HUBERT WEBER ÚRNAK, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKÉNEK BESZÉDE

Átírás

1 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ECA/07/27 HUBERT WEBER ÚRNAK, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKÉNEK BESZÉDE A 2006-OS ÉVES JELENTÉS BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGA ELŐTT STRASBOURG, NOVEMBER 12. Csak az elhangzott szöveg érvényes. 1 HU

2 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim és uraim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom az Önök bizottsága előtt az Európai Számvevőszéknek a 2006-os pénzügyi évről szóló éves jelentéseit. A jelentéseket holnap az ECOFIN- Tanács előtt, majd november 29-én, Brüsszelben az Európai Parlament plenáris ülése előtt is be fogom mutatni. A Számvevőszék idén a 2006-os általános költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésen kívül ez intézményünk 30. éves jelentése, illetve az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentésen kívül 24 külön éves jelentést fogadott el az Unió ügynökségeiről és egyéb decentralizált szerveiről. Legutóbbi különjelentéseink a következő témákra vonatkozó teljesítményellenőrzéseink eredményeiről számolnak be: a közösségi árutovábbítási rendszer; a strukturális alapok félidős eljárásainak végrehajtása; az intézmények ingatlankiadásai; az Európai Menekültügyi Alap irányítása; az exportvisszatérítésre, a CARDS program irányítására, a közösségi halászati erőforrásokra, a kapacitásfejlesztés keretében nyújtott technikai segítségre, valamint a hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésre vonatkozó ellenőrzések. A Számvevőszék véleményeket is kibocsátott, többek között például az OLAF által lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó rendeletről, a végrehajtó hivatalokról, illetve a tagállamok éves összefoglalóiról és nemzeti nyilatkozatairól. Jelentéseink bemutatásának alkalmából a következő témákról szeretnék ma néhány gondolatot kifejteni: az éves jelentés általános érvényű kijelentései és az azokat alátámasztó főbb megállapítások; az Unió pénzügyi irányítását érintő lényeges kérdések; a Számvevőszék belső fejlődése. Főbb kijelentések A következőkben a 2006-os éves jelentések főbb kijelentéseit tekintem át: A 2006-os beszámoló megbízhatósága A 2006-os beszámoló minden lényeges szempontból híven tükrözi a Közösségek évi pénzügyi helyzetét és eredményeit, eltekintve attól, hogy a mérlegben az egyéb kötelezettségek és az előfinanszírozás alatt a ténylegesnél magasabb összegek vannak feltüntetve. A Bizottság további haladást könyvelhetett el az eredmény-szemléletű számvitelre történő átállást illetően, bár egyes hiányosságok továbbra is fennállnak. A Bizottság előtt most az a feladat áll, hogy folyamatosan teljesen megbízható adatokat szolgáltasson, és a legjobban kihasználja az új számviteli módszer adta áttekintési lehetőségeket és vezetői információkat. 2 HU

3 Előrelépések a kockázatkezelés terén A Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság jelentős lépéseket tett az uniós pénzeszközök kockázatkezelése hiányosságainak leküzdésére. Egyes változásoknak már meg is mutatkozott a pozitív hatása, így például érezhetően csökkent a mezőgazdasági ügyletek becsült általános hibaszintje bár az még így is kevéssel a lényegességi küszöb felett marad. Ez a pozitív fejlemény is igazolja, hogy az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER), illetve az újonnan bevezetett egységes támogatási rendszer egyszerűsített kérelmezési és kifizetési eljárásai eredményesen működnek. A Számvevőszék javulást látott továbbá azon szabályokban és útmutatásokban, amelyek