Végzettség: középiskolai tanári oklevél, matematika - fizika szak, budapesti Pázmány Péter (Eötvös Loránd ) Tudományegyetem (1950)

1 Dr. Obádovics J. Gyula életrajz!!!! Az elsö 18 év: születés, szülőház, szülők, nagyszülők, bunyevác dédanyámmal töltött óvoda előtti évek, első tanítónő, polgári, tanítóképző, otthoni munka.!!! Rövid összefoglaló okl. középiskolai mat.-fiz. szakos tanár, a matematikai tudományok kandidátusa, dr. rer. nat., dr. techn., Professor emeritus. Született: Baja, 1927. 03. 03. Pásztor u. 27. (Lakott még Bajaszentistván Magyar u. 6. (1935 38); Darázs u. 21. (1938 45); Budapest (1945 1952); Miskolc (1952 1970); Budapest (1970 ), Balatonszárszó (1995 ). Iskolái bajai szállásvárosi áll. elemi iskola (1933-1935) és bajaszentistváni róm. kath. elemi népiskola (1935-37) bajai áll. s. községi polgári fiúiskola (1937-1941) bajai m. kir. áll. líceum és tanítóképző (1941-1945), líceumi érettségi bizonyítvány 1945. szept. 24. kiegészítő gimnáziumi érettségi bizonyítvány Bp. IX. ker. áll. Fáy András gimnázium 1945. dec. 13. budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi kar, mennyiségtan - természettan (1945-1950) (Középiskolai tanárképző Intézet 1945-47) 1945. I. félév rendkívüli hallgató. Végzettség: középiskolai tanári oklevél, matematika - fizika szak, budapesti Pázmány Péter (Eötvös Loránd ) Tudományegyetem (1950) A matematika különböző fejezeteit előadó tanárai voltak: Fejér Lipót, Kerékjártó Béla, Fejes Tóth László, Rényi Alfréd, Riesz Frigyes, Szász Pál, Turán Pál. A tudományos kutatómunkához szükséges ismeretek alapjait Fejes Tóth László Geometriai proszemináriumán és Fejér Lipót Matematikai szemináriumán sajátította el. Családi adatok: nős (1953), felesége Arany Margit angol-orosz szakos nyelvtanár, három lányuk van, kettő középiskolai tanár, harmadik egyetemi docens (mat.-fiz; mat.- techn.; agrármérnök,- műszaki tanár- matematikus.). Unokák száma 13; 5 lány, 8 fiú, 8 dédunoka Külföldi és hazai tanulmányok: Matematikai és számítástudományi témakörben 2 hónap a Belgrádi Egyetemen, 2 hónap a Londoni Állami Egyetem Számítástudományi Intézetében; matematikai és számítástudományi világkonferenciákon való részvétel és előadás tartása; vezetéstudományi nemzetközi szemináriumokon való részvétel és előadás tartása. Részt vett és előadásokat tartott itthoni Neumann, Bolyai és Statisztikai társulatok által szervezett konferenciákon. MTA levelező aspirantúra gépi numerikus módszerek témában, számítástechnikai gyakorlat szerzésére kijelölt munkahelye MTA Számítástechnikai Központ (1960-1964). (Aspiránsvezető: Frey Tamás). Program írás az M-3 első hazai számítógépre. Életút: 2 év KPM Oktatási Osztály, miniszteri előadó; Oktatás: 1 év Műszaki Egyetem Gallai tanszék meghívott tanársegéd: heti 7 óra gyak. vezetés, 2 év Műszaki Tanárképző Főiskola Matematikai Tanszékén, adjunktus; 18 év a Miskolci Egyetem Matematikai Tanszékén, adjunktus, docens, 10 év az ELTE Numerikus és Gépi Matematikai Tanszékén másodállású docens. 10 évet az Országos Vezetőképző Központban ill. a MüM Számítástechnikai Intézetének igazgatójaként tevékenykedett, majd 1988-ig a GATE Mezőgazd. Gépészmérnöki Kara Matematikai és Számítástechnikai Int. tszv. egy. tanára, int. ig. 1988-tól nyugdíjas egyetemi tanár, 2002-2007 Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék tanára., 2006. május 31.- professor emeritus. A főiskolások évente megrendezésre kerülő Országos Hajós György Matematika Versenyének 2004 óta Versenybizottsági elnöke. Gyémánt oklevél 2010. Tudományos fokozata: Műszaki doktor (dr techn. 1962), Természettudományi doktor (dr rer. nat. 1968), a matematikai tudományok kandidátusa (1967). Oktatási tevékenysége: Főiskolai és egyetemi oktatóként 55 év alatt tanárjelöltek és mérnökjelöltek ezreit tanította matematikára, számítástechnikára, numerikus módszerek alkalmazására, és a pedagógus munka szeretetére. Az utóbbi eredményeként hallgatói közül ma is 18-an a Miskolci Egyetem oktatói. Munkássága révén elérte, hogy a Miskolci Egyetemen a hazai műszaki felsőoktatás tananyagába elsőként kötelező tárgy legyen a mérnöki számítások végzéséhez nélkülözhetetlen numerikus módszerek és a számítástechnika, melynek eredményes oktatásához három számítógép telepítésével Számítástechnikai Labort hozott létre. A számítástechnika egyetemi oktatásának problémái témában több nemzetközi konferenciát szervezett. Az ELTE TTK Gépi numerikus módszerek Tanszékének docenseként Numerikus módszerek és Számítástechnika tárgyakat oktatott (1971-1981). Numerikus módszerek és programozásuk címmel egyetemi tankönyvet írt, amely minden eljárás FORTRAN IV nyelven írt programját is tartalmazza.

2 A GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszéke mellett megszervezte a Számítástechnikai Tanszéket és a Számítóközpontot. A Matematikai és Számítástechnikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanáraként végzett oktatási munkáját jól jellemzi, hogy végzős hallgatói aranygyűrűs kiváló tanárnak választották. 80 évesen is a Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék aktív oktatója volt Egyetemi oktatómunkája mellett a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola valamint az általa megszervezett Munkaügyi Számítástechnikai Intézet továbbá az Országos Vezetőképző Központ tanfolyamain számítástechnikai ismereteket hazánkban elsőként piacorientált interaktív vezetői játékokkal oktatott, és e témában elért eredményeiről több nemzetközi szemináriumon előadást tartott. A számítástechnikai OKJ tanfolyamokon Minisztériumi megbízással elnöki teendőket lát el. Publikációs tevékenysége: Több egyetem jegyzet megírása után 1958-ban megjelent Matematika c. könyve szinte minden család könyvespolcán megtalálható. A 2012-ben megjelent 19. magyar, és a korábban megjelent német nyelvű kiadásokkal együtt 500 000 Obádovics: Matematika jelent meg, ill. fogyott el. Több százezer érettségi, egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára készülő diák ebből a könyvből készült fel. Az iskolai használatra nem kötelezően előírt matematika könyvek egyike sem ért el ilyen sikert, és ekkora példányszámot. Idézet a Bolyai Társulat Könyvbizottságának bírálatából (1968): Ez a kiváló könyv kiváló segítség a matematikát tanulók és tanítók részére ez indokolja sok magyar kiadás népszerűségét és külföldi kiadásainak sikerét. Jó stílusa és könnyen érthető fogalmazása miatt különösen sok dicséretet kapott Idézet a Technika, III. évf. 1. számából: A világos előadáson kívül a lényeg finom hangsúlyozásával, az ábraanyag gondos kiválasztásával és ötletes kialakításával a hasonló idegen nyelvű könyvek közül is kiemelkedik. A Tankönyvkiadó által kiadott matematika és számítástechnika tárgyú Bevezetés a programozásba. Társszerző: Szelezsán János, és a Numerikus módszerek és programozásuk. Egyetemi tankönyv a Tankönyvkiadó javaslatára nívódíjban részesült. 24 szakkönyve közül a matematika és számítástechnika tárgyú könyvek, a megjelenésük időpontjában részben új ismereteket közöltek, hiánypótlóak, és az egyetemi és főiskolai oktatás nélkülözhetetlen segédkönyvei voltak az általa írt 30 egyetemi jegyzettel együtt. Kitüntetései: Neumann János Emlékérem (1980), MTESZ-díj (1984), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1973); Munka Érdemrend arany fokozat (1981); GATE végzős gépészmérnökhallgatók által adományozott aranygyűrű (1986); Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Emlékérem (1997). Jubileumi Kari Emlékérem (1999); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kit. (2003). Főbb művei: Matematika (1. kiadás 1958, 18. magyar kiad. 2005.( 500 000 eladott példány)); Pattantyús: Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve. I. kötet (1959, társszerzőkkel, 2 kiadás); Taschenbuch der Elementar-Mathematik (mit praktischen Anwendungen, 1962, 2 kiadás); Matematikai összefoglaló (1968, társszerzővel); Gyakorlati számítási eljárások (1972); Felsőbb matematikai összefoglaló műszakiaknak (1973, társszerzővel); Bevezetés a programozásba (1974, nívódíjas, társszerzővel); Numerikus módszerek és programozásuk (1975, nívódíjas egy. tankönyv, 2 kiadás); Közönséges differenciálegyenletek (1989); Lineáris algebra I-II. (1989); Számítástechnika. A BASIC-től a gépi kódig C64. (1989, társszerzőkkel); Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (2001. 