A 2007-ES ÉVES JELENTÉS BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGA ELŐTT

Átírás

1 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ECA/08/21 VÍTOR CALDEIRA ÚRNAK, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKÉNEK BESZÉDE A 2007-ES ÉVES JELENTÉS BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGA ELŐTT BRÜSSZEL, NOVEMBER 10. Csak az elhangzott szöveg érvényes. 1 HU

2 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim és uraim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom az Önök bizottsága előtt az Európai Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évről szóló éves jelentéseit. A Számvevőszék idén a 2007-es általános költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésen, illetve az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentésen kívül 29 külön éves jelentést fogadott el az Unió ügynökségeiről és egyéb decentralizált szerveiről. A Számvevőszék a legutóbbi mentesítési eljárás óta 11 különjelentést fogadott el. Ezekben beszámol arról, milyen eredménnyel jártak teljesítmény-ellenőrzései olyan különböző témákban, mint a kapacitásfejlesztés keretében megvalósított technikai segítségnyújtás eredményessége, a közösségi halászati erőforrások védelmére irányuló jogszabályokra vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és szankciórendszerek, vagy az uniós kutatás és technológiafejlesztés (KTF) értékelése. A Számvevőszék hat véleményt is kibocsátott, különböző, pénzügyi jogszabályokkal kapcsolatos témákról, illetve a költségvetési rendelet módosításairól. Beadványban tettük meg észrevételeinket A költségvetés reformja, változások Európában c. bizottsági közleményhez. A 2007-es éves jelentés szakpolitika-csoportok szerinti tagolásban veszi sorra témáit; ez a felosztás javarészt, bár nem teljesen a as pénzügyi keret fejezeteit követi. Ebből következően az előző évekhez képest két új külön értékelés is belekerült a jelentésbe, Oktatás és állampolgárság, illetve Gazdasági és pénzügyek címen (az utóbbi korábban a Belső politikák között szerepelt), két korábban különálló értékelés (Előcsatlakozási támogatás és Külső fellépések) pedig egybeolvadt, Külső segélyek, fejlesztés és bővítés címen. Ismertetésem négy részre oszlik: - a 2007-es éves jelentés általános megállapításai; - a felügyeletet és a kontrollmechanizmusokat érintő lényeges kérdések; - a 2007-ben tapasztalt fejlemények (területenkénti értékelés); - a jövőre nézve javasolt intézkedések. ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A Számvevőszék megállapítja, hogy az Európai Közösségek 2007-es éves beszámolója az Európai Közösségek pénzügyi helyzetéről, illetve műveleti és pénzforgalmi eredményeiről minden lényegi szempontból hű képet ad. A 2006-os beszámolóról szóló tavalyi éves jelentésben megfogalmazott fenntartásokat tekintettel az azóta bekövetkezett fejlődésre 2007-re nézve már fel lehet oldani. Kedvező fejlemény: a Számvevőszék idén az eredményszemléletű számviteli szabályok bevezetése óta első ízben hitelesítő véleményt ad az összevont beszámolóról. Az elszámolások alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét illetően a Számvevőszék 2007-re hitelesítő véleményt ad a bevételeket, a Gazdasági és pénzügyek keretében vállalt kötelezettségeket, illetve folyósított kifizetéseket, valamint az Igazgatási és egyéb kiadásokat illetően. A Számvevőszék megállapítja, hogy e területeken a tranzakciók lényegi hibáktól mentesek, és a felügyeleti és kontrollrendszereket olyan módon működtetik, amely biztosítja a jogszerűtlenség és szabálytalanság kockázatának megfelelő kezelését. 2 HU

