A 2008. és 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint

E L E M Z É S A 28. és 29. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint 1. rész Teljesítmények 21. november

Összeállította Südi Ilona Lektorálta Török József

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 1.1. A mérőeszközök... 2 1.2. A minta bemutatása... 3 2. Az eredmények alakulása... 9 2.1. A szakterületenkénti eredmények... 9 2.1.1. Az átlagos eredmények alakulása... 9 2.1.2. Tanulói teljesítmények... 11 2.2. TISZK-eredmények... 13 2.2.1. Az eredmények mérési területenként... 13 2.2.2. A TISZK-ek egymás mellett... 17 2.2.3. A tanulói teljesítmények eloszlása... 21 2.3. Az eredmények alakulása a TISZK-ekben... 23 3. Összegzés... 3 4. Táblázat és ábrajegyzék... 31 5. Melléklet... 33 5.1. A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása... 33 5.2. Szakterületek és szakmacsoportok... 54 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1

1. BEVEZETÉS A 28. és a 29. évi 9. évfolyamos bemeneti mérés eredményeinek értékelése az összesített, feladatonkénti, itemenkénti és a képzéstípusonkénti elemzési szempontokat veszi figyelembe. Az elemzések mellékletei tartalmazzák az iskolasoros átlag- és szórásadatokat 1. Ugyanakkor jogosan vetődik fel a kérdés, hogy más szempontok, részminták mentén is lehetséges-e az adatok feldolgozása. A méréseket megelőző intézményi adatszolgáltatás során az intézmények jelzik, hogy szakközép- és szakiskolai tanulóik milyen szakmacsoportos képzés résztvevői. Ezen információk alapján biztosított a szakközép- és szakiskolai tanulók eredményeinek szakterületek, szakmacsoportok szerinti részminták alapján történő másodelemzése. Ezen kívül a 28/29. tanévtől átalakított szakképzési rendszer, a megalakult 12 Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), mint vizsgálati szempont is felmerül lehetőségképpen. Egy-egy központ azonos vagy hasonló szakmacsoportos oktatást folytató iskolák együttműködésén alapul. A szakmai alapképzés az iskolákban, míg a szakképzés a TISZK központban valósul meg. 2 A 28. és a 29. évi bemeneti mérés rendelkezésre álló adatbázisa tehát lehetővé tesz egy új vizsgálati szempont szerinti áttekintést, összehasonlítást. Így jelen tanulmányunkban a 28. és a 29. évi 9. évfolyamos bemeneti, diagnosztikus mérés eredményeinek bemutatására teszünk kísérletet megvizsgálva, hogy milyen alapról indul a képzés a fővárosi 9. évfolyamos szakközép- és szakiskolai tanulóknál a humán, a műszaki, a gazdasági és az agrár szakterületen, valamint az egyes TISZK-ekben. Tehát a helyzet mérési eredményekkel alátámasztott bemutatására vállalkozunk, továbbá választ keresünk azon feltételezésünkre, hogy az átlagos teljesítményeket tekintve a vizsgált újabb részminták között jelentős különbségek vannak-e. 1.1. A mérőeszközök Tanulmányunkban a 28. és a 29. évi bemeneti mérések eredményei kerültek továbbfelhasználásra. A mérőeszközök fontosabb statisztikai paramétereit az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat. A 28/29. és a 29/21. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei 3 Feladatlap Mérés éve Létszám (fő) Átlag (%) Szórás (%) Cronbach-alfa Matematika 28 4212 37 2,93 29 283 36 21,93 Szövegértés 28 4214 47 19,9 29 287 52 2,9 Angol nyelv 28 384 35 23,95 29 211 35 24,95 Német nyelv 28 769 25 19,93 29 559 31 24,95 Történelem 28 138 26 13,78 29 283 31 16,89 1 A mérések eredményeiről készült elemzések elérhetők URL: 21. október 3-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/28_29_tanev http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/29_21_tanev 2 TISZK rendszer a korszerű szakképzésért. FPPTI. URL: 21. október 3-i megtekintés http://archiv.fppti.hu/tiszk/tiszkek_bemutatkozas.pdf 2xSzép Szakma. MFPI, Budapest, 21. 1. o., 28-282. o. URL: 21. október 3-i megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms96384/2xszep_webre_smallest.pdf 3 A paraméterek vizsgált területenként URL: 21. október 3-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/28_29_tanev http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/29_21_tanev Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