alapján a Bizottság az éves tevékenységi jelentéseit és a főigazgatói nyilatkozatokat elkészíti, habár az ezek alapján készült dokumentumok, különösen a Bizottság összefoglaló jelentése, továbbra is túlzottan derűlátó értékelést adnak az uniós költségvetés nagy részére nézve, különösen a mezőgazdaságot, a strukturális politikákat és a külső fellépéseket illetően. Lényeges, hogy ezek a jelentések és a hozzájuk kapcsolódó nyilatkozatok valósághűen és tárgyilagosan ítéljék meg az irányítás és a kiadások terén tapasztalható helyzetet, mert csak így biztosítható az átláthatóság és az elszámoltathatóság, szükség esetén pedig a változtatás. Jogszerűség és szabályszerűség Az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó jogszerűségi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek alapján a Számvevőszék ismét fenntartás nélküli véleményt ad a bevétel, a kötelezettségvállalások, a működési kiadások és a Sapard kivételével az előcsatlakozási stratégia alapjául szolgáló ügyletekre nézve. A külső fellépéseknek a bizottsági delegációk által közvetlenül kezelt kifizetéseit 2006-ban alacsony hibaarány jellemezte. Ismét elutasító véleményt ad azonban a Számvevőszék az uniós kiadások túlnyomó részének jogszerűségére és szabályszerűségére nézve: ez elsősorban a mezőgazdasági kiadásoknak az IIER alá nem tartozó részére, a strukturális és a belső politikákra, és jelentős részben a külső fellépésekre vonatkozik. E területeken a végső kedvezményezettek javára történt kifizetésekben ugyan eltérő mértékben, de továbbra is lényeges hibaszint tapasztalható. A Számvevőszék véleménye szerint az Európai Fejlesztési Alapok alapul szolgáló ügyletei a bizottsági küldöttségek által a kedvezményezett államokban engedélyezett kifizetések kivételével összességükben jogszerűnek és szabályszerűnek tekinthetők. Az alapul szolgáló ügyletekben feltárt hibák okai között szerepel hanyagság, a gyakran összetett szabályok hiányos ismerete, illetve az arra irányuló feltehető próbálkozás, hogy jogellenesen jussanak uniós pénzösszegekhez. Hozzá kell tenni, hogy a nem az IIER alá tartozó mezőgazdasági kiadások, valamint a strukturális és a belső politikák terén a bejelentett kiadásoknak a túlnyomórészt a kedvezményezett által nyújtott információkra támaszkodó ellenőrzése sok esetben számát és hatókörét tekintve elégtelen, és gyakran minőségileg sem megfelelő. Szükséges, hogy a közösségi kiadásokat mind a megosztott, mind a közvetlen irányítású területeken jobban kezeljék és ellenőrizzék, a Bizottság végső felelősségvállalása mellett. Az uniós költségvetés főbb kiadási területeire vonatkozóan a Számvevőszék a következőket állapította meg: 3 HU

4 A mezőgazdasági kiadások egészét tekintve ez 2006-ban 49,8 milliárd eurót jelentett a Számvevőszék úgy találta, hogy a becsült általános hibaszint érezhetően csökkent, bár kevéssel még így is a lényegességi küszöb felett marad. A mezőgazdasági kiadások különböző típusú ügyletekhez kapcsolódnak, s ezekre különböző kockázatok és ellenőrzési rendszerek vonatkoznak. A Számvevőszék megállapítása szerint a vidékfejlesztés keretén belüli agrár-környezetvédelmi intézkedések például a támogathatósági feltételek gyakran összetett volta miatt jobban ki vannak téve a magas hibagyakoriság kockázatának. A vidékfejlesztés terén végzett számvevőszéki ellenőrzés megállapítása szerint a nyolc ellenőrzött termelő közül hét vagy nem tartotta be kötelezettségvállalásait, vagy a hatóságok nem ellenőrizték náluk eredményesen azok betartását. Másfelől a Számvevőszék ismét leszögezheti, hogy a közösségi agrárkiadások 70 %-át lefedő IIER olyan rendszer, amely helyes