3 A Mezőgazdaság és természeti erőforrások, a Kohézió, a Kutatás, energia és közlekedés, a Külső segélyek, fejlesztés és bővítés, valamint az Oktatás és állampolgárság terén a Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy a kifizetéseket ugyan eltérő mértékben, de továbbra is lényeges hibák terhelik. E területek felügyeleti és kontrollrendszereit csupán részben ítéltük eredményesnek. A Bizottságnak, illetve a tagállamoknak és egyéb kedvezményezett államoknak tovább kell igyekezniük, hogy fejlesszék kockázatkezelésüket. A Kutatás, energia és közlekedés területén a Számvevőszék némi javulást állapít meg a felügyeleti és kontrollrendszerek tekintetében. Ugyanez vonatkozik a Bizottságnál a Külső segélyek, fejlesztés és bővítés területén működő felügyeleti és kontrollrendszerekre. A változás azonban egyik esetben sem olyan jelentős, hogy az befolyásolhatná az adott vélemény jellegét. Összességében a Számvevőszék most hitelesítő véleményt ad az uniós elszámolásokról, míg az alapul szolgáló tranzakciókról adott véleménye általánosságban hasonló a tavalyihoz. Ahhoz, hogy megértsük, miért jellemzi tartósan a jogszerűséget és a szabályszerűséget lényeges hibaszint, meg kell vizsgálnunk, melyek a FELÜGYELET ÉS A KONTROLLMECHANIZ- MUSOK hiányosságai. A számvevőszéki ellenőrzések éveken át azt mutatták, hogy a megosztott irányítással kezelt uniós pénzeszközökből jelentős összegeket szabálytalanul használnak fel. Unió-szerte több millió kedvezményezettnek fizetnek ki uniós pénzösszegeket a címzettek által készített önbevallások alapján: ez eredendő kockázatot jelent. A hibák általában abból adódnak, hogy a végső kedvezményezettek a ténylegesnél több költséget számolnak el, illetve félreértik vagy helytelenül alkalmazzák az uniós pénzeszközökre vonatkozó gyakran összetett szabályokat és előírásokat. Ezek összetett volta azok körében is hibákhoz vezethet, akik a pénzeszközöket folyósítják. A 2007-es év esetében a számvevőszéki ellenőrzések a Mezőgazdaság és természeti erőforrások, a Kohézió, a Kutatás, energia és közlekedés, valamint az Oktatás és állampolgárság területén arra mutatnak, hogy az ilyen fokú összetettség jelentős mértékben befolyásolja a kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét. A kockázatok ellenőrzése végett az uniós pénzeszközök több felügyeleti és kontrollszinten futnak keresztül: elsődleges kontrollok a kedvezményezetteknél; az elsődleges kontrollok megtervezését és eredményes működését ellenőrző másodlagos szintű kontrollok; végül pedig a rendszerek egészének működését biztosító bizottsági felügyelet. Mivel a hibák többsége a végső kedvezményezetteknél merül fel, ezek feltárása gyakran csak az elsődleges szinten, azaz helyszíni ellenőrzések során lehetséges. A helyszíni ellenőrzések főként az azok során felmerülő költségek miatt az összes költségigénylésnek rendszerint csupán töredékét fedik le. A mezőgazdasági és kohéziós területeken végzett ellenőrzésekben a Számvevőszék hiányosságokat tapasztal; ezek a tagállami hatóságok munkájában felmerült hiányosságoknak felelnek meg. A közvetlen irányítású területeken is előfordult, hogy az elsődleges kontrollok alacsony színvonalúnak bizonyultak: egyes esetekben a kutatási kedvezményezettek költségtérítésének bizottsági ellenőrzése nem működött kielégítően, és olykor a független ellenőrök is alacsony színvonalú munkát végeztek a költségigényléseket illetően. Az elsődleges szintű kontrollok gyenge teljesítményét a másodlagos szintű kontrollok közvetlenül nem képesek ellensúlyozni. Ez utóbbiak eredményessége ezért nem annyira azon mérhető le, hogy ki tudnak-e szűrni és tudnak-e orvosolni egyes konkrét hibákat, hanem inkább azon, mennyire segítik elő az elsődleges szint kontrollmechanizmusainak megfelelő működését. A Számvevőszék ellenőrzései a 2007-es pénzügyi évben is arra mutattak rá, hogy a tagállamok és a Bizottság másodlagos szintű ellenőrzései nem érik el az eredményesség kívánt szintjét. Hiányosságokat tárt fel a Számvevőszék például a Bizottság mezőgazdasággal kapcsolatos szabályszerűségi záróelszámolásában, a kohéziós kiadások ellenőrzési gyakorlatában, valamint a Kutatás, energia és közlekedés utólagos pénzügyi ellenőrzéseiben. 3 HU

4 Ha az elsődleges és másodlagos kontrollok nem működnek kielégítően, azt a bizottsági felügyelet nem tudja ellensúlyozni. Ez a felügyelet azt hivatott biztosítani, hogy a meglévő elsődleges és másodlagos kontrollok legyenek megfelelőek, és eredményesen működtessék őket. Az alsóbb szinteken meglévő hiányosságokra rá kell mutatni (például az éves tevékenységi jelentésekben), és meg kell tenni az orvoslásukhoz szükséges lépéseket. A költségvetés számos területén létezik olyan mechanizmus, amelynek révén a helytelenül eszközölt kifizetéseket visszafizettetik a kedvezményezettekkel, illetve a támogatási rendszerek helytelen tagállami irányítása esetén bizonyos folyósításokat letiltanak, vagyis megtagadják ezek uniós költségvetésből történő finanszírozását. Olykor elhangzik olyan vélemény, hogy ezek a kiigazító intézkedések idővel korrigálni, illetve ellensúlyozni tudják a Számvevőszék által a kifizetésekben feltárt hibákat. A Számvevőszék ellenőrzése rámutatott, hogy igen kevés az ismeret a kiigazító intézkedések (visszafizettetések) hatásáról. A Bizottságnak még nem áll rendelkezésére teljes körű, illetve megbízható információ arról, hogy melyek a következmények az uniós kiadások kedvezményezettjeire, illetve az uniós és a nemzeti költségvetésekre nézve. A kohéziós politikákkal kapcsolatban a tagállami szinten alkalmazott kiigazító intézkedésekről nyújtott információk hiányosak és nem megbízhatóak. A mezőgazdaság esetében a Számvevőszéknek kétségei vannak a megadott információk megbízhatóságát illetően. Ellenkező bizonyíték hiányában a Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy a kiigazító intézkedések jelenleg még nem tekinthetők eredményesnek a jogszerűségi, illetve szabályszerűségi hibák mérséklésében. Egyes esetekben, különösen a mezőgazdaság terén, a kiigazítás rendszerint azt jelenti, hogy részben az érintett ország adófizetői fizetik meg a helytelenül alkalmazott támogatási rendszerek költségeit, nem pedig azt, hogy a közvetlenül érintettek térítenének vissza kifizetéseket. El kell ismerni, hogy 2000 óta a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy kiküszöbölje a felügyeleti és kontrollrendszerek meglévő hiányosságait: mindenekelőtt kidolgozott és megvalósított egy olyan reformprogramot az uniós költségvetési gazdálkodás tökéletesítésére, amely elsősorban a Bizottság saját feladataira összpontosít elején a Bizottság egy cselekvési tervet is elindított az Unió felügyeleti és kontrollrendszereinek további tökéletesítésére. A 2007-es évet illetően a Számvevőszék azt állapította meg, hogy további előrelépések történtek a Bizottság felügyeleti és kontrollrendszereinél, különösen a monitoring és a jelentéstétel terén. Ami a bizottsági főigazgatóságok vezetői állásfoglalásait illeti, a legtöbb éves tevékenységi jelentés és nyilatkozat, így a kohézióval és mezőgazdasággal kapcsolatosak is, most már jobban összhangban állnak a Számvevőszék saját értékeléseinek szempontjaival. A fenntartások pénzügyi hatása nagyobb, mint korábban. Úgy tűnik azonban, hogy némely fenntartás hatóköre és mélysége továbbra sem tükrözi a problémák tényleges jelentőségét. Összefoglaló jelentésében a Bizottság elismeri, hogy tovább kell törekedni a belső kontrollrendszerek egyes hiányosságainak orvoslására. Itt nem csupán a főigazgatóságok által kiemelt hiányosságokról van szó, hanem a Számvevőszék által nem kielégítőnek talált területek hiányosságairól is. Azt azonban, hogy milyen haladást ért el a kontrollrendszerek javítása terén, a Bizottság másként értékeli, mint a Számvevőszék; elsősorban azért, mert a Számvevőszék figyelme nem arra irányul, hogy bevezettek-e egy adott intézkedést, hanem arra, hogy az eredményes-e os cselekvési tervét illetően a Bizottság úgy tekinti, hogy 2007 végére a terv alintézkedéseinek kétharmadát már végrehajtotta. A Számvevőszék azonban megjegyzi: korai volna megítélni, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére. 4 HU