2009. 6. Átdolgozott és bővített kiadás), Gazdaságmatematikai alapok (1998); Felsőbb matematikai feladatgyűjtemény (1999, 2 kiadás, 3. kiadás (2011), Felsőbb matematika (társszerzővel, 1999, 3 kiadás(2009), Lineáris algebra példákkal (2001), Mátrixok és differenciálegyenlet-rendszerek (2005); Differenciálszámítás és alkalmazása. Matematikai olvasókönyv I. (2011). Integrálszámítás és alkalmazása. Matematikai olvasókönyv II. (2013). Vektoralgebra, mátrixok, determinánsok, többváltozós függvények. Matematikai olvasókönyv III. (2015). Sámán Simon Egy tizenéves vallomásai (Versek, 1999), továbbá 58 tud. publikáció, 30 egyetemi jegyzet, példatár, matematikai és számítástechnikai szakkönyvek. A matematika területén elért új tudományos eredményeit a differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról, konstans együtthatójú lineáris differenciálegyenlet-rendszerek új megoldásáról, valamint sajátértékek kiszámításáról írt doktori és kandidátusi értekezése és tudományos folyóiratokban megjelent cikkei, valamint a Mátrixok és differenciálegyenlet-rendszerek c. könyve tartalmazzák. Oktatás területén elért fontosabb eredményei: a műszaki egyetemek korszerű matematika anyagának bevezetése, és a számítástechnika oktatásának megalapozása. A magyar vezetőképző tanfolyamokon a vezetése alatt működő intézet alkalmazta először a számítógépes interaktív vezetői játékokat. MUNKÁSSÁGÁNAK RÉSZLETESEBB ISMERTETÉSE 1949/50 tanév kezdetén az ELTE Természettudományi Kar Oktatási Osztálya engedélyt adott, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Személyzeti Főosztályán alakuló Oktatási Osztályon miniszteri előadói kinevezéssel munkába álljon, és felmentette az ötödik év elméleti előadásainak látogatása alól. Feladata volt: - Az oktatási tárcától a közlekedési tárca profiljának megfelelő ipari technikumok átvétele és új technikumok szervezése; - A tárca területéhez tartozó idős, ún. szigorló mérnökök nyilvántartásba vétele és számukra egyetemi konzultációk szervezése, hogy megszerezhessék mérnöki diplomájukat;

3 - A tárca területéhez tartozó 80-100 tanfolyam vezetői részére elkészíteni az egységes nevelési és módszertani útmutatót, valamint a tanfolyamok ellenőrzése; - Új központi káderképző tanfolyamok tematikájának kidolgozása, szervezése és irányítása. Az általa szervezett és teljes tematikával ellátott tanfolyamok közül megemlítendő a vállalatvezetői tanfolyam, melynek kétéves esti és hároméves levelező változata is működött, valamint az egyéves bennlakásos vasúti nevelőtisztképző tanfolyam. Négy technikum szervezését és tantervének összeállítását, ill. jóváhagyását végezte el. Ezek voltak a székesfehérvári útépítő, a békéscsabai vízműépítő, a budapesti út-, vasút-, hídépítő és a postaforgalmi technikumok. Oktatási tevékenysége: A Budapesti Műszaki Egyetem matematika oktatásával szorosabb ismeretséget 1950/51 tanév első felében kötött. Dr. Gallai Tibor egyetemi tanár a BME I. Matematikai Tanszékének akkori vezetője heti hét óra gyakorlat tartására hívta meg, melyet a KPM hozzájárulásával elvállalhatott. 1951/52 tanévben a KPM-től a Műszaki Tanárképző Főiskola Matematikai Tanszékére kérte áthelyezését, ahol adjunktusi beosztással heti 10-12 óra előadást és 4-6 óra gyakorlatot tartott a technikumi szaktanárképzős és az MTH iskola vasipari és matematika szakos hallgatói részére. Mivel megfelelő tankönyv nem állt a különböző előképzettségű hallgatók rendelkezésére, ezért jegyzetet írt számukra. 1952-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora (dr. Sályi István) és Matematikai Tanszék vezetője (dr. Borbély Samu akadémikus) személyes megkeresésére beleegyezett, hogy áthelyezzék a Miskolci Egyetem Matematikai Tanszékére, ahol 1963-ig adjunktusi, 1964-től 1971-ig docensi beosztásban dolgozott. 1953/54 és 1954/55 tanévben a nappali tagozat matematika gyakorlatai mellett az esti tagozaton előadásokat tartott. 1960-tól számítástechnika és numerikus módszerek tárgykörben fakultatív előadásokat tartott, majd 1962-től e két témakört kötelező tárgyként oktatta. Oktatómunkája fejlesztése érdekében rendszeresen foglalkozott szakdidaktikai kérdésekkel. Az első féléves matematikai zárthelyi és kollokvium eredményeit összevetette az érettségi és felvételi eredményekkel. Több éves vizsgálatai alapján levonta azt a következtetést, hogy az első félévben akkor eredményesebb a matematika oktatás, ha a hallgatók matematikatudásának szintre hozása néhány hetes következetes munkával megvalósult. Ennek elősegítésére számos példatár és jegyzet megírásában vett részt. Tapasztalata alapján kialakult elképzeléseit az 1958-ban megjelent Matematika (középiskolai, technikumi tanulók, egyetemi hallgatók és technikusok számára gyakorlati alkalmazásokkal) c. könyve igyekezett megvalósítani. Könyve sikert aratott és eddig 18 kiadást ért meg. A magyar kiadás mellett a harmadik átdolgozott kiadást az Akadémiai Kiadó a B. G. Teubner Verlagsgesellschaft-tal közösen megjelentette német nyelven 1962-ben, melynek népszerűségét az 1964-ben megjelent második kiadás jelezte. A Matemetika magyar és német nyelvű kiadása együtt 500 000 példányban fogyott el. Oktató-nevelő munkájának mérhető eredményei közül megemlíthető, hogy azok a tanulókörök, amelyek négy féléven keresztül irányítása alatt tanulták a matematikát, negyedik félév végére mindig a legjobbak között voltak és gyakran e tanulóköröknél a matematika szigorlati jegyek átlaga egy jeggyel jobb volt a többi tanulókörhöz képest. Az ilyen mérhető eredményen túl általában sikerült megszerettetnie a matematikát, és az oktató-nevelő munka iránt is érdeklődést tudott felkelteni. Munkája és példamutatása is hozzájárult ahhoz, hogy hallgatói közül többen megkedvelték az oktatói munkát. Volt hallgatói közül kb. 18-an ma is egyetemi oktatók, közülük többen akadémikusok. 1962 és 1966 között megszervezte a Matematikai Tanszéken belül a Számítástechnikai Laboratóriumot, mely három tárolt programú elektronikus számítógéppel és több asztali elektronikus, elektromechanikus, mechanikus számológéppel, valamint matematikai műszerekkel állt a korszerű mérnökképzés szolgálatában. A Laboratórium az ODRA és CELLATRON számítógépeket üzemeltetők országos összefogójává vált. A számítástechnikai oktatáshoz nélkülözhetetlen anyagokat szerkesztésével "Számítástechnikai füzetek" sorozatban jelentette meg. Társszerzőként a Pattantyús sorozat első kötetének munkájában is részt vett, mely két kiadásban jelent meg. A beiskolázás problémáival, a matematika oktatás kérdéseivel és reformjával kapcsolatos elképzeléseiről cikke jelent meg a Felsőoktatási szemlében és a Mi Egyetemünk c. egyetemi lapban. Kidolgozta a Számítástechnika és a Numerikus módszerek és programozásuk tananyagát, melynek alapján a műszaki egyetemek hazai matematika oktatása mellett e két tárgy elsőként a miskolci egyetemen kötelező tárgyként bevezetésre került. A mellékletben felsorolt könyvei közül nívódíjban részesült a Matematika, a Numerikus módszerek és programozásuk című egyetemi tankönyv, valamint a Bevezetés a programozásba című társszerzővel írt könyv. A számítástechnikai eszközökhöz az oktatási tárcától az egyetemi beruházási keretektől függetlenül szerzett beruházási keretek tették lehetővé a Matematikai Tanszéken belül a Számítástechnikai Labor szervezését. Az akkori gépészkari dékán egy beszélgetés során kijelentette, hogy nem járul hozzá a számítástechnikai labor további fejlesztéséhez, számítástudományi tanszék létrehozását nem fogja támogatni. (L. ** A számítástechnikai tevékenységével kapcsolatos munkásságának részletes leírása) Mivel nem tudta összeegyeztetni oktatásfejlesztésre vonatkozó véleményét a dékán állásfoglalásával, így 1970. februárjában elfogadta az Országos Vezetőképző Központ Számítástechnikai Osztályára való Munkaügyi Minisztériumi