A különböző mérések adatainak összekapcsolását az egyes szakterületek eredményeinek standardizálása biztosítja. A fővárosi átlag mindegyik mérési évben és mérési területen 5 standardpont volt 1 pontos szórással. A mérések során tanulói kérdőívek kitöltésére is sor került. Az egyik a családi szociokulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra, míg a másik a neveltségre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. Ezen kérdőívek összesített értékelésére és az eredményekre gyakorolt hatásukra a tanulmány második részében térünk ki. 1.2. A minta bemutatása A fővárosi 9. évfolyamos bemeneti mérések a közel 12 fős tanulói létszám 3-4%-os 4 mintájának részvételével zajlanak. Jelen vizsgálatunk mintaelemszáma minimálisan eltér az egyes területeknél az 1. táblázatban látható létszámtól. Azon tanulók adatait és eredményeit vettük ugyanis számításba, akik nemcsak iskolai, hanem osztálykódjuk alapján is pontosan azonosíthatók voltak, és a vizsgált területek valamelyikén mérési eredménnyel is rendelkeztek. Az eltérés mértéke 1-25 fő közötti, utóbbi a 29. évi történelemmérésnél tapasztalható. Mindkét vizsgált évben az intézmények hiányos adatszolgáltatása miatt a tanulók 1%-ánál nem volt azonosítható a szakmacsoport 5, így ezeknek a tanulóknak az eredményei a szakterületi és a TISZK-ek szerinti összesítésből kimaradtak. A fővárosi bemeneti mérések képzéstípus és nyelvoktatási jelleg szerinti reprezentatív mintán történnek. A két év mintaösszetételét összehasonlítva lényeges eltérés nem tapasztalható (1. és 2. ábra). A tanulók kétharmada szakközépiskolás, 18-19%-a gimnazista és 14-15%-a szakiskolás. Vizsgálatunk a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók teljesítményére irányul, a gimnáziumi tanulók eredményei összehasonlítási céllal szerepelnek. 28 29 1717 222 813 117 7557 391 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók 6%-a normál nyelvi képzésben vesz részt (2. ábra). Nyelvi előkészítő képzésben a gimnáziumoknál a tanulók negyede, szakközépiskoláknál közel harmada tanul. A kéttannyelvű képzésben a gimnáziumi tanulók aránya duplája a szakközépiskoláknál tapasztalható aránynak. A fővárosi mérések mintaválasztása a nemek viszonylatában nem tekinthető reprezentatívnak. A két mérési év adatait áttekintve az egyes képzéstípusokra vonatkozóan a nemek szerinti összetétel tekintetében lényeges különbség nem állapítható meg (3. ábra). A gimnáziumi tanulók 4%-a fiú, a szakközépiskolásoknál az arányuk már 55% körüli. A szakiskolai tanulók kétharmada fiú. 4 28-ban a történelem bemeneti mérés a 9. évfolyamos tanulók teljes körét érintette. 5 Ezek a tanulók nyelvi előkészítős osztályba járnak és az iskola különböző szakmacsoportok szerint két TISZKbe is alapoz. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi minta Normál Nyelvi előkészítő Kéttannyelvű 2. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Együtt Fiú Lány 3. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása A szakközép- és szakiskolai tanulók szakmai alapozó képzése különböző szakterületeken történik (5.2. melléklet). A tanulók legnagyobb, 45-5%-os arányban műszaki, 35-38%-ban a gazdaságiszolgáltatási területi képzésen vesznek részt a (4. ábra). A humán területen tanulók aránya 9-11%. A legkisebb az agrár szakterületen tanulók aránya, a szakközépiskoláknál a tanulók 2%-át, a szakiskoláknál 6-8%-át érinti ez a képzés. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 Szakközépiskola Szakiskola Együtt Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár 4. ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

