OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGÁK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A HELYI TANTERV ALAPJÁN - MÓDÓSTÁS 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM I. Hogyan tanuljunk? -A tanulás módszerei. -A vázlatírás. - Könyv- és könyvtárhasználat. -Kiselőadás, felelet. II. Helyesírásunk alapjai: -Különírás, egybeírás. -A kezdőbetűk.. -Az idegen szavak helyesírása. -Az írásjelek. III. Hangtan -Magánhangzó, mássalhangzó. -Hangrend, illeszkedés. -Hasonulás, összeolvadás, mássalhangzó-kiesés; rövidülés, nyúlás. -Vonatkozó helyesírási kérdések. IV. Alaktan -Tőtípusok ( egyalakú-többalakú ). -Toldalékok fajtái. -Vonatkozó helyesírási kérdések. V. Szófajtan -Szófaji rendszer. - Szófajok felismerése, jellemzése. -A szókincs bővülésének esetei ( szóösszetétel, szóképzés, mozaikszók ) VI. Jelentéstan - A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés kapcsolata szerint.
VII. Mondattan -A mondat jellemzésének szempontjai ( szerkezet, modalitás, logikai minőség ). - Az egyszerű mondat mondatrészei. - Az összetett mondatok. VIII. Szövegtan -A szöveg részei. -A cím. -Szövegértés. -Témáról témára. A fogalmazás. Megjegyzés: e tantárgy célja az általános iskolában tanultak rendszerezése, felelevenítése, ezért alapvetően gyakorlatközpontú 9. ÉVFOLYAM I. Kommunikáció, tömegkommunikáció: -A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. - Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, -ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai - testbeszéd, metakommunikáció II. Nyelvi szintek - Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány, hangtörvények. - Alaktan: szóelemek, képző, jel, rag kapcsolódásuk és változataik. - Szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. - Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat. - Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya III. A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje -A szöveg és a mondat, rendszermondat. -A szöveg felépítése, a szövegegységek -. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsoló-elemei. - A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. - A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal. IV. A szöveg jelentése
- A szemantikai és a pragmatikai szint, - a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. -Szótári és lexikális jelentés. Tételmondat, témahálózat, kulcsszavak. -A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. V. Helyesírás -A szöveg központozása. - A magyar helyesírás alapelvei. VI. Könyvtárhasználat: -Témafeldolgozás különböző ( verbális és audiovizuális ) elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. Fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményközlő és ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegmondat, rendszermondat. Szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló elemek, egyezetés a szövegben, a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kötött és kommunikatív (szabad ) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész ( téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve. 10. ÉVFOLYAM I. Nyelvváltozatok: - Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. - A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. - A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, - a dialogikus és a monologikus forma különbsége. II. Alapvető retorikai ismeretek: - a szónok - Az érvelés technikája: érvek és ellenérvek felsorakoztatása, -deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. -A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. - A szónoklat ( alkalmi beszéd, előadás )funkciói, fajtái, részei.
- A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat előadásának követelményei. III. Szövegtípusok: - Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása, rendszerezése. - A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. - Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; - az értekezés, a tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. -Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. IV. Helyesírás: - A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja V. Könyvtárhasználat - Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, internet szerepe az információszerzésben, a témák feldolgozásában. -A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Fogalmak: nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; a szónoklat részei: bevezetés, elbeszélés, bizonyítás, elbeszélés, cáfolás, befejezés. Érvelés: tétel, érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta, definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Kötelezően elkészítendő írásbeli munka: hivatalos írásművek ( meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz ) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. 11. ÉVFOLYAM I. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban: -A jelentéstan mint a stilisztika a alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek, - a hangalak és jelentés viszonya, - a jelentésmező. - Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. -Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. - Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegben. stílusrétegek
II. A szépirodalmi stílus: - Hangszimbolika, ritmusjelenségek. -A szóképek ( trópusok )nyelvi szempontból. - Alakzatok ( figurák ) az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. - Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. III. Helyesírás Fogalmak: jelentésszerkezet, jelentésmező, jelentéselem, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték, metaforizáció; Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás 12. ÉVFOLYAM I. Általános nyelvi ismeretek: - A nyelv mint jelrendszer. - A beszéd mint cselekvés. - Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. - Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok II. A magyar nyelv története -Változás és állandóság a nyelvben. -A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel ( areális kapcsolat ). -Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei; - a magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. -A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, - a jelentésváltozások. -A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. III. Nyelv és társadalom -A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai a magyar nyelvben : nyelvjárások, csoportnyelvek. -Nyelvünk helyzete a határon túl. -A nyelvtervezés elvei és feladatai.