4 kinevezését, mely akkor az országba telepítet számítógépek közül a legkorszerűbbel rendelkezett s az ILO támogatását élvezte. Az osztályt következetes és eredményes munkával önálló MüM Számítástechnikai Intézetté fejlesztette, mely 1981-ig hat főosztállyal végezte oktatási- kutatási és alkalmazási tevékenységét. Az intézetvezetés mellett az egyetemi oktatást változatlanul szívügyének tekintette, ezért párhuzamosan 1970-től 1981-ig az ELTE TTK Numerikus és Gépi Matematikai Tanszékén másodállásos docensi beosztásban numerikus módszerek és számítástechnika tárgyakat oktatott. 1981-től 1988-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematikai és Számítástechnikai Intézetének igazgatója és a Matematikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A Számítástechnikai Központból Számítástechnikai Tanszéket és Számítástechnikai Labort szervezett. Megírta a matematika oktatás teljes anyagához a logikusan elrendezett jegyzeteket és példatárakat, valamint társszerzőkkel a számítástechnika jegyzeteit. 1986-ban a Kar ötödéves hallgatói gyűrűavató szakestélyükön "kiváló tanárnak" választották, és aranygyűrűvel tüntették ki. Tudományos munkája: differenciálegyenletek, differenciálegyenlet-rendszerek, approximáció elmélet, kerületértékproblémák, sajátértékproblémák, (* l.a végén) numerikus algebra, gépi numerikus módszerek, vezetők számítástechnikai oktatása témakörökhöz tartozik. Megjelent dolgozatai mellett kiemelkedőbb eredménye volt 1962-ben a "Differenciálegyenlet-rendszerek sajátértékproblémái és sajátértékek kiszámítása elektronikus digitális matematikai gép felhasználásával" c. műszaki doktori, 1967-ben pedig a "Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról" c. kandidátusi értekezésének megvédése. 1962-ben műszaki doktorrá, 1967-ben a matematikai tudományok kandidátusává, 1968-ban pedig természettudományi doktorrá avatták. Irányításával a MüM Számti Matematikai Alkalmazások Főosztályán dolgozó munkatársai ritka mátrixok témakörében és végeselemek módszerének elméletében és alkalmazásában elért eredményei nemzetközi érdeklődést váltottak ki. A témában kandidátusi disszertáció is megvédésre került. Az Intézet szervezte meg az ország első végeselem szemináriumát s az előadásokat megjelentette. Vezetésével négy munkatársa egyetemi doktori címet szerzett. Aspiránsa numerikus módszerek témában védte meg kandidátusi disszertációját. Tanulmányutak: 1962. őszén 2 hónapos tanulmányúton volt Belgrádi Egyetem székhellyel. Kinntartózkodása alatt a belgrádi Statisztikai Hivatalba telepített Európa akkori legnagyobb kapacitású számítógépének programozásával is megismerkedett, valamint előadást tartott a Zágrábi Egyetem Matematikai Intézetében. 1964-ben meghívásra részt vett és előadást tartott az "Elektronikus számológépek és alkalmazásuk" 5. kollokviumán Magdeburgban, melyet a Technische Hochschule Otto von Guericke II. Matematikai Intézete szervezett. 1965-ben háromhetes lengyelországi tanulmányútja alatt a krakkói, wroclawi és a varsói műszaki egyetemek matematikai és számítástechnikai tanszékein tanulmányozta a gépi numerikus módszerek és számítógépek oktatási módszereit. Több számítóközpontban megismerkedett a programozási munka szervezésével, tervezésével és ellenőrzésével, valamint a számítóközpontok vezetési módszereivel, továbbá az ODRA-1013 típusú számítógéppel. 1966-ban részt vett a moszkvai nemzetközi matematikai világkongresszusán, ahol előadást is tartott. 1970. májusában részt vett az "International Computing Symposium 1970" elnevezésű rendezvényen a bonni egyetemen és az azt megelőző kétnapos "Komputer szimulációs technika" c. szemináriumon. A szemináriumot R. D. Parslow professzor vezette a Brunel egyetemről, betekintést adott a szimulációs módszerek ipari alkalmazásának gyakorlati értékéről. 1970. augusztusában részt vett az "IFIP World Conference on Computer Education" elnevezésű egyhetes rendezvényen Amszterdamban. Ez a konferencia nagyon alapos elemzését adta a számítógéptudomány oktatásának általános iskolai szinttől az egyetemi szintig, valamint meghatározta a számítógépnek az oktatásban elfoglalt helyét. 1971. februárjában részt vett az ICL egyik London melletti oktatási központjában számítóközpontok vezetői számára szervezett egyhetes kurzuson. 1971. őszén két hónapra az University of London, Institute of Computer Science munkájába kapcsolódott be és tanulmányozta a számítástudomány témakörében folyó postgraduális képzést. Az Intézetben előadást is tartott. 1972-ben és 1973-ban egy-egy hétig tanulmányozta az angliai számítástechnikai iskolai oktatást, valamint az NCE, a BCS és az ICL tanfolyami oktatásrendszerét. 1974-ben részt vett az EUROCOMP konferencián Londonban, 1975-ben pedig az IFIP 2. Oktatási Világkonferencián Marseilleben. 1975-ben Wroclawban rendezték a KGST országok AIR. A-4 Szakértőtanács 5. Szakképzési Szemináriumát, melyen a magyar delegáció tagjaként vett részt és tartott előadást.

5 1978-ban Szófiában, 1979-ben Tbilisziben részt vett a számítógépes vezetői játékok egy-egy hetes szemináriumán s előadást is tartott. Szakmai társadalmi tevékenysége: Több éven keresztül a Bolyai János Matematikai Társulat miskolci csoportja vezetőségében mint szakosztályvezető végzett munkát. Ilyen minőségben Borsod megye területén kb. 100 matematikai előadást szervezett és előadásokat is tartott a megye középiskoláiban. 1968-ban megszervezte a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Borsodi tagozatát, melynek 1973-ig elnöke volt. Tagja volt az Országos elnökségnek, volt főtitkár helyettes, elnök helyettes. Az ország minden megyeszékhelyén és több városban megszervezte az NJSZT megyei, ill. helyi szervezetét. A Társaság rendezvényein számos előadást tartott. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Igazgatástudományi Bizottságának, valamint két időszakon keresztül a Matematikai Osztály Számítástudományi Bizottságának, továbbá több éven keresztül köztestületének tagja. 1988-tól nyugállományú egyetemi tanár, de sem az oktatást sem a matematikával és számítástudománnyal való aktív foglalkozást nem hagyta abba. A Matematika könyvének átdolgozott és bővített 19. kiadása mellett hat új matematika könyve jelent meg. Matematika előadásokat tartott a Veszprémi Egyetem Székesfehérvárra kihelyezett felsőfokú tanfolyamain, valamint az OM megbízásából rendszeresen vizsgaelnöki teendőket lát el közép- és felsőfokú számítástechnikai szakképesítő vizsgákon. A főiskolások évente megrendezésre kerülő Országos Hajós György Matematika Versenyének 2004 óta Versenybizottsági elnöke. ( n) *) A differenciálegyenlet-rendszerek témakörben végzett kutató munkájának egyik fontos eredménye a W p függvénytér bevezetése, amely az egyváltozós függvények területén megfelel a Szoboljev-értelemben vett általánosított deriváltakkal rendelkező többváltozós függvényekből álló W p n ( ) függvénytérnek. A függvénytér bevezetése azonban teljesen független a Szoboljev-féle elmélettől, pusztán valósfüggvénytani eszközökre szorítkozik. A differenciálegyenlet-rendszerek kezdetiérték problémáit L p -térbe tartozó együttható függvényekkel vizsgálta s így a klasszikus eredmények lényeges általánosítását érte el. Caratheodory-féle elmélet foglalkozik a megoldás létezésének és unicitásának kérdéseivel a klasszikusnál általánosabb feltételek mellett is, azonban a disszertáció eredményei a Caratheodory-féle elméletből nem következnek és attól teljesen függetlenek. A legfontosabb eredményei, hogy a differenciálegyenlet-rendszer együtthatóitól függően a megoldás egy meghatározott függvény-banach-térben, ( n) nevezetesen a W p térben nyerhető. A differenciálegyenlet-rendszerekre vonatkozó sajátérték- és peremértékproblémákkal foglalkozva a Green-féle függvénymátrix általánosítását és tulajdonságainak vizsgálatát is tartalmazza a disszertáció, valamint a klasszikusnál általánosabb feltételek teljesülése mellett igazolja a peremérték probléma megoldásának egzisztenciáját és unicitását. Jelentős eredményt ért el a peremértékproblémák közelítő megoldásában. Bevezette a peremfeltételeknek eleget tevő általánosított polinom-vektorok, valamint a minimalizáló polinomvektor fogalmát és megmutatta ennek létezését. E témakörben elért eredményének legfontosabb tétele az, amely megmutatja a minimalizáló polinomvektor-sorozatnak a peremértékprobléma megoldásához való konvergenciáját bizonyos metrikában. Hasonló közelítő eljárások ismertek