SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám
Mi a globalizáció? - Diana hercegnı halála. - Mire alapozza a feltevését? - Egy angol hercegnı egyiptomi barátjával karambolozott egy francia alagútban,egy német autóval utazva, melyben holland motor ketyegett, amit egy belga sofır vezetett, aki skót viszkit piált, és akit egy japán motoron egy olasz paparazzi követett, majd amerikai doktor akarta megmenteni brazil gyógyszerekkel. És mindezt elküldték Neked, egy magyarnak, aki kínai ruhákba öltözve egy tajvani monitort bámul
A nemzetállami rendszerek bukása A modernizáció korában egyeduralkodó nemzetállam diszfunkcionálissá válik mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben Az államok közötti kölcsönös függési viszonyok rendszere egyre bonyolultabbá válik A globalizáció korában még a földrajz is értelmét veszíti
Egyedülálló folyamat,vagy történelmi szükségszerőség? Sokan vitatják, hogy a globalizált világ kialakulása újdonságnak tekinthetı A modern történelem egésze a globalizáció története Nemzetközi kereskedelem kibontakozása (Hanza-városok, itáliai városállamok) Felfedezések és gyarmatbirodalmak kiépítése Ipari és technológiai forradalom Igaznak tőnhet, hogy ezek mind-mind a fokozó nemzetköziesülés lépései, de a 20. század vége, és napjaink folyamatai sokkal intenzívebbek és összetettebbek Ez alapján beszélhetünk egy új korszakról, a globalizáció koráról
A globalizáció jellemvonásai: nemzetközi kereskedelem A II. világháborút követıen bıvülnek a nemzetközi szabadkereskedelem lehetıségei, csökken az izoláció Intézményi háttér: GATT (General Agreement on Tariffs and Trade), WTO (World Trade Organisation) Infrastrukturális háttér: a szállítás és a kommunikáció költségei egyre alacsonyabbak, a technológia folyamatosan fejlıdik A külkereskedelmi forgalom volumene ugrásszerően növekszik
A globalizáció jellemvonásai: külföldi tıkeberuházások FDI (Foreign Direct Investment) közvetlen külföldi tıkebefektetések Már a 19. század második felében is léteztek, de jelentıségük az utóbbi évtizedekben vált döntıvé A külföldi tıkebefektetések növekedési üteme mintegy ötszöröse a külkereskedelemének
A globalizáció jellemvonásai: nemzetközi munkamegosztás A tıkebefektetések trendje megfordul, a hagyományos iparágak és célterületek jelentısége csökken A fejlett gazdaságok egyre inkább egymás piacait célozzák A tercier ágazat fıként a pénzügyi szolgáltatások - szerepe felértékelıdik a befektetésekben
A globalizáció jellemvonásai: multinacionális válallatok Ugyancsak megjelennek már a 19. században, de jelentıségük az utóbbi néhány évtizedben válik kiemelekdıvé Növekedés: számuk 30 év alatt meghatszorozódott Súly: a világ ipari termelésének egyharmadát adják Dinamika: a világkereskedelem 40%-a, a késztermékek nezetközi kereskedelmének 75%-a Munkaerı: a 100 legnagyobb multinacionális vállalat 6 millió embert foglalkoztat Koncentráció: a 100 legnagyobb multinacionális vállalat a világkereskedelem egyharmadát ellenırzi
A gazdasági struktúra átalakulása A multinacionális cégek hatalomátvétele a felzárkózó gazdaságokban (Írország, Magyarország az export 70%-a) A klasszikus elsıdleges-másodlagos külkereskedelem jelentısége egyre csökken, a termelési folyamatok kihelyezése viszont egyre jelentısebb Munkaigényes iparágak olcsóbb munkabér Szennyezı, környezeti kockázatokat rejtı iparágak lazább szabályozás Iparin foglalkoztatás a külföldi leányvállalatoknál a fejlett térségekben csökken az ipar súlya (néhány nyugat-európai ország esetében 30 év alatt a GDP 50%-áról 20%-ra esik vissza) A magas hozzáadott értékkel mőködı iparágak maradnak a fejlett országokban A K+F tevékenységet saját anyaországukban monopolizálják a multinacionális vállalatok
Spekulatív pénzügyi tranzakciók Kialakul és folyamatosan növekszik a másodlagos tıkepiac A pénzügyi tranzakciók négyötöde spekulatív jellegő A spekulatív pénzügyi tranzakciók összértéke a világkereskedelem ötvenszeresét teszi ki A globalizált tıkemozgás közvetlenül képes befolyásolni a hagyományos pénzügyi rendszert