IV. Fogalmak: jel, jelrendszer, beszédtett; európai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia,; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai, nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 7. osztály: MAGYAR NYELV 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL I. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása -Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd. -Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. -Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú). II. Olvasás, szövegértés: - Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, - szövegfeldolgozás. III. Írás, fogalmazás: -Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, - elektronikus szöveg, komment,blog; - önéletrajz. 8. osztály: I. Helyesírás: -Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). -Egyenes, szabad függő, függő idézet II. A nyelv szerkezete és jelentése: - Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. - Egyszerű és összetett mondat; - tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat; -alárendelő és mellérendelő mondat. - Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). - Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. - Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. - Mondatszó, indulatszó, módosítószó. III. A nyelv állandósága és változása: - Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád.
Nyelvi előkészítő évfolyam: I. Helyesírásunk alapjai: : -Különírás, egybeírás. -A kezdőbetűk.. -Az idegen szavak helyesírása. -Az írásjelek. -A szóelemzés elve II. Nyelvi rendszerünk: -Magánhangzó, mássalhangzó. Hangrend, illeszkedés. Hasonulás, összeolvadás, mássalhangzó-kiesés; rövidülés, nyúlás. Vonatkozó helyesírási kérdések. -Szófaji rendszer. Szófajok felismerése, jellemzése. -A szókincs bővülésének esetei (szóösszetétel, szóképzés, mozaikszók; -A mondat jellemzésének szempontjai (szerkezet, modalitás, logikai minőség). Az egyszerű mondat mondatrészei. Az összetett mondatok. III. Szövegtan: - A szöveg részei. -A cím. -Szövegértés. -Témáról témára. A fogalmazás IV, Szövegértés V. A kommunikáció alapjai: - Verbális és nem verbális kommunikáció VI: A nyelvek világa: -A nyelvek genetikai osztályozása; -A nyelvek tipológiai osztályozása - A magyar nyelv rendszere más nyelvek rendszerének tükrében VII. A beszéd zenei kifejezőeszközei: - Hangsúlyozás, hangerő, hanglejtés, hangszín; a szóbeli kommunikáció- szóbeli megnyilvánulás a tanórán.9. évfolyam: : I. Kommunikáció, tömegkommunikáció : - Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). - Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, - fenntartás, -zárás), -nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), -tömegkommunikáció. -Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). - Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). II. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői: - Hang, fonéma, hangtörvény, - szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. - Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. - Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. - Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. - Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.
III. Szövegértés, szövegalkotás (13): - Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény. - Esszé, értekezés, tanulmány. IV. Helyesírási ismeretek: - Helyesírási alapelv, nyelvi norma. V. A szöveg: - Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. - Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. - Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,kulcsszó, cím). 10. évfolyam: I. A szöveg: - Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). - Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). - Intertextualitás. - Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). - Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). -Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). - Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). II. Stilisztikai alapismeretek: -Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). -Stílusérték (alkalmi és állandó). -Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,irodalmi). -Stílushatás. -Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). -Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). -Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). -Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció. III. Jelentéstan: -Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. -Denotatív, konnotatív jelentés. -Metaforikus jelentés. -Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. -Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakúszópár, ellentétes jelentés. 11. évfolyam I. Kommunikáció: - kommunikációs zavar, manipuláció II. Szövegalkotás: - Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. III. Retorika: -Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). -Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése,
témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). -Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. - Érvelés, indukció, dedukció. IV. Általános nyelvészeti ismeretek: - Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). - Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. V. Pragmatikai ismeretek: - Megnyilatkozás. -Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. -Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció).deixis. -Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási 12. évfolyam: I. Szövegalkotás: - Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. II. Nyelv és társadalom: -Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, - norma. - Nyelvváltozat. -Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus,szociolektus). -Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó.csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.szleng, argó. - Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. III. Nyelvtörténet: - Nyelvtípus, nyelvcsalád. -Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. -Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. -Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). -Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. -Nyelvújítás, ortológus, neológus. -Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. IV. Ismeretek a nyelvről: - Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás