PROGNOZIS_2009: Nyugat-Dunántúl

PROGNOZIS_2009: Nyugat-Dunántúl Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében Budapest, 2009. december 1.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı) Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: tothij@econ.core.hu Internet: http://econ.core.hu/~tothij MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu internet: http://www.gvi.hu 2/21

Tartalom Összefoglalás...4 1. Településszerkezet, elérhetıség...5 2. Demográfiai folyamatok...8 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet...10 4. Munkanélküliség, keresetek...13 Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok...19 Táblázatok...19 Ábrák...20 3/21

Összefoglalás A Nyugat-Dunántúl Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben lévı régiója, az országos átlagnak megfelelı gazdasági fejlettségi szinttel, magas foglalkoztatással, alacsony munkanélküliséggel. Belsı egyenlıtlenségei viszonylag nagyok: Gyır-Moson- Sopron megye a régió gazdasági motorja, Budapest után az ország második legfejlettebb területe, ráadásul ez az egyetlen megyénk, ahol az egy lakosra jutó GDP értéke a mért években mindvégig meghaladta az országos átlagot. Új jelenség Zala megye 2006-os és Vas megye 2007-es szokatlanul nagy visszaesése; Zala 2007-ben sem tudott javítani relatív fejlettségi pozícióján. A régió gazdaságát a feldolgozóipar vezérli. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra 4/21

1. Településszerkezet, elérhetıség A Nyugat-Dunántúli Régió hasonlóan a Dél-Dunántúlhoz és Észak-Magyarországhoz aprófalvas szerkezető térség, az ország településállományának ötöde található a régiót alkotó három megyében. Népességszámát tekintve a második legkisebb hazai régió, az összlélekszám épp eléri az egymillió fıt. Ugyanakkor a régióban található a legtöbb, szám szerint 655 település. Településszerkezetének az aprófalvas jelleg mellett sajátossága még a középvárosi szintő települések kis száma, illetve az 50 ezer fınél nagyobb, megyei jogú státusszal rendelkezı nagyvárosok országos összehasonlításban jelentıs aránya. Gyırött, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Sopronban és Nagykanizsán a régió népességének országos összehasonlításban egyedülálló módon majd kétötöde él. A régión belül a kis lélekszámú települések Zala és Vas megyékben sőrősödnek: Zalában különösen a 200 fınél kisebb népességő települések, Vasban pedig a 200-500 lakosú települések aránya haladja meg az országos átlagot. Mindkét megye településállományának hatvan százalékát az 500 fınél kisebb népességő települések alkotják. Gyır-Moson-Sopron megye településszerkezete történelmi és természetföldrajzi okokból fakadóan eltér a másik két megyéétıl: a települések fele a megyében 500-2000 fı népességő. A régió legnagyobb népességő városa Gyır, az ország hatodik legnépesebb települése (126 ezer fı). A megyei jogú városok magas száma (5) mellett csak két középváros mérető település (Mosonmagyaróvár és Keszthely) található a régióban, s 26 húszezer fınél kisebb népességő város, melyek közül a legnagyobbak Vas és Gyır-Moson- Sopron megyében helyezkednek el (pl. Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kıszeg, Kapuvár, Csorna). A régió és egyben az ország második legkisebb városi jogállású településén, İriszentpéteren alig több mint 1200 lakos él. 2009-ben a Gyır-Moson-Sopron megyei Beled és a Vas megyei Vép kapott városi rangot a régióban. 1.1. táblázat: A Nyugat-Dunántúl településszerkezete Nyugat- Dunántúl Gyır- Moson- Sopron Vas Zala Településnagyság-kategóriák <200 200-500 500-1e 1e-2e 2e-5e 5e-10e 10e-20e 20e-50e 50< Összesen településszám (db) 128 208 157 98 46 5 6 2 5 655 régión belüli eloszlás (%) 19,5 31,8 24,0 15,0 7,0 0,8 0,9 0,3 0,8 100 országos részesedés (%) 39,0 29,9 23,3 15,1 9,1 3,4 7,3 4,9 25,0 21 településszám (db) 17 35 48 47 28 2 2 1 2 182 régión belüli eloszlás (%) 9,3 19,2 26,4 25,8 15,4 1,1 1,1 0,5 1,1 100 országos részesedés (%) 5,2 5,0 7,1 7,2 5,5 1,4 2,4 2,4 10,0 5,8 településszám (db) 36 94 52 19 9 1 4 0 1 216 régión belüli eloszlás (%) 16,7 43,5 24,1 8,8 4,2 0,5 1,9 0,0 0,5 100 országos részesedés (%) 11,0 13,5 7,7 2,9 1,8 0,7 4,9 0,0 5,0 6,9 településszám (db) 75 79 57 32 9 2 0 1 2 257 régión belüli eloszlás (%) 29,2 30,7 22,2 12,5 3,5 0,8 0,0 0,4 0,8 100 országos részesedés (%) 22,9 11,4 8,5 4,9 1,8 1,4 0,0 2,4 10,0 8,2 5/21

