Természetföldrajzi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSA A SAJÓ VÖLGY ÉS A PUTNOKI DOMBSÁG TERÜLETÉN Készítette: Varga Sándor Földrajz BSc szakos hallgató geoinformatika szakirány Témavezető: Dr. Lóki József tanszékvezető egyetemi tanár Debrecen 2009
Tartalomjegyzék oldal 1. Bevezetés, célkitűzés 3 1.1. A kistájak általános jellemzése 4 2. Szakirodalmi áttekintés, kutatási előzmények 7 2.1. A CORINE Land Cover Program 8 3. Feldolgozás anyaga és módszere 12 3.1. I. Katonai felmérés 12 3.2. II. Katonai felmérés 13 3.3. III. Katonai felmérés 13 3.4. A feldolgozás módszere 14 3.5. Felhasznált szoftverek 14 4. Eredmények 15 4.1. Úthálózat 15 4.2. Településszerkezet-változás 20 4.3. Vízhálózat vízrajz 23 4.4. A vegetáció változása 24 5. Következtetések, javaslatok 31 5.1. Kutatási perspektívák, cselekvési lehetőségek 32 6. Összefoglalás 34 2
1. Bevezetés, célkitűzés A munka célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a Sajó-völgy és a Putnoki-dombság komplex környezeti állapotáról és annak változásairól. (1. ábra) 1. ábra A vizsgált terület (forrás: www.uni-koblenz.de) A szakdolgozat célja még, a Borsod Abaúj Zemplén megyében elhelyezkedő két kistáj tájtörténeti kutatása, különös tekintettel a korabeli felszínborítás, vegetáció és tájhasználat rekonstrukciójára. Az archív térképek vizsgálatának a tárgyát képezi: Milyen jellegű vegetáció borította a felszínt? Hogyan és mire használták? Települések kiterjedésének és szerkezetének változása Úthálózat változásai Felszínborítási változások vizsgálata 3
A történeti információk egyik alapvető forrásai a történeti térképek, különösen a XVIII.-XIX. századi katonai térképek az ún. Katonai Felmérések. Ezek nagy területre kiterjedően részletes és egységes információ tartalommal mutatják be a korabeli tájat. A felbecsülhetetlen értékű térképészeti források bárki által elérhetőek. A térinformatika lehetőséget nyújt arra, hogy különböző térképi állományokat digitális formátumban egymásra fektessünk, és közvetlenül hasonlítsuk össze információtartalmukat. Ezt nem csak térképekkel, hanem különböző méretarányú légi felvételekkel, űrfelvételekkel és a történeti térképekkel is megtehető. Az összevethetőséghez az szükséges, hogy topológiailag egymásnak megfeleljenek, tehát azonos vetületűek és méretarányúak legyenek. A transzformációt korszerű térinformatikai szoftverekkel lehet elvégezni. Mivel legtöbb kutató, tervezőhelyen már használnak térinformatikai rendszereket, ezért lehetőség van arra, hogy ezeket a természetvédelmi információkat is hordozó történeti térképeket közvetlenül használják fel a szakemberek. 1.1. A kistájak általános jellemzése Sajó völgy A kutatás során a kistáj magyarországi részét vizsgáltam. Az 1990-ben megjelenő Magyarország kistájainak katasztere I-II. című kiadvány alapján, a domborzatára teraszos aszimmetrikus folyóvölgy jellemző. A kistáj egyik fele közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható, másik fele pedig aszimmetrikus teraszos folyóvölgy. Tengerszint feletti magassága 126m és 260m között változik. A földtani alapot oligocén kori márga, homok, miocén kori lajtamészkő, és homokköves összletek alkotják. Fő csapásiránya Ny-K-i irányú. Legnagyobb részben (60%) a felszínt folyóvízi homok, kavics és teraszkavics borítja, kisebb arányban pedig lösz és glaciális vályog is található (15-15%) a területen. Hasznosítható ásványi nyersanyaga a barnakőszén, és a putnoki agyagkészlet. Éghajlatára mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlat jellemző, éves napfénytartam kicsivel 2000 óra alatt (1850 óra) van. Éves középhőmérséklete 8,8 C, az évi csapadékmennyiség pedig 650mm. (Marosi S. - Somogyi S. 1990.) (2. ábra) 4
2. ábra A Sajó-völgy látképe Putnoktól Miskolc irányában a 26-os fűút mentén (saját) Putnoki dombság A kistájkataszter alapján, a legfontosabb adatokat emelném ki. Domborzata D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszínének 55%-a hegylábi és domblábi lejtő, 20-20%-a tetőfelszín, völgyközi hát, ill. folyóártér, kb. 5%-a pedig teraszfelszín, (3. ábra) A Putnoki-dombság felszínének tagozódása 20% 5% 20% 55% Hegylábi és domblábi lejtő Tetőfelszín, völgyközi hát Folyóártér Teraszfelszín 3. ábra A Putnoki-dombság felszínének tagozódása (saját szerk.) 5