5 A Szerződés előírja a tagállamoknak, hogy az uniós költségvetés végrehajtásában működjenek együtt a Bizottsággal avégett, hogy a pénzeszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használják fel. Megfigyelhető, hogy a tagállamokra és gyakran legfőbb nemzeti ellenőrző intézményeikre is mind nagyobb szerep hárul az uniós pénzeszközök felügyeletében és ellenőrzésében volt például az első olyan év, amikor a tagállamoknak éves összefoglalót kellett készíteniük a rendelkezésre álló ellenőrzésekről és nyilatkozatokról. Amint a Számvevőszék a 6/2007 sz. véleményében kifejtette: az uniós pénzeszközök irányításának és kontrolljának tökéletesítését elősegíthetik mind az éves összefoglalók, mind az egyes tagállamok önkéntes kezdeményezés alapján kiadott nyilatkozatai. Habár a Bizottság kielégítő módon felügyelte a folyamatot, a rendszerek működése és eredményessége továbbra sem értékelhető megbízhatóan az éves összefoglalók alapján, többek között az eltérő bemutatási módok miatt. A Számvevőszék törekszik arra, hogy a 6/2007. sz. véleményében kifejtett feltételek mellett felhasználja a nemzeti számvevőszékek nemzeti nyilatkozatokra vonatkozó ellenőrzési eredményeit. A Számvevőszék általában véve is igyekszik fejleszteni együttműködését a nemzeti számvevőszékekkel: mind úgy, hogy velük közösen az uniós környezethez igazított közös ellenőrzési standardokat dolgoz ki, mind úgy, hogy kétoldalú együttműködést folytat az egyes intézményekkel. Most pedig hadd térjek rá arra, hogy milyen FEJLEMÉNYEKET TAPASZTALTUNK 2007-ben a főbb szakpolitika-csoportok terén. Röviden azt mondhatnám, hogy a Számvevőszék szerint az összkép vegyes, amint azt három színt használó ábránk is mutatja. Tekintsük most egyenként a külön értékeléseket. A Kohézió terén a Számvevőszék 2007-es ellenőrzési megállapításai a os időszak kifizetéseire vonatkoznak, mivel 2007-ben a as időszak kifizetései még csak előlegek formájában jelennek meg. Így bármilyen javulás áll is be az új időszakban a kontrollrendszerekben, az igazán csak az elkövetkező években fogja éreztetni hatását. A Számvevőszék mintavételen alapuló becslést készített: eszerint a teljes visszatérített összeg legalább 11 %-át nem kellett volna visszatéríteni. A Számvevőszék által idén ellenőrzött esetekben a strukturális alapok területén a téves visszatérítések leggyakrabban nem támogatható költségek elszámolására, a ténylegesnél több kiadás bejelentésére, illetve a közbeszerzési szabályok súlyos megszegésére voltak visszavezethetők. A Mezőgazdaság és természeti erőforrások területén a Számvevőszék által becsült általános hibaarány nem tér el jelentősen a tavalyi értéktől, ebbe azonban nem számítanak bele olyan súlyos hibák, amelyek hatása nem számszerűsíthető. A hibaarány aránytalanul nagy része esik a vidékfejlesztésre, míg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásai esetében a Számvevőszék úgy becsüli, hogy a hibaarány valamennyivel a lényegességi küszöb (2%) alatt marad. A mezőgazdasági Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) megfelelő alkalmazás mellett, és amennyiben a jogosultságokra vonatkozóan pontos és megbízható adatokkal táplálják, továbbra is eredményesen korlátozza a szabálytalan kiadások kockázatát. Pozitív fejlemény, hogy az egységes támogatási rendszerbe (SPS) nemrég olyan támogatásokat vontak be, mint például az olívaolajé, noha ez olyan új kockázatokkal jár, amelyek rövid távon nagyobb hibagyakorisághoz vezethetnek. A Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy a jogosultságok kiszámítására szolgáló rendszerek csak részben voltak eredményesek, és még nem szolgálnak ésszerű bizonyossággal arra nézve, hogy az éves SPS-kifizetések helyesek. 5 HU