1.1. ábra: Városok a nyugat-dunántúlon, 2009. megyeszékhely (3) egyéb megyei jogú város (2) kistérségközpont (20) egyéb város (8) S z e r k e s z t e t t e : P a n n o n. E l e m z ı I r o d a 1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 30 felett (0) 20-30 (57) 10-20 (376) 10 alatt (200) kistérség-központ (22) 6/21

1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 60 felett (12) 30-60 (332) 15-30 (232) 15 alatt (76) megyeszékhely (3) A Nyugat-Dunántúlon a népesség 71 százaléka olyan településeken él, ahonnét személygépjármővel 10 percen belül elérhetı valamelyik kistérségi központ. Ezzel a régió kistérségi központjai a Közép-Magyarországi régió után a legjobban megközelíthetıek. A régióban nincs olyan település, ahonnét a kistérségi központba 30 percnél többet kellene utazni. A megyeszékhelyek régiós elérhetısége régiók közti összehasonlításban szinten jó, hisz a népesség 34,6 százaléka él olyan településeken, ahonnét 15 percen belül elérhetık a megyeközpontok. 12 olyan település van, ahonnét legalább 60 percnyi utat kell megtenni ahhoz, hogy az ott élık eljuthassanak a megyeközpontba. Az ilyen települések száma és az itt élık régiós aránya (6,6%) magasnak tekinthetı, viszont figyelembe kell venni, hogy az İrség kivételével jellemzıen olyan településekrıl van szó, melyek megyei jogú városok szomszédságában vannak, vagy éppen megyei jogú város, mint Sopron. A régió fontos erıforrásának tekinthetı, hogy a lakosság 23,7 százaléka olyan településeken él, ahonnét 15 percen belül elérhetı a legközelebbi most mát ellenırzés nélkül átléphetı osztrák-magyar határátkelıhely. Magas viszont a régió olyan településeinek aránya (különösen Vas megyében), ahonnét legalább 60 percet kell utazni a legközelebbi autópálya-lehajtóig. Ez azzal magyarázható, hogy az autópályák (M1, M7) a régió szélén haladnak keresztül, s a városhálózat összeköttetését csak másodrendő közutak biztosítják. A régióban nincs olyan település, ahonnét Budapest 60 percen belül elérhetı lenne. 7/21

2. Demográfiai folyamatok Nyugat Dunántúl A Nyugat-Dunántúli régió népessége 1990-2007 között harmincezer fıvel csökkent. A csökkenés elsısorban Zalában és kisebb mértékben Vasban jelentkezett, míg Gyır- Moson-Sopron megye népessége 1990-2002 között csökkent ugyan, ezt követıen újra növekedni kezdett. Ennek köszönhetıen e megyében 1990-ben a régió lakosságának 42,7%-a élt, addig 2007-ben már 44,2%-a. A Nyugat-Dunántúl demográfiai térképén (3. ábra) jól elkülöníthetık azok a nagyobb és kisebb városok köré csoportosuló települések, ahol jelentıs szuburbanizációs hátterő vándorlási nyereség jelentkezett az ezredfordulót követı években. A régióban 32 olyan település is található jellemzıen a nagyvárosi agglomerációkban ahol nemcsak a bevándorlás, de a természetes szaporodás révén is nıtt a lakosság száma. A szuburbanizációs folyamatok által nem érintett aprófalvas övezetek nemcsak vándorlási veszteséget szenvedtek el, de a születésszám visszaesése miatt is csökkent a népességük. A függıségi ráta javulása (64%-ról 55%-ra) úgy következett be 1990-2007 között, hogy a régión belül, a megyék közt nem alakultak ki különbségek. A régió népességének természetes fogyása elsısorban Zalára és Vasra koncentrálódik, a fogyás mértéke szerényebb Gyır-Moson-Sopron megyében. Ez utóbbi megye az egyetlen a régióban, ami az elmúlt 15 évben jelentıs vándorlási nyereséget tudott realizálni. Vas és Zala vándorlási folyamatait az el- és bevándorlások kiegyenlített volta jellemezte. 2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok a Nyugat-Dunántúlon (2003-2007 átlaga) mindkettı + (32) -tsz és +ve (308) +tsz és -ve (13) mindkettı - (302) 8/21