a variációszámítás direkt módszereinek elméletében. Pl. Michlin: A kvadratikus funkcionálok minimumának problémája c. könyvében hasonló kérdések kerülnek tárgyalásra Hilbert-térben értelmezett operátorok esetében, azonban az ott szereplő eljárások konvergenciáját általánosan csak Hilbert-térbeli norma szerinti konvergenciában lehet igazolni. A disszertációban nyert eredmények viszont nemcsak Hilbert-térben érvényesek, továbbá lényegesen jobb konvergenciát biztosítanak és L 2 térben a kidolgozott algoritmus számítógépes megoldást is lehetővé tesz. ** Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Miskolcon 1949-ben hozták létre a Nehézipari Műszaki Egyetemet (NME), amely 1990-ben vette fel a Miskolci Egyetem (ME) nevet. Korszerű matematika- és számítástechnika oktatás, számítógép telepítés 1955-ig a Matematika Tanszék vezetője Borbély Samu volt, aki fontosnak tartotta, hogy a mérnökképzésben az elméleti matematikaoktatás mellett az alkalmazható matematikai módszerek is kellő hangsúlyt kapjanak. Bár a Tanszéknek kezdetben csak egyetlen Brunschwiga szorzó-osztó számológépe volt, de prizmaderivátor, Coradi- vagy Ott-kurviméter, Ott-integriméter, Coradiintegráf, Mader-Ott harmonikus analizátor és több planiméter szolgálta a célkitűzés megvalósítását. Egyes gépészkari és

6 bányamérnöki tanszékek a hallgatóknak kiadott feladatok megoldását hét jegy pontossággal követelték meg. Napirendre került egy tankör létszámával azonos számú számológép beszerzése, de abban az időben, igényléssel évente egy-két számológépet kaphattak az intézmények. Az elosztást a PM. Szervezési- és Ügyvitelgépesítési Intézete végezte. Az Intézet igazgatója, Radnai József, megértette a tanszék problémáját és 1957-62 között, folytonos igénylésem hatására, évente 3-5 számológép megvásárlását tette lehetővé, és így 18 mechanikus-elektromechanikus számológéppel (típusai: Original-Odhner 239. modell 10 8 13 kapacitású, Facit CM2-16 modell 11 9 16 kapacitású kézi szorzó-osztógép, Facit CA2-16 és Cellatron R43SM elektromechanikus automata számológép) valamint a meglévő grafikus műszerekkel 1962-ben megalakult a Számítástechnikai Laboratórium, vezetésére megbízást Obádovics J. Gyula kapott, melynek megerősítésére 1968-ban újra sor került. A Számítástechnikai Labor fejlesztésével kapcsolatos egyetemen belüli ügyintézés megkönnyítésére dr Gáspár Gyula tanszékvezető egyetemi tanár a gazdasági Főigazgatóhoz a következő, 468/1968 iktatószámú, Miskolc, 1968, nov. 2. keltezésű levelet írta: Értesítem Főigazgató Elvtársat, hogy a tanszéki ügyintézés célszerű decentralizációja érdekében megbíztam DR. Obádovics J. Gyula egyetemi docenst, hogy a Tanszék Számítástechnikai Laboratóriumával kapcsolatos ügyekben teljes jogú helyettesemként eljárjon. Obádovics 1959-ben az M-3-as számítógépet megismerve, Gépi numerikus módszerek témával levelező aspiranturára jelentkezett. A felvételi bizottság Hajós György, Rényi Alfréd, Turán Pál, mivel azt megelőzően ilyen témájú aspiránssal még nem találkozott szovjet aspirantúrát akarta javasolni, de Rényi javaslatára megegyezett, hogy Frey Tamás legyen az aspiránsvezető, és Munkahelyként jelöljék ki a MTA Számítóközpontját. 1962-ben, a Belgrádi Egyetemre szóló két hónapos tanulmányút keretében a Belgrádi Statisztikai Hivatalba telepített akkor Európa legnagyobb IBM számítógépének programozási tanfolyamán már megismerhette a FORTRAN IV programozási nyelvet. 1962-ben Differenciálegyenlet-rendszerek sajátértékproblémái és sajátértékek kiszámítása elektronikus digitális matematikai gép felhasználásával c. disszertáció megvédésével műszaki doktorrá, a levelező aspirantúra befejeztével, 1966-ban megírt és 1967-ben megvédett Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról c. disszertáció alapján a matematikai tudományok kandidátusává avatták. 1962-ben és 1963-ban Numerikus módszerek, gyakorlati matematika címmel fakultatív tárgy került meghirdetésre, amelyen átlagban 18 gépészhallgató és bányászhallgató vett részt. A gyakorlatokat a Számítástechnikai Laborban végezték. Fontos szempont volt a mérnöki számítások megtervezése, mások általi ellenőrizhetősége, logikai lépések blokkdiagramos rögzítése. A gyakorlatokon a számológéppel végzett munka mellett egy két című fiktív gép 10 utasításból álló gépi kódos utasításrendszerében egyszerű programok megírására is sor került, mely előkészítette az M-3-as számítógép programozásának ismertetését. E tárgy keretében először lehetett számítógépet igénylő módszereket is ismertetni (relaxálás módszere, gradiens módszer, kollokációs módszer). Jegyzetek: Obádovics J. Gy.:Matematika V. (Gyakorlati matematika), Obádovics J. Gy. Fónyad Zoltán: Példatár a gyakorlati matematikához. Fontos változás 1964-ben történt. A műszaki matematikaoktatás a műszaki egyetemek között elsőként a Bányamérnöki Karon kötelező tárgyként 9 félévre bővült. Ez azt jelentette, hogy az első négy félévi matematika tananyagon túl (matematika szigorlat után), jelentős óraszámban került sor numerikus módszerek (3+2), számítástechnika (2), matematikai programozás (2), lineáris algebra (2), majd a következő évtől, a Gépészmérnöki Karon is, valószínűségszámítás (2), komplexfüggvénytan (2) oktatására. 1965-ben az egyetem forint hozzájárulása nélkül, pusztán szakmai kapcsolat révén a Számítástechnikai Laborba telepítetésre került egy 830 000 forint értékű CELLATRON SER 2C típusú, fixpontos aritmetikájú, teljesen tranzisztorizált, törpe teljesítményű, speciális egycímű, univerzális számítógép, mely gépi kódban volt programozható (a gépet sosem kellett kifizetni). A gép mágnesdobos operatív memóriájában 127 tízjegyű decimális számot és 381 utasítást lehetett tárolni. Az operatív memória elérési ideje: 11 msec. Közepes műveleti sebessége: 15 művelet/sec. Bemenőegysége: 2 db 32 jel/sec teljesítményű lyukszalag olvasó. Kimenőegysége: 10 jel/sec teljesítményű lyukszalag lyukasztó és 10 jel/sec teljesítményű villamos írógép. A telepítést Radnai József közreműködése tette lehetővé, aki meggyőzte a gyártó cég képviseletét, hogy csak akkor lehet eladni ilyen számítógépet, ha az egyetem az oktatási célok szolgálata mellett, a vállalati kapcsolatait felhasználva, alkalmazói programokkal bemutatókat szervez. A Számítástechnikai Labor ez utóbbit vállalva, létrehozta a Miskolci MTESZ keretében a Számítástechnikai Bizottságot, amely 1968-tól Neumann János Számítástechnikai Társulat néven működött. A Bányamérnöki Kar, miután meggyőződött a számítógép használhatóságáról, egy második CELLATRON SER 2C telepítéséhez beruházási keretéből 830 000 forintot biztosított, és így 1966-tól a hallgatók a feladataik nagy részét számítógéppel oldhatták meg. Volt olyan gépészkari tanszékvezető, aki ezt helytelenítette, mondván, hogy a hallgatók így nem tanulják meg az igazi mérnöki munkát. Nehezen fogadták el azt, hogy a 8-10 órás kézi szorzó-osztógéppel végzett, rutin számítást igénylő feladatmegoldást a CELLATRON számítógép hallgatónként 5 perc alatt teljesíti. Nem hatott az az érv, hogy a számítógép használata lehetővé teszi, hogy a hallgatók 8-10 órával többet fordíthatnak elméleti tudásuk gyarapítására. A numerikus módszerek és számítástechnika oktatásával a gyakorlati órák száma ugrásszerűen megnőtt, és ezt a meglévő matematikagyakorlati órák mellett csak egy önkéntes, áldozatvállalásra kész csapat tudta ellátni, akik a Számítástechnikai Labor egyéb munkáiban is részt vettek: Fónyad Zoltán, Salánki József, Fehér Sándor, Szóda Lajos, Erdélyi Zoltán, Berkes Rudolfné, Schmauser Károlyné. A mérnöki munkákat Lángos István és Varjú Attila látta el. Ők ketten a CELLATRON SER 2C mágnesdobja két tartalék sávjának felhasználhatóvá tételéhez terveztek egy nyomtatott áramkört, melyet egy közönséges sütőtepsiben házilag marattak. Az országban megrendelésre több Cellatron számítógépet is átalakítottak. 1965-ben Obádovics egy Lengyelországi tanulmányútról szóló Művelődésügyi Minisztériumhoz küldött beszámolójában szerepelt az ELWRO cég által gyártott ODRA-1013 típusú számítógép részletes leírása, azzal a megjegyzéssel, hogy URAL és MINSZK típusú számítógépek helyett, egyetemek számára, tanszéki keretben is üzemeltethető ODRA-t célszerű telepíteni.

