AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI Dr. Timár András egyetemi tanár Budapest, 2007 Timár, 2007 1

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI Tartalom Ajánlott irodalom és Internet források..3-4 Az Európai Unió jelképei és 27 tagállama....5-7 1. Az Európai Gazdasági Közösség kialakulása (1945-1956)....8-23 2. Az Európai Gazdasági Közösség fejlődése (1956-2004)..24-43 3. Az Európai Unió intézményrendszere, működése.44-94 4. Közös közlekedéspolitika, a Transz-Európai Hálózat.95-143 5. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz..144-206 6. A közbeszerzés szabályai az Európai Unióban..207-227 7. Versenytárgyalás az Európai Unióban.228-257 8. Úthasználati díjpolitika az Európai Unióban...258-328 9. A közösségi közlekedési joganyag (transport acquis)...329-355 10. Köz- és magánszektor társulása (PPP) az EU-ban..356-405 11. Kutatás és fejlesztés az Európai Unióban.406-447 Timár, 2007 2

AJÁNLOTT IRODALOM ÉS INTERNET FORRÁSOK 1 1. Timár András: A közlekedési infrastruktúra. MEH Közlekedési Füzetek 20. Bp. 2003. http://www.stratek.hu/images/pdf/euf20_kozlekedes.pdf 2. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGOrac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 2005 (6. kiadás). 3. Timár András: A magyarországi közlekedési infrastruktúra ma és holnap. Közúti és Mélyépítési Szemle 54. évf. 8.sz. 2004 (pp. 14-22) 4. Dr. Ehrlich Éva: A magyar infrastruktúra jelenlegi helyzete és az EU követelmények. Bp. 2003. (letölthető a Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.nfh.hu honlapjáról Helyzetelemzések > IFM tanulmányok alcímről) 5. EGK Bizottság: Fehér Könyv - Európai közlekedéspolitika 2010- ig: itt az idő dönteni. Brüsszel, 2001. COM(2001)370. (letölthető:http://www.trafipax.hu/index.php?akt_menu=130) Timár, 2007 3

AJÁNLOTT IRODALOM ÉS INTERNET FORRÁSOK 2 EU kapu: http://europa.eu.int EU kapu magyarul: http://europa.eu.int/index_hu.htm Közlekedés: http://europa.eu.int/pol/trans/index_hu.htm Tájékozódáshoz: www.euvonal.hu és www.euractiv.hu www.euractiv.com és www.bruxinfo.hu www.euobserver.com és www.eubusiness.com www.trafipax.hu és www.nfh.hu Timár, 2007 4

AZ EU JELKÉPEI 1 Az európai zászló Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is jelképezi. A 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe, a bővítésektől függetlenül a zászló nem változik. Timár, 2007 5

AZ EU JELKÉPEI 2 Az Európai Unió jelmondata Az Európai Unió himnusza Beethoven IX. Szimfóniájának IV. tételéből az Öröm-óda dallama (szöveg nélkül) Robert Schuman francia külügyminiszter először 1950. május 9-én fejtette ki az Európai Unió eszméjét. Ezért május 9-én ünnepeljük az Európa-napot. Timár, 2007 6

AZ EU 27 TAGÁLLAMA 2007 Területe: 4 325 675 km 2 Lakossága: 496 200 000 fő GDP(2006): 13,3 Md USD (kb. 10,3 Md EUR) GDP/fő (PPP): 28 100 USD (kb. 21 800 EUR) Timár, 2007 7

1. ELŐADÁS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG KIALAKULÁSA 1945-1956 Timár, 2007 8

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Integráció lat: 1. egységesülés, egyes részek egyesülése egy egésszé 2. összegeződés; beolvasztás, hozzácsatolás 3. egységesítés, összevonás 4. közg. a gazdaság egyes ágazatainak, egységeinek együttműködése (Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 2000) Timár, 2007 9

EURÓPA A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Európai államok egységének eszméje (Dante, Comenius, Erasmus, Kant) R.C. Calergi és a Páneurópai Mozgalom az 1920-as években A Népszövetség kudarca, tanulságok 1945 és az ENSz létrejötte után nem az európai integráció szükségessége, hanem megvalósítási lehetősége, módja az alapvető kérdés Timár, 2007 10

LEHETŐSÉGEK 1945-49 Kormányközi együttműködés és nemzetállami politizálás, vagy nemzetek feletti intézményrendszer a szuverenitás bizonyos mértékű korlátozásával Német-francia viszony tartós rendezése a közös Európa alapja Kelet- és Nyugat-Európa politikai megosztottsága fokozódik - hidegháború Gazdasági megosztottság intézményesül a Marshall tervvel (USA segély, 1947) Timár, 2007 11

EURÓPA TANÁCS (ET) 10 ország alapítja Londonban, 1949.05.05. (2000: 41 tag), székhelye: Strasbourg (F) Regionális kormányközi szervezet, célja a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának elősegítése Tevékenysége: egyezmények (kb. 170) Szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság, Emberi Jogok Európai Bírósága Timár, 2007 12

OECD A Marshall terv lebonyolítója: az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC, 1948) átalakul: OECD (1960-61), Célja nem integráció; a fejlett piacgazdaságú tagországok gazdasági együttműködésén keresztül a gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint, pénzügyi stabilitás, a világkereskedelem elősegítése Székhelye Párizs; 200 szakbizottság és munkacsoport Magyarország 1996-ban csatlakozott Timár, 2007 13

ECMT Brüsszel, 1953: Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (ECMT) Székhelye: Párizs (OECD-vel együtt) Célja egységes, gazdaságilag és műszakilag hatékony, biztonságos, környezetbarát európai szárazföldi közlekedési rendszer kialakítása Közlekedéspolitikai, közlekedés-gazdaságtani kutatások (szakmai rendezvények, statisztikai és más kiadványok, ajánlások) Tanácsát ma 44 tagállam, 7 társult, 1 megfigyelő állam közlekedési minisztere alkotja Timár, 2007 14

ECMT TAGÁLLAMOK 2007 Alapító tagállamok (1953) Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország Görögország Olaszország Luxemburg Hollandia Norvégia Portugália Spanyolország Svédország Svájc Trökország Egyesült Királyság Később csatlakozott tagállamok (zárójelben a csatlakozás éve) Albánia (1998) Örményo. (2003) Azerbajdzsán (1998) Belorusszia (1996) Bosznia-Hercegovina (1993) Bulgária (1992) Horvátország (1992) Cseh Közt. (1993) Észtország (1992) Finnország (1975) Macedonia (1996) Grúzia (1997) Magyarország (1991) Izland (1998) Írország (1963) Lettország (1992) Lichtenstein (2000) Litvánia (1992) Málta (2002) Moldova (1994) Montenegró (2006) Lengyelország (1991) Románia (1992) Oroszország (1997) Szerbia (2001) Szlovákia (1993) Szlovénia (1992) Ukrajna (1996) Timár, 2007 15

NATO Észak-Atlanti Szerződés: USA, Kanada + 10 európai ország; Washington, 1949 Kormányközi politikai-katonai védelmi szervezet (a Szovjetunió ellenében) Franciaország 1966-ban kilép, Spanyolország 1996-ban belép a katonai szervezetbe Feladata 1991 (Varsói Szerződés megszűnése) óta: válságkezelés, békefenntartás Magyarország csatlakozása: 1999 Timár, 2007 16

EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG A gazdasági együttműködés vezet Európa politikai integrációjához, nem fordítva Robert Schuman és Jean Monnet terve (1950): német szén és francia vasérc közös piacának létrehozása, ellenőrzése 1951: ESZAK-Montánunió (ECSC) szerződés (aláírók: F, I, D, B, NL, L) Főhatóság (közös érdekek képviselete), Tanács (szakminiszterek), Közgyűlés (konzultatív), Bíróság (viták rendezése) Timár, 2007 17

A RÓMAI SZERZŐDÉS 1 A francia javaslatra létrehozni kívánt Európai Védelmi Közösséget (EDC) maguk a franciák buktatják meg 1954-ben Lazább szerveződés a Nyugat-Európai Unió (WEU) védelmi szervezet, 1954 Varsói Szerződés létrehozása: 1955 Montánunió konferenciája (Messina,1955), majd a Spaak bizottság jelentése (1956): a vámunióra épülő közös piac létrehozásának terve Timár, 2007 18

GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ 1 Szabadkereskedelmi terület: ezen belüli államok külkereskedelme liberalizált, kívülállókkal szemben nemzeti vámpolitika Vámunió: ezen belüli államok külkereskedelme liberalizált, kereskedelempolitikájuk közös, kívülállókkal szemben közös vámok Közös piac: az áruk és szolgáltatások mellett a termelési tényezők (tőke és munkaerő) szabad mozgását is biztosítják Timár, 2007 19

GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ 2 Gazdasági unió: a gazdaságpolitikák integrációja (nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása, majd közösségi szintű egyesítése), közös valuta bevezetése Politikai unió: kormányzat és törvényhozás fokozatosan közösségi szintre való átvitele, közös külpolitika, belügy és igazságügy közösségi szabályozása Timár, 2007 20

A RÓMAI SZERZŐDÉS 2 Az általános politikai kérdések nemzeti (tagállami) hatáskörben maradnak A közös piac működtetésére hatósági és közösségi felelősséggel felruházott új szervezetet hoznak létre Róma, 1957.03.25: Európai Gazdasági Közösség (EEC) és Európai Atomenergia Közösség (EAEC-Euratom) szerződések aláírása (alapító államok: F, D, I, B, NL, L) UK nem csatlakozik, létrejön az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Timár, 2007 21

A RÓMAI SZERZŐDÉS 3 EGK általános célja: közös piac létesítése a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés az életszínvonal gyors emelkedése és az államok kapcsolatainak egyre szorosabbra fűzése EGK konkrét céljai: vámok, mennyiségi korlátozások és ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika a kívülálló országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac); közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása; jogharmonizáció Timár, 2007 22

A RÓMAI SZERZŐDÉS 4 EGK és Euratom intézményi modellje az Európai Szén- és Acél-Közösség volt Miniszterek Tanácsa a fő döntéshozó szerv Bizottság döntéskezdeményező és -előkészítő, bizonyos döntési jogosítványokkal A (közös) Közgyűlés tanácsadói, konzultációs, korlátozott ellenőrzési jogkört kapott A (közös) Bíróság feladata a jogszabályok érvényesítésének biztosítása, ellenőrzése Timár, 2007 23

2. ELŐADÁS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG FEJLŐDÉSE, EURÓPAI UNIÓVÁ ALAKULÁSA 1957-2007 Timár, 2007 24

EGK FEJLŐDÉSE 1957-73 1 Vámok lebontását már 1968-ra befejezik 1962-ben közös mezőgazdasági politika, jelentősége: országok közötti jövedelemátcsoportosítás Tagállamok összes kereskedelme évi 8%- kal, egymás közötti kereskedelme évi 12%- kal bővül (ez 1973-ban már előbbi 50%-a), Gazdasági szerkezet mélyreható korszerűsítése, gyors műszaki fejlesztés, fogyasztás dinamikus bővülése Timár, 2007 25

EGK FEJLŐDÉSE 1957-73 2 GDP átlagos évi növekedése 5% Vámuniót igen, ám a tőke és munkaerő szabad mozgását nem sikerült elérni Közösségi (pl. közlekedési, szociális) politikák kialakítása akadozik Sikeren felbuzdult UK csatlakozási szándékát De Gaulle meghiusítja (1961, 1967) Nemzetek Európája vagy Nemzetek feletti Európa ; Luxemburgi kompromisszum 1967: egyhangú döntéshozatal - vétójog Timár, 2007 26

EGK FEJLŐDÉSE 1957-73 3 Egyesülési Szerződés (MT) 1965: ESZAK, EGK, Euratom intézményeinek egyesítése Európai Közösségek (EK) elnevezés eredete, bár külön jogalanyiságát mindhárom szervezet megőrizte 1973.01.01: Dánia, Írország, Egyesült Királyság csatlakozása (Norvégia népszavazáson elutasította a csatlakozást) EK világgazdasági súlya jelentősen megnövekedett, USA versenytársává vált Timár, 2007 27

EGK FEJLŐDÉSE 1974-92 1 Az olajválságok hátráltatják az integrációt, euroszkepticizmus alakul ki (kétkedés a kapcsolatok egyre szorosabbra fűzésének értelmében) A protekcionista intézkedések, a brit kompenzációs törekvések ellenére érvényesül a közös kereskedelempolitika 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMR) megteremti a pénzügyi stabilitás alapjait Bővítések: Görögország 1981; Portugália, Spanyolország 1986; új impulzusok Timár, 2007 28

EGK FEJLŐDÉSE 1974-92 2 Közös politika súlypontjába a gazdasági és szociális kohézió kérdése kerül Az európai versenyképesség erősítésének fő eszköze a piaci liberalizáció, decentralizáció és dereguláció lett J. Delors és az 1985-ös Fehér Könyv az egységes belső piac kialakulását akadályozó fizikai (határellenőrzés), pénzügyi (költségvetés, adózás) és műszaki (szabványok, engedélyek) korlátok felszámolását javasolta (300 jogalkotási feladatot szabott meg) Timár, 2007 29

EGK FEJLŐDÉSE 1974-92 3 1986: Egységes Európai Okmány (SEA) aláírása Luxemburgban Nő a minősített többségi szavazás jelentősége, bővül a Bizottság és az Európai Parlament (1962-ig Közgyűlés) hatásköre A közös piac megteremtését 1992-re irányozták elő, tagállami jogszabályok összehangolásával, közösségi irányelvek alapján Rohamosan bővül a közösségi vívmányok joganyaga ( acquis communautaire ) Timár, 2007 30

EGK FEJLŐDÉSE 1974-92 4 A gazdasági és politikai unióra áttérés lehetőségeinek vizsgálatára kormányközi konferenciákat (IGC) tartanak 1989-91: Kelet-Közép-európai rendszerváltoz(tat)ások, Németország újraegyesítése 1992 - Maastrichti Szerződés az Európai Unió létrehozásáról: a tagállamok elhatározták, gazdasági és monetáris unióra lépnek, legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be, közös kül- és biztonságpolitikát alakítanak ki, közös célokat követnek a bel- és igazságügyben Timár, 2007 31

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 1 A Maastrichti Szerződés bevezette az Európai Unió (EU) elnevezést, de az nem lett önálló jogalany (a három korábbi Közösség viszont az maradt) Az együttműködés három pillére : 1. az addig működő három Közösségben (Európai Közösségek) és a monetáris unió létrehozásával kapcsolatos feladatok megoldásában 2. a kormányközi alapokon szerveződő kül- és biztonságpolitikában 3. a kormányközi alapokon szerveződő bel- és igazságügyi politikában Timár, 2007 32

Timár, 2007 33

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 2 A Maastrichti Szerződés - tovább növelte az Európai Parlament hatáskörét, bővítette a minősített többségi szavazás alkalmazási körét, - beiktatta a szubszidiaritás elvét a döntéshozatalba: akkor kell közösségi szinten dönteni, ha a kitűzött cél nemzeti szinten (az intézkedések méretei, hatásai miatt) kielégítő eredménnyel nem, közösségi szinten viszont várhatóan jobb hatásfokkal érhető el. Timár, 2007 34

