Összefoglaló jelentés a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos célvizsgálat tapasztalatairól [2015. március 23. - április 17.] A munkaügyi hatóság a 2015. évi ellenőrzési tervében a munkaerő-kölcsönzés alapján történő foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülésének vizsgálata érdekében 2015. március 23. és április 17. között célvizsgálatot folytatott le. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei, valamint 2015. április 1-jétől a jogutód fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatkörükben a szakmai előírások figyelembevételével vizsgálták a munkaerő-kölcsönzés szereplőinek vonatkozásában a munkaügyi előírások érvényesülését. Elsődleges szempont volt az elmúlt időszakban célzott ellenőrzéssel nem érintett terület foglalkoztatási gyakorlatának vizsgálata, annak érdekében, hogy a munkaügyi hatóság az ún. atipikus foglalkoztatással érintett az általánosnál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásának helyzetéről, illetve a vonatkozó szabályok érvényesüléséről reprezentatív adatokat szerezzen. A vizsgálat célja a munkavállalók törvényes foglalkoztatásának és a munkavállalói alapjogok érvényesülésének elősegítése mellett a jogszerűtlenül foglalkoztató, ezáltal tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkező vállalkozások valamint, a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt. Ennek keretében a célvizsgálat fő iránya a munkaerő-kölcsönzés esetén a felek között létrejött megállapodásra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások megszegésének, a nyilvántartásba vétel hiányában folytatott vagy jogszabályi tilalomba ütköző munkaerő-kölcsönzési tevékenységnek az ellenőrzése volt. A hatóság - 1 -
továbbá vizsgálta a munkaerő-kölcsönzés során megkötött munkaszerződések tartalmi elemeinek jogszabályi megfelelőségét. A felügyelői igazolvánnyal rendelkező kormánytisztviselők természetesen az általános munkajogi szabályok betartását is ellenőrizték, így többek között a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség betartását, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtását, a munkaidőre-pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását, a munkabérrel kapcsolatos rendelkezések megtartását is vizsgálták a hatóság munkatársai az ellenőrzéssorozat kapcsán. A célvizsgálat keretében elsősorban azon ágazatokban kezdeményeztek munkaügyi ellenőrzést a hatóság munkatársai, amelyeknél nagyobb arányban feltételeztek munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló atipikus foglalkoztatási formát. Mivel a korábbi évek tapasztalatai indokolták, ezért a vagyonvédelmi ágazatban érintett munkáltatók ellenőrzésére nagyobb hangsúlyt fektetettek a hatóság munkatársai, így az ellenőrzések közel felére került sor ebben az ágazatban. Az ágazat és így a munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos problémák visszaszorítása, már több éve szerepel a munkaügyi ellenőrzési irányelvek között, miszerint az ellenőrzések legalább 10%-át ezen a területen kell elvégezniük a kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzésre jogosult munkatársainak. Ezt a kiemelt figyelmet az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a panaszok és közérdekű bejelentések is indokolják, mivel az egyik jogszerűtlen gyakorlat visszaszorulása után, szinte azonnal újabb jogszerűtlen foglalkoztatási mód megjelenése tapasztalható. - 2 -
A munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert adatokon alapulnak. 1. Általános tapasztalatok Az akcióellenőrzés során több mint 800 foglalkoztató több mint 5000 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá. Az ellenőrzött munkáltatók 75 %-nál várható szabálytalanság megállapítása, mely az ellenőrzött munkavállalói létszám 62%-t érinti. - 3 -