7 A Művelődésügyi Minisztérium 1966-ban megvásárolt két ODRA-t, és az MTA Számítóközpontjának igazgatója Frey Tamás javaslatára az egyiket az NME Matematikai Tanszék Számítástechnikai Laborja, a másikat a Budapesti Műszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszéke kapta. (A NME hosszas vita után, csak akkor fogadta el, amikor a Minisztérium közölte, hogy a 3 300 000 forint beruházási keret nem csökkenti az Egyetem beruházási keretét). A következő években több egyetem és intézet kapott ODRA-1013 típusú számítógépet. (Két-három év után ODRA-1204, és ODRA-1304 gépeket kaptak az egyetemek) Az ODRA-1013 lebegő- és fixpontos aritmetikájú, teljesen tranzisztorizált, kis teljesítményű, egycímű, 39 bit szóhosszúságú univerzális számítógép. A gépben egy 256 szó kapacitású ferrittároló 8 sec elérési idővel és egy 8192 szó kapacitású, 11 msec elérési idejű mágnesdob tároló van. Közepes műveleti sebessége 300 műv./sec. Bemenőegysége: 300 jel/sec, ill. 1000 jel/sec teljesítményű lyukszalag olvasó. Kimenőegysége: 150 jel/sec teljesítményű lyukszalag lyukasztó és 10 jel/sec teljesítményű géptávíró. Programozható gépi kódban és MOST-1 autókódban, mely az ELLIOTT A 103 autókódtól egy-két utasításban és egy-két karakter használatában különbözik. Az ODRA-1013 rövidesen mind az oktatás mind a tanszékek által vállalt KK munkákat végzők körében közkedvelt lett. Az ilyen jellegű munkákba Szarka Zoltán és Törő Béla is bekapcsolódott. A Labor a társtanszékek érdeklődő oktatói részére, valamint a MTESZ szervezésében vállalatok megrendelésére programozási tanfolyamokat tartott, továbbá hazai és nemzetközi konferenciákat rendezett. Számítástechnikai füzetek sorozatban megjelentette Az ODRA-1013 elektronikus digitális számológép programozása gépi kódban, 1.sz. füzetet (Erdélyi Z.- Obádovics J. Gy.- Törő B.), és Programozás MOST-1 autókódban, 2. sz. füzetet (Erdélyi Z.- Obádovics J. Gy.), amelyet több egyetem és intézet is használt, így. Pl. az ELTE hallgatói számára Mogyoródi József 50-50 példányt rendelt. 1966-tól a NME szakmérnöki szakok mindegyikén szerepelt egy félévi anyagként számítástechnikai tárgy. (Obádovics J. Gy.- Salánki József: Matematika VI. Elektronikus számolóberendezések és programozás. Tankönyvkiadó, 1966, 1968.) 1966-ban egy tantervi korszerűsítés nyomán a Gépészmérnöki Karon létrehozták a matematika-, fizika- és mechanika igényes Alkalmazott Mechanikai Szakirány (GAM) szakot. Ebben, az 5. félévtől induló képzésben, csak a négy félév vizsgáin, szigorlatain legjobb eredményt elért 15-20 hallgató vehetett részt. Itt numerikus módszerek és programozásuk, számítástechnika tárgyak mellett felsőbb analízis címén az analízis, a differenciál- és integrálegyenletek, az integráltranszformációk, a komplex függvénytan, a valószínűségszámítás elméleti és gyakorlati tárgyköreiből kaptak széleskörű képzést. A felsőbb analízis oktatásának legnagyobb részét Vincze Endre, Nikodémusz Antal és Schmauser Károlyné végezte. Az e szakon végzettek közül többen a Matematikai Tanszék ill. a Számítástechnikai Labor munkatársai lettek. 1981-ig 183 GAM szakos hallgató kapott mérnöki oklevelet. A korszerűsített matematikaoktatáshoz megfelelő könyvek írására terv készült, melyben eredetileg 8 kötet szerepelt, de a Tankönyvkiadónál Gáspár Gyula szerkesztésében csak az alábbi 7 kötet jelent meg: Műszaki Matematika I. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Huszthy László), 1968. Műszaki Matematika II. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1968. Műszaki Matematika III. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1977. Műszaki Matematika IV. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Salánki József), 1969. Műszaki Matematika V. Valószínűségszámítás. (Vincze Endre), 1972. Műszaki Matematika VI. Komplex függvénytan (Gáspár Gyula, Szarka Zoltán), 1969. Műszaki Matematika VII. Matematikai programozás (Hosszú Miklós), 1969. Eredetileg a Műszaki Matematika V. kötete a Numerikus módszerek és programozásuk lett volna, helyesen, hiszen az 5. félév anyaga volt. A kéziratát Obádovics 1967 őszén átadta a szerkesztőnek, hogy a terv szerint 1968-ban megjelenhessen, de félév után közölte a szerkesztő, hogy elfogyott a pénz, nem lehet kiadni. Kissé meglepő volt, mert 1969-ben a IV., VI., VII. kötetre, 1972-ben V. kötetként a Valószínűségszámításra és 1977-be a az elmaradt III. kötetre is volt pénz. Minthogy a hallgatók várták a könyvet, 1969-ben a Gondolat Kiadó örömmel elfogadta a kéziratot a kiadását jó üzletnek tekintette, mivel a szerző Matematika könyvéből a Műszaki Könyvkiadó már 150 000 példányt eladott és 1972-ben Gyakorlati számítási eljárások címmel megjelentette 14100 példányban. A könyv első része a mérnöki gyakorlatban használható számítási eljárásokat írja le gazdag példaanyaggal, a második része pedig a számítástechnikai alapismeretek után a programozás teljes menetét oktatható formában írja le, példákkal szemléltetve MOST-1 autokódban. A szakma jelentős szakemberei hézagpótló műnek tekintették, és az egyetemeken tankönyvként használták. A sorozatból kihagyott könyv végül mégis elkészült, mert 1972-ben a Gépészmérnöki Kar Dékánja felkérte Obádovics J. Gyulát, hogy Numerikus módszerek és programozásuk címmel írjon egyetemi tankönyvet, amelyet 1975-ben a Tankönyvkiadó az Oktatási Miniszter rendeletére megjelentetett. Ebben már a FORTRAN IV programozási nyelv, valamint az összes numerikus módszer algoritmusának futtatható programja is megtalálható. A Tankönyvkiadó a könyvet nívódíjjal jutalmazta. A Számítástechnikai Labort nem egyetemi oktatásba is bevonták, így pl. információfeldolgozási gyakorlatokat tartott a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskola tanfolyamain, numerikus és számítástechnikai órákat tartott az akkori Földes F. Gimnázium specmat osztályában. 1970-ben a Bolyai János Matematikai Társulat megismerve a Számítástechnikai Labor munkáját úgy döntött, hogy a nyári Országos Vándorgyűlést a Miskolci Egyetemen rendezi meg Számítástechnikai Vándorgyűlés címmel. A pedagógusok számára a számítástechnikai, programozási előadásokat és gyakorlatokat Obádovics és a Labor munkatársai tartották. A MOST-1 autokód előadásokat Kalmár László akadémikus is végig hallgatta, írt egy rövid programot és le is futtatta. A pedagógusok annak örültek, hogy végre ember-gép kapcsolatba kerülhettek, nem kellett programírás-kártyalyukasztás-próbafuttatás-javítás-kártyalyukasztás-próbafuttatás, véget nem érő munkát végezniük. Az általános- és középiskolai tanárok közül sokan, az ekkor szerzett alapokat bővítve váltak a számítástechnikai tárgy oktatójává, számítástechnikai szakkörök vezetőjévé. A Tankönyvkiadó a tanári munkát, a szakköri foglalkozásokat 1973-74-ben a következő könyvek kiadásával segítette: Hámori Miklós: Ismerkedés a komputerrel; Obádovics-Szelezsán: Bevezetés a programozásba; Kovács Győző: A számítógépek technikája.

8 1969. novemberében a Matematikai Tanszék vezetője közölte, hogy szabadulni szeretne a Számítástechnikai Labor fokozatosan növekvő pénzügyi, beruházási problémáitól, ezért megbízza a Labor vezetőjét, hogy készítsen előterjesztésre alkalmas tervet a Matematikai Tanszéktől független egységként működő Számítástechnikai Tanszék létrehozására. Mivel Obádovics már korábban az országos számítástechnikai fejlesztési keretből fedezhető nagyteljesítményű számítógép telepítésének beruházására kedvező ígéretet kapott, így a Számítástechnikai Tanszékre és Számítástechnikai Központra együttes tervet készített. A tervet többszöri egyeztetés után a Matematikai Tanszék vezetője december közepén átadta a Gépészmérnöki Kar Dékánjának. 1970. januárjában a Dékán beszélgetésre hívta a Labor vezetőjét, és a terv mellett szóló érvek meghallgatása után, indoklás nélkül közölte, hogy semmilyen számítástechnikai fejlesztést nem támogat. A beszélgetést követően a Munkaügyi Minisztérium egyik miniszterhelyettese megkereste a Labor vezetőjét, és közölte, hogy annak ellenére, hogy korábban már két ízben nemleges választ kaptak az ILO támogatásával létrehozott Országos Vezetőképző Központ Számítástechnikai Osztályára szeretnék kinevezni. A legkorszerűbb számítógépet üzemeltető 16 fős Osztályból oktató, kutató és munkaügyi információrendszert kidolgozó Intézetet kellene szervezni és ehhez azonnali beléptetéssel 18 álláshelyet, a jövőben pedig, a feladatok növekedésének ellátásához megfelelő számú álláshelyet biztosítanak. Az ICL 1905/E típusú számítógép telepítését az Osztály korábbi vezetője Kovács Győző vezényelte. A géphez háttértárolóként négy mágnesszalagos egység és két akkor még embargósnak számító lemezegység csatlakozott. Az utóbbival lehetővé vált a gép gyorsaságának a kihasználása. Kitérő.1981-ig a Munkaügyi Számítástechnikai Intézet (MÜMSZÁMTI) továbbá az Országos Vezetőképző Központ (OVK) tanfolyamain számítástechnikai ismereteket hazánkban elsőként piacorientált interaktív vezetői játékokkal oktatattak, és e témában elért eredményeiről több nemzetközi szemináriumon előadást tartottak. 1972-ben Angol szakértők közreműködésével többek között kéthetes Számítóközpont vezetői, valamint hathetes, egész napos Rendszerszervezői tanfolyamot szerveztek, amelyhez egyhetes vállalati gyakorlat is tartozott, amely alatt a hallgatóknak el kellett készíteni egy vállalati részfolyamat teljes értékű rendszertervét. Az Intézetnek ritkamátrixok témában végzett kutató munkáját ismertető előadása a Ljubljanai számítástechnikai világkonferencián nemzetközi elismerést váltott ki. Obádovics a Számítástechnikai Osztályt következetes munkával önálló MüM Számítástechnikai Intézetté fejlesztette, mely 1981-ig hat főosztállyal országosan elismert, eredményes oktatási- kutatási és alkalmazási tevékenységet végzett. 1975-ben egy véletlen folytán telepíthetett egy lyukkártyarendszert kiváltó 6 munkahelyes adatelőkészítő Redifon számítógépet, amellyel a műszaki főosztály fejlesztő munkája révén meg tudták oldani a 7 csatornás és a 9 csatornás mágnesszalagok konvertálását is. Abban az időben ez nagyon nagy előnyt jelentett, mert egyedül csak a MüMSzámti volt erre képes. A Redifon azzal, hogy a nagyméretű adathalmaz ellenőrzési munkáját gyorsan el tudta végezni és egy szűkebb Cobol-hoz hasonló nyelven programozható volt, továbbá az adatokat rendezve mágnesszalagra írta, így az ICL 1905/E nagy számítógép munkájának kb. 25%-kát megtakarította. Az első Redifon Seecheck rendszert a Chinoin Gyógyszergyár vette meg, ahol a képzések alatt, az Intézet Műszaki Főosztályvezetője, Kiss Sándor tolmácsolt, és nagyon jó tapasztalattal jött vissza az Intézetbe. Az angol cégtől származó Redifon Seecheck rendszer 1975-től üzemelt a MÜM SZÁMTI-ban. A Csepel Autó gyár, a számára leszállított rendszer átvételére a főhatóságától nem kapott engedélyt, biztonsági okokra hivatkozva. A MüMSzámti azonban vállalva egy fegyelmi büntetéssel járó meghurcoltatást és pénzbeli büntetést is bemutató üzemeltetésre elfogadta. Induló konfiguráció: Data General Nova 1200 számítógép, 2,5 Mbyte mágneslemez, 6 operátori 1 szupervisor terminál, 7 csatornás mágnesszalag, nyomtató. Programozása: Input formatting és Validator. A Seecheck data entry rendszer hatékonysága abban rejlett, hogy a Redifon egy szokásostól eltérő adatbeviteli folyamatszervezést fejlesztett ki (ma azt mondanánk, hogy a munkafolyamat megszervezése gép teljesítményre volt optimalizálva). Az input táblás rekord definíció igen nagysebességű ellenőrzést tett lehetővé és bonyolult összetett ellenőrzésekhez a fordítóprogramja felesleges kódoktól mentes rutinokat generált. Teljes MÜMSZÁMTI konfiguráció kiépítése (már törvényesen): második 5 Mbyte-os lemezegység, 9 csatornás mágnesszalag, + 6 további operátori terminál, valamint egy kihelyezett terminál a hozzátartozó speciális modemekkel. Alkalmazások: A rendszer képességének bemutatására elsőként készült el a Szakiskolák tanévnyitó statisztika beviteli program, ami kiküszöbölte a javítási ciklusokat és az átfutási idő hetekben mérhetően javult. Az adatbeviteli ellenőrzések nagy részét a Cobol programokból a munkatársak kivették és átprogramozták a data entry rendszerre. Néhányat kiemelve: 1. Minisztériumi törvények, rendeletek, végrehajtási utasítások nyilvántartási rendszere, 2. Bibdos könyvtári állomány feltöltő és építő rendszere, 3. Dunaújvárosi Vasmű bérelszámolási rendszere, 4. Malév repülőjegy beviteli rendszere, 5. Magyar Rádió közvélemény kutatás beviteli rendszere. A Seecheck rendszer tette lehetővé, hogy kis alkalmazásoknál képernyős paraméteres lekérdezést lehetett egyes alkalmazásoknál bevezetni. Ezek között említésre méltó alkalmazások születtek, pl. az ICL-en képzett eredmények Seecheck-re vitele a minisztériumi gyors igények kielégítését tette lehetővé. Az oktatásban felhasználható volt élő tantermi demóként (előadásokon, munkaügyi értekezleten a résztvevők tettek fel kérdéseket, amelyre az adatbázisból

9 nyerhető gyors információkat kaphattak), továbbá kutatók részére szociológiai kutatási adatok és orvosi leletállományok kezelésére készültek rendszerek. Magyarországon elsőként a MüMSzámti szervezte meg és készítette el a MÜM napi sajtófigyelő rendszerét, mely már szöveganalízist és előfordulási gyakoriság alakulását követő modulokat is tartalmazott. Az átfutási idő üzemszerűen egy napon belüli volt. Más főhatóságnál, az MTI-it is beleértve ilyen jellegű működő alkalmazás még nem volt. Külön fejezete a Seecheck alkalmazásoknak a kihelyezett terminál használata volt. Bemutató alkalmazás készült többek között a Neumann János Számítógép Tudományi Társaság kecskeméti kórházban tartott kórházi számítástechnikai alkalmazások szimpóziuma, továbbá a Taurus Gumigyár és a vidéki Volán társaságok számára. A MÜM SZÁMTI hardware fejlesztő gárdája kifejlesztett egy Redifon terminálok üzemeltetéséhez használható modemet, mely sok alkalmazásban és demo-ban élőben is szerepelt. A fejlesztő munka megalapozta az Erdélyi György és társai által szabadalmaztatott egy vonalon működő több terminálos modem gyártását és forgalmazását. A Seecheck rendszer technológiáját és gyártási licencét a lengyelek megvették és Mera 9150 néven az ESZR program tagja lett. A Mera 9150-ből több mint 100 db-ot adtak el Magyarországon, az utolsó működő rendszereket 2005 körül, több mint 20 éves szolgálat után vonták ki. Egy példánya a szegedi Informatikatörténeti Múzeumban látható. Megemlítendő, hogy Obádovics 1979-ben a Győri Főiskolának az oktatás támogatása címén az Intézetben két év üzemeltetése után egy maximális kiépítettségű R-20-as számítógépet adott át egyszerű könyvjóváírással. Új ára 80 000 000 Ft volt. (Bakó András volt az átvevő). Gödöllői Egyetem 1980-ban a Gödöllői Egyetem egyetemi tanári pályázatot írt ki. Hét pályázó közül Obádovicsot választottak, és így 1981-től 1988-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematikai és Számítástechnikai Intézetének igazgatója és a Matematikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. Idejének nagy részét intézetszervezés és a korszerű matematika- és számítástechnika oktatás megszervezése kötötte le. A Számítástechnikai Központból Számítástechnikai Tanszéket és Számítástechnikai Labort szervezett. Megírta a matematika oktatás teljes anyagához a logikusan elrendezett jegyzeteket és példatárakat (Matematika I., II., III. Matematikai példatár I., II., III.), valamint a számítástechnikai tárgy jegyzeteit. (Az ABC-80 személyi számítógép és a BASICprogramozási nyelv; Számítástechnika I. BASIC-programozási nyelv C-64 alkalmazásokkal (Társszerzőkkel); Számítástechnika. A BASIC-től a gépi kódig C-64. (Társszerzőkkel, NOVOTRADE kiadás). A negyed és ötöd éveseknek Numerikus módszerek és alkalmazásuk címmel fakultatív előadásokat tartott. Obádovics a főállása mellett az ELTE Numerikus és Gépi Matematikai Tanszék másodállású docenseként numerikusmódszerek és FORTRAN IV programozási nyelvet oktat, matematikus, fizikus, geológus, biológus hallgatóknak. Programjaikat a MüMSZÁMTI-ban futtathatták. 1971-ben két hónapot a Londoni Állami Egyetem Számítástudományi Intézetében a számítástudomány témájú posztgraduális képzést tanulmányozza, mert hasznosnak tartja a hazai számítástechnikai szakemberképzés, és különösen az előkészületben lévő 3 éves programozó matematikus szak tananyag összeállítása szempontjából. Visszajőve annak teljes tantervét és vizsga feladatait a Numerikus és Gépi Matematika Tanszék vezetőjének, Kátai Imrének átadta. A tananyag tárgyai, amelyek tankönyveit is elhozta, a következők voltak: List processing, A comparative study of programming languages, Recursive techniques in programming, Basic machine principles, Time-sharing computer systems, Assemblers and loaders, Automatic syntactic analysis, Compiling techniques, Executive programs and operating systems, Computer-based library and information systems, Computer handling of chemical structure information, Optimum packing and depletion, Quick Cobol, Introduction to operating systems. A 3 éves programozó matematikus szak egyeztetett programját a Munkaügyi Minisztérium véleményezésre a MüM SZÁMTI -hoz is elküldte, ahonnan a szak szükségessége mellett szóló véleményt kapott. Az indoklásban szerepelt, hogy a tanfolyamot végzett, szűk gyakorlati ismeretekkel rendelkező munkatársak mellett szükség van olyan, vezetésre is képes szakemberekre, akik a számítógépek ésszerű, széleskörű alkalmazásához az iskolarendszerű oktatásban elsajátítható elméleti és gyakorlati tudás birtokában vannak. Így a Művelődésügyi Minisztériumon kívül a Munkaügyi Minisztérium is jóváhagyta, és 1972/73-as tanévben mindhárom tudományegyetemen elindulhatott a képzés. 1971-ben a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán létrehoztak a vállalati igényeknek megfelelően, egy Rendszerszervezői ágazatot is. A tárgyak nagyobb részét a Matematikai Intézet, ill. a közben megalakult Számítástechnikai Tanszék oktatta. Sajnos ez a jól sikerült ágazat is a folyamatos korszerűsítések következtében hamar megszűnt. FONTOSABB TUDOMÁNYOS CIKKEI 1. Differenciálegyenlet-rendszerekkel kapcsolatos sajátértékproblémák néhány elvi kérdéséről. (Társszerzővel). MTA Számítástechnikai Központ Tájékoztató. 8. kötet. 1962. 89-124 oldal 2. Közvetett függvények deriválási szabályán alapuló elemi módszer differenciálegyenletek megoldására. NME Közleményei. 8. kötet. 1962. 339-346 oldal 3. Eigenvalue Problems of Differential Equation Systems and the Computation of Eigenvalues with the Use of Electronic Digital Computing Machines. NME Idegennyelvű Közleményei. 23. kötet 1964. 289-306 oldal