29 28 Az egyes TISZK-ekben tanulók szakterület szerinti arányát vizsgálva, az összlétszám 3%-a a Modell TISZK-ben két szakterületen, míg legnagyobb arányban a Belvárosi és az Észak-Pesti TISZKben egy-egy szakterületen képviselteti magát (5. ábra, 5.1. melléklet 5-7. táblázat). A két év öszszehasonlításában nincs lényeges különbség, a TISZK-ek felében egy-két százalékpontos az eltérés. Gyakoriság % 2% 4% 6% 8% 1% 12% 14% 16% Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár 5. ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban A tanulók szakmacsoportok szerinti összetételét áttekintve (6. ábra), a két mérési év összehasonlításában kiugró eltérés nem tapasztalható. A tanulók közel ötöde kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, 16%-a informatikai szakmacsoportos képzésben tanul. 8% körüli az elektronikaelektrotechnika, a közlekedés, a közgazdaság és a vendéglátás-idegenforgalom képzésben tanulók aránya. A legkisebb, 1% körüli arányban a szociális szolgáltatások, az oktatás, a vegyipar és a nyomdaipar területén szerepelnek tanulók. A tanulók szakmacsoportonkénti arányát az egyes TISZK-ekben a két vizsgált mérési évre vonatkozóan az 5.1. melléklet 8-9. táblázata részletesen tartalmazza. A mintában a tanulók közel 8%-a szakközépiskolás, kivéve az agrár területen, ahol ez az arány 6% körüli (7. ábra). Ebből következően az agrár szakterület az, ahol a szakiskolai tanulók aránya a legmagasabb. A TISZK-ekben tanulók képzéstípusok szerinti megoszlását a 8. ábra szemlélteti. Jól látható, hogy egy TISZK-ben nincs szakiskolai képzés és négy TISZK-ben a TISZK-ek átlagát meghaladó a szakiskolai tanulók aránya. A Gundel és a Színes TISZK esetében ez az arány 4-45% (5.1. melléklet 4. táblázat). A nemek szerinti összetétel tekintetében a műszaki szakterületen 85%-os, a humán területen viszont 15%-os a fiúk aránya (9. ábra). Ezek az arányok jól szemléltetik a szakterületek mögötti szakmai tartalmat. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Gyakoriság 29 28 Gyakoriság % 2% 4% 6% 8% 1% 12% 14% 16% 18% Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar 28 29 6. ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása Gyakoriság % 2% 4% 6% 8% 1% Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt szakközépiskola szakiskola 7. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Belvárosi Csepel Petrik Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Szakközépiskola Szakiskola 8. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Gyakoriság 29 28 Gyakoriság % 2% 4% 6% 8% 1% Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt 9. ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken A tanulók nemek szerinti összetétele az egyes TISZK-ekben változatos képet mutat és szorosan összefügg a rájuk jellemző szakterületi és szakmacsoportos képzéssel (1. ábra). A két mérési év viszonylatában jelentős különbségek nem állapíthatók meg. Az Észak-Pesti, a Dél-Budai és a Szily TISZK-ben a tanulók 9%-a fiú, 8% körüli az arányuk az Építőipari és a Petrik TISZK esetében, viszont a 1%-ot sem éri el a Modell TISZK-nél. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % fiú lány Belvárosi Csepel Építőipari Észak- Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Együtt Fiú 1. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben Mindkét vizsgált mérési évben a matematika és szövegértés, valamint a történelem és az idegen nyelvi mérés lebonyolítása kapcsolódott össze. 28-ban a történelem először volt a mért tárgyak között, így ezen a területen teljes körben zajlott a vizsgálat. A minta mérési területek szerinti alakulásának részletes adatai az 5.1. melléklet 1-3. táblázatában szerepelnek. 28-ról 29-re a mintaválasztás technikájában változás történt. Csökkent a mintaelemek esetén a mérési területek átfedése, tehát egy-egy tanuló kevesebb mérésben volt érintett. Míg 28-ban a tanulók 23%-a két területen nyújtott teljesítményt, addig 29-ben már közel 9%-ukra volt ez jellemző (11. ábra). 29-ben 1% (5 fő) alatti azon tanulók aránya, akiknél négy terület eredményének összehasonlításáról beszélhetünk a 28-as 11%-kal szemben. Jelen tanulmányunkban ezen vizsgálati szempont szerint az eredmények nem kerülnek értékelésre. Lány Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

11% 28 29 1% % 12% 22% 44% 1 2 3 4 23% 87% 11. ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

Teljesítmény (standardpont) 2. AZ EREDMÉNYEK ALAKULÁSA A tanulói átlagos teljesítmények, valamint a tanulók teljesítmények szerinti megoszlásának áttekintését két területen végezzük. Először a fővárosi minta szakterületi eredményeinek összehasonlítása történik. Az 5. ábra szemléltette, hogy az egyes TISZK-ekben mely szakterület szerinti képzés folyik. Három TISZK esetében található két-három szakterület, a többinél egy-egy területre koncentrálódik az oktatás, természetesen több szakmacsoportban. Humán képzés három, a műszaki nyolc, a gazdasági-szolgáltatási négy és az agrárképzés egy TISZK-ben valósul meg. A második részben mérési területenként és TISZK-enként tekintjük át az adatokat. 2.1. A szakterületenkénti eredmények 2.1.1. Az átlagos eredmények alakulása A szakterületenkénti minta kellő nagysága szakszerű módon biztosítja a megbízható, objektív következtetések megállapítását. Az átlagos eredmények minden szakterületen a fővárosi átlag (5 standardpont) alatt találhatók (12. ábra, 5.1. melléklet 1-12. táblázat). Mindkét mérési évben a tanulók szakterületenkénti teljesítménye között statisztikailag bizonyított különbség mutatható ki. 52 5 48 46 44 42 4 38 36 angol nyelv német nyelv matematika szövegértés történelem matematika szövegértés történelem angol nyelv német nyelv 28 29 Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár 12. ábra. A szakterületen elért eredmények alakulása mérési területenként a vizsgált években Humán területen 28-ban a szövegértés az első, 29-ben a második legeredményesebb mérési terület. A műszaki képzésben a matematika, a történelem és az angol nyelvi eredmények megelőzik a szövegértés mérésében nyújtott teljesítményeket. Az agrár szakterületen a matematika és szövegértés teljesítmények a leggyengébbek. Egy-egy mérési területen található legmagasabb eredménytől háromnegyed- és félszórásnyival gyengébben teljesítettek az agrárképzésben résztvevők. A mérési területek legmagasabb és legalacsonyabb átlagos eredmények közötti különbségeit nézve a gazdasági-szolgáltatási, majd a műszaki szakterület tanulói teljesítenek közel azonosan. A legnagyobb különbség, 3 pontnyi a humán területen figyelhető meg. Két év összehasonlításában a humán területen a szövegértés, a műszaki területen az angol nyelvi eredmények között állapítható meg tényleges különbség. Az első esetben alacsonyabb, a második esetben magasabb a 29. évi eredmény. A többi területen a fentiekben jelzett eltérések statisztikailag nem alátámasztott különbségek. Az eredmények mögött a szakközép- és a szakiskolai teljesítmények különbözősége húzódik meg, melyek szakterületenkénti és mérési területenkénti alakulását a 13. ábra négy diagramja szemlélteti. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) Teljesítmény (standardpont) 6 55 6 55 5 45 4 35 3 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 5 45 4 35 3 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 6 Humán 6 Műszaki 55 55 5 45 4 35 3 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 Gazdasági-szolgáltatási 5 45 4 35 3 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 Agrár 13. ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1

