A 2012-ES UNIÓS ELLENŐRZÉS RÖVIDEN

A 2012-ES UNIÓS ELLENŐRZÉS RÖVIDEN EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK Összefoglaló tájékoztató az Európai Számvevőszék 2012-es éves jelentéseiről HU

1 AZ ELNÖK ELŐSZAVA Az Európai Számvevőszéknek az uniós költségvetésről, illetve az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentései hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az uniós polgárok értékelhessék, milyen módon történik az uniós közpénzkezelés. 2012-ben az Uniónak a költségvetés végrehajtása során számos pénzgazdálkodási kihívással kellett szembenéznie. Ezek között szerepelt a jelenlegi pénzügyi keret lezárásához közeledve a záró kifizetések egyre növekvő szintje, azzal együtt, hogy a tagállami költségvetésekre is mind nagyobb nyomás helyezkedett. Az uniós költségvetésből összesen 138,6 milliárd euró összegű kiadásra került sor. A Számvevőszék becslése szerint 2012-ben az uniós költségvetés egészét tekintve a kiadásokra vonatkozó hibaarány 4,8% volt (míg 2011-ben ez az arány 3,9% volt), és majdnem mindegyik kiadási területre az arány növekedése volt jellemző. 2012-ben valamennyi operatív kiadási területet lényeges hibaszint jellemzett. A hibaarány számvevőszéki becslése nem a kiadásokhoz kapcsolódó esetleges csalás, gyenge hatékonyság, illetve gazdaságtalan felhasználás mértékét jelzi. Azon becsült pénzösszegeket jelenti, amelyek kifizetésére nem kerülhetett volna sor, mivel felhasználásuk nem a vonatkozó jogszabályok szerint történt. A legjellemzőbb hibák a következők: nem támogatható kiadások megtérítése, illetve a közbeszerzési szabályok nem megfelelő alkalmazása a beszerzések során. Mivel az Unió jelenleg már a 2014 2020-as pénzügyi keret finanszírozási programjait készíti elő, az előző időszakról jelentős mértékű pénzügyi kötelezettség még nem került kifizetésre: mindez további nyomást jelent az uniós pénzáramlásokra nézve, és a hibakockázat növekedésével is járhat az elkövetkezendő években. Az uniós intézmények és a tagállamok most komoly lehetőség előtt állnak: az elkövetkező pénzügyi keret időszakában a jelenlegi pénzügyi kerettel kapcsolatos tanulságokat levonva és elsősorban a számvevőszéki ellenőrzési jelentések megállapításainak és ajánlásainak figyelembevételével, tökéletesíteni kell az uniós pénzgazdálkodást. A Számvevőszék szilárd bizonyítékok alapján úgy nyújt bizonyosságot az uniós pénzgazdálkodásról, hogy közben figyelmeztet a kockázatokra és útmutatást nyújt a gazdálkodás hatékonyabbá tételéhez. Ily módon növeli az Unió elszámoltathatóságát a polgárok felé. Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA az Európai Számvevőszék elnöke

3 TARTALOM 4 15 ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEK 5 A LEGFŐBB ALAPGONDOLATOK 6 12 AZ UNIÓS PÉNZÖSSZEGEK SZABÁLYSZERŰ FELHASZNÁLÁSA 13 15 AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS RÉVÉN ELÉRT EREDMÉNYEK 16 34 A KIADÁSOK ÉS A BEVÉTELEK ELLENŐRZÉSE RÉSZLETES BEMUTATÁS 17 18 BEVÉTELEK 19 20 MEZŐGAZDASÁG: PIACI BEAVATKOZÁSOK ÉS KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 21 22 VIDÉKFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, HALÁSZAT ÉS EGÉSZSÉGÜGY 23 25 REGIONÁLIS POLITIKA, ENERGIAÜGY ÉS KÖZLEKEDÉS 26 27 FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK 28 29 KÜLKAPCSOLATOK, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS BŐVÍTÉS 30 31 KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK 32 IGAZGATÁSI ÉS EGYÉB KIADÁSOK 33 34 EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPOK (EFA K) 35 41 MAGYARÁZATOK ÉS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK 36 37 AZ EURÓPAI UNIÓ 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 38 39 A DAS MEGKÖZELÍTÉS DIÓHÉJBAN 40 41 A SZÁMVEVŐSZÉK ÉS TEVÉKENYSÉGE

4 ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEK

5 A LEGFŐBB ALAPGONDOLATOK A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT ÖSSZEFOGLALÓ A Számvevőszék véleménye szerint az Európai Unió összevont beszámolója minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió 2012. december 31-i pénzügyi helyzetét, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét, valamint a nettó eszközállomány változásait. A 2012. évi beszámolót megalapozó uniós bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek. A 2012. évi beszámolót megalapozó kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek. A vizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek részben eredményesen biztosítják a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét. Az operatív kiadásokkal kapcsolatos valamennyi szakpolitika csoportot lényeges hibák jellemezték. A Számvevőszék becslése szerint a beszámoló alapjául szolgáló, költségként elszámolt kifizetések tekintetében a legvalószínűbb hibaarány 4,8%. A fenti okok miatt a Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó beszámolót megalapozó kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi. A megbízhatósági nyilatkozat teljes szövege a 2012-es éves jelentés 1. fejezetében olvasható. Az uniós költségvetés egészét tekintve a kiadásokra vonatkozó becsült hibaarány 2012- ben ismét növekedett, 3,9%-ról 4,8%-ra. A növekedés részben a Számvevőszék megváltozott mintavételi koncepciójának tudható be (0,3 százalékpont). A becsült hibaarány 2009 óta minden évben nőtt, noha az azt megelőző három évben csökkenés volt tapasztalható. Továbbra is a Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy a hibák által leginkább érintett kiadási terület (itt a becsült hibaarány 7,9%), ezt követi a Regionális politika, energiaügy és közlekedés (6,8%-os becsült hibaaránnyal). A becsült hibaarány leginkább a Foglalkoztatás és szociális ügyek, a Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások, valamint a Regionális politika, energiaügy és közlekedés kiadási területeken nőtt. A megosztott irányítású területeken (pl. a mezőgazdaság és a kohézió területén) a hibás tranzakciók döntő része esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat kiszűrjék és javítsák. A kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti lényeges különbség, valamint a jelenlegi programozási időszak elejére jellemző nagy összegű fel nem használt pénzügyi keretek 2 év és 3 hónapnak megfelelő fel nem használt kötelezettségvállalás felhalmozódását eredményezték (2012 végén ez az összeg 217 milliárd euró volt). Mindez nyomást gyakorol a kifizetési előirányzatokra. Ennek a helyzetnek a megoldásához elengedhetetlen, hogy a Bizottság a kifizetési igényeit közepes és hosszú távon is megtervezze. Az uniós költségvetés sok területére összetett jogi keret vonatkozik, és kevés figyelem irányul a teljesítményre. A 2014 2020-as programozási időszakra vonatkozó, a mezőgazdaság és a kohézió területét érintő javaslatok alapvetően továbbra is inputalapúak (kiadásorientáltak) maradnak, és ezért még mindig inkább a szabályszerűség, mint a teljesítmény áll a középpontjukban.

6 AZ UNIÓS PÉNZÖSSZEGEK SZABÁLYSZERŰ FELHASZNÁLÁSA Ez a szakasz a 2012-es pénzügyi év pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek legfőbb eredményeit tartalmazza. A tranzakciók szabályszerűsége A Számvevőszék tranzakciókból vett minták tesztelése útján ad statisztikai alapú becsléseket arról, hogy a bevételeket, illetve a különböző kiadási területeket (szakpolitika csoportokat) milyen hibaszint jellemzi. Az uniós költségvetés egészét tekintve a tesztelés eredményét az 1. diagram mutatja. A diagram azt mutatja, hogy a tranzakciókat milyen gyakorisággal terhelik hibák, valamint hogy mekkora a hibák hatása, amennyiben ez a hatás számszerűsíthető (becsült legvalószínűbb hibaarány). A Számvevőszék ellenőrzési koncepciójáról bővebben lásd: 38. o. 1. diagram. A tranzakciótesztek eredményei az uniós költségvetés egészére nézve (2012) Hibagyakoriság Ellenőrzött összegek és legvalószínűbb hibaarány Ellenőrzési következtetések Bevételek 0% 0,0% Lényeges hibát nem tartalmazó 4,8% Kiadások 38% Lényeges hibaszint jellemzi 0 20 md EUR 40 md EUR 60 md EUR 80 md EUR 100 md EUR 120 md EUR 140 md EUR X% Hibagyakoriság (a vizsgált tranzakciók közül ennyit terhel egy vagy több számszerűsíthető vagy nem számszerűsíthető hiba) Y% Legvalószínűbb hibaarány (az ellenőrzött tranzakciókból vett mintában talált számszerűsíthető hibák alapján becsült hibaarány) Megjegyzés: A Számvevőszék standard statisztikai módszerekkel becsüli meg a hibaarányt. (Lásd: éves jelentés, 1. fejezet, 1.1. melléklet) A 2012-es évet illetően a Számvevőszék megállapítja, hogy valamennyi kiadási terület kötelezettségvállalásai, illetve a bevételek mentesek voltak lényeges hibáktól. A költségvetés egészét tekintve a 4,8%-os becsült hibaarányból következően a Számvevőszék a kiadások szabályszerűségéről elutasító véleményt ad.