10 4. O nyeszkolkih principiálynüh voproszah zadacs o szobsztvennüh znacsényijah otnoszityelyno szisztyem differenciálynüh uravnyenyij. (Társszerzővel). Acta mathematics Academiae Scientiarium Hungaricae. 1964. 1-2 füz. 1-28 oldal 5. Determinánsok értékének kiszámításáról és egy új gyakorlati módszer ismertetése. NME Közleményei. 12. kötet. 1965. 193-209 oldal 6. Die numerische Lösung mit einem Differentialgleichungssystem verbundener Randwertprobleme mit dem programmgesteuerten Ziffernrechenautomaten. Wissenschaftliche Zeitschrift der Technischen Hochschule Otto von Guericke Magdeburg 9. 1965. Heft 4. 401-407 oldal 7. Csiszlennoje resenyije krajevoj zadacsi, otnoszjascsijeszja k szisztyémam linyejnüh obüknovennüh differenciálynüh uravnyenyij vtarova porjadka na elektronnüh cifrovüh vücsiszlityelynüh masinah. NME Idegennyelvű Közleményei. 25. kötet. 1965. 167-182 oldal 8. Isszledovanyije nailucsseva priblizsenyija k resenyiju krajevüh zadacs dlja szisztyem obüknovennüh linyejnüh differenciálynüh uravnyényij n-ovo porjadka. Matematikai Világ Kongresszus, Moszkva, 1966. Teziszü 6. 41. oldal 9. Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról. Kandidátusi értekezés. 1966. 10. Isszledovanyije nailucsseva priblizsenyija, k resenyiju krajevüh zadacs, obüknovennüh linyejnüh differenciálynüh uravnyényij n-ovo porjadka. NME Idegennyelvű Közleményei. 27. kötet. 1967. 71-86. oldal 11. Isszledovanyije nailucsseva priblizsenyija, k resenyiju krajevüh zadacs dlja szisztyem obüknovennüh linyejnüh differenciálynüh uravnyényij v prosztransztve Lp a, b. NME Idegennyelvű Közleményei. XXXI. kötet. 1970. 373-379. oldal ( n) 12. Opregyelenyije i isszledovanyije prosztransztva vektorfunkcii sz odnoj peremennoj Wp a, b. NME Idegennyelvű Közleményei. XXXI. kötet. 1970. 381-395. oldal 13. Priblizsenyije polinomialynümi vektorami k resenyiju krajevoj zadacsi szisztyemü differencialynüh uravnyenyij, Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominate, separatum Sectio Computatorica, Tomus, I. 1978. 99-107 oldal 14. A számítástechnika és alkalmazásainak oktatása a vezetőtovábbképzésben. (Társszerzővel). Automatizálás, Bp.12. sz. 1973. 48-51. oldal 15. Obucsenyije primenyenyiju vücsiszlityelynoj techniki v szisztyeme podgotovki rukovogyityelej v VNR. 1975. 45 oldal. Wroclaw, Lengyelország AIR Konferencia. 16. Differenciálegyenlet-rendszerrel kapcsolatos Cauchy-féle probléma Lp a, b -beli együtthatófüggvényekkel. NME Közleményei. IV. sorozat. Természettudományok, 22/1976 kötet, 1-3 füzet, 15-37. oldal 17. Differenciálegyenlet-rendszerrel kapcsolatos peremértékprobléma megoldásának közelítése polinomvektorokkal. MÜM SzÁMTI, Intézeti Tájékoztató 1.sz. Bp. 1977. 75-85. oldal 18. Egyszerű módszerek programok hatékonyságának javítására, STRUKTURA, 1980. 11. kötet 7-20. oldal n n 19. A new method for finding the Jordan normal form and the transformation matrix of a matrix A R, and for the solution of systems of linear differential equations with constant coefficients. Elküldve a SIAM Journal on Computing számára (2006. júniusában) n n 20. Egy új módszer az A R mátrix Jordan-féle normálalakjának és transzformációmátrixának előállítására, valamint az állandó együtthatójú lineáris differenciálegyenlet-rendszerek megoldására. Matematikai Lapok, 2013/1. 1 62. oldal MEGJELENT KÖNYVEI 1. Matematika. (Középiskolai, technikumi tanulók, egyetemi hallgatók és technikusok számára gyakorlati alkalmazásokkal). Műszaki Kiadó, Bp. 1958. 628 oldal. 1. kiadás 13. kiadás (bővített és átdolgozott kiadás). SCOLAR KIADÓ, Bp. 1994. 816 oldal 19. kiadás SCOLAR KIADÓ, Bp. 2012. 840 oldal 2. Taschenbuch der Elementar-Mathematik (mit praktischen Anwendungen). Akadémiai Kiadó Bp. Terra-Leipzig BG Teubner Verlagsgesellschaft. (a 3. magyar kiadás átdolgozott változata). 1962. 868 oldal 2. kiadás 1964 3. Pattantyús: Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve. I. kötet. (Társszerzőkkel) Szerk.: Dr. Sályi István. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1959. 320 oldal 2. kiadás 1961 4. Matematikai összefoglaló. (Társszerzővel). Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1968. 294 oldal 5. Vezetési ismeretek III. Információ feldolgozási gyakorlatok számítógépekkel a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola tanfolyamain c. fejezet. (Társszerzővel). Szerk.: dr. Susánszky János. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1971. 354 oldal 6. Gyakorlati számítási eljárások. Gondolat Kiadó. Bp. 1972. 500 oldal 7. Felsőbb matematikai összefoglaló. (Társszerzővel). Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1973. 644 oldal 8. Bevezetés a programozásba. (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1974. 222 oldal. (Nívódíjas). 9. Numerikus módszerek és programozásuk. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Bp. 1975. 304 oldal. (Nívódíjas).

11 2. kiadás 1977 10. Matematika I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1987. 685 oldal 11. Lineáris algebra I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1989. 84 + 126 oldal 12. Közönséges differenciálegyenletek I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1989. 226 oldal 13. Numerikus módszerek I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1989. 94+62 oldal 14. Számítástechnika. A BASIC-től a gépi kódig C64. (Társszerzőkkel). Novotrade, Bp. 1989. 272 oldal 15. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. SCOLAR KIADÓ, Bp. 1995. 192 oldal 6. átdolgozott és bővített kiadás 2009. 334 oldal 16. Gazdaságmatematikai alapok. Perfekt, Bp. 1998. 356 oldal 17. Felsőbb matematikai feladatgyűjtemény (összefoglaló, megoldások). SCOLAR KIADÓ, Bp. 1999. 558 oldal. 3. kiadás (2011) 18. Felsőbb matematika. (társszerző: Szarka Zoltán). SCOLAR KIADÓ, Bp. 1999. 706 oldal. 3. átdolgozott és bővített kiadás 2009. 762 oldal. 19. Lineáris algebra példákkal. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2001. 430 oldal. Második javított kiadás (2010) 430 oldal. 20. Ki volt igazából Neumann János? Nemzeti Tankönyvkiadó. (Társszerzőkkel, 5 40 oldal), Bp. 2003 21. Mátrixok és differenciálegyenlet-rendszerek. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2005. 470 oldal 22. Differenciálszámítás és alkalmazása. Matematikai olvasókönyv I. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2012. 416 oldal. 23. Integrálszámítás és alkalmazása. Matematikai olvasókönyv II. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2013. 24. Vektoralgebra, mátrixok, determinánsok, többváltozós függvények. Matematikai olvasókönyv III. (2015). 25. Sámán Simon: Egy tizenéves vallomásai. Versek. SCOLAR KIADÓ, Bp. 1999. 146 oldal 26., 27., 28. Regények. EGYETEMI, TANFOLYAMI JEGYZETEI E/1. Mennyiségtan és algebra (Közlekedési tanfolyamok hallgatói részére) (Társszerzővel). KPM Oktatási Osztály, Bp. 1950. 91 oldal E/2. Mértan (Közlekedési tanfolyamok hallgatói részére) (Társszerzővel). KPM Oktatási Osztály, Bp. 1950. 202 oldal E/3. Matematika 2. (Műszaki Tanárképző Főiskola hallgatói részére). Felsőoktatási Jegyzetellátó, Bp. 1952. 122 oldal E/4. Matematikai példatár 1. (Társszerzővel) Felsőoktatási Jegyzetellátó, Miskolc, 1954. 90 oldal E/5. Matematikai példatár 2. Közoktatási Jegyzetellátó, Miskolc, 1954. 112 oldal E/6. Matematika 2. (Társszerzőkkel). Felsőoktatási Jegyzetellátó, Miskolc, 1956. 171 oldal E/7. Matematika 2. (Társszerzőkkel). Felsőoktatási Jegyzetellátó, Bp. 1962. 322 oldal E/8. Matematika I. (Mélyfúrási geofizikus szakmérnöki szak hallgatói részére). (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1965. 202 oldal E/9. Matematika V. (Gyakorlati matematika). Tankönyvkiadó, Bp. 1965. 312 oldal 2. kiadás 1966 3. kiadás 1967 4. kiadás (javított) 1968 E/10. Példatár a Matematika V.-höz. (Számítástechnikai gyakorlatok). (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1965. 208 oldal E/11. Matematika II. (Mélyfúrási geofizikus szakmérnöki szak hallgatói részére). Tankönyvkiadó, Bp. 1966. 