Gyakoriság A két képzéstípus tanulóinak átlagos teljesítménye között az esetek többségében félszórásnyi különbség tapasztalható, ennyivel eredményesebbek a szakközépiskolai tanulók. A legnagyobb szakadék a műszaki területen szövegértésnél mutatkozik. 28-ban az összes szakterület minden mérésénél szignifikáns a szakközép- és szakiskolai tanulók átlagos teljesítménye közötti különbség. 29-ben három területen nincs tényleges különbség. Ezek a humán szakterületen a német nyelv, az agrár szakterületen az angol és a német nyelv. A szakközépiskolai tanulók eredményét vizsgálva két év viszonylatában csak a műszaki területen angol nyelvnél, valamint az agrár szakterületen német nyelvnél mutatható ki statisztikailag bizonyított különbség. Az angol nyelvnél magasabb, német nyelvnél alacsonyabb a 29. évi átlagos teljesítmény. A szakiskolai tanulóknál a szövegértés mérésnél a humán területen csökkenés, a gazdasági-szolgáltatási területen növekedés állapítható meg, a többi esetben a megállapítható különbség nem szignifikáns. 2.1.2. Tanulói teljesítmények Az átlagos eredmények mögötti tanulói teljesítmény-eloszlásokat a 14-18. ábrák mutatják be mérési területenként. Matematikánál a műszaki és a gazdasági-szolgáltatási szakterületen hasonló a tanulók teljesítmény szerinti összetétele (14. ábra). 4%-uk az 5 standardpontos fővárosi átlag felett teljesít. A humán területen ezen tanulók aránya 22-28%. Agrár szakterületen a tanulók 45-45%-a 3-4 és 4-5 standardpontos eredményt ért el, csupán 1%-uk teljesített a fővárosi átlag felett. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 81-9 71-8 61-7 51-6 41-5 31-4 Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási 14. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken A szövegértés-teljesítmények tekintetében a tanulók összetétele a fővárosi átlag felett teljesítők magasabb arányát mutatja, mint a matematikánál (15. ábra). Agrár szakterületen 15%, a többinél 4-45%-os a tanulók aránya. Mind a négy szakterületen vannak tanulók, akiknek a teljesítménye nem érte el a 3 standardpontot. Agrár szakterületen ezen tanulók aránya 1%, a többi esetben 2-4%. A történelemteljesítmények tekintetében a tanulók hasonló összetétele figyelhető meg, mint matematikánál (16. ábra). Tehát a tanulók 3-4%-a, agrár szakterületen 15%-a a fővárosi átlag felett teljesített. Az idegen nyelvi mérés eredménye az eddigiektől eltérő eloszlást mutat, ami mögött a nyelvoktatás jellege szerinti összetétel 2. ábrán bemutatott különbözősége is meghúzódik. Az angol nyelvi mérésnél a műszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületi képzésnél a tanulók kétharmada, humán területen háromnegyede eredménye nem éri el a fővárosi átlagot (17. ábra). Az agrár szakterületi képzésben résztvevő tanulók 88-93%-ának teljesítménye fővárosi átlag alatt van. Agrár Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 71-8 61-7 51-6 41-5 31-4 21-3 Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási Agrár 15. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási 9-81-9 71-8 61-7 51-6 41-5 31-4 21-3 Agrár 16. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 71-8 61-7 51-6 41-5 31-4 Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási 17. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken A német nyelv teljesítményeit áttekintve az összetételt tekintve, a két év viszonylatában itt látható leginkább változás és elsősorban a fővárosi átlag felett teljesítő tanulók esetében (18. ábra). A minta elemszáma ezen a területen a legkisebb és a két év átlagos eredménye között nincs kimutatható különbség. Agrár Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