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok a Nyugat-Dunántúlon 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Függıségi ráta Nyugat-Dunántúl 0,64 0,63 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 Gyır-Moson-Sopron 0,63 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 0,55 0,54 0,54 0,55 Vas 0,64 0,63 0,62 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 Zala 0,65 0,64 0,63 0,62 0,61 0,60 0,59 0,58 0,58 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 Természetes szaporodás Nyugat-Dunántúl -2,1-1,9-2,5-3,3-3,2-3,3-4,1-4,0-4,8-5,1-4,3-3,7-4,0-4,5-4,2-4,0-3,3-4,0 Gyır-Moson-Sopron -0,7-1,0-1,5-2,0-2,0-2,3-3,0-3,0-3,6-4,0-3,1-2,4-2,8-3,4-2,9-2,5-2,1-2,8 Vas -3,0-2,1-2,9-3,3-3,1-3,5-4,6-4,6-5,7-5,7-5,2-4,4-4,6-5,0-4,8-5,3-4,3-5,1 Zala -3,1-2,8-3,6-5,2-4,8-4,6-5,2-5,1-5,9-6,3-5,4-4,8-5,4-5,7-5,7-5,3-4,2-4,9 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg Nyugat-Dunántúl -0,2 0,0 0,3 0,7 0,6 1,3 0,7 0,8 0,6 0,9 1,4 1,6 1,6 1,4 1,6 1,2 0,6 1,4 Gyır-Moson-Sopron -0,3 1,0 1,2 1,6 1,7 2,8 2,1 1,5 2,0 2,7 2,2 2,7 3,8 2,2 3,2 3,2 2,9 5,2 Vas 1,3-0,4-0,3-0,4 0,7 0,3-0,2 1,2 0,5-0,2 1,4 1,4-0,4 0,5 0,3 0,0-0,7-1,0 Zala -1,2-0,9-0,5 0,3-1,1 0,0-0,4-0,6-1,1-0,8 0,3 0,3 0,3 1,1 0,4-0,7-1,7-2,4 Állandó vándorlási egyenleg Nyugat-Dunántúl 0,9 1,3 1,4 0,8 0,9 1,0 Gyır-Moson-Sopron 2,0 2,4 2,8 2,3 2,4 2,9 Vas 0,0 0,7 0,3 0,1-0,1-0,4 Zala 0,0 0,4 0,3-0,6-0,6-0,5