7 A tesztelés eredményeit az egyes kiadási területek szerinti bontásban a 2. diagram mutatja be. Az egyes kiadási területekről bővebben e tájékoztatónk 19 32. oldalán számolunk be, részletes elemzés pedig a 2012-es éves jelentés kapcsolódó fejezeteiben olvasható. 2. diagram. A tranzakciótesztek eredményei a 2012-es uniós kiadási területekre nézve Kiadási területek Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások Regionális politika, energiaügy és közlekedés Hibagyakoriság 41% 49% Ellenőrzött összegek és legvalószínűbb hibaarány 6,8% 3,8% Ellenőrzési következtetések Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy Foglalkoztatás és szociális ügyek 63% 35% 7,9% 3,2% Lényeges hibaszint jellemzi Kutatás és egyéb belső politikák Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés Igazgatási és egyéb kiadások 49% 23% 1% 3,3% 3,9% 0,0% 0 10 md EUR 20 md EUR 30 md EUR 40 md EUR 50 md EUR Hibát nem tartalmazó X% Hibagyakoriság (a vizsgált tranzakciók közül ennyit terhel egy vagy több számszerűsíthető vagy nem számszerűsíthető hiba) Y% Legvalószínűbb hibaarány (az ellenőrzött tranzakciókból vett mintában talált számszerűsíthető hibák alapján becsült hibaarány) Megj: A Számvevőszék standard statisztikai módszerekkel becsüli meg a hibaarányt. (Ld.: éves jelentés, 1. fejezet, 1.1. melléklet)

8 Az ellenőrzési eredmények elemzése Az uniós költségvetés egészét tekintve a kiadásokra vonatkozó becsült hibaarány 2012-ben ismét növekedett, a 2011-es 3,9%-ról 4,8%-ra (lásd: 3. diagram). A növekedés részben a Számvevőszék megváltozott mintavételi koncepciójának tudható be (0,3 százalékpont). A becsült hibaarány 2009 óta minden évben nőtt, noha az azt megelőző három évben csökkenés volt tapasztalható. 3. diagram. A becsült legvalószínűbb hibaarány az uniós költségvetés egészére nézve: 2006 2012 10 % Az Unió kiadásai 8 % 7,3% 6,9% 6 % 5,2% 4,5% 4,8% 4 % 3,3% 3,7% 3,9% 2 % 0 % 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Felső hibahatár (UEL) Legvalószínűbb hibaarány, korábbi koncepció* Legvalószínűbb hibaarány, jelenlegi koncepció* Alsó hibahatár (LEL) Megjegyzés: A Számvevőszék standard statisztikai módszerekkel becsüli meg a hibaarányt. A Számvevőszék szerint a sokaságban a hibaarány 95 %-os konfidenciaszint mellett az alsó hibahatár és a felső hibahatár között van. Részletesebben lásd: éves jelentés, 1. fejezet, 1.1. melléklet. * A Számvevőszék mintavételi koncepciójának megváltozása miatt két kiadási területen (lásd alább) a hibaarányok jelentősen megnőttek. E változás nélkül az általános hibaarány 0,3 százalékponttal kisebb lenne.

9 4. diagram. A 2011-es és a 2012-es becsült legvalószínűbb hibaarányok összevetése az egyes uniós kiadási területek szerint 2011 2012 Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások 2,9% 3,8% Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások Regionális politika, energiaügy és közlekedés 6,0% 6,8% Regionális politika, energiaügy és közlekedés Vidékfejlesztés, környezetvédelem halászat és egészségügy 7,7% 7,9% Vidékfejlesztés, környezetvédelem halászat és egészségügy Foglalkoztatás és szociális ügyek 2,2% 3,2% Foglalkoztatás és szociális ügyek Kutatás és egyéb belső politikák 3,0% 3,9% Kutatás és egyéb belső politikák Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés 1,1% 3,3% Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés Igazgatási és egyéb kiadások 0,1% 0,0% Igazgatási és egyéb kiadások * A Számvevőszék mintavételi koncepciójának megváltozása miatt a Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés és a Kutatás és egyéb belső politikák kiadási területen (lásd az alábbi keretes magyarázatot és az ezekre a kiadási területekre vonatkozó szakaszokat) a hibaarányok jelentősen megnőttek. A becsült hibaarány valamennyi operatív kiadási terület esetében nőtt (lásd: 4. diagram). A növekedés elsősorban a Foglalkoztatás és szociális ügyek, a Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások, valamint a Regionális politika, energiaügy és közlekedés kiadási területek esetében volt jelentős. Továbbra is a Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy a hibák által leginkább érintett kiadási terület (itt a becsült hibaarány 7,9%), ezt követi a Regionális politika, energiaügy és közlekedés (6,8%-os becsült hibaaránnyal).

10 A Számvevőszék mintavételi koncepciója: mi változott, miért jobb és mi a hatása? A tranzakcióminták összeállításának koncepcióját korszerűsítettük. A tranzakciók vizsgálatára ezentúl valamennyi kiadási terület esetében ugyanolyan alapon kerül sor azon a ponton, amikor a Bizottság elfogadta és rögzíttette a kiadásokat, és ezzel megerősítette, hogy véleménye szerint az uniós költségvetésből eszközölt kifizetés indokolt. A Számvevőszék tranzakciómintájában jelenleg már közbenső kifizetések, záró kifizetések és előlegelszámolások ( költségként elszámolt kifizetések ) szerepelnek. Ez a fejlemény azt is jelenti, hogy így már mind a megosztott, mind a nem megosztott irányítású területeken végzett vizsgálatokat közös nevezőre lehet hozni. Ily módon továbbá évről évre állandó lesz az ellenőrzött sokaság, mivel az ingadozó szintű előlegfizetés hatása kiküszöbölhetővé válik, és ez a hibaarányra is hatást gyakorol. Ez a változás az általános becsült legvalószínűbb hibaarányra nézve csekély hatással jár (lásd: 3. diagram), azonban a Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés, valamint a Kutatás és egyéb belső politikák esetében jelentősen megnöveli a hibaarányt (lásd: a vonatkozó szakaszok, 28 31. o.) A közbeszerzési szabályok megfelelő alkalmazása bizonyosságot nyújt arról, hogy az európai adófizetők pénzét értékarányosabban használják fel. A teljes becsült hibaarány hibatípusonkénti lebontása alapján látható, hogy valamennyi kiadási terület esetében súlyos szabályszerűségi problémát jelent az, hogy súlyosan megsértik a közbeszerzési szabályokat (lásd: 5. diagram). Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szabályoknak a céljai azaz hogy a verseny tisztességes legyen és a szerződést a legalkalmasabb pályázónak ítéljék oda nem valósultak meg. 5. diagram. Hozzájárulás az általános becsült hibaarányhoz hibatípus szerint 11% A közbeszerzési szabályok súlyos megsértése 17% 29% Nem támogatható projektek/tevékenységek vagy kedvezményezettek Nem támogatható költségek feltüntetése a költségelszámolásokban 21% 22% Helytelen költségelszámolás a mezőgazdaság területén Egyéb hibatípusok

11 Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések A 2012-ben végrehajtottként jelentett pénzügyi korrekciók összege 3,7 milliárd euró volt, a 2011-es összeg (1,1 milliárd euró) több, mint háromszorosa. A 2012-es pénzügyi korrekciók kb. 50%-a (1,8 milliárd euró) a spanyolországi kohéziós kiadások 2000 2006-os felhasználásához kapcsolódnak. A viszszafizettetések 678 millió euróval nagyjából a 2011-es szinten maradtak (2011-ben ez az összeg 733 millió euró volt). Visszafizetteti e a támogatásokat az EU? Miután az EU a költségvetésből kifizetéseket eszközölt, a Bizottság és (az együttes irányítású kiadások tekintetében) a tagállamok utólagos ellenőrzéseket végezhetnek a kontrollrendszerek működésére és az elszámolt kiadásokra irányulóan. Ezek alapján pénzügyi korrekciókra, illetve visszafizettetésekre kerülhet sor. A pénzügyi korrekciók főként az irányítási rendszerek hiányosságait küszöbölik ki. A mezőgazdaság területén ilyen esetben az adott tagállam csökkentett uniós támogatásban részesül. A kohéziós politika esetében a pénzügyi korrekciók hatása attól függ, hogy az érintett tagállam elfogadja e a Bizottság által javasolt korrekciót: - a tagállamok általában elfogadják a javasolt pénzügyi korrekciót és vagy átalánykorrekciót végeznek a költségigénylésben vagy projektszinten részletes korrekciót eszközölnek. Ezeket az uniós pénzösszegeket azután ugyanazon a tagállamon belül más kiadási területekhez rendelhetik. - Ha a tagállam nem fogadja el a javasolt pénzügyi korrekciót, akkor a Bizottság maga is hivatalos határozatot hozhat pénzügyi korrekció alkalmazásáról. Ez az uniós támogatás nettó csökkenését jelenti az adott tagállam esetében. Az, hogy a pénzügyi korrekciók alapján bizonyos összegeket vissza is fizettetnek e a kedvezményezettekkel, egyrészt attól függ, mely probléma miatt került sor pénzügyi korrekcióra, másrészt attól, hogy az érintett tagállami közigazgatás milyen lépéseket tett. A visszafizettetés projektszinten korrigálja a szabálytalan kiadásokat: a kedvezményezett részben vagy egészben visszafizeti a szabálytalanul kapott forrásokat annak a szervezetnek, amelytől az eredeti kifizetés származik. Így ezek a források ismét rendelkezésre állnak más kedvezményezetteknek történő kifizetésre. A pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket a Számvevőszék akkor veszi figyelembe a hibaarány becslésekor, ha azok az év során eszközölt hibás kifizetéseket visszafordítják az uniós költségvetésbe: más szóval ha a helytelen kifizetést beazonosították és kizárták a Bizottságnak küldött elszámolásból, illetve ha az év során a kedvezményezettekkel visszafizettették azt. Ezek a feltételek azonban csak néha teljesülnek. A mezőgazdaság esetében a legtöbb pénzügyi korrekció esetében nem kerül sor visszafizettetésekre a kedvezményezettektől. A kohéziós politikában a legtöbb korrekció átalánykorrekciót jelent, és projektszintű részletes korrekció nem történik. A Bizottság erősen törekszik arra, hogy az uniós jogszabályok által előírt módon azonosítsa a nem jól teljesítő felügyeleti és kontrollrendszereket és tökéletesítse azokat. A Bizottság azt javasolta, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban a tagállami hatóságok éves jelentésének bemutatását követően észlelt szabálytalanságok esetén automatikusan csökkenjen a nettó uniós finanszírozás, ami ösztönzően hathatna a tagállami ellenőrzések eredményességére.