Gyakoriság 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 81-9 71-8 61-7 51-6 41-5 31-4 18. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken A tanulók teljesítmény szerinti összetétele néhány esetben a két mérési év tekintetében tényleges változást mutat. A humán szakterületi képzésnél a szövegértés és az angol nyelv területen mutatkozó eloszlásbeli eltérés szignifikáns. Szövegértésből a két év átlagos eredményének különbözősége sem tekinthető véletlennek. Műszaki szakterületen a matematika, a történelem és a német nyelv, gazdasági-szolgáltatási szakterületen a történelem és a német nyelv mérési eredményének megoszlása a 28. és a 29. év tekintetében különbözik. 2.2. TISZK-eredmények Az előzőekben látott szakterületi eredmények előrevetítik az egyes TISZK-ekre vonatkozó tanulói eredmények alakulását. Vizsgálatunk minden részletre nem tér ki. A teljes körű adatok ismeretében (5.1. melléklet 13-17. táblázat) biztosított a mélységekbe tekintő értékelés lehetősége. Az eredmények áttekinthetők az egyes TISZK-ekben a két év az adott évben a TISZK-ek összehasonlításában, valamint a tanulói teljesítmények összetétele a két év összevetésében, végül az egyes TISZK-ek esetében a tanulói teljesítmények alakulása az összes mérési területen. 2.2.1. Az eredmények mérési területenként Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási A 19-23. ábra két év összevetésében a vizsgált mérési területeken a tanulók átlagos eredményét szemlélteti. A gimnáziumi adatok összehasonlítási célt szolgálnak. A vizsgált évek átlagos eredményei között látható eltérések az esetek többségében statisztikailag nem számottevő különbségek. Az egyes TISZK-ek tanulóinak átlagos eredménye közötti különbségekre a következő részben térünk ki. A mérési években a 9. évfolyamos tanulók matematikaeredményei egy TISZK kivételével a néhány standardpontnyi különbség ellenére is közel azonos teljesítményt mutatnak (19. ábra). A Gazdasági TISZK esetében 18 standardponttal magasabb a 29. évi átlagos teljesítmény a 28. évihez képest. A szövegértés-teljesítményeknél a mérési években hasonló készségekkel, képességekkel kerültek a tanulók az egyes TISZK-ekbe (2. ábra). Az Építőipari TISZK-nél látható közel 3 pontos különbség azonban nem szignifikáns eltérés. A történelemmérés során nyújtott tanulói eredmények a két év összehasonlításában az egyes TISZK-ekben hasonlónak mondhatók (21. ábra). Agrár Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

Standardpont Standardpont Standardpont 7 65 6 55 5 45 4 35 3 28 29 19. ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben 7 65 6 55 5 45 4 35 3 28 29 2. ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben 7 65 6 55 5 45 4 35 3 28 29 21. ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben A nyelvi mérés eredményeinek áttekintésénél ténylegesen előforduló különbségek állapíthatók meg. Ezen eredmények mögött a nyelvoktatás jellege szerinti bontás húzódik meg. Az eredmények ilyen szempontok szerinti, minden TISZK-re kiterjedő vizsgálatára jelen tanulmányunkban nem térünk ki. Az angol nyelvből nyújtott teljesítmények a Csepel TISZK-nél 16, a Dél-Budai TISZK-nél 23 standardponttal magasabbak, német nyelvből a Dél-Budai TISZK-nél közel félszórásnyival szignifikánsan alacsonyabb eredményt mutatnak a teljesítmények 29-ben (22-23. ábra). Ezen teljesítmé- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

Standardpont Standardpont nyek mögött a normál nyelvi képzésben résztvevő tanulók 29-ben ténylegesen eredményesebb teljesítménye található. 7 65 6 55 5 45 4 35 3 28 29 22. ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben 7 65 6 55 5 45 4 35 3 28 29 23. ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben A 24-28. ábra mérési területenként a fentiekben megismert eredményeket képzéstípusonkénti bontásban szemlélteti. Jól látható, hogy a két mérési évben a szakközépiskolai tanulók ténylegesen magasabb teljesítményt nyújtottak szakiskolai társaiknál. Azok a területek, ahol ilyen különbség nem állapítható meg: 28-ban matematika, történelem, angol nyelv Csepel TISZK, német nyelv Humán, Modell, Dél-Budai és a Szily TISZK, 29-ben angol nyelv Belvárosi TISZK, német nyelv Belvárosi, Építőipari, Észak- Pesti és a Humán TISZK. A Csepel TISZK esetében a minta alacsony elemszáma nem teszi lehetővé ezen szempont szerint megbízható következtetés levonását. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

Standardpont Standardpont Standardpont Standradpont 65 Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 6 55 5 45 4 35 3 24. ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 65 Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 6 55 5 45 4 35 3 25. ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 65 Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 6 55 5 45 4 35 3 26. ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 65 6 55 5 45 4 35 3 27. ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