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása a Nyugat-Dunántúlon, 1975-2007.* Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 1975 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Nyugat-Dunántúl 96 101 103 105 105 110 115 114 106 104 109 104 99 100 98 Gyır-Moson-Sopron 111 103 109 111 109 121 131 135 122 118 121 116 111 115 113 Vas 82 103 107 109 114 117 118 115 102 99 106 101 95 99 94 Zala 88 94 92 93 91 90 90 85 86 87 93 91 86 80 80 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke. 3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007. Magyarország 4,0 22,3 2,8 4,7 12,0 1,6 8,2 4,2 18,1 8,4 5,1 4,2 4,5 100 A, B C, D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) Nyugat-Dunántúl 12,6 16,1 6,5 10,3 6,4 10,8 7,8 5,2 7,7 7,1 8,4 9,7 8,6 9,7 Gyır-Moson- Sopron 4,8 9,5 4,0 4,9 3,1 2,8 3,8 2,7 3,7 3,0 4,2 3,9 4,0 5,0 Vas 4,7 3,6 1,2 2,8 1,6 3,0 1,7 1,2 2,0 2,3 2,1 3,3 2,1 2,5 Zala 3,2 3,0 1,3 2,6 1,7 5,0 2,3 1,3 2,0 1,8 2,1 2,6 2,5 2,3 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) Nyugat-Dunántúl 5,1 36,7 1,9 4,9 7,9 1,8 6,5 2,2 14,2 6,1 4,4 4,2 4,0 100 Gyır-Moson- Sopron 3,8 42,7 2,2 4,6 7,5 0,9 6,2 2,3 13,4 5,0 4,3 3,3 3,6 100 Vas 7,5 32,2 1,4 5,2 7,7 2,0 5,8 2,1 14,3 7,7 4,3 5,6 3,9 100 Zala 5,4 28,6 1,5 5,3 8,7 3,5 8,0 2,3 15,9 6,6 4,6 4,7 4,8 100 Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%) Nyugat-Dunántúl 130 165 66 106 65 111 80 53 79 73 86 100 88 Gyır-Moson- Sopron 97 192 80 100 63 57 76 54 74 60 85 78 80 Vas 190 145 50 112 64 122 71 50 79 92 86 133 87 Zala 137 128 55 114 72 216 98 55 88 78 90 112 106 Magyarország 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100) % 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország A Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország után az ország második legfejlettebb régiója. Relatív fejlettségi szintje a rendszerváltozást követıen minden mért évben meghaladta az országos átlagot, kivéve 2005-öt és 2007-et. Csakúgy, mint több más régió esetében, a három megye itt is legalább részben külön pályán mozgott a vizsgált idıszakban. Gyır-Moson-Sopron az egyetlen olyan megyénk, melynek fejlettségi szintje minden mért évben meghaladta az országos átlagot. A rendszerváltozás után itt az elsık között indult meg az ipari alapú gazdasági szerkezetváltás és a nyomában fellépı, átlagnál gyorsabb gazdasági fejlıdés, amit az elmúlt néhány évben már relatív lassulás, visszaesés követett. Vas megye igen hasonló pályán mozgott az elmúlt bı tíz évben, annyi lényeges eltéréssel, hogy ez a megye jóval szerényebb ipari bázissal, ipari hagyományokkal rendelkezett a külföldi mőködıtıke tömeges beáramlásának idején, mint Gyır-Moson-Sopron. Ennek ellenére Vas megye gazdaságtörténeti közelmúltja hazai sikertörténetként értelmezhetı; a 2005-ös relatív visszaesés után 2006-ban ismét jelentısen javított fejlettségi pozícióján, majd 2007-ben ismét jelentıs visszaesés következett be. Zala megye ehhez képest egészen más pályán mozgott, a mért években sem látványos sikerek, sem érzékelhetı kudarcok nem rajzolódnak ki a fejlettségi adatokból. Országosan is ez az egyik olyan megyénk, amelyik relatív fejlettségét tekintve szők sávban mozgott a vizsgált idıszakban: mindössze 9%-pont a különbség a csúcsév, 1994, valamint a 2006 elıtti mélypont, 2000 értéke között. 2006-ban viszont eddig nem tapasztalt, 6%-pontos visszaesés következett be, a megye ma már csak az országos átlag 80%án áll. A töretlen ipari fejlıdés mára mindhárom megyében leállt, eltérı idıpontokban ugyan, de voltak olyan évek, amikor az elızı évhez képest már csökkent az ipari kibocsátás (3.1. ábra). Mindhárom megyében a rendszerváltozás utánra esik a hosszú távú ipari növekedés csúcspontja. Zala nem iparvezérelt 11/21