A célvizsgálat során ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett jelen ellenőrzéssorozat keretében feltárt - szabálytalanságok egy része olyan súlyos, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a jelenlegi adatok alapján a munkaügyi hatóság részéről előreláthatóan 40 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 223 foglalkoztató esetében szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezés, 298 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozat kiadmányozására kerül sor, 46 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság. Az első esetben elkövetett bírság alapját képező szabálytalan kis-és középvállalkozásokra pedig 80 db a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Kkv. tv.) szerinti bírságot helyettesítő figyelmeztetés kiszabása várható. - 4 -
Az ellenőrzések során társhatóságok is közreműködtek, a vizsgálatok egy része a kormányhivatalok szervezeti egységeinek bevonásával zajlott, így az élelmiszerláncbiztonsági, műszaki biztonsági, valamint közlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályokkal is történt közös ellenőrzés. A legtöbb munkaügyi ellenőrzés azonban a rendőrség, valamint az egy szervezeti egységben és általában egy épületen belül található szerv lévén - a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályainak munkavédelmi ellenőrzésre jogosult munkatársaival közösen történt. Az ellenőrzéseket - a kormányhivatalok beszámolói szerint - a munkáltatók és munkavállalók nagy része megértéssel fogadta, az ellenőrzések alkalmával semmilyen atrocitásra nem került sor, illetve nem nehezítették semmilyen formában a munkaügyi vizsgálatok lefolytatását. - 5 -
2. Tipikus jogsértések Az ellenőrzött foglalkoztatók vonatkozásában a célvizsgálat témáját képező jogellenes munkaerő kölcsönzésen kívül jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia: - jogellenes munkaerő-kölcsönzés - jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, - munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya), - munkabérre vonatkozó szabályok megszegése (határidőn túl történő bérfizetés, pótlékokra vonatkozó szabályok) - munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, napi munkaidővel kapcsolatos rendelkezések), - pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése (napi/heti pihenőidővel, munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok) - 6 -
- rendkívüli munkavégzés szabályainak megszegése (munkaszüneti napokon történő foglalkoztatással kapcsolatos szabályok) - egyéb jogsértések (a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása, késedelme, elszámolással kapcsolatos szabályok megszegése, a munkaviszony bejelentésével kapcsolatos egyéb kötelezettség megszegése) A célvizsgálat során feltárt jogsértésekből is megfigyelhető, hogy ezen időszakban is - csakúgy, mint 2015. első negyedévében a nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése miatt intézkedtek legtöbbször a munkaügyi ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselők. A nyilvántartással kapcsolatos szabályok figyelmen kívül hagyásán túl, jelentős a munkaidőre vonatkozó jogszabályok megszegése miatt hozott intézkedések száma, különös tekintettel a munkaidő-beosztásra, valamint a napi munkaidőre vonatkozó törvényi szabályozás megsértése. A munkaviszonyhoz illetve egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség megszegése továbbra is jelentős arányban került feltárásra. - 7 -
A munkaügyi felügyelőségek a kisebb és közepes vállalkozások mellett a nagy létszámot foglalkoztató munkáltatókat is ellenőrizték. A célvizsgálat tárgyát képező szabálytalanságok, azonban jellemzően a kis- és középvállalkozásokat érintették. 3. A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabálytalanságok A jogsértéssel érintett munkavállalók 11%-a szenvedte el a célvizsgálat központi elemét képező munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabálytalanságokat, melyek az intézkedések 7%-át tették ki. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogsértések megállapításra került esetei: munkaerő-kölcsönzés esetén a felek között létrejött megállapodásra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások megszegése, nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzési tevékenység, jogszabályi tilalomba ütköző munkaerő-kölcsönzés, színlelt polgárjogi szerződés alapján végzett munkaerő-kölcsönzési tevékenység (munkaerő-kölcsönzési jogosultság nélkül), színlelt polgárjogi szerződés alapján végzett munkaerő-kölcsönzési tevékenység (munkaerő-kölcsönzési jogosultsággal), munkaszerződés tartalmi hiányossága munkaerő-kölcsönzésben. - 8 -