A kistáj 2/3-a pliocén agyagos, homokos üledék, Ny-i, DNy-i részén oligocén homokkő, márga található, D-en kis kiterjedésben miocén vulkáni tufa van a felszín közelében. Jelentős ásványi nyersanyaga a miocén rétegekben található barnakőszén. A Putnoki-dombságra az ÉNy- DK-i tektonikus irány a jellemző. Éghajlata akárcsak a Sajó-völgyében mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Évi napfénytartalma 1850 óra, évi csapadékmennyiség átlagban 650mm, évi középhőmérséklete pedig 8,7 és 9,2 C között változik. (Marosi S. - Somogyi S. 1990.) (4. ábra) 4. ábra A Putnoki-dombság ( forrás: www.kektura.eu) 6
2. Szakirodalmi áttekintés, kutatási előzmények A történeti felszínborítás térképezésére és megjelenítésére nincsenek egységes, kiforrott eljárások, a témával foglalkozó kutatók eltérő módszereket használnak. Legtöbbször analóg eljárással vizsgálják, értékelik és jelenítik meg a térképeket (Frinyák 1990, Konkolyné 1990, Bíró Molnár 1998, Dobány 1999.), ez általában az eredeti térképek információinak fénymásolt térképekre, vagy pauszra történő átszínezésével, átrajzolásával történt. Az újabb tájökológiai és tájszerkezeti vizsgálatok esetenként már felhasználják a GIS alkalmazások nyújtotta lehetőségeket is. (Illyés 1997, Nagy B. 1997, Mari 2000. ) A botanikai, ökológiai irányú kutatások egyre gyakrabban dolgoznak fel történeti térképeket. (Bíró 1999.). Egyre inkább előtérbe kerül a különböző történeti anyagok komplex feldolgozása és értékelése. (Bíró Molnár 1998.) A környezet állapot értékelési program keretében már vizsgálták a Sajó-völgy mellett a történeti Gömör és Torna vármegyék területét az 1990-es évek elején. (5 ábra Környezetállapot-értékelési Program 2003 2004) 5. ábra A tájtörténeti kutatási program előrehaladása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, (Nagy D. 2004.) 7
2.1. A CORINE Land Cover Program Az 1980-as évek elején ismerték fel, hogy a felszínborítási (land cover) információk fontos elemét képezik a környezetgazdálkodási, természetvédelmi adatbázisoknak. Ezért merült fel az igény egy egész Európára kiterjedő felszínborítási adatbázis létrehozására az EU CORINE (Coordination of Information on the Environment) programján belül. A Land Cover a CORINE program legnagyobb adatbázisa. A legfőbb elvárás az összehasonlíthatóság és a konzisztencia volt, vagyis az egész kontinensről (eleinte csak az EU országok területéről) egy egységes, összehasonlítható 1:100 000-es méretarányú adatbázist kellett elkészíteni, ami az egyszeri állapotfelvételen túl, a jövőbeni változásvizsgálatok alapjául is szolgálhat. Az ún. pilot project 1986 és 1990 között zajlott Portugáliában. Ennek során tisztázták az alap technikai kérdéseket, valamint kidolgozták a megfelelő nómenklatúrát. A CORINE felszínborítási adatbázisában öt fő csoportban 44 felszínborítási osztály szerepel (1. táblázat) 8
1. táblázat. A CLC100 felszínborítási osztályai (a hazánkban nem alkalmazott kategóriák dőlt betűvel, forrás: FÖMI) 1. szint 1. MESTERSÉGES FELSZÍNEK 2. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 3. ERDŐK ÉS TERMÉSZET- KÖZELI TERÜLETEK 4. VIZENYŐS TERÜLETEK 5. VÍZEK 2. szint 1.1. Lakott területek 1.2. Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat 1.3. Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek 1.4. Mesterséges, nem-mezőgazdasági zöld-területek 2.1. Szántóföldek 2.2. Állandó növényi kultúrák 2.3. Legelők 2.4. Vegyes mezőgazdasági területek 3.1. Erdők 3.2. Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet 3.3. Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek 4.1. Szárazföldi vizenyős területek 4.2. Tengermelléki vizenyős területek 5.1. Kontinentális vizek 5.2. Tengeri vízfelületek 3. szint 1.1.1. Összefüggő település szerkezet 1.1.2. Nem-összefüggő település szerkezet 1.2.1. Ipari vagy kereskedelmi területek 1.2.2. Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek 1.2.3. Kikötők 1.2.4. Repülőterek 1.3.1. Nyersanyag kitermelés 1.3.2. Lerakóhelyek, meddőhányók 1.3.3. Építési munkahelyek 1.4.1. Városi zöldterületek 1.4.2. Sport-, szabadidő-és üdülő területek 2.1.1. Nem-öntözött szántóföldek 2.1.2. Állandóan öntözött területek 2.1.3. Rizs földek 2.2.1. Szőlők 2.2.2. Gyümölcsösök, bogyósok 2.2.3. Olajfa-ültetvények 2.3.1. Rét / legelő 2.4.1. Egynyári kultúrák állandó kultúrákkal vegyesen 2.4.2. Komplex művelési szerkezet 2.4.3. Elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős temészetes növényzettel 2.4.4. Mezőgazdasági-erdészeti területek 3.1.1. Lomblevelű erdők 3.1.2. Tűlevelű erdők 3.1.3. Vegyes erdők 3.2.1. Természetes gyepek, természetközeli rétek 3.2.2. Hangafüves, harasztos területek 3.2.3. Keménylombú mediterrán növényzet 3.2.4. Átmeneti erdős-cserjés területek 3.3.1. Homokos tengerpartok, dűnék, homok 3.3.2. Csupasz sziklák 3.3.3. Ritkás növényzet 3.3.4. Leégett területek 3.3.5. Gleccserek, örök hó 4.1.1. Szárazföldi mocsarak 4.1.2. Tőzeglápok 4.2.1. Tengermelléki mocsarak 4.2.2. Sólepárlók 4.2.3. Ár-apály által érintett területek 5.1.1. Folyóvizek, vízi utak 5.1.2. Állóvizek 5.2.1. Tengerparti lagúnák 5.2.2. Folyótorkolatok 5.2.3. Tenger és óceán A portugáliai tapasztalatok figyelembe vételével az Európai Bizottság 1993-ban kiadta a CLC100 (Corine Land Cover) módszertani útmutatóját (Technical Guide). 1994-től a CORINE adatbázissal kapcsolatos tevékenységet az EEA (European Environment Agency) koordinálja. 2000-re 30 ország az EU tagországokon kívül 13 Phare partner állam Közép és Kelet Európában (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Albánia, Makedónia, Bosznia és Hercegovina), ezen kívül Tunézia és Marokkó csatlakozott a CORINE programhoz. (6. ábra) 9
6. ábra. A szürkére színezett országokban készült el a CLC100 adatbázis (Nagy D. 2004.) Magyarországon 1993 és 1995 között készült el a CLC100 felszínborítási adatbázis Landsat 5 Thematic Mapper (TM3, TM4, TM5 sávok) űrfelvételek alapján. A munkálatokat a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) végezte számos külső szakértő bevonásával. Az interpretáció az űrfelvételekből készített fotótérképekre fektetett speciális fóliákra, ceruzával, kézi rajzolással történt. Az interpretációs munkát segédadatok (topográfiai térképek, feketefehér és infravörös légifelvételek, erdészeti térképek stb.) használata és terepi ellenőrzések segítették. Az elkészült, ellenőrzött interpretációk digitalizálás után kerültek a CORINE adatbázisába. 1:100 000-es méretarányban a legkisebb interpretált objektumok mérete 25 ha, vonalas elemeknél a legkisebb szélesség 100 m volt. (Büttner, G. et al. 1998) A CLC100 adatbázis elsősorban az EU szintű igényeket hivatott kielégíteni. Durva geometriai felbontása miatt csak korlátozottan alkalmas nagyobb részletességet igénylő elemzéshez. Ennek ellenére több kutatási területen is felhasználták hazánkban más adatbázisokkal együtt: 10
- szántóföldi haszonnövény térképezés és termés előrejelzés - EU konform földhasználati stratégia kidolgozása - vízgyűjtő szintű környezeti modellezés - Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése - árvízvédelmi tervezés - regionális tervezés - távközlési hálózat tervezése Felismerve az igényt egy jobb geometriai felbontású felszínborítási adatbázisra a FÖMI 1995 1997 között Phare támogatással elkészítette két terület (Bükk-Nyírség és Kiskunság) 1:50 000 méretarányú felszínborítási térképét (Büttner, G. 1997). Az új adatbázisnak nem csak geometriai felbontása, hanem tematikus részletessége is növekedett. 11
3. A feldolgozás anyaga és módszere 3.1. I. Katonai Felmérés (1763 1787) Az I. Katonai Felmérés az első olyan térképészeti alkotás, amely több területre kiterjedően részletes és rendszeres információt tartalmaz a feltérképezett területről. A térképeken feltüntették a felszínborítást is, ami lehetővé teszi a korabeli táj rekonstruálását. Mindhárom Katonai Felmérés eredeti színes, kéziratos szelvényei a bécsi Kriegsarchiv-ban találhatók. A térképezés felvételi méretaránya 1:28 800, (1 hüvelyk = 400 bécsi öl-ből levezetve). A térkép vetület nélküli, egységes geodéziai hálózat és koordináta rendszer nélkül készült. A vetület hiánya miatt nagyobb területen már nem lehetett pontosan illeszteni a szelvényeket, sok igazítást kellett végezni, ami torzulásokat eredményezett. A felmérési technika főleg a szemmértékkel való becslésre épült, amely erősen befolyásolta a térképezés pontosságát. ebben az időben még nem létezett egységes jelkulcs, és a térképi objektumok olvasása is nehézkes. A felmérés országonként, ill. tartományonként történt. A Magyar Királyság területére vonatkozó szelvények (965 db) 1782 és 1785 között, viszonylag rövid idő alatt készültek el. A munka során vizsgált 2 kistáj felmérése 1784-ben történt.