12 A kifizetésekkel kapcsolatban a költségvetésre gyakorolt nyomás 2012-ben a Bizottság a rendelkezésre álló költségvetésből nem tudta teljesíteni az összes kifizetési kérelmet. Ezt a helyzetet többek között az okozta, hogy nőtt a különbség az éves kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között, illetve hogy a korábbi évekből felhalmozódtak a fennálló kötelezettségvállalások. Mik a kötelezettségvállalások és mik a kifizetések? Az éves költségvetés két összetevőből áll: egyrészt a kötelezettségvállalásokból, amelyek az adott, illetve a későbbi évek fizetési ígéreteit jelentik, másrészt a kifizetésekből, amelyek pedig a pénzösszegek kifizetéseire vonatkoznak az adott év során. A kötelezettségvállalások és a kifizetések éves felső határait a Tanács és a Parlament által elfogadott többéves pénzügyi keretekben fektetik le. Kifizetésekre csak érvényes kötelezettségvállalás esetén kerülhet sor. A jelenlegi többéves pénzügyi keret (2007 2013) során az éves kötelezettségvállalási költségvetések megközelítették az eredetileg elfogadott felső határokat, a kifizetési költségvetések azonban lényegesen e határértékek alatt maradtak. Ez a strukturális egyensúlyhiány, valamint a jelenlegi programozási időszak elejére jellemző nagy összegű fel nem használt pénzügyi keretek 2 év és 3 hónapnak megfelelő fel nem használt kötelezettségvállalás felhalmozódását eredményezték (2012 végén ez az összeg 217 milliárd euró volt). Ezeket a fizetési kötelezettségeket az elkövetkező években teljesíteni kell. Amikor egy kötelezettségvállalás alapján kifizetés történik, az nem mindig eredményez végleges kiadást. A Bizottság gyakran folyósít kifizetéseket bizonyos tevékenységek előfinanszírozásához, ilyenkor a pénzeszközök felhasználásáról az elkövetkezendő években kér be igazolást. Az elmúlt néhány évben jelentős mértékben nőtt az el nem számolt előfinanszírozások összege. 2012-ben a bruttó előfinanszírozás összege 80 milliárd euró volt. Ha az előfinanszírozási időszak elhúzódik, az fokozhatja az uniós költségvetéssel kapcsolatos hiba vagy veszteség kockázatát. A kifizetési költségvetésre gyakorolt nyomás elengedhetetlenné teszi, hogy a Bizottság közép- és hosszú távon tervezzen a kifizetési igényekkel kapcsolatban. A Számvevőszék szerint a Bizottságnak hosszú távú, a jövőbeni kifizetési igényeket tükröző cash flow előrejelzést kellene készítenie és közzétennie, ami segítené a jövőbeni igények meghatározását, a költségvetési prioritások tervezését, és annak biztosítását, hogy a szükséges kifizetéseket a jóváhagyott éves költségvetésekből lehessen teljesíteni. Teljes körű tájékoztatást a főbb megállapításokról az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 1. fejezete ( A megbízhatósági nyilatkozat és az azt alátámasztó információk ) tartalmaz.

13 AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS RÉVÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Az uniós költségvetés teljesítményének értékelése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) alapján történik. A teljesítmény mérése alapvető fontosságú a közszféra beavatkozásainak teljes folyamatában, ideértve a bemenet (a program végrehajtásához szükséges pénzügyi, emberi, anyagi, szervezési és szabályozási erőforrások), a kimenet (mindaz, amit a program révén elérni terveznek), az eredmények (a program azonnali hatásai a közvetlen címzettekre, illetve kedvezményezettekre) és a hatások (az uniós fellépésnek tulajdonítható hosszú távú társadalmi változások) vizsgálatát. Kevés figyelem irányul a teljesítményre Az uniós költségvetés sok területére összetett jogi keret vonatkozik, és kevés figyelem irányul a teljesítményre. Az új kohéziós alapról és a közös agrárpolitikáról (KAP) szóló rendeletekre irányuló, a 2014 2020-as programozási időszakra vonatkozó javaslatok alapvetően továbbra is inputalapúak (kiadásorientáltak) maradnak, és ezért inkább a szabályszerűség, mint a teljesítmény áll a középpontjukban. A vidékfejlesztést célzó új rendeletek például sokféle és szerteágazó célkitűzéseket fogalmaznak meg, nem térnek ki azonban a várt eredményekre és hatásokra, és releváns mutatókat sem határoznak meg. Az uniós költségvetés nagy részét illetően a kiadások maximális szintje a többéves pénzügyi keret fejezetei alatt tagállamonként éves keretösszegekre van lebontva. Nehéz kérdés, hogyan lehet minőségileg kielégítő eredményeket várni olyan rendszerektől, ahol a forrásokat előre elosztják a tagállamok között, és az implicit cél nem más, mint azok teljes felhasználása. Az elért szakpolitikai eredményekről való beszámolás korlátozott értékű A bizottsági főigazgatók az éves irányítási tervekben teljesítménycélokat fogalmaznak meg szakpolitikai felelősségi körükben, majd az éves tevékenységi jelentésben beszámolnak az elért eredményekről. A Számvevőszék egy bizottsági főigazgatóságokból álló mintában (Versenypolitikai Főigazgatóság, Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság és Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság) megvizsgálta az irányítási terveket és az éves tevékenységi jelentéseket, és az éves szinten elért szakpolitikai eredményekről való beszámolás terén az alábbi főbb problémákat állapította meg: ο a magas szintű szakpolitikai vagy jogi dokumentumokból közvetlenül átvett célkitűzések nem eléggé célirányosak; Példa: A szakpolitikai célok túl átfogóak ahhoz, hogy a főigazgatóságok célkitűzésként alkalmazhassák őket A Versenypolitikai Főigazgatóság az általános célkitűzést ekként határozza meg: A növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség támogatása, és az előrelépést úgy kíséri figyelemmel, hogy figyelembe veszi a GDP éves reálnövekedését, a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátájának alakulását, valamint azt, hogy mekkora az uniós GDP nek a kutatásra és fejlesztésre fordított aránya. Mivel magas szintű szakpolitikai célkitűzéseket és átfogó bizottsági célértékeket alkalmazott hatásmutatóként, a főigazgatóság nem tudja kimutatni, hogy milyen mértékben járult hozzá a szakpolitikai célok eléréséhez.

14 ο az 52 célkitűzésből mindössze nyolc volt konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és határidős (SMART); Példa: SMART célok Egy SMART célkitűzés: A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság egyik célkitűzése a közlekedési törzshálózat kiépítése 2030-ra. Ez a célkitűzés konkrét, határidős és releváns. A célkitűzés mérhetőségét a számszerűsítés biztosítja (pl. öt szűk keresztmetszet megszüntetése a közlekedési törzshálózat útjain 2017-re ). Egy nem SMART célkitűzés: A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság egyik célkitűzése a modern városi mobilitás támogatása. Ez a célkitűzés nem konkrét, amennyiben nem tájékoztat arról, hogy mit kellene megváltoztatni, valamint nem mérhető és nem határidős. ο a teljesítménymonitoringnál alkalmazott mutatók tökéletesítésre szorulnak. Példa: Olyan mutatók, amelyek alakulására a főigazgatóságnak nincs befolyása A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság egyes mutatói nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatosak. Ezek alakulására a főigazgatóságnak nincs befolyása, így ezek nem megfelelőek. Fejlődik a teljesítménymenedzsment és a teljesítményről történő beszámolás, néhány helyesbítő intézkedést is tettek, de még korai volna értékelni az eredményeket. A többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások keretében a Bizottság egy olyan közös teljesítmény keretrendszerre tett javaslatot, amelyet maga a Bizottság közösen alkalmazna a tagállami hatóságokkal, és amely egyeztetett output- és eredménymutatókon alapulna. Az értékelő jelentések jelenleg még nem alkalmazhatók a zárszámadási eljárás során A Szerződések előírják, hogy a Bizottság készítsen átfogó értékelő jelentést az uniós pénzügyekről, és hogy ez a jelentés képezze részét annak a bizonyítéknak, amely alapján a Parlament évenként mentesítheti a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól. A Számvevőszék megvizsgálta a második és a harmadik értékelő jelentést, és arra a következtetésre jutott, hogy noha történtek előrelépések, a jelentés jelenleg még nem szolgál elegendő, releváns és megbízható információval az uniós szakpolitikák eredményeiről, és ezért nem alkalmas arra, hogy felhasználásra kerüljön a zárszámadási eljárás során. A beszámolási és elszámoltathatósági rendszerek hiányosan tájékoztatnak az uniós pénzösszegek révén elért eredményekről és hatásról A Számvevőszék által 2012-ben elfogadott, a legkülönbözőbb témákról szóló 25 különjelentés azt vizsgálja, hogy az uniós műveleteket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) megfelelően hajtották e végre.

