TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA

A TEHETSÉGGONDOZÁS NÉHÁNY ASPEKTUSA AZ ISKOLAI HUMÁNERŐFORRÁS SZEMPONTJÁBÓL KALOCSAI JANKA HÖRICH BALÁZS

FÓKUSZOK ÉS MÓDSZEREK Milyen tehetséggondozási tevékenységeket látnak el a köznevelési intézmények? Hogyan alakul e tevékenységek (kiemelten: a szakkörök) iránti tanulói kereslet és pedagógusi kínálat? Milyen lehetőségei vannak a tanórai differenciálásnak? Hogyan alakul a pedagógusok szakismeret-bővítése a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés terén? Milyen nehézségeket tapasztalnak a pedagógusok a tehetséggondozással kapcsolatban? Milyen előrelépési lehetőségek állnak az intézmények és a pedagógusok előtt ezen a területen? Nagymintás kvantitatív adatfelvétel intézményvezetői (N=479) és pedagógusi minta (N=1412) Kvalitatív adatfelvétel szakértői interjúk általános iskolák, szakközépiskolák, szakgimnáziumok, gimnáziumok, alapfokú művészeti iskolák, tehetségsegítő tanácsok, pedagógiai szakszolgálatok és civil szervezetek pedagógusai, vezetői és képviselői körében (N=34) Dokumentumelemzés tehetséggondozással foglalkozó köznevelési és nem köznevelési intézmények alapdokumentumainak elemzése (N=54)

TEVÉKENYSÉG ÉS ÉRDEKLŐDÉS Milyen gyakran foglalkoznak az alábbi tehetséggondozási tevékenységekkel? (intézményvezetői minta, N=477, %) Tanulók száma ahhoz képest, mint amennyivel foglalkozni tudnának (intézményvezetői minta, N=477, %) versenyekre való felkészítés 10% 87% 19% 76% 5% vetélkedők, házi versenyek rendezése 12% 84% 12% 77% 11% szakkörök szervezése 10% 78% 19% 72% 8% egyéni mentorálás 27% 58% 24% 73% 3% sportkörök szervezése 6% 77% 11% 76% 13% tematikus nyári táborok szervezése 27% 41% 13% 79% 8% egyéni tehetséggondozási fejlesztési terv (haladási terv) készítése 27% 39% 25% 71% 4% speciális tehetséggondozó program működtetése 16% 23% 20% 76% 4% esetlegesen, ad-hoc módon 0% 20% 40% 60% 80% 100% rendszeresen folytatnak 0% 20% 40% 60% 80% 100% kevesebb elegendő több

SZAKKÖRÖK: KERESLET ÉS KÍNÁLAT Szakköri foglalkozások szervezése és a foglalkozásokon részt vevő tanulólétszám megítélése (intézményvezetői minta, N=477, %) ezeken rendszeresen rendszeresen elegendő az optimálisnál szerveznek szerveznek számú kevesebb több szakköröket, optimális szakköröket tanuló vesz részt tanulólétszám mellett általános iskola 93% 78% 12% 10% 70% alapfokú művészeti iskola 35% 74% 17% 9% 26% szakiskola 45% 60% 20% 20% 27% szakközépiskola 62% 78% 22% 0% 48% szakgimnázium 67% 67% 30% 3% 45% gimnázium 79% 80% 14% 7% 61% kollégium 94% 71% 18% 12% 67% A szakkörök szervezésében a pedagógusok kb. 30 százaléka vesz részt, az egyházi fenntartású iskolákban a pedagógusok nagyobb hányada (41%) tevékeny, ugyanolyan hányadban vesznek részt a pedagógusok ott is, ahol kapacitáshiány van, azok a pedagógusok aktívabbak, akiknek van valamilyen tehetséggondozással kapcsolatos kiegészítő végzettsége

SZAKKÖRÖK: NEHÉZSÉGEK Szervezési nehézségek: leterheltség megfelelő időzítés konkurens foglalkozások iskolán belüli verseny a tehetségekért rutinos pedagógusok végzik pedagógus-korfa az iskolákban (erkölcsi, anyagi) elismerés hiánya Tartalmi problémák: tanmenet hiánya tanórai pótlás, mélyítés; versenytematika gimnáziumi nyomás a lexikális tudás irányába (a komplex tehetségfejlesztés háttérbe szorul) osztályok közötti képesség szerinti differenciálás

