogy a gyermekkel rendelkező válaszadók nagyobb arányban jelezték azt, hogy anyagi kényszer miatt vállalnak a nők munkát, s azok, akik még nem rendelkeznek gyermekkel vagy még nem is tervezik, továbbá a 3 gyermekesek köreiben jelenik meg egy picit nagyobb arányban azon válaszok, melyek a karriert és a szakmai sikert látják motiváló tényezőnek. A gyermektelenek körében volt népszerűbb válasz az is, hogy önállóságra törekednek (30-50%). 120,0% 100,0% Gyermekek száma * Miért vállal egy nő munkát? 100,00% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 39,13% 34,78% 26,09% Nincsen, nem is tervezzük 23,26% 20,93% 9,30% 46,51% Nincsen, de a közeljövőben szeretnénk 67,47% 21,69% 10,84% 58,33% 33,33% 6,67% 1,67% 55,56% 22,22% 22,22% 1 gyermekem van 2 gyermekem van 3 gyermekem van Háromnál több gyermekem van Anyagi kényszer miatt A társadalmi megítélés a dolgozó nőknek kedvez Szakmai sikerek és karrier miatt Önállóságra törekednek 31. ábra. Gyermekek száma és női munkavállalás 39

A gyermekek számára vonatkozó változót együttesen vizsgáltuk azzal, hogy mit (munka vagy család) tartanak fontosabbnak a válaszadók. A 32. ábrán láthatjuk, hogy viszonylag kiegyensúlyozott azok aránya, akik egyformán fontosnak tartják mindkettőt illetve akik a családot helyezik előtérbe. Azonban szembetűnők, hogy a három gyermeket nevelők nagyobb arányban választották azt, hogy egyformán fontos mindkettő számukra, s a háromnál több gyermeket nevelők pedig inkább a család válaszopcióhoz húztak. Azok körében jelenik meg a munka és karrier válaszopció, akik maguk még nem rendelkeznek gyermekkel, azonban tervezik, hogy a közeljövőben lesz. Gyermekek száma * Család és munka Háromnál több gyermekem van 25,00% 75,00% 3 gyermekem van 2 gyermekem van 1 gyermekem van Nincsen, de a közeljövőben Nincsen, nem is tervezzük 14,81% 54,10% 45,90% 44,58% 55,42% 53,49% 9,30% 37,21% 52,17% 47,83% 85,19% Egyformán fontosak számomra Munka és karrier Család 0,0% 50,0% 100,0% 32. ábra. Gyermekek száma, család és munka 40

Iskolai végzettség szerint is vizsgáltuk a munkahellyel való elégedettséget, s azt állapítottuk meg, hogy a végzettségenkénti almintákban közel azonos azok aránya, akik a munkahelyükkel inkább elégedettek, de az elégedetlenség oldalán diverz az arány, a szakmunkásképzővel és érettségivel rendelkezők csoportjánál több, mint 10% azok aránya, akik teljesen elégedetlenek a munkahelyükkel. Ez a válasz csupán a főiskolai végzettségűeknél jelenik még meg, ott 1,7%. A gimnáziumot illetve szakközépiskolát végzettek körében enyhén nagyobb azok aránya, akik teljesen elégedettek munkahelyükkel. Iskolai végzettség * Munkahellyel való elégedettség egyetemi diploma főiskolai diploma, gimnáziumi érettségi szakközépiskolai szakmunkásképző szakmunkásképző 8 általános 0,0% 50,0% 100,0% teljesen elégedetlen 2 3 4 5 6 7 8 9 teljesen elégedett 33. ábra. Iskolai végzettség és munkahellyel való elégedettség 41

Iskolai végzettség szerint is érdemes megtekinteni azt, hogy a válaszadók milyen hosszú időt tartanak ideálisnak arra, hogy a szülő otthon maradjon gyermekével. Ha megtekintjük a 34. ábrát, azt láthatjuk, hogy a szakmunkásképzőt illetve csak 8 osztályt végzettek, továbbá a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők inkább a hosszabb időt vennék igénybe, s a szakmunkásképzőt érettségivel végzettek, továbbá az egyetemi diplomával rendelkezők körében jelennek meg azok, akik ideálisnak tartják az egy évnél kevesebb időtartamot. Iskolai végzettség * Gyermekkel otthon 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Több mint 3 év 2-3 év 1,5-2 év 1-1,5 év 0-1 év 34. ábra. Iskolai végzettség és gyermekkel otthon töltendő idő 42

