Beépítési útmutató a Terca Téglaburkolatokhoz
A TERCA TÉGLABURKOLATOK 1 Az a figyelmes sétáló, aki a nyüzsgô forgalom és a tarka kirakatok látványától elszakadva tekintetét kissé feljebb emeli, lenyûgözô épülethomlokzatokat és részletképzéseket pillanthat meg, akár Budapesten, akár valamelyik vidéki városunkban sétálgat. Elegendô talán csak néhány ismertebb példát kiragadva a szegedi Fogadalmi templomra, a budapesti Nagyvásárcsarnokra vagy a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumra utalni. A tégla homlokzatburkolatok színei, formái és elegáns megoldásai elgyönyörködtetik a laikus szemlélôt, úgy a több évszázados, mint a legújabb, kortárs építészeink által tervezett házakon. A téglaburkolat nem csak középületeken, hanem az utóbbi idôkben épített igényes lakóépületeken, családi házakon is megjelenik, más megoldásokkal ellentétben nem múló divatként, hanem a tervezôk végiggondolt építészeti megfontolásainak eredményeként. Most már nézzünk a lábunk elé és némi meglepetéssel fogjuk tapasztalni, hogy a vízszintes felületeket, közterületeket, sétálóutcákat, parkolókat, városi tereket, intézmények udvarait is lehet ugyanezzel a környezetbarát, természetes, szép és idôtálló anyaggal burkolni. Térburkolatok kialakításával, különösen ha az a környezô épületek hasonló jellegû homlokzati megjelenésével párosul, kellemes városképi harmónia hozható létre. Ezért ajánlják és alkalmazzák elôszeretettel a lakókörnyezet javítására, forgalomcsillapítási célokra, üzleti és kereskedelmi központok köztereinek burkolására. A térburkoló klinkertégláknak a térburkolat funkcionalitásából fakadóan a kialakíthatóság és járhatóság magas alapkövetelményeinek kell megfelelniük. Különösen alkalmasnak kell lenniük síkfelületek létrehozására, a kopásállóság és csúszásmentesség biztosítására. Ezen kívül állniuk kell az átmenô jármûforgalom és a célforgalmi tehergépkocsik fokozott megterhelését. A térburkoló klinker ma már vízelvezetési problémák megoldásánál, illetve kiküszöbölésénél is nagy elônyt élvez a többi burkolati lehetôséggel szemben. A térburkoló klinkertéglának ugyan nagyon alacsony a vízfelvevô képessége, a rendszer mégis alkalmas a helyszínen felgyülemlett nagy vízmennyiség felvételére és földalatti elvezetésére az alépítményként megfelelô vastagságban szétterített kavics- és homokágy segítségével. Mivel ilymódon más burkolatokkal összehasonlítva ugyanazon idô alatt a csapadékvíznek csak egy része kerül elvezetésre, ezért a csatornahálózat tehermentesítôdik, mûködése normalizálódik. Ezáltal maga az út- illetve padlóburkolat vízháztartása is kiegyenlítetté válik, amely ökológiai szempontból is fontos tényezô. További elônyt jelent a klinker többszöri felhasználhatósága. Nagy valószínûséggel elôfordul ugyanis, hogy például közmûjavításoknál a burkolatot felszedik: térburkoló klinker esetén ugyanazok az elemek kerülhetnek vissza akár az eredeti helyükre. Ahhoz, hogy a tégla homlokzatburkolatok és térburkolatok minden tekintetben kielégítsék a velük szemben támasztott igényeket, korrekt tervezésre, szakszerû kivitelezésre és természetesen megfelelô anyagokra van szükség. Erre a célra fejlesztette ki a Wienerberger Téglaipari Rt. a Terca Téglaburkolatokat, melynek kiváló mechanikai és épületfizikai tulajdonságai, valamint színválasztéka lehetôvé teszik, hogy egy épületben teljesüljön a minôség, tartósság és esztétika. A WIENERBERGER Téglaipari zrt. ISO 9001 szerint tanúsított Minôségirányítási Rendszert mûködtet. GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA A Terca klinker és burkolótéglák belgiumi, hollandiai, németországi, ausztriai és magyarországi gyárakban speciális agyag felhasználásával, magas hômérsékleten kb. 1000 C-os hômérsékleten kerülnek kiégetésre. Ez az eljárás a tégláknak tartós, idôtlen szépségû természetes színt biztosít, a mechanikai és kémiai igénybevételekkel szembeni nagy ellenállóképességgel, fagy- és savállósággal. Kézi formázott burkolótégla: A téglák kis méretû dézsában egyesével készülnek. A dézsa fa erezete, illetve a kész tégla felületének homokkal történô beszórása rusztikus megjelenést kölcsönöz. A tégla felülete éppen a gyártási technológiából adódóan gyakran egyenetlen és érdes. Minden építészeti stílusba beilleszthetô.
2 I. HOMLOKZATBURKOLATOK ELÔNYÖK Természetes anyag Több évezredes referenciák Környezetbarát Reprezentatív burkolások Kreatív építészeti megoldások Idôtállóság Mechanikai ellenállóképesség Kémiai ellenállóképesség Csekély karbantartási igény ALKALMAZÁSI TERÜLET A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái elsôsorban épületek külsô felületeinek, homlokzatainak, kéményeinek, illetve kerítések és kerti építmények burkolására és díszítésére alkalmazhatók. 1. ANYAGOK, MÛSZAKI ADATOK 1.1 HOMLOKZATI TÉGLÁK A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái alapanyaguk és gyártástechnológiájuk, és ebbôl következôen mechanikai tulajdonságaik szerint két csoportra klinkertéglákra és burkolótéglákra oszthatók. A két téglafajta alkalmazási területe azonos, eltérés a választékon kívül keménységükben, nyomószilárdságukban, vízfelvételükben és savállóságukban mutatkozik. 1.1.1 KLINKERTÉGLÁK 1.1.1.1 NÉMET KLINKEREK Méretek: 240 x 115 x 71 mm Tömeg cca.: 3,4 kg/db Szín: széles színválaszték Felület: sima, rusztikus Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Fagyálló: 50 fagyciklusra ellenõrizve Saválló Üregkép: lyukas Anyagszükséglet: 48 db/m 2 Számított habarcsigény cca.: 29 l/m 2 3 SzABVÁNYOK, ENGEDÉLYEK DIN 105:1984 DIN 18503:1991 A-1201/2000 1.1.1.2 OSZTRÁK KLINKEREK Méretek: 250 x 120 x 65 mm Tömeg cca.: 3,3-3,7 kg/db Szín: vörös, világosvörös, vöröstarka, sárga Felület: sima Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Fagyálló: 25 fagyciklusra ellenõrizve Saválló Üregkép: lyukas vagy tömör Anyagszükséglet: 51 db/m 2 Számított habarcsigény cca.: 32 l/m 2 SzABVÁNYOK, ENGEDÉLYEK ÖNORM B 3220 A-1105/1997 A-1105/A-1997
4 1.1.2 BURKOLÓTÉGLÁK 1.1.2.1 MEZÔTÚRI BURKOLÓTÉGLÁK Méretek: 1/1 250 x 120 x 65 mm; 1/2 120 x 120 x 65 mm; fejelôtégla 250 x 55 x 65 mm; ikerfeles tégla 120 x 60 x 65 mm Tömeg cca.: 1/1 2,9 kg/db; 1/2 1,45 kg/db; fejelôtégla 1,3 kg/db; ikerfeles tégla 0,7 kg/db Szín: vörös, beige Felület: sima Nyomószilárdság: 20 N/mm 2 Fagyálló: 25 fagyciklusra ellenõrizve Üregkép: lyukas Anyagszükséglet: 51 db/m 2 Számított habarcsigény cca.: 32 l/m 2 SZABVÁNYOK, ENGEDÉLYEK 1.2.1. IDOMTÉGLÁK A német klinker- és burkolótéglákból a táblázat szerinti idomtéglák megrendelhetôk. Jellemzôik megyegyeznek az egész téglákéval. Idomtégla 03 (FZ 03) Idomtégla 04 (FZ 04) 5 MSZ 3555-2:1991 1.1.2.2 BELGA BURKOLÓTÉGLÁK Szokásostól eltérô méretrendszer Méretek: 215 x 100 x 63 mm 188 x 88 x 63 mm 210 x 98 x 50 mm 210 x 98 x 63 mm Tömeg cca.: 1,8 kg/db Szín: vörös, vöröstarka, sárga, narancssárga Felület: finoman és durván szórt, rusztikus Nyomószilárdság: 20 N/mm 2 Fagyálló: 25 fagyciklusra ellenõrizve Üregkép: lyukas, tömör Anyagszükséglet: 50-70 db/m 2, mérettôl függôen Számított habarcsigény cca.: 28-37 l/m 2, mérettôl függôen SZABVÁNYOK, ENGEDÉLYEK A-1087/2000 A táblázatban szereplô idomtéglákból az alábbi építészeti megoldások valósíthatóak meg: 1.2.2. NÉMET KLINKER LAP SAROKELEM 1.1.2.3 NÉMET KLINKER LAPOK Méretek: 250 x 65 x 12 mm 240 x 71 x 12 mm Tömeg cca.: 0,44 kg/db Szín: vörös, vöröstarka, bordótarka, sárga, cotto, barnástarka Felület: sima, struktúrált Hajlítószilárdság: 20 N/m 2 Fagyálló: 50 fagyciklusra ellenõrizve Anyagszükséglet: 48-52 db/ m 2 Ragasztóhabarcs igény cca: 7,5 kg/m 2 SZABVÁNYOK, ENGEDÉLYEK Méretek: 240 x 115 x 65 x 12 mm 240 x 115 x 71 x 12 mm MSZ EN 121:1993 A-235/2004