optimális kevés a a tanuló sok sok a a tanuló, de elegendő a pedagógus de elegendő a pedagógus kevés a a pedagógus sok sok a a tanuló és és kevés a a pedagógus összesen TEHETSÉGTERÜLETEK: KERESLET ÉS KÍNÁLAT Tanulói kereslet és pedagógusi kínálat az egyes tehetségterületeken (intézményvezetői minta, az adott területen foglalkozásokat szervező intézmények, %) humán területek (pl. történelem, magyar) 78% 14% 3% 5% 0% 100% színház- és előadóművészet, dráma 75% 12% 5% 7% 0% 100% sport 75% 6% 10% 6% 3% 100% rajz-, fotó-, képző- és iparművészet 74% 13% 4% 8% 1% 100% szociális-interperszonális terület, önismeret 74% 12% 3% 11% 1% 100% tánc- és mozgásművészet 73% 12% 6% 8% 1% 100% matematika 73% 14% 2% 10% 2% 100% idegen nyelv 73% 12% 4% 9% 2% 100% zeneművészet 72% 13% 3% 10% 1% 100% informatika, robotika 71% 12% 5% 10% 1% 100% természettudomány és egyéb reálterületek (pl. logika, sakk) 69% 18% 3% 10% 0% 100%

TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS Tanórai differenciálás lehetőségei (pedagógusi minta, N=1200, %) többiekhez képest többet foglalkozik velük személyesen a többiekétől eltérő házi feladatokat ad fel nekik a többiekétől eltérő számonkérést alkalmaz a többiekétől eltérő tanmenetet használ egyéb 14% 9% 33% 74% 70% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Van néhány kollégánk, aki rendszeresen csinálja, de azért kevesen vannak. Egyáltalán magát a differenciálást. Nagyon szeretnénk mi is ösztönözni, de mindig azt kapjuk és ebben sok igazságuk van a nevelőknek -, hogy örülnek, ha fölkészülnek az órájukra. Ha pedig differenciáltan kell, akkor még több idő kell. Ha csoportban, ha minél változatosabb módszerek meg tanulásszervezési formával próbálja valaki megvalósítani, annál több idő kell a felkészülésre. És most már erre nagyon kevés idejük van. (..) Tehát ez az órai differenciálás ez egy elvárás, de tudjuk nagyon jól, hogy nagyon minimális, aki végzi. (általános iskola, Dél-Dunántúl) De ott mondjuk egy teljes osztályban, 30-nem tudom hány gyereknél, ahol ott vannak azok is, akik éppen csak hogy menjenek át, és kapják meg a kettest, meg ott van az, aki versenyezni menne, ott sokszor belecsúsztam abba a hibába, szerintem lehet, hogy más is így van vele, lehet, hogy én voltam ügyetlen, hogy azért ott nagyon sok energiámat vette el az, hogy azok a kettecskék is értsenek valamit és nem biztos, hogy már jutott idő, hogy akkor most valamiben mélyebben elmerüljünk a tehetségesebbekkel is. (gimnázium, Észak-Magyarország)

PEDAGÓGUSOK KÉPZETTSÉGE TEHETSÉGGONDOZÁSI, TEHETSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLETEN Van-e az Önök iskolájában az alábbi végzettségekkel rendelkező pedagógus, szakember? (intézményvezetői minta, N=477, %) akkreditált pedagógus-továbbképzésen tanúsítványt szerzett* 40% 18% pedagógus-szakvizsgát szerzett* 23% 22% szakvizsgát nem adó, szakirányú továbbképzési szakon végzett* 22% 21% tehetségfejlesztő tanár (MA) képesítést szerzett 10% 25% *tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% van nincs, de jelenleg végzi

PEDAGÓGUSOK KÉPZETTSÉGE TEHETSÉGGONDOZÁSI, TEHETSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLETEN Van-e az Önök iskolájában az alábbi végzettségekkel rendelkező pedagógus, szakember? (intézményvezetői minta, N=477, %) akkreditált pedagógustovábbképzésen tanúsítványt szerzett* pedagógus-szakvizsgát szerzett* szakvizsgát nem adó, szakirányú továbbképzési szakon végzett* tehetségfejlesztő tanár (MA) képesítést szerzett 23% 22% 10% 40% 25% 22% 21% 18% pedagógus-továbbképzések: általános iskolákban és gimnáziumokban gyakoribb további befolyásoló tényezők: iskolaméret, tehetségesnek tartott tanulók aránya, Tehetségpont Programban való részvétel az iskolák 18 százalékában kedvező a pedagógusok tehetség-gondozással, - fejlesztéssel kapcsolatos speciális szakismerete magas a tehetségesnek tartott tanulók aránya, Tehetségpont Programban való részvétel, kedvező tanulói családi háttér, motivált tanulók az iskolák 33 százalékában nincs egyetlen egy, ezen a területen specializálódott pedagógus sem kislétszámú iskolák, alulteljesítő iskolák, kedvezőtlenebb tanulói családi háttér (HH, HHH, RGYK), motiválatlan tanulók *tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területen 0% 20% 40% 60% 80% 100% van nincs, de jelenleg végzi