Standardpont 65 Szakközépiskola 28 Szakközépiskola 29 Szakiskola 28 Szakiskola 29 6 55 5 45 4 35 3 28. ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 2.2.2. A TISZK-ek egymás mellett A mérési évek adatainak összehasonlításánál lényeges különbség csak néhány esetben volt kimutatható. A továbbiakban a 9. évfolyamos tanulók átlagos eredményének a TISZK-ek közötti összehasonlítására térünk ki. A matematika, a szövegértés, a történelem és az angol nyelv mérésénél elért átlagos tanulói eredmények között a két évben közel egy szórásnyi a legeredményesebb és a legkevésbé eredményes TISZK közötti különbség. Német nyelvnél 28-ban másfél-, 29-ben kétszórásnyi ez a távolság. A 17-21. ábrák áttekintésénél feltűnő, hogy mindegyik mérési területen a belépéskor a tanulók átlagos teljesítménye a Gazdasági TISZK-ben a legmagasabb. A 12 TISZK eredményeinek összehasonlító vizsgálata során két év viszonylatában különböző számú homogén csoport mutatható ki, melyek között tényleges a különbség. Egy-egy TISZK tanulóinak átlagos eredményét a többi TISZK tanulóinak átlagos eredményéhez viszonyítva, a szignifikáns különbségek számát az 5.1. melléklet 18. táblázata foglalja össze. Ezen adatokat a 29. ábra szemlélteti. A 12 ábra bemutatja, hogy az adott TISZK-hez képest az egyes mérési területeken a tanulók átlagos eredménye alapján mennyi a szignifikánsan jobban, a hasonlóan, illetve a gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya. Három TISZK-et emelünk ki a tizenkettőből. A Gazdasági TISZK tanulóinak a mérési területeken nyújtott átlagos teljesítményénél nincs magasabb teljesítményt mutató TISZK. A másik véglet a Modell és a Színes TISZK. Ezen két TISZK tanulóinak átlagos eredményénél nem található egyetlen TISZK sem, amely tanulóinak elért átlagos teljesítménye alacsonyabb lenne. A tanulói átlagos teljesítmények alapján minden mérési területen, mindkét évben felállítható egy sorrend a TISZK-ek között. A rangszámok átlagolásával kapott értékek szerinti összesítést a 2. táblázat foglalja össze, mely megerősíti a 29. ábrán látottakat. A 9. évfolyamos tanulók közül a vizsgált években szakmai alapozáson az átlagosan legjobb készségekkel, képességekkel rendelkezők a Gazdasági TISZK-be kerültek. A gyengébb eredményt elérők a Modell és a Színes TISZK-ben vannak. Ezen eredmények értelmezéséhez tekintetbe kell venni, hogy a Gazdasági TISZK-ben csak szakközépiskolai tanulók vannak, míg a másik kettőben szakiskolai tanulók is. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

29. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 2 2 3 3 3 4 9 9 8 6 8 1 1 7 6 8 2 1 1 1 1 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 1 1 2 2 3 3 6 8 8 9 9 9 6 1 9 8 3 2 2 2 1 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Belvárosi TISZK Csepel TISZK 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 2 2 3 1 1 1 7 1 1 1 8 1 1 1 9 8 3 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 3 2 2 1 1 2 2 2 3 4 8 6 8 9 6 9 8 9 1 7 2 2 2 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Építőipari TISZK Észak-Pesti TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 2 2 2 2 11 11 11 11 11 1 9 9 9 9 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 1 1 2 2 3 3 9 9 9 7 9 1 1 7 9 8 2 1 1 1 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Gazdasági TISZK Gundel TISZK 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 2 3 3 3 4 7 9 9 8 1 1 7 8 8 7 4 1 1 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 1 3 4 6 5 8 1 1 1 1 1 8 7 5 6 3 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Humán TISZK Modell TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 1 1 2 5 3 6 6 7 8 9 9 1 9 7 6 5 5 3 2 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 2 3 1 3 1 1 6 7 7 8 1 1 9 9 8 8 5 3 3 2 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Dél-Budai TISZK Petrik TISZK 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 5 8 8 8 9 6 8 1 1 9 4 2 2 2 2 1 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % gyengébb hasonló jobb 1 2 3 6 6 7 8 8 9 1 1 9 8 5 5 4 3 3 2 1 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Szily TISZK Színes TISZK Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

2. táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása Átlagos rangszám 28 29 1 Gazdasági Gazdasági 3 Dél-Budai, Petrik Petrik 5 Csepel, Dél-Budai 6 Csepel, Gundel, Szily Szily 7 Humán Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti, Gundel 8 Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti Humán 1 Modell 11 Modell, Színes Színes A szakiskolai tanulók mintája a különböző mérési területeken több TISZK esetében igen alacsony, ez a tény a következtetések megbízhatóságát negatívan befolyásolja. Ezért további vizsgálatot csak a szakközépiskolai tanulókra végeztük el. Az 5.1. melléklet 19. táblázata tartalmazza az összehasonlító adatokat a szignifikánsan gyengébben és jobban teljesítő TISZK-ek számára vonatkozóan. A Gazdasági TISZK az egyetlen, melynél nincs jobban teljesítő. Négy esetben találkozunk olyan TISZK-kel melynél nincs gyengébben teljesítő. Ezek a Csepel, a Humán, a Modell és a Színes TISZK. A Petrik TISZK-nél egy esetben, a 29-es szövegértés mérésnél van egy jobban teljesítő TISZK. Ugyancsak egy esetben, de gyengébben teljesítő TISZK található a Belvárosi TISZK-hez képest, a többi mérésnél hasonlóan, vagy szignifikánsan jobban teljesítettek a TISZK-ek vele összehasonlítva. 2.2.3. A tanulói teljesítmények eloszlása A következőkben TISZK-ek szerinti bontásban a tanulók teljesítmény szerinti eloszlását vizsgáljuk mérési területenként és mérési évenként. A 3-34. ábra szemlélteti az eredményeket, melyeken jól látszik, hogy az 5 pontos fővárosi átlagot a tanulók mekkora aránya érte el, hol találhatók azok a tanulók, akiknek a teljesítménye nagyon alacsony, 2-3 standardpont közötti. Korábban már vizsgáltuk, hogy a két év viszonylatában található-e tényleges változás a 9. évfolyamos tanulók elért teljesítményében. Most a tanulók megoszlása alapján hasonló kép tárul elénk. Bár az esetek többségében úgy tűnik, hogy eltérő képet mutat a két év diagramja, azonban ez nem jelent statisztikailag bizonyított különbözőséget. A gimnáziumi tanulók eredményei összehasonlítási céllal szerepelnek és a tanulói teljesítmények eloszlásánál 28 és 29 vonatkozásában minden mérési területen tényleges különbséget mutatnak. A TISZK-eket tekintve matematikából a Modell, szövegértésből a Gazdasági, történelemből a Belvárosi TISZK tanulóinak teljesítmény szerinti megoszlása különböző. Angol nyelvből az Észak- Pesti és a Humán, német nyelvből a Gazdasági, a Gundel és a Dél-Budai TISZK-ben tanulók teljesítményeloszlása különbözik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 21

Gyakoriság Gyakoriság Gyakoriság 1% 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Gimnázium Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 3. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben 1% 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Gimnázium Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 31. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben 1% 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9-9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Gimnázium Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 32. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 22

Gyakoriság Gyakoriság 1% 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Gimnázium Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 33. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben 1% 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 28 29 Gimnázium Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes 34. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben 2.3. Az eredmények alakulása a TISZK-ekben Eddig az eredmények áttekintésénél az elsődleges szempont a mérési terület volt, azon belül néztük az egyes évek, az egyes TISZK-ek tanulóinak átlagos eredményeit. A 35-46. ábrák TISZK-enként a két mérési évre külön mutatják be a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását. Itt tulajdonképpen a 3-34. ábrák adatainak más szempontú megközelítéséről, tehát a mérési területek eredményeinek egymásra vetítéséről van szó. Az ábrák hasonló eloszlásokat mutatnak, némi bal vagy jobboldali eltolódással, területenként a csúcsosság tekintetében látható különbözőséggel. Kissé eltérő a Gazdasági TISZK tanulóinak teljesítményszerinti megoszlása, mert szélesebb alapon, kategóriánként egymáshoz viszonylag közeli arányban helyezkednek el a tanulók. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 23

Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 8 7 6 5 4 3 2 1 Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 35. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Belvárosi TISZK-ben 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 36. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Csepel TISZK-ben Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 24

Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 8 7 6 5 4 3 2 1 Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 37. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Építőipari TISZK-ben 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 38. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Észak-Pesti TISZK-ben Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 25

Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 8 7 6 5 4 3 2 1 Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 39. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gazdasági TISZK-ben 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 4. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gundel TISZK-ben Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 26

Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 8 7 6 5 4 3 2 1 Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 41. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Humán TISZK-ben 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 42. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Modell TISZK-ben Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 27

Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 8 7 6 5 4 3 2 1 Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 43. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Dél-Budai TISZK-ben 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 44. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Petrik TISZK-ben Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 28

Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 8 7 6 5 4 3 2 1 Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 45. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Szily TISZK-ben 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) 46. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Színes TISZK-ben Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Matematika Szövegértés Történelem Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Angol nyelv Német nyelv 8 28 29 7 21-3 31-4 41-5 51-6 61-7 71-8 81-9 9- Teljesítmény (standardpont) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 29