6 1.3 HABARCSOK 7 A Terca Téglaburkolatok homlokzati tégláiból készülô homlokzatburkolatok falazásához és fugázásához. Terca téglafalazatok építése csak zsákos elõkevert habarcs felhasználásával javasolt. Fagyásgátló adalékszerek alkalmazása nem megengedett, mivel ezek elôsegítik a kivirágzást. 1.3.1 KLINKERHABARCS Klinkertégla falazatok falazásához és fugázásához alkalmazható, hidraulikus kötôanyagot, bányahomokot és adalékanyagokat tartalmazó elôkevert, ásványi, száraz habarcs. 1.3.2 BURKOLÓHABARCS Burkolótégla falazatok falazásához és fugázásához alkalmazható, hidraulikus kötôanyagot, bányahomokot és adalékanyagokat tartalmazó elôkevert, ásványi, száraz habarcs. 2. TERVEZÉS 2.1 ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái különféle épületszerkezetek burkolására alkalmasak, azonban nagy nyomószilárdságuknak és kedvezô mechanikai tulajdonságaiknak köszönhetôen tartószerkezetként is alkalmazhatóak. Ahhoz, hogy a homlokzati téglából készülô falak minden tekintetben kielégítsék a velük szemben támasztott igényeket, körültekintô tervezésre van szükség, hiszen a korrekten elkészített korszerû homlokzatburkolat komplex mérnöki gondolkodást igénylô, magas mûszaki minôséget jelentô épületszerkezetekbôl tevôdik össze. Fontos szempont az is, hogy az épület homlokzati téglából készülô legkülsô héja az épület méreteihez viszonyítva nagyon kicsi elemekbôl áll, melyeknek választott méretei és egymáshoz viszonyított arányai igen fontosak a homlokzati megjelenésben, ezért az elemkiosztást és az arányokat elôre meg kell határozni. A körültekintô tervezésre azért is szükség van, mert a téglahomlokzatok esetleges hibái nem rejthetôk el egy késôbbi vakolatréteg alá. 2.1.1 A HOMLOKZATOT ÉRÔ HATÁSOK A tervezés kezdetén a gazdasági és esztétikai meggondolások mellett meg kell vizsgálni az épület elhelyezkedését, a klimatikus feltételeket, valamint a falat érô külsô és belsô igénybevételeket. A homlokzatot a napsugárzásból és a hômérséklet periodikus változásaiból adódó hôhatások, az esôbôl, csapóesôbôl, záporesôbôl, jégesôbôl adódó csapadékhatások, a szél nyomó- és szívóhatása, a kívülrôl befelé ható szorpciós vagy a belülrôl kifelé ható páradiffúziós vízmozgás hatása, valamint mechanikai sérülések és szennyezôdések érik. Ezeken kívül figyelembe kell még venni a környezetszennyezôdésbôl adódó kémiai hatásokat is.
8 2.1.2 A HOMLOKZATI FELÜLETEKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK A elôzôekben ismertetettek alapján röviden összefoglaljuk az épületek homlokzati felületeivel szemben támasztott követelményeket, valamint ismertetjük, hogy a Terca Téglaburkolatok miképpen felelnek meg ezeknek az igényeknek. ESZTÉTIKAI SZEMPONTOK Ez a kérdés, amelyik egy homlokzatnál nyilvánvalóan az elsôk között merül fel, természetesen ízlés dolga. A szemlélô az évszázadok, sôt évezredek óta álló emlékek alapján személyes tapasztalatokat szerezhet a homlokzati téglákkal burkolt felületek mûszaki igényességérôl és tartósságáról, és ez kedvezôen hat vissza szépérzékére is. A Terca Téglaburkolatok színválasztéka változatos homlokzatok kialakítására biztosít lehetôséget. HÔ- ÉS FAGYÁLLÓSÁG A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái fagyállóak és jól tûrik a hômérséklet változásából adódó hatásokat. Nagyobb felületek esetén fontos a dilatációk helyes kialakítása, valamint célszerû megfelelô fugakialakítással megóvni a homlokzati téglákat a fölöslegesen terhelô behatásoktól. Lábazati kialakításnál és fallefedésnél célszerû klinkertéglák alkalmazása, legalább 3 sor magasságig. CSAPADÉKHATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG Nem véletlen, hogy a téglahomlokzatok elsôsorban az igen csapadékos északi országokban terjedtek el. Figyelembe kell viszont venni, hogy a kis elemekbôl készülô felület csapadék szempontjából legveszélyesebb pontjai a csatlakozások, vagyis a fugák. Ezért fontos a Terca Téglaburkolatoknál is a korrekt fugakialakítás és a megfelelô habarcs alkalmazása. KÉMIAI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG Káros kémiai hatások szempontjából veszélyes helyeken elsôsorban a Terca Téglaburkolatok saválló klinkertégláját javasoljuk felhasználni. TÛZBIZTONSÁG A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái nem éghetôek. SZENNYEZÔDÉSEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái nehezen szennyezôdnek és egyszerû módszerekkel tisztíthatók. TARTÓSSÁG Ez az a kérdés, amelyre a bevezetôben javasolt városnézô séták után mindenki maga adhatja meg a választ. A múlt biztosítékot nyújt a jövôre vonatkozóan. 2.2 A TÉGLA HOMLOKZATBURKOLATOK KÜLÖNBÖZÔ VÁLTOZATAI A tégla homlokzatburkolatok többféle, az építés (építéstechnika, építéstudomány) fejlôdése során kifejlôdött változatban készülhetnek. A homlokzatburkolatok (például) aszerint csoportosíthatóak, hogy az épületnek a 2.1.1-ben részletezett hatások elleni védelmét milyen módon, mely szerkezeti elemek felhasználásával oldja meg a falazat. A csapóesô és nedvesség-behatolás elleni védelmet mindig a homlokzati téglából és kitöltött fugákból álló burkolati fal biztosítja, az épület teherhordó szerkezetét, a szerkezet állékonyságát és a hôtárolást pedig a tartófal adja. 9 NEDVESSÉGVEZETÉS A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái nehezen engedik át a nedvességet, ami a kívülrôl befelé hatoló szorpciós vízmozgás esetén komoly elôny, azonban a belülrôl kifelé tartó páradiffúziónál akadályt jelent. Általános esetekben az épület belsejébôl a tartófal külsô felületére jutó pára elvezetésérôl gondoskodni kell. Kétrétegû falszerkezeteknél a tartófal elôtt lecsapódó pára elvezetését vízszigetelô lemez beépítésével lehet megoldani a megfelelô általában a lábazati csomópontnál. A SZÉL HATÁSÁVAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG A szél nyomó- és szívóhatásával szemben a Terca Téglaburkolatok jól megválasztott, megfelelôen méretezett és kivitelezett rögzítése biztosít védelmet. 2.2.1 EGYBEFALAZOTT HOMLOKZATI TÉGLABURKOLAT A hagyományos, a tartófallal közvetlenül összeépített homlokzati téglaréteg készülhet egyidejû falazással és utólagos burkolással. A rögzítést ebben az esetben az összefalazás biztosítja és az épületet kívülrôl érô összes hatást egy masszív téglafal veszi fel. Természetesen a tartófal is készülhet homlokzati téglából. Ezt a megoldást manapság ritkán alkalmazzák, mert nem felel meg a korszerû épületfizikai követelményeknek. MECHANIKAI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG A Terca Téglaburkolatok homlokzati téglái mechanikai rongálóhatásokkal szemben igen ellenállóak. metszet perspektíva