(csorba Cs. 1993) A domborzatot alaprajzban ábrázolták, a terepformákat ún. pillacsíkozással érzékeltették, amelyben a vonalak iránya a lejtők irányát, sűrűsége a lejtő meredekségét fejezte ki. A tereptárgyakat, létesítményeket stilizálva ábrázolták. A felszínborítást és a földhasználatot színezéssel és jelekkel érzékeltették. Egységes jelkulcsot nem használtak, a magyarországi szelvényekhez a szelvényeken előforduló jelek alapján utólag szerkesztettek jelkulcsot. A nem magyar anyanyelvű térképező tisztek sokszor hallomás útján jegyezték le a helyneveket, ami gyakran furcsa elírásokat eredményezett. A térképeket kézzel rajzolták és sokszorosították. Módszerek és eszközök a kor térképezési ismereteinek és színvonalának sem mindig feleltek meg, ami az elkészült térkép minőségében is megmutatkozott. A vetület nélküli szelvények mindegyike egyedi térképműnek tekinthető, ezért mechanikusan nehezen illeszthetők, a térképrajz sem illeszkedik, folytatódik mindig a szomszédos szelvényeken. (Borbély A. 1932) 12
3.2. II. Katonai Felmérés (1806 1869) Az I. katonai felmérés viszonylag gyorsan elavult pontatlansága, vetületnélkülisége, az eltelt idő miatt szükség volt a II. Katonai Felmérésre. Jelentős problémát okozott az, hogy a közös geodéziai alappontok hiánya miatt a szelvények nem voltak összeilleszthetők nagyobb területekké. I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a II. katonai felmérést, amely a Magyar Királyság területén több megszakítással 1810 és 1866 között folyt. A felmérés un. Cassini féle vetületben (négyzetes hengervetület) történt, amelynek geodéziai alapját többszintű háromszögelési hálózat képezte. A terepi felvétel 1:28 800 méretarányú, 1833-tól kezdődően trigonometriai magasságmérés is segítette a felméréseket. A II. Katonai Felmérés névanyag sokkal pontosabb, út- és vízrajza megbízhatóbb, és a felszínborítás elkülönítése is sokkal pontosabb, mint az I. Katona Felmérésen. A Második katonai felmérés már befejezése (abbahagyása) idején sem felelt meg az akkori követelményeknek. Ennek legfontosabb okai: a több mint 63 évig tartó felmérés már menetközben elavult, tartalma nem követte a végbement változásokat, vetületi rendszere idejétmúlt, méretaránya még öl mértékegységben készült, miközben egyre több helyen áttértek a metrikus rendszerre. A geodézia műszerei, módszerei és követelményei is megváltoztak a hosszúra nyúlt felmérés alatt. Ezért egy császári rendelet úgy intézkedett, hogy nem is kell befejezni a felmérést, hanem el kell kezdeni a III. Katonai Felmérést. 3.3. III. Katonai Felmérés (1872-1884) A III. Katonai Felmérést 1869-ben rendelték el, hazánkban 1872 1884 között folyt. Az egész felmérés 1887-re, viszonylag rövid idő alatt (17 év) alatt be is fejeződött. Az elkészült térképek méretaránya 1:25 000 méretben készült el. A III. Katonai Felvétel alapján készítették szinte az összes katonai, műszaki, tudományos, stb. térképet a két világháború között. Az egykor közforgalomban, később már csak antikváriumban kapható 1:75 000 léptékű térképet még a szocializmus éveiben is használták turistatérképként pontossága miatt. További felhasznált térképek: 1:50 000 méretaranyú térkép (1930-1942) M= 1:10 000 EOV térképek szelvényei (1970-1972) CORINE Land Cover 100 (CLC100) 13
3.4. A feldolgozás módszere A felmérés alapjait képező térképeket, már HD 1972 Egységes Országos Vetületi Rendszer (röv. EOV)-ba illesztve kaptam meg. A kistájhatárok bedigitalizálása után következett a vizsgált térképen elemzésre kerülő utak, vizek, települések és felszínborítás digitalizálása. Mely a munka legnagyobb részét emésztette fel. A digitalizálás a korabeli térképen nehézkes és az akkor viszonyokat tükrözve is pontatlan, pl. az egységes jelkulcs hiánya miatt. Majd az így kapott rétegeket összehasonlítva, elemezve készültek el a tematikus térképek. 3.5. Felhasznált szoftverek: - MS Office 2003 - ArcView 3.2 - ArcMap 9.2 Az ArcView ill. az ArcMap szoftverek az ESRI Magyarország Kft. termékei, mely szoftvergyártó a térinformatika területén nyújt megoldásokat. Az ArcView és az ArcMap egy vektor alapú térinformatikai program, amelyet a térinformatikai alkalmazók jelentős része használ. A legújabb ArcGIS négy részből áll (ArcReader, ArcView, ArcEditor és ArcInfo). Az ArcView n belül található az digitalizálásra és tematikus térképek szerkesztésére használt ArcMap. 14