15 A Számvevőszék a 2012. évi éves jelentésében megvizsgálta, hogy 2012-es különjelentéseiből milyen tanulságok vonhatóak le a 2014 2020 közötti programozási időszak új programjainak és projektjeinek előkészítésére nézve, és a következőket állapította meg: ο a teljesítményadatok relevanciáját, megbízhatóságát és időszerűségét tekintve hiányosságok figyelhetők meg; Példa: A beszámolás hiányosságai miatt nem lehet ellenőrizni a célok elérését A települési hulladékgazdálkodási infrastruktúrák finanszírozására irányuló ellenőrzése során a Számvevőszék jelentős hiányosságokat állapított meg a tagállami beszámolást illetően, s azt, hogy emiatt a Bizottság nem minden esetben tudta értékelni, összhangban volt e a tagállamok teljesítménye a hulladékkal kapcsolatos uniós célkitűzésekkel. A Bizottság ugyan ellenőrizte a beérkezett adatok ellentmondás mentességét, a megbízhatóságukat azonban nem. ο több esetben veszélyben volt az uniós projektek eredményeinek fenntarthatósága. Példa: A projektek többségében az eredmények és hasznok közép- és hosszú távon kérdésesek A szubszaharai Afrika országaiban a biztonságos ivóvízhez és az alapvető higiéniához való hozzáférést finanszírozó fejlesztési támogatásokra irányuló ellenőrzésében a Számvevőszék azt állapította meg, hogy mivel szabványos technológiákat alkalmaztak és helyben hozzáférhető anyagokat használtak fel, a vizsgált projektek technikailag fenntarthatóak voltak. A projektek többségében azonban az eredmények és hasznok közép- és hosszú távon csak akkor fognak érvényesülni, ha a vízdíjakon kívül más bevételek is lesznek. A Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság: a jogalkotóval együtt biztosítsa, hogy a következő programozási időszak (2014 2020) teljesítményközpontú legyen. Ehhez szükséges, hogy az ágazati szabályozás vagy más kötelező szabály korlátozott számú, kellően konkrét célkitűzést állapítson meg megfelelő mutatókkal, várható eredményekkel és hatásokkal; teremtsen érdemi kapcsolatot a főigazgatóságok adott évi tevékenységei és célkitűzései között. A célkitűzések meghatározásakor mindegyik főigazgatóság tartsa szem előtt adott esetben a releváns irányítási módot, illetve saját szerepét és feladatait. Teljes körű tájékoztatást a számvevőszéki teljesítményértékelésről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 10. fejezete ( Az uniós költségvetés révén elért eredmények ) tartalmaz. Valamennyi különjelentés letölthető az Európai Számvevőszék honlapjáról. http://www.eca.europa.eu/en/pages/ecadefault.aspx

16 A KIADÁSOK ÉS A BEVÉTELEK ELLENŐRZÉSE RÉSZLETES BEMUTATÁS

17 BEVÉTELEK 139,5 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Az ellenőrzés az Unió bevételeire irányult, amelyekből az az uniós költségvetést finanszírozza. A tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI), illetve az általuk beszedett héa alapján számított hozzájárulások a 2012-es bevételek 70,1%-át, illetve 10,5%-át tették ki. 2012-ben a Számvevőszék azt is ellenőrizte, hogy a Bizottság mennyire eredményesen ellenőrzi az e számításokban alkalmazott GNI adatokat. Az importvámok és a tagállami közigazgatások által az Unió nevében beszedett cukortermelési díj a bevétel 11,8%-át tették ki. Miben áll az uniós bevételek ellenőrzése? Az Uniós bevételek többségének összegét a tagállamok által szolgáltatott makrogazdasági statisztikai adatok és becslések alapján számítják ki. A GNI alapú, illetve a héa alapú hozzájárulásokhoz alapul szolgáló tranzakciók szabályszerűségének számvevőszéki ellenőrzése csak a tagállamok által szolgáltatott adatok bizottsági feldolgozására terjed ki, az adatok keletkeztetésére nem. Ebből következően a becsült legvalószínűbb hibaarány megállapításával a Számvevőszék azt becsüli meg, hogy a Bizottság hibái hogyan befolyásolták a bevétel teljes összegét. Megállapításaink o Lényeges hibák jellemezték? Nem o Becsült legvalószínűbb hibaarány: 0% (2011: 0,8%) o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók 0% (2011: 2%) o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Eredményes

18 A Számvevőszék ellenőrizte, hogy a Bizottság mennyire helyesen végezte a GNI alapú tagállami hozzájárulások kiszámításához használt 2002 2007-es GNI adatokra irányuló 2012-es ellenőrzését. A bizottsági ellenőrzés csak részben bizonyult eredményesnek, mert az Eurostat nem megfelelő módon tervezte meg a munkáját, illetve a prioritásait, tekintve, hogy nem mérte fel megfelelően a GNI adatok tagállami összeállításához kapcsolódó kockázatokat. Továbbá, az Eurostat által alkalmazott ellenőrzési koncepció nem volt egységes valamennyi tagállamra nézve. A számvevőszéki ellenőrzések hiányosságokat tártak fel a tagállami vámfelügyelet terén. A Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a tagállamok felügyeleti és kontrollrendszerei még most is csak részben biztosítják eredményesen a nyilvántartott vámadatok teljességét és helyességét. Ajánlásaink A Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság: vizsgálja felül a GNI adatok ellenőrzésére alkalmazott kontrollkeretrendszerét, és ennek részeként végezzen strukturált és formalizált költség haszon elemzést, hajtson végre alapos ellenőrzést a lényeges és kockázatos GNI összetevőkre nézve, korlátozottan alkalmazzon általános fenntartásokat, és határozzon meg lényegességi kritériumokat a fenntartások alkalmazásához; ösztönözze a tagállamokat a vámfelügyelet megerősítésére, hogy minél nagyobb összegű hagyományos saját forrást szedhessenek be. Teljes körű tájékoztatást az Unió bevételeinek számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 2. fejezete tartalmaz.

19 MEZŐGAZDASÁG: PIACI BEAVATKOZÁSOK ÉS KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 44,5 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Ez a kiadási terület az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) foglalja magában, amely az Unió Közös Agrárpolitikájának két fő eszköze közül az egyik. A kiadások irányítása a tagállamokkal megosztva történik. Megállapításaink o Lényeges hibák jellemezték? Igen o Becsült legvalószínűbb hibaarány 3,8% (2011: 2,9%) o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 41% (2011: 39%) o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Részben eredményes E kiadási területhez kapcsolódó kiadások többségének kiszámítása a mezőgazdasági földterület alapján történik. Sok számszerűsíthető hiba a kedvezményezettek által benyújtott kérelmek pontatlanságából ered, ezek közül a leggyakoribb a földterület túligénylése (lásd: példa). Példa: Túligénylés támogatás igénylése az arra nem jogosult földterület után Spanyolországban, Ausztriában és Portugáliában* egyes földterületeket állandó legelőként jelentettek be, és támogatást is kaptak rájuk, noha valójában teljesen vagy részben sziklák, sűrű erdő vagy bokrok borították őket. Ezeket a parcellákat emiatt az uniós támogatásból ki kellett volna zárni. Egyes esetekben a parcellákat korábban mezőgazdasági tevékenységre használták, de az ellenőrzés idején azokat már évek óta kivonták a használatból. * Megjegyzés a tagállamok megnevezéséhez a példákban: A Számvevőszék mintavételi koncepciójából adódóan nem vizsgálja minden évben valamennyi tagállam, kedvezményezett állam, illetve régió tranzakcióit. A hibákra adott példákat a leggyakrabban előforduló hibatípusok szemléltetéséhez szerepeltetjük. Ezek alapján nem lehet következtetéseket levonni a tagállamokra, kedvezményezett államokra, illetve érintett régiókra nézve. A hibás tranzakciók döntő része esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat kiszűrjék és javítsák. Minden EMGA közvetlen támogatási program esetében az uniós támogatások kedvezményezettjei számára jogilag kötelező a kölcsönös megfeleltetési követelmények teljesítése. Ezek az előírások a környezetvédelemre, közegészségügyre, állat- és növényegészségügyre, illetve az állatok jólétére, valamint a föld helyes mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartására vonatkoznak. Ha a termelők nem tartják tiszteletben ezeket a kötelezettségeket, támogatásukat csökkentik. A Számvevőszék a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozó tranzakciók 16%-ában állapított meg szabálysértést.