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 3 Maastrichti Szerződés: csak a konvergencia kritériumokat teljesítő államok csatlakozhatnak az Euróövezethez 1. Árstabilitás: infláció a vizsgált évben a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát nem haladja meg 2. Kamatkonvergencia: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben legfeljebb 2%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagértékét 3. Árfolyamstabilitás: az EMR-be bevezetett nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelték le 4. Pénzügyi stabilitás: a vizsgált évben a költségvetési hiány a GDP 3%-át, az államadósság (halmozott hiány) a GDP 60%-át nem haladja meg Timár, 2007 35

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 4 A kilencvenes évek elején a gazdasági recesszió hátráltatta az integrációt Négy EFTA tagállam (A, N, SF, S) és a Közép- Kelet-európai államok társulási szerződéseket kötnek, megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások (Magyarország: 1998) Tagállamok száma 1995. január 1-jén Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával 15-re nőtt (Norvégiában népszavazáson ismét elutasították a csatlakozást) Timár, 2007 36

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 5 1999 január 1-jén 11 tagállam (12. Görögország 2001-ben, 13. Szlovénia 2007-ben) bevezette a közös pénzt, az Eurót, ami 2002. január 1-jén a készpénzforgalomban is megjelent A 2004-2007-es bővítés miatt is indokolttá vált az intézményrendszer korszerűsítése 1997: Amszterdami Szerződésben ugyan elhalasztották a lényeges döntéseket, de - uniós szintre emelték a bevándorlási és menekültügyet, a foglalkoztatáspolitikát; - alapjog lett az információkhoz való hozzáférés joga Timár, 2007 37

AZ EURÓ: Timár, 2007 38

AZ EUROZÓNA 2007-BEN?? Az Eurozóna országai?? 2008.01.01-én csatlakozni szándékozó EU tagállamok?? 2009.01.01-én csatlakozni szándékozó EU tagállamok?? A Maastricht-i szerződés szerint későbbi csatlakozásra kötelezettséget vállalt EU tagállamok Timár, 2007 39?? A csatlakozásra vonatkozó átmeneti mentességet kapott EU tagállamok

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 6 Nizzai Szerződés (2000) az intézményrendszer és döntéshozatal átalakításával rendezte az amszterdami maradékokat : (i) (ii) (iii) a Tanácsban minősített többséggel hozott döntések körének kiterjesztése az egyhangú döntések és a nemzeti vétójog szűk körre korlátozása; a szavazatok újrasúlyozása a népesség figyelembe vételével; a Bizottság méretének és összetételének meghatározása a bővítés figyelembe vételével Timár, 2007 40

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 7 A Nizzai Szerződéshez csatolt Nyilatkozat: 2004-ben kormányközi konferencia az EU intézményrendszer korszerűsítéséről Alapvető Jogok Chartáját kihirdették, de nem emelkedett jogerőre Laekeni csúcstalálkozón (2001) meghatározták a reform során elérendő célokat: 1. A hatáskörök jobb meghatározása és megosztása 2. Az Unió eszközrendszerének egyszerűsítése 3. Átláthatóság, hatékonyság fokozása, demokrácia érvényesítése 4. Európai polgárok alkotmányának megalkotása Timár, 2007 41

EU FEJLŐDÉSE 1992-2007 8 2004 május 1-jén 10 új tagállam: Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 január 1-jén 2 új tagállam: Bulgária, Románia csatlakozásával befejeződött az ötödik bővítés Csatlakozási tárgyalások folynak Horvátországgal és Törökországgal Timár, 2007 42

Integrációs szint Vámunió Közös piac Jogi alap Cél Megvalósítás RÓMAI SZERZŐDÉS (aláírás: 1957.03.25. hatályba lépés: 1958.01.01.) RÓMAI SZERZŐDÉS (aláírás: 1957.03.25. hatályba lépés: 1958.01.01.) Egységes piac EGYSÉGES OKMÁNY (aláírás: 1986.02.18. hatályba lépés: 1987.01.01.) Gazdasági és monetáris unió Politikai unió MAASTRICHTI SZERZŐDÉS (aláírás: 1992.02.07. hatályba lépés: 1993.11.01. AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (aláírás. 1997.10.02. hatályba lépés: 1999.05.01.) MAASTRICHTI SZERZŐDÉS (aláírás: 1992.02.07. hatályba lépés: 1993.11.01.) AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (aláírás. 1997.10.02. hatályba lépés: 1999.05.01.) NIZZAI SZERZŐDÉS (aláírás: 2000.02.26. hatályba lépett 2003. 01.01.) ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS ( 2. Római Szerződés, aláírás: 2004.10.29) Vámunió: 1970-ig 1968 Közös piac: konkrét időpont nélkül Egységes piac: 1993.01.01-re Monetáris unió: legkésőbb 1999.01.01. Gazdasági unió: konkrét végső határidő nélkül Foglalkoztatáspolitikai harmonizáció: konkrét végső határidő nélkül - Uniós állampolgárság - Közös kül- és biztonságpolitika - Bel- és igazságügyi együttműködés - Kül- és biztonságpolitika erősítése - bel- és igazságügy nagy részének közösségivé tétele 5 év alatt - A döntési eljárás reformja - A megerősített együttműködés egyszerűsítése - A jogalanyiság megteremtése - Szervezet, működés egyszerűsítése Megvalósítás folyamatosan 1993. 01.01. (konkrét program végrehajtása) teljes megvalósítása folyamatosan 1999.01.01 Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folyamatosan 1993.11.01. Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folymatosan 1999.05.01-től 5 év alatt (2004.05.01-ig) Megvalósítás szakaszosann Megvalósítás folyamatosan A ratifikációs eljárás lelassítva Timár, 2007 43 Az európai integráció fejlődése

3. ELŐADÁS AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE, MŰKÖDÉSE Timár, 2007 44

KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK 1 Közösségi intézmények az EU szerv(ezet)ei, amelyek létrehozásáról és működ(tet)éséről EK Szerződés rendelkezik Működésükben kormányközi és nemzetek feletti együttműködés jegyei keverednek A 2004/2007-es bővítés és az Alkotmányos Szerződés lényegi változásokat hoz(hat) Timár, 2007 45

KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK 2 Az Európai Parlament Az Európai Bizottság Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) A Bíróság és az Elsőfokú Bíróság A Számvevőszék Az Európai Ombudsman Az Európai Adatvédelmi Biztos Az Európai Központi Bank Az Európai Beruházási Bank Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság A Régiók Bizottsága Timár, 2007 46

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS Timár, 2007 47

KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS Timár, 2007 48

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS Timár, 2007 49

EURÓPAI PARLAMENT (EP) 1 EU egyetlen intézménye, amelynek tagjait az EU állampolgárok 5 évre közvetlenül választják 1979 óta (legutóbb 2004-ben) Nem nemzeti, hanem pártfrakciók szerint szerveződik, tagozódik (ülésrend is) Meghatalmazása, jogkörei: 1. Törvényhozás (Miniszterek Tanácsával megosztva gyakorolja): konzultációs, együttműködési, együttdöntési és hozzájárulási eljárás 2. Költségvetés (bizonyos határok között módosíthatja a nem kötelező kiadások összegét és elosztását) 3. Európai intézmények politikai ellenőrzése, demokratikus felügyelet (pl. a Bizottság felett) Timár, 2007 50