Az iskolai végzettség szerinti csoportosításban vizsgált rugalmas munkavégzéssel szerzett tapasztalatokat, ha tekintjük, azt láthatjuk, hogy a kötetlen munkarend minden végzettség szerinti csoportban markánsan megjelenik. Emellett azonban azt látjuk, hogy mind az alacsony iskolai végzettségű csoport, mind pedig a legalább érettségivel rendelkezők pozitívan értékelik a távmunka alkalmazásának hatását a munka és a magánélet összehangolására. Iskolai végzettség * Rugalmas munkavégzés 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Egyiket sem alkalmazzák Kötetlen munkarend Munkakör megosztása Részmunkaidő Távmunka 35. ábra. Iskolai végzettség és rugalmas munkavégzés 43

8 általános szakmunkásképző szakmunkásképző + érettségi szakközépiskolai érettségi gimnáziumi érettségi főiskolai diploma, felsőfokú egyetemi diploma A gyermek születését követően otthon maradó nő ideája a legalább érettségivel rendelkezők körében jelenik meg (ld. 36. ábra). Nincs jellemző eltérés azonban ott, hogy melyik csoport tartja fontosnak, hogy a gyermek születését követően a nők részmunkaidőben dolgozzanak. Ezzel szemben azok, akik azt válaszolták, hogy a férfi keresete elegendő a család fenntartásához, a szakmunkásképzőt, a gimnáziumot illetve a főiskolát végzettek köreiből kerül ki. Iskolai végzettség * Családi munkamegosztás 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% A férfi és a nő is teljes munkaidőben dolgozik A nő is dolgozik az első gyermek megszületéséig, utána viszont csak napi 4-6 órában A nő is dolgozik, de csak az első gyermek megszületéséig, utána otthon marad A férfi keresete elég a megélhetéshez, a nőnek nem kell dolgoznia... 36. ábra. Iskolai végzettség és családi munkamegosztás 44

A válaszadók gazdasági aktivitása szerint is vizsgáltuk a munkahellyel való elégedettséget. Talán nem meglepő, hogy a vállalkozók maximálisan elégedettek voltak munkahelyükkel, ugyanakkor az alkalmi munkások csupán 7 pontot adtak, s természetesen az inaktívak véleményét e helyütt nem tudjuk értékelni. Azonban az is kitűnik, hogy a teljes munkaidőben dolgozók nagyobb csoportjában megjelennek az elégedetlenséget jelentő pontok is, miközben a részmunkaidőben dolgozók (a válaszadók csak 6%-a) elégedettebb. GYES-en, háztartásbeli diák öregségi, v. rokkant munkanélküli alkalmi vállalkozó dolgozik dolgozik teljes Gazdasági aktivitás * Munkahellyel való elégedettség 42,86% 100,00% 33,33% 13,59% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% teljesen elégedetlen 2 3 4 5 6 7 8 9 teljesen elégedett 37. ábra. Gazdasági aktivitás és munkahellyel való elégedettség 45

S hogy sikerrel alkalmazzák-e a munkaadók a rugalmas munkavégzés formáit annak érdekében, hogy a munka és magánélet egyensúlya erősebb legyen? A gazdasági aktivitás szerint rendezett csoportok vizsgálatával azt láthatjuk, hogy a munkakör megosztása a teljes és részmunkaidőben dolgozók és nyugdíjasok körében ismert (és elismert), a munkanélküliek 60%-a a távmunkát jelöli, az alkalmi munkákból és diákmunkából élők a kötetlen munkarendet is preferálják. (Ld. 38. ábra) Gazdasági aktivitás * Rugalmas munkavégzés GYES-en, GYED-en lévő háztartásbeli diák öregségi, v. özvegyi nyugdíjas rokkant nyugdíjas, leszázalékolt munkanélküli alkalmi munkákból él vállalkozó dolgozik részmunkaidőben dolgozik teljes munkaidőben 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Távmunka Munkakör megosztása Egyiket sem alkalmazzák Részmunkaidő Kötetlen munkarend 38. ábra. Gazdasági aktivitás és rugalmas munkavégzés 46