20 A Számvevőszék három integrált igazgatási és kontrollrendszert választott ki részletes ellenőrzésre. Ezek közül kettőt nem eredményesnek (Anglia és Észak Írország, lásd: példa), egyet pedig részben eredményesnek (Luxemburg) értékelt. A leginkább rászorulóknak nyújtott uniós élelmiszer támogatás esetében alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszerek közül kettőt (Olaszország, Spanyolország) eredményesnek talált a Számvevőszék. Példa: A kifizetések kiszámításához helytelen adatokat vettek alapul A mezőgazdasági földterületet (amely alapján a kedvezményezettek jogosultak a támogatásra) mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerek (MePAR) és földrajzi információs rendszerek (GIS) segítségével állapítják meg. Az Egyesült Királyságban a kifizető ügynökség a köztulajdonban lévő területek esetében (329 000 ha) nem vizsgálja a támogathatóságot, és légi felvételeket is csak korlátozott mértékben használ annak megállapításához, hogy adott földterület, amelyre egy termelő támogatást igényelt, támogatható e vagy sem. A Számvevőszék megállapította, hogy olyan erdős földterületek is kaptak támogatást, amelyek az adott kifizetésre nem lettek volna jogosultak. Az Egyesült Királyságban (Észak Írország) a földrajzi információs rendszer (GIS) nem jeleníti meg támogatásra nem jogosult területként a kizáró feltételeknek minősülő jellemzőkkel rendelkező területeket. A Számvevőszék több ízben is megállapította, hogy a támogatásra nem jogosult erdős területek támogatható állandó legelőként voltak nyilvántartva. Más esetekben a MePAR jóval nagyobb földterületet jelzett támogathatónak, mint amennyi a valóságban volt. Ajánlásaink A Számvevőszék azt javasolja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy fokozzák és gyorsítsák fel erőfeszítéseiket a következők biztosítása érdekében: a földterületek, különösen az állandó legelők támogathatóságát megfelelően tartsák nyilván a MePAR rendszerben, különösen azokban az esetekben, amelyekben azokat részben vagy egészben sziklák, cserjék, sűrű fák vagy bokrok borítják, illetve ha a területet több évre kivonták a művelés alól, valamint a MePAR minden mezőgazdasági földterületet tartalmazzon; tegyenek azonnali kiigazító intézkedéseket ahol az adminisztratív és kontrollrendszerek, illetve IIER adatbázisok hiányosak vagy nem naprakészek; a kifizetések szemlék eredményein alapuljanak és a helyszíni szemlék megfelelő minőségűek legyenek a támogatható területek megbízható meghatározásához. Teljes körű tájékoztatást a mezőgazdasági piaci beavatkozással és a közvetlen támogatásokkal kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 3. fejezete tartalmaz.

21 VIDÉKFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, HALÁSZAT ÉS EGÉSZSÉGÜGY 15,0 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Ez a kiadási terület a vidékfejlesztést, a környezetvédelmet, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a tengerügyeket és halászatot, az egészségügyet és a fogyasztóvédelmet foglalja magában. A kifizetések 90 %-a az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) történik. A kiadások irányítása a tagállamokkal megosztva történik. Az EMVA a tagállamok vidékfejlesztési programjain keresztül társfinanszírozza a vidékfejlesztési kiadásokat. A kiadások területalapú intézkedéseket (úgymint agrár környezetvédelmi kifizetések és kompenzációs kifizetések a hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodó termelőknek) és nem területalapú intézkedéseket (úgymint a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, és a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások létrehozása) foglalnak magukban. Megállapításaink o Lényeges hibák jellemezték? Igen o Becsült legvalószínűbb hibaarány 7,9% (2011: 7,7%) o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 63% (2011: 57%) o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Részben eredményes A legtöbb esetben a hibák fő oka az volt, hogy a kedvezményezettek nem tartották be a támogathatósági követelményeket, különösen ami az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat, a beruházási projektek egyedi követelményeit és a közbeszerzési szabályokat illeti. Példa: Támogathatósági hiba az agrár környezetvédelmi kötelezettségvállalások nem teljesítése Egy lengyelországi kedvezményezett vállalta, hogy megfelel a nagy kiterjedésű állandó füves terület fenntartásával, és a veszélyeztetett madárfajokkal és azok élőhelyeivel kapcsolatos különleges követelményeknek. A fő kötelezettség az volt, hogy évente különböző területeken a parcella 5-10%-án ne kaszálja a füvet, amiért a kedvezményezett 270 eurót kap hektáronként. A Számvevőszék megállapította, hogy a kedvezményezett nem felelt meg követelményeknek: az egyik parcellán a fű teljesen le volt kaszálva, míg másokon a le nem kaszált terület vagy ugyanaz volt, mint a korábbi években, vagy az ornitológus szakértő által megjelölttől eltérő helyen volt. A földterület mindössze 15 %-a felelt meg minden követelménynek. Hasonló, az agrár környezetvédelmi követelmények be nem tartásáról tanúskodó eseteket tártunk fel Csehországban, Németországban (Schleswig Holstein), Görögországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban (Anglia).

22 A hibás tranzakciók döntő része esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat kiszűrjék és javítsák. A hat részletes ellenőrzésre kiválasztott tagállami vidékfejlesztési rendszer közül egy nem volt eredményes (Románia), a többi pedig részben volt eredményes (Bulgária, Németország (Brandenburg és Berlin), Franciaország, Lengyelország és Svédország). A Számvevőszék által feltárt legfontosabb hiányosság a közbeszerzési szabályok nem eredményes ellenőrzése volt (lásd: példa). Összességében véve, az ellenőrzés több mint 9 millió eurónyi nem támogatható kiadást tárt fel, amely a közbeszerzési szabályok be nem tartására vezethető vissza. Példa: Az egyik tagállam által végzett adminisztratív ellenőrzés minősége nem volt megfelelő Egy németországi (Brandenburg és Berlin) közbeszerzésnél a kifizető ügynökség maga volt a kedvezményezettje több mint 2,2 millió eurónyi, technikai segítségnyújtás címén folyósított EMVA támogatásnak, a kifizető ügynökség 2008 és 2012 között kiszervezett informatikai rendszerével kapcsolatban. A Számvevőszék megállapította, hogy az informatikai rendszerrel kapcsolatos szerződést, majd az informatikai karbantartási megrendelést felhívás nélküli tárgyalásos eljárás keretében ítélték oda egy vállalatnak, nem pedig az előírt nyílt vagy meghívásos eljárással. Az előírt eljárások megsértése esetén a kiadások uniós forrásból nem támogathatók. Az ellenőrzés 11 másik német régióban ugyanilyen helyzetet tárt fel informatikai rendszerekkel kapcsolatos szerződések odaítélésével kapcsolatban. Ajánlásaink A Számvevőszék a vidékfejlesztés területén az alábbiakat javasolja: a tagállamok végezzék hatékonyabban meglévő adminisztratív ellenőrzéseiket, a kifizető ügynökségek számára elérhető minden releváns információ felhasználásával. Ez lehetőséget teremt a hibák nagy részének feltárására és kijavítására; a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a Számvevőszék által feltárt hibás eseteket megfelelően kísérjék figyelemmel; az uniós közös agrárpolitika egészére nézve pedig: a Bizottság gondoskodjon arról, hogy szabályszerűségi ellenőrzései kellően lefedjék ezt a területet; a Bizottság orvosolja a szabályszerűségi ellenőrzései során feltárt hiányosságokat és a szabályszerűségi eljárásban általánosan előforduló hosszú késedelmek állandó problémáját; a Bizottság tökéletesítse a pénzügyi korrekciókat meghatározó módszerét, hogy jobban figyelembe tudja venni a feltárt szabályszerűtlenségek jellegét és súlyosságát. Teljes körű tájékoztatást a vidékfejlesztéssel, környezetvédelemmel, halászattal és egészségüggyel kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 4. fejezete tartalmaz.

23 REGIONÁLIS POLITIKA, ENERGIAÜGY ÉS KÖZLEKEDÉS 40,7 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Ez az ellenőrzés a regionális politikára irányult (az összes kiadás 95 %-a ezen a kiadási területen), amelynek fő finanszírozási forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap. A regionális politika célja, hogy a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések csökkentésével erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unióban. A regionális politikához kapcsolódó kiadások kezelése a tagállamokkal megosztva történik, az elfogadott kiadási programokon belüli társfinanszírozással. Az energiaügy és közlekedés teszi ki a kiadási terület fennmaradó 5%-át. Az energiaügyi és közlekedési szakpolitika célja, hogy biztonságos, fenntartható és versenyképes energetikai és közlekedési rendszereket és szolgáltatásokat biztosítson az európai polgárok és vállalkozások számára. A kapcsolódó kiadásokat a Bizottság közvetlenül kezeli. Megállapításaink o Lényeges hibák jellemezték? Igen o Becsült legvalószínűbb hibaarány 6,8% (2011: 6,0%) o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 49% (2011: 59%) o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Részben eredményes

24 A Számvevőszék megállapítása szerint egyes esetekben súlyosan megsértették a közbeszerzési szabályokat. Ezek a hibák tették ki a Számvevőszék által becsült hibaarány 52 %-át. A 247 ellenőrzött közbeszerzés összesített szerződéses értéke 6,3 milliárd euróra becsülhető. Példa: A közbeszerzési szabályok súlyos megsértése Egy nagy sebességű vasútvonal építését célzó franciaországi projekt esetében két építőipari szerződést közvetlenül ítéltek oda egyazon cégnek, amely egyébként már korábban is nyújtott hasonló szolgáltatásokat. Az ilyen közvetlen odaítélés azonban nem felelt meg az alkalmazandó közbeszerzési szabályoknak, amelyek értelmében a szerződést pályáztatni kellett volna. Hasonló, indokolatlan közvetlen odaítéléssel kapcsolatos esetekre derült fény több lengyelországi regionális politikai projekt kapcsán is. A második leggyakoribb hibatípus az volt, hogy egy projekt vagy a kifizetés egy része vagy az egész projekt tekintetében nem teljesítette a szükséges feltételeket. Ezek a hibák tették ki a Számvevőszék által becsült hibaarány 28%-át. Példa: A támogathatósági időszakon kívüli elszámolt költségek: Egy autópálya elkerülő szakasza építési tervének kidolgozását célzó finnországi projekt esetében hat, a támogathatósági időszak kezdetét megelőzően kiállított számla szerepelt a költségnyilatkozatban. E költségeket helytelen módon támogathatóként igazolták a Bizottság felé. Hasonló esetek azaz a támogathatósági időszak figyelmen kívül hagyása miatt nem támogatható költségek elszámolása fordultak elő egyes franciaországi és ausztriai ERFA projektek kapcsán is. A hibás tranzakciók 56%-a esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat kiszűrjék és javítsák. A tagállamok által a kohéziós politika céljára felállított ellenőrző hatóságoknak kulcsszerepük van annak biztosításában, hogy az ERFA ból, az ESZA ból és a Kohéziós Alapból csak szabályszerű kiadásokat térítsenek meg. A Számvevőszék egy minta részeként négy ellenőrző hatóság működését értékelte: ezek közül hármat részben eredményesnek, egyet pedig eredményesnek talált.