gazdasági szerkezetét jól jelzi, hogy a fent bemutatott 2006-os kibocsátás-lassulás mellett az országos átlagot meghaladó ipari növekedést tapasztalhattunk. Az országos átlaghoz képest Vasban és Zalában kissé hangsúlyosabb ágazat a mezıgazdaság, de az igazán kiugró súlyponteltolódás a (bányászat-)feldolgozóipar esetében tapasztalható: ez utóbbi gazdasági ág a régió húzóágazata, amint arról a top500-as helyi cégek listája is tanúskodik. Vasban és Zalában a villamos energia-, gáz-, gız-, és vízellátás sokkal kisebb súlyú, mint országosan; ugyanez igaz a pénzügyi tevékenységekre is. Emellett számos további, a tercier szektorhoz tartozó ágazat termelési részesedése elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor Vasban, de különösen Zalában a Balaton-partnak, Keszthelynek és Hévíznek köszönhetıen az idegenforgalom nagyobb súlyt képvisel. 3.3. táblázat: A Nyugat-Dunántúl top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán Cég Ágazat Megye 2 Audi Hungaria Motor Kft. autógyártás Gyır-Moson-Sopron 49 E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. energiaszolgáltatás Gyır-Moson-Sopron 57 General Motors Powertrain Autóipari Kft. autóalkatrész-gyártás Vas 71 LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. autóalkatrész-gyártás Vas 91 Északdunántúli Gázszolgáltató Zrt. energiaszolgáltatás Gyır-Moson-Sopron 93 W.J. Gabona Kereskedelmi Kft. nagykereskedelem (agrártermék) Gyır-Moson-Sopron 107 E. ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. energiaszolgáltatás Zala 117 Rába Jármőipari Holding Nyrt.** vagyonkezelés (autógyártás) Gyır-Moson-Sopron 130 BPW-Hungária Kft. autóalkatrész-gyártás Vas 143 Heineken Hungária Nyrt. élelmiszeripar Gyır-Moson-Sopron 153 Sapu Bt. autóalkatrész-gyártás Gyır-Moson-Sopron 155 Delphi Hungary Kft. autóalkatrész-gyártás Vas 164 Epcos Kft. elektronikai ipar Vas 173 Robert Bosch Power Tool Kft. gépgyártás Gyır-Moson-Sopron 176 BOS Automotive Products Bt. autóalkatrész-gyártás Gyır-Moson-Sopron 178 SáGa Foods Zrt. élelmiszeripar Vas 189 Rába Futómő Kft. autóalkatrész-gyártás Gyır-Moson-Sopron 192 Linde Gáz Magyarország Zrt. vegyipar Vas 207 Velux Magyarország Kft. fafeldolgozás Gyır-Moson-Sopron 226 Gyır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. fuvarozás Gyır-Moson-Sopron 236 Hydro Alumínium Gyır Kft. fémfeldolgozás Gyır-Moson-Sopron 253 Alcufer Kft. hulladékkezelés Gyır-Moson-Sopron 300 Mávépcell Kft. építıipar Vas 301 Graboplast Zrt.* vagyonkezelés (építıanyag-ipar) Gyır-Moson-Sopron 315 Falco Forgácslapgyártó Zrt. fafeldolgozás Vas 362 Yageo Europe Kft. gumi- és mőanyagipar Vas 385 Hétforrás Zrt.* nagykereskedelem (élelmiszer) Vas 387 Magyaróvári Timföld és Mőkorund Zrt.* fémfeldolgozás Gyır-Moson-Sopron 414 ZÁÉV Zrt. építıipar Zala 424 Kapuvári Hús Zrt. élelmiszeripar Gyır-Moson-Sopron 428 Rotary Fúrási Zrt. energiaipar Zala 430 Pannontej Zrt. élelmiszeripar Zala 436 Zalakerámia Zrt. építıanyag-ipar Zala 444 Rába Jármőipari Alkatrészgyártó Kft. autóalkatrész-gyártás Gyır-Moson-Sopron 446 Tondach Magyarország Zrt. építıanyag-ipar Gyır-Moson-Sopron 448 RETTIG Hungary Kft. fémfeldolgozás Gyır-Moson-Sopron 457 Gyıri Keksz Kft. élelmiszeripar Gyır-Moson-Sopron 480 Colas Dunántúl Zrt. építıipar Zala 491 Pannon Lapok Társasága Kft.* lapkiadás Zala 12/21