4. Eredmények 4.1. Úthálózat Az úthálózat fejlődését bemutató tematikus térképeken látható, az egyes időszakokban a területet jellemző utak hálózata. Az I Katonai Felmérés időszakában rengeteg szekérút, öszvérút jellemezte a területet. Ezek különböző típusainak megkülönböztetése nehézkes feladat a sokszor nem egyértelmű színezés, ill. vastagság ábrázolás miatt. Az első katonai felmérés idejében az úthálózat kezdetleges, és hiányos, I. vagy II. rendű főutakon nem lehet minden településre eljutni, egyes esetekben csak földúton. A térképen az I., II. rendű főutak és országutak láthatóak. (7. ábra) 7. ábra I., II. rendű utak, és országutak I. Katonai Felmérés idejében (saját szerk.) 15
A II.. Katonai Felmérés már értelmezhetőbb, abból a szempontból, hogy jobban elkülönül egymástól pl. az úthálózat különböző típusai, és láthatóan nőtt az úthálózat hossza az eltelt nagyjából 50 évben. Az utak típusára még itt is jellemző a sok öszvérút, és földút, legtöbb helyen csak ezeken az utakon juthattak el az emberek a településre.(8. ábra) 8. ábra Úthálózat a II. Katonai Felmérés idejében (saját szerk.) Az 1872 és 1884 között zajlott III. Katonai Felmérésben elkészült térképszelvények értelmezhetősége finoman fogalmazva is elég gyengére sikerült. A 25 000-es méretarányú térkép egyszínű, rövidítések, segítségeket teljesen nélkülöző térkép feldolgozása során nagy nehézségek árán lehetett csak elkülöníteni az úthálózatot, amelyben lényeges különbség mutatkozik az előbbi két térkép úthálózatától. Ez eredhet az úttípusok kategóriarendszerének megváltoztatásából, ill. a nem megfelelő terepi mérésekből. Így felméréseim alapján ebben az időszakban mért úthálózat a legrövidebb. (9. ábra) 16
9. ábra Főbb útvonalak a XIX. század végén (saját szerk.) Az 50 000-es méretarányú térképen az úthálózat sokkal jobban értelmezhető, vizsgálható. Itt a nagy méretarány egyáltalán nem zavaró, könnyen elkülöníthetők az objektumok, köszönhetően a színezésnek. (10. ábra) 10. ábra Úthálózat az 1:50 000 méretarányú térképen (saját szerk.) 17
Az 1970-ben készült topográfiai térképen már a jelenlegi úthálózat szinte 99%-os valóságtartalommal bír. Az térkép szelvényein a tájékozódás egyszerű, jelmagyarázat alapján mindegy egyes objektum könnyen felismerhető, ezáltal vizsgálható. Összehasonlítva a manapság bárki által elérhető internetes útvonal tervezők, vagy online elérhető térképpel, különösen nagy hasonlóságot fedezhetünk fel. (11. ábra) 11. ábra Úthálózat a 1:10 000-es térképen (saját szerk.) Az egyes időszakokban megvizsgált úthálózatot összehasonlítva, kijelenthetjük, hogy a területen vizsgált utak a várt növekedést érték el, vagyis az idő múlásával nőtt az utak hoszsza, bár kivételt képez ez alól a III. Katonai Felmérés úthálózata, hiszen a rossz értelmezhetőség miatt az úthálózat hossza is megkérdőjelezhető. (12/a. és 12/b. ábra) 18
12/a. ábra A vizsgált időszakok úthálózatának összehasonlítása Úthálózat hossza (km-ben) 268,6828 200,9615 214,109 147,2345 156,393 XVIII. század XIX. század első fele XIX. század vége XX.század közepe XX. század vége 12/b. ábra Útvonalhálózat hosszának változása a XVIII. század és XX. század vége között 19
4.2. Településszerkezet változás A településszerkezet változására jellemző a folyamatos területnövekedés, ill. a települések számának változása összevonás, ill. leválás és a lakott területek nevének megváltozása. Az I. Katonai Felmérés alapján 39 települést találtam a vizsgált területen, jelenleg pedig a települések száma 41, ebből 5 város rangú település (Kazincbarcika, Edelény, Sajószentpéter, Putnok és Rudabánya). A legújabb adatok alapján összesen 608,81 km 2 és 97.177 fő. (2. táblázat) 2. táblázat A települések összefoglaló táblázata (forrás: www.wikipedia.hu) Település neve Rang Kistáj Terület (km 2 ) Népesség (fő) Alsószuha község Punoki-dombság 22,42 520 Bánréve község Sajó-völgy 6,52 1 454 Berente község Sajó-völgy 9,20 1 017 