122 oldal E/12. Matematika VI. (Elektronikus számolóberendezések és programozás). (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1966. 86 oldal E/13. Az ODRA 1013 elektronikus digitális számológép programozása gépi kódban. (Társszerzőkkel). PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Int. sokszorosítója. Bp. 1967. 106 oldal 2. kiadás (javított és bővített). NME Soksz. Üzem, Miskolc, 1969. 112 oldal E/14. Programozás MOST - 1 autokódban. Számítástechnikai füzetek 2. (Társszerzővel). NME Soksz. Üzem, Miskolc, 1967. 80 oldal 2. kiadás 1969 E/15. ODRA 1013 programozási összefoglaló. Számítástechnikai füzetek 3. (Társszerzőkkel). NME Soksz. Üzem, Miskolc, 1967. 22 oldal E/16. Matematika VI. (Elektronikus számolóberendezések és programozás. Átdolgozott kiadás). (Társszerzővel).Tankönyvkiadó, Bp. 1968. 122 oldal E/17. A számítástechnika fejlődése, jelenlegi helyzete és problémái hazánkban. ELTE Állami és Jogtudományi Kar A számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása a jogtudományban és az államigazgatásban c. jegyzet, Tankönyvkiadó, Bp. 1973. 13-23 oldal E/18. Az elektronikus számítógép a vezetés eszköze. (Társzerzőkkel). OVK - SzÁMTI, Bp. 1974. 132 oldal E/19. A számítástechnika fejlődése és alkalmazási lehetőségei, különös tekintettel az egészségügyre. Az egészségügyi vezetés alapjai 7. kötet. ESZTIK, Bp. 1977. 56 oldal

12 E/20. Számítástechnika I. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1982. 213 oldal E/21. Az ABC - 80 személyi számítógép és a BASIC-programozási nyelv. Számítástechnikai füzetek, GATE MSZI, 1983. 68 oldal E/22. Matematika I. GATE, Gödöllő, 1983. 423 oldal E/23. Az ABC - 80 személyi számítógép és a BASIC-programozási nyelv. GATE, 1983. 95 oldal E/24. Matematika II. GATE, 1984. 317 oldal E/25. Matematika III. GATE, 1984. 228 oldal E/26. Matematikai Példatár I. GATE, 1985. 300 oldal E/27. Matematikai Példatár II. GATE, 1985. 230 oldal E/28. Matematikai Példatár III. GATE, 1985. 165 oldal E/29. Számítástechnika I. BASIC programozási nyelv C - 64 alkalmazásokkal. (Társszerzőkkel). GATE, 1986. E/30. Számítástechnika I. Példatár. (Társszerzővel). GATE, 1987. 163 oldal FOLYÓIRATOKBAN MEGJELENT KÜLÖNBÖZŐ TÉMÁJÚ CIKKEI F/1. A matematikai felvételi vizsga, a felmérő dolgozat és a műszaki egyetemek matematika oktatásának néhány kérdéséről. Felsőoktatási Szemle, Bp. 1957. 1-2. sz. 19-27 oldal F/2. A matematika oktatásáról. A Mi Egyetemünk, Miskolc, 1961. F/3. A matematika oktatás reformjához. A Mi Egyetemünk, Miskolc, 1963. F/4. Az elektronikus számítógép - a vezetés eszköze I. Vezetőképzés III. évf. 4. sz. Bp. 1972 16-20. oldal F/5. Elektronikus számítógép a vezetés eszköze. Feladatok, alkalmazási területek, az egységes számítógéprendszer. Vezetőképzés IV. évf. 9. sz. Bp. 1973. 12-17. oldal F/6. Számítástechnikai Intézetünk oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenysége. Vezetőképzés IV. évf. 12. sz. Bp. 1973. 23-26. oldal F/7. A számítástechnika és alkalmazásainak oktatása a vezetőtovábbképzésben. (Társszerzővel). Automatizálás, Bp.12. sz. 1973. 48-51. oldal F/8. Principialynüje i metodologicseszkije voproszi prepodavanyija primenyenyij EVM v uszoversensztvovanyii rukovodjascsih kadrov. (Társszerzővel). OVK, Bp. 1973. 28 oldal. Dokladi i visztuplenyija. Szófia, 1973. F/9. Zastosowanie EMC w procesie doskonalenia kadr kierowniczych. Warszawa. (Társszerzővel). Doskonalenie kadr kierowniczych, Biuletyn Informacyjny Nr.12/138. 1973 46-53. oldal F/10. A Munkaügyi Miniszterium információrendszerének fejlesztése. (Társszerzővel). Számítástechnika, VI. évf. 11. sz. 1975. nov. F/11. A számítógépes vezetési játékok meghatározása, fejlesztési és alkalmazási lehetőségei. Bp. Információ-Elektronika 6. sz. 1977. 4. oldal F/12. Mit várunk a számítógépes vezetési információrendszertől? MÜM SzÁMTI Intézeti Tájékoztató 2. sz. Bp. 1978. 11-15. oldal F/13. Programok hatékonyságának javításáról, NJSZT I. Országos Kongresszusa, Szeged, 1979. II. kötet 75-82. oldal F/14. Újtípusú számítógépes vezetési játék kidolgozásáról és alkalmazásáról. MÜM SzÁMTI Intézeti Tájékoztató 3. sz. Bp. 1979. 2-9. oldal NYOMTATÁSBAN IS MEGJELENT TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAI T/1. Vektordifferenciálegyenlet-rendszerek és alkalmazásuk. Előadás a Zágrábi Egyetem Matematikai Intézetében, 1960. T/2. Iszszledovanyije najlucssevo priblizsenyija k resenyiju krajevüh zadacs dlja szisztyem obüknovennüh linyejnüh differenciálynüh uravnyényij n-ovo porjadka. Matematikai Világkongresszus, Moszkva, 1966. Teziszü 6. 41. oldal T/3. Nagyméretű lineáris rendszerek megoldásának numerikus problémái. Modern matematikai módszerek alkalmazása az anyagmozgatási folyamatok tervezéseiben. Országos Tudományos Műszaki Konferencia. Miskolc, 1969. 11 oldal T/4. "Business Game" típusú programrendszerekkel támogatott vezetőképzés Magyarországon. Előadás a 1971. Londoni Egyetem Számítástudományi Intézetében. T/5. Obucsenyije primenyenyiju vücsiszlityelynoj techniki v szisztyeme podgotovki rukovogyityelej v VNR. Wroclaw, Lengyelország AIR Konferencia. 1975. 45 oldal. T/6. Ob opregyelenyii upravlencseszkih igr sz iszpolzovanyiem EVM o vozmozsnosztyah ih razvityija i primenyenyija. Számítógépes vezetői játékok 3. nemzetközi szemináriuma kiadványa II. kötet, Bp. MÜM SzÁMTI 1976. szept. 6-10. 54-67. oldal T/7. Razrabotka i primenyenyije kompjuternüh upravlencseszkih igr novava tipa. Insztitut Szocialjnogo Upravlenyija PRI CK BKP Upravlencseszkie igrü, Szofija 1979. 241-257. oldal (5. Mezsdunarodnüj szeminar po upravlencseszkim igram, 1978. X. 16-2-.) T/8. A számítógépes vállalati információrendszer és szerepe a tartalékok feltárásában. MKT Stat. Szakosztály Iparstatisztikai és Üzemgazdasági Szekció 9. Vándorgyűlése, Statisztikai Kiadó, Bp. 1978. 9. oldal

13 T/9. Az informatika és kapcsolata más tudományokkal. MKT Stat. Szakosztály, Informatikai Szekció IV. Vándorgyűlése, Szeged, 1979. 9-14. oldal T/10. Végeselemek módszerének elméleti, gyakorlati és számítógépes problémái, 1. szeminárium előadásai. (Szerkesztő). MÜM SzÁMTI kiadvány, Bp. 1979. 312 oldal T/10. Modálmátrix alkalmazása lineáris differenciálegyenlet-rendszerek megoldására. Neumann János Tudományos Tanácskozás, Nyíregyháza, Technika Háza, 2002. november 15. T/11. Egy új módszer az állandó együtthatójú lineáris differenciálegyenlet-rendszer megoldására (modálmátrixos módszer). Matematika, fizika, számítástechnika főiskolai oktatók XXVII. Konferenciája, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2003. T/12. Gyengén meghatározott lineáris egyenletrendszerek megoldásáról. A Műszaki Főiskolák Hajós György Matematikai Versenye (26.), Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, 2004. T/13. Egy új algoritmus a Jordan-mátrixnak és transzformációs mátrixának előállítására. Matematika, fizika, számítástechnika főiskolai oktatók XXVIII. Konferenciája, Nyíregyházi Főiskola, 2004. T/14. Függvényábrázolások. A Műszaki Főiskolák Hajós György Matematikai Versenye (27.), Budapesti Műszaki Főiskolák, Informatikai Kar, 2005. DISSZERTÁCIÓK D/1. Differenciálegyenlet-rendszerek sajátértékproblémái és sajátérték kiszámítása elektronikus digitális matematikai gép felhasználásával. Doktori értekezés, Miskolc, 1962. 54 oldal. Rövidítve megjelent a NME Közleményei XIV. kötetben, 1967. 195-228 oldal. D/2. Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról. Kandidátusi értekezés. 1966. 129 oldal. A kandidátusi értekezés tézisei, MTA KESZ Sokszorosító, Bp. 1966. 15 oldal.

14 FŐ- ÉS MÁSODÁLLÁSÚ MUNKAHELYEI Főállású munkahelyei: 1949 51: KPM Oktatási Osztály, miniszteri előadó Másodállású munkahelyei: 1950 51: Budapesti Műszaki Egyetem, Matematikai (Gallai) Tanszék, óraadó tanársegéd 1951 52: Műszaki Tanárképző Főiskola, Matematikai Tanszék, adjunktus 1952 1970: Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, Matematikai Tanszék, adjunktus, docens, Számítástechnikai Labor vezető 1970 81: Budapest, MüM Számítástechnikai Intézet, igazgató 1970 1971: Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, Matematikai Tanszék, docens, Számítástechnikai Labor vezető 1981 1988: Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, Gépészmérnöki Kar, Matematikai Tanszék vezetője, Matematikai és Számítástechnikai Intézet igazgatója 1971 1981: ELTE TTK Gépi Numerikus Módszerek Tanszék, docens 1988 nyugállományú egyetemi tanár 2002-2007 Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék tanára 2006. máj. 31. 1992 1998: Székesfehérvári Oktató Központ, Számítástechnikai felsőfokú tanfolyam matematika oktatója 1998 Veszprémi Egyetem Székesfehérvári kihelyezett képzési helye, Műszaki Informatikai Mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés, Matematikai tantárgy oktatója Professor emeritus