3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari termelési érték (Bp=100) Az ipari termelés bázis-index idısorai a megyékben (1964=100) Az ipari termelés lánc-index idısorai a megyékben (1965-2003) 1965 2003 max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje Gyır-M.-S. 52,0 260,9 946,0 1998 105,0 1965 163,9 1998 74,9 1991 Vas 30,4 173,2 1334,1 2003 107,0 1965 147,4 1995 74,0 1991 Zala 40,0 154,7 576,8 2003 105,0 1965 124,0 2000 92,5 1990 Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el. 4. Munkanélküliség, keresetek A Nyugat-Dunántúl az ország kedvezı munkaerıpiaci helyzető régiói közé tartozik, népességének gazdasági aktivitása jelentısen meghaladja az országos átlagot, sıt a vizsgált évek egy részében a 2000-es évek elején az országban a legmagasabb értékeket érte el, megelızve még Közép-Magyarországot is. A három megye között igazán jelentıs differenciák nincsenek, mindegyikük folyamatosan néhány százalékponttal az országos átlag felett pozícionálja magát. Vas és Zala megye aktivitás-szintje pedig több évben nemcsak Közép-Magyarország, hanem Budapest értékét is felülmúlta. A régió három megyéje között mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság területén van némi differencia. Gyır-Moson-Sopronban a legalacsonyabb a munkanélküliség, következésképp foglalkoztatottsága is némiképp magas a másik két megye értékénél. Mindhárom megyében jóval magasabb a foglalkoztatottság, mint országosan. A munkanélküliségi ráták regionális szinten elmaradnak az országos átlagtól, de Zala megye értékei helyenként elérik vagy meg is haladják azt. A ráták hosszú távú lefutása lényegében az országos tendenciákat követi (4.1. ábra), ám Zala és Vas esetében az utóbbi években emelkedı trend prognosztizálható (4.2. ábra). A gazdasági válság különösen Zala munkanélküliségi rátáján hagyott nyomot. 13/21

4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Nyugat-Dunántúl 431,3 430,1 436,4 425,9 424,6 425,5 428,0 433,8 424,7 Gyır-Moson-Sopron 184,0 183,7 189,6 184,5 182,3 185,9 186,7 192,6 190,9 Vas 120,1 117,2 119,4 119,8 115,4 112,0 113,4 113,8 110,2 Zala 127,2 129,2 127,4 121,6 126,9 127,6 127,9 127,4 123,6 Magyarország 3856,2 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) Nyugat-Dunántúl 19,0 18,6 18,3 20,5 20,6 26,8 26,1 22,8 22,1 Gyır-Moson-Sopron 8,2 7,9 7,6 6,4 7,2 8,4 8,4 7,3 7,0 Vas 5,8 6,3 6,0 6,5 7,1 9,7 9,1 8,3 6,4 Zala 5,0 4,4 4,7 7,6 6,3 8,7 8,6 7,2 8,7 Magyarország 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) Nyugat-Dunántúl 450,3 448,7 454,7 446,4 445,2 452,3 454,1 456,6 446,8 Gyır-Moson-Sopron 192,2 191,6 197,2 190,9 189,5 194,3 195,1 199,9 197,9 Vas 125,9 123,5 125,4 126,3 122,5 121,7 122,5 122,1 116,6 Zala 132,2 133,6 132,1 129,2 133,2 136,3 136,5 134,6 132,3 Magyarország 4119,9 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238,1 4208,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) Nyugat-Dunántúl 321,7 323,9 318,5 326,9 333,3 323,8 319,3 320,3 326,8 Gyır-Moson-Sopron 141,3 143,0 138,7 146,0 153,5 147,4 145,4 144,0 144,9 Vas 80,6 82,9 81,0 80,1 82,7 83,1 81,9 82,3 86,4 Zala 99,8 98,0 98,8 100,8 97,1 93,3 92,0 94,0 95,5 Magyarország 3659,6 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 3501,6 Aktivitási arány (%) Nyugat-Dunántúl 58,3 58,1 58,8 57,7 57,2 58,3 58,7 58,8 57,8 Gyır-Moson-Sopron 57,6 57,3 58,7 56,7 55,2 56,9 57,3 58,1 57,7 Vas 61,0 59,8 60,8 61,2 59,7 59,4 59,9 59,7 57,4 Zala 57,0 57,7 57,2 56,2 57,8 59,4 59,7 58,9 58,1 Magyarország 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) Nyugat-Dunántúl 55,9 55,7 56,4 55,1 54,5 54,8 55,3 55,8 54,9 Gyır-Moson-Sopron 55,2 54,9 56,4 54,8 53,1 54,4 54,8 56,0 55,7 Vas 58,2 56,8 57,8 58,0 56,2 54,7 55,5 55,7 54,3 Zala 54,8 55,8 55,2 52,9 55,1 55,6 56,0 55,7 54,3 Magyarország 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 14/21