A munkaerő-kölcsönzés jellemzően a személy-és vagyonvédelem, feldolgozóipar, gépipar (csomagolási feladatok) területén fordul elő leggyakrabban. Azok a gazdasági társaságok, illetve munkáltatók, akik már évek óta, illetve évtizede végeznek munkaerő-kölcsönzést - elsősorban a feldolgozóiparban és a gépiparban - a jogszabályban előírtaknak megfelelően tevékenykednek és betartják a folyamatosan változó jogszabályi környezet ellenére az előírásokat. Amennyiben mégis valamilyen jogsértést követnek el az szervezési hiányosságokra vezethető vissza. A személy-és vagyonvédelmi vállalkozások azonban, gyakran a hatályos jogszabályi rendelkezések megkerülését célzó illegális vagy féllegális foglalkoztatási formákra törekedtek. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény II. fejezetében szabályozott vállalkozói vagyonőri konstrukció megteremtéséig elsősorban a színlelt megbízási, vállalkozási szerződéssel leplezett munkaviszony jellemezte a jogellenes magatartásformákat, - 9 -
valamint az ágazat területén tipikusnak mondható alvállalkozói láncolat jelentkezése mutatkozott. Az alvállalkozói lánc jogszabályi korlátozásával egyidejűleg azonban az ágazatban megszaporodtak a munkaerő-kölcsönző cégek. A vagyonvédelmi feladatokat ellátó munkavállalók nem kis részének foglalkoztatása munkaerőkölcsönzés keretében történik. Ez történhet formailag legálisan (értjük ez alatt, hogy a kölcsönbeadóként szereplő cég legalább rendelkezik nyilvántartásba vétellel), de jellemzően illegális vagy féllegális keretek között működnek a munkaerő-kölcsönző cégek, így például: a felek munkaerő-kölcsönzési szerződést kötnek, azonban a kölcsönbeadóként szereplő céget munkaerő-kölcsönzőként nem vették nyilvántartásba, vagy a nyilvántartásból időközben törölték A célvizsgálat során az egyik leggyakoribb jogsértés volt, hogy a kölcsönbe adó munkáltatók jelentős része csak a munkaszerződések megkötésének és a bejelentések megtételének idejére veteti magát nyilvántartásba az illetékes munkaügyi központoknál, illetve a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályainál, majd a munkaerő kihelyezését követően a nyilvántartásba vétel törlésre kerül. A munkaügyi ellenőrzéseket lefolytató munkatársak tapasztalatai alapján a vagyonvédelmi ágazatban tartott ellenőrzések során tipikusnak nevezhető az, hogy a helyszíni ellenőrzés során meghallgatott munkavállalónak nincsen tudomása arról, hogy őt munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják. A tanú megjelöl egy munkáltatót, ezt követően a bizonyítási eljárás feladata azt tisztázni, hogy a megjelölt munkáltató a kölcsönbeadó, vagy a kölcsönvevő. Jellemző visszásságok: a munkaerő-kölcsönzőként nyilvántartásba vett cég székhelye székhelyszolgáltatónál van bejegyezve, a munkaügyi ellenőrzés során felkutatása eredménytelen postafiók cégként lényegében nem is létezik - 10 -
a felek munkaerő-kölcsönzést kötnek, melynek keretében formailag a kölcsönvevő cég végzi a tevékenységet a megbízónál, a kölcsönzött munkavállalók feletti jogokat azonban a kölcsönbeadó gyakorolja. Az ilyen foglalkoztatási gyakorlat során lényegében megmarad a korábbi alvállalkozói jogviszony jelleg. A kölcsönbeadó utasítja és ellenőrzi a munkavállalók munkavégzését, irányítja más-más munkaterületre, illetve kölcsönvevőhöz. Jellemző továbbá mind a kölcsönbe adó, mind a kölcsönbe vevő munkáltatók gyors változása. Ez a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli, veszélybe kerül a jogbiztonság, valamint azt eredményezi, hogy a háromhavonta történő csere esetén a munkavállalók folyamatosan próbaidőn vannak. A fent részletezett nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzési tevékenység (mely egyben a legsúlyosabb jogsértés a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan) a célvizsgálat során a kölcsönzéssel kapcsolatos jogsértések közül a második legtöbbször előforduló szabálytalanság volt. Az ellenőrzés-sorozat leggyakoribb munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabálytalansága a felek között létrejött megállapodásra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások megszegése. A jelenlegi szabályozás szerint a kölcsönbeadó amennyiben a kölcsönvevő kéri köteles átadni - a munkavállaló adóhatósági bejelentésének teljesítéséről szóló iratot, - a kölcsönbeadóként való nyilvántartásba vételt igazoló irat másolatát A kölcsönbeadó e kötelezettsége tehát feltételes, csak abban az esetben terheli, amennyiben az okiratok rendelkezésre bocsátására a kölcsönvevő igényt tart. Az elvárható gondossági kötelem azonban nyilvánvalóan megkívánja, hogy a kölcsönvevő meggyőződjék arról, hogy a kölcsönbeadó jogszerűen végzi - 11 -