10 2.2.2 TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZETEK A réteges falszerkezetek a megosztott védekezés elvén alapulnak, a szerkezeti elemek száma és elhelyezkedése alapján további alcsoportokra oszthatóak. 2.2.2.1 TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZET HÔSZIGETELÉSSEL, LÉGRÉS NÉLKÜL Ez a szerkezeti kialakítás az úgynevezett magszigetelés. Csak alapos épületfizikai megfontolások (számítások) után alkalmazható megoldás. A páranyomás kiegyenlítése és a pára elvezetése a hôszigetelô réteg feladata, ezért megfelelôen páravezetô elsôsorban szálas szigetelôanyag alkalmazására van szükség. A burkolati falnak a tartófalhoz való rögzítésérôl ebben az esetben is gondoskodni kell. 2.2.2.3 TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZET ÁTSZELLÔZTETETT LÉGRÉSSEL, HÔSZIGETELÉSSEL Ez a megoldás adja a legkorszerûbb szerkezetet, mert az egyes védelmi feladatokat az arra a célra legjobban megfelelô szerkezeti elem oldja meg. Kitûnô hôszigetelô képessége mellett ez a szerkezet nyáron is biztosítja a kellemes lakóérzetet, mivel a külsô burkolat árnyékolja a falszerkezet belsejét, valamint a légrésben áramló levegô folyamatosan hûti a belsô falszerkezetet. A csapóesô és nedvesség-behatolás elleni védelmet ebben az esetben is a homlokzati téglából és kitöltött fugákból álló burkolati fal biztosítja. A páranyomás kiegyenlítésére és a pára elvezetésére a légrés szolgál, a hôszigetelést a hôszigetelô réteg biztosítja. A szél hatásával szembeni ellenállóképességet a rögzítô elemek, a szerkezet állékonyságát pedig a tartófal adja. metszet perspektíva 11 metszet perspektíva 2.3 TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZETEK ÉPÜLETSZERKEZETI RÉSZLETEI 2.2.2.2 TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZET ÁTSZELLÔZTETETT LÉGRÉSSEL, HÔSZIGETELÉS NÉLKÜL Ez a megoldás abban az esetben alkalmazható, amikor a tartófal a hôszigetelés feladatát önmagában ellátni képes, jó hôszigetelô képességû falazóelembôl készül. A páranyomás kiegyenlítésére és a pára elvezetésére a légrés szolgál. Megfelelô rögzítôelemek alkalmazásával gondoskodni kell a burkolati falnak a tartófalhoz való rögzítésérôl. metszet perspektíva 2.3.1 TARTÓFAL A homlokzatburkolat tartófalának az épület lehatárolása, a teherviselés állandó, hasznos, esetleges, valamint a burkolatról átadódó terhek és a hôtárolás a feladata. Az épület terheinek viselésére nem vehetô figyelembe a homlokzati téglából készült burkolati fal. Hôszigetelés nélküli téglahomlokzatú réteges falszerkezetnél a jó hôszigetelô tulajdonságú falazóelembôl készülô tartófal látja el a hôszigetelés feladatát is. Tartófalként 25 vagy 30 cm vastagságú Porotherm falazatok javasoltak. 2.3.2 HÔSZIGETELÉS Amennyiben a tartófal nem képes önmagában ellátni a hôszigetelés feladatát, vagy és ez a helyes mérnöki gondolkodás iránya a megosztott védekezés elvét alkalmazzák, akkor külön hôszigetelô réteg kerül a tartófal elé, melynek rögzítésérôl gondoskodni kell. A rögzítés mechanikai úton vagy ragasztással történhet. A hôszigetelés céljára megfelelôen páravezetô elsôsorban szálas szigetelôanyag alkalmazandó. A hôszigetelô réteg vastagságát a többi szerkezeti elem és elsôsorban a tartófal hôtechnikai tulajdonságainak figyelembevételével számítással kell megállapítani. A hôszigetelésnek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: rothadásálló, nem éghetô, alaktartó, víztaszító, páraáteresztô. Kétrétegû, légréssel ellátott falszerkezet hôszigetelô képessége magasabb, ha a hôszigetelés légrés felôli oldala póruszáró kasírozással van ellátva.
12 2.3.3 RÖGZÍTÉS A tartófalat és a homlokzati téglából készült burkolati falat egymástól függetlenül kell falazni és azokat szilárdsági okokból össze kell kötni. A rögzítésnek két különbözô feladatrésze van, ezért kétféle rögzítôelemet kell alkalmazni. 2.3.3.1 RP RÖGZÍTÕPÁLCA 2.3.3.2 FÜGGÔLEGES RÖGZÍTÉS A homlokzati téglából készült burkolati fal önsúlyából adódó terheket, függôleges erôket lehetôség szerint a lábazat, ennek hiányában, illetve magasabb homlokzatú épületeknél vagy nyílások felett alátámasztó konzolok veszik fel. A rozsdamentes acélból készült alátámasztó konzolokat az épület vasbeton szerkezeteibe dübellel kell rögzíteni, méretezésüknél és kiosztásuknál a gyártó cég elôírásait, méretezési adatait kell figyelembe venni. Lapostetô esetén a homlokzatburkolat legfelsô, attikafal elôtti szakaszának rögzítésére speciális, ún. attikarögzítô konzolokat kell alkalmazni. Az attikarögzítôt a vasbeton attikafal és a homlokzati tartófal eltérô mozgása miatt nem a födémkoszorúba kell dübelezni, hanem a födémcsatlakozás alatt és attól neoprén alátéttel elválasztott, erre a célra kialakított újabb vasbeton koszorúba. 13 Rögzítõpálca hossza: légrés + hõszigetelés + 150 mm (RP-Z típusnál + 60 mm) Beépítendõ mennyiség: RP-B RP-F Légrés Háttérfalazat Beton Üveges tégla A légrés + hõszigetelés < 70 mm 5 db/m 2 6 db/m 2 2.3.4 LÉGRÉS függõleges falazattartó konzol alátámasztó konzol függesztõ kengyellel attikarögzítõ konzol Légréssel ellátott téglahomlokzatú réteges falszerkezetnél gondoskodni kell a légrés átszellôztetésérôl. Az építési pontatlanságokat figyelembe véve legalább 4 cm-es légrés javasolt, mert ebben az esetben biztosított a legalább 2 cm szabad résszélesség. A burkolatot alul és felül a levegô be- illetve kivezetésére szolgáló szellôzônyílásokkal kell ellátni. Az alsó szellôzônyílás a légrésbe bejutott vagy ott lecsapódott víz kivezetésére is szolgáló vízelvezetô mûanyag, bitumenes vagy fémlemez közbeiktatásával. A szellôzônyílások kialakításának legegyszerûbb módja a kitöltetlen függôleges fuga. A szellôzônyílásoknak 20 m 2 -ként (az ablakokat és ajtókat is beleszámolva) legalább 75 cm 2 méretûeknek kell lenniük. A légrés + hõszigetelés > 70 mm és < 120 mm, vagy a falazatmagasság meghaladja a 12 métert 5 db/m 2 6 db/m 2 2.3.5 BURKOLAT A légrés + hõszigetelés >120 mm és < 150 mm Éleknél, peremeknél további 3 db/m 2 rögzítõpálca beépítése szükséges. 2.3.3.2. BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ 1. 8 x 65 mm méretû furat elkészítése, portalanítása. 2. Rögzítõpálca dûbel behelyezése a furatba. 3. VB. háttérfal esetén a szerelõcsõ segítségével az RP-B típusú rögzítõpálca beütése a dûbelbe. 4. Gázbeton vagy üreges tégla háttérfal esetén fúrógépbe fogott adapter segítségével az RP-F típusú rögzítõpálca behajtása a dûbelbe. 5. A szerelõcsõ segítségével a rögzítõpálca behajtása a dûbelbe. 6. A rögzítõpálcának a burkolófalazatban a feltüntetett méreteknek megfelelõen kell elhelyezkednie. 2.3.3.3. BEÉPÍTÉSI MÉRETEK 50 cm 75 cm Éleknél, peremeknél + 3 db/m 7 db/m 2 8 db/m 2 A homlokzati téglából készülô burkolati fal ajánlott vastagsága erôsítôpillér nélkül legalább 12 cm, a fugákat pedig tartószerkezeti és nedvességvédelmi okokból habarccsal kell kitölteni. 2.4 MÉRETKOORDINÁCIÓ A homlokzat tervezésekor esztétikai és kivitelezési megfontolások miatt méretháló segítségével célszerû az elemeket a felületen kiosztani. A méretháló vízszintes rasztertávolsága általában az egész vagy féltéglaméret függôleges fugavastagsággal növelt értéke. A függôleges raszterméret a fekvô téglasorok magasságának a vízszintes fugavastagsággal növelt értéke. A méretháló alkalmazása a nyílászárók pontos alaprajzi és homlokzati elhelyezését is megkönnyíti. A raszter felszerkesztésénél ügyelni kell arra, hogy a homlokzatburkolatot vízszintes és függôleges dilatációs hézagokkal kell ellátni, amelyek mentén a téglakötés megszakad. 2.4.1 MAGASSÁG A burkolóelemek magassági értelemben való kiosztását a homlokzati raszterháló függôleges modulmérete alapján kell elvégezni. Az ereszvonalnál lévô legfelsô téglasor helyzetét a legfelsô ablak szemöldökétôl kiindulva felfelé számolva, míg az alsó indítósor koordinátáit a legalsó nyílászáró szemöldökétôl lefelé számolva kell meghatározni. magassági méretkoordináció
14 2.4.2 HOSSZÚSÁG A burkolótéglák horizontális értelemben vett kiosztásánál törekedni kell arra, hogy a burkolt felületek, elsôsorban a szabadon álló és a nyílások közötti falmezôk illetve pillérek az 1/2 vagy legalábbis az 1/4 tégla (+ függôleges fugavastagság) egész számú többszörösének megfelelô méretûek legyenek. A burkolt fal hossza a tartófal vízszintes irányú méreténél a hôszigetelés, légrés és a burkolófal összvastagságának kétszeresével nagyobb. 2.6 BOLTÖVEK A téglaboltöv olyan téglából falazott, nyílás feletti teherhordó és teherátadó szerkezet, amely a nyílás feletti falból és födémbôl származó terhét a nyílást szegélyezô pilléreknek, falszakaszoknak adja át. A boltöv alakját és szelvényét úgy kell meghatározni, hogy keresztmetszeteiben csak nyomófeszültségek ébredjenek. A téglaboltöv számos fajtája alakult ki több évezredes történelme folyamán. Homlokzatburkolatok stílusjegyeként ma is falaznak különbözô íves és egyenes boltöveket. Tervezésüknél az áthidalandó nyílásszélesség és -magasság, a boltöv alakját meghatározó méretek, a szelvénymagasság, valamint a nyílás melletti falszakaszok szélességének arányát kell helyesen megválasztani. Példák boltövek kialakítására: l f 15 r r 2.5 KÖTÉSEK vízszintes méretkoordináció Attól függôen, hogy milyen vastag falat építünk, milyen méretû elemeket használunk, illetve hogy egymáshoz képest hogyan rendezzük el a téglákat, összefoglalva: az alkalmazott kötési módtól függôen a tégla falburkolat más-más benyomást kelt és ezáltal a legváltozatosabb építészeti megjelenés érhetô el. Számos kötéstípus létezik, a választás általában a megrendelô és a tervezô ízlésére van bízva, mindenesetre a burkolási tervben rögzíteni kell a kötés típusát is. Megjegyzendô, hogy a különbözô kötési módokra országonként eltérô elnevezéseket használnak. Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakrabban alkalmazott kötéstípust: l=2r 2.7 DILATÁCIÓ A homlokzati téglákból készülô burkolatba dilatációt kell tervezni. Dilatációs hézagra azért van szükség, mivel a téli-nyári hômérséklet-ingadozásból eredô alakváltozások hatására káros feszültségek léphetnek fel. A változó hôterhelésbôl adódó mozgások és erôk a faltárcsák dilatációs fugáin egyenlítôdnek ki. A függôleges dilatációk egymástól való távolsága legfeljebb 10 m legyen, elhelyezésük függ a klimatikus viszonyoktól, a tartófal szerkezetétôl, valamint a homlokzati megjelenési igényektôl. Ezért ki kell alakítani azokon a helyeken is, ahol a tartófal is dilatál, vagy változik a szerkezet. Esztétikai szempontból a dilatációs hézagot elsôsorban falsarokban, lizénák, vagy tagozatok vonalában célszerû megoldani. A dilatációs hézagok elhelyezését befolyásoló tényezôk: f=1/12 l futókötés futókötés bekötôkötés a homlokzat geometriája és mérete, a nyílászárók helye és mérete, a burkolat vastagsága, az alapozási mód, a tartófal teherviselése, Dilatációs hézagok elrendezése: a napsugárzás erôssége, a burkolat színezettsége, ereszek, homlokzati kiugrások mélysége, klimatikus viszonyok, földrajzi helyzet. blokk-kötés keresztkötés hollandikötés gótkötés álló téglasoros kötés a) nyitott sarokképzés b) zárt sarokképzés
16 A dilatációs hézag mérete 15-20 mm legyen. A dilatációs hézagokat habarcsolás nélkül, zártcellás habosított profil alkalmazásával kell megoldani, amit tömítômasszával kell lezárni. Fontos, hogy a tömítômassza a szerkezetekhez minden esetben kifogástalanul tapadjon. 3. KIVITELEZÉS 3.1 ÁLTALÁNOS ELÔÍRÁSOK Kétrétegû homlokzatok burkolati rétegét a tartófal, illetve tartószerkezet teljes megépítése valamint a hôszigetelés tartófalra történô rögzítése után kell falazni. A tartófallal egyidejûleg vagy azt megelôzôen nem szabad burkolati réteget felhúzni. A burkolótéglákat szállításnál és tárolásnál fokozottan óvni kell a sérülésektôl. Nagyméretû, téglaburkolatú homlokzatok építészeti megjelenését jelentôsen emeli a felületen egymás mellett megjelenô azonos típusú és színû, ám a gyártástechnológiából adódóan különbözô színárnyalatú homlokzati téglák hatása. Nagyobb felület esetén az egyenletesség érdekében csak több rakat elemeinek összekeverése után szabad a téglákat felhasználni. Ugyanígy kell eljárni a pirostarka színû tégláknál is, ahol a pirostarka szín azt jelenti, hogy nemcsak a különbözô téglák színárnyalatai térnek el egymástól, hanem szándékosan úgy állítják elô a téglákat, hogy egy téglán belül is különbözô színek alakuljanak ki. Beépítés elôtt a burkoló- és klinkertéglákat tisztítani és portalanítani kell. A téglákat a falazás elõtt nem kell vízbe áztatni vagy mártogatni, mert ez kivirágzást okozhat. Falazni és burkolni csak +5 C feletti hômérsékleten szabad. A homlokzati téglák, valamint az egyéb felhasznált anyagok saját hômérséklete sem lehet +5 C hômérséklet alatt. Ha a burkolóréteg valamely elemét helyzetének pontatlansága miatt cserélni kell, a téglát a határoló habarcsrétegekkel együtt elôször el kell távolítani, majd új habarcságyba fektetve újra be kell építeni. Frissen elkészült burkolófalazatot letakarással óvni kell a fagy elôl. Fagyálló szerek alkalmazása tilos. Az építés hosszabb szüneteltetése esetén a falazatot le kell takarni. Az ajánlott elôkevert kész szárazhabarcsokhoz, Terca burkoló- illetve klinkerhabarcshoz semmilyen további adalékszert nem szabad hozzákeverni. csapadék elleni védelem 3.2 DARABOLÁS A burkolótégla méretválasztéka lehetôséget biztosít arra, hogy darabolás nélkül lehessen alkalmazni. A klinkertéglák darabolásához elsôsorban vizes gyémántvágó javasolható. 17 vizes gyémántvágó száraz gyémántvágó