Borsodszirák község Sajó-völgy 11,01 1 214 Dövény község Punoki-dombság 11,65 286 Dubicsány község Sajó-völgy 12,00 314 Edelény város Sajó-völgy 56,84 10 598 Égerszög község Punoki-dombság 10,77 79 Felsőkelecsény község Punoki-dombság 7,99 398 Felsőnyárád község Punoki-dombság 11,67 1 060 Felsőtelekes község Punoki-dombság 8,45 808 Gömörszőlős község Punoki-dombság 8,77 77 Hét község Punoki-dombság 3,71 546 Imola község Punoki-dombság 18,11 123 Izsákfalva község Punoki-dombság 16,03 780 Jákfalva község Punoki-dombság 9,06 513 Kánó község Punoki-dombság 13,77 200 Kazincbarcika város Sajó-völgy 36,70 30 185 Kelemér község Punoki-dombság 18,80 2 580 Kurityán község Sajó-völgy 7,54 1 808 Múcsony nagyközség Sajó-völgy 17,55 3 486 Ormosbánya község Punoki-dombság 7,55 1 880 Putnok város Sajó-völgy 34,73 7 618 Ragály község Punoki-dombság 15,55 693 Rudabánya város Punoki-dombság 16,46 2 952 Rudolftelep község Punoki-dombság 4,39 806 Sajógalgóc község Punoki-dombság 10,12 400 Sajókaza község Sajó-völgy 30,71 3 636 Sajónémeti község Punoki-dombság 7,39 562 Sajópüspöki község Punoki-dombság 9,45 588 Sajószentpéter város Sajó-völgy 34,85 15 513 Sajóvelezd község Punoki-dombság 23,02 909 Serényfalva község Sajó-völgy 19,63 1 101 Szőlősardó község Punoki-dombság 10,66 151 Szuhafő község Punoki-dombság 16,04 194 Szuhakálló község Sajó-völgy 6,96 1 036 20
Teresztenye község Punoki-dombság 8,70 29 Trizs község Punoki-dombság 10,25 278 Vadna község Sajó-völgy 7,81 601 Zádorfalva község Punoki-dombság 13,75 529 Zubogy község Punoki-dombság 11,43 612 A települések összeolvadására, ill. szétválására egyik legjobb példa Kazincbarcika és Edelény közigazgatási határainak a változása. Kazincbarcika esetében a 3, ill. 4 településről beszélünk, hiszen először 3 település összeolvadásával jött létre (Felső Barczika, Alsó Barczika, és Sajó Kazincz), majd később csatlakozott hozza Berente, amely ma már ismét különálló település. (13. ábra) 13. ábra Kazincbarcika település közigazgatási határának változási (saját szerk.) 21
Edelény esetében ismét 3 települést lehet említeni (Edelény, Borsod és Finke), itt inkább a nevezéktan alapján is mondhatjuk, hogy Edelénybe olvadt a másik két község. (14. ábra) 14. ábra Edelény közigazgatási határai (saját szerk.) 22
4.3. Vízhálózat vízrajz Jelentősebb vízfolyás a két területen a Sajó, Boldva, Szuha és a Kelemér patak, a többi vízfolyás leginkább csak időszaki jellegű. (15. ábra) 15. ábra XXI. századi vízhálózat (saját-szerk.) 23
4.4. A vegetáció változása A XVIII. századi természeti felszínei közül a legnagyobb arányban találhatóak az erdős területek. Ezen területeket szemléltetik a 16/a., és 16/b. ábrák. 16/a. ábra A XVIII. századi felszínborítás (saját szerk.) Felszínborítás a XVIII. Sz áz adban (km2) 300 250 200 278,22 150 100 50 118,14 85,71 55,97 0 Szántóföld Rét/legelő Erdő Átmeneti erdős-cserjés 16/b. ábra A XVIII. századi területi felszínborítás számokban (saját szerk.) 24
A II.. Katonai Felmérés idejéből készült felvételen a változás már teljesen nyilvánvaló, az erdős területek csökkenésében, ám arányában még mindig az erdős területek (CLC100 kód: 311-313) foglalják el a legnagyobb területet. (17/a. és 17/b. ábra) 17/a. ábra Felszínborítás a XIX. század első felében (saját szerk.) XIX. század első fele (km2) 300 250 269,81 200 150 100 50 78,19 78,15 114,44 0 Szántóföld Rét/legelő Erdő Átmeneti erdőscserjés 17/b. ábra A vizsgált kategóriák területi összehasonlítása a XIX. század első felében (saját szerk.) 25
A III. Katonai Felmérés alapján készült felszínborítási tematikus térképen ismét az erdős területek foglalják le a legnagyobb területet. A legnagyobb változás a mintegy ötödére visszaesett átmeneti erdős-cserjés területek száma. (18/a. és 18/b. ábra) 18/a. ábra Felszínborítás a XIX. század végén (saját szerk.) XIX. század vége (km2) 350 300 250 200 150 100 50 0 45 128,2 330,29 24,19 Szántóföld Rét/legelő Erdő Átmeneti erdőscserjés 18/b. ábra A kategóriák területi összehasonlítása (saját szerk.) 26