tevékenységét, szabályosan foglalkoztatott munkavállalókkal. Amennyiben erről nem győződik meg, a jogszerűtlen foglalkoztatás következményeiért a kölcsönvevőt is felelősség terhelheti. A kölcsönvevő továbbá - eltérő megállapodás hiányában - köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. A fenti adatkérés egyébként szorosan összefügg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti a kölcsönvevő által teendő bejelentési kötelezettséggel, miszerint a kölcsönvevő az állami adóhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás - megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját, - befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás befejezésének napját. (Art. 17. (17) bekezdés) A munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatása céljából létesített munkaviszony esetében a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti munkaszerződésnek meg kell felelnie az Mt. 42-44. -aiban meghatározott általános érvényességi feltételeknek. A célellenőrzés során feltárt jogsértések közel 15%-át tették ki ezek a szabálytalanságok. Kiemelendő, hogy a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás a nagy, több száz főt meghaladó munkavállalói létszámot foglalkoztató kölcsönbeadó munkáltatóknál fordult elő, köszönhetően a kölcsönvevő munkáltató által hirtelen kért, előre nem - 12 -
kiszámítható létszám miatt. Ezek a szabálytalanságok feltehetően munkaszervezési problémákra vezethetők vissza. 4. Legsúlyosabb szabálytalanságok és azok okai A célvizsgálat során a feketefoglalkoztatás tárgykörében, a korábbi tapasztalatokkal egyetemben, továbbra is a bejelentés elmulasztása mind munkaviszonyban, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretében a leggyakoribb, több esetben pedig munkaszerződés nélküli foglalkozatást állapított meg a hatóság. A feltárt jogsértések során alkalmazott intézkedések több mint 40%-a a vagyonvédelemi ágazatban történt, ami az ellenőrzések magas számának is köszönhető. Az építőiparban, a vendéglátásban, valamint egyéb területeken (gyáregységek, telephelyek) is jelentős számban fordult elő a célvizsgálat során feketefoglalkoztatás, mivel ezeken a munkavégzési helyeken, jellemzően rövid ideig tartó munkavégzés történt, továbbá a cégek esetenként nehezen megközelíthető eldugott helyen működnek, így a munkáltatók bíznak abban, hogy az aránylag rövid ideig tartó tevékenységüket az ellenőrzés csekély valószínűsége miatt bejelentés nélkül, adó- és járulékfizetési kötelezettségeik mellőzésével tudják megoldani. - 13 -
Egyszerűsített foglalkoztatás során gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus kifogás, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatait időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket. Megállapítható, hogy azokban az esetekben, amikor a felek egyszerűsített munkaszerződést írnak alá, akkor bejelentésük is jellemzően megtörténik, ha azonban a munkavállaló szóbeli megállapodás alapján végzi a munkát, úgy több alkalommal marad el a bejelentés is. Munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás során a NAV felé történő bejelentés kölcsönbeadói részről számos esetben nem valósult meg. Előfordult olyan eset, mely során két azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező munkaerő-kölcsönzésre szakosodott cég egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkaerőkölcsönzés céljából munkavállalókat. A gazdasági társaságok, így a havi 15 napos foglalkoztatási szabályt úgy tágították, hogy mindkét cég legfeljebb 15 napig foglalkoztatta ugyanazt a munkavállalót, akit így adott hónapban 15 napnál többször is kölcsön tudtak adni azonos munkáltatóhoz. A vélhetően szándékosan helytelen joggyakorlatra példa a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, valamint a részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett, melyek azonban a célvizsgálat során elenyésző mennyiségben fordultak elő. Harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatásával a célvizsgálat alatt nem találkoztak a munkaügyi hatóság képviselői a vizsgálatok során. Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját. A munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartásával összefüggő szabálytalanságok mögött számos esetben különösen a nyilvántartás - 14 -
hiánya, illetve a hamis nyilvántartás vezetése esetében a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértésének leplezése áll. Ezen szabálytalanság további tipikus megvalósulási formája, hogy a munkaidőnyilvántartás nincs a munkavégzés helyén. A vagyonvédelmi cégek esetén bevett gyakorlat, hogy nincs a helyszínen munkaidő-nyilvántartás, valamint nem adják át a helyszíni ellenőrzés során azon dokumentumokat, melyből a tényleges munkavégzésre vonatkozóan információ nyerhető, sok helyen telefonos bejelentkezésre hivatkoznak. A későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak is, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják. A munkavállalók tanúkénti meghallgatásukkor pedig különböző okok miatt nem minden esetben nyilatkoznak a megtörtént jogsértésekről. Ennek ellenére a vizsgálat tapasztalatai szerint több munkáltató esetében előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, és emellett a munkaidő-beosztás szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Jellemzően a munkaidő-beosztást a munkáltató a munkavállaló részére szóban (személyesen, vagy rövid úton) közli, írásban, avagy írásbeli formának minősülő alakban nem készítenek a munkáltatók munkaidő-beosztást. A munkaidőbeosztás írásbeli közlési kötelezettségének megsértése hátterében egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A célellenőrzés során a munkaidőre vonatkozó jogszabályok előzőekben említett előírásainak megszegése, a nyilvántartással kapcsolatos jogsértések mögött a második legnagyobb munkavállalói létszámot érintették. A munkaidővel kapcsolatos jogsértésekkel közel azonos mértékű a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyéb szabálytalanságot elszenvedett munkavállalók létszáma. Gyakran tapasztalható, hogy a munkáltató az igazolásokat visszatartja, az elszámolást elmulasztja, vagy a munkavállalót nem jelenti ki (nem jelenti be a - 15 -
jogviszony megszűnését) az illetékes adóhatóságnál. Ezek hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba állhat. 5. Összegzés Összességében a munkaerő-kölcsönzés alapján történő foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülésének vizsgálata érdekében elrendelt célvizsgálat vegyes tapasztalatokkal zárult. Kevesebb szabálytalanság figyelhető meg azon vállalkozásoknál (főleg a feldolgozó ipari és gépipari ágazatban) melyek tipikusan nem ideiglenesen, hanem az egyébként fennálló állandó munkaerő szükségletük kielégítése érdekében veszik igénybe a munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönzött dolgozók foglalkoztatása részükre költségelőnnyel jár a tipikusan alacsonyabb bérszínvonal és költségráfordítás, nem utolsó sorban pedig a munkajogi védettség alacsonyabb szintje, ezáltal nagyobb rugalmassága miatt. A kölcsönzött dolgozók jelentős számban fizikai munkakört betöltő munkavállalók, mivel egyre több vállalat inkább kölcsönzi a fizikai munkaerőt, semmint állományába venné őket. - 16 -
