Az informatika-oktatás általános célkitőzései komplex személyiségfejlesztési pedagógia Az informatika-oktatás célja a tanulók olyan képességeinek - például a problémamegoldó gondolkodásnak - a fejlesztése, amelyek elısegítik az új ismeretek megszerzését, a teljesítményképes tudáselemek (készségek, jártasságok) kibontakoztatását. konstruktív pedagógia Az informatika-oktatás célja a tanulók fogalmi, algoritmikus - mőveleti tudásrendszerének széleskörő fejlesztése, ami jótékony hatással van a képességek fejlıdésére is.
Az informatika-oktatás tantervi szabályozása (általános mőveltség) Az informatika-oktatás célja: az informatika iránti érdeklıdés felkeltése és folyamatos ébrentartása a tanulók informatikai szemléletének kialakítása az informatikatudás más tantárgyakban és a mindennapi életben történı alkalmazása az információs társadalomba történı bekapcsolódás igényének kialakítása az informatikai ismeretek folyamatos megújításának igénye Informatikai kompetencia
Az informatika-oktatás tantervi szabályozása (általános mőveltség) A számítástechnika oktatásának fı célkitőzései: Korszerő alkalmazói készség kialakítása Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás Együttmőködésre nevelés, csoportmunka Alkotó munkára nevelés Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése Az esztétikai nevelés Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására Élethosszig tartó tanulásra való felkészítés
Az informatika-oktatás tantervi szabályozása (általános mőveltség) Fıbb fejlesztési feladatok az informatika-oktatás során: Az informatikai eszközök használata Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés, táblázatkezelés Adatbáziskezelés Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) A probléma megoldásához szükséges módszerek, eszközök kiválasztása Algoritmizálás, adatmodellezés Infokommunikáció Médiainformatika Az információs társadalom Könyvtári informatika
Az informatika-oktatás tantervi szabályozása (általános mőveltség) Fıbb témakörök: Az informatika alapjai Az operációs rendszer(ek) használata Kommunikáció a hálózaton Algoritmusok és adatok Dokumentumkészítés számítógéppel Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat
Az informatika-oktatás tantervi szabályozása (szakmai mőveltség) A tudásalapú társadalom megvalósításának igénye az oktatás tartalmi megújítása új mőveltségi területek megjelenése pl. informatika-számítástechnika általános képzés szakmai alapozó képzés szakképzés az oktatás strukturális megújítása idıben kiterjedtebb, szélesebb körő általános mőveltségre épülı szakmai orientáló, ill. szakképzés az oktatás módszertani megújítása az ismeretszerzés színtereinek kibıvítése tanulóközpontú tanulási környezet megteremtése az IKT széleskörő alkalmazása a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése a tanulók gondolkodásának fejlesztése
A mőszaki fejlıdés és a képzés kapcsolata Képzési szintek Termelési fejlıdés Piaci elvárások, igények Kvalifikációs szint
Képzettség, kvalifikációs szint Szakmai kvalifikációs fokozatok A szakmai kvalifikációk változása (Kneschaurek szerint) Szakmai kvalifikációs fokozatok Szakmai kvalifikációs fokozatok Általános képzés Kézmőipar céhipar Gyáripar Infokommunikációs ipar Gazdasági, szociális és kulturális fejlıdés
Társadalmi elvárások a tudással szemben Az oktatás értékkonzerváló szerepe Statikus tudás Széleskörő ismeretszerzés Az oktatás értékteremtı szerepe Dinamikus tudás Általános képességfejlesztés A lexikális ismeretek és tevékenységek szerepe spec. szakmai mőveltség szakmai alapmőveltség általános mőveltség A képességfejlesztés szerepe
A kulcskvalifikációk és azok elsajátítási szintjei 1 DACUM elv 5 2 Kulcskvalifikációk: A B 1 A feladat megszervezése és végrehajtása 2 Kommunikáció és kooperáció 3 Tanulás és szellemi munkatechnikák 4 Önállóság és felelısség 5 Terhelhetıség, teherbírás 4 C D 3 Elsajátítási szintek: A Reprodukciós szint B Reorganizációs szint C Transzfer szint D Problémamegoldási szint
A teljesítményképes tudás elemei Dinamikus és rendszerbe illesztett ismeretek (elméleti tudás) Operatív tevékenységek (gyakorlati tudás) Jártasságok Készségek Képességek (kompetenciák)
A teljesítményképes tudás szintjei A szintézis szintje Az analízis szintje Az alkalmazás szintje A megértés szintje Az ismeretek szintje
A pedagógiai hatás és annak eredménye Pedagógiai hatás Tanulási tevékenység Pszichikus folyamatok Pszichikus képzıdmények Tanulói tevékenység Rögzített teljesítmény Szituáció, feladat, probléma Nem mérhetı! Mérhetı! Tudásszint Képességszint Neveltségi szint
Tudás Interiorizált (belsıvé vált) tudás memóriában tárolt tudás Exteriorizált (kivetített) tudás szóban, írásban, rajzban, termékben, tevékenységben megnyilvánuló tudás Tudásszint Az elsajátított tudás mennyisége és minısége (szintje). ISMERET TEVÉKENYSÉG
TUDÁS ISMERET Képzet Tény Leírás Fogalom Törvény Szabály OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK Mővelet Elemi mővelet Összetett mővelet Feladat Komplex mővelet Probléma
Képzet: az érzékelt valóság tükrözıdése a tudatban felidézhetı emlékképek formájában
Tény: a dolog egyetlen oldalát, vonatkozását tükrözı igaz elemi ítélet, a tények nem egyenként, elszigetelten léteznek, hanem más tényekhez kapcsolódnak A nyomtató vagy az LPT vagy pedig az USB porthoz csatlakoztatható. A nyomtató felbontását dpi-ben adjuk meg. A forráskönyvtár megegyezhet az aktuális könyvtárral. A Huffmann kódolás egy veszteség nélküli tömörítési eljárás. A számítógép digitális adatokat dolgoz fel. A bit a binary digit szavak rövidítése. Leírás: dolgok, jelenségek több egymással összefüggı kapcsolatát tükrözi több, egymással összefüggı tény A processzor legfontosabb részei az aritmetikai-logikai egység, a vezérlı egység, a regiszterek és a cache memória. A Szerkesztés menüpontban található a Másolás, a Kivágás, a Beillesztés és a Törlés mővelete. Az IP címek két részbıl állnak: hoszt-címek, hálózati címek.
Fogalom: a dolog, jelenség lényegét tükrözi, általánosítás eredménye, rendszerbe szervezıdik. ADATTÁRAK Papír Mágneses Optikai Magneto-optikai Félvezetıs Szalagos Lemezes Hajlékony Merev Mőveleti sebesség, adatátviteli sebesség, órajel képváltási frekvencia, képátló, felbontás bit, Mbit/s, MHz UTP kábel, full-duplex átvitel, szállítási réteg, datagram, repeater
Definíció: a fogalom meghatározása Effektív jognak nevezzük a közvetlenül és a közvetetten megkapott jogok összességét. Bitnek nevezzük az információ alapegységét. A HUB olyan, az OSI modell fizikai rétegében mőködı hardverelem, amely egy csillag topológiájú hálózat középpontjaként funkcionál. Szabály: a tevékenység lefolyását, a végrehajtás lépéseit írja le Örökölt jogok (csoport és konténer) - IRF által letiltott jogok Örökölt hatásos jogok + Közvetlen jogosult jogok Effektív jogok A cellamásolás mővelete
Törvény: a jelenségek közötti összefüggések lényegét tükrözi