18 3.3 FUGAKIALAKÍTÁS Téglahomlokzatok esetén fokozottan figyelni kell a hézagok kialakítására, hiszen tartószerkezeti és nedvességvédelmi feladatukon kívül igen fontos szerepük van a falfelület összképének kialakításában. A fugák vízhatlanságának elérése érdekében a vízszintes és függôleges hézagokat teljesen ki kell tölteni habarccsal, a fugák egyenletes vastagságát esztétikai szempontból is tartani kell. Ezt segíti elô a sorosztó léc használata. Falazóhabarcsnak a speciális Terca habarcsok különösen jól megfelelnek. A habarcsot falazáskor a homlokzati tégla felületére egyenletesen fel kell hordani, az állóhézagokat jól ki kell tölteni. Falazásnál ügyelni kell arra, hogy a homlokzati tégla látszó felületeire lehetôleg ne kerüljön habarcs, a kitüremkedett habarcsot pedig le kell simítani. Ezután egy tiszta hézagoló eszközzel vagy egyszerû gumicsôvel a fugát le kell simítani. Ha a falazáskor a fugák nem lettek gondosan kitöltve, azt még a friss falazaton a fugázó kanállal felhordott falazóhabarccsal, majd annak lesimításával ki lehet javítani. A hézagolást egyszerre csak akkora felületen célszerû elvégezni, melynél a burkolófelület tisztítása száraz, puha ruhával a habarcs megkötése elôtt elvégezhetô. A fugákat úgy kell kialakítani, hogy a fugázó anyag megvédje az alatta lévô homlokzati téglát a nedvességtôl, vagyis ne maradjon takaratlan vízszintes felület. A leggyakrabban alkalmazott fugaképzések: fugázó szerszámok 4. A KIVIRÁGZÁS PROBLÉMÁJA Régi tapasztalat, hogy homlokzati téglákkal burkolt felületeken bizonyos esetekben fehér színû foltok jelennek meg. Ez a jelenség az úgynevezett kivirágzás, ami vízben oldható sóknak a felületen való kikristályosodását jelenti. Esztétikai funkciójú homlokzati felületen természetesen ezek a szépséghibák nagyon zavaróak lehetnek. 4.1 A KIVIRÁGZÁS OKAI A Terca Téglaburkolatok kifejlesztésekor a Wienerberger széleskörû és részletes kutatási program keretében (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építôanyagok és Mérnökgeológia Tanszék: Szakvélemény a burkolótéglák kivirágzásának vizsgálatáról, Budapest, 2000. január, 22833-003-ÉA/1999) megvizsgáltatta homlokzati tégláit és a rendszer részét képezô habarcsokat. A szakértôk a vizsgálat során részletesen megvizsgálták a (mezôtúri) burkolótégla gyártásához felhasznált alapanyagok, alapanyag keverékek, félkész- és különbözô késztermékek vízoldható sótartalmát és utóbbiak kivirágzási hajlamát. A vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy a Terca Téglaburkolatok burkolótéglái sem a felhasznált alapanyagok összetétele, sem a technológiai folyamat különbözô fázisainak következményeként önmagukban nem hajlamosak a kivirágzásra. A Terca Téglaburkolatok klinkertéglái a kísérletek során nem virágoztak ki és egyéb vizsgált tulajdonságaik is igen kedvezôek voltak. A falazatok modellvizsgálatainál légszáraz burkolótéglák és Terca habarcs alkalmazása esetén nem észleltek sem a téglafelületen, sem pedig a habarcsfugában kivirágzást. A kivirágzás akkor jelentkezhet, amikor a nedvesség a látszó felületre juttatja azokat a sókat, amelyek a téglából, a habarcsból, esetleg kívülrôl kerülhetnek a homlokzati téglafalba. Ebbôl következôen a kivirágzást úgy lehet megelôzni, ha helyes építéstechnológia alkalmazásával és anyagkiválasztással, illetve megfelelô szerkezeti és részletkialakítással megakadályozzuk a nedvesség bejutását a szerkezetbe. 19 4.2 ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIA A helyes építéstechnológia elsô lépése, hogy a burkolt homlokzati téglafal készítéséhez a Terca Téglaburkolatokhoz tartozó habarcsot kell alkalmazni, mert hagyományos falazó cementhabarcs használatánál kedvezôtlen körülmények között a falazat kivirágzására lehet számítani. 4.3 SZERKEZETI KIALAKÍTÁS A kivirágzás megelôzésének, vagyis a felesleges nedvesség szerkezetbe jutása megakadályozásának másik eszköze a megfelelô szerkezeti kialakítás. A nedvesség a kész szerkezetbe alulról, felülrôl, hátulról és elölrôl-kívülrôl kerülhet. homorú fugakialakítás helyes és helytelen megoldás rézsûs fugakialakítás helyes és helytelen megoldás telibefugázott fugakialakítás helyes és helytelen megoldás
20 A nedvesség elleni védelem módjai eléggé kézenfekvôek: alulról szakszerûen szigetelni kell a falazatot, a homlokzati téglaburkolatot; felülrôl olyan szerkezeti kialakításra van szükség, amelyik megakadályozza a csapadékvíz, olvadó hó és egyéb nedvesség szerkezetbe jutását; hátulról akkor juthat a homlokzati téglaburkolatba nedvesség, ha a homlokzati téglaburkolat a tartófallal egybefalazva épül. Amennyiben nagy az egybefalazott hátfalazat-tartófal sótartalma, akkor az átnedvesedés következtében kivirágzás jelenhet meg a burkolótégla felületén, tehát mindenképpen biztonságosabb a légréses kialakítás; elölrôl-kívülrôl a kész szerkezetre nem jelent veszélyt a csapóesô, azonban a még falazás vagy fugázás alatti homlokzati téglaburkolatot hosszantartó esôzésnél le kell fedni ponyvával vagy fóliával. Ugyanígy a frissen elkészült homlokzati téglafalazatot takarással védeni kell az esôtôl (valamint az erôs napsütéstôl). A takarás azért is szükséges, hogy az esô a friss habarcsot a szerkezetbôl ki ne mossa. II. LAPBURKOLATOK ELÔNYÖK Nagyfokú mechanikai, kémiai és idõjárással szembeni ellenálló-képesség Idõtállóság Hosszú élettartam Fagyállóság Savállóság Természetes színvilág 21 4.4 A KIVIRÁGZÁS ELTÁVOLÍTÁSA A vizsgálatok szerint a burkolótéglákon kivirágzott só fôként vízben jól oldódó magnézium-szulfát. Ha hibás építéstechnológia vagy szerkezetkialakítás miatt mégis megjelenne a homlokzati téglafal látszó felületén a kivirágzás, akkor az száraz ruhás letörléssel, majd ezt követôen tiszta vizes ruhával való lemosással eltávolítható. Amennyiben nagyobb felületen jelentkezik foltszerû, a pórusokban ülô kivirágzás, eltávolításához az alábbiakban ismertetett, a habarcsszennyezôdésekre vonatkozó híg sósavas kezelés ajánlott. ALKALMAZÁSI TERÜLET A Terca klinker lapokat elsõsorban épületek homlokzatburkolására és egyedi építészeti megoldások kialakításához ajánlott. 4.5 A HABARCSSZENNYEZÔDÉSEK ELTÁVOLÍTÁSA Nem tartozik az igazi kivirágzások közé, de szintén bántó esztétikai probléma, amikor a kivitelezés során a falazó, ill. burkolóhabarcsok elôkészítésének és felhordásának bármilyen gondos elvégzése mellett is a burkolótéglák látszó felületére habarcs kerül. A habarcsnyomok eltávolítására már a falazáskor, a fuga kialakítása után sor kell, hogy kerüljön. A vizsgálatok szerint mind a Terca klinkerhabarcs, mind a Terca burkolóhabarcs száraz ruhával eltávolítható a felületrôl. Legcélszerûbb eljárás a még nedves habarcs száraz ruhával való letörlése, majd ezt követô, tiszta vízzel nedvesített, kifacsart ruhával való letörlés. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne vigyünk be sok felesleges vizet a tégla anyagába. A száradás után megmaradó habarcsnyomok a karbonátosodás miatt vízzel már nem oldhatók, csak híg (1:15-20) háztartási sósavval távolíthatók el. Erre a következô megoldás ajánlott: a felületet a folt helyén tiszta vízzel meg kell nedvesíteni (azért, hogy a hígított sósav beszívódása a falazatba minél kisebb mértékû legyen), majd a felületet át kell törölni a hígított sósavas ruhával. A sósav maradékát (nedvszívó klorid sók keletkezésének megakadályozására) tiszta vizes ruhával végzett többszöri áttörléssel el kell távolítani, ügyelve arra, hogy eközben a felületbe ne vigyünk be sok nedvességet, ami esetleg késôbb kivirágzást okozhat. 5. SZÁLLÍTÁS, TÁROLÁS A sérülések megelôzése érdekében fokozottan figyelni kell a rakodásnál és a szállításnál. A téglarakatokat sík és szilárd talajon kell tárolni, és gondoskodni kell a megfelelô vízelvezetésrôl. Téli tároláskor a rakatokat a csapadéktól takarással kell védeni. rakatvédelem