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, BRÜSSZEL 1 Timár, 2007 51

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, BRÜSSZEL 2 Timár, 2007 52

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, BRÜSSZEL 3 Timár, 2007 53

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 1 Timár, 2007 54

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 2 Timár, 2007 55

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 3 Timár, 2007 56

EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 4 Timár, 2007 57

EURÓPAI PARLAMENT (EP) 2 Havonta egy hetes ülést tart, a köztük eltelő időben két hétig szakbizottságok, egy hétig politikai csoportok üléseznek 12 ülésszakot székhelyén: Strasbourgban, kiegészítő ülésszakot Brüsszelben tart, főtitkársága Luxemburgban működik Két és fél évre választott elnökből és 14 alelnökből álló Parlamenti Iroda irányítja A plenáris üléseket 20 állandó szakbizottság készíti elő (tisztújítás két és fél évenként) Timár, 2007 58

EP SZAKBIZOTTSÁGAI 1 1. Külügyi 2. Fejlesztési 3. Nemzetközi kereskedelmi 4. Költségvetési 5. Költségvetési-ellenőrzési 6. Gazdasági és pénzügyi 7. Foglalkoztatási és szociális 8. Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági 9. Ipari, kutatási és energiaügyi 10. Belső piaci és fogyasztóvédelmi Timár, 2007 59

EP SZAKBIZOTTSÁGAI 2 11. Közlekedési és idegenforgalmi 12. Regionális fejlesztési 13. Mezőgazdasági 14. Halászati 15. Kulturális és oktatási (ide tartozik a média is) 16. Jogi 17. Polgári szabadságjogok, bel- és igazságügyek 18. Alkotmányügyi 19. Nők jogaival és esélyegyenlőséggel foglalkozó 20. Petíciós Timár, 2007 60

TAGÁLLAM VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK SZÁMA (2004-IG) (2004-TŐL) (2007-TŐL) Németország 99 99 99 Egyesült Királyság 87 78 78 Franciaország 87 78 78 Olaszország 87 78 78 Spanyolország 64 54 54 Lengyelország - 54 54 Románia - 35 Hollandia 31 27 27 Belgium 25 24 24 Görögország 25 24 24 Portugália 25 24 24 Magyarország - 24 24 Cseh Köztársaság - 24 24 Svédország 22 19 19 Ausztria 21 18 18 Bulgária - - 18 Finnország 16 14 14 Dánia 16 14 14 Szlovákia - 14 14 Litvánia - 13 13 Írország 15 13 13 Lettország - 9 9 Szlovénia - 7 7 Észtország - 6 6 Luxemburg 6 6 6 Ciprus - 6 6 Málta - 5 5 ÖSSZESEN 626 732 785 Timár, 2007 A mandátumok számának megoszlása 61 az Európai Parlamentben

AZ EP FRAKCIÓI (2006) Képviselőcsoport Rövidítés Képviselők száma Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az EPP-ED 267 Európai Demokraták Szocialisták PES 201 Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért ALDE 89 Zöldek/Európai Szabad Szövetség Greens/EFA 42 Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal GUE/NGL 41 Függetlenség/Demokrácia IND/DEM 36 A Nemzetek Európájáért Unió UEN 27 Párton kívüliek NI 29 ÖSSZESEN 732 Timár, 2007 62

EP ELNÖKÖK Simone Veil (francia, Liberális és Demokrata csoport - 1979-82) Pieter Dankert (holland, Szocialista Csoport - 1982-84) Pierre Pfimlin (francia, Európai Néppárt Csoport - 1984-87) Lord Plumb (brit, Európai Demokrata Csoport - 1987-89) Enrique Baron Crespo (spanyol, Szocialista Csop.-1989-1992) Egon Klepsch (német, Európai Néppárt Csoport - 1992-94) Klaus Hansch (német, Európai Szocialista Párt - 1994-1997) José Maria Gil-Robles (spanyol, Európai Néppárt - 1997-1999) Nicole Fontaine (francia, Európai Néppárt - 1999-2002) Pat Cox (ír, Európai Liberális, Demokrata és Reformista Csoport - 2002-2004) Josep Borell (spanyol, Európai Szocialista Párt - 2004-2007) Hans-Gert Pöttering (német, Európai Néppárt 2007-2009) Timár, 2007 63

EURÓPAI BIZOTTSÁG 1 Az Európai Bizottság az EU Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre, az Európai Tanács által elfogadott irányelveket követve Döntéselőkészítő, javaslattevő szerv, ellenőrző, képviseleti és bizonyos esetekben döntéshozó és végrehajtó feladatai az EU jogkörének bővülésével gyarapodnak Nem közvetlenül a tagállamok, hanem az uniós (közösségi) érdekek érvényesítője Timár, 2007 64

EURÓPAI BIZOTTSÁG 2 2004. nov. 22-e óta 25 biztos (köztük elnök és öt alelnök) alkotta testület, kormányokhoz hasonló működését 22.000 fős hivatalnoki kar segíti Brüsszelben Elnökét (José Manuel Durao Barroso, portugál) és a biztosokat (magyar: Kovács László adó- és vámügyek) a Parlament hozzájárulásával, együttesen jelölik ki, 5 évre Függetlenek, a Közösség érdekeit szolgálják, szervezeti egységeket (36) irányítanak (a közlekedést a francia J.Barrot alelnök) Timár, 2007 65

EURÓPAI BIZOTTSÁG 3 A szerződések őre, felügyeli a közösségi jogszabályok (tagállamok általi) alkalmazását, betartatja a közösségi jogszabályokat (bírságot szabhat ki, bírósághoz fordulhat) Tevékenységét a Parlament, a Számvevőszék ellenőrzi (beszámolási kötelezettség) Felelős a költségvetés menedzseléséért, az Európai Közösségek külső képviseletéért (egyes nemzetközi szervezetekben pl.) Timár, 2007 66

EU KÖLTSÉGVETÉS 1 Forrásai: Tradicionális saját források (vámok, illetékek) Traditional Own Resources (TOR) Általános Forgalmi Adó Value Added Tax (VAT) alapú saját forrás (0,5%) Bruttó Nemzeti Jövedelem Gross National Income (GNI) bizonyos százaléka (1,0-1,10%) tagállamonként Timár, 2007 67

EU KÖLTSÉGVETÉS 2 Pénzügyi év január 1- december 31, a pénzügyi kereteket legalább 5, jelenleg 7 évre határozzák meg, éves költségvetésekre bontva Jelenlegi költségvetési időszak: 2007-2013 A kiadások hat fő fejezete: Parlament, Tanács, Bizottság, Bíróság, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális + Regionális Bizottság Előirányzatok bontása: versenyképesség, foglalkoztatás Kohéziós és Strukturális alapok Természeti erőforrások védelme Szabadság, biztonság, igazságügy EU mint globális partner Timár, 2007 68

2007-2013-AS EU KÖLTSÉGVETÉS 1 A 2007-2013 közötti költségvetés összege 862,36 milliárd EUR (2004-es áron), ennek közel fele felzárkóztatási támogatás Ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,045%-a Magyarország 22,4 milliárd EUR felzárkóztatási támogatást vehet igénybe A tervezetet az Európai Tanács 2005 decemberében, az EP 2006 -ban fogadta el Timár, 2007 69

2007-2013-AS EU KÖLTSÉGVETÉS 2 Előirányzat (Milliárd EUR 2004-es áron) 2007-2013 %-ban %-os vált 2000-2006- hoz képest Versenyképesség, foglalkoztatás 74,1 8,6 +69 Kohéziós és Strukturális alapok 308,0 35,6 +20 Természeti erőforrások védelme 371,3 43,0-8 Szabadság, biztonság, igazságügy 10,8 1,2 +71 EU mint globális partner 49,5 5,7 +30 ÖSSZESEN 864.3 100,0 - Timár, 2007 70