NEHÉZSÉGEK A TEHETSÉGGONDOZÁS SORÁN Mekkora nehézséget jelentenek a tehetséggondozás során a következők? (pedagógusi minta, N=1200, átlagok 0-100-fokú skálára vetítve) a pedagógusok leterheltsége a tanulók tantárgyi leterheltsége 80 77 a tanulók szociokulturális háttere az iskola infrastrukturális és tárgyi eszközei módszertani ismeretek külső szakemberekkel való kapcsolat hiánya a tanulók motiváltsága 55 54 50 50 50 a szülőkkel való együttműködés képesség-azonosítás 36 40 0 20 40 60 80 100

NEHÉZSÉGEK A TEHETSÉGGONDOZÁS SORÁN Mekkora nehézséget jelentenek a tehetséggondozás során a következők? (pedagógusi minta, N=1200, átlagok 0-100-fokú skálára vetítve) a pedagógusok leterheltsége a tanulók tantárgyi leterheltsége a tanulók szociokulturális háttere az iskola infrastrukturális és tárgyi eszközei módszertani ismeretek külső szakemberekkel való kapcsolat hiánya a tanulók motiváltsága a szülőkkel való együttműködés képesség-azonosítás 40 36 55 54 50 50 50 80 77 0 20 40 60 80 100 leterheltség: nagy tanulólétszám, városi környezet (iskolán kívüli foglalkozási lehetőségek széles kínálata) szocio-kulturális háttér, szülőkkel való együttműködés: kislétszámú iskolák, kedvezőtlen családi háttér, motiválatlan tanulók diagnosztika és módszertani ismeretek hiánya: humán tárgyakat tanító pedagógusok, tehetségfejlesztő ismeretekkel nem rendelkező pedagógusok motiválatlan tanulók: szakképzés intézményei külső szakemberekkel való kapcsolat hiánya: általános iskolák infrastruktúra és tárgyi eszközök hiánya: általános a szakképző intézményekben általában problematikusabbnak tartják a tehetséggondozási tevékenységet

ELŐRELÉPÉSI LEHETŐSÉGEK A PEDAGÓGUSOK NÉZŐPONTJÁBÓL A tehetséggondozás hatékonyabbá tételéhez (pedagógusi minta, N=1200, %) Mire lenne szüksége? (pedagógusi minta, N=1200, rangsor-átlag, 1: legfontosabb 10: legkevésbé fontos) több idő 2,32 fontosság 40% motiváltabb tanulók módszertani továbbképzés 4,45 4,69 4% 56% az infrastruktúra és eszközellátottságon, vagy a módszertani tudáson kellene javítani? NT/NV jobb infrastrukturális feltételek, eszközellátottság szaktárgyi továbbképzés intézményi szintű tehetséggondozási program kialakítása hatékonyabb iskolán belüli együttműködés anyagi juttatás, elismerés külső szakember, hálózati támogatás hatékonyabb együttműködés az érintett szülőkkel 5,22 5,43 5,77 5,82 6,13 6,97 7,57 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

ELŐRELÉPÉSI LEHETŐSÉGEK A VEZETŐK SZEMÉVEL Milyen, a tehetséggondozáshoz direkt kapcsolható oktatásmódszertani vagy humánerőforrás-fejlesztést tartana időszerűnek iskolájában? (többet is választhatott) (intézményvezetői minta, N=351, válaszok és intézmények, %) speciális szakmódszertani képzés pedagógus továbbképzés; 28% munkaszervezeti megújulás jó gyakorlatok, módszertani fejlődés módszertani fejlesztés tehetséggondozás, tehetség-diagnosztika terén alternatív nevelési program meghonosítása tehetséggondozó munkatárs; 18% egyéb humánerő-fejlesztés mentor, külső szakmai segítség; 7% IKT módszertani képzés; 9% NOS-állomány bővítése; 13% tehetséggondozással foglalkozó pedagógus továbbképzés; 15% szakos ellátottság javítása; 15%

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!