Demográfia és szocioökonómia röviden A megkérdezettek túlnyomó többsége (77%) nő, és férfi a 23%-uk. Életkoruk szerint 5%-uk 25 éves vagy fiatalabb, 27%- uk 26-35 éves, 25-25% 36-45 és 46-55 éves, további 18%-uk pedig 56 éves vagy annál idősebb. Nem férfi nő 23% 77% 39. ábra. A válaszadók neme Életkor 18% 5% 27% 25 éves vagy fiatalabb 26-35 éves 25% 25% 36-45 éves 46-55 éves 40. ábra. A válaszadók életkora 47

A válaszadók többsége házasságban vagy élettársi kapcsolatban él, 24,8%-uknak azonban nincs élettársa, házastársa (41. ábra). A válaszadók családi állapota 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0,0 7,8 13,7 50,8 3,3 1,3 11,1 6,2 4,6 1,3 41. ábra. A válaszadók családi állapota A megkérdezettek 8%-a nem tervez gyermekvállalást, s nincs gyermeke, 14%-uk tervezi a gyermekvállalást, 27%-a egy gyermeket nevel, 40%-a két gyermeket, 9%-a 3 gyermeket, 3%- a pedig háromnál több gyermeket nevel (42. ábra). 48

A válaszadók gyermekeinek száma Háromnál több gyermekem van 2,6 3 gyermekem van 8,8 2 gyermekem van 39,9 1 gyermekem van 27,1 Nincsen, de a közeljövőben 14,1 Nincsen, nem is tervezzük 7,5,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 42. ábra. A válaszadók gyermekeinek száma A válaszadók 67%-a teljes munkaidőben dolgozik, 6%-a részmunkaidős munkahelyen van, csupán 4%-uk vállalkozó, 1%-uk alkalmi munkákból él, 3-3%-uk munkanélküli illetve rokkantnyugdíjas, 9%-uk nyugdíjas, 1-1%-uk diák illetve háztartásbeli és további 5%-uk kisgyermekével maradt otthon. Foglalkozás 80,0 60,0 40,0 20,0,0 66,9 5,8 3,9,6 3,2 3,2 8,7 1,3 1,3 5,1 43. ábra. Foglalkozás 49

A válaszadók közepesen elégedettek társadalmi-gazdasági helyzetükkel, 29-29%-uk közepesen vagy inkább elégedetlen, 22%-uk inkább elégedett, 16,3%-uk nagyon elégedetlen és 3%- uk nagyon elégedett a helyzetével. 40,0 20,0,0 Mennyire elégedett az Ön jelenlegi társadalmi-anyagi helyzetével 16,3 nagyon elégedetlen 29,0 29,3 inkább elégedetlen is-is 22,1 inkább elégedett 3,3 nagyon elégedett 44. ábra. Elégedettség a társadalmi-gazdasági státusszal Arra is kértük válaszadóinkat, hogy jelöljék egy tízfokozatú skálán, hogy ők maguk és családjuk hol helyezkedik el a társadalmi ranglétrán. A válaszadóink két ötöde a skála közepét jelölte meg (5. és 6.), 14,7%-uk ennél feljebb pozícionálta magát, a 7. grádicsra, s 1,3%-uk jelölte azt is, hogy a 10. grádicson, de azt is, hogy a 9.-en helyezkedik el. Ezzel szemben, a skála másik oldalán, azt láthatjuk, hogy 3,8%-uk a legalsó szintre helyezte magát, ugyanennyien eggyel feljebb, 10,2%-uk a 3. grádicsra, 9,6%-uk pedig a negyedikre. 50

Mit gondol, Ön és családja a társadalomban hol helyezkedik el Fent 9 1,3 1,3 8 13,1 7 14,7 6 5 20,4 21,7 4 3 9,6 10,2 2 Lent 3,8 3,8,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 45. ábra. Társadalmi státusz A válaszadóink, szándékunkkal megegyezően elsősorban gyulai lakosok voltak (90%), további 10%-uk más településen él, de a megjegyzés rovatban még közülük is számosan jelölték, hogy gyulai kötődéssel rendelkeznek. 51

Település Gyula Más település 10% 90% 46. ábra. Település 52

Összegzés A Munka és család kutatás során vizsgáltuk azt, hogy a válaszadók hogyan tudják összeegyeztetni a munka és a család kihívásait, s hogyan vélekednek arról, hogy a karrierépítésre milyen befolyással bír a női szerep és a gyermekvállalás. Bemutattuk azt is, hogy a válaszadók hogyan értékelik a munkaadók szempontjait, továbbá a rugalmas foglalkoztatás szerepét. Összességében megállapítható, hogy a válaszadók többsége közvetlenül vagy közvetetten találkozott a nőket érő munkaerőpiaci megkülönböztetéssel, s erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a munka és karrier valamint a család, gyermekek kapcsán felmerülő feladatok közötti egyensúlyt megtalálják. Ugyanakkor annak a módszere, hogy a munka és a család közötti egyensúly kialakuljon, demográfiai és szocioökonómiai csoportonként eltérő lehet. Egyszerre érezhető a nők munkavállalásában szerepet játszó önmegvalósítás és függetlenedés valamint az anyagi kényszer, ami miatt vissza kívánnak térni a munkaerőpiacra. Ezzel párhuzamosan alakul az is, hogy mennyi időt tartanak kívánatosnak arra, hogy a gyerekekkel a szülő otthon maradjon illetve hogy azután a nő dolgozzon-e és ha igen, hány órában. A korábbi elképzelések és az új szemlélet, a munkahellyel való elégedettségben, a munkába való visszatérés megítélésében, a munkához való visszatérés motivációjában is megjelenik, amolyan kettősség formájában. Fontos kiemelnünk ugyanakkor, hogy a rugalmas munkavégzés formái a válaszadók körében ismertek és elismertek. 53

Szakpolitikai ajánlások 1) Családbarát munkahelyek. A családbarát munkahelyek terminusának eredményes értelmezése és többfókuszú kommunikációja szükséges annak érdekében, hogy a családbarát munkahelyek kiteljesedjenek, előnyt élvezzenek, vonzerőt jelentsenek. Ez egyrészt a terminus kibontása és népszerűsítése miatt is fontos, másrészt a társadalmi egyeztetés igényét is jelzi: a kutatásban kibontakozó félreértések miatt a családbarát munkahelyek nem tudják betölteni a nevükben jelzett funkciót. 2) Nők felkészítése a szerepek összehangolására. Annak érdekében, hogy a nők felkészültek legyenek nemcsak a munkahelyi és otthoni szerepeik megélésére, hanem az érdekérvényesítésben és az esélyegyenlőségi célokért teendő lépésekben is előre mozduljanak, olyan hatékony egyeztető fórumokat és tanácsadásokat kell tartani, amely a kutatásban kimutatott disszonanciákat feloldja. 3) Munkahelyek felkészítése a kisgyermekes szülők fogadására. Horizontális együttműködésben kell felkészíteni a munkaadókat arra, hogy a kisgyermekes szülőket hogyan tudják hatékonyan integrálni a munka világába, a munkahelyi közösségbe, továbbá kidolgozni olyan stratégiákat, amelyek lehetőséget nyújtanak a szülőknek, hogy mindkét szerepükben kiteljesedjenek. Ezek a stratégiák magukban kell, hogy foglalják a rugalmas és innovatív foglalkoztatási formák mellett a nők előmenetelének terveit, továbbá ki kell, hogy térjenek a családbarát munkahely és a társadalmi célok jótékony hatásaira és szerepére. 4) Nők és férfiak szerepközpontú képzése. Annak érdekében, hogy a nők kettős szerepvállalása (a munkahelyén és a családjában) megfelelő mértékben összehangolható legyen, mind a nők, mind pedig a 54

férfiak attitűdeinek, részvételének változnia kell. Ennek érdekében szükséges, hogy olyan fórumokat nyissanak a döntéshozók, szakpolitikusok és fejlesztők, amelyeken a nők és férfiak változó szerepeiről, a nők esélyegyenlőségéről és karrierlehetőségeiről beszéljenek. 55

Ábrajegyzék 1. ábra. Nők és férfiak a munkaerőpiacon... 9 2. ábra. Miért vállal egy nő munkát... 10 3. ábra. Munka és család... 11 4. ábra. Család és munka fontossága... 12 5. ábra. Ideális esetben a nők munkába állása... 13 6. ábra. Elegendő idő gyermeknevelés... 14 7. ábra. Elegendő idő - háztartás... 15 8. ábra. Elegendő idő kikapcsolódás... 16 9. ábra. Elegendő idő - pihenés... 17 10. ábra. Rugalmas munkavégzési formák - tapasztalatok... 18 11. ábra. Munka és magánélet összehangolását segítő tényezők... 19 12. ábra. Nehézség a munkaerőpiacra való visszatérésben... 20 13. ábra. Családbarát-e a munkahelye... 21 14. ábra. Családbarát munkahelyek... 22 15. ábra. Családbarát munkahely hatása... 23 16. ábra. Hátrány elszenvedése... 24 17. ábra. Kisgyermekes munkavállalók fogadtatása... 25 18. ábra. Kisgyermekes munkavállalók fogadtatása - okok... 26 19. ábra. Kisgyermekkel otthon maradni... 27 20. ábra. Jelenlegi munkahely... 28 21. ábra. Biztonságérzet... 29 22. ábra. Munka és család... 30 23. ábra. Munkaerőpiac és nemek... 31 24. ábra. Munkaerőpiac és társadalmi státusz... 32 25. ábra. Munkaerőpiac és munkahellyel való elégedettség... 33 26. ábra. Munkaerőpiac és kisgyermekes munkavállaló. 34 27. ábra. Életkor és ideális családi munkamegosztás... 35 56

28. ábra. Életkor, család és munka... 36 29. ábra. Gyerekek száma és munkahellyel való elégedettség... 37 30. ábra. Gyerekek száma és gyermekkel otthon töltendő idő... 38 31. ábra. Gyermekek száma és női munkavállalás... 39 32. ábra. Gyermekek száma, család és munka... 40 33. ábra. Iskolai végzettség és munkahellyel való elégedettség... 41 34. ábra. Iskolai végzettség és gyermekkel otthon töltendő idő... 42 35. ábra. Iskolai végzettség és rugalmas munkavégzés... 43 36. ábra. Iskolai végzettség és családi munkamegosztás 44 37. ábra. Gazdasági aktivitás és munkahellyel való elégedettség... 45 38. ábra. Gazdasági aktivitás és rugalmas munkavégzés 46 39. ábra. A válaszadók neme... 47 40. ábra. A válaszadók életkora... 47 41. ábra. A válaszadók családi állapota... 48 42. ábra. A válaszadók gyermekeinek száma... 49 43. ábra. Foglalkozás... 49 44. ábra. Elégedettség a társadalmi-gazdasági státusszal... 50 45. ábra. Társadalmi státusz... 51 46. ábra. Település... 52 57

Annexes

Strategic Considerations Women face the problem worldwide how to reconcile work and family life. There are concerns about the coordination of parents care, child care and family life with the labour market requirements. Based on the results of the Eurobarometer research of 2009, which was conducted within the EU countries, though the employment situation of women has improved in the recent years, they still suffer significant disadvantages on the labour market compared to men. In the EU member states, the Lisbon objectives set those tasks which implementation could make Europe the most competitive and dynamic knowledge-based economy in the world, capable of sustainable economic growth with more and better jobs and greater social cohesion. The basic aspect in almost every national employment strategy is to ensure inclusive labour markets and enhance work attractiveness. For this purpose, measures promoting work and employment should be supported legal, financial and fiscal regulations. The Lisbon Strategy 1 set the aim that the employment rate in the EU should attain 70% by 2010, and 60% in the case of women. The improvement of gender equality in the field of access to employment, training, promotion and working conditions, moving towards full employment, and improving the quality and productivity of work environment are also part of the Lisbon objective for the European Union. In the Pact on Gender Equality 2 adopted by the European Council in 2011, policies to reconcile work and private and 1http://europa.eu/legislation_summaries/employment_and_social_policy/ eu2020/growth_and_jobs/index_hu.htm 2 http://hbfhungaricum.hu/progress/dokumentumok/paktum_hu.pdf 59