4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta változása, 1990-2009. 1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta Nyugat-Dunántúl 0,8 8,2 6,3 4,4 4,0 3,8 3,7 3,9 4,4 5,2 4,7 4,8 4,8 7,3 Gyır-Moson-Sopron 0,8 7,5 5,6 3,5 3,3 3,0 3,0 3,0 3,5 3,8 3,3 3,0 3,1 5,3 Vas 0,5 8,3 6,0 4,5 3,9 3,8 3,6 4,0 4,8 5,4 4,5 4,8 4,6 7,5 Zala 1,1 9,0 7,5 5,7 5,3 4,9 4,8 5,4 5,6 7,0 6,9 7,5 7,5 10,3 Magyarország 1,3 11,0 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 7,0 7,3 9,1 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Nyugat-Dunántúl 4,2 4,1 4,0 4,6 4,6 5,9 5,7 5,0 4,9 Gyır-Moson-Sopron 4,3 4,1 3,9 3,4 3,8 4,3 4,3 3,7 3,5 Vas 4,6 5,1 4,8 5,1 5,8 8,0 7,4 6,8 5,5 Zala 3,8 3,3 3,6 5,9 4,7 6,4 6,3 5,3 6,6 Magyarország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december 2009. szeptember 12,0 % 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 1994. jún. 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. 2007. dec. 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország 15/21

4.2. ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december 2009. szeptember 120 % 110 100 országos átlag 90 80 70 60 50 40 30 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 1994. jún. 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. Nyugat-Dunántúl Gyır-M.-S. Vas Zala Polinom. (Nyugat-Dunántúl) Polinom. (Gyır-M.-S.) Polinom. (Vas) Polinom. (Zala) 16/21 2007. dec. 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. 4.3. ábra: A Nyugat-Dunántúl kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009 (éves átlagok 1, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 1 2009. esetében az elsı három negyedév átlaga. 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 LETENYE ZALASZENTGRÓT VASVÁR NAGYKANIZSA LENTI SZENTGOTTHÁRD ZALAEGERSZEG TÉT İRISZENTPÉTER CELLDÖMÖLK KÖRMEND KESZTHELY SÁRVÁR SZOMBATHELY KİSZEG GYİR CSEPREG KAPUVÁR CSORNA MOSONMAGYARÓVÁR SOPRON Nyugat-Dunántúl

4.3. táblázat: A keresetek szintje a Nyugat-Dunántúlon, 2000-2007. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Nyugat-Dunántúl 91,5 91,4 90,0 89,7 90,4 89,6 91,0 90,5 Gyır-Moson-Sopron 98,3 97,4 96,2 95,1 96,4 95,5 96,0 96,7 Vas 87,8 88,8 86,0 86,5 87,2 87,0 89,8 88,1 Zala 84,6 84,5 84,1 84,4 84,5 82,9 84,1 82,9 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Nyugat-Dunántúl 93,2 93,0 91,9 91,7 93,2 92,6 93,6 93,2 Gyır-Moson-Sopron 98,7 97,7 96,9 95,7 97,5 96,9 97,1 97,6 Vas 90,4 91,0 88,8 89,3 90,9 90,8 93,1 91,4 Zala 87,3 87,3 87,1 87,7 88,8 87,7 88,5 87,8 A kistérségek közötti régión belüli egyenlıtlenségek nem számottevık, egyedül a perifériális helyzető Letenyei kistérség helyzete tőnik némiképp kedvezıtlenebbnek, de inkább csak regionális s nem országos viszonylatban (4.3. ábra). Az osztrák határ menti, jó elérhetıségi viszonyokkal bíró, városias-nagyvárosias kistérségek helyzete pedig egészen kiváló, rátájuk a természetes szintet közelíti. A bérek átlagosan viszonylag magasak, különösen Gyır-Moson-Sopronban, ahol az országos átlagot is majdnem elérik a keresetek. Vas és Zala megye helyzete már korántsem ennyire kedvezı; elıbbiben az országos átlag 90, utóbbiban inkább annak 85%-a körül szóródnak a bérek. A regisztrált munkanélküliek belsı megoszlása hasonlít ahhoz, amit a Közép- Dunántúlon és Közép-Magyarországon tapasztalhatunk: az idısebb álláskeresık nagyobb arányban vannak jelen az országos átlaghoz képest, míg az iskolázatlanok, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdık aránya kisebb (4.4. táblázat). A kialakított indikátorok némi differenciát is jeleznek a három megye között. Zala megyében Gyır-Moson-Sopronhoz és Vashoz képest sokkal magasabb az iskolázatlan munkanélküliek aránya; Zala értéke az országos átlagnak felel meg. Ugyanígy itt magasabb a tartósan munkanélküliek aránya is, vagyis Zala megye némiképp más, összességében kedvezıtlenebb munkaerıpiaci helyzetben van, mint Gyır-Moson-Sopron és Vas megye. 17/21