3. ÖSSZEGZÉS Jelen tanulmány a 28. és a 29. évi 9. évfolyamos fővárosi bemeneti mérés adatainak újabb szempontú megközelítésében mutatott rá a tanulói teljesítmények alakulására. A fő csoportképzési szempont a tanulók szakterületi képzési iránya, és a TISZK-ek voltak. A mérési területek eredményei alapján a tanulmányban megfogalmazottak figyelembevételével indokolt a korábban megfogalmazott fejlesztési javaslatok 6 áttekintése. Javasoljuk, hogy az intézmények gondolják át mely mérési területre kell hangsúlyt helyezni. Például szövegértés, matematikai logika. mely szakterület igényel nagyobb figyelmet a felzárkóztatás, a fejlesztés szempontjából. Az elemzés rámutat, hogy továbbra is kiemelt terület a szakiskolai fejlesztés kérdése, a horizontális információáramlás jelentősége. A megoldáskeresésben az azonos részmintákhoz tartozó intézmények, vagy az azonos gondokkal küzdők közötti információcsere segíthet. Az értékelés a teljesség igénye nélkül készült. További elemzések végezhetők a mellékletben szereplő adatok figyelembevételével szakterületenként, TISZK-enként, valamint az elemzések adatai és az intézményeknél lévő adatok alapján iskolákra vonatkozóan is. 6 A mérések eredményeiről készült elemzések elérhetők URL: 21. október 3-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/28_29_tanev http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/29_21_tanev Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

4. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. táblázat. A 28/29. és a 29/21. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei... 2 2. táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása... 21 1. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása... 3 2. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint... 4 3. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása... 4 4. ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása... 4 5. ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban... 5 6. ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása... 6 7. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken... 6 8. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben... 6 9. ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken... 7 1. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben... 7 11. ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint... 8 12. ábra. A szakterületen elért eredmények alakulása mérési területenként a vizsgált években... 9 13. ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban... 1 14. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken... 11 15. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken... 12 16. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken... 12 17. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken... 12 18. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken... 13 19. ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben... 14 2. ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben... 14 21. ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben... 14 22. ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben... 15 23. ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben... 15 24. ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 16 25. ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 16 26. ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 16 27. ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 16 28. ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben... 17 29. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya... 18 3. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben... 22 31. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben... 22 32. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben... 22 33. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben... 23 34. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben... 23 35. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Belvárosi TISZK-ben... 24 36. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Csepel TISZK-ben... 24 37. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Építőipari TISZK-ben... 25 38. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Észak-Pesti TISZK-ben... 25 39. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gazdasági TISZK-ben... 26 4. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gundel TISZK-ben... 26 41. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Humán TISZK-ben... 27 42. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Modell TISZK-ben... 27 43. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Dél-Budai TISZK-ben... 28 44. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Petrik TISZK-ben... 28 45. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Szily TISZK-ben... 29 46. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Színes TISZK-ben... 29 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

5.1. melléklet 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása (fő)... 33 2. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 28-ban (fő)... 33 3. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 29-ben (fő)... 33 4. táblázat. A bemeneti mérésben érintett tanulók létszámának alakulása (fő)... 34 5. táblázat. A szakközépiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként... 35 6. táblázat. A szakiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként... 35 7. táblázat. A tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként... 36 8. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 28-ban... 37 9. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 29-ben... 38 1. táblázat. A mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont)... 39 11. táblázat. A szakközépiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont)... 39 12. táblázat. A szakiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont)... 4 13. táblázat. Az eredmények mérési területenkénti alakulása TISZK-enként a két vizsgált év összehasonlításában (standardpont)... 41 14. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 28-ban (standardpont)... 45 15. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 28-ban (standardpont)... 47 16. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 29-ben (standardpont)... 48 17. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 29-ben (standardpont)... 5 18. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása... 52 19. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása a szakközépiskolai tanulókat tekintve... 53 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

5. MELLÉKLET 5.1. A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása Mérési terület 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása (fő) 28 29 Szakiskola Együtt Gimnázium Szakközépiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Matematika 791 2797 62 428 539 1855 393 2787 Szövegértés 782 287 62 429 54 188 372 2792 Történelem 1893 6977 1512 1382 544 187 391 285 Angol nyelv 563 2151 368 382 384 1462 245 291 Német nyelv 84 522 163 769 89 339 13 558 A mérésben érintett tanulók összlétszáma 222 7557 1717 11296 117 391 813 5821 Együtt 2. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 28-ban (fő) Mérési terület Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika 428 48 3668 117 279 Szövegértés 429 367 1113 273 Történelem 1382 2722 673 Angol nyelv 382 Német nyelv 769 3. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 29-ben (fő) Mérési terület Matematika Szövegértés Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika 2787 Szövegértés 2631 2792 Történelem 44 42 285 Angol nyelv 35 34 1984 291 Német nyelv 5 6 534 558 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 33