EU PÉNZÜGYI PERSPEKTÍVA MAGYARORSZÁG (2007-2013) UNIÓS TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE, kötelezettségvállalások (milliárd EUR, 2004-es áron) 1a. Versenyképesség (TEN, K+F, Egész életen át tartó tanulás, stb.) *1,0 1b. Kohéziós politika 22,4 2. Természeti erőforrások - közvetlen és agrárpiaci támogatás - vidékfejlesztés - egyéb (halászat, környezetvédelem) 9,2 6,1 3,0 *0,1 3. Szabadság, bizt. és igazs. térsége (Media, Kultúra, Migráció, stb.) *0,1 4. EU a világban (3. országoknak járó támogatások) 0,0 AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉT MEGILLETŐ TÉTELEK (milliárd EUR, 2004-es áron) Tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) Hozzájárulások (áfa-, GNI-alapú) - Áfa-alapú hozzzájárulás - GNI-alapú hozzájárulás *1,9 5,8 0,9 4,9 5. Igazgatás *0,1 6. Visszatérítés (csak RO, és BU-nak jár) 0,0 Összesen: 32,8 A brit korrekció finanszírozása 0,6 Összesen: 8,3 Timár, 2007 71 *Becslés, ill. előrejelzés

EU TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGNAK ISPA Kohéziós Alap 2004-2006 Kohéziós Alap 2007-20013 Forrás 44 millió /év 143 millió /év 500-600 millió /év Minimális projektméret 5 millió 10 millió >25 millió nagyprojekt <25 millió kisprojekt Elfogadó hatóság Európai Bizottság Európai Bizottság nagyprojekt : EB kisprojekt: tagállam Timár, 2007 72

AZ EURÓPAI TANÁCS Az EU állam- és kormányfőinek testülete, az EU csúcsszerve 1974 óta, székhelye Brüsszel A Maastrichti Szerződés rendelkezett működéséről, évente legalább kétszer tartott ülésén részt vesz a Bizottság elnöke is Nagy horderejű stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli az általános politikai irányvonalat, de jogszabályt nem alkot (kivétel: közös stratégiák) Timár, 2007 73

SOROS ELNÖKSÉG Soros elnökség intézménye: a Tanács elnöki tisztségét félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam: 2007: Németország / Portugália 2008: Szlovénia / Franciaország Magyarország első elnöksége: 2011 január-június Képviselője elnököl a Tanácshoz kötődő testületekben; befolyása van a döntéshozatalra (napirend, szavazás előkészítése, stb.) Az elnöki periódusok az Európai Tanácsnak az elnöklő tagállamban tartott üléseihez (június és december) kapcsolódnak Timár, 2007 74

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 1 Az EU elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon, változó összetételben működő döntéshozó szerve A tagállamok érdekképviseleti intézménye: döntései a nemzeti érdekek eredőjeként értelmezhetők Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői, a tárgyalt témában illetékes miniszterek (9 összetétel/konfiguráció) Timár, 2007 75

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 2 Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa Gazdasági és pénzügyek tanácsa (ECOFIN) Bel- és igazságügyek tanácsa (JHA) Mezőgazdasági és halászati tanács Közlekedési, távközlési és energiaügyi tanács Foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács Versenyképességi tanács Környezetvédelmi tanács Oktatási, ifjúsági és kulturális tanács Timár, 2007 76

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 3 Felelősségi köre és tevékenysége: Európai jogszabályok elfogadása számos politikai területen az EP-vel együtt A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása Nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi szervezetek között Timár, 2007 77

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 4 Felelősségi köre és tevékenysége (folyt): Az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása az Európai Tanács által meghatározott irányvonalak alapján A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben Timár, 2007 78

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 5 Fontosabbak havonta, mások (pl. Közlekedési Miniszterek Tanácsa) évente 2-6 alkalommal 1-2 napig üléseznek Székhelye Brüsszel, a 2500 fős Főtitkárság feladata az ülések megszervezése, anyagainak előkészítése, lebonyolítása Munkáját az EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetekből álló, hetente ülésező Állandó Képviselők Bizottsága segíti (COREPER): szakértői szintű egyeztetés Timár, 2007 79

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 6 Állandó képviselők feladata a tagállami álláspontok szakértői szintű közelítése, a Tanácsi döntések előkészítése, ők tartják a kapcsolatot az Unió szervei és a nemzeti intézmények között is További 250, témák szerint elhatárolt tanácsi munkacsoport (évente 2500 ülés) A Miniszterek Tanácsa a már egyeztetett javaslatok politikai vetületeivel foglalkozik, így folyamatos a tanácsi döntéshozatal Timár, 2007 80

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 7 Évente kb. 100 ülésén rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat, vagy véleményeket fogad el Döntéseit egyszerű többséggel, minősített többséggel, vagy egyhangúlag (konszenzussal) hozza A hatályos Szerződés rendelkezik az alkalmazandó szavazási eljárásról Timár, 2007 81

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 8 Egyszerű többség: eljárásjogi kérdések Minősített többség: határozat elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, az EU népességének legalább 62%-át képviselő, legalább 255 szavazat kell (lásd szavazati súlyok listája) Egyhangú döntések köre szűkül, de stratégiai kérdésekben (külpolitika, adózás, szociálpolitika, kultúra, stb.) a tagállami vétójog fennmarad Timár, 2007 82

SZAVAZATI SÚLYOK A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN Németország 29 Ausztria 10 Franciaország 29 Svédország 10 Olaszország 29 Írország 7 Egyesült Királyság 29 Litvánia 7 Spanyolország 27 Dánia 7 Lengyelország 27 Szlovákia 7 Hollandia 13 Finnország 7 Görögország 12 Észtország 4 Belgium 12 Ciprus 4 Cseh Köztársaság 12 Lettország 4 Magyarország 12 Luxemburg 4 Portugália 12 Szlovénia 4 Málta 3 ÖSSZESEN: 321 MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 232 BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 90 Románia 14 (2007-től) Bulgária 10 (2007-től) ÖSSZESEN: 345 MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 255 BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 91 (2007-től) Timár, 2007 83

EURÓPAI BÍRÓSÁG 1 Az 1952-es Párizsi Szerződés alapján jött létre 1957-ben, székhelye Luxemburg Ügyel a tagállamokban közvetlenül alkalmazható közösségi jog betartására, ez elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben Tagjait a tagállamok közös megegyezéssel nevezik ki: tagállamonként egy bíróból áll, 6 éves megbízásuk megújítható, a bírák felét 3 évente cserélik 8 főtanácsnok készíti elő az ügyeket Timár, 2007 84

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉPÜLETE (LUXEMBURG) Timár, 2007 85

EURÓPAI BÍRÓSÁG 2 A bírák maguk közül választott elnökének megbízatása 3 évre szól (megújítható), ő irányítja a Bíróság munkáját, vezeti a tárgyalásokat és tanácskozásokat 1989 óta Elsőfokú Bíróság segíti, tagjait a tagállamok nevezik ki 6 évre (megújítható) A panaszokat írásban kell benyújtani, az ítéleteket nyilvánosan hirdetik ki 1951 óta 10000 ügyet tártak a Bíróság elé, ez közel 5000 ítéletet hozott Timár, 2007 86