22 1.1. TERCA LAPBURKOLATOK RAGASZTÁSA 1.2.6. RAGASZTÁS 23 Terca lapburkolatokat lehet ragasztani vakolatra vagy felületerõsítõ réteggel ellátott hõszigetelésre 1.2. TERCA LAPBURKOLATOK RAGASZTÁSA VAKOLT FALRA 1.2.1. AZ ALAP ELÕKÉSZÍTÉSE Az alapnak egyenletesnek, kellõen teherbírónak és portalannak kell lennie, meglazult vakolat- vagy faldarabkák nélkül. A legmegfelelõbb alapnak az egyenes vakolatot javasoljuk (nem ajánljuk a TERCA téglaelemek ragasztását hõszigetelõ vakolatra). 1.2.2. A BURKOLÓELEMEK ELÕKÉSZÍTÉSE Az elemek hátoldalát a ragasztás elõtt a portól meg kell tisztítani. Erre azért van szükség, hogy a porréteg ne csökkentse és rontsa a ragasztóhabarcs és a burkolóelem közötti tapadást. A legmegfelelõbb tisztítási mód egy száraz ecset vagy kefe használata. Tanácsos elõkészíteni a szükséges, megfelelõ mennyiségû megtisztított téglaelemet. Ez lehetõleg 3-4 külön dobozból történjen, hogy az elemek színei egyenletesen keveredjenek. A tégla burkolóelemek ragasztását az elsõ ragasztásra kerülõ sor alsó élének kijelölésével ajánljuk elkezdeni (ez rendszerint nem az alsó, de nem is muszáj, hogy az alsó sor legyen). Ennek egy vízszintes ellenõrzõ vonalnak kell lennie, amelyhez viszonyítani lehet az összes többi sort. Elõször a sarokelemek kerüljenek felragasztásra a mérõléc szerint, amit a sarokhoz közel úgy kell felerõsíteni, hogy ne zavarja a folyamatos ragasztást. A mérõléc használata elõtt el kell döntenünk, hogy a kijelölt ellenõrzõ vonalak az egyes sorok felsõ vagy alsó élét jelölik. A ragasztóhabarcsot a fésûs acélspakli segítségével egyenletesen vigyük a felületre. A ragasztóanyaggal egyszerre bevont felület nagyságát az idõjárási viszonyokhoz mérten határozzuk meg, úgy, hogy a habarcs ne száradjon ki. Ha van rá mód, hasonlóan vegyük ezt figyelembe az olyan felületeknél is, amelyek árnyékban vannak. Az elsõ sort a falra erõsített léc (alumínium vagy fából készült) mentén ragasszuk. A további sorok ragasztását az elsõhöz viszonyítjuk. A felragasztás után az egyes sorokat az alumínium léc vagy egy vízmérték segítségével kiegyenesíthetjük. A sarkok körüli részekben, a sarokelemeket használjuk. 1.2.7. A BURKOLÓELEMEK FUGÁZÁSA A sorok kijelölése A ragasztóanyag felhordása 1.2.3. A MÉRÕLÉCEK ELÕKÉSZÍTÉSE Az elemek ragasztásának megkezdése elõtt ajánlatos felhelyezni a mérõléceket, amelyek az egyes sorok magasságát határozzák meg. A léceken található jelölések távolságai egy burkolóelem és a hozzá tartozó egyik fuga magasságát jelölik ki. A fugaréteg vastagsága nincs szigorúan megadva. Az ajánlott vastagság 10-12 mm, ez jellemzõen a homlokzat kívánt külsejétõl függ. A fuga széles-ségének megválasztása természetesen befolyásolja a téglaelemek, illetve a fugaanyag négyzetméterenkénti szükséges mennyiségét. 1.2.4. A RAGASZTÁSHOZ AJÁNLOTT SZERSZÁMOK ÉS SEGÉDESZKÖZÖK Mérõléc falhoz rögzítése A fugázáshoz szükséges szerszámok és segédeszközök: a fugahabarcs keverésére alkalmas edény, keverõfejjel ellátott fúrógép, keskeny fugázó simítókés, rozsdamentes habarcstartó tálca, fugázó pisztoly. 1.2.8. A FUGAHABARCS A TERCA burkoló téglaelemek fugázásához speciális fugaanyagok használatosak, amelyek a homlokzati falazat utólagos fugázására alkalmasak. Az építõ különbözõ színekbõl válogathat. A fugaréseket megfelelõ szerszámmal kell feltölteni. A fugahabarcsnak olyan sûrûnek kell lennie, hogy a munkafolyamat során a burkolóelemek felületének felesleges koszolódását elkerüljük. A burkolóelemek és a fugahabarcsok különbözõ színkombinációinak használata lehetõvé teszi a felület többszínû variációit és árnyalatait. Az elemek ragasztása A ragasztóhabarcs keverésére alkalmas edény, keverõfejjel ellátott fúrógép, fésûs szerkezetû acélspakli 10 mm-es vájatmélységgel, kõmûves zsinór, csaptatózsinór, mérõléc. 1.2.5. A RAGASZTÓHABARCS A tégla burkolóelemek ragasztásához bármilyen ragasztóhabarcs használható, amely alkalmas kerámiaburkolatok kültéri ragasztására. Ennek fagyállónak és megfelelõen rugalmasnak kell lennie. A burkolóelemek beltéri felhasználása esetén a ragasztónak nem szükséges fagyállónak és rugalmasnak lennie. A ragasztóhabarcs sûrûségének optimálisnak kell lennie, de elõnyösebb a sûrûbb állag, hogy a már felhelyezett burkolóelemek ne csússzanak szét. Az elkészült segédállvány Az elsõ sor kijelölése 1.2.9. FUGÁZÁS A fugaréseket kétféleképpen lehet feltölteni: fugázó pisztoly vagy megfelelõ szélességû spakli és simítókés segítségével. Mindkét megoldási mód, különbözõ sûrûségû fugahabarcsot igényel. Fugázó pisztoly használata esetén a habarcsnak olyan sûrûségûnek kell lennie, hogy problémamentesen ki lehessen nyomni a pisztolyból, ugyanakkor az anyag ne folyjon ki a fugarésekbõl. Ekkor a fuga felületének elsimítására használható egy kis PVC csõdarab. Ezáltal finom felületû és kissé íves fugát kapunk. Abban az esetben, ha a fuga felületét a tégla burkolóelem felületéhez hasonlóan szeretnénk kialakítani, használjunk egy keskeny faléc darabkát, így hasonló egyenetlenebb felületet érhetünk el. A másik fugázási mód esetén az elkészített fugaanyagot a simítókésre helyezzük, majd a spakli segítségével tömködjük a fugarésbe. A fugázás elõtti felület A fugák kitöltése fugázópisztollyal
24 III. TÉRBURKOLATOK 25 ELÔNYÖK A fugák kitöltése simítókéssel A homorú fuga kialakítása Mélyített fuga kialakítása A megfelelõ feltöltést követõen a felületét kellõen elsimítgatjuk és létrehozzuk a kívánt formát. Adott szakasz kifugázását követõen ezt a részt egy ecset vagy száraz szivacs használatával szárazra töröljük. 1.2.10. FELÜLET TISZTÍTÁSA Megegyezik az elõzõ fejezet 4. pontjában leírtakkal. Környezetbarát Könnyen kezelhetô forma Nagyfokú mechanikai, kémiai és idôjárással szembeni ellenállóképesség Idôtállóság Hosszú élettartam Évezredes referenciák Fagyállóság Savállóság Megjelenésének természetes színvilága Egyszerre építô- és díszítôkô Újra beépíthetô ALKALMAZÁSI TERÜLET A Terca térburkoló klinkertéglák elsôsorban gyalogos zónák, közterek közlekedési felületei, gyalogos és kerékpárutak, de egyben belsô udvarok, teraszok, kerti utak és lépcsôk egyedi építészeti kialakításához ajánlott. A kifugázott felület szárazra törlése 1.3. TERCA LAPBURKOLAT RAGASZTÁSA FELÜLETERÕSÍTÕ RÉTEGGEL BEVONT HÕSZIGETELÉSRE 1.3.1. AZ ALAP ELÕKÉSZÍTÉSE A hõszigetelõ táblákat és az üvegszövet hálót minden esetben a ragasztás mellett mechanikusan is rögzíteni kell. Minimum 10 db/m 2 tiplit kell alkalmazni, de a sarkoknál 2 m széles sávban további megerõsítés is szükséges. A rögzítõ dûbelek mennyiségét befolyásolja a hõszigetelés vastagsága, a hõszigetelõ anyag merevsége, és az épület magassága is. A tiplik felhelyezése után kell felhordani a lemezekre a rögzítõ tapasz kiegyenlítõ réteget, amibe az üvegszövetet be kell ágyazni úgy, hogy az erõsítõ réteg vastagsága 3-4 mm legyen. A többszintes épületekre kerülõ Terca lapburkolat esetén a szélszívásra minden esetben külön méretezés javasolt. 1.3.2. Ezek után a lapburkolat felragasztása megegyezik az elõzõekben leírtakkal. 1. Téglafal 2. Hõszigetelés 3. Felületerõsítõ réteg 4. Rögzítõ tárcsás tipli 5. Ragasztóhabarcs 6. Terca lapburkolat