(19/a. ábra) Az 1:50 000-es méretarányú térképen a rét/legelő kategória változott meg leginkább. 19/a. ábra Felszínborítás a XX. század közepén (saját szerk.) A rétek és legelők nagysága eléri a 200km 2 -t, a szántóföldek pedig átlépik a 100km 2 - es határt, miközben csökkenek az erdővel borított területek. (17/b. ábra) XX.század közepe (km2) 250 200 150 207,5 185,57 100 108,12 50 0 38,5 Szántóföld Rét/legelő Erdő Átmeneti erdőscserjés 19/b. ábra Felszínborítás a XX. század közepén (saját szerk.) 27
A vizsgált adatbázisok közül a legfrissebb adatokkal bíró CLC100 adatbázis jóval több kategóriát használt, mint amennyi kategóriát a korabeli térképeken vizsgálni lehet. (20. ábra) 20. ábra A CLC100 adatbázis kategóriái (saját szerk.) 28
A vizsgált kategóriák megjelenítésével látható, a hogy a szántóföldek vannak döntő többségben, az adatbázis elkészülésekor, míg az átmeneti erdős területek képviselik a legkisebb kategóriát. (21/a. és 21/b. ábra) 21/a. ábra Felszínborítás a CLC100 adatbázis alapján (saját szerk.) CLC100 felszínborítás (km2) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 718,76 110,65 397,08 21,99 Szántóföld Rét/legelő Erdő Átmeneti erdőscserjés 21/b. ábra Felszínborítási területek a CLC100 adatbázis alapján (saját szerk.) 29
A 4 fő felszínborítási kategória összehasonlítása a felhasznált adatbázisok alapján (22. ábra) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Átmeneti erdős-cserjés Erdő Rét/legelő Szántóföld 20% 10% 0% XVIII. század XIX. század első fele XIX. század vége XX.század közepe CLC100 22. ábra Felszínborítás változása a vizsgált területen (saját szerk.) Az ábrából kiderül, hogy az erdős területek aránya a XIX. század végén érte el a legnagyobb kiterjedését (330 km 2 ), ahol az egyik legkisebb az átmeneti erdős cserjés területek nagysága (24,19 km 2 ). A legújabb felmérés, vagyis a CLC100-as adatbázisban a legnagyobb terület a szántóföld, amely az időbeli változásokat tekintve ekkor érte el a legnagyobb kiterjedését (718km 2 ). Ennek oka a legújabb technológiákban keresendő, ugyanis egyre több és nagyobb területet képesek művelés alá vonni. 30
5. Következtetések, javaslatok A georeferált történeti térképek segítségével időugrást tudunk végrehajtani, hogy egyegy táj, vagy objektum múltjával kapcsolatban feltett kérdésekre választ keressünk. Ilyen kérdések kutató, tervező intézményeknél, hatóságoknál rendszeresen felmerülnek. Néhány példa a különböző tudományterületekről: Természetvédelem, ökológia - Vegetációdinamikai, ökológiai kutatások - Biomonitoring vizsgálatok - Tájrekonstrukció, tájvédelmi kutatások - Természetvédelmi kezelési tervek készítése Régészet - Régészeti lelőhelyre utaló nyomok (romok, objektumok, felszínalaktani jelek) azonosítása - Elszántott halmok, kurgánok, elpusztult települések azonosítása - XVIII. századi templomok, kápolnák, épületromok azonosítása - Régészeti lelőhely környezetrekonstrukciója - Történelmi események rekonstruálása a történeti térképek segítségével Településtervezés, térségi tervezés - A településszerkezet, településrészek kialakulása - Településhálózatok, kapcsolatok változása Mezőgazdaság - A korabeli földhasználat szerkezete - A termelési viszonyok rekonstruálása - Régi dűlők azonosítása Mérnöki tudományok - Hidrológiai modellezés - Korabeli vízhálózat azonosítása - Beruházások előkészítése 31
A georeferált történeti térképek térinformatikai alkalmazásokban történő kezelése speciális alkalmazások kidolgozására ad lehetőséget. Korszerű hidrológiai modellekkel szimulálható a folyószabályozások előtti árvizek levonulása a különböző vízgyűjtőkön, rekonstruálhatók a korabeli termelési viszonyok egy egy településen, vagy térségben egészen a terméseredményekig, rekonstruálhatók a vegetáció elemei, állat és növényföldrajzi elterjedések, kapcsolatok, települések közigazgatási határainak változása is modellezhető. 