EURÓPAI BÍRÓSÁG 3 Eljárások: 1. Kötelezettség teljesítésének elmulasztása (tagállamok) 2. Semmissé nyilvánítás (közösségi intézmények rendelkezéseire vonatkozóan) 3. Intézkedés elmulasztása (közösségi intézmények) 4. Előzetes döntéshozatal (nemzeti bíróságok kérelmére) 5. Kártérítés (EU intézményei és alkalmazottai okozta kár) 6. Fellebvitel (fellebbezés Elsőfokú Bíróság ítéletei ellen) 7. Véleménykérés (Tanács, Bizottság, tagállamok nemzetközi egyezményeivel kapcsolatosan, előzetesen) Timár, 2007 87

EGYÉB EU INTÉZMÉNYEK Európai Számvevőszék (1977), székhelye Luxemburg, ellenőrzi, hogy az EU a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költi-e el az adófizetők pénzét Tanácsadó bizottságok: Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank (EIB, Luxemburg) feladata EU beruházások hitelfinanszírozása Európai Központi Bank (Frankfurt), Központi Bankok Európai Rendszerének irányítója Timár, 2007 88

AZ EKB ÉPÜLETE FRANKFURTBAN Timár, 2007 89

ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS Előzmények: 2001. dec: Laekeni Nyilatkozat 2002. febr: Európai Konvent 2003. júl: Konszenzusos tervezet 2004. okt. 29: Ünnepélyes aláírás, Róma 1. rész: EU céljai, hatáskörei, döntéshozatali módok, intézmények 2. rész: Alapvető Jogok Európai Chartája (2000) 3. rész: A Szerződések rendelkezéseit is magukba foglaló politikák és az Unió működése 4. rész: Általános és záró rendelkezések, az alkotmány módosításának lehetséges módja Timár, 2007 90

MI VÁLTOZHAT? 1 Az Európai Tanács az Unió intézményévé válik, elnökét 2,5 évre választják EU önálló jogi személyiséggé válik Külügyminiszteri poszt jön létre; alelnöke a Bizottságnak, elnöke a Külügyi Tanácsnak Soros elnökséget három tagállam látja majd el (felváltva egy elnök, két segítő), 3x6 hónapig 2009-től a parlamenti helyek minimuma 6, maximuma 96, maximum 750 képviselő lehet Parlament együttdöntési jogköre bővül (európai törvények 95%-a) Timár, 2007 91

MI VÁLTOZHAT? 2 Egy ország egy biztos elv 2014-ig Minősített többséghez a tagállamok legalább 55%-ának (legalább 15 tagállam) egyetértése szükséges, amelyek a népesség legalább 65%-át képviselik Blokkoló kisebbséget legalább 4 tagállam alkothat Egyhangú szavazás fennmarad az adópolitikai, kül- és biztonságpolitikai, védelmi kérdésekben és az Alkotmányos Szerződés módosításához Timár, 2007 92

MI VÁLTOZHAT? 3 Újdonságok: korai figyelmeztetés (nemzeti kormányok tanulmányozzák a jogszabály-tervezeteket) 1 millió EU állampolgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság nyújtson be törvényjavaslatot energia, sport, turizmus, űrkutatás, közigazgatás területén együttműködés új jogi alapokon Eurozónában lehetőség közös adópolitikára Európai Ügyészség jogi alapjainak megteremtése Szolidaritási klauzula a terrorizmus ellen Timár, 2007 93

ELFOGADÁSTÓL A HATÁLYBA LÉPÉSIG (?) 2004 2007 PARLAMENTI JÓVÁHAGYÁSSAL: - Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, EP Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország, Románia, Szlovénia ratifikálta választás Németország, Szlovákia ratifikálta, de a döntés nem jogerős Lengyelország, Svédország elhalasztotta a döntést Államközi Konferencia 2002-2004 ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS Államfők, vagy Ratifikálás HATÁLYBA kormányfők a LÉPÉS? aláírása Tagállamokban Aláírás. 2004.10.29 Róma (EU 25) Új Bizottság 2004.nov. NÉPSZAVAZÁSSAL: - Spanyolország elfogadta - Franciaország, Hollandia 2005-ben elutasította - Egyesült Királyság, Dánia, Csehország, Írország, Portugália elhalasztotta

4. ELŐADÁS KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA, A TRANSZ-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT (TEN-T) Timár, 2007 95

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 1 Már a Római Szerződés (1957) 3. cikke a közlekedéspolitikát közös politikaként határozta meg Más közös politikákkal (kereskedelem-, verseny-, agrár- és halászati politika) szemben e téren gyengébb a Közösség és intézményeinek szerepe (jogi és politikai keretek meghatározására szorítkozik) Irányítás és végrehajtás a tagállamok hatáskörében marad Timár, 2007 96

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2 Eredeti célok (1957): nemzetközi (átmenő) forgalom közös szabályozása, szolgáltató közlekedési vállalatok más tagállamokban való működésének engedélyezése A Bizottság terve a fizikai, adminisztratív korlátok lebontására (1963) a tagállamok protekcionizmusa miatt nem valósult meg 1985: Európai Bíróság elmarasztalta a Bizottságot a közös közlekedéspolitika kidolgozásának elmulasztása miatt Timár, 2007 97

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 3 Az egységes piac létrejöttének feltétele a közlekedési piac liberalizációja, a közlekedési szolgáltatások szabad mozgásának, a szolgáltatók versenyének biztosítása is A jogharmonizáció felgyorsításával ez a közlekedés minden ágában (közúti, vasúti, tengeri, belvízi, légi) 1998-ra valósult meg Főbb lépések: Fehér Könyv 1992, Transz- Európai Hálózatok (Maastricht 1993), Fehér Könyv 2001 Timár, 2007 98

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 4 Fehér Könyv 1992: fő cél a jogharmonizáció felgyorsítása, a közlekedés területén a versenypiaci viszonyok létrehozása Kulcsfogalmak: hatékonyság és biztonság növelése a gazdasági növekedéssel összhangban fenntartható mobilitás tagállamok gazdasági együttműködését elősegítő infrastruktúra-fejlesztés környezetvédelem szociális (foglalkoztatási) szempontok Timár, 2007 99

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 5 Közös EU közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni Fehér Könyv (2001 szept.) Félidős felülvizsgálat 2006-ban: szerény eredmények Az egyéni utazási teljesítményt, amely napi 17 km-ről 35 km-re növekedett (1970-1998) szerzett személyi jognak tekintik A különböző közlekedési módok egyenlőtlen növekedése gazdasági veszteségeket és társadalmi feszültségeket okoz Timár, 2007 100

EU25 GDP ÉS SZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNY ALAKULÁSA Áruszállítás (tkm) GDP (Md EUR) Személyszállítás (ukm) Timár, 2007 101

EU25 SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYE 1995-2004 (Md ukm) Szgk lépték Többi közl. mód léptéke Személygépkocsi Autóbusz Repülő Vonat Motorkerékpár Villamos és metró Timár, 2007 Hajó 102

EU25 ÁRUSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYE 1995-2005 (Md tkm) közút tengerhajózás vasút belvízi hajózás Timár, 2007 103 csővezeték repülés

GDP ÉS A KÖZLEKEDÉSI TELJESÍTMÉNY KORRELÁCIÓJA GDP átlagos évi növekedése 1995-ös változatlan áron Személyszállítás (utaskilométer) Áruszállítás (tonnakilométer) Timár, 2007 104

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 6 Célok: a szállítási teljesítmények és a GDP növekedési üteme közötti szoros kapcsolat fokozatos lazítása (decoupling, szétkapcsolás) a közlekedési munkamegosztás kiegyensúlyozásával, a minőség és a közlekedésbiztonság javításával Több, mint 60 intézkedést irányoztak elő a kitűzött célok elérésére Timár, 2007 105

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 7 A vasúti piac szabályozott piacának megnyitása: 2003-2007 áruszállítás és 2010 személyszállítás Közúti közlekedésbiztonság és munkajogi szabályozás javítása és betartatása TEN Útmutató (2004): elsőbbség a vasúti szűk keresztmetszetek felszámolásának Galileo (2008-2010) Marco Polo intermodális fejlesztési program (2003) Európai Nyitott Égbolt (2003) Infrastruktúra-használat igazságos díjszabása és adózás összehangolása Közlekedésbiztonsági intézkedések Timár, 2007 106

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 8 Eredményességet mérő mutatók: GDP és szállítási teljesítmény-növekedés szétkapcsolása: járműkm 1998-as közlekedési munkamegosztás (teljesítmény-arányok) helyreállítása Az új tagállamokban a vasúti áruszállítás 35%- os teljesítményarányának fenntartása Közúti balesetek halálos áldozatai számának 50%-os csökkentése (2010-ben, 2000-hez viszonyítva) Timár, 2007 107

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI CÉLOK cél cél Timár, 2007 108

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 8 Cél: a munkamegosztás befolyásolása, közúti áruszállítás növekedési ütemének fékezése Utakkal kapcsolatos intézkedések: A közúti áruszállítás minőségének javítása (fuvarvállalási és munkavégzési feltételek összehangolása) A közlekedésbiztonság fokozása (a kőzúti balesetek halálos áldozatai számának felére csökkentése 2010-re 2000-hez képest) Az úthasználók közötti hatékony tehermegosztást biztosító adó- és útdíjpolitika kidolgozása és megvalósítása A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) építése Timár, 2007 109

SZEMÉLYFORGALOM ÉS MUNKAMEGOSZTÁS ELŐREJELZÉSE Milliárd ukm Személyszállítás EU25 repülő vonat köz.közl szgk repülő szgk villamos+metró vonat autóbusz Évek Timár, 2007 110

ÁRUFORGALOM ÉS MUNKAMEGOSZTÁS ELŐREJELZÉSE Milliárd tkm Áruszállítás EU25 parti hajózás csővezeték belvízi hajózás vasút közút tengerhajózás közút csővezeték belvízi hajózás vasút Évek Timár, 2007 111

A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE ÁRUSZÁLLÍTÁS (ÁRUTONNA-KILOMÉTER) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20 27 39 44 51 10 50 61 5 59 64 70 72 5 6 3 14 57 2 66 11 43 3 35 30 9 26 28 9 20 20 15 13 8 8 11 13 15 13 13 13 6 6 4 EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000 H 1970 H 1980 H 1990 H 1992 H 2000 H 2005 H 2015 csővezeték vasút belvízi hajózás közút Timár, 2007 112

A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS (UTASKILOMÉTER) 100% 2 4 6 7 1 1 2 2 3 3 3 90% 80% 70% 60% 50% 76 78 79 82 28 39 48 58 59 60 69 77 40% 30% 20% 10% 0% 33 27 27 26 18 12 32 11 12 9 6 18 10 13 12 8 11 7 10 5 8 EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000 H 1970 H 1980 H 1990 H 1992 H 2000 H 2005 H 2015 vasút autóbusz sz.gépkocsi repülőgép Timár, 2007 113

AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FŐ MOZGÁSIRÁNYAI EURÓPÁBAN -5 DUBLIN BIRMINGHAM SWANSEA PORTUGÁLIÁBA LE HAVRE BORDEAUX 0 5 TEN-T folyosók PENK folyosók EDINBOROUGH MADRID I- Árumozgási irány BARCELONA IX BREMEN AMSTERDAM 10 15 20 25 30 35 40 SZT. PÉTERVÁR OSLO LONDON BRUXELLES LUXEMBOURG PARIS ROMA SZICILIÁBA KOBENHAVEN PLOCE HELSINKI STOCKHOLM BEOGRAD DURRES RIGA Timár, 2007 114 VIII V I IX I LVOV TALINN VILNIUS ZÜRICH GRAZ V BUDAPEST LJUBLJANA X IV LION ZAGREB IV RIJEKA X SARAJEVO MARSEILLE SOFIA MILANO HAMBURG FRANKFURT MÜNCHEN BERLIN TRIESTE WIEN GDANSK III PRAHA VI KRAKOW BRATISLAVA III MINSK WARSZAWA V IX IX IX IX IX II KIEV ODESSA CHISINAU CONSTANTA BUCURESTI VARNA IV GÖRÖGORSZÁGBA IX MOSZKVA ISTANBUL 60 55 50 45 40

TRANSZ-EURÓPAI HÁLÓZATOK Maastrichti Szerződés (1992): a Transz- Európai Hálózatok (TEN) kijelölése (közlekedés: TEN-T; távközlés, energia) Cél: a nemzeti hálózatok összekapcsolása, átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítása TEN-T: határidő 2010, becsült összköltség 400 Md (finanszírozás: tagállamok költségvetése és magántőke, EU költségvetési támogatás) Timár, 2007 115

TERVEZETT EU TEN-T HÁLÓZAT 2010-BEN 75200 km út, 85%-ban autópálya 78000 km vasútvonal 330 repülőtér 270 nemzetközi tengeri kikötő 210 belvízi hajóúti kikötő Forgalomszervező, forgalomirányító és utastájékoztató rendszerek Timár, 2007 116

A TRANSZ- EURÓPAI KÖZÚT- HÁLÓZAT Timár, 2007 117

A TRANSZ- EURÓPAI VASÚT- HÁLÓZAT Timár, 2007 118

A TRANSZ- EURÓPAI KOMBI- NÁLT KÖZLE- KEDÉSI HÁLÓZAT Timár, 2007 119

TEN-T HÁLÓZAT FINANSZÍROZÁSA 1 Becsült kiadás 20-25 Md /év Költségek: a prioritásoknak megfelelően 60% vasúti, 25% közúti, 15% légi- és víziközlekedési beruházásra Maastrichti Szerződés: Kohéziós Alap (CF) az EU vásárlóerő-paritáson számított átlagos GDP/fő értékének 90%-át el nem érő tagállamok (2004-ig: Görögország, Írország, Spanyolország és Portugália) környezetvédelmi és közlekedési (TEN-T) beruházásainak támogatására Timár, 2007 120

TEN-T HÁLÓZAT FINANSZÍROZÁSA 2 Kohéziós Alap 1993-1999: 15,0 Md 2000-2006: 18,0 Md 2007-2013: 69,7 Md TEN-T közösségi finanszírozás : 2000-2006 költségvetési előirányzat 4,2 Md 2007-2013 költségvetési előirányzat 8,0 Md Magántőke bevonására (Public-Private Partnership, PPP) tett erőfeszítések csak mérsékelten sikeresek voltak Timár, 2007 121

AZ EU TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA (TEN-T), A PÁN-EURÓPAI NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS AZ EURÓPAI FEJLŐDÉSI ZÓNÁK -5 DUBLIN BIRMINGHAM SWANSEA 0 5 2003-ban: LE HAVRE 60 000km PORTUGÁLIÁBA BORDEAUX TEN-T folyosók PENK folyosók EDINBOROUGH MADRID PARIS -I BARCELONA 10 15 20 25 30 35 40 HELSINKI SZT. PÉTERVÁR OSLO IX Európai fejlődési zónák BREMEN AMSTERDAM LONDON BRUXELLES EU autópályák LUXEMBOURG LION MILANO MARSEILLE HAMBURG FRANKFURT MÜNCHEN ZÜRICH ROMA KOBENHAVEN GRAZ LJUBLJANA SZICILIÁBA BERLIN WIEN GDANSK RIJEKA Timár, 2007 122 PLOCE III PRAHA SARAJEVO TRIESTE STOCKHOLM VI VIII BEOGRAD DURRES RIGA V I KRAKOW IX BRATISLAVA I LVOV V BUDAPEST X IV ZAGREB IV X SOFIA TALINN VILNIUS III MINSK WARSZAWA V IX IX GÖRÖGORSZÁGBA IX IX VARNA KIEV ODESSA CHISINAU CONSTANTA BUCURESTI IV IX II IX MOSZKVA ISTANBUL 60 55 50 45 40

