Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK, MOZGÁSFORMA CSOPORTOK ÉS AZ ELÉRT TELJESÍTMÉNYMUTATÓK SZEMPONTJÁBÓL (2007. január 1 2010. december 31.) REZÜMÉ A fizikai erőnléti állapot megfelelő színvonala és annak következetes szinten tartása és rendszeres ellenőrzése nélkülözhetetlen minden egyes haderőben. A külszolgálatok által támasztott szélsőséges viszonyok megkövetelik az egészséges és edzett katonákat, akiknek megfelelő testalkati- és az elvárásokhoz igazított teljesítménymutatókkal kell rendelkezniük. Írásomban - a fentiek tudatában - a 2007 és 2010 között megvizsgált férfi katona állomány felmérése során alkalmazott mozgásformák, mozgásforma csoportok és az elért teljesítménymutatók közötti összefüggéseket kerestem és azokon keresztül igyekeztem a teljesség igénye nélkül, egy átfogó képet adni a magyar katonák fizikai erőnléti állapotáról. Kulcsszavak: alkat, teljesítmény, mozgásformák, fizikai erőnléti állapot, külszolgálat BEVEZETÉS A háromirányú szűrővizsgálati rendszeren belül a fizikai alkalmasság-vizsgálat, az egészségügyi és pszichológiai szakterületekhez hasonlóan rendkívül fontos területet képvisel. A külföldi feladatok sikeres végrehajtásához ugyanis nélkülözhetetlen számos olyan alap és speciálisnak mondható fizikai motoros képesség, melynek nem megfelelő fejlettsége veszélybe sodorhatja a katonák egészségi állapotát és azon keresztül természetesen akár a küldetés vagy küldetések sikerességét is. Ezért mind a pszichés, mind pedig a testi fizikai képességeket fejleszteni kell, és aztán azokat szinten is tartani. Valójában a cél nem más, mint a testi-lelki harmónia megteremtése és aztán annak folyamatos szinten tartása. A fizikai alkalmasság-vizsgálat, ezért egyre inkább afelé halad, hogy az alap kondicionális képességek (az erő, a gyorsaság és az állóképesség) mérésén túlmenően más speciális a missziós tevékenységre leginkább jellemző és ahhoz szorosan is köthető, kevert képességformákat is górcső alá helyezzen. Ha a fokozatosság elvét szem előtt tartjuk, és a felkészülési időszak bizonyos részeiben a szélsőséges időjárási viszonyok között is fejlesztjük a már említett motoros képességeket, akkor tovább növekedhet annak esélye, hogy katonáink teljesítménye odakint is töretlen maradjon, vagy csak minimálisan csökkenjen. Mindig a mozgásos tevékenység jellege és a környezeti feltételek együttese határozza meg, hogy milyen kondicionális képességekről beszélhetünk és hogy azok fejlettségi szintje elegendő-e vagy sem. A legoptimálisabb ezért az, ha a felkészítés utolsó részében már, a missziós viszonyokhoz leginkább közelálló körülmények között folytatjuk a kiképzést, 1
az edzéseket, a felkészítést. Az állomány így fokozatosan és célirányosan adaptálódhat az őket ért ingerhatásokhoz, melynek hatására aztán edzettségük lelkileg is és fizikailag is egyre magasabb szintre emelkedik, szilárdabbá válik. A MOZGÁSFORMÁK, MOZGÁSFORMA CSOPORTOK ÉS AZ ELÉRT TELJESÍTMÉNYMUTATÓK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az emelt (T3) fizikai erőnléti állapotot megkövetelő munkaköri kategóriában 76,6 % volt azoknak az aránya, akik pályakörülmények között mérettettek meg és a Fekvőtámasz-- Futás (a továbbiakban: FFF) vagy a Húzódzkodás--Futás (a továbbiakban: HFF) mozgásforma csoportot választották, 23,4 %-uk pedig laboratóriumi körülmények között bizonyíthatta alkalmasságát. A -ek esetében több, mint 90 % volt az, aki pályakörülmények között és kevesebb, mint 10 %, aki laboratóriumi körülmények között végezte el a fizikai alkalmasság-vizsgálatot. (1-2. ábra) 55 fő; 3,5% 373 fő; 23,4% FFF (Fekvőtámasz--Futás) HFF (Húzódzkodás--Futás) 1165 fő; 73,1% Alternatív (Kerékpár ergometria) 1. ábra A megterhelt T3-as missziós, férfi katona állomány megoszlása a mozgásforma csoportok alapján (n=1593 fő) [1] 2