25 Ajánlásaink A Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság: orvosolja az irányító hatóságok és a közreműködő szervek által végzett elsőfokú ellenőrzések terén mutatkozó hiányosságokat, útmutató anyagok és adott esetben képzési intézkedések révén; a 2007 2013-as programozási időszak tapasztalatai alapján, a további egyszerűsítést lehetővé tevő területek meghatározása és a szükségtelenül bonyolult szabályok (felesleges bürokrácia) kiküszöbölése érdekében végezze el a tagállami támogathatósági szabályok alkalmazásának értékelését; határozzon meg egyértelmű szabályokat és nyújtson részletes útmutatást ahhoz, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban a jövedelemtermelő projektek esetében hogyan kell értékelni a projektek támogathatóságát és kiszámítani a társfinanszírozást; igyekezzen javulást elérni az ellenőrző hatóságok munkája, valamint a kontrolljelentésekben és az ellenőrzési véleményekben megadott információk minősége és megbízhatósága tekintetében. Teljes körű tájékoztatást a regionális politikával, energiaüggyel és közlekedéssel kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 5. fejezete tartalmaz.

26 FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK 13,4 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Az ellenőrzés a Foglalkoztatás és szociális ügyek kiadási területre terjedt ki, amely az Európai Unió kohéziós politikájának része. E kiadási terület fő céljai a munkanélküliség csökkentése, az emberi erőforrások fejlesztése és a munkaerő piaci beilleszkedés elősegítése. Az Európai Szociális Alap (ESZA) a foglalkoztatási és szociális politika végrehajtásának fő eszköze, amely 2012-ben a kiadási terület kiadásainak 96%-át tette ki. Az ESZA képzés és más foglalkoztatási intézkedések keretében támogat humántőke beruházásokat. A kiadások kezelése a tagállamokkal megosztva történik. Megállapításaink o Lényeges hibaszint jellemzi? Igen o Becsült legvalószínűbb hibaarány: 3,2% (2011: 2,2%) o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 35% (2011: 40%) o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Részben eredményesek A feltárt hibák többsége a becsült hibaarány 74%-a olyan folyósítások voltak, ahol a költségek, a projektek, a kedvezményezettek vagy a résztvevők támogatásra nem voltak jogosultak. Példa: Támogatásra nem jogosult résztvevők Egyes, munkanélkülieket alkalmazó spanyol társaságok támogatásban részesültek. A résztvevők számára az egyik feltétel az volt, hogy a munkaadó legalább három évig, egyes esetekben pedig öt évig megtartsa alkalmazásában az újonnan felvett munkaerőt. Ezt a feltételt 12 személy esetében nem tartották be. A támogatásra nem jogosult résztvevőkre igényelt összeg az ellenőrzött összeg 39,2%-át jelentette. Hasonló megállapításokra jutott az ellenőrzés egy olaszországi projektnél is.

27 A hibás tranzakciók 67%-a esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat kiszűrjék és javítsák. A Számvevőszék ajánlására és azzal a céllal, hogy csökkentsék a hibák valószínűségét és a projektgazdák adminisztratív terheit, 2009-ben kiterjesztették az átalányösszegű és átalányalapú kifizetéseket, a ténylegesen felmerült költségek megtérítése helyett. 2012-es ellenőrzésekor a Számvevőszék nem észlelt számszerűsíthető hibát az átalányösszegű vagy átalányalapú kifizetések konkrét használatával kapcsolatban. Ez arra mutat, hogy az ilyen kifizetési lehetőségeket alkalmazó projekteknél kisebb valószínűséggel merülnek fel hibák. Így az átalányösszegű és átalányalapú kifizetések kiterjedtebb alkalmazása kedvezően kell, hogy befolyásolja a hibaszintet. Ajánlásaink A Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság: orvosolja az irányító hatóságok és a közreműködő szervek által végzett elsőfokú ellenőrzések terén mutatkozó hiányosságokat, útmutató anyagok és adott esetben képzési intézkedések révén; a 2007 2013-as programozási időszak tapasztalatai alapján, a további egyszerűsítést lehetővé tevő területek meghatározása és a szükségtelenül bonyolult szabályok kiküszöbölése érdekében végezze el a nemzeti támogathatósági szabályok alkalmazásának értékelését; segítse elő az átalányösszegű és átalányalapú kifizetések kiterjedtebb használatát, hogy csökkenjen a költségnyilatkozatok hibakockázata és a kedvezményezettek adminisztratív terhelése. Teljes körű tájékoztatást a foglalkoztatással és szociális ügyekkel kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 6. fejezete tartalmaz.

28 KÜLKAPCSOLATOK, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS BŐVÍTÉS 6,6 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Ez a kiadási terület a külkapcsolatok, fejlesztés és humanitárius segély, valamint az uniós tagjelölt és csatlakozó országokat célzó intézkedés kiadásait öleli fel. A fejlesztési projektek több mint 150 országra terjednek ki, és a végrehajtó szervezetek mind méret, mind tapasztalat szempontjából nagy szórást mutatnak. Az uniós támogatásra való jogosultsághoz a projekteknek meg kell felelniük a konkrét finanszírozási megállapodásokban előírt feltételeknek, valamint más, például a pályáztatási és szerződés odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályoknak. A kiadásokat közvetlenül a bizottsági főigazgatóságok hajtják végre, vagy brüsszeli központjukból vagy a kedvezményezett országokban működő uniós külképviseletekről, vagy ez nemzetközi szervezetekkel közösen történik. Megállapításaink o Lényeges hibaszint jellemzi? Igen o Becsült legvalószínűbb hibaarány: 3,3%* o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 23% o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Részben eredményesek * Az előlegek elszámolása ami új elem a 2012-es mintában és értékalapon az ellenőrzött sokaság 68%-át reprezentálja 3,2 százalékponttal növelte a kiadási terület teljes becsült hibaarányát. A hibák többsége a végső kedvezményezettek szintjén felmerült nem támogatható kiadásokra vonatkozik, mint pl. a jogosultsági időszakon kívül felmerülő kiadások, nem támogatható kiadások (pl. héa, személyzeti költségek és indokolatlan általános költségek) bevonása a projektek költségelszámolásába, valamint a megfelelő bizonylatokkal alá nem támasztott kiadások. Példa: Nem támogatható kiadások A Bizottság 90 000 eurót fizetett ki egy guatemalai civil szervezet számára. A szervezet megtérítette a héá t, ami nem volt támogatható, és a támogatás időtartamán kívül dolgozó munkavállalók bérét is. A megtérített kiadások mintegy 18%-a nem volt támogatható.

29 KÜLSŐ KIADÁSOK AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSBŐL ÉS AZ EFA KBÓL A Bizottság egyik főigazgatósága, az EuropeAid kezeli az uniós költségvetésből származó külső kiadások többségét, és az EFA k esetében majdnem a teljes összeget. (Az EFA k számvevőszéki értékelésének összegzése a 33 34. oldalon található). Az ellenőrzött tranzakciókban talált hibák mértéke azt mutatja, hogy hiányosságok voltak a EuropeAid kifizetés előtti ellenőrzéseiben, az előlegkifizetések késedelmes elszámolása és a késedelmes szerződéslezárások pedig megnövelték annak kockázatát, hogy fontos alátámasztó dokumentumok nem álltak rendelkezésre, amikor szükség volt a kifizetések indokolására. Továbbra is hiányosságok vannak a EuropeAid vezetői információs rendszerében és abban, ahogyan a külső ellenőrzéseket, a költségvizsgálatokat és a monitoringlátogatásokat nyomon követik. 2012-ben a EuropeAid működése során első ízben értékelést készített az olyan hibák szintjéről, amelyek minden, az ilyen hibák megelőzésére, feltárására és kijavítására tervezett vezetői ellenőrzés során feltáratlanul maradtak; a címe Tanulmány a fennmaradó hibaarányról. A tanulmány a fennmaradó hibaarányt 3,63%-ra becsüli. Noha még további finomítások végezhetők, a módszertan kialakítása általánosságban véve megfelelő volt, és a tanulmány érdekes és potenciálisan hasznos eredményeket hozott. A Számvevőszék ezért a EuropeAid felügyeleti és kontrollrendszereit részben eredményesnek értékelte. A Bővítési Főigazgatóság esetében a Számvevőszék a felügyeleti és kontrollrendszereket eredményesnek értékelte. Ajánlásaink A Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság: biztosítsa a kiadások időben történő elszámolását; segítse elő a végrehajtó partnerek és a kedvezményezettek jobb ügyiratkezelését; javítsa a szerződés odaítélési eljárásainak lebonyolítását azzal, hogy egyértelmű kiválasztási kritériumokat állít fel és jobban dokumentálja az elbírálási folyamatot; tegyen tényleges lépéseket a külső ellenőrök által végzett kiadás ellenőrzések minőségjavítása céljából; állítson fel következetes és megbízható módszert a fennmaradó hibaarány kiszámítására a külkapcsolatokkal foglalkozó főigazgatóságok részére. Teljes körű tájékoztatást a külkapcsolatokkal, segítségnyújtással és bővítéssel kapcsolatos, az uniós költségvetésből származó kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 7. fejezete tartalmaz.