alkalmazása esetén eredményesen korlátozza a szabálytalan kiadások kockázatát. Görögországban azonban továbbra sem oldották meg az IIER-rel kapcsolatos gondokat. Az egységes támogatási rendszernek köszönhetően egyrészt egyszerűsödtek a kérelmezési és kifizetési eljárások, másrészt azonban mellékhatások is felléptek: így például jogosultságokhoz jutottak mezőgazdasági tevékenységet korábban soha nem végző földtulajdonosok is, ami az uniós támogatás alapos újraelosztását, a termelőktől a földtulajdonosokhoz történő áramlását eredményezte. Az uniós mezőgazdasági támogatás új kedvezményezettjei között vasúttársaságok (Egyesült Királyság), lovasés lótenyésztő klubok (Németország és Svédország), golf- és szabadidőklubok, valamint városi tanácsok (Dánia és Egyesült Királyság) jelentek meg. Ezenkívül amiatt, hogy az egységes támogatási rendszerre vonatkozó szabályozás mérlegelési jogkört ad a tagállamoknak a jogosultságok odaítélésében, a kedvezményezettek nemcsak tagállamok közti összehasonlításban, hanem akár egy országon belül is egyenlőtlen bánásmóddal szembesültek. A Bizottság éves pénzügyi elszámolási határozatai csupán azt biztosítják, hogy a kifizető ügynökségek elszámolásai teljes körűek és pontosak; a jelenlegi szabályozás értelmében e határozatok nem foglalkoznak a kedvezményezettek szintjén felvetődő jogszerűségi és szabályszerűségi kérdésekkel. A Számvevőszék úgy találta, hogy sem az igazoló szervek munkáját, sem ezek tanúsítványainak és jelentéseinek bizottsági dokumentációs felülvizsgálatát nem lehet megfelelő terjedelműnek és mélységűnek tekinteni végén a Bizottság többéves megfelelőségi határozatai a számlaelszámolási eljárás keretében még egyetlen 1998-nál későbbi évre nézve sem voltak lezárva. E határozatok alapján a megfelelő rendszereket létre nem hozó tagállamok jelentős pénzösszegeket fizetnek vissza a közösségi költségvetésbe kiigazítás vagy bírság gyanánt. Alá kell húzni, hogy ezeket a közösségi költségvetésbe befolyó visszatérítéseket az adott ország adófizetői finanszírozzák, nem pedig a közösségi pénzeszközökben szabálytalanul részesülő kedvezményezettek. Nem kielégítő továbbá a nem az IIER alá tartozó mezőgazdasági támogatások kifizetés utáni tagállami ellenőrzéseinek bizottsági felügyelete sem. A strukturális politikák kiadásait 2006-ban 32,4 milliárd EUR illetően a helyzet az elmúlt évekhez képest gyakorlatilag változatlan. A Számvevőszék lényeges hibaszintet állapított meg, ami becslés szerint a kedvezményezetteknek megtérített teljes összeg legalább 12 %-ának felel meg. A leggyakoribb hibák ezek voltak: térítés igénylése nem támogatható kiadásokra, pályázatok ki nem írása, a rezsiköltségek vagy a személyi jellegű ráfordítások kiszámítását alátámasztó bizonylatok hiánya. Általában eredménytelenül vagy mérsékelt eredményességgel működtek a tagállami felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, miközben a Bizottság is csak korlátozott mértékben felügyeli ezek működését. A főbb feltárt hiányosságok a következők voltak: az irányító hatóságok nem ellenőrizték, hogy a visszatéríteni igényelt költségek valósak és támogathatóak-e; a kifizető hatóságok nem észlelték az irányító hatóságok munkájának hiányosságait, illetve az ellenőrző szervek nem végeztek elegendő megfelelő minőségű ellenőrzést a programok kiadásait illetően. 4 HU