654 fő; 6,3 % 967 fő; 9,4 % FFF (Futás-Fekvőtámasz-) HFF (Futás-Húzódzkodás-) 8709 fő; 84,3 % Alternatív (Kerékpár ergometria) 2. ábra A megterhelt -es missziós, férfi katona állomány megoszlása a mozgásforma csoportok alapján (n=10330 fő) [2] A T3 és a -es jelölésű állományt összehasonlítva 73,1 % illetve 84,3 % volt, aki a Fekvőtámasz--Futás (FFF), 3,5 % illetve 6,3 % volt, aki a Húzódzkodás-- Futás (HFF) gyakorlatcsoportot választotta és csak 23,4 % illetve 9,4 % volt az, aki kerékpár ergométeren lett megterhelve, mely egészségügyi okokra volt visszavezethető. (1-2. ábrák) A következőkben, a két kategóriában (T3, ) a fizikai alkalmasság-vizsgálaton elért eredményeket hasonlítottam össze azonos mozgásforma esetén. A csoportok eredményeit pálya-, és laboratóriumi körülmények között is összehasonlítottam. 3
T3 HFF n=53 HFF n=596 Húzódzkodás 3200 m síkfutás (idő, mp.) Átlag 15 86 56 76 941 139 301 Szórás 6 17 11 14 102 21 37 Átlag 16 87 60 77 901 146 310 Szórás 5 15 11 14 88 18 32 t-próba ns. ns. p<0,05 ns. p<0,01 p<0,01 p<0,05 T3 FFF n=916 FFF n=6275 Fekvőtámasz 3200 m síkfutás (idő, mp.) Átlag 46 69 51 71 982 134 274 Szórás 11 16 10 14 94 18 29 Átlag 52 74 56 74 931 141 290 Szórás 11 15 10 13 81 15 25 t-próba p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,001 1. táblázat A missziós vizsgálaton alkalmas HFF (Húzódzkodás--Futás) és FFF (Fekvőtámasz- -Futás) T3+-es, férfi katona állomány megoszlása a teljesítménymutatók alapján (n= 7840 fő) [3] A T3 -as jelölésű 53 fő Fizikailag alkalmas minősítésű Húzódzkodás--Futás (HFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a húzódzkodást tekintve 15 +/- 6, a felülést tekintve 56 +/- 11, ismétlés szám volt és 941 +/- 102 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat) A -es jelölésű 596 fő és szintén Fizikailag alkalmas minősítésű a Húzódzkodás- -Futás (HFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont a húzódzkodást tekintve már 16 +/- 5, a felülést tekintve 60 +/- 11, ismétlés szám volt és 901 +/- 88 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat) 4
A pontok tekintetében a T3 -ok átlag értékei húzódzkodásból 86 +/- 17, felülésből 76 +/- 14, futásból 139 +/- 21, összesen pedig 301 +/- 37 pont volt. (1. táblázat) A -ek átlag pontértékei pedig húzódzkodásból 87 +/- 15, felülésből 77 +/- 14, futásból 146 +/- 18, összesen pedig 310 +/- 32 pont volt. (1. táblázat) A nagyobb létszámmal rendelkező Fekvőtámasz--Futás (FFF) gyakorlatcsoportot választók átlag értékei pedig a következők voltak. A T3 -as jelölésű 916 fő Fizikailag alkalmas minősítésű Fekvőtámasz--Futás (FFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a fekvőtámaszt tekintve 46 +/- 11, a felülést tekintve 51 +/- 10, ismétlés szám volt és 982 +/- 94 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat) A -es jelölésű 6275 fő és szintén Fizikailag alkalmas minősítésű a Fekvőtámasz- -Futás (FFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont a fekvőtámaszt tekintve már 52 +/- 11, a felülést tekintve 56 +/- 10, ismétlésszám volt és 931 +/- 81 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat) A pontok tekintetében a T3 -ok átlag értékei fekvőtámaszból 69 +/- 16, felülésből 71 +/- 14, futásból 134 +/- 18, összesen pedig 274 +/- 29 pont volt. (1. számú táblázat) A -ek átlag pontértékei pedig fekvőtámaszból 74 +/- 15, felülésből 74 +/- 13, futásból 141 +/- 15, összesen pedig 290 +/- 25 pont volt. (1. táblázat) Fekvőtámasz Kerékpár (watt/kg) T3 FFK n=357 FFK n=811 Átlag 39 64 43 64 3,00 144 270 Szórás 12 18 13 17 0,35 19 32 Átlag 44 65 49 66 3,18 148 279 Szórás 12 16 11 14 0,33 15 25 t-próba p<0,001 ns. p<0,001 p<0,01 p<0,001 p<0,01 p<0,001 2. táblázat A missziós vizsgálaton alkalmas FFK (Fekvőtámasz--Kerékpár) T3--es, férfi katona állomány megoszlása a teljesítménymutatók alapján (n= 1168 fő) [4] A T3 -as jelölésű 357 fő Fizikailag alkalmas minősítésű Fekvőtámasz-- Kerékpározás (FFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a fekvőtámaszt tekintve 39 +/- 12, a felülést tekintve 43 +/- 13, ismétlés szám volt és 3,00 +/- 0,35 watt/kg terhelésig kerékpároztak. (2. táblázat) A -es jelölésű 811 fő és szintén Fizikailag alkalmas minősítésű a Fekvőtámasz- -Kerékpározás (FFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont 5
a fekvőtámaszt tekintve már 44 +/- 12, a felülést tekintve 49 +/- 11, ismétlés szám volt és 3,18 +/- 0,33 watt/kg teljesítményig jutottak. (2. táblázat) A pontok tekintetében a T3 -ok átlag értékei fekvőtámaszból 64 +/- 18, felülésből 64 +/- 17, kerékpárból 144 +/- 19, összesen pedig 270 +/- 32 pont volt. (2. táblázat) A -ek átlag pontértékei pedig fekvőtámaszból 65 +/- 16, felülésből 66 +/- 14, kerékpárból 146 +/- 18, összesen pedig 279 +/- 25 pont volt. (2. táblázat) T3 HFK n=6 HFK n=31 Húzódzkodás Kerékpár (watt, kg) Átlag 15 98 52 78 3,42 156 332 Szórás 4 4 10 19 0,38 11 33 Átlag 14 78 52 68 3,37 152 298 Szórás 3 18 16 20 0,37 13 29 t-próba ns. p<0,01 ns. ns. ns. ns. p<0,05 3. táblázat A missziós vizsgálaton alkalmas HFK T3--es, férfi katona állomány megoszlása a teljesítménymutatók alapján (n= 37fő) [5] A legkisebb létszámmal rendelkező Húzódzkodás--Kerékpározás (HFK) gyakorlatcsoportot választók átlag értékei pedig a következők voltak. A T3 -as jelölésű 6 fő Fizikailag alkalmas minősítésű Húzódzkodás-- Kerékpározás (HFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a húzódzkodást tekintve 15 +/- 4, a felülést tekintve 52 +/- 10, ismétlés szám volt és 3,42 +/- 0,38 watt/kg teljesítményig jutottak. (3. táblázat) A -es jelölésű 31 fő és szintén Fizikailag alkalmas minősítésű a Húzódzkodás- -Kerékpározás (HFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont a húzódzkodást tekintve már 14 +/- 3, a felülést tekintve 52 +/- 16, ismétlés szám volt és 3,37 +/- 0,37 watt/kg teljesítményig jutottak. (3. táblázat) A pontok tekintetében a T3 -ok átlag értékei húzódzkodásból 98 +/- 4, felülésből 78 +/- 19, kerékpározásból 156 +/- 11, összesen pedig 332 +/- 33 pont volt. (3. táblázat) A -ek átlag pontértékei pedig húzódzkodásból 78 +/- 18, felülésből 68 +/- 20, kerékpározásból 152 +/- 13, összesen pedig 298 +/- 29 pont volt. (3. táblázat) 6
KÖVETKEZTETÉS, ÖSSZEGZÉS A négy év terhelésdiagnosztikai mérései, amelyek pálya és laboratóriumi körülmények között történtek elsősorban a vállöv és a törzs részleges helyi izomerő-állóképességét és a hosszú távú állóképességet voltak hivatottak vizsgálni. A pálya körülményekhez kötött két mozgásforma csoport a HFF és az FFF 4 év alatt dokumentált teljesítmény mutatói alapján jól látható, hogy függetlenül a mozgásforma csoporttól a -es jelölésű beosztási kategóriába tartozó katonák jobb teljesítményre voltak képesek, mint a T3 -ok. (1. számú táblázat) Mozgásforma csoportonként a jelentősebb eltérést a két T kategória között a Fekvőtámasz--Futás (FFF) állomány mutatta. A dokumentált eredmények, valamint a személyes tapasztalatok alapján megállapítottam, hogy a laboratóriumi körülmények között történő vizsgálatok jelentősebb részét a T3 -as jelölésű beosztási kategóriába tartozó katonák teszik ki. Valószínűleg ez az elhízással kapcsolatos egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe. A laboratóriumi körülmények között végrehajtott mozgásforma csoport a Húzódzkodás- -Kerékpározás (HFK) 4 év alatt dokumentált teljesítménymutatók között nem volt különbség, a T3 -nál elért magasabb pontszámok az életkorból adódtak (életkor T3 37,6 +/- 10,3 év; 29,9 +/- 5,5 év; p<0,01). FELHASZNÁLT IRODALOM irodalmi hivatkozások [1-5] A szerző saját ábrái 7