4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 A nık aránya 180 napon túl munkanélküliek aránya Nyugat-Dunántúl 48,9 49,0 48,6 48,3 38,4 42,6 42,0 43,2 Gyır-Moson-Sopron 51,5 52,3 52,3 51,2 35,0 38,1 35,0 31,8 Vas 48,6 47,4 47,8 47,8 40,3 42,4 42,6 42,7 Zala 46,8 47,5 46,7 46,8 40,1 45,9 46,2 50,6 Magyarország 47,7 48,0 47,9 47,7 47,0 48,4 50,0 53,5 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya Általános iskolai végzettségőek aránya Nyugat-Dunántúl 4,7 4,6 5,3 5,0 30,6 30,4 30,8 30,7 Gyır-Moson-Sopron 2,8 2,8 3,1 2,8 26,6 26,9 26,5 27,1 Vas 2,8 2,7 3,0 2,9 33,5 33,0 32,8 33,3 Zala 7,8 7,1 8,0 7,7 31,9 31,4 32,4 31,5 Magyarország 7,2 7,1 7,0 6,9 35,5 35,7 35,8 36,1 Szakmunkás és szakiskolai végzettségőek aránya Középiskolai végzettségőek aránya Nyugat-Dunántúl 35,1 35,1 34,4 34,0 24,4 24,5 23,8 24,1 Gyır-Moson-Sopron 36,7 36,8 36,1 36,2 27,3 26,8 26,8 25,9 Vas 34,4 33,6 33,1 32,3 24,8 25,5 25,3 25,7 Zala 34,2 34,9 34,0 33,6 21,4 22,3 21,0 22,1 Magyarország 32,4 32,4 31,9 31,4 20,7 20,6 20,7 21,0 Fizikai foglalkozásúak aránya Pályakezdık aránya Nyugat-Dunántúl 80,4 80,7 80,7 81,0 6,6 7,4 6,6 6,2 Gyır-Moson-Sopron 75,9 76,7 75,9 77,3 6,6 7,1 5,9 5,1 Vas 83,2 82,5 81,8 82,7 7,8 9,0 8,7 7,5 Zala 82,3 82,6 83,1 82,4 5,8 6,7 6,0 6,2 Magyarország 82,6 82,8 82,4 83,0 8,8 9,4 9,1 9,0 25 év alattiak aránya 46 év felettiek aránya Nyugat-Dunántúl 16,8 17,2 15,5 15,7 36,0 35,4 37,0 35,8 Gyır-Moson-Sopron 17,5 16,8 15,0 14,5 33,6 34,3 35,0 33,4 Vas 17,8 18,5 17,3 16,9 35,7 34,8 35,6 35,4 Zala 15,5 16,7 14,8 15,7 38,3 36,7 39,1 37,7 Magyarország 18,5 19,2 18,4 18,3 29,1 28,8 29,7 29,7 18/21

Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népesség-adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR 2006 adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya. Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. 3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 2004-2005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B Halászat; C Bányászat; D Feldolgozóipar; E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás; 19/21

F Építıipar; G Kereskedelem, javítás; H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I Szállítás, raktározás, posta és távközlés; J Pénzügyi tevékenység; K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás; M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás; O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T- STAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás. Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir- 288868 20/21

A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf 1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T- STAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk. 21/21