Általános tapasztalat, hogy a kölcsönzött munkavállalók bérszínvonala, alacsonyabb a munkáltatók saját állományában foglalkoztatottakénál. Továbbra is kedvezőtlen viszont a személy-és vagyonvédelemi ágazatban dolgozó munkavállalók munkaerő-kölcsönzésével kapcsolatos joggyakorlat. Bár egyes megyékben (Baranya, Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok) csökkent ennek az atipikus foglalkoztatási formának az aránya az ágazatban, a kormányhivatalok többsége az esetek jelentős részében a korábbiakkal megegyező szabálytalan foglalkoztatási gyakorlattal találkozott az ellenőrzések során. Az ágazatban dolgozók fölött rendszeresen cserélődő munkáltatók jelentős része láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket, ezáltal próbál a munkáltatói felelősség alól mentesülni. A személy-és vagyonvédelmi ágazatban történő több éves munkaügyi hatósági fokozott jelenlétet a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos célvizsgálat tovább erősítette. Az ágazatban ezt az atipikus foglalkoztatási formát nem a szabályozás céljának megfelelően alkalmazzák a munkáltatók, és további munkajogi szabályokat is megszegve nagymértékben sértik a munkavállalók alapvető jogait mind hosszú, mind rövid távon. - 17 -
Melléklet Példatár 1. Egy Győr-Moson-Sopron megyében lefolytatott munkaügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a kölcsönbeadó Kft. munkáltató 8 munkavállalót foglalkoztatott írásba foglalt munkaszerződéssel a kölcsönvevő munkáltatónál. A kölcsönbeadó munkáltatót az illetékes munkaügyi központ nem vette nyilvántartásba munkaerő-kölcsönzőként, ezért jogosulatlan munkaerőkölcsönzést végzett. A kölcsönbeadó munkáltatóval szemben a jogosulatlan munkaerő-kölcsönzés miatt - mivel vele szemben a munkaügyi ellenőrzés megkezdését megelőző 3 éven belül már több szabálytalanság megállapításra került - tevékenységtől eltiltó és munkaügyi bírságot kiszabó határozat kerül kiadmányozásra. 2. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pénzintézetben, ahol a munkavállalókat vagyonvédelmi feladatkörben munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatták, a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkavégzési helyen foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-nyilvántartást nem vezettek, azt nem is tudták az ellenőrzés időpontjában bemutatni. A munkaidő-beosztást a szolgálatvezetővel szóban beszélték meg, írásban nem kaptak a törvényben előírt munkaidő-beosztást. 3. A Pest Megyei Kormányhivatal kormánytisztviselői (továbbiakban: munkaügyi felügyelők) az ellenőrzéssel érintett helyszínen munkaügyi ellenőrzést végeztek a kölcsönbeadó és kölcsönvevő munkáltatókat érintően. Az ellenőrzés helyszínén a kölcsönbeadó munkáltató részéről 25 munkavállaló végzett zöldség, gyümölcs válogatási, csomagolási tevékenységet a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltatók közötti munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó megbízási keretszerződés alapján. Az ellenőrzés helyszínén az eljáró munkaügyi - 18 -
felügyelők a kölcsönbeadó munkáltatót érintően 12 munkavállalót hallgattak meg tanúként, akik tanúnyilatkozatukban elmondták, hogy az ellenőrzés időpontjáig munkaszerződést nem írtak alá. A munkavégzésről szóban a kölcsönbeadó munkáltató egyik alkalmazottjával állapodtak meg. A szóbeli megállapodás során alkalmi jellegű munkavégzésről nem esett szó. A kölcsönbeadó munkáltató buszokkal biztosította részükre a munkavégzés helyére történő eljutást. Munkaidő-nyilvántartásul, a kölcsönbeadó munkáltató munkavállalóira vonatkozóan jelenléti ívet vezettek, amely tartalmazta az adott napon munkát végző munkavállalók neveit és aláírásait, valamint a munkakezdés és befejezés időpontját is. A tanúként meghallgatott munkavállalók NAV felé történő bejelentése az ellenőrzés megkezdéséig nem történt meg. A kölcsönbeadó munkáltatóval szemben a munkaviszony megállapítása és a bejelentés nélküli foglalkoztatás megvalósulása miatt a kölcsönvevő munkáltatóval szemben a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése miatt intézkedett a hatóság. 4. Egy ugyancsak Pest megyei címen megtartott munkaügyi ellenőrzés során munkavégzés közben találtak 5 főt, akik közül kettőt tanúként hallgattak meg. A munkavállalók munkaerő-kölcsönzés keretében munkaszerződéssel és a felügyelői lekérdezés adatai alapján bejelentéssel dolgoztak személy- és vagyonőr munkakörben a kölcsönbeadó Kft-nél. A kölcsönvevő Kft. a munkavállalók 2015. április havi munkaidő-beosztását elkészítette írásban, de az ellenőrzött munkavállalók közül háromnak a munkaideje a törvényes munkaidőt meghaladó mértékkel került meghatározásra. A munkavállalók jelenléti íve naprakészen volt vezetve. 5. Zala megyében egy elektronikai összeszerelő üzemben tartottak ellenőrzést a hatóság munkatársai. - 19 -