26 1. ANYAGOK, MÛSZAKI ADATOK TOLEDO E, TORONTO E, PORTO E 27 1.1 TÉRBURKOLÓ KLINKERTÉGLÁK FELHASZNÁLÁSI TERÜLET Gyalogos- és kerékpárutak, garázslejárók, személygépkocsi-beállók, teraszok, kerti utak, belsô udvarok, lépcsôburkolatok, közterek, mérsékelt forgalomterhelésû városi utak, valamint rámpák. NÉMETORSZÁG Méretek: 245 x 120 x 65 mm Tömeg cca. 3,6 kg/db Szín: vörös, világosvörös, vöröstarka Felület: érdes vagy sima (szegélynek egyoldalon kerekített) Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Sav- és fagyálló Üregkép: tömör Anyagszükséglet: 32 db/m 2 Toledo E Toronto E Porto E ALT SCHWERIN, BAALBERGE, MARKISCH Méretek: 240 x 118 x 52 mm Tömeg cca. 3,2 kg/db Szín: sárga, vörös, vöröstarka (fózolt) Felület: érdesített Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Sav- és fagyálló Üregkép: tömör Anyagszükséglet: 33 db/m 2 HOLSTEIN Alt schwerin Baalberge Markisch LEON P, BILBAO P Méretek: 205 x 100 x 50 mm Tömeg cca. 2,4 kg/db Szín: világospiros, világosbarna Felület: érdesített Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Sav- és fagyálló Üregkép: tömör Anyagszükséglet: 46 db/m 2 Leon P Bilbao P Méretek: 200 x 100 x 52 mm Tömeg cca. 2,3 kg/db Szín: barnástarka Felület: érdesített Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Sav- és fagyálló Üregkép: tömör Anyagszükséglet: 48 db/m 2 SZABVÁNYOK, ENGEDÉLYEK Holstein LEON D, BILBAO D Méretek: 205 x 205 x 50 mm Tömeg cca. 4,8 kg/db Szín: világospiros, világosbarna Felület: érdesített Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Sav- és fagyálló Üregkép: tömör Anyagszükséglet: 23 db/m 2 Leon D Bilbao D DIN 105:1984 DIN 18503:1991 A-1201/2000 AUSZTRIA TOLEDO L, TORONTO L, PORTO L Méretek: 260 x 140 x 50 mm Tömeg cca. 3 kg/db Szín: vörös, világosvörös, vöröstarka Felület: sima Nyomószilárdság: 60 N/mm 2 Sav- és fagyálló Üregkép: tömör Anyagszükséglet: 26 db/m 2 Toledo L Toronto L Porto L SZABVÁNYOK, ENGEDÉLYEK DIN 105:1984 DIN 18503:1991 A-1201/2000 2. TERVEZÉS 2.1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A térburkoló klinkertéglák mindazon helyen alkalmazhatók a megjelölt felhasználási területre, ahol a 25 cm 3 /50 cm 2 Böhme szerinti száraz kopás követelmény megfelelô. Fokozott terhelésû térburkolatok esetén az alépítmény és a burkolati rétegrend szakszerû tervezést, méretezést és kivitelezést igényel. A burkolat alatti aljzat minôségét és vastagságát a terhelés függvényében kell megválasztani. Külsô térben különösen ügyelni kell a vízelvezetésre, a lejtési viszonyok gondos tervezésére és kivitelezésére. (Az általánosan javasolt rétegrendeket a Kivitelezés címû fejezet tárgyalja.)
28 2.2. FEKTETÉSI RENDEK Térburkolatok tervezésénél a homlokzatokhoz hasonlóan burkolási tervet kell készíteni. A tervnek felülnézeti rajzot is tartalmaznia kell, amelybôl világosan kiderül az elemek fektetési rendje, a fugaelrendezés, a téglakötések mikéntje. A Terca térburkolatok fektetési rendjére vonatkozóan az elemek méretrendjébôl adódóan többféle alapelrendezés lehetséges. 2.2.1. FUTÓSOROS FEKTETÉS 2.3. SAROKKIALAKÍTÁS Példák sarkok kialakítására: a) sarokkialakítás átmenõ sarokfugával b) sarokkialakítás csatlakozó elemekkel c) sarokkialakítás ferdén átmenõ sarokfugával d) sarokkialakítás átlóba fektetett, vízelvezetõ burkolósávval e) sarokkialakítás 3 sor átlóba fektetett, vízelvezetõ burkolósávval 29 Az elemtípusok mindegyikénél alkalmazható. 2.2.2. KÖNYÖKÖS FEKTETÉS Az L-jelû klinkertéglák kivételével az összes elemtípusnál alkalmazható. a) b) c) d) e) 3. KIVITELEZÉS 2.2.3. PARKETTMINTÁS FEKTETÉS 3.1 ALÉPÍTMÉNY Az L-jelû klinkertéglák kivételével az összes elemtípusnál alkalmazható. 3.1.1 ALÉPÍTMÉNY HOMOKÁGYBA HELYEZETT TÉRBURKOLÓ KLINKERTÉGLÁK ESETÉN Javasolt rétegrendek 2.2.4. HALSZÁLKÁS FEKTETÉS 3.1.1.1 GYALOGOS- ÉS KERÉKPÁRUTAK, TEREK Az L-jelû klinkertéglák kivételével az összes elemtípusnál alkalmazható. 5 vagy 6,5 cm burkolat: Terca térburkoló klinkertégla 3-5 cm homokágy: folyami homok (0/7 mm) vagy zúzottkô (2/5-2/7 mm) 20-30 cm teherhordó, vízelvezetô réteg: homokos kavics (0/35 mm) Fugák: 3-5 mm fugaszélesség kvarchomokkal (0/2 mm) vagy kôliszttel (0/3 mm) kitöltve. 2.2.5. VARIÁCIÓK ALAPELRENDEZÉSEKRE térburkoló klinker 3-5 cm kavicságy A fenti elrendezési vázlatok alapját képezhetik további kialakítási lehetõségek, pl.: 20-30 cm kavicsfeltöltés termett talaj 3.1.1.2 MAXIMUM 10 TONNÁS JÁRMÛVEKKEL JÁRHATÓ UTAK E JELÛ TÉRBURKOLÓ KLINKERTÉGLA ESETÉN 6,5 cm burkolat: Terca térburkoló klinkertégla 3-5 cm homokágy: folyami homok (0/7 mm) vagy zúzottkô (2/5-2/7 mm) 5-10 cm mechanikai teherhordó réteg: bazaltkô (0/18 mm) 30-40 cm vízelvezetô réteg: tömörített kavicsréteg (0/35-0/70 mm)
30 Fugák: 3-5 mm fugaszélesség kvarchomokkal (0/2 mm) vagy kôliszttel (0/3 mm) kitöltve. térburkoló klinker 3-5 cm kavicságy 5-10 cm mech. hordozóréteg A szükséges teherbírás a kavics hordozóréteg tömörítésével érhetô el. Az aljzatbetont dilatálni kell max. 25 m 2 felületû illetve max. 6 m hosszú táblákra. A dilatációs hézagokat a burkolatba is át kell vezetni. Jármûforgalom számára kialakított útburkolatok felépítése az útépítési irányelveknek és elôírásoknak megfelelôen történjék. 31 20-30 cm kavicsfeltöltés térburkoló klinker 1,5-3 cm habarcságy aljzatbeton lejtésben technológiai szigetelés termett talaj 20-30 cm kavicsfeltöltés termett talaj 3.1.1.3 MAXIMUM 30 TONNÁS JÁRMÛVEKKEL JÁRHATÓ UTAK CSAK E JELÛ TÉRBURKOLÓ KLINKERTÉGLA ESETÉN 6,5 cm burkolat: Terca térburkoló klinkertégla 3-5 cm homokágy: folyami homok (0/7 mm) vagy zúzottkô (2/5-2/7 mm) 10-15 cm mechanikai teherhordó réteg: min. 90 MN/m 2 teherbírási értékkel 50 cm vízelvezetô réteg: min. 35 MN/m 2 teherbírási értékkel Fugák: 3-5 mm fugaszélesség kvarchomokkal (0/2 mm) vagy kôliszttel (0/3 mm) kitöltve. 3.2 VÍZELVEZETÉS Az útfelületek tartósságának és használhatóságának egyik legfontosabb elôfeltétele a csapadékvíz megfelelô elvezetése. Habarcságyba helyezett burkolatok esetében felületi vízelvezetés tervezendô, míg homokágyas, homokkal fugázott burkolatoknál ha a környezô talaj nem vízáteresztô a csapadékvíz elvezetése drain-rendszerrel oldható meg. A szükséges teherbírás a kavics hordozóréteg tömörítésével érhetô el. Jármûforgalom számára kialakított útburkolatok felépítése az útépítési irányelveknek és elôírásoknak megfelelôen történjék. A fugahomok mész- és szennyezôdésmentes legyen. 3.2.1.1 OLDALIRÁNYÚ FELÜLETI VÍZELVEZETÉS térburkoló klinker 3-5 cm kavicságy 5-10 cm mech. hordozóréteg 40-50 cm kavicsfeltöltés termett talaj 3.2.1.2 KÖZÉPSÔ VÍZELVEZETÉS 3.1.2 ALÉPÍTMÉNY HABARCSÁGYBA HELYEZETT TÉRBURKOLÓ KLINKERTÉGLÁK ESETÉN Habarcságyba helyezett térburkolat csak meglévô vagy tervezett betonaljzat esetén hozható létre. Javasolt rétegrend: 5-6,5 cm burkolat: Terca térburkoló klinkertégla 1,5-3,0 cm habarcságy vagy aljzatkiegyenlítô + ragasztóréteg aljzatbeton megfelelô lejtésképzéssel technológiai szigetelés 20-40 cm teherhordó, és vízelvezetô réteg: homokos kavics (0/35 mm) (Padlólap esetén további tervezett rétegrend szükséges.) 3.2.1.3 TÖLCSÉRSZERÛ VÍZELVEZETÉS Fugák: 6-10 mm fugaszélesség helyszíni hígfolyós habarcs vagy 5-10 mm kész fugázóhabarcs esetén.