30 KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK 10,7 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület E kiadási terület legnagyobb összetevőjét a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok jelentik, amelyek a teljes operatív kiadások 68 %-át teszik ki. Az egyéb belső politikák közé tartozik a kiadások 13 %-át kitevő, egész életen át tartó tanulással kapcsolatos program, továbbá a belügyek, a gazdasági és pénzügyek, valamint az uniós műholdas navigációs programok. E terület kiadásainak többségét a Bizottság közvetlen irányítás keretében kezeli. Megállapításaink o Lényeges hibaszint jellemzi? Igen o Becsült legvalószínűbb hibaarány: 3,9%* o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 49% o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Részben eredményesek * Az előlegek elszámolása ami új elem a 2012-es mintában és értékalapon az ellenőrzött sokaság 62%-át reprezentálja 2,1 százalékponttal növelte a kiadási terület teljes becsült hibaarányát. A hibák fő oka továbbra is a támogatásra nem jogosult költségek bevonása a kutatási keretprogramok projektjeinek költségelszámolásába (lásd: példa) és a kutatási keretprogram kedvezményezettjei által a személyi és közvetett költségek kiszámítására alkalmazott helytelen módszerek. Példa: Támogatásra nem jogosult költségek A Számvevőszék több hibát talált egy kutatási projektre egy kedvezményezett által a Bizottsághoz benyújtott költségek között: helytelenül költségvetési alapon, nem pedig a tényleges adatok alapján számított személyi költségek, igazolatlan utazási költségek, helytelenül számított általános óradíjon alapuló közvetett költségek és a projekthez nem kapcsolódó, támogatásra nem jogosult költségkategóriák szerepeltetése. A kedvezményezett által bejelentett nem támogatható költségek mintegy 60 000 eurót tettek ki. Mivel e projekt esetében az uniós társfinanszírozás 70%-os volt, a Bizottság indokolatlanul térített meg több mint 42 000 eurót.

31 Az utóbbi években a Bizottság lényegesen lerövidítette a kutatási támogatások kifizetésének idejét. A Számvevőszék megállapította azonban, hogy 2012-ben több esetben előfordult, hogy a projekt koordinátorként működő kedvezményezettek nagy késéssel utalták csak el a forrásokat a projektben résztvevő többi partnernek. Az ilyen késedelmek súlyos pénzügyi következményekhez vezethetnek, különösen a kis- és középvállalkozások vagy más, az uniós forrásoktól nagyban függő kedvezményezettek esetében. Ha az uniós hozzájárulás meghaladja a 375 000 eurót, akkor a keretprogram kedvezményezettjeinek független ellenőr által kiállított könyizsgálói igazolást kell beadniuk. A független könyizsgálónak igazolnia kell, hogy az elszámolt költségek megfelelnek a támogatási szerződésben meghatározott támogathatósági kritériumoknak. A vizsgált olyan esetek egyharmadában azonban, amelyeknél be adtak könyizsgálói igazolást, a Számvevőszék jelentős hibaszintet állapított meg. A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság, valamint a Kutatási Végrehajtó Ügynökség éves tevékenységi jelentései a mögöttes tranzakciók szabályszerűségével kapcsolatban megfelelő értékelést adnak a pénzgazdálkodásról, és a közölt információk a legtöbb tekintetben megerősítik a Számvevőszék megállapításait és következtetéseit. A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság éves tevékenységi jelentése követendő példa, mivel világos és átfogó elemzést ad a kiadások szabályszerűségét befolyásoló tényezőkről. Ajánlásaink A Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság: növelje a feltárt hibák kezelésére irányuló erőfeszítéseit, különösen úgy, hogy emlékezteti a kedvezményezetteket és a független könyizsgálókat a támogathatósági szabályok betartására és, a kedvezményezetteket illetően, az elszámolt költségek alátámasztásának követelményére; emlékeztesse a kutatási keretprogramok projektkoordinátorait, hogy felelősséggel tartoznak a számukra folyósított forrásoknak a többi projektpartner felé történő, indokolatlan késedelem nélküli továbbításáért; tekintse át a Számvevőszék által az előzetes ellenőrzések terén feltárt hiányosságokat annak kiértékelése érdekében, hogy az ellenőrzések módosításra szorulnak e; csökkentse az utólagos ellenőrzések végrehajtása terén jelentkező késedelmeket és növelje az extrapolációs esetek végrehajtási arányát. Teljes körű tájékoztatást a kutatással és egyéb belső politikákkal kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 8. fejezete tartalmaz.

32 IGAZGATÁSI ÉS EGYÉB KIADÁSOK 10,0 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Az igazgatási és egyéb kiadásokhoz az uniós intézmények és egyéb szervek kiadásai tartoznak. Az emberi erőforrásokra fordított kiadások (bérek, juttatások és nyugdíjak) teszik ki a kiadási terület 60 %-át, míg a fennmaradó rész az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadásokat jelenti. A Számvevőszék rotációs alapon értékeli az uniós intézmények igazgatási kontrollrendszereinek eredményességét. A Számvevőszék ebben az évben az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát ellenőrizte. Az Európai Unió ügynökségeire és más decentralizált szerveire vonatkozó számvevőszéki ellenőrzések eredményei különálló éves jelentések tárgyát képezik, amelyek külön jelennek meg. Megállapításaink o Lényeges hibaszint jellemzi? Nem o Becsült legvalószínűbb hibaarány: 0% (2011: 0,1%) o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 1% (2011: 7%) o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Eredményesek Ajánlásaink A Számvevőszék javasolja, hogy a Parlament, az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa gondoskodjon arról, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők megfelelő ellenőrzések lefolytatásával és jobb útmutatással tökéletesítsék a közbeszerzési eljárások tervezését, koordinációját és végrehajtását. Teljes körű tájékoztatást az Unió igazgatási és egyéb kiadásainak számvevőszéki ellenőrzéséről az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 9. fejezete tartalmaz.

33 EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPOK (EFA K) 2,9 MILLIÁRD EURÓ Az ellenőrzött terület Az Európai Unió által nyújtott fejlesztési együttműködési támogatások az EFA kon keresztül jutnak el az afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS) államokhoz, illetve a tengerentúli országokhoz és területekhez (TOT). A kiadások célja a szegénység csökkentése és végső soron megszüntetése, a fenntartható fejlődés elősegítése az AKCS államokban és a tengerentúli országokban és területeken, és ezek integrálása a világgazdaságba. Az EFA k finanszírozásukat a tagállamoktól kapják, saját pénzügyi szabályzattal rendelkeznek, és irányításukat az Európai Bizottság az Unió költségvetésétől elkülönülten végzi. Az EFA kból finanszírozott külső támogatás nagy kockázatú környezetben valósul meg, mivel a tevékenységeket földrajzi szétaprózottság, a partnerországokat pedig elégtelen intézményi és igazgatási kapacitás jellemzi. Megállapításaink o Az EFA k beszámolóinak megbízhatósága A 2012-es beszámoló híven tükrözi az EFA k pénzügyi helyzetét, a gazdasági és pénzforgalmi események eredményét, és a nettó eszközállomány változásait. o Az EFA k bevételeit lényeges hibaszint jellemzi? Nem o Az EFA k kötelezettségvállalásait lényeges hibaszint jellemzi? Nem o Az EFA k kifizetéseit lényeges hibaszint jellemzi? Igen o Becsült legvalószínűbb hibaarány: 3,0% (2011: 5,1%) o Hibát tartalmazó ellenőrzött tranzakciók: 26% (2011: 33%) o Ellenőrzött kontrollrendszerek: Részben eredményesek

34 Az EFA projektek tranzakcióinál a jellemző hiba a támogathatósági hiba volt, mint például: a szerződés tárgyán kívül eső tevékenységekkel kapcsolatos kiadások, a kedvezményezett nem tartotta be a közbeszerzési eljárásokat, a végrehajtási időn kívül felmerült kiadások, vagy a meghatározott költségvetés túllépése. Az EFA k alkalmaznak költségvetés támogatást is, azaz egy fejlődő ország állami költségvetésébe bizonyos feltételek mellett történő közvetlen befizetéseket. A Számvevőszék hibákat tárt fel a költségvetés támogatási tranzakciókban: a Bizottság nem szabott konkrét fizetési feltételeket vagy nem megfelelően alkalmazta a megszabott feltételeket (lásd: példa). Példa: Konkrét kifizetési feltétel meghatározásának hiánya költségvetés támogatásnál A Számvevőszék megvizsgált egy 600 000 eurós, Vanuatu 2007 2010-es gazdasági reformprogramjához nyújtott támogatáshoz kapcsolódó kifizetést, mely tartalmazott egy teljesítménytől függően változó összegű 200 000 eurós részletet. A finanszírozási megállapodás szerint a Bizottságnak kellett meghatároznia a közpénzkezelésre vonatkozó konkrét teljesítménymutatókat, de ezt nem tette meg. A Számvevőszék értékelte az EFA kból származó kiadások többségét kezelő bizottsági főigazgatóság, az EuropeAid felügyeleti és kontrollrendszereit, az értékelés összegzése a 28 29. oldalon található. Ajánlásaink A Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság: biztosítsa a kiadások időben történő elszámolását; segítse elő a végrehajtó partnerek és a kedvezményezettek jobb ügyiratkezelését; tegyen eredményes intézkedéseket a külső ellenőrök által végzett kiadás ellenőrzések minőségjavítása céljából; gondoskodjon róla, hogy teljesüljenek a költségvetés támogatási kifizetések konkrét feltételei; biztosítsa, hogy a 750 000 eurót meghaladó előfinanszírozásokon szerzett kamatokra évente bocsássanak ki visszafizetési felszólításokat. Teljes körű tájékoztatást az Európai Fejlesztési Alapok számvevőszéki ellenőrzéséről a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentés tartalmaz.