6 A Külső támogatás, fejlesztés és bővítés területének kiadásait illetően a Számvevőszék a támogathatósággal és a megfelelő bizonylatok hiányával kapcsolatos hibákat állapított meg. Ezenkívül a kedvezményezett országokban működő delegációk még mindig nem tudják projektszinten elejét venni a hiányosságoknak, míg a Bizottság saját kifizetéseire és szerződéseire vonatkozó ellenőrzési rendszere általában véve eredményes volt. Előrelépést tapasztalt a Számvevőszék a Bizottság projekt-ellenőrzési rendszerében, noha az ilyen ellenőrzések minősége továbbra sem mindig kielégítő. Ahhoz, hogy a kiegészítő kockázatalapú projekt-ellenőrzések teljes haszna megmutatkozhassék, az eljárásokat tovább kell fejleszteni. A Kutatás, energia és közlekedés kiadási területét illetően a Számvevőszék azt állapítja meg, hogy bár tapasztalható némi javulás a bizottsági felügyelet és ellenőrzés csak részben tudja eredményesen enyhíteni a közvetett költségeknél (rezsi) és a személyzeti költségeknél mutatkozó túligénylés kockázatát, aminek elsődleges oka az, hogy a jogi keretrendszer összetett, és sok támogathatósági feltételt ír elő. A Számvevőszék megállapította továbbá, hogy a költségelszámolások könyvvizsgáló általi hitelesítése nem oldotta meg a problémákat, és hogy a szankciókat nem alkalmazzák kellően. Javaslataink középpontjában itt az áll, hogy ráfordításalapú finanszírozási rendszer helyett eredményalapú rendszert lehetne bevezetni. Az Oktatás és állampolgárság szakpolitika-csoport kifizetéseit tekintve a Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy azok jogszerűségét és szabályszerűségét lényeges hibaszint jellemzi. A Számvevőszék minősítése szerint a szakpolitika-csoport egészére nézve a felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben eredményesek. A Működési kiadások területét illetően a Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy ennek tranzakciói lényegi hibáktól mentesek, és a meglévő felügyeleti és kontrollrendszerek megfelelnek a költségvetési rendelet előírásainak. A Számvevőszék elismeréssel veszi tudomásul, hogy korábbi ajánlásai nyomán különböző intézményeknél, köztük a Parlamentnél, döntésekre és intézkedésekre került sor. Végül a bevételi tranzakciókra, illetve a Gazdasági és pénzügyek szakpolitikai csoportra vonatkozóan a Számvevőszék megállapítja, hogy ezek mentesek a lényegi hibáktól, a kapcsolódó felügyeleti és kontrollrendszerek pedig eredményesnek minősülnek, noha a Számvevőszék rámutat bizonyos hiányosságokra. Ez tehát a jelenlegi helyzet. Ám előretekintve azon is el kell gondolkodnunk, hogyan juthatunk előbbre, s hogy milyen INTÉZKEDÉSEKET fontoljunk meg a JÖVŐRE NÉZVE. Bármely intézkedésnél a következő alapelveket kell szem előtt tartani: A felügyelet és a jelentéstétel magas szintje bármily fontos is nem ellensúlyozhatja az alacsonyabb szintű kontrollok elégtelenségét. A helyszíni ellenőrzések számának növeléséből származó előnyök mérlegelésénél azonban a költségvonzatokat is figyelembe kell venni. A költségvetési eljárás valamennyi résztvevője legyen tudatában, hogy nem lehet minden végső kedvezményezettet a helyszínen ellenőrizni, s ezért valamennyi fennmaradó hibakockázattal mindig számolni kell. Ezért kulcskérdés, sikerül-e a kockázatot úgy kezelni, hogy az megfelelő (elfogadható) szinten maradjon. Fontos kérdés a kontrollok költsége, akár az uniós költségvetés, akár a tagállamok vagy kedvezményezett államok viselik azt. Költség és kockázat egyensúlya az egyes kiadási területeken olyan lényeges kérdés, hogy azt az Unió polgárainak nevében politikai szinten (vagyis a költségvetési/mentesítési hatóság szintjén) kellene jóváhagyni. Ha valamely rendszert nem lehet elfogadható költséggel, illetve kockázattal kielégítő módon működtetni, akkor azt a rendszert újra kell gondolni. 6 HU