32 3.2.2 ÖSSZEFOLYÓK 3.3 BURKOLATFEKTETÉS 33 3.2.2.1 ÖSSZEFOLYÓ KERESZTMETSZETE 3.3.1 BURKOLATFEKTETÉS HOMOKÁGYBA HELYEZETT TÉRBURKOLÓ KLINKERTÉGLÁK ESETÉN 1. A teherhordó réteg kialakítása: a kavicsréteg altalajra való felhordása. Több kavicsréteg esetén legalább egy, kb. 15 cm vastag réteg finomszemcséktôl mentes legyen. A vízáteresztôképesség minden kavicsréteg esetében követelmény. 3.2.2.2 Csatlakozás a csatornalefolyóhoz Az illesztésnél szükség lehet vágott elemekre. 2. A felhordott kavics egyengetése. 3.2.2.3 VÍZLEVEZETÔ CSATORNA KIALAKÍTÁSA ELÔREGYÁRTOTT BETON VÁLYÚELEMMEL ÉS ÖNTÖTTVAS VÍZNYELÔRÁCCSAL Ha a burkolat betonaljzatra, homokágyas kivitelezésben kerül lerakásra, a vályú oldalfalait a homokágy vízelvezetése céljából perforálni kell. 3. A felhordott és elegyengetett kavicsrétegek tömörítése max. 20 cm-ként. Gépi úton: lapvibrátorral vagy motoros hengerrel. Manuálisan: kézi döngölôvel (csak egészen kis felületek esetén). 4. A homokágy kialakítása. 3.2.2.4 VÍZELVEZETÔ CSATORNA KIÉPÍTÉSE KESKENY, MAX. 1,5 CM SZÉLES HASÍTÉKKAL A homok vagy zúzottkô felhordása a tömörített kavicsrétegre. A finom részecskéktôl mentes zúzottkô elônye a gyorsabb vízelvezetés. A burkolati klinker ebben az esetben aljzatbetonra terített habarcságyba kerül. Meghatározott távolságonként ellenôrzô nyílásokat kell beiktatni. 5. A vezetôlécek beállítása. Úgy, hogy a késôbbiekben a kész burkolat a tervezett lejtéssel rendelkezzen.
34 6. Egyengetés. 11. Tégladarabolás. 35 A homokot vagy zúzottkövet fém gereblyével simára kell egyengetni. Általában vizesvágóval vagy pofás kôdarabolóval történik, de kevés vágott elem esetén gyémántkorongos flex-szel is végezhetô. A vágás helyét a járófelületi oldalon elôször be kell jelölni, majd 2-3 cm mélyen be kell vágni. Az egyik oldalán letámasztott tégla a vágással ellentétes oldalára mért erôteljes ütéssel kettéválik. 7. Lehúzás. Két vezetôléc segítségével a homokot egyenletesen, simítóléccel (alumínium vagy egyenes faléc) le kell húzni, majd a vezetôléceket el kell távolítani. A homokban ezáltal keletkezô vájatok homokkal kitöltendôk. Az egyenletesre simított homokágyra többé nem szabad rálépni. 12. Megkezdõdhet a fugázás. 8. Burkolatszegély, mint bennmaradó vezetôléc alkalmazása. A lehúzás történhet az elôre kialakított szegélylezáró elemek segítségével is. Ilyenkor a peremnek legalább a burkolatvastagság + homokágy vastagságával a tömörített kavicsréteg fölé kell érnie. 13. A burkolati fugahomok felhordása és bedolgozása. 9. Az elsô sor térburkoló klinker lerakása. A lerakás a burkolandó felület egyik egyenes oldalán, kb. 4 mm fugázandó hézaggal kezdôdjék, amelyhez derékszögben, kb. 1,5 méterenként az illesztési hézag egyenesen tartásának biztosításához zsinórt kell kifeszíteni. Ennek során úgy kell dolgozni, hogy a homokágyra ne lépjünk rá. Az elsô sort nem ajánlatos közvetlenül falnál vagy peremnél, azokkal párhuzamosan kezdeni, mivel az egyenetlenségek vagy a nem teljesen sík falrészek azután az egész burkolt felületre hatással lesznek, amelyeket utólag már nem lehet kijavítani. Az elsô téglasort 1 m távolságban pontosan merôleges irányban érdemes elkezdeni. Az esetleges egyenetlenségek ezután optikai úton hibátlanul kiegyenlíthetôek. 14. A klinkerburkolat betömörítése lapvibrátorral. A burkolati klinkertéglák felsô felületének védelme érdekében a lapvibrátort felhajlított mûanyag csúszótalppal kell felszerelni. Ha a lapvibrátornak nincs mûanyag csúszótalpa, érdemes a tömörítésre kerülô burkolatot egy régi mûanyaglemezzel vagy vékony rétegben mészmentes folyami homokkal beborítani. A döngölést a széleken kezdve, a burkolati mezô közepe felé kell végezni. Nagyobb burkolatfelületek esetén átlós irányban is tömöríteni kell. 15. Fugázás. 10. A lerakás folytatása. A tömörítés után a fugákba ismételten fugahomokot kell bedolgozni. A lehúzást és a burkolóelemek elhelyezését szakaszonként (kb. 2 méterenként) kell elvégezni, úgy, hogy mindig a már lerakott burkolatról dolgozzunk.
36 16. Iszapolás. A fugahomokot vízsugárral be kell iszapolni, ezáltal a burkolt felület lemosása is megtörténik. Szükség szerint a fugázást meg kell ismételni. 4. A fugázóhabarcs felhordása. Az elemek elhelyezését követô 2-3 napos száradási idô után a fugákat ki kell tölteni. Ehhez hígfolyós helyszíni cementhabarcsot kell készíteni. Helyszínen kevert cementhabarcs helyett használható készhabarcs vagy csempe fugázó is. A keverôgéppel jól átkevert, hígfolyósra készített habarcsot a fugázatlan burkolatra öntjük és gumis lehúzóval egyenletesen szétterítjük. 37 Így készül el a Terca térburkolat, amely színtartósságával, fagyállóságával, kopásállóságával és természetes szépségével tûnik ki. 3.3.2. BURKOLATFEKTETÉS HABARCSÁGYBA HELYEZETT KLINKERTÉGLÁK ESETÉN 5. A fugázás megismétlése. Min. 15, de nem több, mint 30 perces pihentetés után a fugákat ismét ki kell tölteni habarccsal. A fugázóhabarcsot gumis lehúzóval vagy eresztékgyaluval tömören bedolgozzuk a fugákba és végül a fugákra átlósan lehúzzuk. 1. Az aljzatbeton letisztítása és elônedvesítése, esetleg kellôsítése. A habarcságyat cementhabarcsból (1 rész portlandcement: 3 rész mosott homok (0/5) vagy cement készhabarcs) a teljes felületre felhordjuk és a tervezett lejtésnek megfelelôen lehúzzuk. 2. Habarcságy helyett a kivitelezés ragasztással is megoldható. A ragasztót az aljzatbetonra terített aljzatkiegyenlítô rétegre kell felhordani, fogazott simítókanállal. 6. Tisztítás. Amint a habarcs a fugákban kissé megkötött (kb. 15 perc múlva) a burkolatot le kell tisztítani. A habarcsmaradványokat kell elôször eltávolítani: szárazon, spaklival. A felületet ezután tiszta vízben ismételten át nyomkodott nedves szivaccsal többször le kell mosni. A cementfátylat a fugák sérülésének elkerülése végett a fugázást követô 7. napon lehet elkezdeni eltávolítani, az alábbiak szerint: A felületet elôször tiszta vízzel be kell nedvesíteni, amelyet többszörösére (1:15-20) hígított háztartási sósavval való bevonás követ. Rövid ideig hagyjuk állni, majd kefével jól átdörzsöljük. Végül a tisztítószert ronggyal eltávolítjuk, a felületet tiszta vízzel átmossuk, és letöröljük. 3. A klinkertéglák elhelyezése. A klinkertéglákat a még nedves habarcságyba a síkfelület tartására gondosan odafigyelve lehelyezzük és gumikalapáccsal könnyedén beütögetjük.