35 MAGYARÁZATOK ÉS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK

36 AZ EURÓPAI UNIÓ 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE A 2012. évi uniós költségvetés kifizetési oldala összesen 138,6 milliárd eurót tett ki, ami az Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) körülbelül egy százalékát jelenti. Ha ezzel összevetjük az egyes tagállamok állami költségvetését, azt látjuk, hogy az utóbbi sok esetben az adott ország teljes bruttó nemzeti jövedelmének mintegy felét teszi ki. Az uniós költségvetésről az Európai Parlament és a Tanács hétéves pénzügyi keretek figyelembevételével évente hoz határozatot. A költségvetési források megfelelő felhasználása elsősorban a Bizottság felelőssége. A kiadások mintegy 80 %-ának a mezőgazdasági és kohéziós kiadásoknak a végrehajtása az Unió tagállamaival megosztva történik. MI A BEVÉTELEK FORRÁSA? Az uniós bevételek főként a saját forrásokból tevődnek össze, azaz: a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén (GNI) alapuló hozzájárulásokból és a tagállamok által beszedett hozzáadottérték adó alapján kiszámított forrásokból, valamint a vámokból és mezőgazdasági vámokból (hagyományos saját források). 2012. ÉVI BEVÉTELEK Héa-alapú saját források 10% Egyéb 8% Hagyományos saját források 12% GNI-alapú saját források 70% Összes bevétel 2012-ben 139,5 milliárd euró

37 MIRE FORDÍTJÁK A PÉNZESZKÖZÖKET? Az uniós költségvetés kiadási oldalának legnagyobb egyedi tétele a mezőgazdaság és a természeti erőforrások (a Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások, és a Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy kiadási területek) főként a gazdálkodóknak nyújtott kifizetések formájában. Ez teszi ki a költségvetésnek majdnem a felét. Másik jelentős tétel a Regionális politika, energiaügy és közlekedés, valamint a Foglalkoztatás és szociális ügyek kiadásai. Ez projektek széles skáláját társfinanszírozza, az épületek felújításától a páneurópai vasúthálózat építéséig. Ez az uniós költségvetés kb. egyharmadát teszi ki. 2012. ÉVI KIADÁSOK Foglalkoztatás és szociális ügyek 8% Kutatás és egyéb belső politikák 9% Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés 4% Igazgatási és egyéb kiadások 7% Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támo-gatások 32% Regionális politika, energiaügy és közlekedés 29% Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy 11% Összes kiadás 2012-ben 138,6 milliárd euró

38 A DAS MEGKÖZELÍTÉS DIÓHÉJBAN A Számvevőszék által kiadott megbízhatósági nyilatkozat franciául déclaration d assurance (DAS) a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során szerzett, objektív bizonyítékokon alapul. A DAS folyamata a következőképpen zajlik: A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGA TELJES KÖRŰ ÉS PONTOS INFORMÁCIÓVAL SZOLGÁL E AZ UNIÓ ÉVES BESZÁMOLÓJA? Az uniós költségvetés igen összetett. A bizottsági főigazgatóságok minden évben könyvelési tételek százezreit kezdeményezik, és információik sok különböző forrásból (többek között a tagállamoktól) származnak. A Számvevőszék ellenőrzi, hogy a számviteli folyamatok megfelelően működnek e, valamint hogy az ezek eredményeként létrejövő számviteli adatok teljes körűek e, azokat helyesen tartják e nyilván és megfelelően mutatják e be. A Számvevőszék értékeli a számviteli rendszert és megbizonyosodik arról, hogy az megbízható (teljes körű és pontos) adatok megfelelő forrásául szolgál. Ellenőrzi a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjon azok helyes működéséről. A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak veti alá, hogy meggyőződjön arról, hogy azokat következetesen mutatják e be és ésszerűnek tűnnek e. Közvetlenül ellenőriz egy, a könyvelési tételekből vett mintát, hogy meggyőződjön arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak e és azokat pontosan rögzítették e. Ellenőrzi a pénzügyi kimutatásokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok valós képet nyújtanak a pénzügyi helyzetről.

39 A TRANZAKCIÓK SZABÁLYSZERŰSÉGE MEGFELELNEK E AZ UNIÓ BESZÁMOLÓJA ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ, AZ UNIÓS BEVÉTELEK ÉS KÖLTSÉGKÉNT ELSZÁMOLT KIFIZETÉSEK 1 TRANZAKCIÓI A VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK? Az uniós költségvetés az Unión belül, illetve a világ más tájain élő kedvezményezetteknek folyósítandó több millió kifizetést tartalmaz. E kiadások többségét a tagállamok kezelik. A szükséges bizonyítékok megszerzése érdekében a Számvevőszék egyrészt közvetlenül ellenőriz bevételeket és költségként elszámolt kifizetéseket, másrészt értékeli az ezeket kezelő és ellenőrző rendszereket. Az uniós költségvetés különböző részeiből statisztikai módszerekkel vett tranzakcióminták képezik a részletes vizsgálat alapját. A mintában lévő tranzakciókat a számvevőszéki ellenőrök részletesen ellenőrzik, rendszerint a végső kedvezményezettek (például gazdálkodó, kutató intézet, közbeszerzés keretében kivitelezést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalat) telephelyein, hogy közvetlen bizonyítékot szerezzenek arról, hogy a mögöttes esemény létezik, megfelelő módon tartják nyilván, és megfelel azoknak a szabályoknak, melyek alapján az érintett kifizetések történtek. A hibákat elemzik és besorolják a számszerűsíthető vagy nem számszerűsíthető hibák csoportjába. Kiszámítják a hibák hatását: a számszerűsíthető hibák extrapolálásával megállapítják a legvalószínűbb hibaarányt. Számos kontrollrendszert értékelnek, hogy megállapítsák, mennyire eredményesen biztosítják a hatókörük alá eső tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét. Figyelembe vesznek más releváns információkat is, mint például az éves tevékenységi jelentéseket és más külső ellenőrök jelentéseit. A tények helytállóságát biztosítandó, a megállapításokat megvitatják mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal. A Számvevőszék az elvégzett munka és a kapott eredmények alapján véleményt fogalmaz meg. 1 Költségként elszámolt kifizetések: közbenső kifizetések, zárókifizetések és előlegelszámolások. A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról további információ az uniós költségvetésről szóló 2012-es éves jelentés 1.1 mellékletében olvasható.

40 A SZÁMVEVŐSZÉK ÉS TEVÉKENYSÉGE Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független ellenőrzési intézménye. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 szak- és kisegítő alkalmazottat foglalkoztatunk, az Európai Unió minden országából. Intézményünk 1977-es létrehozása óta munkánk középpontjában az Európai Unió pénzgazdálkodása áll, amelynek javításához mi is hozzájárulunk. A Számvevőszék ellenőrzési jelentései és véleményei az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Munkánk eredménye alapján elsősorban az éves zárszámadási eljárás keretében elszámoltathatóak az uniós költségvetés kezelésének felelősei. Ez elsősorban a Bizottságra, de a többi uniós intézményre és szervre is vonatkozik. A megosztott irányítás keretében fontos szerep jut a tagállamoknak is. Fő feladataink a következők: pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések, elsősorban a megbízhatósági nyilatkozatra (más néven: DAS) irányuló eljárás keretében; teljesítményellenőrzések olyan kiválasztott témákban, amelyek tekintetében tevékenységünk a lehető legnagyobb hatással jár; vélemények a költségvetési gazdálkodással és más fontos kérdésekkel kapcsolatos jogszabályokról. Erőforrásainkkal igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy biztosítani tudjuk a különböző tevékenységeink közötti megfelelő egyensúlyt és markáns eredményeket érjünk el az uniós költségvetés különböző területeit felölelő munkánk során. MUNKÁNK EREDMÉNYE Eredményeinket a következő dokumentumokban ismertetjük: ο ο ο ο ο az uniós költségvetésről, valamint az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentések. Ezek főként a DAS eljárás keretében született véleményeket és eredményeket tartalmazzák, és minden év novemberében jelennek meg; különálló éves jelentések, amelyek a különböző uniós ügynökségekről és szervekről kialakított pénzügyi ellenőrzési véleményünket tartalmazzák. A 2012-es évre vonatkozóan 50 ilyet tettünk közzé; különjelentések kiválasztott ellenőrzési témákban, melyek az év során folyamatosan jelennek meg. Ezek elsősorban teljesítményellenőrzéseken alapulnak. A 2012-es évre vonatkozóan 25 ilyet tettünk közzé; vélemények; ezeket az Európai Parlament és a Tanács a pénzgazdálkodást jelentősen érintő jogszabályok és más döntések elfogadása során használja fel. A 2012-es évre vonatkozóan 10 ilyet tettünk közzé; éves tevékenységi jelentés, mely tájékoztatást és betekintést nyújt az év során végzett munkánkat illetően.

41 Munkánk segít tájékozódni az uniós pénzgazdálkodásban és átláthatóbbá teszi azt, bizonyosságot nyújt a pénzgazdálkodás állapotáról és ajánlásokat ad további javító intézkedések kidolgozásához. Mindezt az Európai Unió polgárainak érdekében tesszük. Az Európai Unió ügynökségeinek és más decentralizált szerveinek számvevőszéki ellenőrzéséről további információk találhatók a vonatkozó 2012-es különálló éves jelentésekben, melyek elérhetők a honlapunkon. Szerepünkről és munkánkról bővebben tájékoztat honlapunk: http://eca.europa.eu, és tevékenységünket Twitteren is figyelemmel kísérhetik: @EUAuditorsECA. E mailben is elérhetőek vagyunk: eca info@eca.europa.eu