PÁN EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK 1992 Prága/1994 Kréta/1997 Helsinki Pán- Európai Közlekedési Konferencián a kormányok javaslatára kijelölték a fejlesztésekhez iránymutató páneurópai nemzetközi közlekedési (PENK) folyosókat PENK utak, vasutak, víziutak, repülőterek: nem mindig nemzeti fejlesztési prioritások PENK folyosókon a gazdaságilag hatékony projektek másoknál nagyobb eséllyel (?) pályázhatnak nemzetközi (EU) támogatásra Timár, 2007 123

A PÁN-EURÓPAI NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS TÉRSÉGEK (HELSINKI, 1997) PENK FOLYOSÓK DUNA Timár, 2007 124

TINA Közép Kelet-európai országokban a Közlekedési Beruházási Igények Értékelésére (Transport Investment Needs Assessment TINA) 1999-ben lezárult EU vizsgálat Cél a TEN-T kiterjesztésének előkészítése A PENK folyosókra eső és oda kapcsolódó projekteket a kormányok javasolták 2015-ig kb. 110 Md beruházási igény: közlekedés beruházási arányának jelentős (GDP 1,5%-ára) emelésével finanszírozható Timár, 2007 125

A MAGYARORSZÁGI TINA ÚTHÁLÓZAT Timár, 2007 126

A magyarországi TINA közúti gerinchálózat: Folyosó Vonalvezetés Hossz km Költségbecslés millió IV. Rajka (Nickelsdorf) Hegyeshalom - Győr- Tatabánya Budapest Kecskemét 410 942,00 Kiskunfélegyháza Szeged - Nagylak V. Tornyiszentmiklós Becsehely Nagykanizsa Balatonszentgyörgy Zamárdi Balatonaliga Székesfehérvár Budapest - Gyöngyös 588 2.130,00 Füzesabony Nyékládháza Polgár Nyíregyháza Záhony (Barabás) V (Rijeka Letenye Becsehely felé) 7 30,00 V (Ploce Udvar (Illocska) Mohács Szekszárd felé) Dunaújváros - Budapest 189 790,00 X Budapest Kecskemét Kiskunfélegyháza (Belgrád Szeged - Röszke felé) 171 380,00 Kiegészítő úthálózati összetevők Költségbecslés Vonalvezetés Hossz km millió Polgár Debrecen Ártánd 116 300,00 Sahy Vác Budapest 67 160,00 Tornyosnémeti Miskolc Nyékládháza 84 340,00 Timár, 2007 127

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 1 Európai Tanács 1994 (Essen): elsőbbséget élvező kiemelt projektek kijelölése: 1. Nagysebességű É/D vasútvonal/kombinált szállítás (Verona-Berlin) 2. PBKAL (Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London) nagysebességű vasút 3. Déli nagysebességű vasútvonal (Madrid-Montpellier/Dax) 4. Keleti nagysebességű vasútvonal (Párizs-Strasbourg/Mannheim) 5. Betuwe - hagyományos vasútvonal/kombinált szállítás (Rotterdam-NL/D határ) 6. Francia-olasz nagysebességű vasútvonal/kombinált szállítás (Lyon-Trieszt) 7. Pathe és Via Egnatia autópályák Görögországban 8. Portugália-Spanyolország-Közép-Európa multimodális összeköttetés 9. Corn-Dublin-Belfast-Larne-Stranraer hagyományos vasútvonal (kész) 10. Malpensa repülőtér, Milánó (kész) 11. Ǿresund vasúti/közúti híd Dánia és Svédország között (kész) 12. Északi háromszög vasútak/közutak korszerűsítése (Svédország, Finnország) 13. Írország-Egyesült Királyság-Benelux államok közúti összeköttetése 14. Nyugati parti vasúti fővonal (UK) Timár, 2007 128

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK (ESSEN) 2 Timár, 2007 129

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 3 A Bizottság 2001-ben 6 új projekt kijelölését és 2 korábbi kiegészítését javasolta: Új projektek: 1. Világméretű műholdas navigációs/helymeghatározó rendszer (GALILEO) 2. Nagy kapacitású vasúti összeköttetés a Pireneusokon át 3. Kelet-Európai kombinált szállítás/nagysebességű vasút 4. Dunai hajóút javítása Vilshofen és Straubing között 5. Nagysebességű vasúti átjárhatóság biztosítása az Ibériai félszigeten 6. Fehrman Belt: Németország és Dánia állandó összeköttetése Kiegészítések: 1. Nagysebességű É/D vasút meghosszabbítása (Verona-Nápoly, Bologna-Milánó) 2. Déli nagysebességű vasút meghosszabbítása (Montpellier-Nimes) Timár, 2007 130

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 4 Timár, 2007 131

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 5 A célokat lehetetlennek bizonyult a javasolt módon elérni (pl. közigazgatásimagánvállalkozási társulásokkal PPP) 2003-as felülvizsgálat (Van Miert jelentés): elsőbbségi projekt-lista bővült (22 új projekt), határidő 2020, 4 lista: 0. Lista: Befejezett, illetve 2010-ig befejeződő Esseni projektek 1. Lista: Európai jelentőségű, 2010-ig elkezdődő, 2020-ra elkészülő projektek 2. Lista: Európai szempontból jelentős, hosszú távon figyelmet érdemlő projektek 3. Lista: A gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő fontos projektek Timár, 2007 132

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 6 0 Lista 3 befejezett projekt (Cork-Dublin-Belfast-Stranraer vasútvonal, Malpensa reptér, Öresund híd) 2010-ig befejezendő 5 projekt (Betuwe vasútvonal, Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London TGV, görög autópályák, UK/IRL/Benelux közúti összeköttetés, UK Ny. Parti vasúti fővonal) 6 projekt 2010 előtt elkészülő fő részei (Berlin- Verona, Déli TGV, Keleti TGV, Lyon-Torino- Trieszt, Portugália/Spanyolország/Európa többi része közötti multimodális összeköttetés, Északi Háromszög) Timár, 2007 133

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 7 1. Galileo 1. Lista 2. Rajna-Majna-Duna akadálymentesítése 3. Tengeri autópályák 4. Lyon-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest vegyes forgalmú vasútvonal 5. Berlin-Verona-Nápoly/Milánó-Bologna vegyes forgalmú vasútvonal 6. Görög/bolgár határ-szófia-budapest-wien- Praha-Nürnberg vegyes forgalmú vasútvonal 7. Dél-Nyugat TGV vonalak 8. Gdansk-Varsó-Brno/Zsolna vegyes forgalmú vasútvonal 9. Lyon/Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vegyes forgalmú vasútvonal 10. Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Wien-Pozsony vegyes forgalmú vasútvonal 11. Ibériai félsziget nagysebességű vasúti hálózatának interoperabilitása 12. Írország/UK/Kontinentális Európa multimodális összeköttetések 13. Közúti/vasúti híd a Messina-i szorosban 14. Állandó vasúti/közúti összeköttetés a Fehrmann Szorosban 15. Az Északi Háromszög 16. Portugália/Spanyolország multimodális összeköttetése Európa többi részével 17. Görög/bolgár határ Szófia Nagylak(Budapest)/(Constanta) autópálya 18. Gdansk Katowice Brno / Zsolna Wien autópálya Timár, 2007 134