5.1. Kutatási perspektívák, cselekvési lehetőségek A fentiekben bemutattam a tájtörténeti térképezésben elért eredményeket. Ez két fő területet ölel fel, amelyek egyben a továbblépés irányait is mutatják: A történeti térképek országos körű feldolgozása A történeti térképek alap információforrások, amelyet szinte minden szakterület kutatói felhasználhatnak kutatásaikhoz, terveik készítéséhez. A kidolgozott metodika segítségével az analóg történeti térképekből térinformatikai rendszerekben kezelhető digitális térképeket lehet létrehozni, ezáltal a porosodó papírtérképek információ tartalma a modern tudomány eszközeivel kezelhetővé válik. Eddig BAZ megye területére vonatkozóan feldolgozásra került az I., és II., Katonai Felmérés, és a III. Katonai Felmérés is. Elvi akadálya nincs a program kiterjesztésének, hogy az ország egész területére elkészüljön. Ezáltal ugyanúgy a tervezés, vagy kutatás része lehet ezek felhasználása, mint ma a topográfiai térképek alkalmazása. A programhoz közvetlen érdekei a természetvédő, ökológus és régész kutatóknak fűződnek, de számos más szakterület is felhasználója lehet a térképeknek (területi tervezők, tájépítészek, vidékfejlesztők, hidrológusok, agrárkutatók, történészek, önkormányzatok, stb.). A történeti térképek feldolgozási, értékelési módszereinek fejlesztése A történeti térképek alapján készített felszínborítási térképek pillanatnyi, statikus állapotot mutatnak be. Az idősorokba rendezett térképeken megfigyelhető változások értelmezéséhez a történeti források bevonása mellett szükséges a külső politikai, gazdasági tényezők, a helyi társadalom és a helyi környezetet alakító ökológiai tényezők figyelembevétele is. 32
További kutatási irányok: - A felszínborítási változások idősorának finomítása további térképészeti források és légifelvételek bevonásával, különös tekintettel a XX. századra - A történeti térképek adatainak megerősítése, kiegészítése helytörténeti és néprajzi források bevonásával. - Az ökológiai tényezők szerepének komplex elemzése és értékelése a felszínborítási folyamatokban - A várható változások prognosztizálása az aktuális vegetáció, a társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti folyamatok figyelembevételével 33
6. Összefoglalás A területi és a természetvédelmi célú tervezési és kutatási tevékenységek során nem csak a vizsgált terület jelenlegi állapotának ismerete szükséges, hanem alapvetők azok az információk is, amelyek a terület korábbi állapotáról tájékoztatnak, illetve arról a folyamatról, amelynek során az elnyerte jelenlegi arculatát. A vizsgálat során fény derült a Sajó völgy és Putnoki dombság korabeli úthálózatának, településszerkezetének, vízrajzának, és tájhasználatának változásaira. A rekonstrukcióhoz használt katonai térképek megbízhatósága hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen pl. a XVIII. századi felmérési technika nagyságrendekkel különbözik az utolsó időszakban készült CORINE adatbázis megbízhatóságától. Térinformatikai módszerrel feldolgozott állományok kiértékelése jóval egyszerűbb és átláthatóbb, mint a korabeli vizsgálati módszerek. 34
IRODALOM Bak B.: 2001: Történeti földrajz, In: A történelem segédtudományai, Budapest. Barati S. et al., 1998: A Sajó völgy középső szakaszának tájtörténeti értékelése az 1952 1997 közötti időszakban. Kézirat, Ökológiai Intézet, Miskolc, Büttner Gy. et al., 1998: Magyarország 1:50.000-es felszínborítás térképezése, Budapest Csorba Cs.: 1993: Abaúj Torna vármegye katonai leírása (1780-as évek). Miskolc Dobány Z.: 1999: A cserehát történeti földrajza (18-20. század) Történeti Földrajzi Tanulmányok 6. Nyíregyháza, Frisnyák S. 1990: Magyarország történeti földrajza. Budapest Frisnyák S. 2004: A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében. Történeti földrajzi tanulmányok. Nyíregyháza Gábor I., et al. 2, 1979: A haditérképek históriája, Budapest Illyés Zs. 1997: A történeti megközelítés a területhasználat ökológiai értékelésében. Dörögdi-medence mintaterületen, Gödöllő Konkolyné Gy. É. et al. 2003: Környezettervezés. Egyetemi tankönyv. Budapest Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 1996: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest Nagy B. 1997: A felszínborítás vizsgálata a Sajó Hernád hordalékkúp térségében In: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében, Gödöllő Nagy D. 2004: A történeti tájhasználat és felszínborítás rekonstrukciójának lehetőségei archív térképek feldolgozásával, Budapest Mari L. 2000: A felszínborítás változásának hatása a Budai-hegység mintaterületének példáján, In: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. szerk.: Füleki György, Budapest-Gödöllő Marosi S. Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I., Budapest Internetes források: www.kep.taki.iif.hu (MTA TAKI) www.tankönyvtar. hu www.wikipedia.hu www.uni-koblenz.de 35