7 Ha a belsőkontroll-keretrendszer ezeken az alapelveken épülne fel, akkor lehetségessé válna aszerint meghatározni a kontrollrendszereket, hogy milyen célokat kell elérniük (végtermékek mint kitűzött cél), és elfogadott kritériumok szerint lehetne megítélni és ellenőrizni a teljesítményüket. A Számvevőszék arra ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon döntést a kontrollmechanizmusok költségeire, illetve az egyes kiadási területek eredendő kockázatára vonatkozó elemzésében. A Számvevőszék véleménye szerint a reális, átlátható, ésszerű és költséghatékony kockázatkezelési megközelítés mind a támogatók, mind a kedvezményezettek javára válnék. A Számvevőszék azt javasolja a Bizottságnak, hogy törekedjék továbbra is a monitoring és a jelentéstétel tökéletesítésére irányuló intézkedések megvalósítására. A Bizottság gondoskodjék róla, hogy az éves tevékenységi jelentések és nyilatkozatok egységes szempontok szerint, az előterjesztett fenntartásokkal összhangban értékeljék a rendszereket. Továbbá működjék együtt a Bizottság a tagállamokkal az éves összefoglalókban szereplő információk javítása érdekében, és tegye világossá számukra, hogy ezen információk felhasználása az éves tevékenységi jelentésekben hogyan erősíti az elérhető bizonyosságot és miként növeli a jelentések értékét. Ezen túlmenően a Bizottság gondoskodjék megfelelően a cselekvési terv releváns intézkedéseiből adódó teendőkről, így a visszafizettetési rendszerekre vonatkozóakról is. A Számvevőszék több ajánlása a többéves kiigazításokról és azok hatásáról szóló információk javítására vonatkozik. A Számvevőszék azt is szorgalmazza, hogy fordítsanak kellő figyelmet az egyszerűsítésre. Ha a szabályok és előírások jól vannak kialakítva, világosan értelmezhetőek és könnyen alkalmazhatóak, akkor csökken a hibakockázat, és egyszerűbb, következésképp olcsóbb kontrollokra lesz szükség. Egyes területeken, például a vidékfejlesztésén és a kutatásén, a Számvevőszék mindig is azt tanácsolta a politikai döntéshozóknak, hogy vegyék fontolóra a szabályozói keretrendszer egyszerűsítését. Összegzésképpen, Elnök úr, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Számvevőszék tág látókörű megközelítéssel járul hozzá az uniós költségvetésnek a Bizottság által 2007-ben elindított felülvizsgálatához. Ennek során szembe kell nézni olyan kérdésekkel, mint az uniós költségvetési tranzakciók minősége jogszerűség, szabályszerűség és optimális pénzfelhasználás, illetve a kiadási prioritások és a méltányosság. A Számvevőszék hangsúlyozza, hogy az uniós kiadási rendszerek megtervezésénél a következő alapelveket kell szem előtt tartani: a célkitűzések egyértelműsége, egyszerűsítés, realisztikus hozzáállás, átláthatóság és elszámoltathatóság. A Számvevőszék javasolja továbbá, hogy a politikai vezetők bátran gondolják alapjaiban újra a kiadási programok megtervezését: például az elvárt végtermékeket illetően dolgozzák át azokat; kritikusan gondolják át, hogy a programirányításnál milyen mérlegelési jogkör maradjon országos, regionális, illetve helyi szinten, és alkalmazzák jobban az elfogadható mértékű kockázat fogalmát. Helyesebb, ha viszonylag gördülékenyen működő rendszereket állítunk fel, mint ha a támogathatósági feltételek összetett voltát éppoly összetett igazgatási és irányítási rendelkezésekkel próbálnánk ellensúlyozni. Tisztelt Elnök úr, tisztelt Képviselők! Most, amikor a pénzügyi zavarok és a gazdasági bizonytalanság idejét éljük, a Számvevőszék fontos és markáns szerepet játszik. Az Unió külső ellenőreként kötelességünk, hogy az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként lépjünk fel. Éves jelentésünk bemutatásakor is az a cél lebeg szemünk előtt, hogy hozzájáruljunk az átláthatóság és az elszámoltathatóság javításához. E két tényező elengedhetetlen az uniós polgárok bizalmának megőrzéséhez márpedig éppen ez a bizalom az Unió működésének alapja, és egyben töretlen fejlődésének záloga. Köszönöm figyelmüket. 7 HU