A Kölcsönbeadó Kft. az érintett munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés céljából foglalkoztatta, munkavégzésre a kölcsönvevő Kft.-hez kölcsönözte ki, a szabadságra vonatkozó szabályok megtartásáért utóbbi vállalkozás, mint kölcsönvevő munkáltató volt felelős. Az ellenőrzés során a kölcsönvevő együttműködő volt, a mulasztást elismerte, miszerint 30 fő operátor munkakörben műszaki termékek gyártását végző munkavállaló részére az ellenőrzés megkezdéséig nem adták ki maradéktalanul személyenként legfeljebb 10 napot érintően a 2014. évre járó szabadságot. A munkáltató nem kötött megállapodást a munkavállalókkal az életkor után járó pótszabadság tárgyévet követő évben történő kiadásáról, a szabadságok kiadásának elmaradását munkaerőhiánnyal magyarázta. 6. Somogy Megyében ellenőrzésre került sor egy munkáltató őrzési területén, ahol tanúként hallgattak meg egy fő üzemterületet őrző, vagyonőr munkakörben dolgozó munkavállalót. A munkavállaló tanúnyilatkozatában előadta, hogy kölcsönbeadó Kft-vel kötött munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződést. A lekérdezés adatai alapján a munkavállaló jogviszonyát a kölcsönbeadó munkáltató az illetékes adóhatóság irányába a tanúnyilatkozatban szereplő jogviszony kezdettel bejelentette. A munkaügyi eljárás során a kölcsönbeadó munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységének vizsgálata során a munkaügyi hatóság belföldi jogsegély keretében történő megkereséssel fordult az illetékes munkaügyi központhoz. A munkaügyi központ tájékoztatása alapján a kölcsönbeadó Kft. nem szerepelt a nyilvántartásában, mint munkaerőkölcsönzésre jogosult jogalany, azaz a kötelező hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatta tevékenységét. 7. Egy Komárom-Esztergom megyei Kft-nél (Kft. 1) történt helyszíni ellenőrzés kapcsán megállapítást nyert, hogy a Kft 2., és a Szövetkezet a Kft. 1. telephelyén, mint vállalkozók voltak jelen, vállalkozói szerződés alapján. A - 20 -
vállalkozók és a Kft. 1. között létrejött keretszerződés alapján a vállalkozók kötelesek voltak a munkavállalóikat a válogatáshoz, átcsomagoláshoz a megrendelés teljesítéséhez biztosítani. Valójában a Kft. 1. kizárólag a létszámigényt jelentette rendszeresen nevezett két vállalkozás felé. Mivel a társaságok nem munkaerő-kölcsönzés keretében voltak jelen a Kft. 1-nél, így az nem érdeklődött a munkavállalók bejelentése, ill. a jognyilatkozatok alakszerűségének megléte, ill. a foglalkoztatási forma után. A Kft. 1. a munkaidővel kapcsolatos adatokról nyilvántartást készített, valamint a vállalkozói oldalról készített teljesítés igazolást leigazolta. Ezen igazolás alapján került számlázásra a vállalkozási díj. Megállapítást nyert, hogy nevezett társaságok ténylegesen munkaerőkölcsönzési tevékenységet végeztek, de erre jogosultsággal nem rendelkeztek. A munkaerő átengedésére, kölcsönzésére színlelt vállalkozási szerződést kötöttek. 8. Két munkavállaló panaszbejelentést tett egy Baranya megyében üzemeltetett étteremben történő foglalkoztatásukkal kapcsolatban, mert az munkaszerződés nélkül történt. A munkavállalók úgy tudták, hogy a kölcsönbeadó Kft. a munkáltatójuk, aki feltételezhetően a kölcsönvevő Kft-nek adta kölcsön őket. A helyszíni munkaügyi ellenőrzést követően a kormánytisztviselők megállapították, hogy az üzemeltető a kölcsönvevő Kft. A vendégtérben három fő munkavállalót (pultos és felszolgáló munkakörben), a konyhában további négy fő munkavállalót találtak munkavégzés közben a hatóság munkatársai. A munkavállalók közül a pultos-felszolgáló a munkáltatót nem tudta pontosan megnevezni, csak a kölcsönvevő Kft. ügyvezetőjét azon személyként, akivel megállapodott az alkalmi foglalkoztatásról. A szakács úgy tudta, hogy a kölcsönbeadó Kft-t a foglalkoztatója, de ilyen értelmű szerződést nem kötöttek vele, a munkavégzés során kapcsolatba kizárólag csak a kölcsönvevő Kft. képviselőjével került, aki irányította és ellenőrizte a munkáját. A munkaügyi adatbázisból történt lekérdezés és NAV-tól az alkalmi foglalkoztatás - 21 -