5 A Bizottság közvetlen irányítása alatt álló 2006-ban 9,0 milliárd eurót képviselő belső politikákat illetően a Számvevőszék ismét lényeges hibaszintet állapított meg az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségében és szabályszerűségében. Ez főleg olyan visszatérítésekből adódott, ahol a kedvezményezettek túl magas projektköltségeket mutattak ki, gyakran azért, mert nem a tényleges, hanem az előirányzott költségekből indultak ki, vagy a projekttől független költségeket is feltüntettek. Sokszor nem tudják igazolni a kedvezményezettek azt sem, hogy mire vonatkoznak a megtéríteni igényelt személyi jellegű ráfordításaik. A számvevőszéki ellenőrzések tanúsága szerint a belsőkontrollrendszerek csak részben voltak kielégítőek. Így például a Számvevőszék által vizsgált 15 esetből 9-ben a független hitelesítő könyvvizsgálók fenntartás nélküli véleményt adtak, a Számvevőszék viszont e 9 esetből 4-ben a költségkimutatásokra jelentős pénzügyi hatással lévő hibákat tárt fel, vagy azt állapította meg, hogy a rendszerek nem felelnek meg az előírásoknak. Előrelépést jelentett viszont, hogy a korábbinál több bizottsági utólagos ellenőrzésre került sor, ám a többi rendszerhiányosság kompenzálásához ez sem lehetett elég. A külső fellépésekkel kapcsolatos kiadásokat 2006-ban 5,2 milliárd EUR kielégítően kezelték a delegációk által irányított és ellenőrzött ügyletek során, ám a projekteket a helyszínen megvalósító végrehajtó szervekről már nem mondható el ugyanez. Ezen a téren többek közt olyan hibákat tártak fel, mint támogatás igénylése nem támogatható kiadásokra, illetve pályázati eljárások megsértése. Az előcsatlakozási stratégiát illetően amely 2006-ban 2,3 milliárd EUR kiadással járt a Számvevőszék a kifizetéseket összességükben jogszerűnek és szabályszerűnek találta. A bizottsági delegációknak a Phare-, Törökország- és ISPA-programokra vonatkozó kifizetés előtti ellenőrzései nemzeti szinten továbbra is eredményesen korlátozták a kockázatokat. Ismét jelentős hibákra derült fény a vizsgált Sapard-ügyletekben, a beszerzési eljárásokat és a nemzeti hatóságok által elvégzett ellenőrzéseket illetően. Egy bulgáriai projekt esetében a Bizottság annak ellenére hagyott jóvá 19,6 millió EUR értékű kifizetést, hogy a Sapard-ügynökség nem végezte el a jóváhagyás előtt szükséges ellenőrzéseket, vagyis a Bizottság ellenőrizetlen információra támaszkodott. A 2006-ban 6,7 milliárd EUR kiadással járó működési kiadásokat illetően a Számvevőszék azt állapította meg, hogy a vizsgált ügyletmintában a hibaszint nem lényeges, és az intézmények megfelelő rendszereket működtetnek. Egyes rendszerek például az európai parlamenti képviselők asszisztensekkel kapcsolatos juttatásainak rendszerei azonban továbbra is konkrét hiányosságokkal küzdenek. A Bizottság az utóbbi években több intézkedést tett a visszatérítések serkentésére, illetve az Unió pénzügyi érdekeinek hatékonyabb védelmére. Az uniós pénzeszközöknek a tagállamokkal közös, megosztott irányítása azonban igen összetett folyamat, ezért a tévesen kifizetett támogatások visszatérítéséről a Bizottság továbbra sem rendelkezik megbízható információval sem az összegekről, sem az érintett kedvezményezettekről, ahogyan a visszatérítéseknek az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásáról sem. Így a Számvevőszék sem tudja mire alapozni a Bizottság által bemutatott számadatok helyességének ellenőrzését. Az Unió pénzügyi irányításával kapcsolatos kérdések A következőkben a pénzügyi irányításnak a 2006-os éves jelentéssel kapcsolatos néhány kérdéséről szeretnék szólni: Ahhoz, hogy az Unió polgárai számára biztosítva legyen, hogy az uniós pénzeszközök felhasználása jogszerűen, szabályszerűen, hatékonyan és eredményesen történik, megfelelő pénzügyi irányításra van szükség, ennek kulcsát pedig a pénzeszközkezelés minden szintjén eredményesen működő belsőkontroll-rendszerek adják. Ezek értékelése amely az IFAC-nak és az INTOSAI-nak a sajátos 5 HU

6 uniós környezethez alkalmazott nemzetközi ellenőrzési standardjain alapul a Számvevőszék ellenőrzési szemléletének központi eleme. A megbízhatósági nyilatkozat tekintetében a rendszerek minőségét különösen az mutatja, hogy a gyakorlatban milyen mértékben képesek korlátozni az uniós pénzeszközök szabálytalan és jogellenes felhasználásának kockázatát. Amint a 2006-os éves jelentés megállapítja és ahogy azt mind az ügyletek vizsgálata, mind maguknak a rendszereknek az elemzése is megerősíti, a kontrollrendszerek továbbra sem kielégítőek a strukturális politikák terén, és csak részben kielégítőek a mezőgazdasági kiadásoknak az IIER alá nem tartozó részére, a belső politikákra, a külső fellépésekre és az előcsatlakozási stratégiára nézve. A 2006-os éves jelentés a tagállamok és a kedvezményezett államok szintjén tapasztalt következő rendszerhiányosságokra mutat rá: - a mezőgazdasági kiadásokat illetően az igazoló szervek számlaelszámolási munkáját nem lehet megfelelő terjedelműnek és mélységűnek tekinteni; - elégtelenek az irányító hatóságoknak a kiadások támogathatóságára vonatkozó helyszíni ellenőrzései, és nem megfelelőek az ellenőrző szerveknek a strukturális politikák kiadásaira irányuló ellenőrzései sem; - az előcsatlakozási stratégia területén a Sapard-rendszerek egyes kulcsfontosságú vonatkozásaiban mutatkoztak hiányosságok. A Számvevőszék a Bizottság ellenőrzési tevékenységében is bukkant hiányosságokra. Többek között: - a mezőgazdasági kiadások terén a Bizottság nem tartotta be a megfelelőségi ellenőrzések határidejét, s ezzel akár 100 millió EUR értékű, szabályellenes kifizetés utáni kiigazítás lehetőségét mulasztotta el; - a vidékfejlesztési kiadások terén a Bizottság a magas kockázat ellenére sem végzett megfelelőségi ellenőrzést; - a belső politikák terén, a kutatási kiadásokat illetően a Bizottság ugyan gyakoribbá tette utólagos pénzügyi ellenőrzéseit, de azok így sem elégségesek, hiszen a szerződéseknek csupán 2,3 %-ára terjednek ki; - a külső fellépések terén a Bizottságnak a projektvégrehajtó szervezetek szintjén végzett utólagos és helyszíni ellenőrzései korlátozottak maradtak. Amint már tavaly is hangsúlyoztam, a Bizottságnak példát kellene mutatnia azzal, hogy különös figyelemmel, eredményesen tervezi meg és működteti a belső politikák és a külső fellépések, vagyis a közvetlen irányítás alatt álló uniós pénzeszközök terén működő saját belsőkontrollrendszereit. A Bizottság ezzel a modellel ösztönözhetné azokat a tagállamokat, amelyek megosztott irányítás keretében működtetik rendszereiket. A Számvevőszék az egyszeres ellenőrzési modelljének keretében azt ajánlotta, hogy az uniós pénzeszközökre vonatkozó valamennyi belsőkontroll-rendszerre egy közös, hatékony keretrendszert kellene kidolgozni. Valamennyi rendszert közös elvekre és standardokra kellene építeni, egyúttal figyelembe véve mind az inherens kockázatokat, mind az ellenőrzés költségei és várható haszna közötti egyensúlyt. 6 HU

7 A Számvevőszék ellenőrzési eredményei szerint az uniós kiadásokhoz kötődő kockázatok a gyakorlatban igen eltérőek a különböző költségvetési területeken: míg a mezőgazdasági kiadások terén a becsült hibaarány nem sokkal tér el a Számvevőszék lényegességi küszöbétől, addig a strukturális politikák terén az ellenőrzések a jogszerűség és a szabályszerűség tekintetében továbbra is sokkal magasabb hibaszintet állapítanak meg. Mivel a közötti programozási időszakra vonatkozó jogi keretet már elfogadták, az, hogy a strukturális politika terén magasabb az ügyletek inherens kockázata, azt sugallja, hogy az ezeknek a kiadásoknak az irányítására és ellenőrzésére fordított eszközöket minden szinten jobban kell felhasználni. Az utóbbi idő jelentős fejleményei közé tartozik, hogy a tagállamoknak újabban éves összefoglalót kell adniuk ellenőrzési eredményeikről, több tagállamban pedig az ellenőrzési intézmények önként kezdeményezték ún. nemzeti nyilatkozatok és ellenőrzési jelentések kibocsátását az uniós pénzeszközök nemzeti szintű felhasználásáról. A Számvevőszék 6/2007. sz. véleményében leszögezi, hogy az ilyen eljárások révén nemzeti szinten növekedhet az uniós pénzeszközök kezelésével kapcsolatos felelősségtudat, könnyebben rá lehet mutatni a kiküszöbölendő hiányosságokra és a követendő példákra, és növelni lehet az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a pénzügyi irányításban. A Számvevőszék mint korábban is tette tevékeny szerepet fog játszani az Európa és a világ legfőbb ellenőrzési intézményeivel történő együttműködés erősítésében, és máris az élére állt egy olyan új munkacsoportnak, amely az uniós pénzeszközök ellenőrzésére szolgáló, Unió-szerte egységes közös standardok kidolgozását tűzte ki célul. A Számvevőszék belső fejlődése Harminc éve már, hogy a Számvevőszék munkája segíti a jogalkotást, valamint előmozdítja a belsőkontroll-struktúrák eredményesebbé tételét és a felhasznált közpénzek jobb elszámoltathatóságát. A Számvevőszék a jövőben is válaszolni fog a változó ellenőrzési környezet kihívásaira, hogy munkája továbbra is hasznára váljék a költségvetési mentesítésért felelős hatóságnak, az ellenőrzött feleknek és a közvéleménynek. Az összetett uniós programoknak a 27 tagállamban és más kedvezményezett országokban a világ legkülönbözőbb, száznál is több államában végzett ellenőrzése különösen nagy kihívást jelentő feladat. A Számvevőszék tovább erősítette DAS-szemléletének hatékonyságát azáltal, hogy olyan megbízhatósági modellt vezetett be, amelynek része a belsőkontroll-rendszerek inherens és kontrollkockázatainak értékelése, ily módon lehetővé téve, hogy csökkentsék az ellenőrzött ügyletek számát abban az esetben, ha a belsőkontroll-rendszerek teszteléskor eredményesnek mutatkoznak. Tavaly elvégzett önértékelése után a Számvevőszék megkezdte az intézményünk továbbfejlesztésére irányuló cselekvési terv végrehajtását. Ausztria, Kanada, Norvégia és Portugália legfelsőbb ellenőrzési intézményeiben dolgozó tapasztalt kollégák bevonásával jelenleg folyik szakértői értékelés a Számvevőszék szervezeti rendjéről és módszereiről. Ennek előrehaladásáról megfelelő időben tájékoztatni fogjuk Önöket. Következtetések Befejezésül engedjék meg, hogy hangsúlyozzam a következőket: habár a Bizottság jelentős lépéseket tett a közösségi pénzeszközök kockázatkezelése hiányosságainak leküzdésére, a Számvevőszék idén ismét elutasító véleményt ad a költségvetési ügyletek többségének jogszerűségére és szabályszerűségére nézve. Előrelépések elsősorban a mezőgazdasági kiadások terén voltak tapasztalhatók; 7 HU

8 az alapul szolgáló ügyletekben megállapított magas hibaszint oka egyrészt az, hogy egyes kedvezményezettek néha a jogi előírások és szabályok bonyolultsága, vagy a támogathatósági kritériumok egyértelműségének hiánya miatt a ténylegesnél magasabb költségeket vallottak be, másrészt az, hogy továbbra is fennállnak a belső kontroll egyes hiányosságai; az uniós pénzeszközök eredményes kezelésének kulcsát az igazgatás minden szintjén hatékonyan és megbízhatóan működő belsőkontroll-rendszerek adják. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió polgárainak joguk van arra, hogy az uniós pénzeszközöket Unió-szerte megfelelően kezeljék és ellenőrizzék. Köszönöm figyelmüket. 8 HU